Professional Documents
Culture Documents
A mikroszkóp szerkezete
A manapság használt optikai mikroszkópok felhasználási területe és felépítése rendkívül szerteágazó, de az
alapegységeik hasonlóságot mutatnak: lássuk egy biológiai mikroszkóp felépítését (1. ábra). A gyakorlaton
anyagvizsgáló mikroszkópokat fogunk használni. Míg a biológiai mikroszkóp átvilágítja a
metszetkészítéssel kapott mintát, az anyagvizsgáló mikroszkóp a tömör mintákat nem tudja átvilágítani, így
felülről világítja meg és onnan is szemléli.
1 szemlencsék = okulárok
2 binokuláris (két szemes
betekintésű) fej
3 revolveres tárgylencseváltó
(tárgylencsék = objektívek)
4 szűrőtartó
5 váz
6 tárgyasztal
7 kondenzor magasságállító
8 kondenzor
9 apertúra rekesz szabályzó
10 kondenzor központosító
11 tárgyasztalmozgató (x-y
irányú)
13 világítás rekeszállító
14 és 15 durva és finom
élességállító
16 lámpaház
1
Meg kell jegyezni, hogy az 1. ábra mikroszkópjának binokuláris feje (2. alkatrész a képen) a két
szemlencsével nem térbeli képet ad, hanem a szemlélő, hogy a hosszú mikroszkópos munka ne legyen
fárasztó, ne kelljen fél szemét behunyva dolgozni, ugyanazt a képet nézi mindkét szemével.
Mivel mi emberek nem vagyunk egyformák, ezért szükség van a pupillatávolság beállítására a binokuláris
(két szemes betekintésű) fejen, amit itt sínes rendszerrel oldottak meg.
Van, amikor a két szem korrekciós dioptriaértéke nem egyezik meg: ezt a korrekciót is be lehet állítani a
szemlencsén található dioptria korrekciós gyűrű forgatásával.
2. ábra. Világos (bal oldali kép) és sötét látóterű (jobb oldali kép) megvilágítás elve [3]
A világos látóterű megvilágításnál a mintát egy felülről átlátszó tükrön keresztül nézzük, ugyanez a tükör
vetíti a tárgyra a balról jövő fényt. A sötét látóterű megvilágításnál szintén tükrök vetítik le a balról jövő
fényt, amit aztán egy polírozott kúpfelület vetít körkörösen a tárgyra. Ezáltal az anyag felületén lévő
mélyedések jobban láthatóak. Így működnek a laborban található Zeiss anyagvizsgáló mikroszkópok is (3.-
5. ábra).
1. Tárgylencse = objektív: feladata, hogy a tárgyról nagyított képet készítsen. Optikai hibákra korrigált
többlencsés rendszer, mely alapvetően meghatározza a mikroszkóp nagyítási tartományát, és azt, hogy
milyen kis részleteket lehet a mikroszkóppal felbontani. A tárgylencse képét a szemlencse tovább nagyítja.
A tárgylencse valós (ernyőn felfogható) képet ad. Ez a mikroszkóp legfontosabb alkatrésze.
2. Szemlencse =okulár: feladata az objektív által készített kép további nagyítása. A szemlencse virtuális
(ernyőn nem felfogható) képet ad, amit a szemünkkel nézünk, tehát a szemünkben lévő lencse vetíti a
retinára. A tárgylencse és a szemlencse is egy lencserendszer, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban,
egyes számban lencseként írjuk le.
3. A tubus: a szemlencse és a tárgylencse közötti cső, mely további nagyító vagy fénytörő optikai elemeket
is tartalmazhat. A kényelmes munkához lehet dönthető, binokuláris fejnél a szemtávolság állíthatósága is
fontos.
4. Tárgyasztal a mintamozgató szerkezettel: biztosítja a minta rögzítését és a mozgatását. Legjobb az X-Y
koordinátarendszer mentén mozgató fogaskerék-fogasléc kapcsolat.
5. Élességállító rendszer: a minta és a mikroszkópfej közötti távolságot állítja úgy, hogy a tárgy fókuszba
kerüljön. Nagy nagyításoknál külön durva és finom élességállító szerkezet van, kis nagyításnál, pl. sztereo
mikroszkópnál elég egy, mert nagyobb a mélységélesség.
6. Váz és állvány: az elektromos és mechanikus részeknek megfelelő védelmet, ill. rezgés-mentességet
biztosít. Fontos, hogy nagy tömegű, stabil legyen, mert a nagy nagyítás használata a mikroszkópot ért
rezgéseket is felerősíti. Legtöbbször fém öntvényből készül.
2
7. Fényforrás: lámpaházban elhelyezett halogén izzó vagy xenonnal töltött kisülő lámpa, mely széles
spektrumú fehér fényt szolgáltat a megfigyeléshez és fényképezéshez a látható sugárzási tartományban 380-
780 nanométer között. Minél jobban közelít a fényforrás színhőmérséklete a napéhoz (kb. 5600 Kelvin),
annál természetesebben látjuk a színeket a mikroszkópon keresztül. Ideálisan egyöntetű megvilágítást a
Köhler-féle megvilágítási rendszer biztosít. Kis mérete és rugalmas alkalmazási lehetősége miatt itt is terjed
a LED-es megvilágítás.
8. Kondenzor és kollektor lencsék: feladatuk a fényforrásból jövő fény összegyűjtése és párhuzamosítása.
A tárgy közelében lévő kondenzor lencserendszer egyetlen feladata, hogy az összes fényt a tárgylencse
látómezejébe fókuszálja.
9. Fényképező rendszer, mely lehet illesztő lencsével csatlakoztatott digitális fényképezőgép, videokamera;
CMOS vagy CCD szenzoros rendszer, melyek a képet monitoron folyamatosan megjelenítik és fotót is
készít. A digitális fényképek fontosak a vizsgálati eredmények dokumentálására, beilleszthetők a
jegyzőkönyvbe.
3. ábra. Zeiss egyenes állású anyagvizsgáló 4. ábra. Fordított elrendezésű fémmikroszkóp. [3]
mikroszkóp [3]
Előny: a tárgy tetszőleges, felülről látható síkjáról Hátrány: csak a tárgy alsó síkját tudja leképezni
tud képet készíteni.
Hátrány: csak a tárgyasztal és az objektív közé Előnye: hogy nagyobb tárgyat rá lehet tenni, mint a
beférő tárgyat lehet vizsgálni. szomszédos képen szereplő mikroszkópra.
3
tárgyasztal, alatta
lámpaház szemlencsék
tárgylencse
kamera
váz
Általában egy szemlencsével és tárgylencsével rendelkező mikroszkóp nagyítása egyenlő ezen két lencse nagyításának
szorzatával. De a fenti mikroszkópnál nem így van:
A gyártó közlése alapján fenti mikroszkóp nagyítása betekintés esetén egyenlő a tárgylencse nagyítása szorozva a
nagyításváltó állásának értékével.
Ha a kamera által a képernyőre továbbított kép alapján akarjuk megkapni a mikroszkóp nagyítását vissza kell térni a
nagyítás eredeti definíciójához: kép nagysága osztva a tárgy eredeti méretével.
4
A Zeiss Neophot 12 mikroszkóp képét megjelenítő Scope Photo program kiinduló menüje
Az optikai rendszereknél, tehát most elsősorban a tárgylencsénél fontos a leképezési hibák minimalizálása,
ez sokszor egymásnak ellentmondó feltételek közötti optimalizálást jelent.
A szferikus aberráció (gömbi eltérés, 6. ábra) oka, hogy a lencse szélein áthaladó sugarak nagyobb
eltérítést szenvednek, mint az optikai tengellyel kis szöget bezáró fénysugarak. Ebből az következik, hogy a
párhuzamosan érkező fénysugarak nem egy pontban (F) metszik egymást. A szférikus aberráció ellen a
lencse lerekeszelésével, néha aszférikus (nem gömbfelületű) lencsék alkalmazásával védekeznek.
Kromatikus aberráció (színi hiba, 7. ábra) oka, a diszperzió, azaz a lencse törésmutatójának értéke függ a
fény színétől (hullámhosszától), aminek következtében a kék színű fény erősebben, a vörös gyengébben
törik meg, a lencse prizmaként viselkedve kismértékben bontja a fehér fényt. A kromatikus aberráció ellen
akromát, apokromát lencserendszerek tervezésével védekeznek, melyeknél az eltérő törésmutatójú és
görbületű lencsék megválasztásával minimalizálják a jelenséget. Néha LD, ED (Low Dispersion, Extra Low
Dispersion), azaz alacsony színszórású lencsét alkalmaznak (pl. ilyen a fluorit lencse).
5
A geometriai torzítási hibák során az optikai rendszer egy egyenest görbén képez le, jellegzetes képviselői
a 8.-10. ábrán láthatóak, ezeket legegyszerűbb egy négyzetrács leképezésén szemléltetni.
8. ábra. Hordós torzítás 9. ábra. Hordós torzítás 10. ábra. Párnás torzítás
szemléltetése [3] fényképezésnél [3]
Az anyagvizsgáló mikroszkóp legfontosabb alkatrésze a tárgylencse, ez dönti el, hogy milyen képet tudunk
előállítani (nagyítás, felbontóképesség, mélységélesség) Amilyen részletet a tárgylencse „nem lát” (nem
bont fel) a tárgyról, arról az optikai rendszer további elemei sem tudnak képet alkotni.
A tárgylencsékre írt specifikációs adatok fogják eldönteni, hogy mire alkalmas a tárgylencse, ezek:
1. gyártó: ez a márka, nagyban meghatározza a minőséget, van olyan mikroszkóp gyártó, mely már 150 éve
fejleszt és gyárt mikroszkópokat, mikroszkóp kiválasztásánál az ismeretlen gyártók esetén nagyon
körültekintőnek kell lenni.
3. nagyítás: csak úgy érdemes nagyobb nagyítású objektívre váltani, ha nő a felbontóképesség, tehát újabb
részletek tűnnek elő, ez azt jelenti, hogy a numerikus apertúra nagyobb. Ezt az egyszerű követelményt a
tárgylencsék mindig teljesítik
4. végtelen korrekció: az új mikroszkóp tárgylencséket úgy tervezik meg, hogy amikor a tárgy fókuszban
van, akkor a tárgylencséből párhuzamos fénysugarak lépnek ki, ezáltal modulárisan bővíthető a mikroszkóp,
a sugármenetben a szemlencsék vagy a kamera bárhol elhelyezkedhet. A párhuzamosak a végtelenben
találkoznak, innen a végtelen korrekció elnevezés. Ezzel ellentétben a régi mikroszkópokban a
tárgylencsének és a szemlencsének fix távolságban kellett lennie (fix tubushossz, ez cégenként változhatott).
6
11. ábra. Objektívek jelzései [5]
A mélységélesség az optikai tengely irányában mért távolság tartomány amelyen belül éles képet kapunk.
Nagyon fontos, hogy egy adott munkához kiválasztott mikroszkópnak legalább akkora mélységélessége
legyen, hogy az összes egyszerre leképezendő alkatrész éles legyen. A mélységélesség a nagyítás
növelésével exponenciálisan csökken (12. ábra.)
mélységélesség
nagyítás
12. ábra. A nagyítás növelése a mélységélesség csökkenését okozza (Keyence gyártm. mikroszkóp)
7
A felbontóképesség a tárgyon mérhető legkisebb távolság (d) melyet az optika különböző pontoknak képez
le. Ez a kép minőségének egyik legfontosabb jellemzője. Mérőszáma lehet a d távolság, de át lehet számítani
vonalpár/mm-be is. Vannak tesztábrák egyre finomabb fekete-fehér vonal párokkal, mellyel a
felbontóképesség vizsgálható: melyik ábra az, ahol még éppen külön látjuk a vonal párokat - ennek alapján
egy táblázatból kikereshető a felbontóképesség. A 13. ábra egy USAF rendszerű felbontás vizsgáló ábrát
mutat. Azt kell meghatározni melyik csoport melyik elemét látjuk még külön. Persze ez a vizsgálat
valamennyire szubjektív, az Optikai Átviteli Függvény (OTF) mérés - melyhez bonyolult berendezés kell -
ad objektívebb értéket.
A numerikus apertúra
A tárgylencse numerikus apertúrája közvetlenül meghatározza a felbontóképességet és az elérhető hasznos
nagyítást, ezért erre külön ki kell térnünk.
A mikroszkóp felbontása: d
2n sin
Ahol a megvilágító fény hullámhossza, ezért lehet ennek csökkentésével: pl. kék színű megvilágítással a
felbontóképességet növelni.
n a tárgylencse és a minta közötti közeg törésmutatója (ezt növeli meg az immerziós objektív).
α a tárgylencse által befogadott sugárnyaláb fél kúpszöge ld. 14. ábra.
Ha levegő van a tárgylencse és a minta között: nagy a törésmutató különbség az üveg és a levegő között,
ezért az objektív csak kisebb szögtartományból tudja a fénysugarakat fogadni, így kisebb a numerikus
apertúra. Immerziós olaj alkalmazása esetén az előbbi törésmutató különbség kisebb, ezért nagyobb a
tárgylencse által befogadott sugárkúp (15. ábra.) és a törésmutató, ami magasabb numerikus apertúrát jelent.
14. ábra. Nagy (Low) és kicsi (High) numerikus 15. ábra. Immerziós közeg hatása a numerikus
apertúrájú tárgylencse. A kisebb numerikus apertúra értékére [3].
apertúránál kisebb a tárgylencse által befogadott
sugárnyaláb kúpszöge
8
A következő táblázatból kiderül, hogy a numerikus apertúra hogy határozza meg a mikroszkóp
felbontóképességét és a szükséges nagyítását. A felbontóképesség a fenti képletbe 550 nanométeres zöld
fényt helyettesítve számolták. Van egy hasznos nagyítási határ, amely fölött hiába növeljük a szemlencse
nagyítását csak a pacákat nagyítjuk tovább, (mint a videokamerákon a vásárlók becsapása érdekében felírt
300-szoros digitális zoom) Tehát amit a tárgylencse nem bont fel, azt a mikroszkóp többi része sem fogja
látni. A táblázatban az az ökölszabály szerepel, miszerint a hasznos nagyítás a numerikus apertúra 500-
szorosa és 1000-szerese között van.
Digitális mikroszkópok
Egyre elterjedtebbek a digitális mikroszkópok, ahol a tárgylencsével a CMOS vagy CCD érzékelő egybe
van építve. Nagy mélységélesség érhető el mélységélesség szeletelő –összerakó eljárással, és közvetlenül a
képernyőn lehet a vizsgált alkatrészen lévő méreteket mérni. Ez a technológia sok lehetőségeket rejt
magában az optika és a képszenzor összeintegrálása miatt. Előny a kevesebb alkatrész használata is.
érintőkapcsoló:
Autofókusz
nagyítás rögzítő:
nem szabad használni
polárszűrő: forgatásával a
tükröződés csökkenthető
16. ábra. A mérésben szereplő fehér LED-es megvilágítású digitális USB-mikroszkóp 50-200-szoros
nagyítással, 5 megapixeles érzékelővel, mélységélesség összerakási lehetőséggel.
9
A Dino Lite Edge képét megjelenítő Dino Capture program kiinduló menüje
mérési lehetőségek
mélységélesség
összerakás
Az EDR a Extended Dinamic Range rövidítése: a kép kalibrált nagyítás választó, először ki
dinamika tartományának kiterjesztését jelenti. Sötét, kell választani az egyik kalibrált
középtónusú és világos képből összegyúr a szoftver nagyítást, és ezt kell beállítani a
egy olyan képet, ahol a világostól a középtónuson át a mikroszkópon is.
sötét tónusig mindenhol vannak részletek (nincs pl. kiégés).
A sztereomikroszkóp
Mivel az ember két szemmel térben lát, célszerű ezt a képességét a mikroszkópoknál is kihasználni. A 3.
dimenzió lehetőséget teremet arra, hogy az egész alkatrészt térben áttekintsük a sztereomikroszkóppal.
Gyártósoroknál, bejövő áru átvételkor előszeretettel alkalmazzák apró alkatrészek ellenőrzésére.
kamera csatlakozó
objektív
élességállító
felső megvilágítás
alsó megvilágítás
17. 10-45X nagyítású STO 8 LED típusú laborunkban működő sztereomikroszkóp képe
10
A sztereomikroszkóp által mutatott térbeli kép megjelenítése nem minden embernél egyszerű: különböző
szemhibák miatt, és amiatt, hogy az agy rakja össze a két szem által alkotott képeket térbelivé.
Van egy javasolt beállítás sorozat, mely esetén könnyebb térbeli képet kapni:
- válasszunk olyan mintát, amelyen vannak magasságbeli különbségek
- állítsuk a zoom tárcsát legkisebb nagyításra
- állítsuk be az élességet
- ezután a két szemlencsét tartalmazó cső közelítésével, távolításával állítsuk be a pupillatávolságot.
Ha nem járnánk sikerrel így sem, akkor próbálkozzunk a dioptriaállító gyűrűn állítani a két szem közti
dioptria különbségnek megfelelően. Ha bejött a térbeli kép már zoomolhatunk.
A sztereomikroszkóp két sugármenete kb. 14-17 fokot zár be, mely megegyezik azzal a szöggel, melyet a
két szem tengelye zár be a tisztánlátás távolságában (25 cm) való nézésnél A térbeli képnek az az ára, hogy
kicsi a nagyítás: kb. 5-80-szoros nagyítás között szokták használni ezt a mikroszkópfajtát. Azért sem jó a
nagy nagyítás, mert drasztikusan lecsökken a mélységélesség.
A sztereomikroszkóp megvilágítása történhet külső fókuszált fényű halogénlámpával, LED-ekkel,
gyűrűsfénnyel (18. ábra), ez egyenletes, árnyékmentes megvilágítást tesz lehetővé.
18. ábra. LED-es gyűrűsfényes 19. ábra. Egy speciális célú sztereomikroszkóp: az operációs
megvilágítás sztereomikroszkóphoz mikroszkóp szemészeti, mikro sebészeti beavatkozásokhoz.
Egy másik mikroszkóp alatt végezhető mérés a mikro keménység mérés: a mintán kis távolságokra
egymástól lehet Wickers-féle keménységet mérni.
11
20. ábra. Mitutoyo mérő-mikroszkóp 50x100 mm 21. ábra. Tárgymikrométer: üveglapba karcolt
munkaterülettel, alsó (kontúr) és felső megvilágítással, 0,01 mm távolságú osztások
mikrométeres mérési felbontással.
22. ábra. Az oxidréteg tetejéről és a szilícium 23. ábra. Ezért a különböző vastagságú
egykristályról visszaverődő fénysugarak oxidréteggel fedett területek különböző
interferálnak: kioltják, vagy erősítik egymást. színűnek látszanak
12
Levonatkészítés (replikakészítés)
Ha a tárgyat valami miatt (túl nagy, nem elvihető) nem lehet a mikroszkóp alá helyezni, akkor egy
képlékeny műanyag fóliát nyomnak a felületre, ez felveszi a minta alakját, s amikor megköt, a mikroszkóp
alá helyezik.
A mikroszkóp tisztítása
Kontrasztnövelő eljárások
Vannak olyan mikroszkópi tárgyak, ahol kicsi a világosság eltérés a kép egyes részei között, tehát rossz a
kontraszt. Ez esetben igénybe lehet venni kontrasztnövelő eljárásokat: pl. interferenciakontraszt objektívet,
fáziskontraszt eljárást, polarizált fényű megvilágítást, érdemes a szakirodalomban utánanézni a
választéknak.
13
Szorzó
Előtag Jele
hatvánnyal számnévvel
giga- G 109 milliárd
6
mega- M 10 millió
kilo- k 103 ezer
0
– – 10 egy
milli- m 10‒3 ezred
Ellenőrző kérdések:
Felhasznált irodalom:
14
Mérést végezte:
Mikroszkópia gyakorlat 2018 …………………………………… ………
(név, neptun kód, laborcsoport
Gyakorlatvezető: Mérés ideje: Érdemjegy:
1. Írja le a gyakorlatvezető által kijelölt mikroszkóp részeit részletes magyarázattal, a magyarázatot otthon is
elkészítheti. A kijelölt anyagvizsgáló mikroszkóp:
[ ] Zeiss Epityp fordított állású anyagvizsgáló mikroszkóp [ ] Zeiss Neophot 21 fordított állású mikroszkóp
Felbontóképességet:
15
5. Milyen viszonyban van a 2. pontban meghatározott és az 5. pontban kikeresett nagyítás?
Magyarázza meg a kapott eredményt.
8. Dino Lite Egde USB mikroszkóppal a gyakorlatvezető által megadott méretek lemérése, képjavítás,
mentés. Fotózza le a vizsgált mintákat és azon jelölje a méreteket.
11. Melyik mikroszkópot milyen szakmai területen / milyen mintákhoz használná (válaszát indokolja):
- Anyagvizsgáló mikroszkóp:
- USB mikroszkóp
- Sztereo mikroszkóp
16