Feszültségminőség

1
Feszültségjellemzők

Hálózati frekvencia
Hálózati feszültség

2
Hálózati frekvencia
A tápfeszültség névleges frekvenciája 50 Hz legyen. Normál üzemi
körülmények között az alapharmonikus frekvencia átlagértéke
10 s-on keresztül mérve a következő tartományban legyen:
– az együttműködő hálózathoz szinkroncsatlakoztatású hálózat
esetében:
50 Hz ± 1% (azaz 49,5 Hz – 50,5 Hz) az év 99,5%-ában,
50 Hz + 4%/-6% (azaz 47 Hz – 52 Hz) az idő 100%-ában.
– az együttműködő hálózathoz nem szinkroncsatlakoztatású
hálózat esetében (pl. egyes szigetek táphálózatai):
50 Hz ± 2% (azaz 49 Hz – 51 Hz) a hét 95%-ában,
50 Hz ± 15% (azaz 42,5 Hz – 57,5 Hz) az idő 100%-ában.

3
A tápfeszültség nagysága
A szabványos névleges feszültség, Un közcélú
kisfeszültség esetén Un = 230 V legyen vagy a
fázis és a nulla, vagy a fázisok között

– négyvezetékes, háromfázisú hálózatokban:

Un = 230 V a fázis és a nulla között,

– háromvezetékes, háromfázisú hálózatokban:

Un = 230 V a fázisok között.

4
A tápfeszültség

A feszültségváltozás ajánlottan ne haladja meg a ±10%-ot.

Normál üzemi körülmények között

• a tápfeszültség 10 perces átlagos effektív értékei 95%-
ának, bármely egyhetes időszakban Un ± 10% tartományban kell
lennie, és
• a tápfeszültség minden 10 perces átlagos effektív
értékének Un + 10%/-15% tartományban kell lennie.

5
 Gyors feszültségváltozások
Egyszeri gyors feszültségváltozás
A tápfeszültség gyors feszültségváltozását elsősorban a
hálózatot használó villamos berendezéseinek
terhelésváltozásai vagy a hálózatban történő kapcsolások
okozzák.
Normál üzemi körülmények között a gyors
feszültségváltozás általában nem haladja meg Un 5%-át, de
bizonyos körülmények között a változás, naponta
néhányszor, rövid időre Un 10%-át is elérheti.

Azt a negatív feszültségváltozást, amely Un 90%-ánál kisebb feszültséget eredményez

tápfeszültség-letörésnek kell tekinteni.

6
 Gyors feszültségváltozások

Villogásmérték
Normál üzemi körülmények között a feszültségingadozás
által okozott hosszú idejű villogásmértéknek, bármely
egyhetes időszakban, az időtartam 95%-ában Plt  1
értékűnek kell lennie.

A villogás hatása szubjektív és változhat a villogás észlelt okától és a

fennmaradásának időtartamától. Egyes esetekben Plt = 1 kényelmetlenséget okoz,
míg más esetekben nagyobb Plt-szintek sem jelentenek zavarást.

7
 Tápfeszültség-letörések
A feszültségletöréseket általában a hálózatot használók villamos
berendezéseiben vagy a közcélú elosztóhálózatokban előforduló
hibák okozzák. Ezek előre nem látható, jórészt véletlenszerű
események. Az éves gyakoriság változik, nagymértékben függ a
táphálózat típusától és a megfigyelési ponttól. Ezenkívül az éves
eloszlása is nagyon szabálytalanul változhat.

Tájékoztató értékek:
Normál üzemi körülmények között az éves feszültségletörések várható száma
néhányszor tíztől ezerig terjedhet. A feszültségletörések többségének az időtartama
kisebb, mint 1 s és a maradó feszültség nagyobb, mint 40%. Ritkán azonban nagyobb
és hosszabb időtartamú feszültségletörések is előfordulhatnak. Néhány területen
nagyon gyakran Un 85–90%-a közötti maradó feszültségű feszültségletörések is
előfordulhatnak a hálózatot használók villamos berendezései terheléseinek
kapcsolásai következtében.

8
 A tápfeszültség rövid idejű kimaradásai

Tájékoztató értékek:
Normál üzemi körülmények között a tápfeszültség rövid
idejű kimaradásának éves előfordulása néhányszor tíztől
több százig terjed. A rövid idejű kimaradások kb. 70%-
ának időtartama kisebb lehet egy másodpercnél.

Számos dokumentumban csak az egy percet nem meghaladó időtartamú kimaradást

tekintik rövid idejűnek. De némelykor vezérlő áramköröket használnak, amelyekhez
három percet is elérő működési időre van szükség a tartós kimaradások elkerülésére.

9
A tápfeszültség tartós kimaradásai
A véletlenszerű kimaradásokat olyan külső események vagy
tevékenységek okozzák, amelyeket az elosztóhálózat üzemeltetője
nem tud megelőzni. A tartós kimaradások éves gyakoriságára és
időtartamára nem lehet jellemző értékeket mondani. Ennek okai a
különböző országokban lévő hálózati elrendezésekben és a
hálózatok szerkezetében lévő nagy különbségek, valamint harmadik
fél cselekedeteinek és az időjárásnak előre nem látható hatásai.
Tájékoztató értékek:
Normál üzemi körülmények között a három percnél hosszabb
időtartamú feszültségkimaradások éves gyakorisága kevesebb lehet,
mint 10, vagy 50-ig terjedhet, a területtől függően.
Az előre tervezett kimaradásokra nincsenek tájékoztató értékek,
azokat előre bejelentik.

10
 Átmeneti, hálózati frekvenciájú túlfeszültségek az aktív
vezetők és a föld között
Az átmeneti, hálózati frekvenciájú túlfeszültség általában a közcélú
elosztóhálózatban vagy a hálózatot használó villamos berendezésében
bekövetkezett hiba idején jelentkezik és megszűnik a hiba elhárításával.
Ilyen körülmények között a túlfeszültség elérheti a vonali feszültség
értékét (legfeljebb 440 V-ot a 230/400 V-os hálózatokban) a háromfázisú
feszültségrendszer nullapontjának eltolódása miatt, a tényleges értéke
függ a terhelés aszimmetriájának mértékétől, valamint a hibás vezető és
a föld közötti impedancia maradék értékétől.

Az időtartamot korlátozza a középfeszültségű védelmi és hibát kiiktató megszakítóra

felvett idő, jellemzően legfeljebb 5 s.
Bizonyos körülmények között a transzformátor nagyobb feszültségű oldalán
előforduló hiba átmeneti túlfeszültségeket okozhat a kisfeszültségű oldalon a
hibaáram fennmaradásának időtartamáig. Az ilyen túlfeszültségek általában nem
haladják meg a 1,5 kV effektív értéket.

11
 Tranziens túlfeszültségek az aktív vezetők
és a föld között
A tranziens túlfeszültségek a csatlakozási pontban
általában nem haladják meg a 6 kV csúcsértéket.

1. MEGJEGYZÉS: A felfutási idő széles tartományt fog át milliszekundumoktól a

milliszekundumnál sokkal kisebb értékig. Azonban fizikai okokból a hosszabb
időtartamú tranziensek amplitúdója sokkal kisebb. Ezért nagy amplitúdók és hosszú
felfutási idők egybeesése nagyon valószínűtlen.
2. MEGJEGYZÉS: A tranziens túlfeszültségek energiatartalma erősen változik a
keletkezésük okával. A villám hatására indukált túlfeszültség amplitúdója általában
nagyobb, de az energiatartalma kisebb, mint a kapcsolási túlfeszültségé, a kapcsolási
túlfeszültségek általában hosszabb időtartama miatt.
3. MEGJEGYZÉS: A kisfeszültségű berendezéseket és a végfelhasználói készülékeket
úgy tervezték, hogy összhangban az EN 60664-1-el ellenálljanak a tranziens
túlfeszültségeknek a körülmények túlnyomó többségében. Ha az IEC 60364-4-44
szerint szükséges, akkor túlfeszültség-védelmi eszközöket kell alkalmazni az IEC
60364-5-53 szerint, figyelembe véve a tényleges körülményeket. Ez feltehetően
megfelel mind a villám, mind a kapcsolás következtében indukált túlfeszültségeknek.

12
 Tápfeszültség-aszimmetria
Normál üzemi körülmények között a tápfeszültség negatív
fázissorrendű (alap-) összetevője 10 perces átlagos effektív
értékeinek 95%-a, bármely egyhetes időszakban a pozitív
fázissorrendű (alap-) összetevő 0-tól 2%-os tartományában
legyen.

Bizonyos területeken, ahol egyes hálózatot használók villamos berendezéseihez egy

vagy két fázis csatlakozik, a háromfázisú csatlakozópontoknál legfeljebb 3%-os
aszimmetria is előfordulhat.

13
 Harmonikus feszültség

Normál üzemi körülmények között minden egyes harmonikus

feszültség 10 perces átlagos effektív értékeinek 95%-a,
bármely egyhetes időszakban nem lehet nagyobb az 1.
táblázatban megadott értékeknél. Az egyes harmonikusok
esetében a rezonancia nagyobb feszültségeket is okozhat.

Az előzőeken túlmenően a tápfeszültség THD-értéke (beleértve

az összes harmonikust a 40-es rendszámig) nem lehet 8%-nál
nagyobb.

A 40-es rendszám a szokásos felső határ.

14
 MSZ EN 50160

Felharmonikus feszültség

A tápfeszültség alapharmonikus frekvenciájának

egész számú többszörösével megegyező
frekvenciájú szinuszos feszültség.

15
 MSZ EN 50160

Felharmonikus feszültség kiszámítása

- egyenként, az U1 alapharmonikus feszültséghez viszonyítva

az Uh relatív amplitúdójúkat, ahol h a harmonikus rendszám;

- átlagolva, például a THD (total harmonic distortion) teljes

harmonikus torzítási tényező segítségével:

A tápfeszültség felharmonikusait főleg a különböző feszültségszintű táphálózathoz

csatlakoztatott nemlineáris fogyasztói terhelések okozzák. A hálózati impedancián
átfolyó felharmonikus áramok felharmonikus feszültségeket eredményeznek. A
csatlakozási pontokon a felharmonikus áramok és a hálózati impedanciák és így a
felharmonikus feszültségek időben változnak.

16
 MSZ EN 50160

Közbenső harmonikus feszültség

A felharmonikusok közötti frekvenciájú

szinuszos feszültség, azaz a frekvenciája nem
az alapharmonikus egészszámú többszöröse.

A közbenső harmonikus feszültségek közeli, szomszédos frekvenciákon felléphetnek

ugyanabban az időben, így széles sávú spektrumot alkothatnak.

17
 Harmonikus feszültségre MSZ EN 50160
vonatkozó követelmény
1) Normál üzemi körülmények között minden egyes felharmonikus
feszültség tízperces átlag eff. értékeinek 95%-a, bármely egyhetes
időszakban nem lehet nagyobb a táblázatban megadott értékeknél.

A követelmények a kisfeszültségű táplálásra vonatkoznak.

A táblázatban az egyes felharmonikus feszültségek Un (névleges feszültség)
százalékában megadott értékei szerepelnek a csatlakozási pontokban, 25-ös
rendszámig.
25-nél nagyobb felharmonikus rendszámra nincsenek értékek, mivel azok általában
kicsik és a rezonanciahatások miatt nagyon kiszámíthatatlanok.
Az egyes felharmonikusok esetében a rezonancia nagyobb feszültségeket is okozhat.

18
 Harmonikus feszültségre MSZ EN 50160
vonatkozó követelmény

2)

A a tápfeszültség THD-értéke (beleértve az összes felharmonikust a 40-es

rendszámig) nem lehet 8%-nál nagyobb.

A követelmények a kisfeszültségű táplálásra vonatkoznak.

A 40-es rendszám a szokásos felső határ.

A közbenső harmonikusok szintje a frekvenciaátalakítók és hasonló vezérlőkészülékek

fejlődése következtében
növekszik. A megengedhető szintek megfontolás alatt állnak, további gyakorlati
tapasztalatra várva.
Bizonyos esetekben a közbenső harmonikusok, még kis szinteken is, villogáshoz
vezetnek (lásd a 2.4.2. sza
kaszt) vagy zavarást okoznak a hangfrekvenciás vezérlőrendszerekben.

19
Eredő harmonikus áram MSZ EN 61000-3-12

(total harmonic current)

A 2 – 40. rendszámú harmonikus áramösszetevők eredő

effektív értéke

20
 MSZ EN 61000-3-12

Részleges, súlyozott harmonikus áram

(partial weighted harmonic current))

A nagyobb rendszámú (pl. a 14 – 40. rendszámú)

harmonikus áramösszetevők egy kiválasztott
csoportjának a h rendszámmal súlyozott eredő effektív
értéke

A részleges, súlyozott harmonikus áram használatának az a célja, hogy a nagyobb

rendszámú harmonikus áramoknak az eredményekre gyakorolt hatásait megfelelően
lehessen csökkenteni, és így ne legyen szükség egyedi határértékek meghatározására.

21
22
U0 + U3(70%) +U5(50%)

23
 Harmonikusok keletkezése
• Áramszolgáltató: ideális esetben szinuszos,
szimmetrikus 3f feszültséget szolgáltat, lineáris
terheléseknél (pl. ellenállásfűtés, izzólámpa,
stb.) hasonlóan szinuszos áram folyik a
fázisvezetőkben, a nullvezetőben nem folyik
áram (a fázisáramok összege 0)
• Nemlineáris fogyasztó: áramfelvétele nem
szinuszos, megjelennek a felharmonikus
összetevők.

24
A harmonikusok keletkezése

Lineáris terhelés

25
A harmonikusok keletkezése

Nemlineáris terhelés

26
 Tipikus nemlineáris fogyasztók
• Hegesztőberendezések, ívkemencék
• Egyenirányítók, UPS-ek
• Szabályozott hajtások
• Irodagépek, számítógépek
• Háztartási gépek (TV, fénycső,
mikrohullámú sütő, stb.)
• Mágneses telítésbe kerülő berendezések
(pl. transzformátorok)

27
28
Kapcsolóüzemű tápegységek

29
Kompakt fénycső-előtétek

30
Háromfázisú terhelések

31
Háromfázisú terhelések
12 ütemű hídkapcsolás

Elméletileg kioltódnak a
6k±1 rendszámú áramok
(k minden páratlan szám)

32
 Bármely periodikus jelalak felbontható az
alapharmonikusának megfelelő
szinuszhullámra és végtelen sok ugyancsak
szinuszos harmonikus összetevőre.

33
Nemlineáris terhelés helyettesítő kapcsolása

n ≤ 30

Ha a pozitív és a negatív félhullámok

megegyeznek, nincsenek páros rendszámú
harmonikusok

34
A harmonikusok okozta problémák
• Valódi effektív érték növekedése –
túlterhelés, veszteség
• Kondenzátorok túlterhelődése
(Xc=1/(C),   Xc   Ic)
• Tápfeszültség torzulása
• Generátorok, motorok, transzformátorok
túlterhelődése
• Áram a nullvezetőben

35
Harmonikus áramok által okozott problémák:

● nullavezetők túlterhelése;

● transzformátorok túlmelegedése;

● megszakítók téves kikapcsolása;

● fázisjavító kondenzátorok túlterhelése;

● skin hatás;

36
 Harmonikus feszültségek által okozott
problémák:
● feszültség-torzulás;
● indukciós motorok veszteségének
növekedése;
● nullátmenet-bizonytalanság;
● a táphálózatba folyó harmonikus áramok
által okozott problémák

37
A nullavezetők túlterhelése

38
A nullavezetők túlterhelése

39
A nullavezetők túlterhelése

40
 A nullavezetők túlterhelése

redukciós tényező

Haramdik harmonikus A fázisáram alapján A nullavezető alapján

fázisáram [%] választott érték választott érték

0-15 1 -
15-33 0,86 -
33-45 - 0,86
>45 - 1

41
 Transzformátorok túlmelegedése

● örvényáram veszteség;

● delta tekercselésben folyó áramok;

42
 Transzformátorok túlmelegedése

Örvényáram veszteség: arányos az n2-tel

Normál esetben: a teljes veszteség kb 10%-a

IT berendezést tápláló tr: teljes terhelésnél

kétszeres lesz a veszteség a lineáris
terheléshez képest →nagyobb üzemi hőm.→
rövidebb élettartam (pl. 40 év helyett 40 nap!)

43
 Transzformátorok túlmelegedése

Delta tekercselésben folyó áramok:

A hárommal osztható szimmetrikus áramok

nem lépnek ki a hálózat felé → leválasztó
trafóként működik

44
 Megszakítók téves kikapcsolása

Áramvédő kapcsolók hibás működése

- elektromechanikus eszközök: a nagyobb
harmonikusokat nem pontosan mérik
- a berendezések által termelt tüskék
zavarnak
- a szűrők által okozott szivárgó áramok
összegződnek (N×3,5 mA)
- a harmonikusok miatt az áram nagyobb
mint a számított vagy mért (MÉRÉS!)

45
 Fázisjavító kondenzátorok túlterhelése
A fázisjavító kondenzátor impedanciája a
frekvencia növekedésével csökken
A táphálózati impedancia (induktív) a
frekvencia növekedésével nő

Párhuzamos rezonancia → nagy áramok a

kondenzátoron → túlterhelés →
meghibásodás ( f= 100-550 Hz)

Megoldás: soros fojtótekercs

46
 Skin hatás

n ≥ 5 esetén kezd jelentőssé válni

47
Párhuzamos passzív harmonikus szűrő

48
Soros és párhuzamos passzív
harmonikus szűrő

49
Csillag-delta leválasztó transzformátor

50
Aktív harmonikus szűrő

51
52
 Esettanulmány
Fázisfeszültségek
400.00

200.00

L1
R1 I1
G R1

Voltage (V)
- + +
0.00

V VM1

Rt
C
-200.00

L2 I2
R2
G R1
- + + -400.00

V VM2 10.00m 20.00m 30.00m

Time (s)
40.00m 50.00m 60.00m

Rt
C

L3
Nullvezető árama és fázisáramok
R3 I3 8.00

G R1
- + + I

V VM3
-8.00
10.00
Rt
C

I1

-10.00
10.00

I2

-10.00
I 10.00

I3

-10.00

10.00m 18.00m 26.00m 34.00m 42.00m 50.00m

Time (s)

53
 Felharmonikus-tartalom
csökkentése
• Nemlineáris fogyasztók elhelyezése
tápponthoz közel, érzékeny terhelésektől
távol
• Nemlineáris és érzékeny fogyasztók külön
csoportosítása
• Megfelelő földelési rendszer, speciális
transzformátorok alkalmazása
• Felharmonikus-szűrés
• „Hálózatbarát” tápegységek alkalmazása

54
 Felharmonikus-szűrés
• Passzív: LC kör a kiszűrendő
felharmonikusra hangolva (annak
frekvenciáján lesz legkisebb az
impedancia)
• Aktív: teljesítményelektronikai
berendezésekkel kompenzálják a
felharmonikus áramokat
• Hibrid: a fenti két módszer kombinációja

55
Mennyiségi jellemzők értelmezése
• Teljesítménytényező (csak tiszta szinuszos
jeleknél egyezik cos-vel!)
PF = P/S
• Csúcstényező: a csúcsérték és az effektív érték
hányadosa, szinuszos jelnél 2
• Hatásos teljesítmény (U0, I0 DC összetevő)
P = U0I0+(U1I1cos1+ ... +UnIncosn+...)
• Meddő teljesítmény
Q = (U1I1sin1+ ... +UnInsinn+...)
• Torzítási teljesítmény
D = (S2-P2-Q2)-1/2

56
Mennyiségi jellemzők értelmezése
• Effektív érték
– Irms = (I02+I12+I22+...+In2+...)-1/2
– Urms = (U02+U12+U22+...+Un2+...)-1/2
• Teljes felharmonikus torzítás „y”
mennyiségre (I, U)
– THDy = (y22+...+yn2+...)-1/2/y1
– THDy = ((yrms/y1)2-1)-1/2

57
 Méretezés felharmonikusoktól
terhelt hálózaton
• „Ökölszabály”: szinuszos esethez képest
50%-kal megnövelt fázisvezető-
keresztmetszet, duplájára növelt
nullvezető keresztmetszet.
• Méretezés a felharmonikus áramok okozta
feszültségesések figyelembevételével

58
Köszönöm a figyelmet!

59