Alkalózis és típusai

Az alkalózis olyan állapot, amelyben a test túlzottan alapossá válik, vagyis az

extracelluláris folyadék pH-ja emelkedik. Az alkalózis általában akkor alakul ki, amikor
a test nem képes megfelelően semlegesíteni a savakat vagy túl sok bázist halmoz fel.

1. Respiratorikus alkalózis:
 A respirációs alkalózisban a test túlzottan alapossá válik, mert a szén-dioxid
(CO2) szintje a vérben csökken. Ez a légzési folyamatok változásai miatt
következhet be, amelyeknek a szén-dioxid kiválasztódása a tüdőn keresztül
csökken, például a hiperventiláció (túlzott légzés) vagy a tüdőbetegségek
(például a tüdőelzáródás) következtében.
2. Metabolikus alkalózis:
 A metabolikus alkalózisban a test túlzottan alapossá válik, mert a savak
(például a hidrogénionok) csökkennek a vérben. A metabolikus alkalózis
általában a savasság semlegesítéséért felelős mechanizmusok felborulása vagy
a bázikus anyagok túlzott bevitele miatt következhet be. Ez lehet például a
hányás vagy a gyomorsavvesztés, a túlzott alkáli bevitel (pl. túlzottan savas
italok, például szódavíz), a hosszú távú diuretikumok szedése vagy a
hypokalaemia (alacsony káliumszint) következménye.
3. Víz- és sóháztartási zavarokhoz társuló alkalózis:
 Ezek az alkalózis típusok olyan állapotokhoz kapcsolódnak, amelyekben a test
nem tudja megfelelően szabályozni a víz és az elektrolitok (például a nátrium
és a kálium) egyensúlyát. Példák erre a típusú alkalózisra a hipoklorémia
(alacsony kloridszint), amelyet például a súlyos hányás vagy a vesekárosodás
okozhat.