Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit:

Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára

(00831/2)

A tankönyv feladatainak megoldása

A tanulás tanulása

Csoportmunkával végezzék el a diákok a feladatot!

A legtöbb készülés valószínűleg Örkény szövegét előzte meg. Az összehasonlításnál a
szövegekből vett idézetekkel bizonyítsanak a tanulók! Az írói módszerek bemutatásához
előzetes feladat lehet az önálló kutatás a témáról.
Pl.: egyéni, társas, olvasmányokból, megfigyelésekből, „ötletbörze” stb. Más válaszok is
elfogadhatók.
1. Határozzuk meg a fogalmazás terjedelmét! A felhasználandó kulcsszavakat közösen is
összegyűjthetjük.
2. A témák gyűjtése házi feladat legyen, a hasonló ötletek alapján pár találása és a kidolgozás
órai feladat!
3. Irányítjuk úgy a tervezést, hogy évente legalább két alkalom legyen a sikeres munkák
bemutatására.

Milyen lehet a kommunikáció?

Első szöveg: Nagyapa és unoka beszélgetése közben helyes beszédre neveli a gyermeket.
A két szoros kapcsolatban lévő szereplő a címzett és a feladó, fontos tényező az ismeret, amit
a nagyapa az üzenetben átad és magyar nyelvi kóddal kapcsolatos.
Második szöveg: A feladó az író, címzett az olvasó, közöttük nincs közvetlen kapcsolat (de
tekinthető monológnak is, ahol feladó és címzett tulajdonképpen egy személy), fontos tényező
a valóság, amely körülveszi az alkotót, s amelynek hatására az üzenet létrejön.
Más megoldás is elfogadható.

Az egyirányú és kétirányú kommunikáció

Az első szövegben a két szereplő párbeszédet folytat, szerepeik ezáltal cserélődnek. A

második szövegben a feladó szerepe állandó, a címzett személye bizonytalan, kizárólag a
feladó küld üzenetet. Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható.
Pl.: túrázók beszélgetése egymással. telefonbeszélgetés bárkivel – dialogikus, a túravezető
előadása menet közben az útról, egyszemélyes hangfelvétel készítése útközben az élményekről
– monologikus. Más megindokolt megoldások is jók.

A közvetett és a közvetlen kommunikáció

Pl.: Egyirányú közvetett – hangosbemondón elhangzó hirdetés; egyirányú közvetlen –

tanári vagy tanulói előadás ; kétirányú közvetett – SMS-váltás szünetben, chatelés internetes
kapcsolattal; kétirányú közvetlen – két lány beszélgetése a lépcsőn. További megfelelő példák
is megfelelnek.
1. Feladó, címzett, kapcsolat, üzenet, kód, csatorna, kapcsolat, valóság, ismeretek. A
tényezők bemutatását egy konkrét helyzeten érdemes elvégeztetni.

1
2. Az egyirányú kommunikációban a címzett és feladó szerepei nem cserélődnek fel, a
kétirányúban folyamatosan cserélődnek.
3. Házi feladatnak alkalmas.

Fogalmazási kalauz 1.

A párbeszéd

Szellemes és kreatív szöveg alkotására ösztönözzük a tanulókat! Határozzuk meg a

szöveg terjedelmét!

A monológ

Határozzuk meg, hány példát kérünk! A szerzőt és címet írják ki a diákok!

Tartsunk „ötletbörzét”, minél több különleges témát találjunk! Egy közösen kiválasztott
témából felkészülés szorgalmi feladat lehet.
1. Pl.: párbeszédes – mindenféle beszélgetés, tudakozódás, chatelés; monologikus – felelet
(néha átvált párbeszédbe), tanulói kiselőadás, naplóírás, levél, SMS-küldés, e-mail stb.
2. Alapvetően együttműködve társalogjunk, ne beszéljünk se túl sokat, se túl keveset, ne
mondjunk hamis dolgokat, igazodjunk a beszélgetés tárgyához, a partner gondolataihoz,
érhetően, megfelelő stílusban, tempóban és hangerővel beszéljünk! További tartalmilag helyes
megoldások is elfogadhatók.
3. A párbeszédben van nagyobb szerepük.

A mondatfajták

1. Bármely helyes válasz elfogadható. Pl.: fajtái – kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó, kérdő,
egyszerű – összetett
2. Célszerű kijelölni egy szöveget.

A mondatfajták a kommunikációs tartalom és a beszélő szándéka szerint

A jelenetet más példákkal is eljátszhatják a diákok. Érdemes megfigyeltetni a kijelentő

mondatok arányát a párbeszédben.
Pl.: beleegyezést, csodálkozást, bizonytalanságot, haragot, parancsolást
(visszakérdezésnél), belenyugvást, lemondást, örömteli meglepetést stb.

A kijelentő mondat

Mindkét mondat egy megállapítást, tárgyilagos közlést fogalmaz meg, nyelvtanilag

kijelentő módú és ereszkedő hanglejtésű.

A felkiáltó mondat

A felkiáltó mondatok érzelmi, indulati többletet tartalmaznak, nem tárgyilagosak, mint a

kijelentő mondatok. A második mondatot egyértelműen lehet kijelentésként is hangoztatni.

Az óhajtó mondat

2
 A vágyainkat, az óhajainkat fogalmazzuk meg velük.
Bármely jó megoldás elfogadható. Ösztönözzünk kreatív tartalom megfogalmazására!

A felszólító mondat

Felszólító módúak az igealakok.

A kérdő mondat

Eldöntendő/igen-nemmel megválaszolható kérdéseket tesz fel. Nem vár közvetlen választ

(„költői kérdés”), az olvasót/hallgatót akarja gondolkodásra késztetni.
Határozzuk meg a kérdések számát!
1. Bármely tartalmilag helyes válasz elfogadható.
2. Kijelentő: hanglejtése ereszkedő, kijelentő módú. Felkiáltó: hanglejtése ereszkedő, de
erősebb nyomatékkal, változatosabb dallam jellemezheti, gyakori kiegészítője indulatszó
és/vagy módosítószó, igealakja kijelentő vagy feltételes módú. Óhajtó: hanglejtése hasonlít a
felkiáltó mondatéhoz, nagyobb érzelmi nyomaték, többnyire magasabb hangfekvés jellemzi, a
nyomatékosítás óhajtó indulatszóval vagy módosítószóval történik, igei állítmány általában
feltételes módú. Felszólító: hanglejtése alig különbözik a kijelentő mondatétól, az erőteljesebb
felszólítást nagyobb hangerő, elöl meredekebben eső hanglejtés is érzékelteti, az állítmány
mindig felszólító módú, többnyire 2. személyű (ritkábban 1. vagy 3. személyű. Kérdő:
eldöntendő kérdés hanglejtése emelkedő eső, a kiegészítendőé ereszkedő, gyakori eszköze az -
e, ugye kérdőszó és a vajon módosítószó, igéje bármilyen módú lehet. További tartalmilag
helyes válaszok is lehetségesek.
3. Nehéz feladat, megbeszélés után párban oldják meg a tanulók!
4. Házi feladat lehet.

A mondatok fajtái szerkezetük szerint

Határozzuk meg a mondatok számát!

Rossz a világ? Légy jó tehát magad! Üres a lét? Adj tartalmat neki! Az ember szolga
mind? Légy te szabad! Hídd sorsodat bátor versenyre ki! Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában. – egyszerű mondatok.
Előtted a küzdés, │ előtted a pálya. Istenem, │ de nehéz okos embernek lenni! Fák, csillagok,
állatok és kövek, │ szeressétek a gyermekeimet! – összetett mondatok.

Milyen lehet a tagolt mondat?

Határozzuk meg a mondatok számát!

1. A párok egymást ellenőrizzék!
2. A tagolt mondatokban mindig van alany-állítmányi szószerkezet kifejtve vagy kiegészíthető
módon, a tagolatlanokban nincs.
3. Az alany és állítmány mellé bármilyen bővítmény beillesztésével.
4. Állítmány, 3. személyű határozott alany, alany és állítmány, határozott tárgy (a határozott
ragozású ige mellől).
5. Szerves összetétel tagolt tagmondatokból áll, a szervetlen összetételnek legalább egyik
tagmondata tagolatlan. A szervetlen összetételekben nem lehet alárendelő vagy mellérendelő
viszony a tagmondatok között.

3
6. Lehetséges válaszelemek: szorosan összetartozó tartalmak, szövegkohézió,
figyelemfenntartás stb. Bármely jó példával illusztrált válasz elfogadható.

Az alárendelő összetett mondatok

Mutató névmás; rámutató és visszautaló, értelmező szerepük van.

Az alárendelő összetett mondatok fajtái

1. Az alárendelő összetett mondatokban a tagmondatok nem azonos értékűek, a mellékmondat

fejti ki a főmondat valamelyik hiányzó mondatrészét.
2. A főmondat megelőzheti, követheti a mellékmondatot, illetve a mellékmondat beékelődhet a
főmondatba.
3. Az elemzés lépései: tagmondatok határának bejelölése, a tagmondatok megszámozása,
utalószó megkeresése vagy kitalálása, főmondat és mellékmondat megállapítása, főmondat
elemzése mondatrészek szerint, az utalószó által betöltött mondatrészi szerep megnevezése,
ennek beírása az ábrába az alárendelés típusaként.

Az állítmányi alárendelő összetett mondatok

Olyan – mutató névmás, azé – birtokos névmás, névszói állítmányok.

Aláhúzandók: Kati az, ...; ... azé az ember!; … olyan a törülköző.; Akkora a ház, …Annyi
idén a hó…
1. Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói-igei állítmányának a névszói részét fejti ki.
Utalószava állítmány szerepében álló mutató névmás.
2. A párok egymás ellenőrizzék!

Az alanyi alárendelő összetett mondatok

Alanyok. Aki boldog, az könnyebben boldogít másokat is.

Aláhúzandók: Az …, Olyan …, Akkorák …, Annyi… .
1. Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava az alany szerepében álló
mutató névmás.
2. A párok egymást ellenőrizzék!
3. A saját alkotású mondatokat alakítsák át, a párok ezt is ellenőrizzék!

A tárgyi alárendelő összetett mondatok

Erős lendület viszi véghez azt nem egyszer , ….; tárgy.

Azt kérem, …; Olyant kérek, …; Akkorát keresett, …; Minden ember annyit ér,… .
1. A főmondat tárgyát is ki lehet fejezni mellékmondattal. A tárgyi alárendelő összetett
mondatok utalószava mindig tárgyragos mutató névmás.
2. Önként jelentkezők felolvashatják.

A határozói alárendelő összetett mondatok

Minden határozós esetből egy mondatot elemezzenek a tanulók párban!

Határozzuk meg a mondatok számát! Hívjuk fel a figyelmet, hogy csak alárendelő
összetett mondatokat alkossanak!

4
1. Helyhatározói, időhatározói, módhatározói, eszközhatározói, okhatározói, célhatározói,
fok-mérték határozói, állapothatározói, eredethatározói, eredményhatározói, társhatározói,
részeshatározói, állandóhatározói.
2. A határozói alárendelő összetett mondatok utalószavának a szófaja távolra mutató
határozóragos (főnévi, melléknévi, számnévi) mutató névmás, távolra mutató névutós (főnévi,
melléknévi, számnévi) mutató névmás, határozószói mutató névmás.
3. A főmondat elemzése, az esetleg hiányzó utalószó kitalálása és mondatrészének
meghatározása.

A jelzői alárendelő összetett mondatok

Bármely helyes megoldás elfogadható. A párok egymást ellenőrizzék!

1. Bármely helyes megoldás elfogadható. A párok egymást ellenőrizzék! A versírás házi vagy
szorgalmi feladat lehet.
2. A gondolattérképet párban vagy csoportban készítsék el a tanulók!

A sajátos jelentéstartamú mellékmondatok

Feltételességet, összehasonlítást.
Lehetséges válaszelemek: a sajátos jelentéstartamú és mondatrészt kifejtő
mellékmondatok között lehet átfedés, egyszerre lehet pl. időhatározói és feltételes,
módhatározói és következményes stb. Előfordul, hogy a kifejtett mondatrésznek csak a fő
típusát tudjuk megnevezni (pl. határozói) a sajátos jelentéstartam mellett. A mondatrészt
kifejtő mellékmondatok többségének nincs sajátos jelentéstartama. A sajátos jelentéstartamú
mellékmondatok egy része nem elemezhető mondatrészi viszony szempontjából. Más helyes
válasz is elfogadható.
Elemezhető példamondatok: … módúgy kerüld a mintartalmatlan könyvet. minJobb ízű a falat
(időakkor), …; fok-mértékÚgy hozzászokott a állandószabadsághoz …;
1. Aszerint, hogy a főmondat melyik mondatrészét fejtik ki a mellékmondatok,
megkülönböztetünk alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői alárendelő összetett
mondatokat. A sajátos jelentéstartalmú (hasonlító, feltételes, következményes, megengedő)
mellékmondatok lehetnek mondatrészkifejtő és nem mondatrészkifejtő mellékmondatok
egyaránt. Más tartalmilag helyes válasz is elfogadható.
2. Határozzuk meg, hogy példát kérünk!

A mellérendelő összetett mondatok

Alakítsunk csoportokat, akik felkészülnek a jelenet eljátszására. A csoportok határozzák

meg a szerepeket, feladatokat!
1. A mellérendelő összetett mondatokban a tagmondatok egyenrangúak. A tagmondatok között
jelentésbeli, tartalmi, logikai kapcsolat van, könnyen szétbonthatók két egyszerű mondatra.
2. Típusok: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető, a jellemzés szempontja
lehet pl.: jelölés, jellemző kötőszó stb. A párok egymásnak mutassák be az egyes típusokat!
3. Határozzuk meg, hogy fajtánként hány példát gyűjtsenek!

A többszörösen összetett mondatok

Úgy alkotta meg ezt a költeményét, ezt a kétszakaszos kis verset, │ úgy építette föl,
tervezte ki, │oly keményen, előrelátóan, mindenre gondolva, │ mintha az örökkévalóság

5
számára alagutat vájt volna a bazaltsziklába, │s most jöhetnek-mehetnek a divatok, az
irodalmi hóbortok, évezredekig, │ biztosan dübörögnek át rajta az emberek meg-megújuló
lázai, │ akár a menetrend szerinti robogó gyorsvonatok: │ többé semmi sem rémítheti meg
szilárd pályáját, a szeszélyes ihlet és a mérnöki számítás időálló remekművét.
A pontosvessző erősen elválasztja egymástól a tagmondatokat, a kettőspont jelzi, hogy az
utána következő rész értelmező funkciójú. Más jó válasz is elfogadható.

A többszörösen összetett mondatok típusai

Lehetséges válaszelem: ha jól ismerjük egymást, értjük egymás arckifejezését is, ahogy
ismerjük egymás ízlését is. Bármely más kreatív válasz elfogadható.
1. Aszerint, hogy milyen tartalmi, nyelvtani viszony van a tagmondatok között.
2. Házi feladatnak alkalmas. Önként jelentkezők felolvashatják.

Az írásjelek

Érdemes frontálisan beszélgetni a szöveg tartalmáról, adaptálni saját példákkal a tanulók

saját életére. Találjunk ki közösen történetet a rajzon látható hölgy és a könyv kapcsolatáról.
Szorgalmi feladat lehet a történet megírása.

A mondatrészek közötti írásjelek

Először a táblázat sorait számoztassuk be! Hívjuk fel a figyelmet, hogy a kiemelések
segítenek megtalálni a megfelelő szakaszt.

Az idézés

MHSZ 256-259.
1. Vesszőt, pontosvesszőt, kettőspontot, pontot, kérdőjelet, felkiáltójelet, gondolatjeleket,
zárójeleket, idézőjeleket.
2. A mondat, gondolat folytatódik, de nem tudjuk vagy nem akarjuk leírni. Félbeszakítást,
elgondolkodást, nagyobb szünetet is jelenthet.
3. Az alárendelő összetételnél a főmondat határozza meg a záró írásjelen, de ha a főmondat
után kettőspont áll, a mellékmondat szerint is zárhatjuk a mondatot. A mellérendelésnél az
utolsó tagmondat határozza meg a záró írásjelet. A többszörösen összetett mondat végére az
utolsó főmondati szintű tagmondatnak megfelelő írásjelet tesszük.
4. A szabályzatban olvasottak alapján kérjünk példákat a különböző esetek bemutatására!
Hívjuk fel a figyelmet az idézőjelek magyar szabályaira, a gondolatjelek, vesszők helyes
használatára!

Könyv- és könyvtárhasználat

Anyaggyűjtés a könyvtárban

Feladatadással ösztönözzük a tanulókat legalább az iskolai könyvtár használatára.

A szerzőt, a mű jellemzőit, könyvtári helyét stb.
A bal felső sarokban az ETO-szám jelzi, hogy nyelvészeti témájú a könyv. A jobb alsó
sarokban a tárgyszó a tágabb körtől (magyar nyelv) a szűkebb csoport felé haladva
(gyermeknyelv, mondatalkotás) nevezi meg.

6
Anyaggyűjtés az interneten

Kereshetünk a szerző, cím, téma (tárgyszó) szerint. Minimum a szerzőt meg kell adni,
hogy a regénycímeket megkapjuk.

Jegyzetelés másképpen

Frontálisan adjanak egymásnak ötleteket a diákok!

Amit még jó tudni a vázlatírásról

Hagyományos: címekből, kulcsszavakból, kérdésekből, tételmondatokból állhat, ágrajzos:

kulcsszavakból vagy címekből készülhet.

A gyűjtött anyag felhasználása

1. Hagyományos vagy számítógépes katalógusok, ezek készülhetnek betűrend vagy tárgyszó

alapján; segíthetnek az ETO-számok, könyvtáros szakember.
2. Egyetemes Tizedes Osztályozás, amely az emberi tudás, az ismeretek és tevékenységek
egész területét számokkal fejezi ki. Az alapszámokat az egyes tudományágakon belül a
témaköröknek megfelelően bővítették. A számozásos rendszer nyelvtől függetlenül mindenütt
jól használható.
3. Keresőprogramokkal pl. kulcsszó alapján, könyvtári adatbázisokban stb.
4. Lényegre törő, jól áttekinthető stb.
5. A pontos forrást mindig jelölni kell (szerző nevét, a mű címét, a kiadó nevét, a megjelenés
dátumát, az oldalszámot, internetes anyagnál a letöltés helyét és idejét.) A szó szerinti idézést
az idézés szabályai szerinti helyesírással kell leírni.

Fogalmazási kalauz 2.

A vita

Közösen gyűjtsünk témákat!

Páros vagy csoportmunkával is elvégezhető.

Fölkészülés a vitára

Az anyaggyűjtés történhet írott (könyvek, szótárak, folyóiratok, internet stb.) és nem írott
forrásokból (mások és saját tapasztalataink, film, videó, hangzóanyag).

Hogyan viselkedjünk vita közben?

Beszéljük meg, melyik konkrét műsort fogja mindenki megnézni! Ha lehetőség van rá,
órai keretben, együtt nézzük végig egy vitaműsor felvételét!
1. A vitát alapos fölkészülés előzze meg: a vélemény megfogalmazása tételmondatban,
kutatómunka, a bizonyító és cáfoló érvek összegyűjtése, az érvek kidolgozása, az érvelés
megszerkesztése.
2. A jó vitatkozó felkészült, becsületes, nyugodt és udvarias stb.

7
3. Párban is megoldható feladat.

Az ismertetés

Előzetes feladatként adjuk fel a könyvismertetés megírását!

1. Az ismertetés szövege rövid és tömör bemutatásból, értékelésből és ajánlásból áll. A
bemutatásban a kiadvány jellemzői, adatai szerepelnek. Az értékelésben vélemény található.
Az értékelés akkor hiteles, ha meggyőző érvekkel alátámasztott. Az ajánlás célja, hogy
elmondjuk, kiknek és milyen célra javasoljuk a bemutatott dolgot. Az ajánlást is érdemes
érvekkel bizonyítani.
2. Házi feladat lehet. Önként vállalkozók olvassák fel, frontális munkával vessük össze a
szövegeket!

Az önéletrajz

Iskolai, munkahelyi felvételik, pályázatok stb. esetében.

Modern típusú önéletrajz

Párban végezzék el a feladatot! Javasolhatunk szempontokat, pl.: időrend, kifejtettség,

stílus stb.
1. Pl.: álláshirdetésre jelentkezés, pályázat stb.
2. Lehetséges válaszelemek: hagyományos – összefüggő mondatok, múlttól a jelen felé,
személyes adatok részletesebben stb.; modern típusú – fejléc, tagolt, vázlatszerű, kiemelések,
időrendben visszafelé, legfontosabb eredmények, képességek hangsúlyozása, szűk személyes
rész, referenciák, esetleg fénykép stb.

A kérvény

Próbáljunk konkrét helyzetekből kiindulva általánosabb helyzeteket megneveztetni!

Fejléc: címzett, megszólítás, az üzenet szövege: a kérés megfogalmazása, indoklása,
megismétlése; elköszönés, aláírás, melléklet.
1. Segítségül adhatunk konkrét példákat az összehasonlításhoz. Szempontok lehetnek pl.:
hangvétel, formai kötöttség, megszólítás, aláírás stb.
2. Házi feladat legyen egy közösen megbeszélt tárgyú kérvény megírása.

A magyar nyelv története

Anyanyelvünk eredete

Beszéljük meg közösen az ábrát. Egy nyelvből való felkészülés szorgalmi feladat.
Bármilyen tartalmilag helyes válasz elfogadható. Minden mondatnál kérjünk bizonyítást a
kép alapján!

Az idegen szavak helyesírása

Közösen beszéljük meg a témát osztálykeretben. Előzetes feladat lehet példák gyűjtése.
Gyakoroltassuk a MHSZ használatát a szótárrész hivatkozásai alapján! MHSZ 202-222.
1. Határozzuk meg a szavak számát, figyelmeztessük a tanulókat az önellenőrzésre!

8
2. Párban megoldható feladat, ellenőrzésként egymásnak diktáljanak példákat a párok tagjai!

Világjáró magyar szavak

Pl.: szekér, autó, bevásárlókocsi, vagon, cipzár része stb.

1. Uráli – finnugor.
2. Alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszók, idegen szavak.
3. Az idegen szavakban még érezzük az idegen eredetet, a jövevényszókban már nem.

Az első írott nyelvi emlékeink

Egyénileg olvassák el a tanulók!

Lehet verseny, ki találja a legtöbbet.
Lehetőség szerint az iskolában együtt is tanulmányozzuk a honlapot!
1. Olyan szövegek, amelyek csak elszórtan tartalmaznak magyar szavakat.
2. Tihany, Balaton, Siófok, köves kút, mogyoróbokor, fertő, Fehérvárra menő hadútra.
3. Több magyar szó, sőt egy magyar mondat is szerepel benne.
4. Válaszelemek lehetnek: egyházi szöveg, szerzőjét nem ismerjük, valószínűleg szerzetes,
latin nyelvű környezet, 12. század, rímek stb.

A magyar nyelv típusa

1 2 2 2 4
meg │ más │ ít │ hat │ atlan │ ul
igek. szótő k. k. képző rag
Ragasztó nyelv, mivel a szótőhöz illesztjük, ragasztjuk a toldalékokat.
1. Elkülönülő (izoláló – szóelem szám azonos a szavak számával, sok elöljáró stb.), ragasztó
(agglutináló – jól elkülöníthető szóelemek, szótő, toldalékok stb.) és hajlító (flektáló – szótő
nyelvtani változása, nemek stb.) nyelvek.
2. Agglutináló, mivel toldalékokat ragasztunk a szótövekhez.

Hányféle magyar nyelvet beszélünk?

Közösen beszéljük meg, kitalálhatunk „életrajzot” a képekhez.

A nyelvjárások

Párokban beszéljék meg a tanulók!

A csoportnyelvek

Laptáros: A hadászbokornak az a tagja, aki partra való halászáskor a parton marad, az

egyik apacsot a part közelében tartja, míg a többi a ladikon beevez, a hálót kiveti, azzal kerít,
végül a második apacsot a partra kihozza. (A halászháló egyik végét a parton tartó személy.)
Kijáró: személy, jogosultság, kijárat stb.
Kullogó: baktató, sütemény neve stb.
Morzsatelep: bajusz, cérnahuszár: nagyon vékony ember, nyaftan: nyelvtan, múmiatan:
történelem. A szógyűjtemény csoportban is elkészíthető.

9
Az ifjúság nyelvéről

Előzetes feladat lehet a kifejezések gyűjtése.

Beszéljük meg az SMS témáját, osszuk ki a szerepeket!
1. Egységes magyar nyelvváltozat, amelyet mindenki ismer, és sokan használnak (pl.
médiumok, iskola stb.).
2. Területi tagolódás szerint (nyelvjárások) és az azonos életkorú vagy szakmájú emberek
által kialakított csoportnyelvek szerint.
3. Mindenki gondolja végig, milyen nyelvjárással, csoportnyelvvel találkozott már, milyen
jellemzőjükre emlékszik!

A tömegkommunikáció

Sajtó, rádió, tévé, internet. Indoklással további példa is elfogadható.

1. A kommunikáció egyirányú közvetett formája, amelynek célja a tömegek tájékoztatása.
2. Előzetes feladat lehet ezek összegyűjtése, majd órán közösen értékeljük ezeket az adásokat!

A reklám

A reklám célja, hogy a hirdetett terméket vagy szolgáltatást minél többen megvegyék vagy
igénybe vegyék. A célközönséget befolyásolják képi, hangi megjelenésükkel, vonzó
tartalmakkal stb.
Csoportban kreatívan megoldható feladat.
1. Pl.: A nézők bűntudatára, sikervágyára, egészség, fiatalság, szépség iránti kötődésére
alapoznak, tudós, szakértőnek tűnő és/vagy híres embereket használnak a meggyőzésre.
Pozitívan befolyásolja a befogadót a nyelvi kreativitás, a dallam stb.
2. Ragaszkodjunk az indokláshoz, mivel így tudatosítjuk a befolyásoló tényezőket!

A hirdetés

Minél több közös vagy különböző tényező felsorolására ösztönözzük a tanulókat! Pl.:
apróhirdetés, vázlatosság, képi elem, közvetlen kapcsolat lehetősége, ár stb.
Pl.: közösségnek szól, közérdekű, nem kereskedelmi, ingyenes, dátum stb.
1. Közösen gyűjtsünk helyzeteket!
2. A hirdetés tájékoztatás, felhívás, amely nagyobb közösségnek szól. Megjelenésük egyszerű.
További válaszelem is elfogadható.

A sajtószövegek

A publicisztika az irodalom egyik ága, amely a politikai, társadalmi és kulturális élet

eseményeit, problémáit az időszaki sajtóban, brosúrákban, röpiratokban, illetve a rádióban és
televízióban tárgyalja. Számos szépirodalmi műfaj kialakulásához és elterjedéséhez járult
hozzá. Jelentős műfaja a kritika és az esszé.
Pl.: számítógép, rádió, telefon stb.

A hír

10
 Célszerű hírekként felsorolni az információkat. Bármelyik konkrét információ
elfogadható. Hasznos lehet mindegyikre kérdést fogalmaztatni a tanulókkal, amelyből kiderül,
milyen kötelező tartalmai vannak a híreknek.
Párban vagy csoportban végezzék el a feladatot!

A tudósítás

A tudósítás részletesebb a hírnél, válaszol a miért kérdésre is, jelentősége van a tudósító
személyiségének is.
Megfelelő indoklással bármelyik kép kiválasztható. (A váci csata emlékműve, Than Mór
képe a váci csatáról, fotó az ünnepi megemlékezéséről.)

A kommentár

Átgondolás, fejtegetés, értelmezés, magyarázó megjegyzés. Más helyes válasz is

lehetséges.
Alapja valóságos hír, amelyet magyarázattal egészített ki a szerző. Más tartalmilag helyes
válasz is elfogadható.
„A Mexikóból…” kezdetű mondattal kezdődik, az utolsó előtti mondat végéig tart.

A glossza

Pl.: Egyáltalán nem a helyzethez kapcsolódnak a kérdések. Más válasz is elfogadható.

A jegyzet

Közös beszélgetéssel oldjuk meg a feladatot!

Órai munka esetén lehet páros feladat, házi feladatként egyéni munka. Az önként
jelentkezők olvassák fel!

A riport

Hívjuk fel a figyelmet, hogy a szövegbe a megfelelő jeleket beírhatják!

Külső leírás, arcjáték, mozdulatok leírása, beszéltetés, beszédfonetikai eszközökre utalás.

Az interjú

Az összehasonlítást párban is elvégezhetik, de frontálisan is beszéljük meg. Válaszelem:

kérdés-felelet forma, interjúból kihagyhatatlanok a kérdések, leíró rész stb.
1. A publicisztika az irodalom egyik ága, amely a politikai, társadalmi és kulturális élet
eseményeit, problémáit az időszaki sajtóban, brosúrákban, röpiratokban, illetve a rádióban és
televízióban tárgyalja. Számos szépirodalmi műfaj kialakulásához és elterjedéséhez járult
hozzá.
2. Kivel/mivel, hol, mikor, mi történt?
3. Házi feladat a gyűjtés, az érdekeseket következő órán bemutathatják.
4. Mindkettő rövid, tömör, a valóság egy eseményéből indul ki.
5. A tudósítás a kivel, hol, mikor, mi miért történt kérdésekre válaszol, a tudósító személyisége
fontos. A riport még személyesebb, az eseményt az írón keresztül ismerhetjük meg. Az interjú

11
kérdés-felelet formájú, közérdekű információkat tartalmaz. Más tartalmilag helyes válasz is
elfogadható.

12