Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Keletkezése: alapötletet a feleségétől, más források szerint egy újságcikkből vette. A Nyugat
közölte folytatásokban 1926. július 1-jétől.

Műfaj: lélektani regény, az úr-cseléd viszonyon keresztül Anna lelki változásait mutatja be,
(tehát nem társadalmi regény!), a gyilkossághoz vezető út érdekli, nem maga a gyilkosság.
Freud nagy hatással volt rá:

- tudatos én: a társadalmi elvárásoknak, szabályoknak megfelelő énünk

- tudatalatti: itt raktározódnak a régi emlékek, benyomások, elfojtott dolgok: sérelmek
traumák, amire az ember nem akar emlékezni. Ha túl sok dolog gyűlik fel a tudat
alattiban, és az ember nem vezeti le az agresszióját, hanem elfojtja, akkor
előfordulhat, hogy felszínre tőr a tudatalatti akkor megmagyarázhatatlan tettekre
készíti az embert

Téma: egy kettős gyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen

Idő: 1919. július 31-én kezdődik, és 1922 őszén fejeződik be. A Tanácsköztársaság bukása
utáni időszak

Cím: főszereplő neve, Anna egyik legrégibb magyar női nevünk, édes – kellemes íz,
kedveskedő megszólítás

Szerkezet: keretes szerkezetű (első fejezet: Kun Béla menekülése, utolsó fejezet: magáról az
íróról szól), mottóval indul: egy római halottas imából való (Rituale Romanum), mely
visszatér a 19. fejezetben, ahol Moviszter doktor idézi a tanúvallomásában

1-6. fejezet: a színhely aprólékos bemutatása, Anna csak a 6. fejezetben lép színre –
késleltetés, előkészítés

7-10. fejezet: Anna beilleszkedése az új környezetbe

11-14. fejezet: Anna és Jancsi úrfi románca

15-18. fejezet: a házasság meghiúsulása és a gyilkosság

19-20. fejezet: ítélethozatal és befejezés

Szereplők:

- értéket képviselnek: Anna és Moviszter

- érdekemberek: Vizy, Vizyné, Patikárius Jancsi, Ficsor
Édes Anna: tökéletes cseléd, külső megjelenésében sem hasonlít az addig Vizyéknél szolgáló
tenyeres-talpas parasztlányokhoz, törékeny, vékony testalkatú, finom vonású, érzékeny lelkű
fiatal lány, aki minden durvaságtól visszariad. Érzéseit nem tudja szavakba önteni, reakciói
ösztönszinten történnek (különösen a szaglásnak van nagy szerepe – nem bírta a lakásra
jellemző kámforszagot, bemutatkozáskor Ficsor közvetíti érzéseit). Ép és egészséges lelkű
volt, mielőtt belépett szolgálni a Vizy családhoz. A 8 hónapon keresztül tartó szenvedések és
megaláztatások fokozatosan lelkének torzulásához vezettek. Mintacseléd lett, de ehhez fel
kellett adnia önállóságát, egyéniségét, akaratát, és a külvilághoz fűződő kapcsolatait:
családjától messze került, korábbi gazdáinak gyermeke meg sem ismerte, a házbeli
cselédekkel sem találkozhatott, a kitörési kísérletét (házasság a kéményseprővel) Vizyné
megakadályozta. Szeretetvágyából fakadóan sodródik Jancsihoz, aki őszinte érzések helyett
csak kihasználja, majd elfordul tőle. A sok megaláztatás, sérelem, a magzatelhajtás
gyötrelmei, végül Jancsi udvarlása a doktor feleségének adja az utolsó lökést a tudattalan,
ösztönös lázadáshoz.

Vizyné: beszűkült, boldogtalan életet él, mindene a cselédkérdés, lányának elvesztése után
évekig szanatóriumban élt, a házaspár elhidegült egymástól, hisztérikus, zsarnokoskodó,
valamennyi cselédjét gyűlöli, de legjobban az éppen nála lévőt. Találkozásuk Annával a
rabszolgavásárra emlékeztet, később, miután „beidomította” Annát, dísztárgyként
mutogatja.

Moviszter: az író szócsöve, a humánum egyetlen képviselője, de cselekvésképtelen, ő az

egyetlen, aki a tárgyaláson Anna mellé áll, és elmondja, hogy embertelenül, gépként bántak
vele, részvétet érez minden megalázott embertársa iránt, a keresztény szeretet és alázat
fontosságát hirdette.

Ficsor: köpönyegforgató, érdekember, a megélhetésért feláldozza Annát

Jancsi: bohém, gátlástalan fiatalember

Megfilmesítés: 1958-ban Fábri Zoltán filmesítette meg, Törőcsik Mari játszotta Anna
szerepét