Kedves felsősök!

Hétfőn délután (november 6-án) reformáció napi

megemlékezést tartunk, játékos formában. Minden osztályt négy
csapatra osztunk. Négy teremben fél órás váltásokkal vándoroltok
és az első helyezettek kiemelt díjazásban részesülnek,
osztályonként. A most megosztott információ egy tudás anyag,
amely segíti a jó szereplést. Aki elolvassa és megjegyez belőle főleg
neveket és évszámokat, az jó eséllyel vetélkedik majd. Nem olyan
sok, amit leírtam, nézzétek át és jó felkészülést! Tamás bá

A református címer. A reformáció

A címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely
hátrafordulva a zászlóra tekint. A Bárány, Jézus Krisztus, aki a
kereszten aratott győzelmével maga a tökéletes áldozat
mindannyiunk bűnéért.
Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma
(Svájci zászló), a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és
Újszövetséget jelképezi. A középen emelkedő pálma életfa-
motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s
érzékelteti a történelmet: a pusztító háborúkban úgy állt az
egyház, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott
sorsot jelképezi: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás
madár az egyház is újraéled a megpróbáltatások után. A Nap a
halhatatlanság és az erő szimbóluma. Kiegészítésül a
reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda
ellenünk?”(Róma 8, 31)
Az öt sola:

1. EGYEDÜL A HIT!
A hit az az egészséges bizalom Isten iránt, amellyel örömteli
kapcsolatban élünk vele, vagyis magával Istennel, és nem csupán a
róla való kérdések megválaszolásával vagy
megválaszolhatatlanságával bajlódunk. Ha hiszünk, akkor nem arra
használjuk a hitünket, hogy valamit elérjünk vele Istennél, mert a hit
maga a kapcsolat megélése Istennel, és ő ebben a kapcsolatban
mutatja meg, ismerteti meg önmagát velünk. Ez a kapcsolat
változtat meg minket egyre inkább. Ezt a hitet nevezhetjük
megtérésnek.

2. EGYEDÜL A KEGYELEM!
A kegyelem – ami nem más, mint Isten szeretetből fakadó és ok
nélküli jósága, szeretete, gondoskodása irántunk – egyedül az,
amely hosszú távon kiváltja és fenntartja az életet, és örömmel tölt
meg. Amikor elér, amikor megérint bennünket a kegyelem magával
ragadó titka, rájövünk, hogy a minket körülvevő végtelen jóságot
csak befogadnunk lehet, mert ezt az életörömöt sem igyekezettel,
sem jóra törekvéssel nem érhetjük el. Mert az igazi élet egyszerűen
ajándék Istentől. Ha ezt átéljük, a jóra való igyekezetünknek helyes
alapja, indítéka lesz attól kezdve.

3. EGYEDÜL KRISZTUS!
A Krisztus-hit, a vele való kapcsolat nem egy szűk vallási létbe
kapcsol minket, hanem azon túl is, éppen az élet teljességébe.
Ezért kell meglátnunk az élet minden pontján, hogyan kapcsol oda a
hitünk. A Krisztus-hit nem egyetlen problémát akar megoldani, nem
egyetlen szükségletet akar megelégíteni, hanem ahogy ő mondta:
„Azért jöttem, hogy az embereknek életük, sőt kiteljesedő életük
legyen!” Őbenne megvolt ez a teljesség, ezért tudja ezt megosztani
velünk.

4. EGYEDÜL A SZENTÍRÁS!
A Krisztus-hit nem könyvvallás, nem a Bibliában hiszünk, hanem
Krisztusban. A Biblia egy könyv, Krisztus pedig élő személy –
viszont a benne való hitünknek egyedüli objektív viszonyítási pontja
mégis a Biblia. Csak ha egyre többet olvassuk, és egyre tisztábban
megértjük a Szentírást, akkor tarthatja meg egészséges mederben
a hitünket, jellemünket, életszemléletünket, életmódunkat. Hát ezért
olvassuk újra és újra, ezért akarjuk egyre jobban ismerni és érteni.

5. EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG!

Az, ha megadjuk Istennek mindenben a dicsőséget, azt jelenti, hogy
nem leszünk eltelve magunktól, hogy reálisan fogjuk látni
önmagunkat – se többnek, se kevesebbnek nem fogjuk gondolni
magunkat. Ez az igazi alázat. Megszabadulunk a mások
elismerésétől való függéstől, de attól is, hogy magunkat állítsuk
mindennek a középpontjába önimádó, nárcisztikus erőlködéssel. És
ekkor leszünk képesek meglátni, hogy nem csupán jó és szerető az
Istenünk, hanem felfoghatatlanul hatalmas, akinek határtalanul
örülünk. Ez a szemlélet pedig képes megszabadítani bennünket
attól, hogy a hitet módszerként, lelki technológiaként alkalmazzuk
az élet nehéz pillanataiban. Ettől fogva egyszerűen, bizalommal és
örömmel élünk Istennel mindennap, mert az egyszerű, feltűnés
nélküli, letisztult élet dicsőíti a legjobban őt!

Luther Márton szerzetessé válása

Nyár közepén jártunk az Úr 1505. esztendejében. Engem Luther Mártonnak hívnak. Ezen a napon úgy
döntöttem, hogy rövid kirándulást teszek a természetben, hallgatom a madarakat, nézem a virágzó
fákat. Éppen egy kicsiny falu határában jártam, amikor eleredt az eső. Eddig nem is vettem észre a
felhőket. A zápor elég heves volt, úgy gondoltam, ez csak egy rövid nyári zápor, így beálltam egy fa
alá, hogy ne ázzak el annyira. De hirtelen villámok kezdtek el cikázni körülöttem, az ég mennydörgött,
a villámok fényében, a sötétben minden félelmetesen hatott.
Azt hittem, most ért utol a halál. Rettegés fogott el, mert félek attól, hogy örök kárhozatra leszek ítélve.
Nem láttam más lehetőséget, ha meg akarom békíteni az Urat, ezért felkiáltottam:
– Szent Anna, segíts! Szerzetes akarok lenni! – visszagondolva nem is értem, miért őt hívtam
segítségül, hiszen ő a bányászok védőszentje.
De ekkor a vihar arrébb húzódott, újra csak az eső esett.

Megkönnyebbülésemben összeestem, és imádságokat mondtam. Az életemnek ekkor új célja lett.

Végre rájöttem, hogyan menekülhetek meg a pokol tüzétől: „Szerzetes leszek” – így gondolkodtam. A
kaland után hazaértem, és július közepén összehívtam a barátaim. Folyt a bor, a sör, annyi étel volt,
hogy az asztalok rogyadoztak. Mindenki boldog volt, hogy megmenekültem. De senki nem tudott a
tervemről. Hirtelen szólásra emelkedtem:

– Barátaim! Kérlek, hallgassatok meg! Ez az utolsó alkalom, hogy együtt vagyunk!

– Hát ezt hogy érted?
– Mi az, nem bírod a mulatozást a baleset után?
– Testvéreim, szerzetes leszek!
Ezek után a barátaim próbáltak lebeszélni, de hajthatatlan voltam. Szétosztottam a kevéske
vagyonomat közöttük. Másnap hajnalban útra keltem egy Ágoston rendi kolostorba. Az apát
barátságosan fogadott, és így én lettem Márton testvér. Hát ez az én szerzetessé válásomnak a rövid
története.
Luther 95 tétele
Reformáltak

Luther felháborodott a búcsúcédulák árusítása miatt, hiszen nemrég

értette meg, hogy a mennybe Isten ingyen kegyelméből juthat az ember.
Leült és megfogalmazta 95 pontban a nézeteit a témával kapcsolatban,
majd 1517. október 31-én kiszögezte a tételeit a wittenbergi
vártemplom ajtajára. Az emberek elolvasták, és a búcsúcédula-
üzletnek befellegzett Németországban.

KÁROLI GÁSPÁR (1530-1591)

Az Úr beszéde megmarad örökké.

M I T G ondoltok: melyik könyv a legolvasottabb és legelterjedtebb könyv
világon? Bizony, a Biblia. Több mint kétezer nyelvre és nyelvjárásra van
lefordítva, és évente több mint százmillió példányban jelenik meg. Nektek van-e
Bibliátok otthon? Ki olvassa közületek a Bibliát? Ki szól hozzánk belőle, ki van
a középpontjában? És hadd kérdezzem meg azt is: kinek szól a Biblia? Hoztam
magammal még két másik Bibliát is: egy görög és egy héber nyelvű Bibliát
tudjátok-e olvasni? No, próbáljuk meg valaki! Nem megy? Látjátok, 400 évvel
ezelőtt jószerivel csak ilyen nyelvű Bibliánk volt; így aztán csak azok tudják
olvasni, akik értették a görög és a héber nyelvet.
[aj, de jó volna, ha mi is tudnánk olvasni - mondogatták A/ akkori emberek.
Le kellene fordítani magyar nyelvre - vélték mások.
- De, hát kicsoda? Hiszen nagyon sok esztendőbe telne, amíg magyarul is
megjelenhetne. Ki győzné azt hittel, imádsággal, türelemmel?
No, meg pénz is kellene a kinyomtatásához. rengeteg pénz, talán még egy
falu ára is rámenne.
Valaki vállalkozott rá, hogy magyar nyelvre fordítsa. Ha kinyitjuk a
Bibliánkat, ezt olvassuk az első lapon:
Szent Biblia, azaz Istennek Ó és Újszövetségében foglaltatott egész
Szentírás, magyar nyelvre fordította: Károli Gáspár. 1590-ben (A legújabb
fordítás 1975-ben készült, ennek javított 1990-es kiadású változatából valók
idézeteink.) Vajon ki volt ó, és hogy ment végbe az első teljes magyar nyelvű
fordítás? Ma erről lesz szó.

Heidelbergi Káté elterjedése a magyar reformátusok

között
A Heidelbergi Káté elterjedése a magyar reformátusok között a magyar nyelvű
kiadványok hozzáférhetőségét feltételezte. Huszár Gál (?1512-1575) nyomdász-
lelkipásztor, fia Huszár Dávid, aki édesapja mindkét hivatását folytatta, 1577-ben
Pápán magyar nyelvre lefordította (egyes kutatók feltételezése szerint a fordító még
Huszár Gál volt) és kinyomtatta a Heidelbergi Káté szövegét „A keresztény hitről
való tudománynak rövid kérdésekben foglaltatott sommája” címmel.

56. Mikor szerezte az Úr Jézus a keresztséget?

Mennybemenetele előtt, ezekkel a szavakkal: „Nekem adatott minden
Hatalom mennyen es földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá
minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak es a
Szentléleknek
Nevében, tanítva őket, hogy megtartsak mindazt, amit en
parancsoltam
Nektek; es íme, en veletek vagyok minden napon a világ
végezetéig” (Mt 28,18–20).
57. Mi a keresztségben a külső jegy?
A tiszta víz, amely Jézus vérét jelképezi. Ahogyan a víz lemossa a test
Szennyét, úgy törli el Jézus vére a lélek szennyet, a bűnt.
58. Mi a keresztséghez fűződő ígéret?

„Aki hisz, es megkeresztelkedik, üdvözül.” (Mk 16,16).

AZ URI SZENT VACSORA
59. Mikor szerezte az Ur Jézus az úrvacsora sákramentumát?
Kereszthalála előtt, nagycsütörtök este, az utolsó vacsorán. „Azon az éjszakán,
Amelyen elárultatott, vette a kenyeret, es halat adva megtörte,
es ezt mondotta: ≫Vegyetek, egyetek, ez az en testem, amely tiérettetek
Megtöretik, ezt cselekedjetek az en emlékezetemre.≪ Hasonlóképpen
Vette a poharat is, miután vacsoráltak, es ezt mondta: ≫E pohár amaz új
Szövetség az én verem által, ezt cselekedjetek, valamennyiszer isszátok
Az en emlékezetemre.≪ Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, es isszátok

E poharat, az Urnak halálát hirdessetek, amíg eljön” (1Kor 11,23–26).

Mi az úrvacsorában a látható jegy?

A kenyér es a bor. Jézus Krisztus megtöretett testet es kiontatott veret

Jelképezik.

Corvinák- Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490,

uralkodott: 1458–1490) világhíres könyvtára

30 ezüst -ennyiért árulta el Júdás Jézust.