Calabria dióhéjban

A "csizma lábfejénél "elterülő Calabria egy dél-olaszországi régió, amelynek fő vonzereje a több
száz kilométer hosszan elnyúló, két különböző tengerre (Tirrén-tenger, Jón-tenger)néző
tengerpart. Sok (nem calabriai) olasz szerint az ország legszebb strandjai Calabriában vannak. 

 A sziget központi városánál, Catanzaronál a két tenger közötti távolság mindössze 30

kilométeres. Calabria észak-déli kiterjedése mintegy 248 kilométer, legnagyobb kelet-
nyugati kiterjedése 110 kilométer. Calabria területének 90 százaléka hegyes, dombos. Ez
megnehezíti a közlekedést, viszont a tájak szépek, izgalmasak. Csodásak a hegyi falvak,
városkák.
 A Bagnara Calabra és Lamezia Terme közötti partszakasz karibi szépségű, képeslap
minőség. A tengervíz tisztasága csillagos ötös.
 Egyre több turista jön meglátogatni Calabriát. A legtöbb külföldi turista brit, német, osztrák
és francia. Egyre több brit vásárol házat Calabriában.
 Calabriában az árszint alacsonyabb, mint az olasz átlag. Ez sajnos nem vonatkozik az
üzemanyagárakra (1 liter benzin 1,50 euró körül, azaz kb. 460 HUF).
 Calabria turisztikai adukártyái nem annyira a műemlékek (bár abból is van rengeteg
érdekes), hanem a tájak, a tengerpartok, és a kisvárosok, falvak
Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A Tropea strand azúrkék, csodásan tiszta, átlátszó tengervize, a giccsesen szép

panorámák (a Stromboli látványa naplementekor)
2. Reggio Calabriában a Lungomare Falcomata nevű sétányról este megcsodálni a szicíliai
partokat
3. Az elképesztően szép naplemente Capo Vaticani Ricadi-nál
4. Scilla a legszebb calabriai városka, és szuperek a friss halak
5. A városkák némi lepusztultsága nem lehangoló, inkább izgalmasan múltat idéző
6. Nincsenek turista tömegek (kivéve augusztust)
7. Catanzaro egyetemi városban a sok fiatal által élénké tett esti élet a városmagban
8. A városokban az esti (6 és 8 között) korzózás (la passeggiata) a sok aranyos, szószátyár
öregúrral és a családokkal
9. Tiszta a levegő - tán itt a legtisztább egész Olaszországban
10. Tanulni ezt-azt a térség történelmének megannyi érdekes vonulatáról (görögök, bizánciak
stb.)

Nem tetszett

1. Némi olasz nyelvtudás nélkül nehéz kommunikálni a helyiekkel (angolul kevesen tudnak)
2. A turisztikai infrastruktúra gyengesége azért itt-ott kényelmetlenségeket okoz
3. Ahogy az északabbra élő olaszok lenézik, szinte "harmadik világhoz" tartozónak tekintik
Calabriát
4. A gazdasági pangás jelzéseként a sok befejezetlen építkezés és becsődölt bolt
5. A piacokon óvakodni kellett a zsebtolvajoktól
6. Az árusok kösül sokan átverik az embert, ha látják, hogy tájékozatlan turista
7. A távolsági buszközlekedés nem megbízható (jobb autót bérelni)
Vélemények
,, Egy másik Tetszett&Nem tetszett lista:

Tetszett

1. Calabria legjobb cukrászdájának elképesztő finom sütijei - Lamezia Terme külvárosában, az Il

Cantagalli

Odajutás
A Wizzair repül a sziciliai Cataniába. Onnan Reggio Calabria országúton csupán 133 kilométer,
kb 2 óra 10 perc. De Calabria meglátogatása kombinálható Puglia régió felfedezésével, ez
esetben a Wizzair Bariba közlekedő járata lehet jó megoldás. Budapestről az olasz csizma
autópályáin 1890 kilométert kell megtenni Reggio Calabriáig. Megállás nélküli autózást kalkulálva
ez közel 20 órás vezetést jelent. Alternatíva: Horvátországból vagy Albániából át lehet hajózni,
kompozni Calabriába.

Időjárás
Calabriában szubtrópusi mediterrán klíma uralkodik, évi 18-22 fokos átlaghőmérséklettel. Évente
300-320 napon süt a nap. Nyáron nagyon kemény a hőség, júliusban például napközben 38 fok
körüli forróság van és éjszaka sincs 25-26 foknál kevesebb. A tenger felől jön Afrikából a forró
levegő. Bizony előfordul nyáron 45 fok is, méghozzá árnyékban! Az ősz és a tavasz általában
kellemesen meleg. A tél enyhe, januárban éjszaka 10 fok körül van, nappal 17 fok táján.
Calabriában ritkán esik az eső, leginkább a téli hónapokban. Nyáron jellemzően egyáltalán nem
esik az eső. Nyáron a tengervíz 29 fok körüli, télen 16 fokos.

"Calabriába nemcsak a nyári hónapokban érdemes utazni, ugyanis a szezon áprilistól egészen
október végéig tart. A legjobb időszak talán a szeptember, ugyanis ekkora az olasz turisták már
hazautaznak, nincs tömeg a tengerpartokon, viszont a tengervíz ekkorra már kellőképpen
felmelegszik és a levegő hőmérséklete még mindig meleg. Még az októberi napok is alkalmasak
a strandolásra, napozásra, ilyenkor azonban a tenger hullámai nagyobbak és az áramlatok is
erősebbek egy kicsit." forrás

Szállás
Közlekedés
Calabriában érdemes autót bérelni. Nem kimondottan javasoltak a nagytestű autók, tekintve,
hogy a városkák utcái bizony szűkösek. Aki  Catanzaro belvárosába felküzdötte magát egy SUV-
val, megérdemel egy komolyabb díjat. Egyelőre (2017) nincs a régióban autópályadíj. A calabriai
közutakon való közlekedés veszélyes, elsősorban a helyi autósok, motorosok elképesztően
felelőtlen közlekedési morálja miatt. Az Ión-tenger partja menti 22 106 országút Reggio Calabria
és Taranto közötti szakasza egész Európában az egyik legbalesetveszélyesebb szakasznak
tartják. A városokban, részben a szűk utcák miatt, gyakoriak hétköznap a közlekedési dugók.
Nincsenek kerékpárutak és az autósok nem is tolerálják a kerékpárosokat.

Étkezés
3-4 euróért már lehet pizzát enni. Egy komplett vacsora egy főre: 10-15 euró.

A calabriaiak mindennap esznek tésztát. De az itteni pasta abban különbözik az észak-olasztól,

hogy többnyire csak lisztporból készül, de tojás nélkül. A húsevésben a csirke egyáltalán nem
dominál, inkább disznót- és bárányhúst esznek. 
,, Calabriában nem elégednek meg a csészéből fogyasztott forró feketével, az ottani
szupermarketekben vehetünk kávéból készült szénsavas üdítőt, a Brasilenát. Számomra inkább
bizarr, hiába vagyok megveszekedett kávérajongó. A bubis hideg kávé még az én
toleranciaküszöbömet is meghaladja. Azért ti ne hagyjátok ki ha arra jártok (gyakorlatilag csak
Calabriában beszerezhető)." forrás

Vásárlás
A bolti árak nagyjából az itthoni szinten vannak.

Közbiztonság
Jóllehet a 20. század eleje óta sokat fejlődött ez a régió, azért még mindig Nyugat-Európa egyik
legfejletlenebb vidéke és ehhez kapcsolódóan a bűnözés jelentős probléma. Az olasz és a
nemzetközi média sokszor foglalkozik a calabriai maffiával, azt azonban határozottan meg kell
állapítani, hogy a helyi bűnszövetkezet szinte soha nem célozza meg az ide látogató turistákat.

Egyéb hasznos információk

Akik magyar asszisztenciát igényelnek, azok számára ajánljuk ezt a Facebook-oldalt:

https://www.facebook.com/calabrianyaralas.buvarkodas/

Lamezia Terme
(kiejtés: lámecijá terme)

71 ezres lakosságú város. Messze nincsenek olyan szép adottságai, mint Tropeának vagy akár
Pizzo-nak. Nincsenek kihagyhatatlan nevezetességei. 

Látnivalók:

Boros pince (Statti) ; egy normann kastély (Svevo) maradványa; egy katedrális (Cattedrale dei
Santi Pietro e Paolo), Il Cantagallo,

,, Girbegurba utcái, sikátorai, kopottas házai igazi dél-olasz hangulatot árasztanak és itt is -
mint mindenhol - az esti órákban a helyeik ellepik a főutcát, valamint a környező tereket és
kezdetét veszi a klasszikus korzózás. A Magyarországon már elfeledett esti céltalan sétálgatás itt
hozzátartozik a mindennapokhoz, az idősebbek ilyenkor elegánsan felöltöznek, váltanak egy-két
szót a szembejövő ismerősökkel, majd az utca végére érve kezdik az egészet előröl. Mindezt
lassan, nyugodtan, akár vasárnap este is megteszik, sőt temérdek fiatalt is látni az utcákon, a
szokás tehát nem kizárólag az időseké. (2008)" forrás

,, A belvárosban a késő estig nyitva tartó éttermek, bárok zenétől hangos esti világa fogadott.
Másnap persze már kora reggel a girbegurba utcákat jártuk, hogy világosban is megcsodáljuk a
kopottas házakat, a festőien keskeny kis utcákat. Kár lett volna kihagyni.

A Lamezia elnevezés az Amato folyó régi nevéből származik, a „terme” pedig a híres Caronte
fürdőkre utal. A Sambiase központjához közel található kénes termálvizű fürdők már a római
időkben is ismertek voltak, Aquae Angae néven.

A város, fekvése miatt is a leglátogatottabb része Calabria-nak, hiszen a környező táj

magában foglalja a golfo di Sant’Eufemia területét, (8 km hosszú partszakaszával), és a
természetkedvelői között a hegyes-dombos vidék is nagyon népszerű mely körülöleli
hangulatos városközpontját. 

Lamezia Terme városa körül művészeti szempontból számos érdekes normann, görög, római
kori épület maradvánnyal is találkozhatunk. A legfontosabb ezek közül kétségtelenül a
Sant'Eufemia Vetere régészeti lelőhely, ahol megcsodálhatjuk a Kr.e.500 körül alapított egykori
város, Terina romjait.

Látnivalók: Castello Normanno Svevo , Cattedrale di San Pietro e Paolo (1640) és a Via
Garibaldin található 3 méter magas bronzszobor (Maurizio Carnevali alkotása), mely II. Frigyest
ábrázolja, aki elsősorban arról volt híres, hogy a művészeteket támogatta. (2017)" forrás

Pizzo
(ejtsd: picco)

Kb. 9300 lakosú kisváros, Lamezia Termétől délre, 31 kilométer távolságban. Pizzo Calabronak
is nevezik. Ez egy tengeri kikötőváros, néhai halászfalu Calabria Tirrén-tengeri oldalán, a
Sant'Eufemia-öböl fölé hajolva. Van egy kis óvárosa szűk utcácskákkal, amik tele vannak
bárokkal, vendéglőkkel, kávézókkal, butikokkal. Hangulatos városka tele igazi olasz életörömmel.

Többek szerint autentikusabb, romantikusabb calabriai település, mint Tropea, és kevésbé

turistás.

Piacterén (Piazza Garibaldi) a Bar Dante-ban szokás kipróbálni a városka büszkeségét, az Il

Tartuffo nevű fagyit. Ez egy gombóc vanília fagylalt, ami csokoládé szósszal van megtöltve, és
kakaóporral diszítve.  

Ajánlott kávézó: Le Chicche di Calabria, Pizzo - 19 Piazza della Repubblica - jó az antipasti és a

vegyes ízelítős tál - nem drága

,, A legjobb éttermek a Piazza della Repubblica és a Piazza Umberto környéki utcákban
valamint a lungomare mentén találhatóak, ahol kiváló halételekből választhatunk.(Tőkehal,
kardhal, bottarga...) Pizzo szép templomai miatt és érdekes. Központjában a legfontosabb a
Duomo di San Giorgio (1632)." forrás

A városka egyik nevezetessége a kicsi Piedigrotta nevű barlangtemplom, amit Pizzo

tengerpartján hajótöröttek építettek (a 17. század végén) puszta kézzel egy lávaköves sziklaszirt
belsejébe. Eléggé rejtett helyen van a hely (Pizzo északi peremén, a központtól kb. 2 kilométerre,
az 522-es közutat követve), de ha megtaláljuk, akkor bizonyosan lenyűgözhetnek minket a
megmaradt (némileg giccses és utólag, a 19. században kreált) szobrok és az oltár. (A
sziklatemplom fölött lehet parkolni és onnan lépcsőn lefelé menni.)

Pizzoból Tropea felé haladva (15 kilométerre) érdemes benézni a Briatico nevű halászfaluba,
aminek főleg a partja (strandja) cuki. 

Vibo Valentia
(vibo válencijá)

,, A város a Santa Eufemia-öböl nyugati partján fekszik, 34.000 lakosa van. Városközpontja a
tengerparttól néhány kilométerre , egy 476 méter magas dombon alakult ki, a Vibo Marina
városrész viszont már közvetlenül az öböl partján fekszik. Központjában a Corso Umberto, a
Corso Vittorio Emanuele üzletekkel teli utcái kellemes sétára csábítanak. Utóbbiról könnyen
elérjük a Piazza Martiri d'Ungheria terét a Városháza épületével. Látnivalók: Chiesa del Rosario,
Chiesa di Santa Maria degli Angeli , a Castello és a város számos múzeuma. A S. Leoluca Dóm
a város egyik legfontosabb látnivalója, 1680 és 1723 között épült. A normannok által épített várat
pedig a gyönyörű kilátás miatt érdemes mindenképpen felkeresni, hiszen szép tiszta időben
egészen Stromboli szigetéig is elláthatunk. (2017)" forrás

Tropea
(tropeja - hangsúly a második két szótagon)

Turizmusban felkapott calabriai városka, a Tirrén-tengeri oldalon, Lamezia Termétől közel 60

kilométerre délnyugatra, az Istenek partján (Costa degli Dei). Kb. 6300 lakója van. Látványos a
fekvése a tengerpart fölött, sziklatetőn. Az országút a városka lábánál, lent a parton húzódik. A
strand és a városközpont között lépcsőzni kell: 188 fokot.

Tropea építészetileg is érdekes, dacára annak, hogy gyakorlatilag valamennyi ház hasonló
stílusban épült. Képeslap szépségű a városka.  

Mozgalmasság a főutcán (Corso V. Emanuele) és a kis tereken (Largos) tapasztalható. Érdemes

szimplán, céltalanul sétálgatni a szűk utcácskákban.Tropea kicsi városka, azaz minden
gyalogtávolságra van.

Az ókorban Trapeia-nak, azaz trófeának nevezték a települést. A legenda szerint maga Herkules
adta ezt a nevet a helynek, amikor felfedezte.

Parkolás

Parkolóhelyet leginkább az utcákon kell keresni, mert nincs parkolóház. Mint mindenhol
Olaszországban az utcai parkolásnak két övezete van: a fehér zóna jellemzően az utca bal
oldalán található, és ingyenes, a kék kóna az utca jobb oldalán van, és a parkolás óránként 1
euróba kerül. Este fél nyolc után a városközpontban a a közlekedést korlátozzák, s ezért
tanácsos inkább a centrumon kívül keresni helyet egy mellékutcában.

A strandnál lehetőleg ne próbáljunk meg parkolni, mert drága.

Étkezés

Olasz viszonylatban viszonylag olcsók az éttermi árak. A pizza 4,50-8 euró között, a tésztaételek
8 euró körül vannak. A sör is olcsóbb, mint - mondjuk - Rómában vagy Firenzében. Egy pohár
bor kb. 3 euróba kerül.

Nagyon jó a pizza a La Boheme nevű étteremben (21, via Roma), szuperek a tésztaétkek a La
Lamia vendéglőben (6, largo Vulcano).  Da Nico e Lilly-ről is jókat mondanak.   

Az Il Tonino (Gelati Tonino) fagyizóban van hagyma ízű fagyi is, de ha nem vagyunk vállalkozó
kedvűek, akkor van csomó más íz is.

"Az olaszok ugye híresek a fagylaltjukról, a gelato-ról. Ezt egy igazi tropeai – és dél-olasz
általában – azonban nem kehelyből vagy tölcsérből, hanem briósból eszi, amibe olyan nagy adag
fagyi fér, hogy a magamfajta, 4 dekás gombócokon szocializálódott, kontinentális lakosnak
komoly kihívást jelentenek." 

Strandolás
Tropea központi strandja szép, főleg a tengervíz csodás türkízkék színének és a szép fehér
homokfövenynek köszönhetően. Van egy közstrand része és egy privátstrand része. A
főszezonban és főleg hétvégeken a napozóágyak, napernyő bérlése drága mulatság: lehet akár
25 euró két napozóágyért és egy napernyőért. A tengervíz elég hamar mélyül. Csodás a
tengervízből nézni a várost, és más szögből az Il Santuario di Santa Maria dell’Isola nevű
templomot. Tropeának van még néhány más strandja is. Ezek is aranyosak.

Látnivalók

A legszebb kilátás az Il Santuario di Santa Maria dell’Isola templomból kínálkozik. Ez egy

múzeum is, kerttel. A belépődíj csak 2 euró.  Szépek a kilátások a városka mellvédjéről is.
Szuper fotókat lehet csinálni. 

Tropeából sok turista megy hajóvas programmal megnézni a Stromboli vulkánt. Ez hosszú
kirándulás, legalább egy egész napot kell szánni rá.

,, A város a tengerparton magasodó sziklákra épült, s ennek megfelelően a belváros egyes

pontjairól lélegzetelállító látványban lehet részünk: a Szent Eufémia-öböl apró öbleiben lévő
hangulatos homokos strandok 80-100 méterrel alattunk húzódnak. A látkép meghatározó része a
városka előtti szigeten, az Isola Bellán lévő, kastélyra emlékeztető templom. A templom alatti
dombba a szerzetesek barlangokat vájtak, amelyek védelmi célokat szolgáltak." forrás

,, Festői óvárosa a partvidékből merőlegesen kiemelkedő 40 méter magas mészkő sziklán

fekszik. Az óvárosban 15 templom és kolostor található, köztük a 12. század elején épült
normann Duomo (katedrális)és a Santa Maria dell’Isola háromhajós bazilika és bencés kolostor.
Emellett számtalan a 18-19. században épült nemesi palota is megcsodálható. A település
területén a rómaiak egy kikötőt létesítettek, amelyről idősebb Plinius és Sztrabón úgy tartották,
hogy Héraklész alapította, miután hazatért Ibériából." forrás

Nicotera
(nikoterá)

Érdemes Tropea és Scilla közötti szakaszon rövid időre benézni a Nicotera nevű szerény, kb.
6200 lakosságú településbe. A tengerszinttől számítva 300 méter magasságban fekszik.
Kilátópontjáról (belvedere) érdekes a panoráma: a Gioia Tauro-öböl, azaz a parti vidék,
konténerkikötők stb. Nyáron a strandján nagy az élet. A központban gyakran mozgalmas piaci
élet látható (sajtok, zöldségek, gyümölcsök, ruhák, kerámiák stb.) Itt is aranyosak a kicsi,
girbegurba utcácskák. Középkorias hangulat. 

Esetleg megnézhetjük a 18. századi (kissé elhanyagolt) Ruffo-kastélyt (castello dei Ruffo), és a
katedrálist. Van a településen 2 szép szökőkút is. 

A Piazza Garibaldi kvázi főtéren jó kávét ihatunk.

Dél felé, Scillia irányába Gioia Tauro városka nyugodtan kihagyható. Nem igazán hangulatos.
Palmi is kihagyható, kivéve, ha nem akarjuk mindenképpen megnézni az ottani néprajzi
múzeumot. Ha van időnk, és kora este van, akkorr Tonnara di Palmi strandjának egy részén
megnézhetjük a napi munkából a partra visszaérkező halászokat. Érdekes látvány. 

Palmi
,, A kisváros is lenyűgöző. Mindenhonnan a tengert látni, azt hiszed, hogy mindjárt ott vagy,
de az útnak nincs vége, csak lejt és tovább kanyarodik, és még mindig a mélykék tenger, a
„mare azzurro” a szikrázó napsütésben, és még egy szakasz tárul eléd, és még egy… Nem
értünk le közvetlenül a tengerpartra, vissza kellett fordulnunk. A kertekben a fákról narancsok,
citromok, mandarinok lógnak, most, decemberben érnek (és van errefelé egy új, divatos
gyümölcs, a khaki, és sok a fügefa is, meg sok indiai fügefa is van). Visszafelé, egy másik utcán
jöttünk, és megnéztük – nőkhöz illően – a piacot, ahol saját termésű sajtot, olajbogyót,
gyümölcsöt, paradicsomot, fűszernövényt árulnak a helybeliek, és nagyon kedvesek, mindenből
adnak kóstolót.

A szállodából a tengerpartra vittek minket ebédelni. Közvetlenül a parton van az épület, benne az
étterem, köröskörül a tengertől övezve. Lenyűgöző a látvány. Egyetlen „plánban”, mintegy
oldalról látszik balról Szkülla és Kharübdis, jobbról a Lipari-szigetek egyike, Stromboli.
Meghatódom. Volt szerencsém kétszer Messinából, Szicíliából (azaz Kharübdis felől) látni a
messinai szorost, az olasz „csizma” és Szicília közötti keskeny tengerszorost. E két part között
ma is csak a komp biztosít összeköttetést (a tervezett híd csak nem akar felépülni). Szemközt, az
ott Calabria, ahol Szkülla van – mutatták akkor. És most módom van egy másik szögből, egy
másik partszakaszról egy képben is látni őket,

Szkülla felől! Stromboli csak kis, távoli, halvány szürkéskék folt a nagy, ragyogó kékségben.
Stromboli szigetén van az azonos nevű vulkán. (2008)" forrás

Scilla
(kiejtése: sillá)

Közel 5 ezren lakják ezt a tengerparti városkát, Calabria egyik turisztikai gyöngyszemét.

Fő látnivalók:

Lent van a parton a régi városmag, hajdan falu, ahol régen a kardhalra specializálódott halászok
laktak. A házak szépen renováltak, és csinosan diszítettek virágokkal. Fent a dombtetőn van a
mai városközpont. 

Szuper fotótémák a házak közötti réseken át fényképezhető tengeri látványok.     

Közlekedés&Parkolás

Scilla központját kanyarokban gazdag, lejtős-emelkedős, szűk utcákon kell megközelíteni. 

Parkolni leginkább a kikötőnél lévő parkolóban érdemes. Nem tanácsos behajtani a fenti
városközpontba.

Szállás

Étkezés

Ha halasak vagyunk (én az vagyok), akkor érdemes megkóstolni a kikötőben a kardhalas

szendvicset (panini con pesca spada). Nem vagyok a kardhal nagy imádója (nekem nem elég
omlós), de finommá teszi a szendvicset az a tudat, hogy totál friss benne a hal. (aji, 2017)

Chianalea di Scilla

(kiejtés: kiánálé di síllá)

Csodás ez a képeslapra illő strand szuper, bámulatosan átlátszó tengervizzel. Hangulatosak a
partmenti sétányon lévő kis vendéglők, a tengerre néző sok csinos családi ház. Nincs
tömegnyomor a strandon (legfeljebb augusztusban). Lehet bérelni napozóágyat és napernyőt.
nem túl drága.

Hátrány: nem homokos a strand, hanem kavicsos, amin mezitláb nem kellemes a járás, főleg
nyáron, amikor a kövek ráadásul felforrósodnak. Szóval nagyon érdemes valami fürdőszandált
vinni magunkkal. A parti összkép olyan szép, hogy akkor is érdemes megnézni a strandot, ha
nem akarunk nagyot strandolni (vagy/és nincs is olyan időjárás akkor).

Nagyon nehéz parkolóhelyet találni.

Hol van? A Tirrén-tengeri oldalon, Scilla város Chianalea nevű negyedénél. Scilla közúton 108
kilométerre van Lamezia Termétől déli irányba.

,, Scillahoz kapcsolódóan meg kell említenem két szörnyet: ők Szkülla és Kharübdisz.

E mitikus teremtmények rettentően nehéz választás elé állították a közelükbe
merészkedőket. Szkülla egy sziklaüregben él, Kharübdisz pedig egy örvényt keltő tengeri szörny
volt. Egy mindössze nyíllövésnyi tengerszoros két oldalán tanyáztak, így ha a hajósok el akarták
kerülni az egyiket, kénytelenek voltak közelebb hajózni a másikhoz. Tehát a tengerészeknek -
köztük Homérosz Ödüsszeiája hőseinek is - dönteniük kellett, melyikkel szeretnének inkább
szembenézni. A két szörnyet hagyományosan a Szicília szigete és a calabriai part közötti
Messinai-szoros környékére helyezik, ahol ma is áll Scilla városka, bár a tudósok egy része
szerint a mítosz az északnyugat-görögországi Szkilla-fok körül alakulhatott ki." forrás

Reggio Calabria
(rédzso kálábrijá)

182 ezres a lakossága.

A strandpromenádja, a Lungomare Falcomatà, az egyik legszebb parti sétány egész

Olaszországban. Lehet csodálni Sziciíla látványát. A sétányon és a Corso Garibaldi-n
jellegzetes kép szombatonként az ahogy a korosabb férfiak órákon át kávézgatnak, dumálnak,
gyaníthatóan politizálnak és szídják a városvezetés tehetetlenségét. A helyi ficsúr fiatalok
próbálják magukra felhívni a lányok figyelmét, és a férfi kiséret nélküli turista lányoknak
szorgalmasan beszólogatnak, szerencsére nem erőszakoskodva.

Vasárnap a nagy, örökzöld fák mentén a strandsétányon és a főutcán inkább már a családok
korzóznak. Arrafelé szent dolog a közös családi programozás.  

Maga a város nem kimondottan kellemes a turista számára, mert kaotikus, szervezetlennek tűnő
(elsősorban a hétköznapokon). A promenád élményén kívül kárpótlást nyújt az óváros.

,, Reggio Calabria fantasztikus tengerparti promenádja a Lungomare Falcomatá. “il più bel
chilometro d’Italia” vagyis Olaszország legszebb kilométere... Gabriele D’Annunzio író-költő
nevezte el így ezt a festői tengerparti sétányt, mely tulajdonképpen négy útból áll: lungomare
Matteotti, corso Vittorio Emanuele III és a viale Genoese Zerbi. Ezt a területet egyszerűen
azonban csak via Marina-nak nevezik. Az utat gyönyörű épületek szegélyezik, sok közülük liberty
stílusban épült. A legszebbek a palazzo Zani, palazzo Spinelli és a villa Genovese Zerbi. " forrás

1908-ban itt volt egy hatalmas földrengés, ami a város nagy részét elpusztította.

A nyári hónapokban több a szórakozóhely, mint az év más időszakaiban. A part tele van
diszkókkal, strandbárokkal, lokálokkal.  
Ami a vacsorázásunkat illeti, véssük agyunkba, hogy 8 óra előtt nem nyitnak ki a vendéglők. Ha
előbb akarunk enni, akkor kis imbiszekben vehetünk pizzaszeletet.

Reggio Calabria kikötőjéből 3 euróért átmehetünk Szicíliába, főleg, hogy a hajózás csupán 40
perc. Más kérdés, hogy a túloldalon Messina város éppenséggel nem tartozik Szicília szebb
városai közé.

Látnivalók

A parti sétány északi végében van egy turista információs iroda. A sétányon nézzük meg a
modern, érdekes szobrokat, térplasztikákat.

Reggio Calabria turisztikailag érdekes nevezetességeit egymástól gyalogtávolságra vannak.

Mind elég közel van a pályaudvarhoz. Ott van rögtön a Piazza Garibaldi a 19-századi
nemzetteremtő hős 3 méter magas márványszobrával. gyalogtávolságra van egy ókori római
termálfürdő maradványai.

Dóm (Il Duomo)

Bazilika (La Basilica di Maria SS della Consolazione)

További látnivalók: Arena dello Stretto, ami egy görög amfiteátrum, ahol nyaranta előadások
láthatóak. Figyelemre métóak a város terei, mint pl. a Piazza dei Venti és a Piazza
Indipendenza. 

Aragón vár (Castello Aragonese)

A város közepén található. Tulajdonképpe inkább egy erődítmény, mint vár. Este nagyon szépen
van kivilágítva. Becslések szerint a 6. században épült. Kivülről szépen rendbehozták. Belül
egyes részeit időszaki kiállításpkra használják. A tornya tetejére 3 euróért felmehetünk, és szép
kilátást élvezhetünk. Ezért a belépődíjért még egy kisebb kiállítást is megnézhetünk, de ez nem
különösebben érdekes. Szóval kivülről érdekesebb, mint belül. Az eredeti várat - a két torony
kívételével - lerombolta a 20. század elejei földrengés, szóval ez egy nem régiben rekonstruált
építmény. A vár nevében az aragón jelző nincs közvetlen kapcsolatban az építésének
időszakával. Később ragadt rá. 

,, Reggio Calabria elegáns nagyváros. Az egyik főutcáján sétálunk. Szombat délután van, az
üzletek nyitva, shoppingoló, szórakozni igyekvő, hömpölygő tömeg. Beülünk egy kávéházba
megkóstolni a helyi édességeket, fagylaltokat és amarókat, azaz helyi likőröket. Nagyon
hangulatos hely. " forrás

Melito di Porto Salvo

Pentedatillo

Sziklahegy oldalán álló pici település. Egyfajta szellemfalu jellege van, habár idöközben újra
betelepedtek ide emberek. Van némi skanzen jellege. Görög. középkori és 20. századi múlt
köszön vissza. 

Bovalino Marina
Locri
A Jón-i tenger partján fekvő modern városka szép sétánnyal. Kb. 12 500 lakosa van. Locrinak is
hangulatos a loungomare-ja, azaz parti sétánya.

Akit érdekel az ókori múlt (főleg magna Grecia), annak érdemes meg nézni az ásatásokat Locri
Epizefiri-ben.

Gerace
(kiejtés: dzserácse)

Locri közelében van. Kb. 2700 lakosa van. Szép a középkori emlékekben gazdag a központja.

Fő látnivalók: egy látványos normann-bizánci vár, egy 11. századi, román stílusú katedrális (a
legnagyobb kalabriai templom).

,, A 8. században az arab portyázók miatt a partmenti településekből befelé, a hegyvidékre

menekültek az emberek, így a Locriból menekülők alapították Geracét. A katedrálisa nagyon
nagy a városka mindenkori méretéhez és lakosságához képest is, mert a politikai jelentősége
ehhez képest számottevő volt.

A 980-as években megjöttek a normann hódítók, erkölcsileg a pápa latinizálási küldetésével

felvértezve, és többek között ezt a katedrálist is átalakították latin kereszt alakúvá. De emellett a
szász építészet hatása is látszik, hiszen az apszis és a mellékhajók oltárai között nincs átjárás.

Nekem Geracéban az a tér tetszett legjobban, ahol egyetlen téren három

templommaradvány van, három különböző korból, egyikük a ferences templom,
amelyikben nagy az ellentmondás az apszis díszessége és a főhajó egyszerűsége
között. (2008)" forrás

Stilo
(sztílo, hangsúlyos í) 

Kb. 2600 lakosa van.

Bizánci emlékekben gazdag. Fő látnivalók: a Cattolica nevű csodás bizánci templom és egy
normann vár.

Badolato
Kb. 3 ezer lakója van. Soverato közelében található középkori múltjából sokat megőrzött
hegytetői falu 13 (!) templommal. Olaszország egyesítésének kerek évfordulóján az ország
csodái közé sorolták. j

Keleti part egyéb:

Capo Colonna e Sibari: Régészeti kincsekben gazdag területen egy falu közel az ókori
Sybarishoz, egy időszámításunk előtti 8. században létezett görök kolónia régészeti
maradványainak a közelében. 

Santa Severina: egy régi-régi kisváros

A keleti parttal is lehet mit kezdeni egy turistának: Három itteni nemzeti park, a Sila, a Pollino és
az Aspromonte téli sportokra is jó. Főleg ezeken a helyeken: Camigliatello város (Spezzano della
Sila), Lorica (San Giovanni in Fiore), Gambarie és Monte Sant'Elia.

Catanzaro
(kátándzáro)

Valamivel több mint 90 ezer lakosa van. Három dombra épült. Jellemző a városra, hogy szinte
mindig fúj a szél.  A templomok többsége barokk. A belváros elegáns.   

Jellemző a városban a szieszta, amit azonban ott inkább reposo-nak neveznek. Mivel ilyenkor
szinte minden bezár, mindenképpen érdemes kimenni a város tengerparti (Jón-tenger)
negyedébe, amit Catanzaro Lidonak neveznek. 4-ig ott is sok minden be van zárva, de a bárok
és fagyizók nyitva vannak a parti sétányon (lungomare), illetve a Lido főutcáján. Javasolt fagyi
kategóriában: a Marrons Glacès nevű hely. 

Látnivalók:

1. La Chiesa di San Giovanni (lá kijezá di szán dzsovánni)

2. Corso Mazzini (korzo máccini)

A város főutcája rengeteg bolttal.

Étkezés

A sült padlizsán (melanzane) gyakran szerepel az étlapokon.

,, A Catanzarónál lévő, két tengert elválasztó földszoros a legkeskenyebb ilyen szakasz

Európában: a Jón- és a Tirrén-tenger között mindössze 30 kilométeres a távolság. Az
elővárosokkal együtt 22 kilométeren elterülő település két főbb részét a kontinens egyik
legmagasabb hídja köti össze, s alig öt kilométerre található innen a szintén hozzátartozó
tengerparti üdülő település, Catanzaro Lido, klasszikus tengerparti promenádjával. Catanzaro
fontos egyetemi város is egyben, így esténként fiatalok hada veszi birtokba a város lejtős,
cukrászdákkal, fagyizókkal és elegáns üzletekkel teli főutcáját. A városban járva érdemes
megnézni a katedrálist, vagy a bizánci időkből megmaradt templomot, de legjobb, ha
egyszerűen csak céltalanul sétálgatunk, vagy találomra beülünk a néhány 19. század végi
kávézó egyikébe. (2008)" forrás

Crotone
Az azonos nevű tartomány központja. Kb. 63 500 lakosa van. Az óváros nem nagy szám. Sok
épület lepukkant. Hát igen, ez Olaszország legszegényebb régiójában van. Viszont nem
globalizált és így van benne sok eredetiség, hitelesség, természetesség. Itt is van lungomare,
azaz parti sétány, ahol a helyieket nézegethetjük. 

Az óvárosban szuper seafood éttermeket találhatunk. Érdemes megnézni a halpiacot. Valamint:

Piazza Duomo, Largo Santa Maria Protospataris, néhai zsidó gettó, Castello di Carlo V. (16.
századi kastély), La Castella erődítmény

Javasolt szállás: a központban az Aprile Dolce Dormire nevű B&B (A tulaj: Giuseppe) 
Lehet háziaknál enni a Home restaurant koncepción belül

Vacsora: Campeggio Hera Lacinia Mare (egy kemping területén)

Cosenza
Cosenza is a Calabriai régió része, de a várost és az azonos nevő megyét külön aloldalon
mutatjuk be.

Amantea
14 ezres városka.

Az óváros a lényeg, renaissance épületekkel. Kellemes a központban az oázisként magát

felkínáló Parco de la Grotta. Megnézni: a San Bernardino da Siena nevű templomot.

A kis településen jókat lehet enni.

A sziklatetőre felgyaloglás (lépcsőzés) testerőt kíván, de a kilátás miatt érdemes vállalkozni rá.
Van fent egy vár is.

Dinó-sziget és a Kék barlang

Isola di Dino (izolá di dino) - Grotta azul (grottá ázul)

Egyéb látnivalók

Padula

Castello Aragonese di Le Castella

Arcomagno

Pollino nemzeti park

Roca Imperiale

Strandok
,, Calabria fő vonzerője egyértelműen a több száz kilométer hosszan elnyúló csodálatos
tengerpart. Két különböző tengere (Tirrén-tenger, Jón-tenger) néző tengerpartja, az ország
legszebb strandjaival büszkélkedhet. Az összesen 780 km hosszan elterülő partszakaszon
garantáltan mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb strandot, legyen az finom homokos,
sziklás, csendesebb vagy éppen zsúfolt. Catanzaro és Sovereto között
találjuk Caminia gyönyörű homokos strandját, mely a Jón-tenger partján a Golfo di Squillace
területén várja a fürdőzőket kristálytiszta vízével. Aztán Capo Rizzuto, Copanello di Staletti,
Diamante, Roccella Jonica, Roseto Capo Spulico, Soverato, Tropea...páratlan kék
tengeröblök, varázslatos strandok.

Capo Vaticano
A francia magazin a “Les Grands Voyageurs”, szerint Itália harmadik legszebb strandja , és a
világ legszebb 100 strandja között szerepel. A türkizkék tenger , a macchia erdők mindenkinek a
szívét megdobogtatják. Néhány kisebb strand csak a tenger felől közelíthető meg, és ez az a
partszakasz mely a leginkább megfelelő a búvárkodás szerelmeseinek is. " forrás

Marinella beach

Ez is bizony egy kavicsos strand, de annyira romantikus, részben a változó színekben pompázó
hegyes háttérnek köszönhetően. A kavicsok miatt ide is kell fürdőszandál, ha strandolni is
akarunk. Maga a kis strand nem annyira kényelmes, de a természeti elhelyezkedése miatt igazán
érdemes meglátogatni.

Hol van? A Tirrén-tengeri oldalon, Lamezia Terme-től délre, 88 kilométer távolságban, egy Palmi
nevű aranyos falunál.

Michellino

Isola di Capo - Spiaggia di le Castello

Copanello

Soverato

Érdekességek
 Nagy a munkanélküliség Calabriában - csak minden harmadik ottani lakosnak van
munkahelye.
 A narancstermesztés, és a halászat ad némi munkalehetőséget, és sajnos sokan a maffia
('ndrangheta) szolgálatába szegődnek.
 Calabria Olaszország egyik legrégebbi lakott régiója.
 Az Italia elnevezés valójában Calabriából ered. Volt egy Italo nevű királyuk.
 A régió területe 15,080 km2, lakossága kb. két millió. A fiatalok nagy számban
vándorolnak el az Olaszországon belül szegénynek tekintett régióból. 1970 óta 3 és fél
millióan (!) hagyták el a régiót.
 Calabriát gyakran nevezik ,, Európa karib-térségének" a csodás stradjai és a meleg klíma
miatt.
 La Sila egyike a kontinensünk legnagyobb erdőségének.
 A világon sehol nem hoz olyan gazdag termést a bergamottfa, mint Reggio Calabriában.
A fa citrusgyümölcse alapvető alapanyagként szolágl sok kozmetikai készítménynek és
az Earl Grey teának.
 Calabriában termelik Olaszország olívaolajának egyharmadát.
 Szicília után Olaszországban Calabria termeli a legtöbb narancsot és fügét.
 Calabria szárazföldön csak egy régióval határos, Basilicatával.
 Calabria lakóinak neve: calabresi (többesszámú alak). Az egyesszámú alak: calabrese.
 Azt tartják a calabriakról, hogy nagyon makacs emberek. Állítólag felesleges vessződni
azzal, hogy bármiről meggyőzzük őket egy vitában. Ugyse sikerül....
 Gianni és Donatella Versace Calabriából valók.
,, Magna Grecia: A görögök i.e. 8. és a 7. században elkezdtek Olaszország déli része és
Szicília felé terjeszkeni, mert a településeik a túlnépesedés következtében zsúfolttá váltak. A
rómaiak ezeket a területeket Magna Grecia-nak (nagy Görögorszag) nevezték el, mert
ezeken a településeken olyan nagyszámú görög lakosság élt. A görögök magukkal hozták a
fejlett kultúrájukat is, melynek nyomai ma is felfedezhetők Olaszország számos részén, igy
Bován és Pentedattilon is. A görögök italioti-nak nevezték azokat a görögöket, akik
Olaszországban telepedtek le. " forrás

Calabriai közmondások:

Senza dinaro non si cantano (recitano) messe. - A pap sem kántál fizettség nélkül.

Se vuoi perdere l’amico, o lo sposi o lo fidanzi. - Ha el akarsz veszteni egy barátot, találj neki
feleséget vagy barátnőt.

,, A Corso Garibaldi egyik sarkán egy kioszknál vettük észere nagy meglepetéssel, hogy premier
plánban Mussolini-naptárt árulnak. Az újságárus észrevette, hogy nagy érdeklődéssel nézzük,
fényképezzük a naptárt, és magától elkezdte mesélni, hogy amikor Mussolini Reggio Calabriába
látogatott, akkor százezrek gyűltek össze a városból és egész régióból, hogy ünnepeljék.
Hamiskás mosollyal érzékeltette, hogy a naptár kirakásával jól tudja úgy provokálni (pro és
contra) a járókelőket, turistákat, hogy figyelmet kapjon a kioszkja.

Utána olvastam és megtudtam, hogy Mussolini 1939 márciusában valóban Reggio Calabriába
látogatoitt és tényleg hatalmas tömeg ünnepelte (vagy/és volt rá kíváncsi). Akkor még nem tört ki
a világháború és a szegény Calabriában nyitottak voltak az emberek a fasiszta vezér szociális
demagógiájára. Olvastam azt is, hogy manapság is sokan hódolnak Calabriában Mussolini
kultuszának és a hatóságoik próbálják féken tartani a ma már neofasisztának nevezett
ünnepléseket." (aji, 2017)    

Calabriai maffia
Ndrangheta

(drángetá)

,, A calabriai maffia vérségi alapon szerveződő szervezett bűnözői csoport. Emiatt az őket üldöző
hatóságok számára szinte lehetetlen a szervezetbe beépülni, illetve annak tagjait az
igazságszolgáltatással való együttműködésre bírni.

A ’Ndrangheta a hatóságok szemében sok évtizeden keresztül a Cosa Nostraval és a

Camorraval összehasonlítva viszonylag veszélytelennek tűnt, ezért leküzdésére kevesebb
energiát fordítottak. Ez oda vezetett, hogy a calabriai maffia mára a leggazdagabb és a
világgazdaságba leginkább beágyazott olasz szervezett bűnözői csoporttá vált. Éves árbevételét
55 milliárd euróra becsülik. (16.500 milliárd forint. A magyar GDP 45 százalékának felelne meg!)
Tevékenységi köre – a Camorrához hasonlóan – a klasszikus terepek mellett az építőiparra, a
szemétfeldolgozásra, az idegenforgalomra és az élelmiszeriparra terjed ki. A pénzmosás révén
azonban számos más jövedelmező gazdasági tevékenységet is folytat világszerte, mint kvázi
legális gazdasági szereplő.
A ’Ndrangheta 19. századi kialakulásában nagy szerepe volt a hegyes domborzatú Calabria
elzártságának. A másik három maffia létrejöttében és megerősödésben is döntő tényező volt a
rossz infrastruktúra, ami a római kormányzat számára megnehezítette a távol eső területek
ellenőrzését. Ez Calabria esetében fokozottan igaz. A tartománynak számos hegyek között fekvő
településén a központi olasz államhatalom a 20. század második feléig egyáltalán nem
képviseltette magát. Nem csoda, hogy bűnözői klánok vállalták magukra az állam szerepét.
Beszédes, az olasz csizmán végighaladó Torino-Milánó-Róma-Nápoly-Reggio di Calabria-
Messina autópálya története, amely Nápolyig már a hatvanas évek elejére megépült, onnan
Reggio di Calabriáig a sokmilliárdos római kifizetések ellenére a mai napig nem készült el.
Calabriában egyszerűen ellopták a pénzt. (2017)" forrás

Calabriai konyha
,,  A "la nduja" a legismertebb kalábriai specialitás. Ez egy ízletes, kenhető állagú, lágy, pikáns
szalámi. Állagát tekintve nem túl zsíros, viszont bőven tartalmaz paprikát, mely erőteljes színét is
adja.

Sardella: csípős, kenhető krém, mely bruschetta-n isteni...Pici halakból ,peperoncinoval, sóval
készül. Elsősorban Crotone környékének jellegzetessége, a szegények kaviárjaként is hívják.

Caciocavallo Podolico: isteni finom sajt, mely minél tovább érlelik (akár 5 évig is ) annál
finomabb. Csak az év egy bizonyos időszakában készítik, egy tehén fajtából (Vacche
podoliche). Pecorino Strongolese a tartomány másik híres sajtja, mely egy jó bor kíséretében
kihagyhatatlan.

A régió híres finom szalámi féleségeiről is. Salame di suino nero di Calabria: A fekete sertés,
egy kalábriai fajta, mely inkább vaddisznónak tűnik első pillantásra semmint malacnak...Intenzív,
és pikáns ízével különlegesen finom.

Néhány főétel a tartomány specialitásai közül: Lagane e ciciari ara cusentina: lagane az egyik
legrégebben ismert tészta fajta, kicsit hasonló a tagliatellehez, de csak vízből és lisztből készítik.
A sós vízben kifőtt tésztát fokhagymával, peperoncinoval és csicseriborsóval készítik el.

Pasta e patate ara tijeddra: tésztaétel krumplival, sajttal, zsemlemorzsával. Maccheroni col

ferretto: a régió jellegzetes tésztája elsősorban ragúval, vagy a híres ‘nduja-val kerül
asztalra. Licurdia: zöldségleves répával, spárgával, céklával , topeai hagymával, melyet pirított
kenyérkockákkal tálalnak.

Halak közül első helyen a kardhalból készített ételek szerepelnek.

Édességek közül egy furcsaság:Tartine di sanguinaccio, amit disznóvérrel és étcsokoládéval

készítenek. Gelato alla crema reggina: egy figyelmetlen cukrásznak köszönhetjük, aki liszt
nélkül maradva úgy döntött a készülő krémbe inkább rumot önt...A piros színű krém , melyet
elsődlegesen fagylaltként fogyaszthatunk, a tartomány egyik jellegzetessége. ." forrás

,, Calabriának akad pár olyan városa, falva, amely érdemes a figyelemre. A tartufónak nevezett
fagylaltkölteményről nem is szólva. 5 nap Calabriában, ahol már az angol nyelv ismerete is
kisebb szenzációnak számít. A tartomány egyik legszebb (ha nem a leggyönyörűbb) városkája
Tropea.

Eredetileg vonatozni akartunk, de ezt gyorsan elvetettük. Így az első éjszaka után szépen
visszamentünk oda, ahonnan jöttünk: Lamezia repülőterére. Tudom, gondolkodhattunk volna
előre, és a landolás után máris beülhettünk volna egy autóba, de éppen jött a reptéri busz,
felszálltunk hát arra. A kocsi bérlése sem döntötte romba a nyaralás költségvetését – 4 napra 75
euróért lett a mienk a minden oldalán meghúzott járgány.

A calabriai autósok az indexet soha nem használják (de tényleg soha!) Amúgy meg úgy
szlalomoznak, mintha ez lenne a legkedvesebb időtöltésük. A calabriai öt nap számomra
legnagyobb eredménye az volt, hogy mindenfajta koccanás, baleset nélkül megúsztuk a
kirándulásokat. Meleg pillanatok azért akadtak. 

Itália máig legelmaradottabb régiójában jártunk. Az elmaradottság és a jól látható szegénység

azt is eredményezte, hogy az ország talán legszemetesebb részén utaztunk. Számomra
elborzasztó volt az a hihetetlen mennyiségű hulladék, amely az országutak mellett, vagy éppen a
gyönyörű tengerpartokon halmozódott fel.

Ezen az elmaradott vidéken érintetlenül maradt meg a táj szépsége.

Ha már abban a szerencsében lehetett részünk, hogy Tropeában laktunk, a meseszép, sziklákra
épült városka tengerpartján kezdtük a felfedező utat.

Itáliának ezen a részén az A3-as autópálya nem fizetős. De ha az lett volna, akkor is elindulunk
rajta előbb dél, majd észak felé.

Harmadik calabriai napunk célpontja Scilla városa volt. A szeles-esős parton oda-vissza

sétáltunk vagy félórát, megcsodáltuk a felettünk magasodó várat. Majd dél lévén beültünk a
parton nyitva tartó két étterem közül az egyikbe.
Nem gondoltam volna, hogy a tíz itáliai nap alatt itt eszem a legjobbat.
A paradicsomos tésztán heverő fokhagymás fekete kagylók tényleg minden igényt kielégítettek.
Egy, a múlt század hatvanas éveiből itt felejtett, terebélyes hajkoronával megáldott öregúr
szolgált fel. A coperto (helypénz) két főre 4 euró volt, de a házikenyér és minden más feledtette
velünk a „szabad rablás” Olaszországban intézményesített formáját és a folyamatosan szemetelő
esőt.

Calabria legnépszerűbb édessége a tartufo. A következő napon ennek nyomába eredtünk.

Képzeljenek el egy nagy gömb fagylaltot, amelynek a közepébe forró folyékony csokoládét
öntenek. Majd bezárják a gömböt. Ez annyira zseniálisan sikerült, hogy még a pisztáciaízűt is
megettem – pedig addig a pillanatig nem szerettem a pisztáciafagyit.

Pizzo városkája is az egyik legszebb olasz település. Nekem még Tropeánál is jobban
tetszett. A városkép mindenképpen.
A sétálóutcáján emelkedő házak egy letűnőben lévő kor utolsó őrei. Nem tudom, hogy Calabria
meddig tudja megőrizni azt az arcát, amelyet ezek a városkák mutatnak, de tartok tőle, hogy a
nagy változás hamarosan ide is elér. (Hogy mást ne mondjak, ma még ezek a calabriai városkák
valahogy nem vonzóak a nagy gyorsétteremláncok számára, de nem is hiányoznak.)

Ahogy olvastam, Calabria azoknak az olaszoknak lett a kedvenc nyaralóhelye, akik nem tudnak
sok pénzt áldozni az üdülésre. Egy másik kiadvány szerint Calabriában vannak Itália legszebb
tengerpartjai. Ezt nem tudom, de amit mi láttunk, az tényleg nem volt csúnya.
Amúgy csupa barátságos ember lakik erre. Attól sem kell megijednünk, ha csak olaszul
beszélnek. Előkapják az okostelefonokat, belemondanak valamint, majd a fordítóprogram máris
mutatja nekünk a szöveget. Angolul. Magyarul. Ahogy tetszik. Hogy nekünk tetszett-e?
Összességében igen. Persze egy kicsivel több napsütés nem ártott volna. (2016. október)" forrás

,, Sok a történelmi szempontból nevezetes hely errefelé. És vadregényes, gyönyörű a természet

is. Most látjuk egy bizonyos szemszögből a két tenger találkozását, az éles szöget, amit
bezárnak, tehát a csizma orrát, néhol kanyargunk a kettő között, másrészt a nap nagy részében
távolodunk a tengertől, befelé megyünk a szárazföld belsejébe, a hegyek közé. Kopár hegyvidék,
lent még minden zöld, (decemberben!), a magasban azonban már nincs növényzet.

Calabria Olaszország viszonylag szegény, elmaradott vidéke, ipar alig van, mezőgazdasági
termelésre nem alkalmas a kopár, meredek hegyek miatt – de persze ez nem azt jelenti,
hogy ne lenne teljesen urbanizált, hogy ne lenne tele luxusszállodákkal (a tengerparton),
repülőterekkel, egyetemekkel. Egyáltalán: falu nincsen, csak város van ebben a
tartományban is, mit az egész országban. Akár a hegy tetején, akár a völgyben van egy
helység, csakis többszintes, emeletes, komfortos házak vannak benne. Az autósztrádák is
tökéletesen kiépítettek, működnek a legvadregényesebb, legelhagyatottabb tájon is.

„Ez a terület a Kelet-Római Birodalomhoz tartozott, az arab hódítások sem szakították le

(Szicíliával ellentétben), végül a 10. században hódították meg a normannok és ezután
katolizálták csak. Persze jó ideig együtt élt itt a keleti és a nyugati keresztény kultúra.
Először Kölni Szent Brúnó kolostorát láttuk, őt is a calabriaiak latinizálására küldte ide a pápa.
Utána láttunk egy egyszerű, de nagyon szép kis bizánci templomot. Santuario Montestella volt a
legérdekesebb, egy mészkőbarlangba épített kolostor, egy olyan ikon is van benne, ami Istent
ábrázolja, pedig a 9. században épült, a képrombolás után! Egyébként rengeteg bizánci
szerzetes menekült Itáliába a képrombolás miatt. A mészkőbarlang-kolostor mellett megmaradt
egy későbbi normann erőd romja is (csak eléggé benőtte az indiai füge). Utána láttuk II. Ottó
német-római császár és a bizánciak csatájának helyszínét is.”

Szépek a váratlanul felbukkanó ikon-, festmény- és falmaradványok. Szép, vadregényes helyek

ezek, elég elhagyatottak, de múzeumként működnek, azaz van egy őr és néha néhány (persze
főleg német) turista. Hálásak vagyunk a sorsnak, amiért eljutottunk ide, ahová bizonyára nem sok
magyar turista jut el.  (2008)" forrás