A számítógép használatának nehézségei

cataracta esetén
Hazánkban és világszerte egyre több szürkehályog műtétet végeznek. A műtét lényege, hogy az
elszürkült szemlencsét eltávolítják, így művi aphakia, vagyis lencsehíjasság jön létre, a hiányzó lencse
törőerejét intraocularis műlencsével pótolják.
A környezeti ártalmak egészségkárosító hatása következtében a szemlencse borússá válása,
átlátszóságának elvesztése a fiatalabb korosztályt is egyre inkább érinti. Ez persze nem jelenti azt,
hogy a szürkehályog kialakulásának okát maradéktalanul ismernénk. A betegség jellemzője azonban,
hogy nagyrészt időseken fordul elő.
Az információs társadalom, amely jelenkorunkban rajzolódik ki, az élet minden területén a
számítógépek megjelenését eredményezi. Ma a szürkehályogban szenvedők körében egyre gyakoribbá
válik, hogy a számítógép használata során veszik észre a később részletezett panaszokat a páciensek,
amelyek miatt szemorvoshoz fordulnak. Fiatal pácienseknél ez kézenfekvő, de idősek, nyugdíj mellett
dolgozók is sokan használnak számítógépet.
Mivel a betegség csak műtéttel gyógyítható, annak sikeressége nagyban függ a helyes indikációtól,
vagyis hogy az operáció a szürkehályog megfelelő, úgynevezett érettségi állapotában történjen.
Például az Egyesült Államokban törvény szabályozza, hogy a beavatkozás mely visus érték alatt
végezhető el.
Tehát a műtét tervezésének legfőbb tényezője a visus érték csökkenése. Szemorvosok megállapodtak
abban, hogy 0,3-es látóélességnél vagy az alatt a beavatkozás- természetesen feltéve, ha azt a
szemlencse elszürkülése magyarázza- mindenképpen elvégezhető. Vannak esetek azonban, amikor a
műtét indikációjánál más tényezőket is figyelembe kell venni. A műtét akkor is javallt, ha a páciens a
munkáját nem tudja ellátni. Vannak ugyanis szürkehályog-típusok, amelyek úgymond éretlen
állapotban is komoly panaszokat okoznak. A monitorok később részletezett sajátságai miatt, azok
cataractában szenvedő használói komoly nehézségekkel kerülhetnek szembe.

A monitorok jellemzői

A számítógépek monitorai a képi megjelenítés eszközei, azonban a monitor adta kép minősége
elsősorban az úgynevezett video-kártyától függ, amely digitális jelet hoz létre. A digitális képjelet
ezután egy digitális-analóg átalakító továbbítja a monitorhoz. Elmondható tehát, hogy egy egészen
kiváló monitoron is láthatunk olyan rossz minőségű képet, amely a szemünket zavarja, és rövid idő
elteltével fáradtságot okoz. Ma már a jó kép létrehozására alkalmas videó-kártyák nem drágák, ezért a
XXI. században a munkahelyeken ezeket illik beépíteni a számítógépekbe.
A monitor lényegében úgy működik, mint a televízió, vagyis a katódsugárcsövek elvén. A képalkotás
elve tömören úgy foglalható össze, hogy a katódból kilövellt elektronok egy úgynevezett rácson
áthaladva foszfor-rétegbe ütköznek, így fényjelenség jön létre. Az elektronokat elektromosság által
létrehozott mágnesességgel lehet az ernyőre irányítani. Azt a folyamatot, ahogy a képernyőn látható
kép létrejön, a kép felépülésének nevezzük. A képek egymás után való létrejöttét pedig képfrissítésnek
nevezzük. Ennek frekvenciája Hz-ben mérhető. Ha a képfrissítés frekvenciája 50 Hz körül van, azt
szemünk észreveszi, vibráló hatásként jelentkezik, amely a monitor tartós használatakor a szemet és az
idegrendszert fárasztja.
A modernebb monitorokat 65 Hz feletti képfrissítés mellett használhatjuk, ilyen magas frekvenciánál
gyakorlatilag már szinte álló, nyugodt képet látunk.
Ezek persze csak a hagyományos, ma még a leginkább elterjedt katódsugárcsöves monitorok
jellemzői. Ezek azok a monitorok, amelyek kb. 10 kg-ot is nyomhatnak, íróasztalunk felét elfoglalják.
Képátmérőjüktől függően áruk ma még a legmegfizethetőbb, kb. 40 és 100.000 forint körül kaphatók.
A képernyő méretét colban szokás megadni. Legelterjedtebbek a 14 colos monitorok, 21 colos
monitorok már grafikai célú felhasználásra kiválóan alkalmasak. Csökkent látóélesség mellett, a amely
a szürkehályogra is jellemző, a nagyobb képernyő átmérőjű monitorok előnyösebbek, mert a
képernyőn egyszerre nagyobb kép jelenhet meg, ezen felül a nagyobb monitorok egyéb paraméterek
tekintetében is kifinomultabbak. Ezek között említhető meg a kontrasztosság és az ún. pixelméret. A
pixel egyetlen, elemi pontot jelent, ami a képernyőn meg tud jelenni. Ezt milliméterben szokás
megadni. A pixelméret megfelelő kicsiny volta biztosítja többek között a látott kép kontrasztosságát,
amely szürkehályogban szenvedőknél nagyon fontos tényező.
Egyre több nagy monitorgyártó cég mutatkozik be az ún. LCD, vagy folyadékkristályos monitoraival.
Az LCD monitor előnye hogy először is lapos, vastagsága esetleg nem több, mint 2 cm. Súlya is
összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint a hagyományos monitoroké. Az általa adott kép rendkívül
nyugodt, a szemet pihenteti. Ára miatt még nincs elterjedőben, ez a hagyományos monitor kb.
Megjelentek a piacon a plazma-televíziókhoz hasonló plazma-monitorok is, amelyek a
csúcstechnológiát képviselik. Ezek rendkívül nyugodt képet adnak, vibráció nem tapasztalható. A
szemet pihenteti, használója egy egész műszakot képes végigdolgozni vele anélkül, hogy
idegrendszere elfáradna. A szürke hályogok különböző típusaiban is könnyebb a használatuk, mert
képalkotásuk kontrasztosabb, nagy képátmérőjük miatt csökkent látóélesség mellett hasznosabb
munkaeszközök. Tömeges elterjedésüknek egyelőre megfizethetetlen áruk szab határt.
Nem a monitorok, hanem a számítógépeken használt operációs rendszerek jellemzője, hogy a
képernyőn megjelenített háttér és a karakterek színe változtatható, ezért a cataractában szenvedők
számára lehetőség nyílik a hagyományos fehér alapon fekete megjelenítést megváltoztatni, például
piros színűre.

A cataracták típusai és a betegek panaszai

1. Centrális maghomályok esetén aránylag jó lehet a látóélesség, ha a lencsemag centrális részén a

borússág kicsi, akár 1,0 is, de fény hatására a pupilla összeszűkül és így a szemlencse centrális része
elé szűkül, nagy mértékű a visus romlást okozva.
2. Vesszős homályok- hasonlóképpen a centrális maghomályhoz, ha a vessző alakú homályok elérik a
szemlencse centrumát, erős fényre a pupilla beszűkülésével hirtelen romlik a látóélesség.
3. Cataracta polaris posterior , gyakori fiatalkorban, a szemlencse hátulsó részének, a kéregnek a
homálya. Gyenge fénynél a látóélesség jó lehet, erős fénynél azonban homorú tükörhöz hasonlóan a
fény jelentős részét visszaverheti , nagymértékű visusromlást, komoly panaszokat okozva.
A monitorok által kibocsátott fény és a jelentős fényintenzitás változások tehát a különböző
szürkehályog típusok kezdődő stádiumaiban is olyan mértékű panaszokat okozhat, amely a pácienst
nagyon zavarja és visszamegy szemorvosához, aki a hályog műtétjét annak biztonságossága érdekében
még nem szeretné elvégezni.

A páciensek kívánságai

A munkáját ellátni képtelen vagy csak nehezen tudó számítógép felhasználó természetesen azonnali
gyógyulást vár. Ezt azonban nehéz sima lefolyású, sikeres műtét estén is napokon belül
maradéktalanul teljesíteni. Különösen nehéz a szemorvos feladata, a beteg részéről pedig türelemre
van szükség, ha a cataracta kétoldali. A beteg visusának teljes, azonnali rehabilitációját várja tehát,
ráadásul mindkét szemén egyszerre. Két szemet egyszerre, ún. egy ülésben azonban sehol a világon
nem operálnak. A két szem műtétje közötti idő minimálisan egy hónap szokott lenni, ezt részben
megkívánja az első szemműtét posztoperativ szakának kontrollálása, másrészt az a körülmény, hogy
hazánkban a társadalombiztosító csak akkor finanszírozza a kórházi gyógyítást, ha egy hónap eltelik
két bennfekvés között. Az vita tárgya néhány év óta, hogy a szürkehályog műtét egyáltalán indokol-e
kórházi, általában 2-3 napos ápolást. A szemorvosok többsége ambulánsan is megoldhatónak látja a
műtétet.
A beteg elvárása tehát az, hogy műtétje után tökéletesen lásson és szemüveget lehetőleg ne kelljen
viselnie, legfeljebb közelre. A szembe ültetendő műanyag lencse törőerejének megválasztása a
sarokköve annak, hogy a páciens valóban a lehető legoptimálisabb optikai rehabilitációban
részesüljön. A műlencse tervezése két tényezőn alapszik. Az egyik az ún. primer refrakció, a másik a
biometriás vizsgálat.
A primer refrakció a precíz anamnézist jelenti, vagyis hogy a beteg hány éves korában kapott először
szemüveget, és olvasáshoz vagy távolra. A biometria pedig a szaruhártya törőerejének és ultrahanggal
mérve a szem optikai hossztengelyének a figyelembevételével történik matematikai számítás, ún.
formulák segítségével. Ezek a különböző formulák lehetnek teoretikusak és regressziós, tapasztalati
úton kidolgozottak, megegyeznek azonban abban, hogy dioptriában adják meg a kívánt törőerőt. A
műlencséket 1 dioptriánkénti különbséggel gyártják. A tervezett posztoperativ refrakció lehet
emmetropia, de jó választás az igen kisfokú myopia is. Kisfokú posztoperativ rövidlátás esetén a
monitort a beteg kiválóan látja szemüveg nélkül, ezért meg van elégedve az eredménnyel. A
műlencsék monofokális tulajdonsága miatt közelre ebben az esetben korrekcióra van szükség, amely
azonban nem zavaró, mert a páciensek túlnyomó többsége a presbyopiás korban van. Ha távolra nem
kell korrekció, közelre legtöbbször +2,5 - +3,0 dioptriás lencsét rendelünk.

A szürkehályog okozta fénytörési hiba

Transitorikus myopia átmeneti rövidlátást jelent, amely nem olyan, klasszikus értelemben vett
rövidlátást jelent, amelynek oka a szemtengelyhossz megnyúltsága okozta pozitív előjelű fénytörési
hiba, hanem a szemlencse törőerejének fokozódása. Ennek oka a szemlencse duzzadása,
konvexitásának fokozódása. Amennyiben a szürkehályog kétoldali, a tansitoricus myopia is lehet
bilaterális. A fénytörési hibát a műtétig konkáv lencsével korrigálhatjuk, ez nemritkán elérheti a -10,0
dpt-t is. Ha a transitoricus myopia féloldali, és ha a két szem fénytörése között 3,0 dpt-nál nagyobbá
válik a különbség, olyan mértékű az anisometropia, hogy korrigálni nehezen lehet, a betegnek komoly
panaszokat okoz.

A szürkehályog műtét indikációja

A műtét indikált, ha a visus 0,3 vagy kevesebb, de a műtét elvégezhető, ha a páciens panaszai olyan
mértékűek, hogy munkáját nem tudja ellátni. A számítógépek elterjedése is szerepet játszik abban
tehát, hogy szürkehályog műtétre jelentkezők maguk kérik a műtétet sokszor akkor is, ha a visustáblát
végigolvassák, de a számítógép monitorának használata során olyan panaszaik jelentkeznek, hogy a
szemorvos a beteg keresőképességének visszanyerése érdekében elvégzi a műtétet. Végezetül
elmondható tehát, hogy a komputerizáció elterjedése új kihívások elé állítja a szemorvosokat.

Dr. Balsay Zoltán