Ha megszűnnek a mezőgazdasági termelés feltételei a hozzáférhető öntözővíz hiánya miatt, az emberek

rákényszerülhetnek otthonaik elhagyására. Számos fejlődő ország félsivatagi vagy aszály sújtotta terü-
letén csak öntözéssel lehet növényeket termeszteni, ráadásul ezeken a területeken a lakosság nagyobb
hányada él a mezőgazdaságból. A megélhetést adó tevékenység ellehetetlenülése miatt egész családok
kelhetnek útra más városokban új otthont keresve. Így akár egész települések is elnéptelenedhetnek. Arra
is számos példát látni, hogy a vízforrásokat egy (többnyire) felfegyverzett csoport felügyeli, ami egy egész
ország belügyi biztonságát is veszélyeztetheti: a hatalom megszerzésének alapja a vízkészletek fölötti
uralom megszerzése lehet.

2. a) Az alábbi idézetek a Szomjas Föld 3 – Globális vízháborúk című filmből származnak. A szövegrészletek
alapján találd ki, melyik országról lehet szó!

„Az Aleppó déli részén fekvő Abbadból származom. Ez egy alapvetően

mezőgazdasági terület, de a föld kezdett kiszáradni, és az emberek egy
csepp vizet sem vesztegethettek el.”

„Korábban gazdálkodó voltam, de ma már nehéz vizet szerezni. Néha

tudunk, de nagyon sokba kerül. Még azt is be kell osztani, hogy meny-
nyit ihatunk meg belőle.”

„Komoly oka volt, hogy el kellett költöznünk: étel nélkül ki lehet bírni
néhány napot, de víz nélkül esélytelen.”

„Egy 5 éves szárazság elpusztította a déli területeken a termőföldek

felét, ezért egyre többen menekültek a szárazság elől az északi váro-
sokba, ahol akár 1-2 millió ember összetákolt viskókban élt éveken át.”

b) Nézz utána, milyen következménye lett a vízhiány miatt fellépő belső vándorlásnak a térségben!
c) Próbálj meg ötleteket gyűjteni arra, hogyan lehetne meggyőzni tőkeerős nemzetközi vállalatokat, hogy
a térségben történő befektetéseiknek köszönhetően ismét felvirágozzon a mezőgazdaság, és az embe-
rek visszatérjenek egykori lakó- és munkahelyükre!

Nemzetközi konfliktusok alakulhatnak ki akkor, amikor egy-egy folyó felső folyásánál fekvő ország nem-
zetközi egyezmények híján vagy egy korábbi egyezmény áthágásával olyan mértékben használja el a vizet
saját céljaira, hogy a folyó alsóbb szakaszán fekvő ország(ok) számára már nem jut belőle elegendő mennyi-
ség, holott öntözéses mezőgazdaságuk vagy a lakosság vízellátása arra épül. A folyók felső szakaszánál fekvő
országok (a folyó nagyobb esését kihasználva) vízerőműveket, víztározókat létesítenek, és saját érdekeik
szerint szabályozzák az átfolyást, a továbbengedett víz mennyiségét. Arra is találunk példát, hogy egy ország
mesterséges csatornarendszerbe terel egy nagyobb vízfolyást, és így oldja meg egy vízhiányos területének
vagy robbanásszerűen fejlődő városának vízellátását, megfosztva ezáltal azon országokat a víztől, amelyek
területén korábban a folyó természetes útja vezetett.

89

FOLDRAJZ_11_tordelt_2.indd 89 2022. 06. 07. 17:09

 3. Tanulmányozd az alábbi diagramokat, és vála- 70 mm
szolj a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre! Éves csapadékmennyiség
Hosszú távú tendencia
60 mm
Többéves aszály
1962 1992 2014
Törökország 7852 4067 2928 50 mm

Szíria 1456 541 380

40 mm
Irak 4587 1906 998
30 mm
5.1. táblázat. Az egy főre jutó édesvízmennyiség alakulá- 1900 1920 1940 1960 1980 2000
sa (m3) a Tigris és az Eufrátesz vízgyűjtő területén fekvő
5.2. Az éves csapadékmennyiség alakulása a Tigris és az Eufrá-
három államban
tesz vízgyűjtő területén 1901 és 2008 között (mm)
a) Mi a történelmi és gazdaságföldrajzi jelentő- 17 °C
sége a Tigris és az Eufrátesz folyóknak? Éves hőmérséklet átlaga
Hosszú távú tendencia
b) Milyen éghajlati változásokat lehet megfi- 16 °C
gyelni a diagramok alapján a Tigris és az Euf-
rátesz folyók vízgyűjtő területén? 15 °C

c) E változások vajon hogyan hatottak a két folyó 14 °C

vízhozamára?
13 °C
d) Milyen következményei lehettek a diagra- 1900 1920 1940 1960 1980 2000
mokon és a táblázatban bemutatott válto-
5.3. Az évi középhőmérséklet alakulása a Tigris és az Eufrátesz
zásoknak a folyók vízgyűjtő területén fekvő
vízgyűjtő területén 1901 és 2008 között (°C)
országok gazdaságára és a térségben lakók
vízellátására? Hasonlítsd össze a változások
80 72,14
mértékét a három országban! Mit tapasztalsz? 70 63,17 Török-
ország
e) Nézz utána, hogy mit jelent a Délkelet-Ana- 60 53,99
tólia Projekt (GAP), és az milyen természeti és 50 43,91
millió fő

40 34,77
diplomáciai következményekkel járt a térség- 27,55 30,96
30 23,80 Irak
ben fekvő országokban! 17,52
20 13,65 Szíria
7,47 9,92 21,53
f ) Megfigyelték, hogy a Perzsa (Arab)-öböl víz- 10 16,37
6,38 8,95 12,45
szintje emelkedik, a beletorkolló folyók sótar- 0 4,59
talma pedig nő. Ez melyik ország számára 1960 1970 1980 1990 2000 2010
jelenthet problémát, és milyen következmé- 5.4. A népességnövekedés üteme a Tigris és az Eufrátesz víz-
nyekkel járhat? gyűjtő területén fekvő három országban (millió fő)

g) Nézz utána, hogy

milyen, vízhez kötődő
konfliktusok alakultak
ki Ázsia más térsége-
iben! Mely országok
között és mely folyók-
hoz kapcsolódóan
léptek fel ezek?

5.5. A Délkelet-Anatólia
Projekt területe

90

FOLDRAJZ_11_tordelt_2.indd 90 2022. 06. 07. 17:09