A filmen alapulÓ fényképezés 150 éves fejlődéséhez viszo-

nyítva a digitÍlis technika még gyernrekcipőben iár. Mint

minden írj és gyorsan fejlődő technolÓgia esetében, itt is
számos olyan tisztazat|an fogalom eS hetűszó létezik. anti
a laikusok számára nehezen értelmezhető. Sok idóíre és fá-
redságra van sz|ikség ahhoz. h<lgy szakftllyoiratok c'ikkeibtjl.
heszárnolókból és reklámanyagokhól a tényckct kiszúír-
hessük, miközben állanc1óan figyelnünk keII az összelrasonlí-
tásra es cllcnőrzésre is azérr. hogy e pontatlrn és egyoldalú
inf< lrmációkat felismerjük.

A moclulfÜzet célja. hogy egzaktul és töm()rcn istnct'tesse

ennek aZ úi techntlIílgiának aZ elméleti alapilit. könnyen
érthető pélclákkal és illusztrác'iílkkal rnlgyarázva AZ egyes
fogalmakat.

A digitális fényképezésa fenykepeszek és a szánlítigép-

lclhasználÓk számára egyaránt érdekes. Alihoz. hogy a cligi-
tális fényképezőgépekkela lehető legjobb eredményt ér1Lik
ei, ismerniink ke]l a hagyonrányos felvételkészítésés a szá-
mítógépc.s grafika alapiait is. Kiaclványunk ell szenl előrt
tatwa kísérelmeg mindkét teruletre bepil1antást nyíljtani.
Annak ellenére, hogy minclkét tudományág alapelvei a másik
szakterületen is ismertnek számítanak, itt mégis ki Szeret_
nénk lejteni. h<.-,gy czek milycn összelüggesben állnak a cligi_
tális fényképezéssel'

Bár a,'Digítális fényképezésL" Önmagában véve is te11es át-

tekintést ad a témzrkörrőI, az Agfa egyéb tovírbbképzésicélú
publikációinak kiegészítésekéntis fr-rnkcionál. A .,Képek cligi_
talizáIása" cimű kiadvány hasznos információkat tartztltnez
a képalkotásra és a hc>zzá kapcsolÓdó, a képfeldolgozó ki_
meneti egységek bizrlnyos fajtáira Vonatkozólag. A ,.Digitá1i-'
fényképezésTI." című modulftizet áttekintést ad a digitír1is
Lle- és kimeneti berendezésekről és rámtttat arre' hclgr -i
digitális technolílgia lratására milyen móc1on változtalr :l :1'.i
dicionális munkzrmódszerek.
 @

2 Bnvezl:rÉ's
A d i.qi t a li s .fé ny kép e z és p o te n c i a I is e lő ny e i
4 A ntc;irÁrts pÉNr-nppEzo(]EP KI\-ALAsztÁsrr
A legl ont cl s ctbb s z e n p o t L tO k ct cl igi t a l is .fé nu kép e z í5gé1-lu as a rl a s a n a l

6 FÉrynÉpnzŐc;Épa'r-apIslÍEIIE]'EK
A .lén-y képe zőgép tlazcln belúli a I kot o rés: e i

B A HEryes pntrspgt<L'íve
KrilÓ nb ö z(í gyúj t rit au ok agú o b i e kt ízle k

9 Kts latu:zÓe
A gyúj tritauclls ag megh osszclbbít as u (1 Ll i.qi ta t i s é rzé kelők méreté n e k #B
ualtoztatasattal ,F?. ljl

1o A pEnspertÍv'n uncvÁltozrerÁsa
A perspektíua ellenőrzése és élességbeatlítasmr,ítermi kctmerakkal,
u a la m i n t e tt o l b at ó/ d rj nt b e t (í t e nge ly íío b i e kt íu e k ke l
12 MÉlysÉc;Ét-gssÉc
A kepk' i uu,qu s m <'gua l l oz Í u t a sa b oz .:z t i ksegt's l'ö u i c.l ua gl h ossz ú
gyújtótauokag
14 A lcxv T| LA.JDoNs{ÜAI
,1\J,.t(J,'\t

A digitalis Jény képezésbez b asznalt Jényforraso k tulai dclnsagai

16 MnsrnnsÉces SZEMEK
Az emberi szem, a film és a c\igitalis érzékelők összebasonlítasa
1 B ÁRNrrILcT'TERJEDEI-EM
A színénék-uisszaadasbatarai
20 BtrnÓt. ntrnn
Képak di,qÍtutizálasa
22 CCD_ÉnzÉxnr.óx
A di.qitalis érzékel(ík'tecbnikai leírúsu
24 ÉnzÉxpNr'src;
A film és a CCD-érzékeIők osszebasomlítasa

26 FuLsorrn:
Kepfelbontas, clptikai felbontás és ctz oblektíL.'ek teljesítménye
28 A oictrÁrts Fol'oSTL]Lxo
. ,. 1:a I'-r--.^,-^1<^^
A ctigitalis .fotóstúdio .fblszerelése
30 Sz,u<xrruluzrsux
A legfontosclbb szakkilbiezések magyarazata
 BBvnzntÉs
A cligitíLlis karnerírknál általában hagyonránytls optikákat
és rnechanikát hasznírlnak. de a filmet elektronikus tény-
érzékelők helyettcsítik. Az érzékelőket a hag1'clmányos
közepcs fbrmírtumÍt.yagy az írn. műtermi fényképcz(ígé-
pek level'rető 1rátfa1álla építiklt, speciz'rlis c1igitális karne
rákba integrálják r.agy móclosított kislilmes fényképezó
gépek váz'áIlan helyczik eI' Az érzékcléstechrro1őgiája,
a kiszolgír1írs rnóc1ja és ttz ll'dzlttiarrllás móclszere határozza
mcg, hogy egy adcltt digitális fényképezőgépcsendélet
vagy rnozgó nrotívum - legyen az stúdiÓban vagy rnás
hclyszíneken - lényképczésltezis :rlkalmas-e. A fén1'[f-
pezíígép-típusokríl1és azok Ielretséges a1kalnrazásáró1
a,,Digitális fényképczógépkivíLlasztása'' cínrű fejezetbcn
szílIrrnk-

Bár a digitális f-clvételkészítésmég t'ejlődése kezc1eti sza-

kaszában tal't, a hagyományos fényképezésse1szenrben
rníLris elólryoket kínáI, melyek kclztil egyértelműen közvet'
lensége a legfclntosabb szempont. Hasonlítsuk össze a hzr-
gyom/rnyos ós a cligitális technológia munkaf<l1yanlat,lt a
nyorntatás (.I2), az' InternetÍe való beállítás (13), a rnulti-
méclia-prezentációk (14) és a legküIönbözóbb fellraszná-
lási cé1úmasolóeredet i elő:;ilitás (1 5) vonatko zisá|.lanl.

A hagyományos munkafolyamat
A hagyományos prtlíesszionális fényképezés_ akírr- stúclió_
llan tönéník, akár azon kívÜrl - a ktlmpozíció és a rnegví1:1-
gítírsgondos teryezéSét igényli. A kontraszt és a plasztikus
lratás, amit a stúclíóvllágítíLssalérnek el, gyakrzrn csak fény
nrérésselés polaroid felvétel készítésalapjírn (1) éfiékel'
hctó ki. Arnikor a hivatítsos fényképésza kép szerkesz
tésévelés megvilírgításírvalmár elégeclett, lelvételsoroza
tot készít,aminél :r mért rnegvilágításí értékhez képcst
1/3 blenc1éve1 nagyobb, illetve kisebb értékeketllasznái.'
Ez'en brrlcketing (<lsszekapcso1ás) által, az' optimírlis exptl'

t
ffi...# zíciős idő rnegközelítésévcl, a rnérésipontatlanságok éS
a
# -€
W: filmelíjhívásn1rl tapasztalható változások kiegyen1ítííc1-
)#
5#É
nek.

r#+
ffi
KofÜllbelül egy ór:r mÍrlva lehet az előliívott filnrból (2) egy
,R jól sikertilt felvételt kivírlasztani. Amennyiben eZ a megren-
ffii
.ffi c1e1őnek Vagy a művészeti igazgatónak nem tetsz1k, akkof
-#e&5'
.r*;'
az egész fillyamatot nieg kell isnrételni' Szkenne1éshcz
'i ffi
;,.-. ;Etr- /rltalállzrn c1iafilmet ha.sznjlnak, arni viszonylag gry.orsan
gÉ
e1óhívlrató. Reprodukciós célokra késztilő ne€aatíVfíInek-
nél (3) az optírníLlisárnyalatterjedelcm beá1lítása további
időráforditást igénye1. Lltolsó lépéskénta c1ia , neg:rtív
vagy papírképet szkennelni kel1, hogy a kívírntfbrmátu
lnot megkapjuk - RGR{ a képernyón töfténő rnegieleni
téshez vagy CMYK-I a nyomtatáshoz.
.

A fényképészcsak korlátozottan cllenőrízhcti a fbtólabclr
Vagy a szkennelést végzó stúdió (4) áltat produkált ered-
,:i:i.
mény minííségét.A te1jes nunkafolyamat ídőtartamát ne'
héz előre rnegbecsüIni, mert több fél vesz részt benne.
A digitális munkafolyamat
A h:r5ryom1inyos mtrnkatblyarnattal összehltsrlrllítr r ll c1iqi_
tírlis télvételkészítésitechnika szaunos elónrt kíIllil lrg1- a
képkia1akítás, minÍ '.l.z ídőrírfbrclítírstekiI'rtetéllcr'i' _\ stúrc]iíl
ban megszÍínnek az ellenőrző papírké1lckl'cjrrtó kt)ltsé-

,::

.a!

., .::'

a2
a#

#

gek, mefi a fényképezíígéphez Csatlak()ztatott m()nitor()n
a Színes képek gyorsan és pontosan rnegjeleníthctók.
A képernyő scgítségévelcllcnőrizhctó a megvilágítás és a
kép felépítése, így a szükscges k<lrrckcirik rnyagÍélhasznír-
lás nélkűl elvégezlletők. AZ optim,llis beállítást elegenclíí
rnegkÖzelíteni, rnefi a képfelclolgozás során a kisebb felvé-
tclllibák elektrclnikusan kijavíthatók. A horclozhatíl kame
rák egy része renclelkezik LCD_képernyóvel, amelyen a
lclvételek az'onnal meéatekinthetók. A képek ellenórzés
céljából megtekinthetók egy laptop számítógépen (11) ís.
Az adatok átvitcle közvetlen kábelen keresztlil vagy cserél-
hető PCMClÁ'tárolőkártyával (8) letretséges. A Pc-karblá-
kon tárolt képck egy I]C kárq,acllvasó (9) segítségévelvi-
hetók át a sz'átl^títőgépre.
Számítógépe s színkezelő rendszerek ( CMS ) goncl,oskocinak
arról, hogy a monitoron a félvételek megjelenítése lehetó-
leg pontrls legryen. Ezen túlmenóen a CMS képes kép-
ernyíínszírnulálni a nyomtatás ereclményét,így a beállítá
sok optírnalizálhatók .az ldott nyomtatási eljáráshoz. Nincs
fílm' és elíjlrívási koltség, a kész' kép néhány perc múlva
már digitálí.s RGB form1rtttnban vzrn, a szkenneiés peclig
teljesen kinrarzld. A C^,[YK színkivonatokat el(jállítő
szkennerope rátor felaclatát zt színkezel(í renclszerek nagy
részt elvégzík.Ha a nyomcla Ós a lényképészkt>zött j(l a
k:rpcsolat, 21Z cÉJyes nyomtatáSi eljárások ktivetelményeí
rnár a felvétel- és a színkivonatkészítésnélligyelembe ve-
hetók.
A digitális technológia előnyei és hátrányai
Digitírlis felvételck esetében a kép minósége könnyen
clleníírizhetó, az ltnyagki\ltség kisebb, a szkennelés elrna
racl' A digitírlis tárolók _ md7neto Optik(ri lemezek (MoD)
vagy írható CD-I?OM-ok _ ára olyan mérékbencsökkent,
htlgy fél tudják venni a Versen}t a filmnrel. A képek azcln-
nal szírrrrítílgépestovábbfeldolgtlzásra alkalmas fornrá-
trrmba kerülnek, aminek kóvetkeztéllen a felclolgtlzásttoz
szükséges iclő, az ötlettól a' közzétételig, lényegesen lerövi-
cltil. Műholc1 vagy mrldenrösszekijttetések (10) további
idíímegtak:rrításttesznek lehetíjvé és növelik a potenciális
vevóbázist. A kép színhűsége az erecleti és a végső kime-
net köZott optimalizált. A Íényképészek szátnára is Íl| lehe-
tóségek adóclnak a képfelcloigozás teniletén. A DTP-
stűdiók rlegfélelő lelszereléssel és a cligitírlis fényképezés-
hez sztikséges tudással kiaclásaikat és a képfelcl<>\gozásrzt
szánt időt lényegcsen csökkcnthetik.
A cligitális teclrnológia elíínyeimellett nem szabad rnegfe-
ledkezní arról, hogy egy jól felszerelt cligitális lotóstúclió
koltségei igen magasak lehetnek' A cligitális fényképez'ő-
gép használatához rnegfelelő szárnítógépet és szoftvert, ví-
lágítási cszkcjzoket és speciális obiektíveket ís be kell sze
rezni. Régebben a fényképészmunkája befeiezőclött, ami-
kor a tnegrcndelőnek átttclta a diákat. Ma azonban a cligi-
tális képek renclszerezésévei,felclolg ozásáva\ és szá\lításá-
val a fényképésznekegyéb felelősséget és többletÍ'elaclato-
kat is vállalnia kell. Számítógép és egy _ a képek megjele-
nítéséhezkifogástalanrrl kalibrált
- monítor vagy kiváló
minííségűclígitáIis proof nélkLil a digitális fotóstírclió nem
ttrd n'regfelelni az tigyfelek elvárásaínak.
i:- -+
3F
?-
#
É4'
 A orcrrÁrts pÉmyrÉpr'zŐcÉprrvÁreszrÁse
A kti1önbözíj f<lrmátumú hagyományos fényképezőgépek- Kompakt- Atalakított Speciális Közepes méretű
hez nagyon sokféle fl1m kapható, nem jelent problémát a kamera kisfilmes kamera stúdiókamera kamera,/
mindenkori fén1wiszonyoknak és a felvétel cé1jának meg- digitális hátfal/
felelót találni. A digitális fényképezőgépeknéla kiilönbözó lineáris CCD
érzékelők nem minden felhasználási célr'a alkalmasak,
ezért a digitális kamerák ktváIasztásánál erre különösen
:.. oda kell figyelni. A rendelkezésre ál1ó technológiák részle-
tes leírása a ,,CCD-érzéke1ők" című fejezetben talá1ható.
Az alábbiakban csak a leglontosabb tényezóket ismer-
tetiük.

Először azt a maximális méretet és felbontást kell megha-

tároznta, amivel a képeket e1 kívánja készítení.Állóképet
vagy mozgó ie1enetet akar fotőzni? Ptlrtréknál is mozoghat
'"
#: -l!..

a motír,.um! Esetleg egy vakura is szüksége l'an? Stúdióban

#.j,#r
#.
",#:'
'#.8

." 'st' va1y e szabadban haszná|1a majd a kamerát? Szeretne so-

i: r.#r.
r
iiffi roz'.rtfle1vételeket készíteni?A rende1kezésre áIIó anyagi
. "#'l .'.
..
1,W
É1
á..,4 eszközilk mennyísége szintén dÖntő tényezíj lehet.
l,li#.+ . :.#
,,]í:É
í s+1.9
Felbontás
i':P,'', .{á?'
A d1gítális fényképezőg ép ek C CI-+ érzékelói meghatáro zott
'
számú képinlolmációt rÖgzítenek, amit általában pixelben
''e
ffi
ad meg a gyártó (lásd a ,'CCD-érzéke1ők'' és a Teliesítménymutatók (szabványosl
',Felbontás"
i Éffi;
retrft című féjezeteket). Bár néhány CCD-érzéke1ő már a filnrhez
='#iffi
ffi ffi ffi ffi
:,#t,
tu\
hason]ó r észletgazdagság visszaadására képes, felbontásuk
i
'#F H-
M,#u
dP.
a jelenlegi előál1ítási kö1tségek és technológiai korlátok ffi
tr= #rffi #ffiffi
ES
:, :,Fj #,ffi trffi trar.lffi
miatt még nem rnegfeleló. A digitális képek tír1zott méretű
8". nagyítása a nyomtatási képben zavarő, négyzetes alakÍr
ffiffi H.+
ffi,i
'ffie fu*'$ ffiffi ffiffi

ffi
+#
! 'ffii
pixelpontok kialaku1ásához vezet, ezért lontos a maximális
képnagyságra és a létrehozanc1ó minóségre vonatkoz(l kil-
W ffi&-'
W W W
'#g
vetelmények elózetes megál1apítása.
ffi $f
ffi ffi M"#
Yffi$ fl+N
M*
w -sw'fl,* ffi* m- m* ffi* ffi*
:p "".#Í
Színmélység
A
:F.+;l
bdÉ!&@ ffi tsfi!:
H##iáffi 4fiái
ffiEtrE
színrné1ységa színeknek azt a maximális szám:át hatá- *gé;j* **.* ffi* á€E**

ffi
:' .&+ '"
t.- rozza meg' arnit e5;y cligitáiis fényképezőgép rögzíteni tud. flffi $mÉ gffi
W
##
#Fd De vigyizat több bit nem rnindig egyenétékű több szín-
.#"
i.. #
'ffi# nel (1ásd a ,,Bltról bitre" című fejezetet)!
*M
4p9*7ia
:.
#...ffi objektívek ,í-:
:./'.*&
Egy kép élességétnemcsak a CCD-felbontás, hancm e
* '" d#r
ffi,r

i a-Lt
fényképezógépobjektívénekrninósége is befblyásolja.
Az cllt'srj kompaktk:rmcráknak heepitett oh1ektivc van. alni ffi
Nagy
Íelbonlás ffi
ffiei'].!#
Mozgó
obiektumok
W Hordozhaló

a géptől várható te1jesítmény is megmagyatázza' A köze-

-ffi
ffi W
Közepes Közvetlén
#: pes és magas árfekvésű digitális fényképezíígépekhez cse- Íelbontás
csak állókép
számÍtógép-
'1ÉÉ
ré1hető objektívek t^lÍoznak, ame1yek 1ehetóvé teszik a
ffi,ffi íe|vételek
kapcsolat
gyújtótávo1ság és a perspektíva rnegvá1toztatását. Míg a
rlt

ffil:
,;|:
filmme1 va1ó fényképezéshezme5;felelnek a normál objek-
tívek, a CCD-technolőgia áItaI biztosított lehetóségek teljes
kíaknázásához gyakran specíá1is objektívekre van szükség
(lásd a ,,Felbontás" című fejezetet)' Figye1embe kell venn1
a digitális hátfal1a1 működó kameráknál azt is, hogy ha
filmet CCD-érzékelóvel he1yettesítjük, a gyúitótáuokóg
megn(Í (1ásd a című feíezetet).
''Kis látÓszög''
ffi
Alacsony
Íelbontás
CCD-érzékelők
a A digitális kamerák CCD-érzékelókkcl do1goznak. A filmme1
működő fényképezógéppel e11entétben a CCD-kamera szi
nes Vagy fekete-fehér módban is képes c1olgozni, akár ké-
penként vá1togatva az územmódot. A CCD érzékelőkpará-
nyí lényérzékenyelemek ezre\bőI állnak, amelyeket vagy
egy sorban. (soros vagy linearis CCD), vagy egy derékszögű
tömbben (.matrix vagy sík CCD') rendeznek e1. A soros
 r:ir::rj:rrt-9r _ _l

Közepes méretű Műtermi kamera,/ Digitális A CCD-technológiák közt tehát nagy ktilönbségek vannak.
kamera./ digitális hátfal/ videokamera Néhány gép folyarlratos fényforrást igénye1 (szkenner_
digitális hátfal/ lineáris CCD kamerák), más típusokkal nem lehet mozgíl tárgyakat fb_
mátrix_CCD
tózni (lásd a ,,CCD érzékelők" című fejezetet).

Szolgáltatások
A cligitírlis fényképezőgéphordozlratóságát mérete és sú
1ya me1lett meghatározza, hogy műktjc1tethető-e a számító-
géptő1 és az áramforrástól függetlenül is. A legtöbb digi
tá]is kamerának hagyományos keresóje van, de néhány
típus a videokamerákéhoz hasonló LCD-képernyővel ren-
delkezik, irrnelycn a tárg a félvéte1készítésekorlátl'rató,
illetve az elkészítettfe1vételek visszanézhetók' Bgyes digi-
tá1is fényképezőgépeknél a képkivágás és az é1ességál1ítás rii .,., ]ffi
kizáróIag. tnonitoron keresztül ellenórizhetó. Szárnítógép-
rffi . !!
hez vzrgy speciális vezér1óegységhez kapcsolt fényképezó- f. *,.,.$$
gép esetében nincs sziikség ktilön adatÍáro\őra, a hortloz- ',€sj

ható kameráknál azonban az elkészült t'elvételek áLtmeneti

Htr .-
rEtl
i'#"

tárolása nellett 5;ondoskodnl kel1 a képek számítógépre

történő átviteléÍő1 is. Néhány fényképezőgép PC káytlaual
'Éc
,', '+fu

'#;, '.

dolgozik. Ezek az :rpró merevlemezek (tárcllókártyák) a

!
'ffsr
.. ..:#:
;i
fi1mkazettákhoz hasonla] kényelmes rnunkát tesznek lehe- 'ffi,
,

ffi
tővé. Az adatokat gyakÍan tömöIítve táro1ják. .s#.
tl
,,,
ffir i.ffiil
r#-
ffi
ffi
ffi ffi Digitális fényképezőgépek
A legjobb digitális kompaktkamerákka1 korlátozott mlnó
*-
,ffi'
;411
+F,

*Fffii
'ffi]
-=á;'ffi
:#ttu'! ffiffi ffi H.rffi
Es;k+;:
ségben gyoíSan készíthetók felvételek mu1tirr-rédia-prezen-
tációkhoz, layrlut-terwekhez, biztosítási ügyekhez és ezek' ::
'rffil !i

.&;
ffi
ffi ffi
;sÉl

W W hez hasonló felhasználási célra. Hordozhatő'dk és egysze-

H
fl' ffi
'{É
rűen mííköcltethetók' Mátrix CCD-jtik segítségévelvakus '
ffii ffic
ffi
,4#b

Gsr ffi" iW felvételek is készíthetók. A vakr_r gyakran beépített.Az át- ,ffi.:*E#i

ffi* ffi alakított kisfilmes fényképezógépek jobb képminóséget kí- .#-
:" q
]

*#"M tffi ná1nak és kihasználják az aur.ofókuszból, valamint a téma-

fliggó megr'ilágítási programból adÓdó előnyöket. Hordoz- l+ffi! i
.=E# i

ffi. mÍ flm* hatók é.s vakukompatíb il isek, ezáLtel újsegkól lelhasználásra

ffi;
ffi: l

ffi
k M
:*.,l É;]!- l'

J#
is alkalnrasak. Ezekl-rez a fényképezógépekhez a l'ragyomá-
nyos objektívek és tartozókok nagy választéka kaphatíl.
h ,.f+':'*3i
l

# 'liEl..
-n+:
iéff
Tr't tre'i
tl"x A legjobb minóségÍíá1lókép fotókhoz Vxgy egy speciális cli- '*J*:.
tI=::;e#: * rii+,'il
gitális stúc1iókatnerára, Yagy egY levclretíj lríltfalúdigitális +*;
I

g
Vaku
használata ffi LCD_kereső
Film+CCD műtermi kamerára van sziikség. A soros \'agy mátlk CCD- ffil J:*"
Iehetséoes
iÉcEE!
H#Éffi
használata is
lehetséges vel ellátott cligitális lrátfalakat eg1,szerúen a filmtáro1ó he- i+#* -
-] lyére erósítik. Pót1ó1ag tol'ábbi r''áltoztatírsokra is sztikség j1r'- ;&!
+1-= " Állandó avolsag-/ GyújtótáVolság
lehet. pl' nagr' fe1bontirsú objektívek alkalrnazása esetén'
I
.dÉf-,l
Üi}
:-:>#
megvilágítás
Hll-tl#
mé!ységélesség meghosszab-
szÜkséges ellenőrzés bodás Az egr'es rrlegcliclások elíjn1.eit gonclosan rnérlegelni kell. '4_
ü$1

Ö * \Iűterll-ri karllerírkn1rl aZ objektív- és filmsíkok eltolásával

Kivétel lehetséges opcionális lt q!
i'agl' lllegbilIerrtésér'e1 perspektíva- és íókuszjavítást le1ret .l

elérni' A speciá1is tttozgat h ató (elto1ható/c1öntl'retíí tenge1yű) I

objektít'ek a pelspektír..ajavítás hasonló lehetóségeit kínálják ':'.

elrendezésű CCD-egységek a beépítettRGB színszÍíríjnke- a kisfilllres és a közepes rrréretíífényképezőgépekhez. Né- ..
"t
lesztlil cgy stlr' képpontot örÖkítenek meg egyszerre és fb- hán,v professziclnális, háromexpozíciós mírtrlx elrendezésű
t:

lyamatosan, sorról sorl'a halaclva készítikel a Í'elr,étclt' CCD cligit1r1is vic1eokamera jó rninóségű pil1anatfé1vételek
A mátr1x képalkotású CCD'gépek VaE]y eElyszerre készítenek készítéséreis alkalmas.
fe1véte1t a teljes képfclületról (one_shclt), cz esetben kép-
pontonként csak egy színt rÖgzítenek, a rr'rásik kettót peclig
intetpoltilóssal e1ő, vagv háronr f'elvételt exponálnak
^llirjákRGB színszíírónkeresztül (three-shot).
a lencse elótt forgó

#
 FÉtwxÉppzŐcÉp AIAPISMERETEK
A modern kisfilmes fényképezógépek
technikailag kifbrrottak, gyakorlatilag
semmilyen fényképezéselrnéletiisrne'
fet nem szükséges jó félvételek kószí-
téséhez.Ezek a gépek aut<xnatiki-rsan
félismerik a filmérzékeny^sÓget, rnérik
:l fényt, bekapcsolják a vakut, ttlváb
bítják és visszatekercselik a filmct'
autofókusszal renclelkeznek. A stúdiíl-
karneráknál és a közepes lonnátumít
fónyképezógépeknil ezek az allt()ma
iF:::.r,:E
tiktrs ftrnkciók tt)bbnyire hiány<lznak.
=.#:,-,',,,.:
,.lte- A iragyományos fényképezíígépeknél
@.::,4..:,1.:?;': használt optikát és rnechanikát a digi'
ít::::€:::i!*:, tális karnerák írtvettók, az elnréleti a1a-
F.'€
l€i - pok esetirkben is aikalrnazhatók.
A tükÖrreÍlexes Íényképezőgépbena Íényegy ferdén elhe|yezett tükörröl Íe|Íeléha|ad-
:

i,',..:...1@'.::
|,@:|:].,:,é va egy Üvegprizmáról verődik vissza, aminek következtében a kép ismét megfordul
A tukörreflexes fényképezőgépalap
'& -
::;::].]€i.-
=Éé úgy, hogy a Íényképezőszemély a keresőben egyenes alIáSú képet lát. pontosan azt,
elemei az exp<>zictős időt vezérlő zar ami| a zár kioldásakor leÍényképez.
w'&
r;:1'..:j@ ''1;;'
és az objektívbe beépítettblerlde, ltmi
t# a fény és az élesre állítandó térrész
Í*i-Y mélységisz:.tbáIyozitsítra sz<igá1. A tár
.# -É
'é j
Kütönböző zárnregoldások
#
.#
Pryat az obiektíven keresztiil 1átirrk
(TTL-elv). Anrikclr exponír1ásná1 a gép
#*-#
.

# kíolcl, a tükör kitéÍa fény úrtjából, a Egy rögzített objektíwel rendelkező fényképezó-
#,_#
|€'
zár kirryíIlk, a blenc1e a beállított ér- gépben a vékonylemezes zár íriszblendeként is
É.
tékre trgrik, a fény megvilírgít|aa fil- szolgál, ami csak meghatározott blendeértékre
Í,s**-@
rnet és a zir (l]l'lő1 becsukóc1ik. Ezltán nyílik ki.
@*,
W a tűktjr visszlrcsapódík. Nélrány köze-
#é
# pes fornrírtunrítfényképezíígépnél
#:€
,# (120 as filnr) a priznrakereső liclyén a
rnanuálís élességállításhozegy rlatt-
&-e
e.,e Zár1 a1láW Blendevezér| és
,# tiveg található. Sok tükörref'lexes ka-

,#
? ,.,: #-
,& ..
rneránál a beesó fény intcnzitását fb
tóclíóclákkal mérik. A rnérésipontok-
lE@"
@*é nak egy része öntnagában, külön is
& # kivírlasztható, pl. a spcltrrrérésnél.
€-
# #
á:..e A nagy forrnátumÍr vagy rnÍítermika-
'##
t# #, nrerálrnál a bees(j fény, illctve a tírrgy
o*-'
i_
t# képe közvetlentil a matttivegen ie1c
@
&á nik rneg. A filrnkazctta llehclyezése Megvilágítási idő
i*€
*é
ffi elótt ezen határozzák meg e képkivá-
*€'
..1

gírst és írllítjákbe az élességet'

# Cserélhető objektíveknélpraktikusabb a kamera
"# belsejében' a Íelvételi sík előtt elhelyezett
Kctlclc' zárkonstnrkt'io lctr.zik' tgyik
tr,..t a redőnyzó'r, arlc1ynél l zárat .l'lktÍ(l
r edőny zár alkal mazása. Két, egymástól elkÜ lön íteti

vékonylemez mozog a képsíkelőtt és egy

,ii két vékony 1ernez kinyílik és egy rést keskeny rést nyit meg, amelyen keresztÜl a Íilmet
a1kotva végigfl.rt a filrn lelti1ete c1ótt, Íényéri'
majd ismét bezáróclik. Ez a zir az oL:'-
jektív rrrögött, dc a felvételi sík clíjtt Redőnyzár
!
talállrató. ezért lrírtsólencsezírrnak is
, ,i:i
t..:
r_revezilr. A kózpottti zarrlál az objek_
tír'ben találhatók a zár vékony le-
mezci, arnelyek kör' e1akban nyí1nak.
Enné1 a zártípusnírl mlnclen megvilá-
i
gítási ídől'cl 1ehet villant:rni. Minclkét
-. :i
zírrtípusra én'énycs,hogy minél rÖr,i-
t; debb ideig rnaracl nyitva a z:ar. annll
; :É.
iÍ' gyorsabban is zár vissza. |elrát arír- €

raÖ
I --:-".-ei
Megvilágítási idő
N6
ffi
 Az objektív fókusztávolsága
objektív Egy 9yűjtőlencse fókusz-
távolsága a lencse kÖzéppontja
és azon pont közÖtti távolság,
ahol egy végtelen távolságban
lévő tárgyrÓl érkező párhuzamos
fénysugarak egy pontban
Vegteien (-)
találkoznak (gyújtópont).
a
GyÚjtópont
GyÚjtótávolság
1lyosan kisebb az elnrrlzdr'rlíts veszí:-
lye. A digitálls sz]<ennc-rk:tl-tlc-rírkh<lz
írltalátlan nincs sztikség z1rra, meft a
mcgvilágítást az integrirciós icló hatá-
foz7'a fi1eg' Ha lnégis zárat alklúnl.l,z-
nak, akkor :rrra l-iasznárljírk, lrogy lra-
librál1rsk<lr rncg:rkaclálvtlzza a fénv
lrct.sésel ;r Ct 'l ) c|) scgrc.
A cserélhetrí objektír.'ek aclatlrit rencl-
szelint az objektív ÍénrÍéltiletéllegr.a-
s,írozzítk' Itt tüntetik fel az objektír'
g1'ttjtótírvolságirt ós az elélhetó lcg'
kisel>b blencleér-tékct Egy egyszerű
objektívnÓl a gvítjtíltírvolsírgot_ a tá_
vtllság ví:gtclenre ír11ítírsarnc1lett i- .t:.1:'.

l lilrnsíktól az olljcktír' kclzepéig tcr-

lriszblende jedíítírvolsírghatároz'z;t rneg. ll;r 1]1 tali
a
j*-1a . aE
fényképezíígépct közclellb r-isszrrk a
títrgyhoz, lz olljektívct a tiltlsíktól tíl_
ir;+._'

volaltlt l<ell hellrezni ahtroz. hogy az

fl2.8
élcsséglleirllítl'_istrlr.lillllrlr is helyes r, , ...i.:{l

rneracljor-r. 1áí
P: .?#:
::llll+.
in::: ''
'.\z rllljektíl ki)zc1lébe beépített blen
-!á
+r-it :n. :t3
1{*'
cle egr-rtllrs tijlé hc]}'ezctt r.'éktlrry íves .:i:i. i:'
lenrclL'rlilrr-rl r'rll. anrell,ek a blencle nlri
tils:rt és r-áltclzí; értékíizitl:ását tesZik
':+:É:

F15.6 F,8 Fi16 Ft32

le]'retíjvé'A blendenyititst blende uas.y
rekeszérté)kkénlldjÁk n-reg' A hatékclnv i-!: :FF
iini--l
lrlcntlcllntcr, it :r l,lenrlccr.tek cs .rz ,,l ,- lÉi"' fí
icktív g}úitótírr'olságírnak hányacklsa :i:1?
,':*
+
ként kapjuk nreg. t,élclár_rl ltz
r-/2re -'. ::i?j,
.+Ea
(g1' újtíxírvolsílg'l2)
beállított 50 rnm-es '.H'é
objektív blenc1eírtrnérííjegyúit(ltírvo1 '
Az objektívbe beépítettíriszblende egy sor beállítási lehetőséggel (rekeszszámmal) '€!r.*

rendelkezik. A tényleges blendenyitási fókusztávolság os

a neÉ'po,ivira.-tx"tü. tur
ság/2. vagy'is 25 tnm. Aszlllvírnyos Er
+Pi

tor) variálásával, lépésenkénttörténjk' Egy adott rekószszámmát

etort megvitagítas
blcnclctbkoz:rtok a következijk: F/1.
"i.:P),

m inden objektív nél ugy anaz. Fir,1,F,/2,8, Fil,F/5,6, F/8, F,/11. F/1(r, ||5 ::EiÉ

F/22, F/3'2 és F/64' A legtcllfi tllljektív

:.Éa ii
ezeknck a blcnclefok<lz:rtoknlLk csupírn r:E:
összefüggés a blende és a zársebesség között egy részévelrenclelkezik' gyaklen eg'V.
a szalll-ánvnali netlt r-negfélelíín-raxi : , a'1:.J:!

rnális blenclÓje van. p1' Fl 1,2. Az tllljek- .|' Érlts

,.-á
tíl, elején alka]r'rrazott jeltllés ellben az
esetl)en íg1. hangzik:',I''I,2,,.
Zár-
sebessé9 Az clbjektív lleirllítása a kÖr'etkezíj
(sec)
lllenciefokozatr'a fclezi a blelncle átltal
íttcngeclett Íényniel-rnyiségct.Arnen1-
nYibcn tt zár kétszeres icleig rrraracl
ny1t\'a, akkor' :r képsíkrajutó fény-
mennyiség rrgyanannt,i marad. A ket
tíínégyzetg'vökének (kb. 1..1142) cgi'
mírst kör..ető sokszotozása aclja meg e
Zál rnaradásához sz|ikséges ic1ó
n1.i11-n
énékeit.(Ha a kt;r íltmÓrííjÓt 2 négy
zetgvökével megszoÍozzÜk, akkor meg-
kétszerezóclik a kÖl feliilcte. tehílt
kótszcr ennyi fény jrrt kereszttil a
Ft2.B 14 F/5.6 Fll blenc1enyílás<lr-r.

Amennytben a blendenyílást egy fokozattal noveljÜk (kÍsebb számérték),

akkor az át_
engedett Íénymennyiségmegkétszereződik. Ha eizel párhuzamosan
a iárat csak Íele
annyi ideig tartjuk nyitva, akkor a kamerába bejutó Összes Íénymennyisége
ugyan_
annyi lesz.
 A HErvus pr,ttst,EI<TÍtll

A liépszÖg lt'rcg-,.íLltoztatl'tsál-e g\'ltklltn

obiektívek kisfilmes fényképezőgépekhez
kii1i)nlil)z(j gt'újtótál'tllságÍt objcklír,e'
]iet haszt-r|rlnak. anrclvek scgítségél.cl
cgv tírrgr" 1ilntrlsnak ítél1l'Ószci elllc- Gyújtótávolság Képszög
lr,ezhetíjk a képtllczríh1ltlirxj ki)Z()tt
r'agl. tÍr'r11 lilvíítárgr'lrk 1t'lnag1 ítlratók'
()1ljcktírtscrór'cl r'írltclztltlrlLtjLrk lr 91'írj
,a-".--ffi
tt'ltárrllságtx e1<l<or' is. hl' 'l ntél.ységé|es
.si3r./ szelelitít' élességliilítítsselkír'l'lnjLrJ<
rnticlosítltni \'1lg\I . tíLrgveknlrk l pcrs
24mm*-
ffi
pcktír'íLjírt,i11et'''e r'cletír'' nagr'ságát r.íL1-
trlztlrtjr-rk rncg lr kÚpl_nezíjllen' A ktlrlir-
trlztltt nléLvségÚJességgel r'llgV e szr11<rt-
hrr pcrspcl<tír'jrkklil r'a1ó kísér'lctczcs

ffi
'':::
sr lr'iLn Ólclckes Íc lr'Ótcl ck kÓsztil llctr'rel<.
":':'

35mm _
A kisfillncs r'egv l<ijzcllcs fill_lulLturt-rú
:-
ltnykópczrígópckct írltalíllatr ..nclrnlá]"
.:|í.'ii-a

gl'ú jk >tirr' olsíLgúolljektívr'e1 szírllítjír1<'

. -=á,
lrrrrit ehptllljektír'nek is ncr'czneli. Áz
.. .:::.a

eZ #3, rffifffiI.
. .? .., czzcl líthetíltór' k()nillleliil llz cnlllerí 50mm _
ffir
',4;:
szcrrr ér'zókcléséncktclel rlleg. A rltlr
trrír 1 olljektír'c1i gl'ú jttltávrll sitgl lxlzzit
r'etíílcgesen lr f ilrrr íLtlrijánel< llrér-ctér'el

ffi
ltz()Tl()s. \.ltgt'is . kisli]rllcs fénr.kÓllczó-
:, :#:: i-

ZZ.,! 'ai- ..

gÓ1lclliÓ 50 nirrr (lr 2',ix3(l rrrrrr írtlílja= 105 mm

S.*:.-

:::: 3a?
=.
.iJ rrlrrr). lníg egr' ,ix5-(ls l<arnerítnllk az
-;t
r111 r'\ i\Ltjt()-
'icklrr;c.rlt.tl;rlr;r1 li(
,'l
t|rr'olsígít(ll kÓ1lírtló 1ó3 rrrlrl).
j! :s:!:,.
A nclt-rllírlcllljcktít'n é] 1rossze bl l 91' ú jtíl 135mm,,--*ffi
tírr.r11siiggel rcl'rclel1<ezó. lL tijsík elórcl
""' ,* hclr'ezé.ér'cltef\'ezett o1ljelitíl'eliet tc
=:::=*,+t
aa:
:a::aa. 'i.aF-

"FÉ,: "' 1eolljc'ktír'eli ne li n er'ezzrili. Kép:l1ko-

ffi
j:+L.

'l'.mm
::::a

t .'+F tilsrrk jc1lcrnzííjc. 1rtlgt' e látl'írnl' lri

r .. .zs=) sellll r'észétel(jsen teLnlrg,vítr'll l<épe
zík le. a ]iil'Íllasztcltt rész :tz tgész'
ké1llllczót l<iti)lti, Ólcs Ós sze tllcse-
' za€+.a ajt:" " 1nentcs. Hlr lr tá r'g'r{ íLvtllsíLgtlt rr i)r'cl tili j

::a-...
és 1rclsszltllll gr'újtíltirl'tl1sírgúcllljcktí-
:::+

3
-&.'=
,á*?,:':
*ía:a.
r'ct 1tasztlit1r-tnk ltzért, lrtlgy' a tlirgr. lr
300 mm -'
kópcn ugyen'.tzz'al a képkir'1rgílssal Ós
tnét'ctllct-l jclcr'rjcn 1llcg. 1-l l'cll'étclen lL
szctl szítmitra szrlklttlentt1 összenttl
rl'rott. rllÓlvsóg nóllitili pelrspcktíl'a l<e
=2
..t-,:j::-
l etkezik. Á t1irgl''e k lit )zi)LLi 1ír tszílllrgrls l{ormál gytiitótávolságti obiektív
-e tllr'tllságrll< csijl<kcnrrck' e kép clssze-
:;
,. 'ái ,zrLtli rlt lt r' ( r'l('l(l k( lti. l.l)p( r) ( rrri.lll
lr laprls perspektír'a 1liaLt c]!I)' kistilnles
gÓpcn a l05 lln'r es rllljcktír' icleír1is
1lrlr'trétc1r.étc1ekkészítéséhez'
A nrlrrlirlolljel<líl'nél kisebb gvújttitír
r'cllsirgÍt rl1ljcl<tír-ckct llagvlátílszc)gű
tllljeJitír'el<r_rek ncr'ezzr-i1i. Képlrlkrltá
strkl'lL jellerlzíí. 1xlgl' filktlzzírk a pel's
pektir'iklts 1retÍst' E1íjr'rl.()scn hasznírl-
]_ratrlk kt)zeli. nil!{\- tcIt]Clc]lrllű t.;lrgvak
1én1.l<épezéséhezl'agr- szííkutc:'t1lrn.
llclsíj ter'clrllen' x{ég nllgr'rlllll llltíl
szi)giik r'en r ha1szernrtlljektír'ekncl<.
alrle]l.ck lrkiLr' ]80o-clt is lcl<Ópezlletnek,
clc a lié1len eg'.r' hrlrtlri ctlttkt.i It-y'z'tlits
kelctI<czrk. T{a egt'' r-rltgr'1írttisz()gíí rll>
jcktír-r'el ki)Ze1íttin]i ll tiug\'hoz. 1l pers- Egy adotl Íényképezőgépnormálobjektívét úgy választják meg. hogy gyújtótávolsága körül-
belül a film átmérőjének Íeleljen meg. Egy löbbtagú objektív gyÚjtótávo|ságát a hátsó Íőponttól
pclitír'e et_cjsctt tllt';ztt]' tlirg1'al< lii)zi)tt
'\ mérik.
1érrítár'cllsÍgclli nagr'ol>llnlLlr t(jrlnck és
nlelr'sí'gólcssÓgtik 1áLlrlLtílen ll-rcgnó.
 Kts tÁrÓSZoG
A nregas elíjállítl'rsikt)ltségek ós a je_
ler-rlegi technikai lchetósógck 1l1i2ltt a
legt()llll CCD-nrírtrixérzéke1tjméretét
kiscbltrc ten'ezik. rnint cgy ltegyontir-
n}ros kislilrrres f'Ónyképczíígép35 rrini-
es fi]nlrrérete. cnriatt lr ket'esíín trreg-
jeleníj kép nem lesz 21z()1l()S a tí:nyle-
ges lelvótellel. TTa a felvÓteleket a
n<;rrnál fllmrrrélctre történíj kiegószí
tés céljírllíl1felnagyítjttk' akl<clr llzt a
llcnyornitst keltík, rrlir_rtha a képet cgy
hosszabb gyújtíltírvrllsílgÚollje1rtívve1
l<észítctttik r'tllna. A
szalrnla erfe a
,, gyú.i t ót a uls ag o ilíls " ki
nt,egb tlss za bb
féjezéstl'raszníilja, bár valíliában nerrr
a gyúrjt&ílvo1s:'rg vírltclzík,lrancnl a 1íl
tós7()g' A gyírjtíltírvcllsílg1átszíllagrls
nr( gkcts/cr'('lc:cl l: I rrlgl it;rsi .rrliny-
szárr-rként Vagy egyszerűcn 2 es tlrk
ttlrl<ótrt acljz'rk nreg. A legtöllll síkórzé-
kclójve] nrííkóclő férryképezógóp tlll-
jcktív rrreghtlsszallllítást rr'rr_rtat.
1Ü5 mri#23" 135 rnÍf'lJg:

Lótcznek olyan n'rírtríxcgységekis'

rl-nclyek az írtlagrrír1 nagytlbb CCD
elclneklrel rcnclelkeznck. Ezek rnétete
gyakorlatillrg egy l<istilmes l{:n1'[61p"
zíígépfilrlluéretÓvcl egyczik n)e!a'
'l7
olljektír' tlreg1trlsszltll1lítírs kicsi vzrgy
é:ppcn nr_tllll. A nagylírtósz()gíí olljektí-
r'ekct a perspcktíva ni)velésére l'agy
rrzrgyttllll fé lii1ct,lttbgá sá ra h:rszná rk. 1 j r.
f8o mmlt4!
Nagyollll rnéretíÍCCD érzékelííegy-
ség alkalrrra z1tsa 1Italábzln nagy<tbll
aclalrrrennyiséggel ls jár. A felll<lr'rtírs
r'ic\zcn :r l-ilrtr inlirnnlr<'i,lsrlrrrscgcig,
tcr'jeclhet. \'Iír s cligitír 1 is fényképezíígé-
pckrré1 az olljektív'nleghossz:rllbítírs
pr'olllérníljírta c]CD-mlltlix és a lragycl
mítnycls olljektívek közötti kiegészítií
optikaí rerrclszerekkel olclják lrreg' Err
nél a kclr_rligttr:ici(lnírl aztlnll.an a cse-
kélycllll fénv'jrterelsztés és a iz'rrr-rlék<ls
obie*tíÚ-meghosszabbodás lelncse-al;erlá cíós h íllírkrtlrrt'jítk a kép
minííséget.

Ciyakorlati szetrrpontbíll nregktizelítve-

a kér-c1Óst. az objcktív-rncgl-rrlsszallbí
Csokkentett CCD-méret títs c:suplin azl jclenti: Ilozzá kell sz.ok-
ni alrlroz' h<lgy egy rt)viclebb gílitó_
t1rvo1slrgú olljektívet a1kalnrzrzzltnk a
kívárrt képkivírgás eléróséhez. Enrrek
Ha egy hagyomá_ .I'l :lZ íl( il)\'('. lr,'g1 kilzt.Ilct 31 r'rjttlt.l
nyos kamerát volsílgúr. tl]csóllb tcleclll|cktívckct hasz-
digitális fényké-
nírlhattrnk e clrírgilbb, hosszú gyítjtíl
pezéshez alaki
tunk át, előÍordul_ tírvolságúlrl< helyett' :Lz egyetlerr igazi
hat, hogy a CCD- hírtrírnyapedlg az, lrogy e nagylirtó-
érzékelővel Íel- szögű o|ljeirtívr.el e1érlrctíjhatástlkat
Íogható képméret csak rttíllag<ls fcÍíllnontázs<lkkal lc1-ret
kisebb lesz' mint a filmméret' Ebből
rncgvalósítani.
szűkebb |átószög adódik' ami aZ eredeti
filmméretre hasonló hatással van' mint a
hosszabb gyújtótávolságÚ objektív használata.
Látszólagos gyújtótávolság-meghosszabbodás keletkezik.

eF
ÉlF

::
 A ppRstrBt<tÍve uncvÁrtoztatÁsa
Műtermi kamerák
lIíítéimi*ame$k és mazgatható. obiktívek
A profcsszionálls műtelmi karnerák
egy mozgatlrató objektír'tar_tó elő1apbó1
és egy homályos r-irleget tartó hátlapbó1
állnak, amclyeket nrgalrr-ras 1encsekihu-
Zat kajt össze. Mind az objektív-' minc1
pec1ig a filmsík r'ízszintesen és függóle-
gesen vá1tozt:lthat(l, továbbá vízszintes
és fr_rggóleges tengelye köru1 is elfor'-
dítható. Ez mozgathatóság lehetíívéte_

4{
szi a perspektíva, a képkivágás és a
mélységé1ességmegváltoztatását Ílgy,
hogy bármllyen nézőpontból optirnális
eredmény érhető e1. Részben le1'retsé
ges hasonló mozgás a kisfllrnes és kö-
zépfbrmáturnú lérryképezőgépekné1is.
A kép vignettálódásának elkerülése ér
dekében az ilyen típusírobjektír'ek a
képátlónál jóva1 nagyobb nagyobb kört kamera
műtermi kamera eltolható/dönthető tengelyű objektív
rajzolnak kt azért. hogy az objektív e1
to1ása esetén is a képszélekigélesen ki-
rajzolt képet kapjunk' A műtermi kameránál mind a Íilm- vagy CCD_sík' mind pedig az objektívsÍk oldalra el_
tolható (A)' felÍelé-és lefelé mozgatható (B), megdönthető (C) és elÍorgatható (D).
A kisfilmes- és kozépméretűtényképezőgépekeltolható/dönthető tengelyű objektívjei
Perspektívael lenőrzés hason|ó módon állíthatók.
Az objektív térbe1i alakzatokról' a
centrá1is perspektíva törvényei szerint
acl képet. Ha pl. egy rnagas épületet
fe1té1é irányított kamerával szemma Áz a.bi**tÍq heÍyreténe*.válto*at{ga
gasságból tényképeztink, a párhr_rza-
mosok (.pI. 'az épii1et friggóleges f'alai- Az objektív Íelfe{é'ill' leÍelé mozgatásával
és oldalra történő eltolásával a kamera eImozdítás nélkÜ|
nak élei) az optika1 tengelyre meróle-
ges síkok egyeneseinek kivételével a tárgy Íölé vagy alá, ill. atiól o|dalra állít-
haió fel, miközben a tárgy a képmező kö-
osszetartanak. Ez'.l' perspektívahatás
zepén marad. Ezzel megakadályozható a
kétdimenziós képné1zavarÓ lehet, to- perspektíVatorzulás és megszÜntethetők
vábl-:,á a kamera megdöntése miatt az előIérben lévő, nem kívánt részletek.
nagyobb mélységé1ességis szüksé- Az objektÍv megdontésével és elÍorgatá'
ges. A műszaki kameráknál és az el- sával kikÜszöbölheiők a torzítások, de
tolható/donthető tengelyú objektívek'
ezeknek a beállításoknak a tényleges
Íunkciója az élességsíkokújratájoiása, a
nél az objektívsík ernelhetó (i11. a ferde felületek éles leképezésénekbizto-
filmsík lesüllyeszthető) úgy, hogy az sítása.
objektív' és filmsík egyidejűleg pár-
hr'rzamos a tárggya1. Ilyen beállítás
mellett arögzítésre kerüló, forclíton eltolás oldalra
á11ásúr kép a filmsíkon felfelé tolódik
el és az egész épr_ilet torzr-riásmente-
sen a filmre vetítíjdikané1kül, hogy
nagyobb mé1ységélességetkellene
r'lt
használni' IJgyanez az ely érvényes
csenc1é1et motívumok fe1ülró1 történő
fényképezésénél is: a film- és az ob-
jektívsíkokatfüggólegesen tartják, de
az objektívsíkot megemelés helyett 1e-
ereszt1k (párhr:zamos e1állítás).
+{!:

.É;4 megdöntés
Más nézőpont
{:
F
A vízszintes vonalak összefutása al-
+j kotja elsősorban a perspektiva érze-
tét. A vízszintes he1yzetű, de külön-
ii*.
bozó irlnyú cgyenesek irlnypontjai a
' .+t
horizontvona1ra esnek' Az egymás fö-
lött elhelyezkedő vízszintes síkok
ugyanebben a végtelen távolí egye-
nesben metszik egymást. A kedvezót-
jF,r!
"!"r
len perspektívák korrigálásának alap-
'
*10 szabáIya, hogy lúggetlenü1 a fényké-
. qlEF

r€
Perspektfua' ellenőrzés pezés irányírtíll, a képsíkotezzel az
egvenessel vag1, síkkal írllítiul< pírrl'ru-
zlllllosríl. amel,vet nem a látsz..Lt.l, h.L-
neÍi a r'a]ós lrelYzete szerint kívír-
nurrk lefí:n,vképezni. Ennek mcgr'alíl-
sításál'roz <llyan fénykéPezajÉaéprc
Van
sztikség. arnelynek olljektívja és hírt-
lapja rn<lzgatható. Ha pl. egy éptilct
1ronrklkzatát szcretní:nk úgy lelényké-
pczni. l'rog1' perspektíva nélkűI ra1zcl-
1ódj<xl kí, ugyanakkor l,alanrerrnyi az
cgyík hilnrlclkz'atl> ő1 is lírtszílcl xl. ak-
j<

kot ltz ()ptikeí tengely ir htlmlclkzatra

nreríílegesen kell beállítani' A ftiggíí- ''' :i::::+ir'r':

'..::i,.l*':-€
leges pcrspektíva kclrrekciíl az ob|ek- .Ái_]:,]::€;. ',:
:B'..'....{!
tír' Í-c1- í:s lcfelé 1loz!aatásá\.a1 végez' i:'.';u''..€...
'_:€]'''''"..
l-retíícl.
#.,'T ,€#:
..',€i:,].:l:
A ScheimpÍlug-szabály &,..:;'t.,. !
i#:.':
Arníkor eg}' fénykí:pezőgéptllljektív'- éa '.= ',
+!

kameraelmozdítás nélkűl kamera eltolással és párhuzamos és filnlsíkje cg\.t-t'tílssa1 párlruzanrtls -.l'€".-,

'r#r',:.-:,.::=
elmozdítással (n<lrrnál esetbc'n a kísÍjllne'sés ko- :.: ..,...'l&.'
leÍényképezendő
tárgy
leíényképe-
zendő tárgy
zéprnéretííkamerirkriírl). akkor a kép- í-;*á-
l#.,,1..'

#-w.€t
motí\ju11-l élességénektlptimálís síkjír- =s€
.. ffi-:],:,.]l.1
r'al ís pllrhtlz'.ttt't<ts. Az rlsztr'ítk Tlreclcklr
Schcínlpf'ltrg-ról elr-rcr'czett Scl-reirnp- ##
-l'#r'1'
szlLlll'Llr' ígr' harrgzik: Ila a tírrgv-.
€] .&_
t1i_rg
:*&..: ' i
lrz tllljektír' és lL Íílrrrsíkegr- pontban ,.'.'t
]._.

Ilretszik egr'r-t-titst. ekkclr az lr rrrél1.ség- i#i r':'

élesség r-rór ekcclését creclrtlénr'ezi. Ha- F*€
Ha egy tényképezőgépetÍelÍelélrányíIunk, pl. magas épüle| Íényképezésekor,akkor a
képen felső részéna fÜggőleges vonalak összeÍutnak. Az objektív eltolásával és egyi- srlnlíl nílclon tninclen kétclilricnziós * '€,
*'-.#é'
.ajffi

dejííleg a film vagy CCD-síkjának párhuzamos elmozdításával korrigálhatjuk a peÍs- síkr<ll. anrely a kamerítl,lrl azonos
pektívái.
szilgllen helvezkeclik el - pl. eg.v épLi-
#.-, #
@.
let vagy egy csomegokikaron olclala -. @ #:.,'
éles képet lel-ret készítenía teljes felti-
letríjl anélktil, hogy szűkítenénka w=_
B.-ffii
' .&
fénvrekeszt. Ez Ítgy érlretó el. hogy az
dljektív- és fllmsíkokat addig frllgat- e::#.
#
ják, arrríg ninclhárclm sík eg'v p<xltl-l.an tug:
metszí egymírst. A blerrde szűkítésé- 'e
&
vel a rnélységélességaz atlszolúrt éles- @d
sí:g síkja e1íjtt és mögiltt negnő' Az';t &.
F.&
#
':
-€ á*-i
két sík. anri ennek a megnövekeclett '
nrélységélességitérnek az elíilsíjés ffi
hátsó hatílrírtképezí'szinÍén Llg)"iln- #r
É
ltzol1 e tnetszésponttln fut kereszttil. :i€
Ez' ll szllbilly ktilön<jsen fonftls a
rnakrofényképezésnél,alrol a nrély- :1 ".

ségélességgyakran csak néhány mílli-

méteres. Egy aplríl tlirgy határvclnalát
teljeserr élesre lehet íúIitani,ha az <*l-
jektíl et megdóntjűk' i11. forgat|uk.

kameraelmozdítás nélkűl megdöntött objektívsík (]lirkran szírnclékt;sen ko/,íú<lzzitka

rrrélységélességet,ha pl. a tírrgynak
egy bízonyos elernét kí akrr|írk emelní
a kórrryezetllííl. Ilyenkor a Scheinrp-
mélységélesség
flr'rg-szabály alttp1án úgy kell Lrcállítani
a z élességsíkhoz'alkalntazllnclílszóget,

h<ryy '.tz csak a kívírnt elen:ret fogilt itt.

Arrrik<lr a kísfilrnes fényképezőgépek
Az egyszerŰtényképezőgépeknél a Íilm-, az objektív_ és az élességsíkokegymással
tnozgatható olljektír,jeível clcllgrlztrnk,
párhuzamosak. Az állílható objektívű tényképezőgépeknél a mélységé|esség a
ScheimpÍlug'szabály szerinl nóvelhető, így szoget bezáró hatátíelíjletekel is tel.iesen elíjfclrdul, l-rogy rnagírt az cll-ljektír'et ís el
élesen képezhetiink le. kell to]ni altltoz. lrclgy a tílrgy a kép-
nező kőzepéÍe essen. 11É
#
 MÉrvsÉcÉrpssÉc
A leképezésselszemben támasztott leglontosabb követel-
mény az élesség,ami a képalktltílrendszer optikai tulajclon-

í ,f^l t 1l
ság:ritól és a hclyes beállítástól függ. Leképezéskor a fllm
Vagy a katnera CCD síkján fordított kép keletkezik. A tárgy_
távcllságot csökkentve az élességrne gt^ÍtiLsához az objektívet
a fi1rnsíktó1 távolítanunk kell. Ha :r fénysugarakat a filrnsík
e1ótt vagy mögött egy pontban fókuszál'juk, a keletkezó kép
,,elúrszik''' Ez alig észrevehető, amikor a gyújtópont a szóró
dási kclrok tr,tlÍomanyán beltili tertileten helyezkedik e1.

Ha a lénysugarakat egy adott tárgyról pclntclsan a filrnsíkra

fókr_rszáljuk, akkor a sugarak a tárgysíktÓl távolabb lévó
tárgyról az ernlített tárgy elé, a közelebb elhelyezkedőről

ffi
peclig a tíLrgysíkmögé fókuszáI(lclnak. Az emberi szenr vé-

ltt lI
ges felbontílképessége fi1iatt az é1esre állított tárgysík mö_
gött Vagy e1íjtt lévó pontok képe is élesnek l1rtszik a fény
képen. A tárgysík elíjtt és mÖgött lévó, elfogadhat(l élességi
tzrrtomírny nagysága a mélységélesság'A szóríldási kcjr-ök
1,Í
&-ás'b]ende''
a
t+
tzrrtclnránya és a rnélvségélesség egymássa1 szorc;s ijssze-
függésben á11nak és három tényező hzttározza l-tleg óket:

.A ,ffifr
Y.&&
blencleérték rbueléséuel batuátt.yozottal: 11ő tt nél.ység
éle-ssé.g.
. A tíIrqya.t táurllítuct a kameratól nő a méfuségélesség.
. Minél kisebb az objektíu glújtótáuolsá,qa (nagyobb látó
szrlg), annal nag.yobb a mélységélesség(ualtozatlan É:
targltauolsiig és blenr1eérték mellett)'

A mélységélességrneghatározására ktilclnböző módszerek

léteznek. A matt iiveges és ttrkÖrreflexes keresórendszerek
1,Í'Ll t I I
lelretóvé lesZík a mélységélességvizuíúis1leál1ításírt' Sok ka-
t*
nrera csak a kioldó lenyomásakor állítj..t a blendét akiváIasz- t*,
tott értékre.A fenrunaracló ic1óLlen a maximális fényrnennyi'
séget engec1i át a lencse , lr<lgy az élességírllítástés a képkivá- Tfj
gás megválasztását nregkönnyítse. Ebben aZ esetben lehet-
ségcssévírl1-rat _ :l mélységélességellenórzése céljábó1 -
a blenclének a kiv:'rlasztott b1endefokozatíg történó nranr_rális
szííkítése'Az olljcktívek többségén mélységéIességiskála
talá1ható, arniról 1eolvashatjuk a mélységélességértékét.

Rövid tárgyávolság esetében a rné1ységé1ességis kicsi. A tá-

volság növekedéséve] a tárgy ma)gött lényegesen gyorsab- MinéI nagyobb a blendeérték(kisebb blendenyílás), annál na-
gyobb a méIységélesség.A legnagyobb mélységélességa
ban nő, mint előttc. Ezt az egyenlótlen megoszlást a kamerár centrális képkivágású Íelvételeken érhető el, ezzel egyidejűleg
tól bizonyos távo1ságban, az egy vonalban elhelyezkedíí a kromatikus és szférikus aberráció okozta hibákat is csök_
tárgyak é1esre íúlításakorfigyelembe kel1 venni. Gyakorlati kentik. Túl kicsi blendenyílás a fény szóródásához Vezethet,
szabályként a következó rnélységéIességiarány szolgáI: aminek következtében a képélességés a kontraszt csökken.
Kompromisszumos megoldást jelent, ha a blendét a legkisebb
néhány méteres félvételi tírvolság esetén a mélységélesség
blendenyíláshoz képest két vagy három értékkel nagyobbra ál-
egyharnrada esik a hozzánk ka;zelebb Iévőtérrészbe, kéthar- lítjuk, pl. 22-es blendéről 11-esre.
mada a háttérbe (1:2). Míndi8 talárlunk rllyan távolságot és
i!"
beállítást, amikor a mélységélesség hátsó pontja már a vég-
;l:i te1enlle kerti1, ilyenkor a közelpont a beá11ított távolság f'elé'
!:
né1 van (1:1). Ez a t-ávo1ság az űn. biperfokalis tauolság.

.i Egy kettes blendére á1lított és 14 m-re fókuszált 50 mm-es

..
tllljektív esetében pl. a tárgy előtt 3,5 m-es' mögötte 7 m-es

#:
ia mélységélességi megoszlás javasolt (1:2). A 30 m_es táfg'Íá-
ia volságb(ll 12,5 m-es (elótér), 11I.77,5 m-es (háttér) megoszlás
:i ,a adódik (1:6). 40 méternéla hiperfokális távolság eléri azt a
!:llt' pontot, ahol a mélységélesség a tárgy mögtltt rnár a végte-
lenbe nyírlik (2t m/*). Ha erre a pontra lókuszáltrnk ahe-
j
mé|ységélességitartomány
""t''

W
lyett, hogy az objektívet a nagy távolságra lévó tárgyakhoz
.! végtelenre állítanírnk, az elótérben egy másik mélységé1es \:""-*wlfu
séget kapunk anólkü1, liogy a háttér eltÍínne. Változtatní kell Újtópont
tehát a mé1ységélcsségetés a hiperfokális távolságot a blen
,12 denyílástó1 és a ' olljektív $''L1itótávo1ságátó1 függííen.
!x,
a
'm itatttl ffi
lárgytávolság

távolság gscm gyÚjtótávolság

1,ÍlttII
téoa#.,F
* #d
e&=
n ,s'il#

távolság17o cm
1 il ffi 7,ÍltttI
gyújtótávolság 60 mm
í*
á-.
rn'.f;tr
f,Í
Bt ,-',&

,t
li#r

t
r'€'

távolság 285 cm
1t*lrlt"" ffi 1,Í1'ttlI
gytÍjtótavel*íg 2o mm

+
&t,
trm- tr
f, t"1,'

Minél távolabb esik a tárgy a kamerától, annáI nagyobb a
mélységélességitér' Ha egy 30 m távolságban lévő tárgyró|
éles képet kapunk, és ezt a tárgyat 1 méterrel közelebb hoz-
zuk a kamerához, akkor a látószög növekedése csekély. Az Új
gyújtópont tisztán a szóródási kórök tartományán belÜl van.
Ha Viszont egy 2 méter távolságban lévő tárgyat állítunk éles_
re, majd a távolságot egy méterre csökkentjük, akkor ennek
lényeges látószóg'novekedés a következménye' az Ú1 gyújró-
pont messze a szóródási kÖrok tartományán kÍvülre Íog esni.
MinéI róvidebb az objektív gyújtótávolsága (nagyobb látó-
szög). annáI nagyobb a mélységelesség' Ez csak akkor igaz.
ha a tárgy és az objektív közötti távolság változatlan marad.
Így tehát nagyobb terÜlet Íérbele a képbe. Amennyiben nagy-
látószögű objektívet használunk és úgy köze{ítÜnk a Íényképe-
zőgéppel a tárgyhoz. hogy a keresőben ugyanazt a ÍelÜletet
látjuk, a mé|ységélesség azonos marad'

Ha bizonyos képpontok fényét pontatlanul Íókuszáljuk, kÖrök kép-

szóródási körök ződnek a képsíkon. Ha a gyújtópont csak röViddel a ÍilmsÍk e|őtt
Vagy mögött helyezkedik el, akkor ezek a szóródási körök kicsik
és a kép éles' Ezt a tartományt a szÓródási körök tartományának
(mélységélesség)nevezzÜk. A tartomány nő, ha a blendeátmérőt
csökkentik, mert a Íénysugarak kisebb szÖgben esnek be.

Az elÍogadható élesség a reprodukált kép Íormátuma és a megÍi_

gyelés távolsága szerint Változik. Ahhoz. hogy a parányi CCD_
e|emekkel optimá|is eredményeket érjÜnk el. sok digitá|is kamerá-
hoz speciális objektív. Ún. ',Apokromatikus |encserendszer'' szük-
séges (lásd a ,,Felbontás'' című fejezetet).
álmérő
13r* :
 A pÉNyTUhJDoNsÁcat
A reproclukciós eljírrírsokban lrasznált anyagok szítlérzé-
kenységének f()ntos Szerepe van az ítrnyalat-visszaadás- ='I
ban, trgyanís :rz elntleri szenrnrel ellentétben a szírres fll
nrek és a CCD-ét'zékelííkrrregl-ratározott nl(;don reag:1lnak
a ktilőnbÓzíí színíífényforrásclkra. Ha olyan filmet haszná-
lunk, amely ltz ac1cÍt fényforrásra érzéketlen, akkor sztik-
ség lehet e1ry színkiegyenlitő szíirőre. A CCD-érzékel(lk
ebból a szenrpontból Í]exíLlilísebbek,meft ez RGB-
értékeket a kép f'ehérpontiának nranuális }reírllításával be-
folyásolhatjtrk, azaz színkiegyenlítéstvégezhcttink. A többi
színt ennek megf'elelően autornatikusan beállítja a gép.

A DTP-tenileten alkalm.lzcltt, papírképek éslvagy filmek

digita|izál:Lsára lrasználatos CCD'szkennereket a beépített
fényftlrrásl-rclz kalll:r1lja a gyítttő, így a beírllítírsokvisztlny-
Lag egyszerűek. Dígitális karnerírkkal viszont ktilönbözai
dolgokrÓl készítenek felvételeket, anrelyeket kiilonllózó
fényfbrr'ásokkal világítanllk rneg. A rrregbízhatti színkezelő
renclszer elengeclhetetlen ahh<lz, hogy kiszírrilítható erecl-
ményeket kapjr'rnk. A legpryakrabb:rn hasznírlt lnestefséÉacs
férryforrílsclka vi1lanócs()vck, a HMI íérrihiilogén-lárrrpírk,
a fluoreszkírló lárnpírk és a wcllÍianr1/rnrp2'rk, ar-nelyck
nrindegyike kÍilonbcizíj színr"rel világít. A u'rllfiarnlírrl-rpírk
8.00{}.K
fénye viirósessilrÉaa a nornrál nappali tényl-rez l-resonlító r'e_
ktréhoz képest.

Színhőmérséklet
A fényforrás szír'rétMiredbelr vagy Kelvinben (K) rnérik.
A Kelvín-skála az :rbszolúrt nulla pontnál kezclíjclik
(273 "C), anrí elméletileg a legalacsonyabb hónrérséklet. 7.000.K
Amikor egy tártayat, pl. egy férnclarabot, rrövekvó lrórrrér-
sékleten lrevíttink, akkor az fényt sr_rgártlz ki rrr:rgírlltil a Borult ég
mett vóföSt(il a narancson, :l sárgán és a f-ehéren át egé
szen a kék fényíg, amennyiben nern történik kénriai vagy
fizikai váItozás. A tárgyb(ll kísu5;írrzott izző fény színe te' Fluoreszká|ó |ámpák,
l"rírt lrőmérséklete alapján jellemezlretcí. A gyertyaÍérry szín- 6.000'K villanóÍény
hőtr-rérséklete kb' 2000 K, níg a kék ég fénye a ská1a rnír-
sik végén12000-18000 K köZotti értéketmlltat. A neppali
fény reggel és este 5000 K konil rnozog, a déli nap lénye Dé|i napÍény
általál':zln 5,100 K, a borult égékb. ó250 K' Az itl ritn lírt1'rató
kis oszlopdíagratrrok a mesterséges térryfclrr'írsclk re1atíl' HMl Íémha|ogén-
RGB-részétn-rr-rtatják. A színosszeter'ók közti1 általárb;rn a 5.000'K
|ámpák
vijrös dornínírl.

Folyamatos fény
A folyamatos fény fogalrnát két kű1or-rbt)ző összefiiggésberr
használják' Norrníll esetben hosszabb ic1íjtart:Lrllúrfényt je'
#,

tr' löl, tel'}át nem villanófényt. Utallret azonban arra a tényte

4.000'K
ís, l'iogy cgy íényforrás a l'ru1lánrl'rosszok megszakít.'rs né1-
,:W'. -'
"#/
küli színképeitsugÁrozza ki. Az izzó fén1.tbr'rírsok _ nrint
l:': ,ffi{ pl. a gvertyirk. a wolfi'amlírrlipák és a Nap _ szé1es. fblya
'2::;' '..Í"'" ,4to
matos hullárr"rl_rossz-spektrumot bocsátanak ki. A r-rcm fil- Wolframlámpák
il& lyamatos fénylorrások - nrint a nátriunr- és higanygíízlírn-
pírk - er'ós, éles fén1't sugároznak meghatítlclzcltt lrr_rl1án-r'
M
r&
''"É:.
hosszon' A f]uoreszkáló 1árnpák a teljes spcl<trlttrrb:rn su- 3.000.(
,$&
ry
gároznak, de a spektrum egyes hel1'g1n a sírr'sr_rgítrzílkr:r
#!r
ir.
jellemző kir_rgró hullírmlrossz-értékekkel' Rendkír.iil nehéz
".' .
::fl # aZ ilyen típr'rsúfényforrássa1 megvilírgított felr.ételek szín-
:':",M 'g
helyesre szíírése.
"#
t.
;S#
']]ií;

tr-
xril
E

i
dffi
V,t'

tr, r
fl14
.{fu
t:,
aa ;il

,M

Villanófény
mffi
Lil< y
-a(
600 700
E 400
A villanócsőben a kondenzátorból a cső
Végeibe Íorrasztott elektrÓdokra kb. 500V
feszÜltség jut, ami ionizálja az egyébként
rossz Vezető gázt. EzálÍal a kondenzátor-
ban sűrített energia a csöVÖn lavinaszerű'
en kisül' 1/100000-tól 1/250 másodpercig
tartó inÍenzív fényvillanást eredményez'
/ nappali Íényjellegű
(5500-tól 6000 K-ig)
r/ csekély hőleadású, erős ÍényÍorrás
/ összeÍolyó sávos színképet ad
rz olcsó, hordozható készÜlékekkaphatók
x mozgatható CCD_érzékelőkhÖz nem
alkalmas
X stÚdiómunkáknál folyamatos fény-
Íorrással kombinálva (wolframlámpák)
használható, könnyíti a megvilágítÓ
Íényforrások elhelyezését
X stúdiómunkákhoz kiegészítő Íény_
Íorrások nélkÜl használni drága
-.'5
n.
Fluoreszkáló lámpák
2l7
rJ=L-a
400 500 600 700 nm
A normál Íluoreszkáló lámpák (neoncsö_
vek) kétszeres hálózati frekvenciával villan-
nak, ami a mozgatható CCD érzékelőkkel
Íelvett képeken látható lenne, ezérl azilyen
kamerákhoz speciális, nagyÍrekvenciájú
Íluoreszkáló lámpák (30-50 KHz) szÜksé-
gesek' Az elektromos kisÜlés által emittált,
nem folyamatos hullámhosszok túlnyomÓ_
részt zÖldek" A ÍoszÍorral bevont üvegcső
másodIagos Íluoreszkálása mégis egy ki-
egyensúlyozott, folyamatos hullámhossz-
spektÍumot hoz létre, ami képes a nappali
Íényszimulálására.
y' széles színhőmérsékletitartomány
(6500 K'ig)
r' a nagyÍrekv enciájÚ világ ítótestek
használhatók a mozgalható CCD-
érzékelőkhöz
/ csekély hőleadás mellett rendkíVül nagy
a kibocsátási teljesítménye
y' hosszú élettartam
r' difÍúzÍény(sok esetben előnyösebb)
X felmelegedési idő szÜkséges
Í nem folyamatos hulIámhossz-spektrum
(színkezelő rendszerrel kompenzálható)
Í viszonylag drága
X csak korlátozottan hordozható
X a Íényteljesítményeingadozhat
(a Írekvencia_változás speciális
elektronikával elkerÜlhető)
Fémgőzlámpák
)
500 600 700 nm
A fémgőzlámpák a gázkisülés elve szerint
működnek, a Íelhasznált tém határozza
meg a kisugárzott fény hullámhosszát.
A higanygőzlámpák a zöldeskék és ultra-
viola hullámsávokon sugároznak ki Íényt.
A HMl-lámpák (kozepes ívhosszúságúhi-
ganyjodid-lámpák) a fényképezéshezalkal-
mas, kiegyensúlyozott spektrummal ren_
delkeznek.
r' nappali fény jellegű (5200 K)'
y' folyamatos fény. alka|mas mozgatható
CCD-érzékelőkhoz
rz nagyobb a kibocsátási teljesÍtménye.
mint a wolÍramhalogén-lámpáké
X felmelegedési idő szÜkséges
Í hőleadása nagy
Í nem folyamatos hullámhossz-spektrum
(színkezelő rendszerrel kompenzálható)
X viszonylag drága
X csak korlátozottan hordozható
X a megadott é|ettartamon tú|i használat
esetén robbanásveszélyes
Wolframlámpák
Wolframlámpák á llos-zab]l,,Jik lncg. \'3g} l ln jr ér'zt'
s€l
-#
-át'J
400 5n0 Án0 7nn nm
A normá| wolÍramszálas ÍotÓizzÓkat (34oo K)
túlÍeszültséggelműködtetik' hogy a Íényin-
tenzitást _ ami esetleg csak a 3 órát éri el -
aZ élettartam rovására emeljék' Élettarta-
muk növe|hetó, ha a wolÍramszálat kvarc-
ca| kÖrÜlzárt halogéngázban (tobbnyire jód-
ban) helyezik el. Ez a fajta megoldás kü_
lonböző elnevezésekkel vált ismertté. Jód-
kvarclámpa, halogén_kvarclámpa és wolf-
ramhalogén lámpa' Ezeknek az izzóknak a
túlfeszÜ|tséggel müködtetett ÍotóIámpáké-
nál valamivel alacsonyabb a színhőmér-
sékletÜk (3200 K).
y' kedvezo ár
y' Íolyamatos fényÍorrások a mozgatható
CCD-érzékelőkhöz
X vorösesen sárga Íény(3200_3400
Í alacsony teljesítménymagas
hőleadássaI
X csak korlátozottan hordozható
x röVid élettartam
A dígitális kamera színkezelíj rcncl-
szere képes e1r..égezni a'z álÍztla re-
gisztráIt adatok célzon korrektúráját.
amlnek következtében a nenr fo1va
matos fényforrásokkal elérhető elecl-
mények lényegesen jrlbbak 1esznek'
Digitális fényképezőgépek
A cligitálls kamer'ák rnűkÖclését a l-ró-
hatíLs nernkíl,ánatos rnódon befillyá-
soljzi. Ha a stÍlc1ió1írmpíLktúl sclk 1'r(Í
sugároznak, akkor a rnunkahclyet
gyakran ki kell szellíjztetni r.agy k]íma-
belenclezést kell beszcrelni. A CCD-
kamerírt a Íblyamatos, közvetlen fény-
szóróktó1 és más hőtbrr'ásoktíll tár,ol
ke11 tartani. Ebben a teklntetben :r va
kuk ideálisak, c1c csak bizonvos CCD-
érzékelíjkkelműkoc]ó kamerákhoz al'
ka1mazlratÓk (lírsd a fényké-
'Digitális
pezíígépkir'álasztása'' és a 'CCD_érzé-
kelók'' círníífcjczeteket).
Színkiegyenlítés
A legtöbb digitális kameránál a fény-
íorrásból kisugárzott RGB összetel'íjk
általános kiegyensítlyo 7'aÍlenság21 szín-
kiegyenlítésscl kompenzál1'rató. A szo-
kásos fényfclrrírsokhoz előprograrno-
zott színkorrektÍrrák állnak rencle1ke-
zésre, A w-o1íranrizzÓtól függ(íen vagv
a kók és zo1cl CCD-elenek tö1tési lc1eie
kelt ac1atok er'ósöclnek fé1. Az ar-rtoma-
tikus színkiegyenlítésíl1ta1ában nregfe_
lelő eleclménÉ}liztosít, de egyes ka
meráknál manr-rális beír1lítírsr:ris 1elre
tóség van. A képen vonatkoztatási
pontként egy semleges SzüÍke t-elLile_
tet kell rnegaclni a színhíjmérséklet
mérésére.amir'el a t'e1r'éte1en Szetep
1ó összes táfE]y pontos Színkiegygn]í-
tése megoldható. A netn fol1.atnatos
fénylolrások sár.'ja i színkiegyenlítés:jel
csak kis rnértékben kompenzá1hatók, tu
ez'élÍCéIs7'eÍűa szinkezelíj szoftvert
alkalnrazní.
K)
lt
::,r
158
ffi
:,- .rl
Hlr
 MpsrgnsÉGns,,SZEMEK''
Az emberi szem
Akkrlr tr-rdunk terrnészethííreprclclukciók:rt készíteni, ha a
Az'emberi szem
f'elvételkészítéstechnik1rja a lelrctíj legjobban nregközelíti
A tírrgyról a szetnlle jLrtó tény
az crnl:lerí szem mííkcldését.
.r sze1n optikai rendszere képczi \e. Az írthaladó férry
mennyiségéta sziván 1rnylláty.a szabilyozzl, lnzrjd a SZelTl-
lencse a fén1t a retinára fóklrszál|a, a1rtl1 fordított irllású,
éles kép képzódik. A retínzL kéttélefényrecc1lttlrt tirrtal-
n-raz: kb. 120 millió pá1cíka érzékelía írrnyalatokat és
6 rnillió csap közvetíti a színinfbrmációkat. A csapok a
fény l'rullámhosszának rnegf'elelíí iclegi ilrrpulzust kÜllc1enek
llz ll'gyb4 anrí felclolgozza a jeleket és felépítibeló1ük
a 1írtványnak rnegfeleló, háromclinrenziíls képet.

A letina közeplén talírliiató a fovea vagy látógöcl(lr. Itt kizír-

ró1ag csapok helyezkeclnck el, arnelyek nr1nclegyikélrez
egy-egy idegrtlst kapcsolódik. A csap<lk szelektíven a kék,
zcjld és a vörös fénysugal'akra ér'zÓkcn1'ek. Tírvokldv:L a
foveírtól :r csapok egyre inkáb}l pírlcikákkal kevcr'cclnek,
a pírlcikák szírnra nő, egy-egy íclegrost tt)bb lényérzékelíí
sejttrez kapcsolódík, ami az élességetcsökkenti, cle .az ér'
zékenységetnöveli. Szenrtinknek nagyon széles l'z érzéke
lési tartornítnya és kéttéleképpenaikalrr-rlzktldík a kr-ilön-
Eziist alapÚ fényénékelők
bozíífényviszclnyokhoz: a sziv.irrványhírrt,v:r nvílásának
rncgvírltoztatírsával vezór11 :r retlnítla lleesó fény intenzit,t
sát, ill. a r'ossz fénywiszonyok nre1lett aktivizáLlÓcló pálclkátk SzínesfÍlm
és a vilírgosban műkÖdíj, kiselli; fél'ryérzékenysÓgű csapok
gyol'san reagá1nak'a viitozó fénynennyiségre'

Egyrnírs mellett szcm]élve nlég két naÉ]y()ll hasclnló szín

kcjzt ís az<>nnal észr'evessziik az eltérést' Egy izol|lt szin Íriszblende
pontos meghatározása rnégis r'enclkívtil nel-réz, rrleít
agyunk a színérzékelést:r kör'rryezetnek rlregfelelóen állítja
1le. A szem árnyalat-n-regkiilönbÖztetíj képessége sern á1-
lanc1íl: :r világos képrészekben nagyobll, n-ríg :r stltÓtekben
kisebb.

Ezüst alapú Í ény érzékelők

A tragyorr-rányos fényképezíígépek az cmberi szetn1rez lr:r-
sonló:rn rnűköclnek. A fÓny' e8)'lencsÓkbííl ír11ó objektír.en
át |ut el a fényérzékerryréteghcz' aho1 tbr'dítcltt írllírsÍr,élcs
t'\\
képet 1roz létre. A fillnre bcesíj fén,v intenzitítsa az állíthatí)
b1enc1ével szabályrlzható. A lllenclenyí1ás lehettjl-é tcszi ;l
rl_regr'ilágítás el1errórzését, a fllrnernur]ziílnak azonll:rn 1é
nycgesen kiscbb az ér'zékenysége. n'rint a szemiinknek és
$zilíeium fényénékelők
a kti1önbÖZaj színÍífényfolrástlkhoz senr tuc1 alkalrnaz-
koclni. Ezért színros' kti1Önbözó fényór'zékcnységű (pl
100. 200 és ,i00 1So) filnlcrnulziót gr-ártanak :L telttrészetes
és a tncstet'séges fénynél készl-ilíífclr.étc1eklrez'
::4
::á'
A szír-res li1rn fénvérzékenvr'étegekbr'jl írll' arrrel-vek rr-regfé-
1e1íían1':rgg1l szennyczett eztist1ra1ogenrc1-kr'ístílil.okat tar'
talmeznak. Fér'ry hatásíLra fbt(lkémiai fo11'am:rt inc']r-rl el, lriszblende
aminek lényege, hog\. a szabítlyos kristá11'r'ácsból a ténr'
lntenzitásítnak nregf cleló lrítn1'|1n ezaist'iono1i r'írlnak le
1

;l

'fi16
t'í* :

\+
t
 és a szennye-zóanr.agga1 1étr-e1rrlzott.
ún' hibahelyek t'e1é vándoroln:rk. ahol
férr-rezüstté alakulva. gócokban kirlál-
nak. Kialaklrl a latens negatív kép'
ami előlrívás után válik láthatóvá. Egv
egvszerÍí Színe s lényképészetililrn
kék. zöld és r'rjros színér-zéker-rységű
létegekből á11. A kék színérzékenysé-
gű (sárga szinképzőt tarta1mazó) réteg
alatt egy sílrga színszíírót 1-re1yeznek
el. alr-ri rr_regakaclályozza, hogy a kék
fén1. 21 következó réteget elérje' Ez a
szinszűrő a filrn kidolgozása során kí-
oldÓdik. Nlegvilírgítás utítn :r fekete-
fehér előhír-ó a kék színérzékenységúí
rétegben a sárga, a zÖldben a bíbor.
VÖrÖsérzékeny csap
míg a vörclsllen a ciánszín színkir.ona- +.i
LátógÖdÖr:
..-.-..- Kékérzékenycsap színekre reagál
ti neg:rtívját .l'cl1a, :tz elíj nern hívon
ZÓ|dérzékeny csap eztist Lralogenld az alapszínek szin
kivtlnatának pozttiv1ait képez1. Ezt szi-
'-.riÉ
Az ábrán je|ölt színek a színérzékenységetjelölik nem a Íizikai elszíneződést
nes reclukírlóanyagot tartalmazó eló- it--i+
hív(ll.al keze1r'e, rnajd a rétegekb(íl zr -'
.{!r.
színkir.onati negatí\r és pozitív eztist-
jét kioldva rnegkapjuk a színes pozití- ijtli
vot. Ha a filrnet rnegr'-i1ágítás után kÖz-
Vörösérzékeny réteg ir:+
vet1enli1 színes redukálóanyagot taÍ- !ji*.r,, ?,
Hordozó anyag talttrazó eló1-rívóba l_re11,ez2i1p,''i'-'"' iL;l'j'

Fényudvar negatí\.ot kapunk'

- mentesítő
réteg
Szi líci u nr Í ény érzékelők t: tr:j:l

A CCD-rnátr'ixérzékelók félépítésein-
kábIl u ernberl szernnek felel meg.
i'l* ri
mintsem a filman,vagnak. A CCD-
mírtlixllirn lél.(j r'örös, zölci és kék r.,j-ii

szűrős .f'otocellalz ntlltői a csapoklroz

,ii.t1

hasonlíthatók' A fén1, a szenrben és a

' Védőréteg/
CCD-elerr-rel<ben is elektron.ros jelek- ri:i
- ___,_.,v
,/ ké a1aku1 át. A CCD knél a .fbtcnnak !.i;r -+r:

Kékérzékenyréteg'
Zöldérzékeny réteg nevezett fényrészecskékbiztosítják az 1i.,:. t::
Sárga szűrőréteg energiát ahhoz, hogy a szilícíunratcl-
Szennyeződés mokból negatíV töltésű elektronok ,1i:nri
.,.,

Az ábrán jelöll színek a színérzékenységetjelÖIik, nem a Íizikai elszíneződést 1épjenek ki. NIínden elemnek \.an eÉry
elektronros élintkezésipontja (úrn. r+{:r
gate)' amire rnegf-eleló t-esztiltséget ',1 .! u

kapcso1va a szilícir_rrnfelÜlet alkalmas- +ri

sá vá1ik szabad elektronok felvéte-

lére, és a cella a latens kép keletkezé'
Szabad elektronok Elektróda_réteg sekor kialakuló g(lcclklroz hzrsonló
módon befogadja az elektrtlnokat'
ame1yeknek töltésnrennyisége az ele'
met érő fény intenzitírsával arányos. A
kép ki:r1aku1ásírról rész1etesebberr a
',Bitrő1 bitre'' és ,,Érzékenység"
^z
cínÍífejezetekben olr'ashat'

RGB szűrő

Gate Elemek vagy Íotocellák

tJ$
 AmryeretrnRJEDEr.EM
A fénykópészek többnyire rekeszér-
tékben vagy kontraSZtteríede1emben Árnyalatteriedelrnek összehasonlítása
adják meg a felvett tárgy írrnyal:rtterje-
delmét. Egyenló mértékbenrnegvllá
gított fehér és fekete tárgyak a ráiuk
esó fény 85, illetve 2%-z'rt képesek
visszaverni, ezért azonos megvilágítás 1O-es blende
mel]ett a B5:2 - vagy egyszefűbben a
40:1 - kontrasztterjedelem a maximu-
mot ie1enti. Ez kb. 5"J rekeszértéknek
felel meg (n'rinden további blendeér-
tékkel megkétszereződik :r kontraszt_
terjedelem). A fénywiszonyok jelcntós
eltérésekor ez' az arány ugrásszeííen
rnegníí. Ha pl. a képen lévő tárgy
egyik olclala er'ós naptényt, a mírsik
pedig az égboltrÓl cszrk szórt fény
kap, a kontrasztte{edelem 200:1 ér-
tékre emelkeclhet. Kirívó esetekllen.
arnikor pl egy lekete tárgy íLrnyékban
van. a lchér tárgyat peclig erós nep
fény l'ilágítja meg. a kontrasztter-jc-
cle]em k(jnnyen elérhetí :rz 1000:1
arányt, vagyis a tíz blendeértéketis
meghalaclhatja.

Az. arnyalattelerlelem az erccletinek

azt a maximális árnyalattartományát
jelentl, arnit filrnmel, fbtópapírral vagy
CCD-érzékelóve1 át lehet fbgni. Ha az Ezen az ábrán a nyomtatványok, a Íotó- A fotópapír az eredetileg negatív filmen
eredeti árnyalatterjeclelme ennél na- papír, a Íilm, a CCD-érzékelők és az em- rögzített árnyalatter'jedelemnek csak egy
gyrlbb, akkor az intervallr_unon kívtil beri szem által átfogott vagy reprodukált részét adja vissza' Az ábrán jól látható,
árnyaIatterjedelmek összehasonl ítása lát- hogy az eredetileg tízes blendeértéknek
esó árnyalatok feirérkéntvagy tékete
ható. A viszonylagos pozíciók változhat- megÍelelő árnyalatterjedelemmel rendel-
ként, rész1etek né1kül fognak meg- nak, pl. a fotóanyag a megvilágÍtás vál- kező Lárgyri| az adott médiummal - opti_
jelenni :r képen. A fotóanyagok meg' toztatásakor a skálán ÍelÍelévagy lefelé mális beállítások mellett _ milyen repro_
vilírgítírsakorés előhívásakor változ- eltolódhat. dukciÓ készíthető'
tatható a kontfasztterjedelem. Ennek
a változásnak a számértékc a 8an71nd'
Ha a gamma értéke1. nincs változás'
Ennél kisebll szírmértéka krlntraszt
csökkenésének, a nagyobb pedig a CcD-megvilágítási taÉomány
nijvekeclésénekfelel rneg. Az elóhí-
vott fi1m átlátszatlansága, rnás néven Alulexponálás
ledettsége denzitométerrel mérlietó,
akárcsak a nyomtatványok fényel- Túlexponá|ás
nye1ő képessége. Az árnyalatterjede1'
met :r kezdő és a belejezó c]enzitás_
értékekktilönbsége aclja.
.!
Az áI-lrán láthzrtó szürkeskála 10-e.s Eredeti
. :::
blenc1eértékű ílrnyalatterjedelrnet rep_ motíVum
rezentál. Nyonrtatással cbból csak
kb. 5 blencleértéknyi reprodr-rkálhatÓ,
ezéÍL 'J ská1a viszonylagcls - és nem
reális - árnyalatértékeket jelöl. A pa- Nyomtatott kép
pir szine csijkkentí a kevésbéfédett
képrészekvilágosságát, lelülete szét-
szir1a a fényt, aminek következtében
csökken a kontraszt. Ez a prob1éma Egy CCD-érzékelővel készített felvétel delem reprodukálható úgy, hogy még ele-
alul_ vagy túlexponálásakor a képfelÜlet gendő képi adat álljon rendelkezésre.
míinyomó papíroknírlkevésbéjelent-
.l nagyon sötét és nagyon világos területein A háromsoros lineáris CCD a nyomta_
kezík. A trlrl magas denzitásérték las- a részletek elvesznek' Ezekkel az expo- táshoz viszonyítva öt blendeértékkelma'
síthatja a nyomat száradását, a f'esték nálási hibákkal nyomtatáSban csak Öt gasabb megvilágítási tartományt biztosít.
rossz tapadását (színáLtvétel) vagy blendeértéknek megÍelelő árnyalatterje-
pontnövekeclést okozhat.
il18
ffi
l.

rtr
A,,GGD-éÉékelőtőta.nyomtatásig . ..
A norrnál diafilrnek clenzitásterjede1me
5_6 blencleértéknek felel meg, arni a
szkenneléshez és a nyomtatáshoz ép

@
Rögzített digitális pen elegenc1ő. A diafllm kiválóan alkal-
Il)^s Llz egyenletesen megvilágított tár-
gyak tényképezésére, de a kép nagyon
világos és Sötét részein csak kevés rész
letet jelenít rneg. A stúdiífianktilönbö-

digitális I/:* ző Lámpák és reflektorok segítségéve1

@*ffiffil
Feldolgozott
gondosan be kel1 á1lítani a rnegl'ilágí-
adatok
tást. AZ erós reflexió valay a z;tylrő
csílcsÍényekmegjelcnése c1iffíz fén1'
forrástlk a1kalmazírsírval elkerülhetó,
akárcsak a tír1 rnély álnyék. Az optirná-
Nyomtatott kép lis eredmény eléréseér'dekében gyak- :'&?,: "'.. :i
ran tÖbb t-e1véte1t készítenek, 1/3 blen- i. '',. ::jÉ.:l ,

deértékkela mért megr'ilágítási érték .. 'l.$Er

alatt, 11letve f'elctt. A c1iafílmnek ez a ,ii
ktlrlátozott dinamika1 ter'jedelrne bi- 'Éilg i

zony ár'a nieglepi a szkennerkezelóket, ._:|+:=. €+

A háromsoros lineáris CCD-vel rögzített, adott kép optimális árnyalati értékeinek akíknek t()bb, rnint tíz b1enclértéknyi i$E
tízes blendeértéknek megÍelelő árnyalat- kiválasztásához szÜkséges. A képen az
informárciót kel1 kil-rclzniuk a diákllól !: .rr'Jivi

terjedelmet a számítógépes feldolgozás árnyékos részletek aránya a középtónu- ffii

és a nyomdafesték miatt nyolcasra csök- sÚ és a világos részekhez képest gyak- alrhoz. lrogy opt1mális nyomatot kap' 4:
ry ... :aé*i)
aF:
kentik. A szoÍtver árnyalati jelleggör- ran megnő. A nyomat Íedettsége a papír janak. :Bt+; ;

béjével a bemeneti (érzékelt)értékek a és a nyomdaÍesték tulajdonságai miatt Ei. .;E

kimenet számára átalakíthatók. A kél még akkor is öt blendeértéknyireszűkül, A negatív film és :r CCD-érzékelííka
r;l
:':

''b: .É
blendeértéknyikÜlÖnbség nem veszik el, ha a digitális kimenetnél a filmhez vagy
azt a _ jelleggÖrbe beállításához szÜksé- nyomólemezhez nyolcas blendeértéket c]iafilmnél 1ényegesen nagyrlbll árnya- -. :1:+g!
.t:l:?:
l
i.

ges _ rugalmasságot biztosít1a. ami az használnak. lat1 terjeclelern írtfogására képesek.

Negatír' filmrc helyes beál1ítárssal ex- €oEl'

pclná1va tnagas kontrasztÍr. 700:1 fil' ' ,i.H,

lÖtti (9,5 blcndeérték) fé1vételekké- Fa =;P,f:

'#'
..li

A diafilm kontrasztia szítlretók' Ha az erecleti kontraszttcr'- 'rtÍÉ

,!!Í+. ili!:
jecle1me ennél kisebb, a megr'ilágításl
".]ái:
tartotlríLny n(lve1ésél,e1 csökkenthetíj
a túl- és alulexptlná1tság lehetíísége' ; t$..{i
jtÉiE
Eredeti Néh1iny CCD-érzékelő l-r:rsonló meg- +, ,lir-ii
motíVUm
vilírgítási tartománnval rendelkezik.
.,Éí t'ltj
A hítrtlmsoros lineírris CCD-egvségek
4Ií árnyalatírtfbgó képessége 5ry'akran a i.:P;, jii
.iÍi]ii] .", _ ']'

tízes blenc1eéfiékkÖriil nrozclg. Bár a

l,/ negatív filrnek clenzit/rsterjedelrne na-
llitir
DIaÍilm gyobll, mint a cliafilmeké, rnégis rit- ...:+1.
\ kán l_rasznírljírk szkenneléshez, mefi a -J:,,i!i

,/;&"\
_,4

\--gt nat:incssárgás alapfátycl1 csak nehe' ':iÍat ;i!

\-7 zcn |á.vcllítható el. A CCD-érzékelők 'li.
kínálj1rk a 1egjobb lehetőségeket: szé-
KiVetített
les írrnyalatterjedelrnet lognak :'rt és
kép pozitír' képet aclnak.

-r.a

.,']

A diaÍilmet eredetileg a képeknek vetítő- deti motíVumból Íelfogott 5-6 blende- -;r'
vásznon történő megjelenítése céljából értéknek megÍelelő árnyalatterjedelem a
Íejlesztelték ki. Mind a diavetítőben lévő diafilm 1,B-es gammájának koszönhe- 1:

szórt íény,mind pedig a kÖrnyezetból a tően (amint az a tÓnusgÖrbén látható) kÖ-

vetítővászonra eső Íénycsőkkenti a kive-
tített kép kontrasztját. ErzékelésÜnk miatt
egy sÖlét háttér elé vetített világos kép
esetében a látszólagos képkontraszt to-
vább csÖkken. A diafilmek kontrasztja el-
lensúlyozza ezeket a hatásokat. Az ere-
rülbelül a 10-es blendeértékű denzitás-
terjedelemig növe|hetcj. Így vetitéskor a
kontraszt kb. arra az árnyalatterjede_
lemre csokken, amit a Íilmen eredetileg
rögzítettÜnk'

1e$
]w
F
:,:i ,:,
Btrnór
El,.''
tÉ:'
_i'
BITRE
Egy kép cligitalizáIásakor az eredeti egy adott pontjárÓl
ll o' ,*
mintát veszünk, amit a számitőgép a választott színrend-
[Í'.:, - .

szerben a pont színénekés árnyalatának rnegfele1ő száLrn-

tr, értékekkel jellemez. Ezeket a képpontokat' más néven
li': pixeleket, az erec1eti pont síkbe1i helyzetének mcgfelelóerl
egy kétdímenziós mdtrift)Lin elhelyezve kapjr.rk meg a di-
1, ",.
H- r''
"
gitális képet vagy bittérképt.A képpont numerikus élté
tt" :
kei határozzák meg annak tr_r1ajdonságait. A digitális ké-
l.f peket négy alapvető tulajdonsággal jellemezlretjiik, ezek:
[i],i.
tl " a felbontás. méret, színméiységés színrnód. objektív
i:r: 1:!l_. :.. rl

iiil].]iü'.':* Felbontás
'n,''' Ebben az összefüggésben a felllontást egyszerűen LL

pixel,/inch (ppi) vagy pixel/crn (ppcm) szátll hatlrclzzll

tu,"'si'
[at * meg. ÁltaláL:'an a digitális fényképezőgépáltal rrregjelerrít_
:i ;1.:- hetó pixelek maximálís számát adják nreg f'elbontírsként
lr
a]
:J1,#r
t' tS
l+Í_

..
rnég akkor is, ha semmilyen térbeli vonatkoztatási érréket
#'t'* nem neveznek meg. A nagy felbontás nem je1ent gar'anciát
fu *= az éles képre, egyes részletek e1mosódhatnak, c1e rnegté'
k& lelő f'elbontírs mellett az egyes képpontok emberi szel-t-tttlel
nem ismerhetók fe1. Ha a felbontás túl kicsí' akkor az :rtlrls
vonalak és a tárgyak széleícsipkézetten jelennek l-tleg'
lt*g
s. A reclurrdáns adatok elkerülése érdekében a f_elbontíist
mindig a képf'eldolgc:zishoz alkalrnazott eszkozök pera
@J= rnétereinek megfeleiően kell megvá1asztani.
Fue
"I
*
Méret
E:,.T'
*tr*s A bittérképekcsak egész számértékű pixeleket tartaltrlaz
i: ,.
il!
i*'+p*r'
*'et
r#4,
hatnak, ezéfi a digítális kép mérete pontosabbar_r nlegecl-
Eredeti motívum
ható pixelben, mint cm-ben vagy inchben' Ha egr- kép
tuil -
*'',o=
pixe1jeinek számát elosztjuk a felbontással, :rkkor t-rlegkap-
a tényleges méIetet. Egr 24OOx1200 pixelb<íl .jr]líl és
jr'rk
i*F
300 ppi felbontásít képnek a nyomclal mérete Ex+"
cf .:* @ (30,32x10,16 cm).
tl'ffii
'#. * A/D álalakítók
]] €i_4

$ Színmélység
:r .l!!?+:.
Egy szílrnítógépenféldolg ozhatÓ, digitális kép létrehozílsli
&r *j- +. hoz a CCD'elemek á1tal gerjesztett, nagyon ktilt)nbt)ző trpslfg 1el (Volt) Digitálisjel (Bitek)
"t" n" analóg töltéseket árnya1atlÓpcsók véges számú stlt'clzatjlr'á -
':
ffift
És kell alakítani. Ezt 2I kuayttálámak nevezett íolyamatot eg\
-
,
''€+
"' ".,F+
* analóg-digitális átalakítóVal (A/D konverteÍ) végzik }Iin_ <Q*"
den árnyalatlépcsőhöz egy konkrét bináris számot renclel-
',ffiÉ '"'* nek, amí meghatírrozott árnyalaténéket, ill. szrrrkeségi fb-
' afÉ.*
':i
kot határoz meg. Ha egy fekete-fehér skálát túrl ker-és ár'-
nyalatlépcsóre bontunk szét, akkor a tónusok kclzcjtti át-
ÉFu". menetek 1áthatÓvá válnak, a köztük elhelyezkecló adatok-
ból túl sok elveszik, ami p()szterizacicx ksikoződást) okoz'
A képfelclolgozó progranrok színenkéntmax' 256 árn1.ala- (1
tot kri1önböZtetnek meg. Ez áltc,Iában e1egenc1ó ahhoz. (0
p4
hog, az átrneneteket folyamatos tónusként érzékeljtik. p0
t,:
;a:'

'**íii
.,1

t:'
. )r' Ha egy COD-elemet növekvő intenzitású fénnyel világítunk
meg, akkor az elemben az elektromos töltés egyenes arány_
ban nő a fény intenzitásával. Az AiD konverter ezeket az ana_
.j;
lóg adatokat szÜrke szintek sorozatává alakítja. A létrejövő
szürke szintek száma az A/D átalakító tervezésétól Íügg.
Az ábrán egy 3 bites konverter látható, ami a teljes árnyalat_
terjedelmet 8 (2') szürke szintre redukálja.

'rL
á20
r1ffi
 A 256 árnyalatlépcsót tartalmaző skála létrehozásához 8 bit
sztikséges. A clig1tális fényképezőgépekben a legtöbb A/D-
átalurkítónak nagyobb a színmélysé4e.Egyes képfeldolgozó
prclgranok 1024 (10 bit), 4096 (12 bit) vagy akár' 6553ó
(1ó biD árnyalatot is tudnak kezelni, azonban csak nagyon
kclrlírtozcltt fornrában. Ez a megnövelt mintavételezés,amit
s'Ltpersamplifry,nak neveznek, rnég akkor is alkalmas a kép
minííségénekjavítására, ha az árnyalat1épcsők szániírt ké-
sőbb, a kimeneti eszközné1, vissza kell csökkenteni 256-ra'
rÍravörös szűrő
Az emberi szem képes alka1mazkodní a változó fényinten-
CCD-érzékeIő
zitlshoz, míg a 1ineáris CCD-k kísebb lén1'jn1g.'i esetén
il.S
.ii

ér'zékerryebben reagálnak a árnyalatérték-változásokra, mint

_# amikor nagyobb íntenzitású fény éri őket' Ezt figye1embe
kel1 venni, ha az árnyalatlépcsók számát 256-ra redr_rkáljuk,
' "r :#it'
.....l
j'-:L

1ÉE{ ' i]
különben poszterizáciő léphet fel. Azokka1 a képíeldol- :: ,,:..€F
gozó programokkal, amelyekkel B bitné1 nagyobb szín- . lffii :'.. l

rnélységűképek is feldolgozhatók, az utólagos korrektúlla

í!l ,... ii#
veszteség nélkül elvégezhető' A 8 bites adatokcln végrehaj- .$l '-. *ir .isB:

H# tott kontfaszt- vagy vi1ágosságváltoztatások azonban gyak- -:H+ .',' :Í!

ran adatvesztéshez vezetnek, meft a renc1elkezésre ál1(l 1&,i

t#'.
iii
'256 átnytllatlépcső egy részéta progfam a feketéhez vagy i. r*L

l-ffi :É.
:r f-ehérhez levágja (,,c1ipping''). ,']€'.
'**

ts
'-..

:É&:
r,
cíniífejezetben
i.
lnár az Árnyalatterjedclem
::h
Ahogy
r
zl,z't emlí-

lre
I
tctttik, sok CCD-nek az árnyalatátfbgó képessége na-
gyobll, mint nyolc b]endeérték.Minclen blencleértékaz írr'
qs
.
*Én
,@i
.sl
':

nyalatterjedelem kétszeresénekíele1 nreg. Ha e1 szefet-

l.
'trtfr
r , 'tr$$,
t

RGB szűrőréteg átatakító Bináris számok {bitek) nénk kerülni az árnyalatterjede1errr nagynrértékű csökke-
Á,1D
nésétaz A/D átalakít^s során, akkor a konvefter bitmély-
!+ l*-*;.
i#t -"'' ia,:,
]É*+.

ségének azonosnak vagy nagyobbnak kel1 lennie, rnjnt :r Éj+F

. '!a;'

b1encleérték, lzaz pL a kilences b1endeértékííCCD érzé- ::BA

:!tiÍi;
kelő1-röz egy min. 10 bites A/D átalakító szukséges (a 1eg
"I;;

-. :!:.*.5

több A/D konverter színrnélységepáros számú) Az A/D-

*ínmélységés ánryalatlépcsők átalakítók nagyobb színmélységecsak akkor eredrnényez : ffet
jobb n-rinóséget, ha a CCD megle1elően széles árnya]atter' r. -"' *i+,
Éi ..
se '
.:+'
i::
jedelrnet fog át, továbbá a konverterbe érkezó je1ck zajtar- tÉj:t

talrna alacsony (lásd az ,,Érzékenység"címííf'ejezetct). éi;

'-s :

€-E t]É

Színmód
színmélysfuArnyalatlépcsők
A fekete-fehér árnyalatos kép minden egyes píxe1éllck tó- d*.-i!
'nÍ)
' 4#t
8-bit nusértékétegy 8 bites szám írja le . Az IIGB képek eseté-
.f:É

3ól
664 ben a kép va1amennyi pixeléhez alapszínenként 8 bít tar' 'r: il#::
16-bir
7 127 tozik, így összesen 256x256x256, ttz'tl'z 76,7 rnil1ió szín- E+3

Ö Zco árn1.n|31 jeleníthető meg. A keletkezó 2,i bites aclatclk egy

9 512 monokróm kép tárolókapacitásírnak háromszorc'sát igeny-
"xÉ,

24-bil 'r0 1,024 .

lik. Az RGB-adatoknak CMYK-vá alakítása solán a lráronl' a. .

11 2,048
'12 4,092
egyenként t] bítes Színcs2ltorna négvrc bíívül,urzaz egy
13 8,192 32 bit színmélységűadat keletkezík. .i:

14 16,384
15 32,768
. 16 65,536

A B bites fuD átalakító 256 árnyalatot képes átfogni. 10 bittel 'j

1024, míg 12 bittel 4096 árnyalatlépcsőt kapunk. A 14 bites ll:

átalakító 16.384 kÜlonböző árnyalatotjelenít meg. A számító-

gépek a 8 bitnek sokszorosát dolgozzák Íel bájtokban. A leg_
több szoftver a színcsatornánként csak egy bájtlal rendelkező
képeket támogatja (szürkeskála = B bit, RGB = 24 bi1). A 10, 12
vagy 'l4 bites színmélységgelletapogatott adatokat, mielőtt a '!:

B bi1re redukálásuk megtörténne, színenként két bájtban kell

tárolni (szÜrkeskála = 16 bit' RGB = 48 bit). EzéÍezeknek a
16 bit színmélységű(65.536 árnyalatlépcső) adatoknak néme-
lyike redundáns' ami azt jelenti, hogy nem tartalmaz az árnya- '..|i-

latértékre vonatkozó adatot.

zt#
-:É#
 CCD-ÉnzExllon
A CCD-érzékelíjka 1átható fény teljcs tartonrányát Íelaiszt-
rálják, cle érzékenyebbek a spektnrm vörcjs l-rullámhosz- lláromsoros. Iineárie etréndezés
szaira, nrint a kék fényre, sót erőteljesen reagálnak az
infiavörös hull1rnrhosszokra is. A digitá1is kamer.áknáLl ezt
a nemkívánatos hatást megfélelő inÍl-avörös szűrííkalkal- ffi
mazisával ekadáLyr>zzák meg' Magasabb hómÓrsékleten ffi
M/*
! I
'lt
idegen töltések (elektromos zaj) keletkezhetnek a CCD
elernekben, arnelyek a va1ódi fényénékeket z.:lv."trják.
ffi€
A színes karnerákban a vörös, zcllcl és kék szűró a fényt az'
RGts-csatornákba irányítja és a késóbbi reprodukció lát-
ható spektrumának megfelelóen osztja szét. A Íbkozott vö-
rösérzékenység tompítására egy ínlravörös sz(irő az' egész
CCD-egységet beféc1i. Áz alacsonyabb kékérzékerrysig
:€l?., :._ kompenzációja vagy a nrérésiértékek feldolgozása sclrán.
_' :iÉf|
jffi,... ll Vagy a kék elemek töltésének felépítésekor(hosszabb in
,.. rffi tegrációs idó) töfiénlk. Míg ..l'z emberi szem alkzrlmazkodik
'
- a váItoző fénywiszonyokhoz, a sz(irők Írgy visclkeclnek,
r,'
1 '*
€i.
#
Fí
1,

ffi"u**+
mint nappali lénynéla szemirnk. A fehéregyensúly beállí

ffi*#
ffi
tírsával vagy szírrkezelő renciszer (CMS) alkalmazásávztl .l'
it:
Éu.e.
9':.í#.
#,
14
me gvilír gításbíl1 er'eclő h ibák korrigáihatílk.

::
i# #... r
:r A háromsoros lineáris elrendezésű CCD-ben a párhuzamosan
;#
ffi.
'SE A soros elrendezéstíérzékelőka képadatokat soronként ér
kialakított Sorokat az RGB szÍneknek megfelelő szűrőkkel
1" ffi
i. telrnezik és szkennelik. A szkenne1ő elven mííköcló, hír
ffi#
vonják be. A színes képet egy szkennelési menetben tapogat-
ffi# s' r()msofos elrenc-1ezésű cligitális kamera beépítettRGB szín ják le. A mért adatokat minden lépésnélhárom cellasor érzé-
szűrőktjn ker'esztül egy Sof képpontot örökít rncg cg1 -
íl's
i.+ keli' Ha a léptetésmértéke megfelel a COD-egységek kozötti
Éfle'fl' szelre. A léptetó m()tor cgy ors(t forgatásával noz1arja lz távolságnak, akkor az RGB adatokat három egymást köVető
*6 @
É:*a É
É:'-EÉF egységet a képf-eltilet felett, a színes kép adatait stlrríll |épésben a képnek ugyanazon pontjáról olvassák |e- Nagyon
t#
]]
: sorra érzékeli'A mátrixérzékelők, amelyeket síkérzékelők-
Íontos a vibráció elkerülése és a megvilágítás állandósága'
F:i#i.;
.4i#:
Ha a letapogatás ideje alatt változnak a fényviszonyok, a fel-
*#
iSE
iSF
.; +{ nek is neveznek, az egész felveendő tárgyat egyszcr.i cx- vételen csíkok keletkeznek. Lineáris COD_egységeket építe-
íFÉiF#
ffi*@
ffir* pozícióval a másodperc törtrésze alatt letapogatlák. A há- nek a szkennerekbe, mert lényegesen nagyobb felbontásra
képesek, mint a mátrixérzékelők.
i5 ÉE eP
e+#
t€
r<lm expozíciós mátrix képalkotásúCCD-gépekben a len-
l{* **€
--
*.r tril
!r-rffi;
F'sÍ
cse elótt forgó színszűrőn keresztiil hárorn felvételt expo-

ffi #
,#:
),#
:
tt,#' ná1nak. Vannak o1yan kamerák is, amelyekbe három mát
,ií
'€! Ery e'asaEió;.há*o.ilt.!i ,,..j:-'. :..i:] :, ::...:,.
rixegységct építenek be, így mindhárom szinről egy expo-
r--ffi, '
itrs
éF*;;
é ziciőv aI készíthetíjlelvéte1.

ffiffi
#
:

a
:ffiF.
:ffir7,

ff*
P6n {€g
6 A ]rordozható digitális karnerák Szintén CCD technolílgíár-r
alapulnak, mátrixegységükke1 rnozgásban lévó tárgyakríll
*fl*
*F*
'# ffi.
"'{.
€P
#ffi
is készíthettink félvételeket. Ezeknek a gépeknek a valíldi
-
l:ffi.-,,. ffi
iffi:ffi W
j, $ffi"
;sÉtr
é
.,._
felbontása általában kicsi. A vörös, zölcl és kék sziíríjele-
meket a képf'elrileten egyenletesen elszórva helyezik el és
rc Monokróm mátrix

. #!: .
Lffi ^*_
egy képpontrÓl csak egy színt rögzítenek. A hiányzó ene
ffitr
tr+- keket a környezó képpontok színjeliremzőIből intetpola
F* "eí?
Cióval
^Ilirják
goritmusa
eló. Ennek az ínterpolációs eljárásnak az al
határozza meg a kép minóségét. A lelvételekcn
EÉ;t a finom, kontrasztcls részleteket, pl' egy fekete szöveget,
színszegé|y clvezi. Mivel az RGB szűróket egyenlctesen el-
szőtvtt helyezík e1 a mátrix területén, elíjfordul, hogy sza_
!!:
bályos mintázatot alkotnak és a képen moirékeletkezik.

Az ábrákon a félbontásra, a lényforrásokre és témára vo-

i, natkozó tula jdonságok megadásáh oz,, A cligttáIis fényképe-
ző gép kiváIaszÍása" című Í-eiezetben használt |elrendszert
alkalmaztuk.
Ha három, egymástól elkíil<inített mátrixegység togacfrJa a2
RGB-adatokat, akkor elkerülhetó az a fe|bontási vesáeség, amí
az összetartozó RGB szűrőknél az egyszerű mátrixrendszerek_
ii a: ben keletkezik. A beeső Íényt prizmákkal vagy Íéligáieresztő tü_
körrel bontják szét. Minden mátrixegység az HGB komponen-
seknek csupán egyikére érzékeny. Létezik olyan megoldás is'
hogy két mátrixol haszndlnakazöld Íelíogásához, a harmadikat
pedig kombináh kék és vör<is mozaikszíjrőként alkalmazzék'
.:
:
A zöld egységekel egymással szemben egy Íélpixelle| eltoljak,
így azöld csatornában nagyobb Íelbontás érhető el. Ahiányzó
vörös és kék színinÍormációkat, amelyekre az emberi szem ke-
vésbéézékeny,interpolációval állít1ák elő.
uá22
iti ::

l€I
Hárcm expozíció' egy mátrix Egy expozício' egy mátrix

-=
F== ffiffiffi
ry
.'*
Monokróm mátrix ry
ffi
RGB szűrőkke| felépített mátrix

=.=
#.= ffi
'lit: ',.,,. P.
ri.i.t ..... ,il!,l
' l::lj:i"l.l]
'.:t 'b'
.,. affij l

1 .,r... . .ij
'rl#;r' :

á€'i !ciÉ'
.,'':' ':.ffi:..
"'
'wi
: ]

*F -.#J

. :@i.
éa *i
'. :É1El '
r&, , ir

Ennél a kiépítésnélaz RGB szűrőket nem a COD-egységen, Ezek a rendszerek az összes RGB'adatot egy pillanat alatt hFr
hanem egy előtte forgó tárcsán helyezik el, amjn keresztüI há- felÍogják' Az RGB szűrőket a képÍelÜleten egyenletesen el- Elr . ,,. r=:F:l
:Wi
romszor exponálnak. A CCD elemei egymás után szállíl1ák az
RGB adatokat. Az érzékelő maximális Íelbontását szoftveres
osziva, csíkokban Vagy mozaikszerűen helyezik el. Egyes ér-
zékelők kétszer annyi zöld elemet tartalmaznak, mint vöröset ffi .". 4*i
'. .'ffiÍ' i

interpoláció nélkül érik el' Fekete{ehér képek készítéséhez és kéket, így egy látszólag részletes kép keletkezik (az emberi fi"!i s
egy semleges szűrőt kell használni. A megviIágítás ideje alatti szem a zoldre a legérzékenyebb). Ennek a szűrőelrendezés- itrfi
fényingadozások színeltéréstokoznak. A szŰrő hibás elrende- nek az aháIránya, hogy csökken a felbontás, mert egy pixelről #l:, '
zése következtében a kép kontúros részein színszegélyek ke- csak egy iniormációt rögzítenek. A hiányzó adatokat interpolá-
ffi
letkezhetnek.
-
cióval állítják elő' gr]@
A tárgy vagy a kamera mozgatását el kell kerülni, kivéve fe- ffi Éi
keteJehér Íelvételeknél. "Er
ffi ,',

'+k 'i+
ÍÉ
,#f. i
Több expozíció'. egy.máfix
+,ff
Több expozíció' egy mffÍÍx "' ál
€*t
ffi
Részelemes elto!ás Elem eltolás # É#h "#,
lkk "- .#;
ffir
ffiffiffi
itÍF ]ql ,ít

ffi +E
"ffi' É

ffi* az RGB-szűrőmátrix
ffi ffi"
M# eltolása
Mi* Az RGB-szűrőmátrix -#."*+
eltolása #
ffiffi : i€ffi'
,#
.í'É?
'ffii

=Í
,l i. '.1

Maszkolt elemek S

Ez az eljárás alternatívája az egyszeri expozíciós, három mát-
rixoS rendszereknek. Az ábrán látható módszerrel a teljes Íel-
bontást egy mátrixszal érik el. A máÜixot a pixelpont teljes
szélességébenhárom vagy négy lépésben tolják el. A több'
szori expozícióval interpoláció nélkül biztosítható a szÜkséges
inÍormációmennyiség' Az ilyen kamerák általában két kÜlÖn-
böző üzemmódban is működnek. Az egyszeri expozíciós
üzemmódban a mozgást ábrázolo képek alacsonyabb Íelbon-
tással képezhetők le' a hiányzó adatok mennyiségpótlása in_
A kisméretű mátrixrendszer által Íelvelt kép felbontását
és színhúségéttovábbi expozíciókkal növelik úgy, hogy min-
den mintavétel után vagY a mátrixot, vagy a Íénysugarat tolják
el. Minden elem fényérzékenyrészétkisebb méretŰre
maszkolják. Amátrixot, illetve a fénysugarat egy mikronnyi
(0,001 mm), parányi lépésekben piezokristályok tolják el.
Az eltolás révénaz RGB elemek a színadatokat a kép azonos
részérőlÍogják fel' interpoláció nélkül' Mátrix eltolás nélkÜli
képi adatok használatával a videomonítoron azonnali ellen' ]

terpolációval lehetséges' Ez a helyzet villanóÍény használata_ őrzőlnézőképet kapunk. Ehhez a technikához nagyielbontású :

kor is. Tobbszöri expozícióval a csendéletÍotók teljes Íelbon- objektíveket kell használni.
tásban, interpoláció nélkÜl készíthetők el'
23b
#
''
Nézze meg a 4. oldalon az ikonokal

'#+
 FÉNyÉnzÉrBNvsÉc
A digitális kamerák fényérzékenysé-
gét - akár'csak a filmeknél - ASA-ban,
áz :ASA1éc.a ry ki''lil$. ]összefjiggés
:

DIN-ben r'agy lSotan adják meg.

Az ASA-skáIa lineáris: lra az énéknreg- 200 400
cluplázóclik, akkor a filmérzékenységis 24" 27"
nregkétszereződik. A D1A'_értékek lo
garitmikusan emelkednek, mert a film
denzitására vonatkoznak: hárommal
Film.'és:$u-icnyeÉéké-nyseg_
:
]-' .,].'
magasabb DIN-értéka filrnérzékeny- ,

'
€ kl
lTrttTTttT
ség kétszeresénck f'ele1 meg. Az 1So
TtTrTltTtT
értékekaz ASA- és DlN-értékekkom-
binációl (ISo 100/21) l+* la'* übl
Nagy érzékenységr'crossz fényviszo_
lr
i."* &l i lr
l .€ &l
EIIT. EIIIIIIL
|

nyoknál Yagy nlrgy zársebességge1 és

kis blendenyílássa1 készített f'e1r.éte-
leknél van sziikség. A filmérzékeny'
ség növekeclésével az emulzió na
gyobb szenlcsézettségemiatt ronrlik a
felbontás és a képminőség' Az érzé_
keny filrnek cluna szemcsézettségét
stÍuktúr.rhatások elérésóre is használ-
ják. A1acsony lényérzókenységíífíl-
r----
nreket olyan f'elvételekhez haszná1nak,
anrelyekhez nincs szükség nagy zár- ffi

sebességre és kis blenc1enyílásra. A -

cliafilm szűkség esetén a mcgadott
Film ISO 400
-: Film ISO 800

tényérzékenységénél
kétszer nagyclbb
érzékenységűkéntis megvi1ágíth:rtó.
Csijkkentett el(jhívílsiiclóvel kielégítíí
- rendelkeznek. A
Előhívás után a diaÍilmek csak cián, bibor és sárga színanyagokkal
színanyag-részecskék mérete a Íilm Íényérzékenység nagyságával nő. A részben Íe_
dett részecskék szemcsék formájában láthatóvá válnak.

f'eclettség érhetíjel. Ennek lehetséges

kísérójelensé gei az árnvalatterjeclelem
csökkenése. a drrr-v'ább szcmcsestruk-
túra és a színegyensÍlly hiánya'

A CCD-érzékenységa töltéS erósségé-

hez alkalmazkodik, :lmi az egyes ele-
mekben nreglratározott tényintenzitás
hatírsára jön létre. A magasabb ISO-
értékekeket az e€]ycs elemek jeleinek
fe1erósítésével érik el, ami a filmeknél
a megnÖvelt elíjlrívási idónek f'e1e1
meg' Hzr a jel téleríísítése
a digitá1is
fbrm1rtr_rmbavalő :atalakitáS Lltán törté-
nik, :rkkor ugyanÍrgy, mint a fílmnél,
tru
csökken az árnya|atterjedelem. A film
nagyclbb szemcsézettségóból ac1óc1ó
lelbontásbeli VeSZteSég a CCD-érzéke ccD lso 100
Fftrtr;: ,r-.4
l:{;;i}$:E}Fi
hi#:Tr:+j
ccD tso 400
t-l

Md
ccD lso 800
l:]'
lóknél nem lesz látható. A kép szín-
egyensúlya senr vált<lzik, rnert a CCD- A legtöbb CCD_egység az lso 'l00'as Íi|m megvilágílásához szÜkséges Íénymennyi-
egység RGR érzékenységelineáris, vi ség hatására teljesen feltöltődik. Az lSo-beállítás növelésével a fényképezőgépáltal
szont az alapzly nő. regisztrált töltés csökken.

*..e€. ; ékén .fiatfui',, :. ].']. :'.::]]i. :. ]. :

j.,t

{*í í fin
!"
A; Feltöltés
B: Telilettség
l[r--J]].
u-. -
C:Elfogadható
zajszint
I
" Jel "24
A minimális lso-értéket úgy állítják be, hogy a töltésmennyiség a telítettségi pontot ne
érje el' Az lso-értékakkor maximális, amikor a jellza1távolság a legkisebb.

' {24
eÉtr

..+
A COD-érzékelők mííködése A CCD elemekben a töltés mcnnyi-
sége a fény intenzitásával cgyencs
arírnvban nó. Minél h<lssz:rbb a mcg
Lineáris CGD Mátrix CGD
Ezen az ábrán a három- Az ábrán a mono- idő, annál
vilárgítírsi vagy integraciós
soros elrendezésű lineáris nlrgyobb töltés keletkezik. Egy telített

W
kromatikus CCD_mátrix
CCD-nek egy sora látható. három oszlopa látható. elem 110000 elektront tafi2llmazhat.
A megvilágítás kezdetekor (l) A megvilágítást A túrlLelített elcrnekben további meg-
minden Íényérzékelőelem
alapállapotba kerül, elveszíti
kovetően az összes
töltés egyidejűleg
o világítássa1 ser-n nör,elhetó ir f-eszLi]t
tÖltését. A CCD_elemre eső a szomszédos vertikális ségszint, a 1rép v1lágosabb rész]etci
adott színű és intenzitású
Íénya hordozott inÍormáció-
töltésVezető regiSzterbe
adódik át. (2) Ezek az
ffiti ffi r''isztlnt kiÍé1rér'cdnek.a csúcsfények
berr foltosclclars \.agy z'ztvarő színelto
nak megÍelelő elektromos oszloptoltések a vertiká- ffi,ffi ff líldás (bloonring) keletkezik' Ezt rrreg-
tö|tést generál. ami a szom-
szédos, nem fényérzékeny
lis regiszterben addig
vándorolnak, amíg elérik ffi akadírlyozancló, az elenlcket által,Llran ltlf ,' ..'.1:.1

töltésvezető cellába kerül át. a horjzontális töltés_ @ telítelIségigtöltik. AZ újabb CCD-k el- .:,,,,
...r, t4
Az analóg tÖItés a vezető vezető regisztert. ' ffi ffi.ffi \rezetik a túútÖltéStvagy röviclr'e zírr_
.:.
lFF;
Ktl" Klj;F{8 .i
cellák láncolatán át.iut el (3) A horizontális regisz- nak, ha xZ eg\Ics cellák elérilr telíten
az A/D konverterig, ahol
i:. s.$í
terből a Íolyamat végén
ffii'ffi,ffi ségi pclrrtjlrkat. I(1l. 9(),%-nál (1()0000 ',.
lÍ'1l ..-.
digitális adatokká alakul' minden töltést kiolvas- ,qJ q! qál elcktron) l'rirzható me€] az a határ,
fg
.
. :l-r-:ei

..
lntegrációs időnek nevezik
a lineáris elrendezésű CCD
nak, mielőtt még a kÖvet_
ffiffiffiE amikor a ce1la biztonsírgosan feltöl ,4+r
. .f+..,
.t..
,

o
,,11E'
kező töltés megérkezne
mindhárom (RGB) cella- a vertikális regiszterből' taift. .,ilq
'ililE
'il ,,ii
' '_lÉ
sorának teljes kiolvasá- llyen módon valamennyi .. :tqi i
:ii
sához szukséges idő- töltést szisztematikusan ''
'É*'f'

tartamot.
A CCD érzókenysége 1nlltatja nleg. :] . :*iÍ".
kiolvassák a mátrixból. 'lzt
iffiÍffiÍffi hclg1' ;12 icleárlis képalkotáshoz meny- j- ..É.
'.
ffi" nvi fén'vnck kel1 nregvilírgítani:r. Az
ér'zékenységgtISo értékbenacljárk
.
,lr.
É+':
:Éé_!
-..:r 4

:r: Fényérzékeny elem o Töltés ffi Töltésvezető regiszter lncg. eZ jclenleg LI7' áÍLlgos kanerák- -f:l
'i+;'F]i ,;É
,ri

ná1 100, cle :r pr'ofésszionális gépck ,ri#i;l

kÖZt ]So 1600-as érzékenységíí

.|l,|-Íl|

is ta- i nj51
lálhlrtó. Az érzékcnységnör'e1ésekor' j;]já
A GGD-ézékelők túl- és alulexponálása
Vagv aZ lntegrációs iclajt la)Vic1ítik le .'i.:f*d
(arni gyorsab1l z/tlsebességnek té1e1 Srr '
:
,*.!i
Intenzív fény Gyenge fény
o Jel lneg) vagy kiscllb blendenyílírssal :ra:_sf i
l:l
:irj i
csökkcntik a fényíntenzitírst. Az egyes
' zur
clenrekllen arányosan alacsony tclltés ]"áji'
.É!;:.
,

keletkczik. amit :l teljcs árnyall]ttefje- . _:tii

,la+,
clelcrll r'issz:tac]ítsa érclekébcn fel kcll , i;la
]' :.:i:
er'ósíteni. Az élzéken1.ségnör.elésével '!i$i
rti
tlt: - rii'
elkcr'r_ilhetíj a bloorning-hetás, de SZal
Blooming *ü.p j
mrllni kell a rnínóség t'omlársítvzr1' ,.
Fényhiírn1.esetén a CCD-elemekberl ..f.,gr

hírttértöltés keletkezik. sÓtét[rranl 't+.F' .-.

ként \rxgv zajkónt ismeretes.
^Í11i
Ha a
, Hi!
:Í.*,ii '-'

fén'v íL1tal inc'lr:kált tÖltós (ie1) intcnzi- , .ltrifj ..rf,l'j,

j:, r*.r!

tása nenl h;rlaclja lneg lérrvcgesen e 1i,iili'

'+:i:: .-.1'

zajét, akkol a képminííség

líj;iri
cllogaclha
tatlann1r r'á1ik' maxirnírlis ISO-
ér'tékct (mínimálls^tö1tés) ezélt a leg- ' i,l;

kiscbb elfbgacll'rató iel/zaj aran.y Iratit

A CCD-elem túlexponálásakor a tÖltések
egy része átfolyik a szomszédos eIemek_
be (túlcsordulás vagy blooming). Ennek
következtében a fényt erősen visszaverő
tárgyakon zavaró, csillámló csúcsfények
keletkeznek. Blooming-hatás a fényér_
zékeny és a töItésvezető elemekben egy_
aránt felléphet és mindig a kiolvasás irá_
nyában keletkezik' Ez a magyarázaÍa a
tÚlexponált helyeken a hosszú Íénysávok
vagy Íoltok megjelenésének' A túlÍolyás
mértékétőlfüggően az RGB elemek szi
nes sáVokat hoznak létre, a színeltolódás
általában a vorös irányába történik.
ro7'za meg. Ál1ancir] hórnérsékletcn a
zztj ttz' id,őve1 egyenes arírnYllan nó.
kcjriilbeltil 10 oC-os hónrérsékletenlcl-
kcdés azonb:rn mcgkétszelezi a nér-
Az aIulexponálás azt jelenti, hogy a fény tékét'Ezérr fontos. hogy lr lróforr'ír-
által létrehozott tÖltéS (jel) a nemkívána- sokat (pl. a stítcli(l1ártrpírkat) :r clígitírlis
tos, spontán sötétáramhoz (zaj) viszo- karr-reráktóI tár.cl1 hclyezztik cl. A lrosz-
nyítva tÚl gyenge. Az egyes elemek meg_
szúr cxpozícíílsidónek kitett CCD-
felelő kaIibráIásával a fény által létreho-
zott töltések a sötétáram zavaró hatását
egvségek egy l)e1tier-e]emme1 lrúítl"re-
általában elnyomják. Rossz Íényviszo- ratk.
nyoknál azonban a jellzaj kÜlönbsége túl
csekély, így pontos mérések elvégzése
nem lehetséges' A zaj legerősebben a
képfelÜlet sötét részein jelentkezik, ezért
hibás színű piXelpontok keletkeznek.
 FnrsoxrÁs
Digitális adatok felbontása
A 'f'elbontás" fbgalorn kiilönbözó jelentésel és alkalmazír ilagyítás
sai rnegtéveszt(jk lehetnek. Ha egy képet cligitírlisan rögzi
tetttink. akkor a"z:rdatok l'ízszintes és függííleges irlrnybar.r Eredeti kép
meghatározcltt szírmil képpontot tar-talnraznak. Ez ztz .l,cl.i' ai:l!t:i.a':l:"
. .,

Í..:|],':
tnennyiség :rzonban neln Lltal arra, hogy rnilyen rr-réretűek
lesznek ezek a képpontok nyomtatásban VaÉay a képcr-
nyíjn. A szkenner pixelrácscÍ használ a letapogatírshclz, czt
a felbontírst ppi-ben (pixel/inc1r) adják rneg, pl. 300 ppi.
Ha a felbontást késíjllb150 ppi-re r.írltoztatjuk, a kép nlé-
rete négyszeresére nő, de a letapogatáskor rögzített infol._
míLciómennviség r,áltozatlan ntarld, úrj pixelek nem kerr.i]_
nek az aclatsorba. Túlzcltt nagyításkor a képpontok mill'z'a
t'ar(len láthatóvá r'írlnak. A szkennelési f'elbontást ninclig a
felhasznírlási cé1n:rk rnegftle1ííen ke1l beírllíteni. Képcr-
nyóre elegencló 1chet :r 72 ppi, míg nvomtatírshoz 300 ppi-
re \/2rg)r ennél n:rgyobb t'elbontílsrir van sziikség.

l nterpoláció vagy újraszámítás

Hog1'2n nagyítható tcl egy cligitális kép ané11riil hogv fel-
300 ppi
llorrtását megr.írltoztatnírnk? Ahhoz. lrogy a f-elnag1.ított 900x600 pixel
képen a pixelck rnélete ne nör'ekecl1err. egymlrstól ezonos 7,62x5,08 cm (3x2")
tár.olságra új pixelcket kel1 beilleszteni az aclatsorba, Eg'v Fájlméret (OMYK): 2,06 MB
kép szélességénekrnegkétszerezésétrezminclen erec1eti
pixe1 közé cgy úrjat kell lleilleszteni' Az Írj képpontok írrnya- 200o/o, Újraszámítás nélküI 200%' újraszámítással
l:rti értékeita pÍogla1n a környczet|ikben lér'íjpixelekéból
generálja. F'z',tz eljáris, ztmit intetpol li c.kj tt.ctk vagy új ras za -
lnítasnak neveznck, megakad:,'r1yozza. |x.6ry egyes pixel-
pontok r.agy é1ek lírtllatól,íl váljanak. viszcltlt semrnilyen Írj
r'ész]ctet nenl tesz Iloz'zit lt képhez' Az úrj képprlntok be-
illesztésének kor'etkeztében a kép rr-rinííségerorl-rlik, kont-
Íasztja csokken, aml ktilönösen az éles határwonal:rk nren-
tén lel-ret zltyaró. N1irsik hátrárnya az eljárásnak, hogv a
képméretmegkétszerezésekor olvan adatsclr-t kapr.rnk, atli-
hez négyszer' nagyobb tárolÓkapacitásLa tan szÜrkség.

KameraÍelbontás ,q
A fényképészetl]ena felbclntás i'agy féltllclóképességaz clb 300 ppi 300 pp!
jektír'eknek és a fényérzékenl.anyagoknak az a kÓpessége, 900x600 pixel 1800x1200 pixel
hogy egymást(ll kii1önállíl ptlntolrat vagy sűrű, egyenló 15,24x10,16 cm (6xd) 15,24x10,16 cm (6x4")
Fájlméret (CMYK): 2,06 MB Fáj,íméret (CMYK): B,24 MB
közű rílcsokat elktil<lnítvc ttlclnak r.lssza:Lc1ni' A félvételeker-r
ez a flnom részletekben jeler'rlk meg. optin-ríl1is ereclrnén1'
e1éréséI'rezaz objektív félbontásílnak 1ega1ább tlgvanol'van-
nak (vaÍ]y ]obbnab kell lennie, mint a féh'éteitri€zitő lnterpoláció
anl'ag felbontását-rak. Filmnél a felborrtást olyan tór-ryezíík
korlátozzák, mint az eziistszcmcse mérete és a fénltcjr_és Az inlerpolációS programok új kép-
eróssége az enulziőban' arninek következtében a részle
,f
pontokat ilIesztenek a meglévők közé
tek é1etlenné vá1hatnak. Egy CCD-rl-ríLtrLr esetébcrr a f'el azért, hogy a kép felbontása ne csök-
kenjen észrevehető módon. Általában
bontást az elemek középpontiai közijtti tíLvo1sírg (pitcb) a köVetkező három módszer valame-
IlaÍározza nreg. Terrnészetesen olyan. a teclrnológlából lyikét alkalmazzák annak eldönté_
aclódó lribák következtéllen is csökkenhet a felbontíLs. sére, hogy milyen legyen a generált
,:
képpont színe:
mint pl. a nem rnegf'clelő 1e\/za1 l'rány'
A leggyorsabb, ugyanakkor a legpon-
A kisfilmes fényképezógépekotljektír,1eive1 megkülönböz- tatlanabb megoldás, amikor a prog-
ram a beillesztett pixel után elhelyez-
tethetó legklsebb részletek 20 és 30 pm (miklrlméter) krj-
kedő eredeti képpont színét adja az
zött \.annak' új képpontnak' A kettős lineáris inter
A határénék firgg az objektívhibírk(.ctbetaciő) á1tal oko- polációnak nevezett eljárás már pon_
zott szőÍódási köröktól. Tökéletes objektív elóá]lítása kli- tosabb eredményl ad, az új képpont
színe a mellette álló két szomszédos
Iönbilző okokllól gyakorlatilag lelretetlen. A kék fény pé1 képpont színértékének átlagértéké-
clár'rl jobban rnegtölik' mint a vörös. irminek követkczté_ nek felel meg. A legpontosabb, de
ben az egyszerű olljektír.ek esctében kr-onrat1kus aberráciíl legidőigényesebb a kettős köbös in-
jön 1étre. A modcrn objektíveknél ezcket :r prtlblén-rírkat terpoláció, amikor is az új képponl
,i színénekmeghatározásához a kör_
nyező képpontok színeinek átIagérté'
két számolja ki a program.

', d26
E@@'
:
 messzemenóen korr'igír1ták. Digitális fényképezógépben zrz
*. di$itátis.. kameim.íelbantáÉá
ideális objektív csak olyan szóróclási köröket hozna 1étre,
amelyek átrnéróje nem nagyobb, mint a CCD-e1ernek kö-
zéppontjának távolsága (pitclr). A mai CCD-érzékelókné1
ez a t,LVolSág 7 és 25 prm között t'an. A tÖbbszörös expozí-
ciós elven műköc1ó síkérzéke1ókaz adaLclkat 3 prn-es 1épé-
sekben regisztrá1ják. A lcírtakbó1 köl'etkezik. lrogv az átla-
gos fotóobjektívek csak alacsonyabb felbontásÍl CCD ka

tud*kW
#S merírkhoz lraszníllhatílk' Ifár a nagyfelbontársÍr objektívek
clrágák, a jó képminőség elér'éseérdekében még optimális
f'elbontírsú CCD-egységek rnellett is ezeket kel1 beépíteni a
é&T" "tr
,r , ;:.;i, .i .. , ;: :. :

ffi*" 3w c1igitális karnerákba. '.* : r. t"::::l!11::

A háromsoros lineárís CCD-k rendkívül Íinom felbontásra ké_

pesek. Az egyes cellák 10 pm-re (vagy még kÖze|ebb) helyez_ Digitális képminőség
kednek el egymástól, ami megfelel a nagyÍelbontású objek- A mátrix képalkotású CCD által maximálisan rögzíthetó r!]sgir:. '1.:'
tíVek teljesÍtményének.Valamennyi pixe| úa|ós RGB értékel képpclntok száma, illetve a hátronsoros lineáris CCD által
r:.il

hordoz. ir :
"iffi::
felfogcltt mérésiértÓkck határozzlk n-reg a kép rninóscgct ' t4itqi'r.
+5i:,';'
és a lchctséges kimeneti Íbrmátumclt. A lr1rronr expozíciíls
]:Í&i::

,'
í. .:
..|_{ÉE :.''
,.wF
mátrix képzrlkotásÍt kamcla 2048x20l+B CCD e1embíjl ír1ló :Jft.ffir..

érzékelóje 300 ppi felbontással kb' 7" (.L73 nrm) méretű :ffiiü'Í ::' &
]
képet tr:c1 rögzíteni (2048 pixel/300 ppi : ó,B"), amí elc
:i.#úq]

':-@".. ''l
genclíía kivíllílrninóségííofszetnyomírslioz. A hírromsoros, lr'';r*!,
.... tES-l
lineáris elrendezésÍíCCD egység 3,í00 sort és sot'onként
:

fu!., .:l ]
2700 elemet t'.rrtalmaz. Az elérhetó képméret 300 ppi f'el-
É,

..
:L!:
,rffil,'...
: :l{l
llontásnál 71',3x9" (.287X229 nm)' N1inc1két rendszer ílgy
:

:. ...is.ffd
:El -i
rögzíti tl képeket, hogy az e€]ves pixelek órtékei ideális 'r::.
tffi. :E
esetben kizárő}.tl,g egy meghatírÍozott képlészletjellemzóit .*i.i#i,'

A mindössze egy CCD-chipet tartalmazó digitális kamerákban tatalmazz7k, '.Imi ll.zt jelenti, hogy a rögzített kép ucllódi,
a pitch l0-20 pm közötti érték.Nagyításkor a pixelek közé in-
terpo|ációval illesztenek új képpontokat, emiatt színszegélye- LLz|Iz Optikdi lb lbon tású'
zés vagy színhiány léphet Íel a Íinom, kontrasztos átmenetek- ' :{iisí' ]

nél. A gyakorlatban sajnos hog1' n2 egyes pixe1ek á1-

elófor'dr_r1, ]1':* ...,.- Til
#n 'E
tal regisztrá1t étékeknem fé1e1tcthetííkmeg eg'vérte1rnűen '' .Ét
az eredeti
]ے.+r'
képrész1etnek, Vagy a
Szomszéclos píxelek "iit:{.

ugyanazt az infc';rtnáciíJt tIlfialmlzzák. Az egyszeri expozí- +.=L

ciós mátrix képalkotásíl CCD kamerírban a vörös, zöld és r 'EEF

kék szűr'óelemek zr képf-eliileten cgyenletesen elszÓrva he- }tr lí'J

lyezkednek el. Egy képponthoz négr'' e1enr tartozik: egy a
"i:.
" ,tu
kék, egy a vörös, kettó pedig a zo1d szfuinforrnírciókat ér- ;ffi";*'
zékeli. A gép a teljes kópfelületról egyiclejű1eg készítfé1r'é- Yí:i ]ol

tc1t Írgy. h<lgy egy kÓppontról csak egy színt rögzít, a nrj- íEÉE

sik két színt a SzínhúSégror,ására _ interpo1álássa1 á11ítja

eló, arninek következtében a f'elbontárs lényegesen csrlk ''Éa'
'*Eii&
5Íi*"'
'

ken' Az interpo1írlással létrehozcltt képpontok lnixtt a sötct .:,: tsF:

Ha egy átlagos objektíVet egyÜtt használunk olyan CCD-vel, hatán'onalak<ln (pl. fekete szövegeknél) nemkír'ítnatos szín- s&
amelyben a pitch 7 pm, akkor a CCD_egység Íelbontóképessé- "tF ,sFr
ge nem használható ki. A digitális kamera tény|eges Íelbontása
szegélygz!5 jöhet létre. Az o1csó, nindössze egy CCD -$"i.:

chlpet tartalmazó digitárlls tényképezőgépek a píxe1ek szár- .Ei

iobjektív és CCD egyÜtt) a szabványos lT toieierencia-mintá-
va| (Siemens-csillag) értékelhető. A reÍerenciakép kÜlönbözó
erösségű és irányú, feketejehér vonalcsoportokat tartalmaz.
A |egfinomabb vona|ak szÜrke felÜletté mosódnak el' A még
felismerhetó vonalpárok milliméterenkénti maXimális száma
(|p/mm) adja az objektív és a kamera egyÜttes felbontóképes-
ségét. A kontraszÍátvÍteli funkció (MTF) mértékétaZ eredeti és
a Íe|vett vonalpárok összehasonlÍtásával kapjuk meg. Az MTF-
görbék az objektíV gyártójától szerezhetők be vagy a haszná-
|ati utasitás részei'
:EI
mát általilban interpo1ációrra1 növelik' A hordozhaló kame
rák a táro1hatÓ képek szírrnának nÖvelése érclckóben a
rÖgzített képeket tömörítik. Ha ez egy veszteségcs tiir-tlörí-
tési eljárással történik. atni a szolnszéclos képpclntok kc)
ti
zötti kisebb színeltéréseketkikapcso1írsíLval jár, a kóp rész-
:
letessége, élességetor'ább csökken'
VársíLrláselótt célszerű tájékoződn| hogy a kiválasztcltt gép -l
m1lyen típttsÍr CCD elrenclezésse1 nrűködik, hánv képpon-
tot fögzít és ez az értéka valódi v:rgy az interpo1ált fé1bon lr:,
:
tásnak f'e1e1 meg. Szintén lén1,eges szenpont' |togy ltz'ad,a-
tokat veSzteSéges vagy veszteségmentes eljilIássa1 tÖmöríti.
N)'omclai célút'e1lrasznáIásra szánÍ gép esetében haszt-tos
1ehet a sZükSégeS f'e1bontáshoz Íartoző maximálís kimeneti
méret isnerete. A 1egjobb n-regoidírs azonban az, ha a ka-
rnerát nregvásár1ás elótt kipróbá1jLrk.

27W'
.wó
!,:l
l ":.'j' :l:ill.
f::t:;:: .: .:n,

i .t,,.":''
!', ; ..: :. A otcrrÁLls FoTÓSrÚotÓ
I| :;:.'i ::.
A digiLírlis Íbtóstúc1iíl]'roZ SZtikségcs ={é: r

t,, ', bcrenclezések clt fó csoporllllr srlrol-

t,'' ,.
. hatók: a nlcgvilágítírs és tar'tozékai. a
í
il ' r

li]rr1 kcpczogcp. ;t sz.ttnitóqcP t's tli

i i" .,.,
-]

rolóegvségek, a képt'elclolgozíl sz<ltt-

t' .:: verek ós a proof/kinlencti Íendszefek'
i,
I ..
A lónyforrás - ahtlgy lzÍ mál kífé1ter
E: 'rl
tük - lelret fillyar_riatos vagY \'i11xnal-
i.'
lr derítő vászon
..1
fóny, ami lnincli!] a karrrcrz'rban :rlkal
i ..,. .

maZott CC{) tccl'rnol őgiához igaz<lclik.

\ lcnl kcpezoiiept'k r': .r :z.irnil:r'
technikai bcrcnclezések kÖze1ében
Lr,.
fiC. .. I
keriilni kell a túllzott lrókibocsátást.
|
I
:J-::;'
r.jf; A ha gyom/.rn\os fotóStú dlílkll:rn a lka1-
| ''rÍ "- nrazott tartozékok legtöbbje a digitírlis homogén háttér
ÍbtóstÍrclióban is óftclnresen fé1lrasz-
t ná1ható. l1yenek a ktilönbajzaj lrírttér-
e
]iiÉl'.

f.+.-, papíIoL és reflcktáló f'eliilctck. a le-

i'.. l'iiÍ'
F=t :et: hér' vagy czÜStSZínű l.i1írgtlsítól l1rmpíLk
ós a lekete r':rgy színcs tírrgyak a ref]
F "' *tt'
lexiílk nloclellezéséhcz.illetve írrnr''é
k<lk csc)kkentésére'
l.liÉ n

;' '" A stallii álh'1lny clÖnt(j tclnrcss:tgÍl a

|ií
t'
.,jii. 1egtöbll nagyt'clbontírsír cligitírlis stíL- CD-RoM meghajtó
v
::F:
cliókancrírr'a1 r.'l1íl rnr-Lnkírhrlz. Egyes
,{:
kamerákat közvetlenül a szárnítÓgép- kü|ső optikai

{NM
\
teme'megr'a]to

'zry
hez kell cs:Ltlakoztatni :rl-rh<tz. hogy a
i :.iirh :
monittlrt a ker'csííképrr-regjelenítésé- ,.. {rá^ítogep -

'#
l' ''' :n:Éj "2):
lr;.. re, íl1ctr.c a szirrnítógépet a képi ac1a-
\.\>
..1

K,/,.-,.-,.-,.-.-.,-.
tclk tíLrolíLsírrahasznárlhasstrk. Az ösz kÜlső
l_.

-?
-:
szekapcso1ás írlta1írbanSCSI-kábe1lel merevlemez -

Íi ,j!]ia]
történik' :rnrive1 egvéll pcriléliírkat a"
7a
(pl. merer.lerr'rezt vagY mítgnesszalag 7
i':i!i|:' ;i nregliajtót) iscsatlakoztatna1r a szá
t. .
rr"rítílgéphez.Nomlírl esetben az SCS]
tu" :l kábc1 tcljcs lrossza ntaximLttt't ó nlóter.
i .!,3:;:,:

íi'i' ii-ü íg1'a szirmítógép és a fényképezíígép

, ,íl'Í lrÖzötti kírllel esetleg csak 2 méter
tr<lsszirs1Lgúr 1e]_rct. Ilyenkor praktiktrs
I :.:i!ll rnegoldárs egy moZgatható szírnlítíl-
I-.*:+' 'J''' ' gépaszta1.

íJ:]::]
A lrerilcrák I]C vagy N1acirrt<lstr_rer-rc1-
t9 szcrű r_izemrrrílclr'a írllítható1r bc. A ka'
mera lrezclésétrez és :r lrépfclc1o1go'
z:i'ltr rz lt:rsznalni kir irtt sz;uttit,lscp
r'írsíLilírsírná1ninclenképperr te1jcsító
képes nrode1l nrcllctt érclemes clcjn-
teni. Ha x Szarniíta)géppelcsak a ka_
rnerát irárryítjr_rlr és a fch'ett képeket
tíl'o1jtlk. akk<lr megfclcl eg1, egyszerű
típtls. cscrélhetó rrreg1_iajtóval' rnir_r1-
nllttn 1ó NII] RA.t\{-rr-ra1és cg1. bcépi
tett, 500 NIB-os mcrcvlentezzel. A
képf'e1dolgoz.'rshoz hlsznírlt szírrnító-
I
gépnek viszont gy()IS píocc]sszorr:rl.
i
legalább 6'1 N'IB R{Nl nlal és nrir-rí
tnurn 2 (lR os rncrcr'lernezzel kell
rcnclclkeznie.
 FontOS a kiv/aló minííségűmonitclt,
A megjelenítéshcz elegenc1íí1ehet egy
15"-os monitclr. cic a l<épfelclolgo-
zilsb'o7' lnárr 21"-os Színcs monilor aZ

lb:
t- \ ^agyobb fe]Ü|etet
Tegv]lágító |ámpa
ideális' A vicleo/grafikus kányák

ség, a sebesség és az ár tekintetéber_r.

kö-
ziitt jelento. ktili 'nh.cg r :tn .t tttinr i-

A kírrtvíLnak a1kalrnasnak kel1 1cnníe a

24 bites RGR ábr'ílzo1,ls1'a (több mínt
16,7 milliíl szín). A legktiltlnbÖzíílltl
kti]síj táro1óberenc1ezések SztiksóÉae'
digitális stÚdiÓkamera sek ahhoz, hogy ez acl:rtokat a mcg-
rendelíjnck :r kívánt aclathordozíln
szállíthassuk' Ha a katncr'l l]C-kártyá
va1 c1o1gozik' akkor' egy belső r,agy t!.rii, .l
kii1síj PC kíLrtyaolvasó is lraszntls le- : . ,Et-
jta+:l
het.
. .gi!l' .,.

A képfclckl1gozáS léSzben történlret

... t:$t,
a 1rarnet'ához :rc1ott szoftl'errel. c1e :r
CN{YK-színkl-''onattlk c1őállításához pr'o- :iI+.; .. .j

fesszionális képlclcltllgozó szoftverck .li!{-.,

szrikségesek' Képmontázsok, lltalil'- a,#. .....,

nos vaÍ]y szelektí\' színkorrektúrr/rk

készítése,a háttérrész1etck maszko- í{r-!i !+9]

1ása csak az utóbbiakka1 le1'rctségcs. "F"i=i.

A szinkeze|ő rendszcr használata +;i'tii

c'löntíj fontossíLgÍra minóség szcrrr-

pontiából. Ennek segítségéveltucljr-rk
Lleállítani zr kanret'át' '.L mtlnitort és a ilti t!+.i;j
:!:#

nyomtetílt \':rgy egvéb ()Lltput eszkö- i:t5i-: rg1

zöket a szaLlrrányos IT8 reférencia_ :j;É

iiÉJ!..
j:
kép értékeihez. jl,!aÉ
.:iaf,.i. i

A színes proof a pÓlc1ánvszárr'r-ny()m' ' iÉ.í:

tÉi
tatáSt megelőzó rninósége1lenőrzés L.] Éij:
n.re11ettarra is alkalmas, l-rogy a meg . :Esj
rende1óvel clfogadtassuk a képet. A sti , ii,
'4i-qi
prtlof-készítííberenclezések nrinóségc Í.1Éi \
ftllyamatoszLn javr_rl' Egyaránt jó erecl i:É'n

mények ér'hetíjk eI a lézer , a tintasu ii;!+

'' i

án'+,
gafas. x f'estékszubllmációs, a xeIog-
! __ 5É*
t#*
ráfiai eh'en mílköclíj és a híjviaszos
-.!s"{

színes nyomtató/proof I iÉ:

nyomtatílkk'.rl is. Hasonlítsa összc :r t.iti{

külilnbözó berenc1ezések nyotnatait,

mlelőtt vzr1anelyik me11ett clcjntene! ....1
 EntpruEzŐ szÓrÁn
Aberráció
A lencse, ill' az olljcktír' optikai lribíja' arni a
képólességet csÖkkenti' A szférikus alrerríLció
eg)'szerű lencsékr-réIlép t'el, arncl1'eket kc>r-is
tans (szférikr-rs) gilrbiiléssel Csiszc'tak neg: :1
g\újtótáVolság a közóppont és a kliisó szc-
gél1' kózott r'á]takozik. Krornatikus :rberríci<j
lép fel, lra a lencse a fényt feJ}lontja: i1 spekt
rum kék r'égc jobllan 1neÉ]torik' mínt lr \'ÓrÓs
r'ége' Moclern objektívszán'rításs:rl elkerli1-
hctó ez :r pr'obléma'
Árnyalati terjedelem
A lrép lcgl.ilágclsabb és lcgsötétcbb mérhctő
árnvalatértékei köztí kiilÓnbség.
ASA
\z Arnqrir.rn \rJn, lilr({, \.\(r iJtiun nlerc5i
eljár1rsa szerlnt a ti1m r.ag,v CCD érzókelók
él'zékenvségétjelenti' AZ ASA skjrle lineáris,
ami azt ielenti, hog1.kétszercs értéklrétsze
t-cs érzékenységnck felel nrcg'
Bájt
N{érószírrn. ti bit cligitális intbrmációt jelent.
A f7rjlméret szabványos rnórtéke'
Bináris szám
Egv vag1. tÖll]l bini'rris számjegr4lől (O vagy
1) álló szám. Nlinc]en toválrlri bit megkét
szerezi a lehetséges nurrerikus konrbinírciók
számát, Két bit négy lehetséges kcxrrbinírciílt
:rc]: 00, 01' 10 és 11. Három brttel nl.olc kclnl-
bináció lel'retsóges: 000. 001 . 01O. O11. 10O'
101, 110 és 111.
Bit
A ,.binary cligit'' (binírris szárnjcgy) róvid el-
ne\'ezése' A számítógép legkisebb ac1ategy
ségc. 1 r'agy 0' Kétftle elektr-ornos árllapot
nak t'elcl meg| bc- r'agy kikapcsolás.
Bittérkép (bitmap)
Rácsszerűen elhel1'ezkedő pixe1ekbííl í11ó di-
gitális kép' Minden egves képpont szí"tét:r
bitek }lizonyrls sz.1nrár'aI h:rtározzák meg.
Blende (fényrekesz)
oJljektír'ekben alka1m:rzott. az áthalaclri fény-
nyaláb ker'esztmetszetét változtató és hatá'
ru|, g|qn]. A rÍke57illl)clo. :lnli 3 lJlg)1qr irJ
'
nyábíll mért líLtszólagos átrnérő. kislnérték
ben ktilÖnbÖzik a rekcszn-vílás r'alócli órtéké
tői' A képsíkrriegvilágításának szempontjá-
ból ez utóblli értéka rnérr'aclíl'
Blendeéfték'rekeszszám
Az objelrtíl. férryerejérc' ill, lerckeszeltségére
vonltkozó szám, ..t gyú]taÍá\,olság és l sza_
bacl rekeszírtméró hánvacklsa. A r.ekeszszá'
mok szaix.ánt'os soroz:rtában minclen kovct-
t' kezó énékfclére csökkenti a rekeszen átha-
l'rtl,' 1gn111"1',o|. :l/ilZ kc(./Írqt 1'1p,r711io1
ielent.
Blooming (csillogás)
Á CCD elemck túltöltéséreVisszavezcthetó
teclrr-rikal hitl:r. anri fénysiLl.ok:rt' fénvudvarr>
kat okoz a csúcsfénvekllen' Tú1erponálás
következt-llónye ' egy szín f'ehértartelma' annírl vil:lgosabll, ki-
I Bracketing
Á hclyes expozíció llcállításához Ll!])raÍ]azon
tárgvlól ttlbb felvótel készítése'e méft n]cg-
r-iJíLgítási értók alatti ós feletti cxprlzícirlval.
ccD
Tijltés átalakítíl eszköz' FényÓrzékeny chlp,
amelvet általában a képrögzítíjbercrlclezé
sckbe (szkennelekbe és cligit1rlis kamerírkbe)
építenek lle. A fél"rvt nrcgfélelííclektromos
tÖ]tésséalakítja.
CCD-elem
Egy CcD-mátríx egvségnyi tényérzékcn1'fe
liilete.
CD-ROM
Konpaktlemez' arní cs:lk o]r'asható memó
riaként haszn.irlható' A zeriei CD khez hason-
l, ':n r CD-Ru\l ,
'k ir nrgl mennl iscgrr *;,a
rnítílgépaclatottartalmaznak. p1. felhasznirlili
szottr.ereket Vagy l{épeket. Jelcnleg a legcll-
csóbb edathclrclclzók és -tjrrolílk.
CMYK
A ciÍrn. magenta, sárga éj f'ckete elterjeclt rÖ
r itltlcsc. .r '7ill)\ Jnyr- ncp) 'zinrt), 'nttrt.i.
sotán tr:rszrrált alapszínek.
Csúcsfény
Á kóp lcgvilágtlsabb, r'akítóar'r fehér téma
részletei' arrrel1.gk egyirltalíin ncm. vagy csak
csekóly rnértékben tartalmirznak rész]ctcket.
Ilyenek pl. x napstitötte, meszelt házfa],
fén'vforrások Visszaveft képc' tükrÖzó Íéltile
tck csillogása.
Denzitométer
Filrrren átl'ralaclíl vagy a papírról vissz:rvc-
l-ócl(j fónv r'nerln.viségétlnél-ó esz]<Öz'
DIN
A liIrrr r .rgi r tll ) t rzcl'eIo|' Ír'n\ Pr7rkr'nV-
sége a Nérnct Szabvíin}.rigyi Hivat:rl rlérési
cijár'írsa szerint. A DIN skála logaritrnikus,
amí aZt jelenti' hogy ha az értékethárommal
emeljtik, akkor az érzókenység rr'regkétszcre_
ződtk'
Eltolásregiszter Vagy töltésvezető
A CCD órzékelő CCD eiemek sorából épril
fel. Ezek paÍányi ft)tóccllák' nlclyeklrek
c]ektromos töltéseit az eltolásrcgiszter aclIa át
az A,/f) kon\.erternek.
Eltolható/dönthető ten gelyű objektívek
Az objektív mozgatlrató:rn rajÉ]Zítctttengelyc
bizclnycls rnértékig Clönthető és eltttlható. Bz
lehetíjvé teszi :r pelspektíva és a rr'rélység
élességellenőrzését' illetvc v ozt;It^sát.
^lt
Ezüsthalogenidek
Fényérzékeny vegyiiletek' amelyeket a fény
képészcti filnrek és papírok ernLtlziójállan al-
kalnraznak. AZ ezijstnek lralogén elelrrekkel
alkotott \'eg}niletei: az czList-kloricl, -jodid és
bromid
Fehértartalom
A szín f'chér Összetevajje. ami a színezetet
nem \'áltoztatja meg' A színes fényké1lczés_
ben egy szín f-el-rért:rrtelma a hárcxn vizuális
denzitásérték (RGB) kajztil a számszerűen
legnagyobból szálnítható. Minél nagyobb
f:Llrultabb. pasztcllszerűbb.
Foton
A fény legkisellb részecskéje. A fény pontos
Összctótclc csak nagycln nchezen nrcghat1r_
rrlzható. A fény cgyrészt energiából (kvantrr-
mokból) másrészt hrrllírnclkbíll áll-
Gamma
Ez a filga]om az eg1,rnást ]<Óvetíí árnyalatok
(fényáLranok) kÖzt jelentkezó 1ineírris kű
lÓnllség v1rltoz:isának értéke.Az c.rnberi
szem erós megvilágításnál kcr.éslló reagiil a
fényr'iszon-vok ing:rc1ozására, lnint g]''enge
megl,ílágítás esetÓben. A lnonitor()k pont()
s:rn f'orclítva viselkcclnek: a vicleojelck rrreg
kétszerezóse a fén]'telieSítnlérr.vt könilbeltiI
hatszorcls:'rra nÖveij' G:rr_tln-takorrekcicjva1 :r
szenl és a nlcgjelenítíí\r?rgy kirneneti ])clen
clezések kijzÖtti érzókelési kril<)nbségck r'1rl
toztathatók, ill. kíegyenlíthetíjk.
Gyújtótávolság
Az rlptikai tcnclszer tárgvcllciali és képolclali
gyújtópontjának tirvolsírga a lencse fősíktól.
Azonos kÓzeg esctén :r két tirvolság egyenló.
Hordó alakú torzítás
Egyes nagylátóSzÖgű Obiektí\'t]k v:rgy a rosz-
szul bc1L]]ított monitorok :1ltal elóíidézctt kép
torzu1ás. A képek cgy gÖlnllfeltlietként eltor--
zr:lr,:r jelennek tneg.
lntegrációs idő
Az az ickitartarn, ami alett a CCD elernckben
megvilágítás hetásírra létrejon az elektrotnos
tij1tés.
lnterpoláció
A pixelpontok s zá mának szíltr-r ítírssal tiirténíí
növelóse egy képerr. il]. a rerrclelkezésre irllc'l
pixelpclntok 1riányzó szín infbrrnációkkal r.alíl
kitt)1tése.
tso
Á filrrr vagy CCD érzókelők érzékenységca
Nemzetkt)zi Szallr.írnytigyl Hivatal nreghatá_
roz:1sa szefint. az ASA Ós a DiN-értékek
kombinációjaként. AZ',1So'' rrem rijvidítés.
hanem a gÖr<)g ,,isos'' szóból cred, anrinek
jelentése: .,ugyanaZ''.
Jel/za1 arány
Áz an:úóg jc'lekben kij|Önbözó okokbíll
ncnrkívánlltos, zavar(l jelek keletkezhetrrck'
aminek kovetkeztében ez infbrmációk tor
zulnak. A jel/zz\ arlny a hasznos aclatok és a
z:rvaró infornáciílk arány:'rra rrtal' Minél na-
gyobb a jel/zaj ktilÖnbsóge' annál jclbb mi-
nőségű lesz pl. egy digitalizált kép.
Konkáv
Az a lromorú lencse, ami a közepén igen vé
konr ,'t J l)e(\o Ít'ny'1 szct'z,,rj:t'
Kontrasztátviteli Íunkció
Az objektív és a felvételt rögzító rrrédíum
egyÍittes felbont:'rsát ielenti. A szabvíLnyos IT
10 reícrenciaképscgítségévelértékelhctíí.
Konvex
Áz a dom}lrlrúr lcncse, :rnli középen a legvas
tagabb és a beeső fényt egycsíti.
Központi zár
A felr.evóobjektílwel egybcépített vagy köz
vctlentil mögotl c elhelyezkr:cló zÁrsz'crkezet.
Töl'lb lamellából áll. amelyck késziilhetnek
férnl;íjl,vászor"rból r.agy rr-ríÍany:rgból. Cisrr_
kcltt ál1apotban nregakaclírlyozzák, htlgy a
fény a film vagy a CCD síkjára jrrsson. Erpc>
náláskor kinyílik a zir és a beállításnak meg
feleló fénynrennyiséget engcd át.
K, a-:a as Nem folyamatos (sáVosan sugárzó) fény Sötétáram
Egl' fénlÍbrrás, amely nrcgszakított vagy_ cró- Sprlntán elektromos töltés, arnelv iassanként
''l stn kcltlátozcltt lrtrl]ámhossz tartonrírnyban összeg-vÍilhet a CCD-elcrr'rckbcn anélkti1,
:-.-:: . --::-i, :rt- \r..l.l-' i/ llt.n pl. r lcn1, *ci hogy fén'v érnéazokat' Ezáital .'zajos" vagv
'- \. -:i.l\ harr'ris színÍípíxelek keletkezhetnek a képen.
-:]_'-:::Ú]cic objektív meghosszabbítás
IIa egY hagyomírnyos ién1.képezőgépben a Színkezelő rendszer (cMs)
filmet egy kisebb rnéretű CCID egységgel he Ez a lenclszerek goncloskoclik a színhűségrííl
lycttcsítiűk. ekkor a lrisebb Íelűlet rliatt és -kiszárnítl-ratóságról a bemeneti és kime
-:-:'r'-lnt rcillll olvan képek kclctkcznek' anlelyek azt a }le neti beÍendezések lrcjzijtt, hogy a nvonltatás
:. :r.cllltsorral nyo1nást lrcltik' mirrtlra hossz:rbb g}iljtótáVol- crccülényc nrinél pontosabban megfelel;er-r a
.:r -i-gek egr, sírgúolljektí'r'el clo1goztunk vcllna' képeredetinek'
:.,1n:k rr tel-
optikai felbontás Színmélység
Ha eg-v digítil1isarr Í'clfbgott kép r'alarr'rennyi AZ egy képponthoz tartoz(l színinfclrrr'ráció
l'í::-g::,a:: {: é.r_ez rh,loD) pirelpontjáinak RGl] értékelrrregfelclnck az rr-rennyisége, amit leggyakrabban bítbcrr ac1
. ." erec1eti tényJeges mérésiér-tékeinek, akkor nak meg. A f'elhasznált bitek szín-rának növe'
l' ::] r]]:i ltl[ían1-ag r'ó- a képfelllontáslliLl optikai f'elllontásró1 beszé- kedésér'el :u-1rnyosan nó a rnegktilonböztet
ltink, el]entétben xz interpolált f'elllontással' hetíj színek sz.;rma'

Piezokristály Színmodell
'i_
=> - -N= :'- r K\rarc \'agy más an-vag, anelyben n)ronás Az egyes színek elcjállítitsához használt el-
- :-'l:írkép. clia) nyorrr-
=
. _ _ hatásílra f'eszriltség keletlrezhct (pl. a lráztar jírrás, anrit színtérkéntr'agv színmóclusként
-''' . .,'-', kc:zített rept-oclttk- tásllan h:rsználatos gáZgvíljtó). Forclítva' fe- is szoktak ielólni. Az RGB-rrroclell :r színes
. ::::.:r onali f llrng:rrr_ritúr:r, sza}ltség alatt a klistírly cleforrníllóclik. Ezt a férryfollások :rclditív keverésétírj:r le, pl' rncl
: - - :::](\ c1iatillnról készítet jelenséget egyes Cligit,llis kanrcrirknál a CCD- nitorokhoz, amelyeknél többletténnyel eró-
. :l . - ' ::_ic. színkorrekció' lel'i- nrátÍix polltos c1tolásál'roz alkalnrazzák' sebb színekct órhetunk el' A CMYK moclell :l
nyomclafestékek színeinek szubtraktíl' ker'e-
Pitch ledését ífja le' Több nyrln'rdaf'esték lrasznála-
\ta::-!::l Két szornszóclc>s CCD elern középpontja kó- tírval a szín sötétebbé válik.
. .g\'es cel1ák kétclimen- Zotti tá\'o]ság'
' ': ',
czkcchrek el' Az ilycn ér- Szkennelési idő
._: .iigit:ilis kamerák a teljes Pixel Az a'z iclőtarÍam, amelyre a lineírrís CCD
::: iZeffe kószíterrek felvételt. Az angol .,pictllÍe eiement" röVídítése (kép egységnek sztiksége van :rhhoz, lrogy a teljes
: .t <ék szíírőclemek e képfelti elenr)' A digitális képek egyrnírs mellett lévő képsíkclt letapogasszr.
. - -: :::--:r clszc)-t.a l-reiyezkeclnck el. p]ixelpontokbó1 állnak. amelyek minclegyikc
pontos21n c1eflniálIrató szíl"t és írrrryalati ór- Szóródási körök tartománya
\l*3, ag:ási tartomány tékkel rendelkezik' Az embefi szetn a pkel- (mélységélesség)
' - .,.ui ragr'tíllexponálá:ia közötti pontok:rt fokclzatrnentes, folvamatos színllr Az optikai terrgelyen lévő tárgypontok képé-
.,:llin llelfrl az előlrír.ás során nya1etokként érzéke1í. lrek (szórílc1íLsi folt|ának) :'rtméróje' He egy
]-'_ -
.:.:en:ég,'feketedés érhetó el. A tárgyról a vísszaveróclíj fényt a film- vagy a
' .1.:...í ijknek gyakl-an hasonló a meg' Pontnövekedés CCD-elemek síkja elé. ill' nrögé fókuszálják,
'- : '-] .-':a-()Ílliin\:lt. nleft nagyobb árnyalat- Nyomtatáskor a nyornóeró hatására IL Í2LszÍeÍ- akkor a felvételi síkon egymást részben feclíj
'. _ : . :.]]'a'i kÚpeselr átfogni, mint arnilyet a pontokat Íéc1ó fcsték kissé szétterül' a pont kórök soroz:rtl jon létre. Amel"rnyiben a kil-
' : :'_.J.: l:lecliirl:r] rcprodtrkíúnílehet' így megnagyobbodik és ezálui e nyomat ár- rök kisrnóretűek. a kép élessége még elfo
r-r.valata sotétebbó válik. ger lh:rtó'
ltlí e lységélesség
::., ,.,l.iektír et egy kivillasztc)tt táÍgyra éle!r'
.._: Poszterizáció Szürke szintek (árnyalatlépcsők)
:. . :'i.rk' akkor a tárgy clótt és rnögott egy Az .r|nr'.rletol lalhrtto lcpcsozclcs{cP,c it lo- A nregkillönboztethető árnya1atok száma egy
ffi
c1ígitalizált képben' A legtöbb írnyalatos kép
:: :::',.,t-irtlz<ltt taÍtományt szintén élesen ké- nusíLtmenetckben. ffi
..]]_c:t]nk le' Azt :L távols1rgot, arnelyen be színenként256 szinárnyalatot taÍtalmaz. ffi*.
., -ep nlÓg clfbg:rclhatílan éles, nrélység Redőnyzár Éffi
:.:'.cglck nevezztik' A nrélységé1ességa
' .:l.:eénéktő1. az objcktív gyújtótávolságától
A filnrsíkjírval p1rrhuzamosan leil.rtó két rc-
dónv. Á nregvilágítási ídó Változtatását a fe-
Tömörítés
A sztikséges ta1rolókapacitás vagy_ a híLlílzati
ffi."ffi
:- _, :_',lg\ tli\'O1s:'tgtíl1 fiigg' clíínyök kÖZÓttí fés szóIességének yáIÍozÍ2I- átviteli ic1ó csokkentésére e képek és egyéb E
tírsár'al végzik' F)z a zírrtípusa kameravírz- adatok tomofítésénekkillön]röZő móclsze ,, ,,.,
*
li4ired ban kilzvetlentil a fllrrr- va1ry a CCD érzékelő rei léteznelr. A veszteségmentes eljárásnírl
]' _]'1j.io Reciprocal Degrcc" rilviclítése' A síkia előtt lrelyezkeclik el' ellentétbel-r az az aclatok clckomprinrálása után minden ere-
:.: l::l rk:tla al:ipján készített színhőn'rérsék- o}ljektívbe építettközponti zárral' detr infonr'rácíót Visszakapunk. A r.eszteség-
::: .^.,]e 1 \Iirecl-értéket úgy kapjuk meg gel járó tömöfítés esetében, ami csak kép-
l'..., ::l :okllln. lra 10000O0 t elosztiuk a szín- RGB vagy hangaclatoknál alkalmazható' xz adatok
:_. 1:l_.rr>éklenel. Ezt a sk/tlárt a színkorrekciós A \'oföS, zÖld és kék színek. az ún. elsődle egy része r.églcgesen elveszik.
.:'_:rlk:lél :r]ka1rrlazzák' A Íilm v:rgy a CCD ges színek az addítív színlrlocleilben' Az RGB
::;l:<r'ltí hcjnlérséklet-}leállításából a fényfor- szírtendszett a fényszínekker'erésénélhasz- Újraszámítás
:_,- -z:lhrjnlórsékletének kir.onásával rrreg nálják, pl. színes televízióknál, rrronjtoroknál Á c1igitáIis kép nagvításakor alkalnrazott elj1r
.:.il]'L:\ -1Z :tclltrlk:rt a kívírnt szíiÍőI7őz' és kame'rákná1. rás' am:inek lényege, hog1'a meglévó, valós
értékeket l'rorclozó képpclltok kÓzé szoftver
Moiré Scheimpflug-szabály segítségér'elújakat illesztenek. Az írj pixel-
_'
':- lzinllcíl és szabl'rlytls
t:
elrenclezésű rírcs' OsZtfalk Í'elf-eclezője után elnevezett állítás. pontok árnyalati éfiékéta körrryező pixelek
:' :]:,,\:]1)] Í1lri kópen az erecletítől íclegen amcly szerint ha a t1Lrgysík' az objektív és a középértékének képzésél.e1hatírrozza mcg a
:]] : :].-l Z.] i' .tnlelr'nek látlratós:'rga a rácsclk egy- tílrnsíkeg1' pontl)an nretszik egyrr'rást, akkor pÍogÍam' Ezzel clkel-üllrető a túlzott nagyítás
::-._i-:_',.'z riszonvított elforg:rtlrsi sZÓgónek az l mélységé1ességnör.ekeclésélrez vezet' kcjvetkcztében fellépő mozaikosoclás'
:-..1g\:iig:ita)l tiigg. A legkisc'bb mcliré t-nintá-
z;lt .it_l'-9s elforgatásr]írl jelentkezik,

31 &
.fr#
'l

HA
További oktatási és referenciaanyag ok az Agfától
I
I
rg i}"''ith ilrlxr* I
"}i'.rliir
rnri ilr:i:
á{.
:tirtr 5*l:!rli**
r+É'-'*] lgftÉ tft
tI
'É{ I
I
I
Ü
#

:;

Színbontás Tervezés és gyát1ás A digitális Íényképezés

::-' - ndazok számára, aki-
.'=-:=<eI a PoStScript szín'
_ . .:'cga1makal kÖzérthetően,
, a!osan es nagyon szem-
-:.^ nagyarázza e|. Eddig
_.:Ven' több mint 400000
' IítÓ képet tarta|maZ, köztük a HiFi
.- ':ar adták ki.
Ha|adÓ SZinten tárgya|ja
Postscript sZín témáját. Kiemelt
hangsÚlyl kap a színes o|da|ak
nyomtatásban történő reproduká-
lása. A kiadvány sok összehason-
co|or nyomtatásra és a frekven-
cia_modu|á|t rácsozáSra Vonat-
kozÓ pé|dákat is.
a Ez a kÖnyvecske a tervezők, kiad-
Ványszerkesztők és a részükre
szolgáltatást nyÚjtó nyomdák kap-
csolatának kulcselemeit tárgya|ja'
Hasznos tippeket tartalmaz arra,
hogyan biztosítsuk a Ío|yamatok
gyors lezaj|ását a tervezéstől a
filmkészítésenát a példányszám
nyomtatásig'
alapjai
Ez a könyvecske számos illuszt
rációva| mutatja be az információ-
techno|ógia hatását a hagyomá-
nyos Íényképezésre.Segítséget
nyújt a digitá|is kamerák' szken-
nerek. be- és kimeneti berende-
zések megítéléséhez.Képek'
grafikák és diagramok szem|é|te-
tik az e|járásokat és techno|ogia-
kat.

: :a s szÍnes nyomtatás Képek digitalizálása Digitális színvilág PostScript színkalauz -

CD-ROM. 1 996-os kiadás
. :].:_' a átványosan ÍejIődő A szkennelés ku|cspontjaira össz- magyar nyelvű kiadás Az 52 oldalas kiadvány több, minÍ
.. - _'omtatási technológiák pontosítva 40 o|dalnyi inÍormáciÓt 1 7000 e|ektronikusan |étrehozott

. . . _azások eIső objek'tív tartaImaz az aIapoktól haIadó A Digitális színvi|ág sorozathoz CMY és CMY+K eljárású színkom-
-" _ :::' Teljes rész|etesség- szintig. közérthető megfogalma- tartozÓ CD-RoM interaktív tarta|- bináciÓt tarta|maz (mázo|t és matt
-_ mi a digitá|is zásban, látványos megjeIenítés- ma több, mint 630 MB, ezen be|ü| papíron) azzal aszándékka|, hogy
:
_-. =:,,arázza,
:- és miben kü|ÖnbÖzik sel. Minden szkenner-Íelhasználó 350 képernyőnyi rész|etes infor- bemUlassa' hogyan fognak kinézni
'.:':^.ányos nyomtatástól' számár a hasznos a|apmű. máció, számos animáciÓ, video- a képernyőn megje|enített színek
.: .-: '='erenciaanyag a terve- Íelvéte|ek' érteImező szÓtár, o|- nyomtatásban' TartaImaz továbbá
..^:tszokesakommuni- dalkészítésijáték és még sok termelési tippeket' haszná|ati uta-
' :. -='gdzserek számára' más érdekességta|á|ható aZ sításokat és speciális színválogató
anyagban. sablonokat. KaphatÓ USA-beIi
(SWOP) és az európai nyomdai
szabványokra készített' többnye|-
vű vá|tozatban is'

AGFA @
 \yitott
Szalik*pzéssrt
KögalaPÍt1án'
AGEA@
---Á_
Eqv Bayer 1r;: )d viz o
Jelentkezés a,'Digitális színViIág'' tanÍolyamokra
Budapesti Munkaerőpiaci lntervenciós Központ
1097 Budapest' Gyá|i út 33-35.
fel.:280-6777, 280-6759 . Fax:280 6423
Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő
5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 1.
Tel.: (66) 446-444. Fax: (66) 447-827
Debreceni Regionális Munkaerőfejlesztő
4034 Debrecen, Vámospércsi út 84.
Tel.: (52) 346-1 09 . Fax: (52) 31 1 -645
Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési
és Átképző Központ
3510 MiskoIc, Erenyő u. 1'
Tel.: (46) 401-0941121. Fax: (46) 379-486
Kecskeméti Regionális MunkaerőÍejlesztő és Képző Központ
60o0 Kecskemét, Szolnoki út 20.
Tel.: (76) 4:81-847 . Fax: (76) 481-847
Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő
4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 13.
rel.: (42) 31 3-1 79 . Fax: (42) 31 5-836
Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ
7634 Pécs' Pel|érdi út 55'
Tel.: (72) 251 -399 . Fax: (72) 251-326
SzékesfehérváriRegionális Munkaerőfejleszto és Képző Központ
8000 SzékesÍehérvár,Seregélyesi út 123.
rel.: (22) 31 O-3OB . Fax: (22) 317 -176
Szombathelyi Regionális MunkaerőÍejlesztő és Képző Központ
9701 Szombathely, Akacs lvl. u. 1-2.
Tel.: (94) 336-740. Fax: (94) 336-740
A magyar Változat a Nyitott SzakképzésértKözalapítvány támogatásával készült
Proiektvezetés
Dr. Bihary Pá|, Budapesti Munkaerőpiaci IntervenciÓs Kózpont
Christian Schachermayr' Agfa Hungária Kft.
Technikai vezetés
Kovács LÓránt, AgÍa Hungária KÍt.
Weinper Mária, Budapesti |\lunkaerőpiaci lntervenciós KÖzpont
Tipográfia
Patric Gypen, Bart Van Put, Nico|e De GrooÍ, Pieter Lesage,
Koenraad Cant lmage Building BVBA
lllusztrációk
Patric Gypen, Bart Van Put, Nico|e De GrooÍ' Pieter Lesage,
és Képző Központ Koenraad Cant lmage Building BVBA
Digitális fotók
Roger Dijckmans, Antverp, Belgium
és Képző Központ Studio Brison. Mortóel' Be|gium
Jan Tas, AgÍa_Gevaert N. V.
Magyar adaptáció
Budapesti Munkaerőpiaci lntervenciÓs KÖzpont
Fordítás
Kiszter lstván, Nagy Bálint, Nagy Lajos,
Meitner Tamásné, Váry Annamária
Tördelés
Homonnai Péter, Wetz| Ágota
és Képző Központ Nyomtatás
TM-Print KÍt., TótÍa|usi Tannyomda
o AgÍa-Gevaert N. V., Agfa HungáÍia KÍt.
Minden jog Íenntartva. A kiadványt, i||etve annak részeit reproduká|ni
vagy bármi|yen Íormában közölni az Agfa Hungária Kft. írásbeli
engedélye nélkü| tilos.
Kiadja
Budapesti Munkaerőpiaci lntervenciÓs KÖZpont
1097 Budapest' Gyáli út 33_35.
Fele|ős kiadó: Dr. Bihary Pál igazgató
|SBN 963 03 6270 B Ö
lsBN 963 03 6273 2