A LÁB EGÉSZBEN

 SZEREPE VAN A GERINC- ÉS ÍGY AZ EGÉSZ TEST- STABILITÁSÁBAN, AZ EGYENSÚLY KIALAKÍTÁSÁBAN.

 EBBEN RÉSZE VAN A MEDENCÉNEK, A COMBCSONTNAK (FEMUR), A SÍPCSONTNAK (TIBIA), A
SZÁRKAPOCSCSONTNAK (FIBULA) IS. DE VÉGÜL IS A LÁB ÉRINTKEZIK A TALAJJAL ÉS ÍGY A LÁBNAK ÉS
ALKOTÓRÉSZEINEK UGYANCSAK FONTOS SZEREP JUT A STABILITÁS KIALAKÍTÁSÁBAN.
 AZ EMBERI LÁB TÖBB CSONTBÓL, ÍZÜLETBŐL, IZOMBÓL, INAKBÓL ÁLLÓ, IGEN PRECÍZ SZERKEZET. AZ EMBERI LÁB
SZERKEZETE A KÉZHEZ HASONLÓ: LÁBTŐBŐL, LÁBKÖZÉPBŐL ÉS UJJAKBÓL ÁLL. A KÉZZEL ELLENTÉTBEN EGY
KEVÉSBÉ MOZGÉKONY, ÁM ANNÁL JÓVAL STABILABB SZERKEZET JELLEMZI. A LÁB CSONTOS FELÉPÍTÉSÉBEN
SZÁMOS KISEBB-NAGYOBB CSONT VESZ RÉSZT, MELYEK ALAKJA IGEN VÁLTOZATOS (CSÖVES ÉS SZABÁLYTALAN
ALAKÚ CSONTOK). A LÁBTŐ ALKOTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ CSONTOK: TALUS (UGRÓCSONT), CALCANEUS
(SAROKCSONT), NAVICULARE (SAJKACSONT), CUNEIFORMIS-OK (ÉKCSONTOK), CUBOIDEUM (KÖBCSONT). A
LÁBKÖZÉP ALKOTÁSBAN CSÖVES CSONTOK VESZNEK RÉSZT (METATARSUS-OK). A LÁBUJJAK FELÉPÍTÉSE HASONLÓ A
KÉZ UJJAIHOZ, ÍGY EZEK IS UJJPERCEKBŐL ÁLLNAK.
 A LÁBON SZÁMOS ARTÉRIA ÉS VÉNA TALÁLHATÓ, ILLETVE EZEK HÁLÓZATA ALKOTJA A LÁB TELJES KERINGÉSÉT.
AMI MÉGIS FONTOS LEHET, AZ A LÁBHÁTON FUTÓ EGYIK ARTÉRIA, NEVEZETESEN AZ ARTERIA DORSALIS PEDIS. EZ
AZ ÉR AZ ELÜLSŐ SÍPCSONTI VERŐÉRNEK (ARTERIA TIBIALIS ANTERIOR) A FOLYTATÁSA.

COMBCSONT (FEMUR)

 A COMB VÁZÁT EGYETLEN CSONT ALKOTJA. AZ EMBERI TEST LEGHOSSZABB ÉS EGYÚTTAL LEGERŐSEBB
CSONTJA. CSÖVES CSONT.
 JELLEGZETES RÉSZEI:
O – GÖMB ALAKÚ FEJ (CAPUT FEMORIS)
O ALKOTJA A MEDENCECSONT ÁRKÁVAL A CSÍPŐIZÜLETET (ART. COXAE), MELY GÖMBIZÜLET. A
VÁLLIZÜLETHEZ KÉPEST MOZGÁSAI KORLÁTOZOTTABBAK, MERT TOKJA ÉS SZALAGJAI ERŐSEBBEK.
O – NYAK (COLLUM FEMORIS) ÉS IZOMTAPADÁSRA SZOLGÁLÓ NAGY ÉS KIS TOMPOR (TROCHANTER
MAJOR ET MINOR)
O – ALSÓ VÉGE (EPICONDYLUS MEDIALIS ET LATERALIS) A TÉRDIZÜLET ALKOTÁSÁBAN VESZ RÉSZT.
 A TÉRDKALÁCS (PATELLA)
 A TÉRDIZÜLET ELÜLSŐ FELSZÍNÉN ELHELYEZKEDŐ GESZTENYE ALAKÚ CSONT.

LÁBSZÁR CSONTJAI:

 SÍPCSONT (TIBIA)
O A LÁBSZÁR VÁZÁT MEDIALISAN ALKOTÓ HOSSZÚ CSÖVES CSONT.
O ELÜLSŐ FELSZÍNE A BŐR ALATT TAPINTHATÓ.
O PROXIMALIS VÉGE MEGVASTAGODVA KÉT BÜTYKÖT ALKOT (CONDYLUS MEDIALIS ET LATERALIS). A
TÉRD IZÜLET ALKOTÁSÁBAN VESZ RÉSZT.
O DISTALIS VÉGE A BELSŐ BOKANYÚLVÁNY (MALLEOLUS MED.). ALSÓ HENGER ALAKÚ FELSZÍNÉT
IZÜLETI PORC BORÍTJA ÉS AZ UGRÓCSONTTAL ÍZESÜL.
 SZÁRKAPOCSCSONT (FIBULA)
O A LÁBSZÁR KÜLSŐ OLDALÁN PÁLCA ALAKÚ CSONT. FELSŐ FEJI RÉSZE FESZES IZÜLETTEL
KAPCSOLÓDIK A TIBIA CONDYLUS LATERALISÁHOZ. DISTALIS VÉGE A KÜLSŐ BOKANYÚLVÁNY
(MALLEOLUS LATERALIS).
LÁB (PES): HÁROM RÉSZBŐL ÁLL: LÁBTŐ, LÁBKÖZÉP ÉS LÁBUJJAK.

 LÁBTŐ (TARSUS)-CSONTOS VÁZÁT HÉT KÖBÖS CSONT ALKOTJA. EZEK A CSONTOK SOKKAL FEJLETTEBBEK, MINT A
KÉZTŐCSONTOK.
O – UGRÓCSONT (TALUS)
O – SAROKCSONT (CALCANEUS)
O – SAJKACSONT (OS NAVICULARE PEDIS)
O – KÖBCSONT (OS CUBOIDEUM)
O – 3 ÉKCSONT (OSSA CUNEIFORMIA)
 LÁBKÖZÉP (METATARSUS)-A LÁBKÖZÉPCSONTOK ( 5 DB.) (OSSA METATARSALIA) CSÖVES CSONTOK A LÁBFEJ
KÖZÉPSŐ RÉSZÉBEN.
 LÁBUJJAK (DIGITI PEDIS)- A LÁBUJJAK CSONTJAI VAGY LÁBUJJPERC-CSONTOK (PHALANX) 14.DB. CSÖVES CSONT
AZ UJJAKBAN, AZ ÖREGUJJ HALLUX.