XXXII.

ÉVFOLYAM
2021. 2-3. SZÁM
ÁRA: 2000 FT

AAMagyar
Magyar Biokultúra Szövetségszakfolyóirata
Biokultúra Szövetség szakfolyóirata

Negyed század a biogazdálkodás szolgálatában

Barátságban a természettel, az emberrel


TISZTELT PARTNERÜNK!
Június végéig előreláthatólag kiürülnek raktárkészleteink és a zökkenőmentes
árufogadásnak nem lesz akadálya az idén sem.
R a k t á r- é s h á n t o l ó ü z e m i k a p a c i t á s u n k a z e l m ú l t é v e k n a g y v o l u m e n ű
beruházásainak köszönhetően a tavalyelőttihez képest a háromszorosára nőtt.
Az üzem fejlesztésével párhuzamosan folyamatosan bővült vevőkörünk.
Ma már Európában az egyik legmeghatározóbb szereplői vagyunk az ökológiai
ősi-gabona piacnak.
Pozíciónk erősödésének köszönhetően egyre kedvezőbb feltételeket tudunk
biztosítani partnereinknek. Jövőbeni fejlesztéseink is a termelői érdekeket
fogják szolgálni.
Reméljük, hogy az idei együttműködés is a kölcsönösség jegyében folytatódik!
Az aratáshoz jó időjárást és sok sikert kíván a
Natur Gold csapata!
info@naturgoldeurope.hu | www.naturgoldeurope.hu | +36 48/560-525 | Fax: +36 48/560-524
Vezércikk
Negyed század
a biogazdálkodás szolgálatában
1995. március 9-én Magyarország felkerült az Unió biogazdálkodásban egyenértékű rendszert
működtető harmadik országok (első) illusztris listájára Svájc, Izrael, Argentína és Ausztrália
társaságában. A szakmai előírások egyenértékűségét a Biokultúra Egyesület magán előírás-
rendszere, az ellenőrzés hatékonyságát és a tanúsítvány elfogadását a Biokultúra ellenőrzési-
tanúsítási rendszere biztosította. Egy több napos EU bizottsági helyszíni ellenőrzés egyetlen
jelzést tett rendszerünkkel kapcsolatosan: a hamarosan kötelezően bevezetendő EN 45011
szabvány szerint aggályos az ellenőrzés-tanúsítás egyesületen belül tartása a felvállalt sok-
rétű érdekérvényesítő, mozgalmi tevékenység mellett. Ezért 1996 eléjén a Biokultúra Egyesület
(ma: Magyar Biokultúra Szövetség) Vezetősége úgy döntött, hogy megalakítja a Biokontroll
Hungária Közhasznú Társaságot a minimális szükséges tőke biztosításával és az akkor ellen-
őrzött kétszáz körüli partner átadásával. A Vezetőség dr. Roszík Péter alelnökre bízta az ügyve-
zetői pozíciót és az ellenőrzési-tanúsítási rendszer átvételét, tovább építését.
A Biokontroll 1996. április 15-én megkezdte működését. Bár szívünk mélyén abban remény-
kedtünk az alakításkor is, hogy a világ mező- és élelmiszergazdasága teljesen biová válik, mégis
várakozás felettinek tekintjük fejlődésünket. Az ellenőrzött bio terület az akkori kétezer hektár
körüli nagyságról háromszázezer körülire, a nem egészen kétszáz partnerszám pedig ötezerre
emelkedett!
Az ilyen kerek számos születésnapokon szokás számbavenni mindazokat, akiknek sokat
köszönhet az ünnepelt. Első helyen Partnerek állnak, akik jóban-rosszban kitartottak és kitar-
tanak a Biokontroll mellett, második helyen a Biokultúra Egyesület áll, aki felülemelkedve rövid-
távú anyagi érdekein a közérdeket szem előtt tartva döntött egy fontos területe „kiszervezése”
mellett. A megemlékezés méltatlan lenne, ha figyelmen kívül hagynánk az átadott terület meg-
határozó személyiségeit, a Biokultúra Ellenőrző Bizottságának vezetőjét, dr. Győrffy Sándort, a
Minősítő Bizottsága vezetőjét, dr. Sárközy Péter professzor urat és a Szakmai Bizottsága vezető-
jét dr. Roszík Pétert.
Sokakat illet köszönet a támogatásért, segítségért. Rendkívül sokat tett a Biokontroll műkö-
dése érdekében dr. Szántosi Antalné Terike, aki két évtizede nagy szeretettel, önzetlenül (térí-
tés nélkül) és kiemelkedő szakértelemmel gyakorolja a Biokultúra megbízásából a tulajdonosi
jogokat. A Partnerek mellett a kiváló, igényesen dolgozó Biokontroll munkatársi csapatot is
megilleti a köszönet, néhányuk teljes, vagy közel teljes szakmai életútját a Biokontroll tölti ki; pár
név közülük a teljesség igénye nélkül, a Biokontrollnál töltött idő sorrendjében: Baliné Seléndy
Eszter, Bánfi Brigitta, Vékás Márta, Seress Zoltán, Kiss Attila, Szabó Melinda, Pásztai Viktória,
Bauer Lea, Mecseki Boglárka, Nagy Zoltán…
A jó Isten adja, hogy már egy szebb – teljesen bio – világban ne legyen ránk szükség, addig
pedig legyen továbbra is áldás a munkánkon!
Dr. Roszík Péter ügyvezető
Biokultúra 2021/2-3 3

Impresszum
A Magyar Biokultúra Szövetség
szakfolyóirata
Lapgazda: Magyar Biokultúra Szövetség
1132 Budapest,
Visegrádi u. 53. III/1.
www.biokultura.org
Kiadó: Biokontroll Hungária
Nonprofit Kft.
1112 Budapest,
Oroszvég lejtő 16.
www.biokontroll.hu
Felelős kiadó: dr. Roszík Péter
Lapmenedzser: Pásztai Viktória
Terjesztés: megrendelés postai úton
a kiadótól
Szerkesztőség
Alapító
főszerkesztő: Seléndy Szabolcs
Főszerkesztő: dr. Roszík Péter
Telefon/fax: 06-1/336-1123
E-mail: info@biokontroll.hu
A szerkesztő-
bizottság dr. Roszík Péter (elnök)
tagjai: Pásztai Viktória
Tördelő-
szerkesztő: Mihalec Hedvig
Nyomda: Pethő Kft.
Előfizetés és ügyfélszolgálat:
Cím: Biokontroll Hungária
Nonprofit Kft.
Telefon: 06-1/336-1123
E-mail: info@biokontroll.hu
Előfizetési
díjak: 1 szám: 1 000 Ft
Fél év: 3 000 Ft
Egy év: 5 500 Ft
Megjelenés: Egy évben hat lapszám jelenik meg.
A kiadó fenntartja a jogot össze-
vont lapszámok megjelentetésére.
Hirdetés-
szervező: Pásztai Viktória
Telefon: 06-30/619-6926
E-mail: pasztai.viktoria@biokontroll.hu
Minden jog fenntartva! A lapból értesüléseket
átvenni csak a Biokultúrára való hivatkozással
lehet. Az újságban hirdetett anyagok, eljárások
ökológiai gazdálkodásban való alkalmazható-
ságáért felelős­séget vállalunk, a hirdetésekben,
szponzorált cikkekben közölt hatékonysági
adatokért azonban nem.
ISSN 0865-5189
4 Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
Tartalomjegyzék
Ez történt, hírek
Emlékezés Dr. Demján Ildikóra ................................................................................................................................ 5
Emlékezés Dr. Demján Ildikóra
D
Pető Áron kertészmérnök, biogazda, a Biokert Szigetmonostor zöldségközösség r. Demján Ildikó orvos-természetgyógyász, nemzetközi aromaterapeuta, gyógynövénytermesztő, a Levendárium
gazdál­kodója, a 2020-as év biogazdája ............................................................................................................. 10 megálmodója 2020 áprilisában eltávozott közülünk. A Magyar Biokultúra Szövetség egyhangú határozatával a
Pro Biokultúra díjat kapott Schmidt József ...................................................................................................... 14 kétévente kiadásra kerülő (posztumusz) Pro Biokultúra díjban részesítette (Biokultúra, XXXI. évfolyam 2020. 6. szám).
Az agro-biodiverzitás fenntartása misszió ....................................................................................................... 18 Férje, dr. Jurasits Zsolt, aki ma változatlan felfogással és keretek között viszi tovább a Levendárium irányítását, bemutatja
Megjelent az új Ökológiai Cselekvési Terv ....................................................................................................... 24 elhunyt párja biogazdálkodással kapcsolatos elveit és elkötelezettségét, valamint ezen keresztül a Levendárium eddigi
Ökogazdálkodási trendek Németországban .................................................................................................. 26 és jelenlegi munkásságát. Ildikó finom lelkének, páratlan világlátásának és magasan képzett szakértelmének felidézés-
A drónokat légfékkel szerelik, ugye? hez Szűcs Ildikó 2020. március 3-án vele készített és a likebalaton.hu oldalon közzétett utolsó riportja is segítséget nyújt.
Avagy a mezőgazdasági permetező drón jelene és kálváriája .............................................................. 28
A Biovilág hírei.......................................................................................................................................................32 A Levendárium Kft. mai gazdálkodásához is használt első ház biosétányán, a Dörgicsei Major bioboltjában és viszontel-
földterületeket a cég tulajdonosaiként 1999-től kezdtük Dör- adóinknál vásárolhatóak meg.
Biogazdálkodás gicsén megvásárolni. Feleségem régi elképzeléseit közösen Külön kiemelném a Levendárium elkötelezettségét az
megvalósítva jelenleg több mint nettó hat hektár feletti terü- esztétika és kultúra iránt, melynek keretében mintakertként
Huminisz technológiával Tolnában is kimagasló eredményekkel.........................................................36
leten művelünk levendulát, amelyből négy – eltérő kapacitású kívánunk működni, kortárs művészek alkotásaiból saját szo-
– saját lepárlóval levendula illóolajat és virágvizet állítunk elő. borparkot hoztunk létre és nyaranta a Rózsa- és Levendula
Állattartás Emelett kialakításra került egy rózsákat, gyógy- és fűszernö- Napok keretében koncerteket, előadó esteket, szakmai prog-
A természetszerű állattartás híve vagyok – Interjú Dr. Rusvai Miklós virológussal..........................38 vényeket bemutató kolostorkert és kapcsolódó ültetvényháló, ramokat, könyvbemutatókat, kapcsolódó képzőművészeti
amely lehetőséget ad más virágvizek desztillációjára is. Ma kiállításokat tartunk. Ugyanakkor évek óta rendszeresen
Növénytermesztés már a saját genetikai állomány megőrzéséhez újonnan elké- különböző relaxációs foglalkozások is vannak a Majorunkban.
Az ökológiai kalászos gabona nemesítés elmélete és gyakorlata Martonvásáron .........................41 szült szaporítóházzal is rendelkezünk. 2002-től, az első kapavágás és levendula-telepítések óta
Nyolc éve levédett védjegyünk a Levendárium. A saját tartó, mindenkori vegyszermentes termelés mellett 2014 óta
NövényVÉDELEM magunk által előállított, illetve kifejlesztett termékeink, így állunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése alatt.
Álmagággyal, éjszakai kultivátorozással és ujjas kapával irtják a gyomokat Bicsérden................44
különösen az illóolajok és virágvizek, az arcolajok, parfümök, Mindig elsődlegesen fontosnak és jövőbe mutatónak tartot-
Változó időkhöz alkalmazkodó kajszifajták ...................................................................................................46
aromaterápiás fürdősók illatkeverékek-szinergiák, masszázs­ tuk a föld minél egészségesebb művelését, a tápanyagainak és
Védekezés a gyapottok bagolylepke ellen öko-tudatosan ......................................................................48
olajok és az általunk forgalmazott egyéb – kizárólag bio – energiáinak következő nemzedékek számára való megőrzését
importált mono-illóolajok, valamint a kapcsolódó termékeink és erre egy ellenőrzött mintagazdaság létrehozását. Ahol nem
Ne csak hűsöljünk a diófa alatt, szüreteljünk is! ...........................................................................................49
webshopon (levendarium.hu), a budapesti Mammut I. üzlet- csak a növénytermelés, de a tájkert- és épület kialakítások is,
Érvek a bio mellett
A génszerkesztett növények támogatásának tudományos kritikája....................................................50
A címlapfotó: Levendárium, Szent Erzsébet szobor
(Kapcsolódó cikk az 5. oldalon)
XXXII. ÉVFOLYAM
2021. 2-3. SZÁM
ÁRA: 2000 FT
AAMAGYAR
MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉGSZAKFOLYÓIRATA
BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG SZAKFOLYÓIRATA
NEGYED SZÁZAD A BIOGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN
BARÁTSÁGBAN A TERMÉSZETTEL, AZ EMBERREL
Biokultúra 2021/2-3 5
Ez történt, hírek
vagy az ittlét/életmód szellemisége minden szinten a mérték-
letes beavatkozás, a felelős környezettudatosság és természe-
tes természetvédelem üzenetét hordozza magunk és minden
idelátogatónk, vásárlónk számára. Ezért is választottuk a
„Üzen a természet” logót.
Persze a levendula, a gyógy- és fűszernövények biogaz-
dálkodási keretek között történő nevelése és termesztése
kevésbé körülményes, mint sok más (haszon)növénnyel való
biogazdálkodás, hiszen az általunk tartott növényeknek fő
szabályként nincsenek biológiai ellenségeik, saját képessé-
geikkel és isteni tehetségükkel megvédik magukat a belőlük
kisugárzó illókkal és aromákkal. Ámde, ha egy külső érdek-
lődőknek is folyamatosan bemutatható esztétikus, integrált
ökogazdaságot szeretnénk – főleg ha ott egész évben valósá-
gos növénygazdálkodás és felhasználás, termelés is folyik –,
az már a diverzitás elvei szerinti kialakítástól különös körül-
tekintést, odadó szakmai hozzáértésű ápolást és áldozatos
szemléletet, komoly felügyeletet és (ön)kontrollt kíván meg
részünkről. Ahogy feleségem, Ildikó mondta viccesen mindig:
„kapálni kell a világbékéért”.
A Levendárium, mint biodinamikus gazdaság 2020-ban
próbaként csatlakozott a Rudolf Steiner-i német Demeter
minősítés rendszeréhez. Jelenleg a működésünk során a
Demeter metodikát betartjuk, azonban a társaságunk hiva-
talosan már nem tagja a német Demeternek. Mint tudjuk,
a biodinamikus gazdálkodás a biogazdálkodás speciális, az
átlagosnál még szigorúbb formája, ezek betartása már önma-
gában is komoly körültekintést és munkaszervezést igényel.
Alapelveit és a gyakorlati útmutatókat Steiner, az antropozófia
megalapítójaként mezőgazdák és kertészek kérésére 1924
pünkösdjén Koberwitzben tartott nyolc előadásból álló tan-
folyam foglalta először össze. Természetesen az azóta eltelt
idő alatt a Föld sok országában sok ember dolgozott ennek a
módszernek a továbbfejlesztésén. Továbbfejlesztésre került
6 Biokultúra 2021/2-3
– többek között – a mezőgazdasági individualitás eszméje; a
talajművelés, a trágyagazdálkodás, a segéd- és ápolóanyagok
rendszere; az üzem berendezésénél alkalmazandó üzemor-
ganizmus szabálya; az állattartás kérdésköre; a vetésforgóba
helyesen beállított termesztés; a biodinamikus preparátumok
(a komposztpreparátum, valamint a permetező preparátu-
mok: humuszpreparátum, kvarcliszt-preparátum) alkalma-
zása (erőhatások, konstellációk, ritmusok).
Szellemtudományi szempontból a módszer holisztikus
szemlélete élő organizmusnak tekinti a művelt területet, ahol
minden mindennel összefügg: a növény- és állatvilág, a talaj,
a mikroklíma mind hat egymásra, sőt mindezeket még a Nap-
és a Hold fázisai, az egyéb bolygók és állócsillagok is befolyá-
solják. A kártevőket természetes készítményekkel szükséges
kezelni, számolnunk kell a kozmikus ritmusokkal, a művelés
mozzanatait a holdnaptárhoz igazítjuk.
Ildikó messzemenően vallotta ezen elveket és a magunk
eszközei, lehetőségei szerint a hétköznapok gazdálkodásának
részévé kívántuk tenni ezeket. Kezdve onnan – a fentieken túl
–, hogy a mai napig emberi erővel, sarlókkal aratunk; az ara-
tást követően rövid időn belül megkezdjük a növények lepár-
lását; az évek óta visszajáró bioméhészünk örömére méhlegelő
területeket is fenntartunk a levendulatáblák szomszédságá-
ban; termesztéseinket olyan környezetben alakítottuk ki, ahol
lehetőleg a közelben vegyszeres gazdálkodást nem folytatnak,
egészen az üzemünkben használt organikus fertőtlenítő- és
tisztítószerekig. Mindezekkel törekszünk garanciát adni ter-
mékeink magas minőségére.
Talán feleségem szellemiségét és emlékét úgy tudjuk leg-
inkább méltón és hitelesen felidézni, ha leközöljük a vele
készített utolsó riportot. (A riport a https://likebalaton.hu/
telepules/balatonakali/hireink/a-dorgicsei-levendarium-vibralo-
nyugalma-146543/ oldalon is olvasható.)
dr. Jurasits Zsolt
Ez történt, hírek
A dörgicsei Levendárium
vibráló nyugalma
A levendulavirágzás gyönyörűségét érdemes minden évben
megcsodálni, és most különösen bíznunk kell benne, hogy
idén is mindenki megteheti. A Balaton-felvidéken van egy hely,
amely rezgéseivel tökéletesen elvarázsolja az ide érkezőket. A
Levendárium megálmodójával és megvalósítójával, dr. Demján
Ildikóval beszélgettem a levendula szépségeiről.
– Dörgicse csodálatos vidékén minden nap fel lehet fedezni
valamilyen szép dolgot – válaszolja kérdésemre Demján Ildikó,
miért ezt a helyet választotta annak idején a levendulásnak.
– Én csak úgy hívom, hogy igazi kultúrtáj, mert itt a természet
és az ember csodálatosan együtt tud működni. Erdő, magára
hagyott rét, ápolt szőlőparcella váltogatja egymást. Három
romja van, melyek egy energiavonal mentén, a Szent-György
vonal mentén helyezkednek el, vagyis ez mindig is szakrális
hely volt. Elég, ha megnézzük, mennyi szent nevű falu van
errefelé, Szentjakabfa, Szentantalfa, Szentbékkálla. Nagy-
szerű energiája van az egész környéknek.
– Biztosan sokan kérdezték már, hogy miért pont leven-
dula? Lehet mondani, hogy ez amolyan csodanövény?
– Én annak tartanám. Amikor elköteleződtem mellette,
még nem is tudtam, hogy milyen fantasztikus gyógynövény.
Végtelen gyengéd, és mégis nagyon hatásos, ami így együtt
nagyon kevés növényben van jelen. Elsősorban a látványa
fogott meg, az a lila tenger, amit egy levendulamező produkál.
Ez a növény olyan finom rezgésű, hogy emeli a terület frek-
venciáját. De ezeket is csak később tudtam meg, illetve foko-
zatosan tapasztaltam. Úgy érzem, hogy valahogy ösztönösen
vezettek fentről.
Városi lány vagyok, bár gyerekkoromban volt egy kicsi
kertünk, amit nagyon szerettem. Emlékszem, mindig verse-
nyeztünk a testvéreimmel, hogy kinek bújik ki előbb a növé-
nye, csillagvirágot, nárciszt ültettünk. Budapesten nőttem fel,
orvosi egyetemet végeztem és éltem a nagyvárosi életet, de
aztán elkezdtünk lejárni barátokhoz a Balaton-felvidékre. Ott
nyílt ki számomra ez a csodálatos világ.
Demján Ildikó megjegyzi, hogy a szocializmusban elhanya-
golták ezt a területet, kimaradt a fejlesztésekből és ez volt a
szerencséje, mert így meg tudott maradni ez a gyönyörű táj-
egység a maga csodálatos szépségében.
– A Balaton-felvidéknek amúgy is jó energetikája van, és
ezek szerint megőrizhette értékeit. Ez a talajra is igaz? Az
még jó állapotban van itt?
– A talaj ezen a vidéken meszes-köves, ahogy Provence-
ban, Toszkánában, vagy a budai hegyekben, amelyek nagyon
alkalmasak a szőlő- és gyógynövénytermesztésre. Itt például
hiába akarnék gabonát termeszteni, arra nem alkalmas a föld.
Figyelembe kell venni a természet adta lehetőségeket, mert
ezt hozzáadhatjuk a munkánkhoz. A növény pedig meghálálja
majd, élni és virulni fog. Ha nem a megfelelő talajon termesz-
tem, akkor lehet, hogy megél majd, talán lila helyett kék lesz
a virága, és még illóolajat is nyerhetek belőle, de ha megvizs-
gálom ezt az olajat, akkor messze nem lesz annyi érték benne,
mintha meszes-köves, napsütötte talajon termesztem.
Nagy előnye ennek a Balatontól északra fekvő területnek,
hogy dimbes-dombos és nem lehet rajta monokultúrát csi-
nálni. Ha csak egyféle növényt ültetünk, az tönkreteszi a föl- Fotó: levendarium.hu
det, mert az általában gépesítést igényel, műtrágyát, ami nem
Biokultúra 2021/2-3 7
Ez történt, hírek
Levendula-betakarítás, feldolgozás
8 Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
tesz jót a talajnak. Egy diverzifikált, sokszínű tájon nem tud- világa csodálatos, ha egy ilyen kis illóolaj bevonzza az embert
nak kizsaroló mezőgazdagságot folytatni, ez a titka. A lakos- és tapasztalja a jótékony hatását, akkor rájön, hogy mi min-
ság mindig is kis parcellákon dolgozott és dolgozik ma is, így denhez tud nyúlni a természetből.
csodálatosan megmaradhatnak ezek a kisebb tájegységek. Demján Ildikó elmondta, hogy a levendula egyszerű és
A Balaton-felvidék fantasztikus adottságú, a szőlő és a nagyszerű egyben, szinte nem lehet ártani vele. Az illóolajok
gyógynövények befogadó terrája. Ahol a szőlő megterem, nagyon népszerűek lettek manapság. Tudnunk kell azonban
ott a levendula is. Amikor megláttam egy levendula mezőt, róluk, hogy fantasztikusak, de nagyon erősek is.
teljesen beleszerettem és elkezdtem utánajárni mivel jár a – A levendula pedig nagyon gyengéd, ezért lehet várandós-
termesztése. A szőlő például nagyon igényli a törődést, és ság idején is használni, illetve babakorban is. Az unokám még
örömmel tapasztaltam, hogy a levendula pedig jó értelemben nincs egyéves és igazi levendula-baba. Rajta tapasztalom, hogy
véve igénytelen növény. Megtudtam, hogy a levendulának a bőre csodálatos, mert levendulás vízben fürdetjük. Rendkí-
nincsen olyan kórokozója, ami elpusztíthatná, hacsak vissza vül gyorsan rendbeteszi a hasfájást, megfázást, pár csepp a
nem élünk vele. Ugyanis ha csak egyetlen fajt ültetünk belőle, baba talpára, vagy hasára és pár nap múlva elmúlik minden
akkor védtelenné válik. Vannak olyan területek például Pro- baj. Kevesen tudják, hogy a levendulának fantasztikus seb-
vence-ban, ahol több száz hektárnyi területre egyetlen faj gyógyító hatása van, egy vágásra simán lehet cseppenteni és
levendulát ültetnek, nincsenek köztük gyomnövények, emiatt két nap múlva gyönyörűen begyógyul a seb. 170 molekulából
néhány évente megtámadja valamilyen fertőzés. A gyomnövé- áll, nem tudják melyik rész a felelős ezért, de csillapítja a vér-
Dr. Demján Ildikó és férje, dr. Jurasits Zsolt
nyek ugyanis segítenek megvédeni a levendulát. A természet zést, fertőtlenít és elkezdi a hámosodást a sejtekben. Tény-
olyan, hogy mindig meggyógyítja magát, azonnal betakarja leg egy kis csodanövény, ami egyszerűnek tűnik, de az ereje
növényeit, ezáltal védve magát a káros hatásoktól. Ha meg- semmi máshoz nem mérhető. körbeültetve, amelyek között megtalálható a damaszkuszi
nézzük például a majort, egyetlen négyzetméteren több száz A dörgicsei ültetvényen a levendula mellett számos gyógy- rózsa és a Levendárium nagy kedvence a Szent Erzsébet rózsa
fajt tudok megszámlálni: gyógynövények, bogarak, madarak növény is nő: mentafélék, rozmaring, olasz szalmagyopár, is. Tulipán, jácint, nárcisz – a hagymás növények is színesítik
otthona. Olyan élő egység tud így kialakulni, ami egymást borsikafű, kakukkfű, valamint csodálatos rózsák, mandula- a bemutató kertet.
segíti. Ha ebből kiveszek dolgokat, akkor egy steril termé- fák, sárgabarackfák és egyéb gyümölcsfák is. A major lepárló A Levendárium születését és útját végigkísérte valamilyen
nyem marad, ami nem fogja hordozni azt a biológiai értéket, üzemében három különböző készüléken történik a lepárlás. égi segítség, amelyben a kemény munka, verejték mellett
amit egy ilyen növény egyébként tartalmaz. A levendulán kívül a gyógynövényeket elsősorban az aro- ott van az elégedettség érzése, hogy olyan dolog teremtő-
A Levendárium kezdetektől fogva biogazdaságként műkö- mavízért, a virágvízért termesztik, illetve megszárítják és dött meg, amelynek helye van a világban: egy kis levendula-
dik, soha nem kezelték vegyszerrel a növényeket. Mostanra szárított gyógynövényként használják fel teába, vagy koz- mennyország a Balaton-felvidék közepén.
átálltak a biodinamikus gazdálkodásra, amelynek alapját az metikumokba. A gyógynövényes kolostorkert rózsákkal van Szűcs Ildikó
az antropozófiai szemlélet adja, hogy figyelembe kell venni a
kozmikus történéseket is, ebben a talajerő visszaadása nagyon
fontos szerepet játszik.
– A XXI. századra kimerültek, kiürültek a földjeink – mondja
a levendula szakértője. – Azt gondolom, hogy a jövő biztosan
a biogazdálkodásé. Olyan „kert Magyarország” lehetne, ami-
lyen a 70-es években volt jellemző. Ma Oroszországban pél-
dául a házi kiskertek adják az élelmiszer 85 százalékát. Úgy
érzem, vissza kellene térni az apró kertekhez, szorosabb kap-
csolatot ápolni a földanyával, amit ő meg fog hálálni.
– Laikusként én meglepődtem, amikor azt olvastam,
hogy ilyen sok fajta levendula van.
– Igen, a levendula nemzetségben 39 faj van. Mi ebből ket-
tőt termesztünk, az orvosi levendulát (angustifolia) és a hibrid
levendulát (intermedia). Ez a két faj az, amely Magyarorszá-
gon szépen tud fejlődni és ezeken belül van még sok fajta. Az
ültetvényeinken ez a két faj van, a bemutató kertünkben pedig
több mint 30 fajta levendula van ebből a két fajból.
A Levendáriumban mindegyik fajtából készül minden –
illóolaj, masszázsolaj, virágvizek, fürdősók, aromás arcolajok,
kulináris termékek, bio parfümök és levendulás párnák –, csak
máson van a hangsúly, más az összetevője és az indikáció.
Eleve aromaterápiás céllal telepítettük annak idején a leven-
dulát. Tudtam, hogy gyógyítani és hatni szeretnék vele. Úgy
próbáljuk termeszteni, begyűjteni, lepárolni és feldolgozni,
hogy a végeredmény a legmagasabb minőségű, terápiás illó-
olaj legyen. Amikor annak idején beleástam magam a leven-
dula világába, rájöttem, hogy szinte nem is volt az országban
tiszta levendula illóolaj. Mi voltunk az elsők, akik megjelöltük
Fotó: levendarium.hu
a latin névvel, hogy pontosan mi van benne. Ezzel szerettük
volna bebizonyítani, hogy a növények és a gyógynövények
Biokultúra 2021/2-3 9
Ez történt, hírek
Pető Áron kertészmérnök, biogazda, a Biokert
Szigetmonostor zöldségközösség gazdálkodója,
a 2020-as év biogazdája
Belgrád rakpartról a bio minősítésig
„És akkor így belelkesültem.”
Áron az V. kerületi Belgrád rakpartra született és tizennyolc
éves koráig igazi belvárosi gyerek volt. Amit persze fontos
megjegyezni, hogy rendszeresen járt vásárlóként a biopiacra.
Utána sokfelé lakott Budapesten, míg végül kétezernégy
körül, amikor gyümölcstermesztés szakirányon kertész dip-
lomát szerzett, a szentendrei térségbe költözött. Az egyete-
met mintaszerűen végezte el: miközben zenekarokat szállított
éjszakánként, a hajnali végzés után pár órára már a reggeli hét
órás gyakorlaton ott volt Soroksáron és sok más vidéki gazda-
ságban.
Eredetileg egy kis családi nyaralót vett birtokba és ott kez-
dett el szakmai tudásával kísérletezni, így a családjának termelt
először zöldséget. Noha a telek nem volt ideális a termelésre,
a visszajelzés annál inkább ideális volt arra, hogy még komo-
lyabban a gazdálkodás felé vegye az irányt. Amikor már olyan
sok volt a termény, akkor elkezdte keresni, hogy hova menjen,
merre tovább. Úgy emlékszik vissza, hogy az első egy­hektáros
földdarabon volt egy fólia és az első paradicsom, szabadföldi
répa, retek és sok saláta!
Miközben a Villányi úti kertészeti egyetem biotanszéke
hatással volt rá, a mai napig hálás a növényvédelem tárgy
oktatóinak a szemléletmódja formálásáért. Ugyanakkor saját
tapasztalatai és a gyakorlat befolyásolta igazán szakmai gon-
dolkodását: leginkább a gyümölcstermesztéshez való viszo-
nya határozta meg, hogy biogazda lesz. A következő lépés a
már hektáros föld művelése mellett, a bio minősítés megszer-
zése volt számára.
Áron a termesztésben abszolút biomániás, de nem ret-
teg attól, hogyha eszik valamit, akkor abban mi lehet. Zöld-
ségből nagyrészt próbálja azt enni, amit ő maga termel.
A bionak látja az egészségmegőrző szerepét, amellett a törő-
dés mellett, amit az ember magának ad a termények kiválasz-
tásán, feldolgozásán, saját idején keresztül.
A megszállott gazda, aki
a biopiacra vágyik
„Hogy a legnagyobb frissességet biztosítsam.”
A termények eladását a szentendrei piacon kezdte. Fő növé-
nyei a retek, saláta és újhagyma volt, természetesen frissen
szedve. Az (volt) az elve, hogy az aznapi szedés az igazi, így
már reggel négykor szüretelt, pedig nem is volt még vize
a földön, tehát hazaszaladt, megmosta a zöldséget és úgy
ment piacra. Nyilván ez anyagilag nem volt nagyon rentábilis,
viszont sokan megismerték, így viszonylag gyorsan kialakult
egy lelkes vevőköre, akik hetente újra keresték.
Amikor meglett a bio tanúsítványa, akkor elkezdett próbál-
kozni, hogy bejusson biopiacra. Először az újpestire jutott el,
de nagyon szeretett volna a MOM piacon is megjelenni. Ami-
10
Pető Áron a padlizsántermést szemléli
kor bekerült, a biopiac vevőitől további megerősítést kapott.
Igaz, néha mindent eladott, de nem mindig, vagyis el kellett
gondolkodnia, hogy ne a komposztra termeljen. Évekig járt
oda, ugyanakkor új utakat keresett, a bio elveket más környe-
zetbe ágyazva is szívesen kipróbálta volna, de a forma lehető-
ségét még kutatta.
2009 táján a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) meg-
kereste őt (is) egy francia gazda kíséretében, akik a Francia­
országban működő úgynevezett AMAP modellt népszerű-
sítették Magyarországon. Az első beszélgetések nem voltak
túl sikeresek a külföldi és a magyar gazdák között: a modell,
a gondolkodás nagyon más szemüveget, új logikát jelentett
még akkor Magyarországon.
Közösségi átadás helyszíne
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
Közösségi mezőgazdálkodás elhelyezése
(Birtalan és mtsai. 2019. „Egészség a közösség által támogatott
másik terményét Áron, hogy inkább odaadta az egészet a
tagoknak, nem is ment piacra. Úgy gondolta, hogy ez a jövő,
mezőgazdálkodásban” című cikk egy részletének átirata)
A közösség által támogatott mezőgazdaság (Community Supported
fontos, hogy elégedettek legyenek a tagok, vagyis a kockázat-
megosztás ellenére a termelési kockázatot ő vállalta magára.
Ez az év talán Áron egyik legnehezebb szakmai éve volt: akkor
Agriculture = CSA; francia megközelítésben: Association pour le maintien
d’une agriculture paysanne = AMAP; magyarul leginkább a zöldségkö-
zösség terjedt el) olyan egészséges helyi (alternatív) élelmiszerforrás a
pénteken zöldségközösség átadás volt, szombaton piac, szer-
dán piac, csütörtökön bioboltba szállított.
A következő szezonra már harmincan jelentkeztek, ami
fogyasztók számára, ahol a termelő rendszeresen szezonális és bio- szintén futkosós, ebből kifolyólag igen megterhelő évre sike-
élelmiszerekkel látja el a fogyasztót éves elköteleződés keretében. redett. Később átgondolva a lehetőségeket Áron „ultimátumot
A CSA-k jellemzően helyi viszonyokra adaptált formái mára jelentős adott” a tagoknak: vagy 60 taggal vágnak bele a rákövetkező
teret nyertek mind az EU-ban, mind az USA-ban. évbe, vagy sehogy sem. Megkérte az elégedett tagokat, nép-
A CSA koncepciója az 1960-as években született egymástól füg-
szerűsítsék barátaik és ismerőseik között ezt a vásárlói hozzá-
getlenül Japánban (japán háziasszonyok megfelelő minőségű élel-
állást. Végül el tudtak indulni hatvan taggal, így ő abbahagyta
miszer iránti elköteleződése) és Európában (biodinamikusan dolgozó
a piacozást, beszállítást és azóta a taglétszám nem probléma.
gazdákat támogató fogyasztói csoportosulások), majd terjedése
Mostanra stabilan évente kb. 120 tagja van és ő maga is igazi
az 1980-as években Amerikában kapott igazi lendületet (Réthy és
tapasztalatokkal rendelkezik a „hogyanban”.
Dezsény, 2013; Vasquez és mtsai, 2017). A 2015-ös áttekintés szerint
Amerikában 7 398 (United States Department of Agriculture, 2015),
A 2020-as év biogazdájának elvei
Európában definíció függően kb. 2 800, vagy 6 300 (European CSA
gazdálkodóként
Research Group, 2015), hazánkban jelenleg 15 zöldséggel és 1 hússal
dolgozó CSA van (Tudatos Vásárlók Egyesülete, 2019). „Termelésben abszolút biomániás vagyok.”
A definíciófüggő statisztika (lásd európai adatok fentebb) jól mutatja,
Áron párjával és édesanyjával működteti 5,5 hektáros földjü-
hogy a CSA-nak sokféle típusa van, mégis a központi gondolat nagy-
ket a Szentendrei-szigeten. A terület egy része 0,25 hektáron
jából egységes mögöttük: a fogyasztók és a termelők CSA keretein
fóliasátraknak ad otthont. A szabadföldi területeken szántó-
belül történő közvetlen kapcsolódása az élelmiszer-termelés kocká-
zatainak és előnyeinek megosztásán alapul. A jellemzően ökológiai
földi-zöldséges vetésforgó elveit követik és a fóliasátrakban
gazdálkodó és helyi kistermelők zöldségterményeiket a szezon ele-
is betartják a vetésforgó szabályait, az öt kultúránkénti vis�-
jén a hozzájuk jelentkező tagok létszámára tervezik és termelik meg.
szatérhetőséget. Ezért minden évben vannak pihentetett,
A résztvevők általában általuk választható dobozméretű (4 fős, vagy 2
gabonával bevetett és pillangós területeik a talajélet meg-
fős család zöldségellátására számolt) terménymennyiségre jelentkez-
óvása érdekében. A területeket helyi állattartóktól származó
nek. A mintegy 40-50 hétnyi szezonra elköteleződött tagok havi fix
szervestrágyával gazdagítják (ami ki is mutatható humusznö-
általányt fizetnek a termelőnek, aki az adott szezonban az elkötelező- vekedést mutat a vizsgálatokban).
dőkre számolva tervez, majd a feldolgozatlan, általában aznap/előző Az évek során kialakult a szaporító anyagok beszerzésének
nap szedett friss terményeket a résztvevők heti rendszereséggel útja, amely során a vetőmagok kiválasztásán túl a palánta-
kapják meg egy adott átvételi ponton. A szezon előre meghatározott nevelés színvonalának javításán is folyamatosan dolgozott.
hosszúságú, ennélfogva a termények fajtái (általában 40-50/szezon) Elérte, hogy az összes palántát, amit felhasználnak, a saját
és mennyisége hétről hétre variálódik az ökológiai gazdálkodás, palántanevelőikben termeszthetik. Egyik kedvenc szakmai
illetve a természeti körülményeknek való kitettségtől függően. kihívása, hogy mivel a dinnyéket nem lehet saját gyökéren
megtermelni megfelelő méretben a földjén (a termőtalaj nagy
része középkötött öntéstalaj), hogyan érjen el magas színvo-
A biopiacon túli biovilág nalú biotermény minőséget. Végül oda jutott, hogy évek óta
oltja a dinnye palántáit, a fajták vetőmagjának beszerzésétől
„Ez a jövő.” az oltás körülményeinek biztosításan keresztül felügyel min-
Áron végül kockáztatott: (mikor sikerült megértenie, miről den részletet.
szólhat a közösség által támogatott mezőgazdálkodás,) bele is
vágott a rá következő tavasszal ebbe a termelésbe, a közösségi
formába. Az első vevők a szentendrei piacról jöttek a vásárlóik
közül, mert a többi helyen nem hirdették ezt a lokalitás elve
miatt. A vevőket először megkérdezte, akarnak-e hírlevelet
kapni a biogazdálkodásról, majd közülük lettek az első tagok,
akik „bevállalták” vele együtt a közös kockázatviselést.
Az első szervező beszélgetésekre elment Áronékhoz egész
sok érdeklődő, ebből tizenöten kezdték meg végül az első sze-
zont. (Tehát azért annyira nem volt nagy a sikere a dolognak.)
2009-ben nagy újdonságnak számított a közösségi mezőgaz-
dálkodás az országban. Végül elindultak, noha úgy számoltak,
hogy hatvan családra van elég termény. A maradékot, ami
mindenképpen megtermett, pedig vitték piacra. Dilemmás
kezdés és év volt. A szerepek megtalálása sem volt egyszerű:
akár még az is előfordult, hogy annyira kevésnek érezte egyik- Fűtetlen fóliasátrak és a gazdaság központja
Biokultúra 2021/2-3 11
Ez történt, hírek
A tagjai számára az egyik legfontosabb a termények sokfé-
lesége, így az egyik legnépszerűbb zöldségénél, a paradicsom-
nál is nagy hangsúlyt fektet a fajták sokszínűségére. Mivel
évek óta több tájfajtának és különleges szabad elvirágzású faj-
tának a magját fogja meg saját részre, így mára egy 12 fajtából
álló paradicsom kollekcióval büszkélkedhet.
A 2020-as év biogazdájának elvei
a közösségben
„Nem szabad a tagokat megkötni.”
Áron főként saját, akár a bioszabályoknál is szigorúbb szabá-
lyainak megvalósítását élvezi szakmailag a zöldségközösség-
ben, amihez a keretrendszer biztonságos, kiszámítható műkö-
dést biztosít számára. Ez azt jelenti, hogy a zöldségközösség a
bevétel szempontjából kötött jövedelmezést jelent (megálla-
podás szerint), vagyis máshogyan ad biztonságot, mint a piaci
értékesítés. Ugyanakkor nagyon fontos számára, hogy csak
saját terményt ad és a költségek megosztására fókuszálhat:
semmiféle presszió nincs rajta azért, hogy többet termeljen.
Persze elképzelhető, hogy az elégedetlen tag elhagyja, amiből
ő viszont tanulhat: ezt a közvetlen visszajelzések alapján tudja
megtenni.
A másik oldalon természetesen ez nagy kötöttség. Noha
sokat lehet töltődni a szállítások során a beszélgetésekből a
tagokkal, mégis van, amikor annyira sűrű ez a programozott-
ság minden héten, hogy már szinte majdnem úgy érzi, hogy
minden nap csütörtök (ez a Biokert szállítása napja) van. A
zöldségközösség szakmai kihívásokat is rejt: a zöldségek
összetétele többféle, minden évben hoznak be új növényeket,
és próbál újdonságokat is termelni Áron. A szezonális sokféle-
séget a tagok nagyon értékesnek is találják: például tizenkét
féle termény szokott lenni akár a nyári időszakban a heti zöld-
ségmegosztáson. Ezt azt jelenti, hogy paradicsom, paprika,
uborka természetesen alap, de azon belül háromféle uborka
van és ötféle paprika. Sajnos a teljes szezonra tervezett kilenc-
ven növényfajból öt-tíz biztos nem sikerül minden évben,
miközben volumenét tekintve nyáron akár 2 tonna termény
is szétosztható hetente.
Negyven hetet szállítanak egy évben. De ez nem kőbevésett
elv, volt olyan, hogy negyvenegy hét volt, máskor harminc-
kilenc, harmincnyolc. Az a lényeg, hogy mindent odaadnak
(karácsonyig), amit termeltek. A növények kapcsán az a leg-
fontosabb számára, hogy a tagok elégedettek-e, megeszik-e,
Tudásmegosztás a biokertben
12
Ez történt, hírek
finom-e, tényleg olyan-e, hogy az beleillik az ő étkezési szo- közösségi gazdálkodás népszerűsítésére, a gazdák értékesítési
kásaikba, vagy tudnak-e vele mit csinálni. Szerencsére Áron gondjainak alternatív megoldásaként, amin Áron is többször
elégedett dolgozóival és számíthat is rájuk. részt vett előadóként. Áron elsősorban azt tartja szem előtt,
Áron közösségében az a hozzáállás, hogy minden egyes arra szerződött a tagokkal, hogy az ő gazdaságából kapnak
dolgozó egy egész dobozméret tulajdonosa, ugyanakkor a terményt, és ő ezt a gazdaságot garantálja is.
szétosztás sorrendje meghatározó: először megkapják a tagok
a részüket és aztán jönnek a dolgozók. Áronék a terménye- Dilemma mindig van!
ket ömlesztve szállítják és kiszámolják, hogy egy-egy átadási
pontra mennyi jut és ott hányan várják őket. A tagoktól fele- „Nem vagyok magabiztos állandóan, csak nem félek.”
lős viselkedést vár el: nem ellenőrzi őket, sem a saját részük „Gazdálkodásilag olyan, mintha könnyen átlátható lenne a
lemérésekor, sem a lemondásaikat, pótlásaikat tekintve. Nem rendszer, pedig nem az” – mondja. Sokszor becsapják magu-
tartja feladatának annak figyelését, hogy ezt becsületesen kat a közösségi gazdák: nagyon fontos átlátni, hogy mi az,
csinálják-e, de biztos benne, hogy igen. Áronék mérleget is amit bele kell számolni a működési költségek közé. Ha támo-
visznek, a tagok maguknak mérik le saját részüket. Ezt akkor gatást kap a gazda, az hova számít? És erre vannak a TVE
vezette be a Biokert átadásokon, amikor az első időszak végén képzései egyébként, ahol próbálnak a dilemmákról közösen
realizálta a felhasznált zacskómennyiséget (akkor még előre gondolkodni (pl. a földek állapotának ápolása a gazdát ter-
bezacskózva osztotta a dobozmennyiségeket). Általában a Növénytársítás a „vándor” fóliasátorban heli?, a közösség finanszírozza teljes egészében a termelést?).
kiosztás végére meg szokott maradni annyi termény, hogy a KÖKISZ néven alakult a közösségi gazdák csoportja, akikhez
dolgozók is kapnak belőle és végül maga a gazda is. A tagoktól sok visszajelzést kap, ami emberileg is jól esik lehet bátran fordulni tanácsért a témában még kezdőknek.
számára, ugyanakkor tapasztalja, hogy az élet sok mindent Noha már bejáratott Áron modellje, nehéz mindig szem
hoz. Akár alapító tagok is kerültek ki a közösségből egy-egy előtt tartani, meddig tart a munkaideje és meddig tart a sza-
CSA-ban való részvétel élethelyzet miatti változás okán. Sajnos mindig van fluktuáció badideje, magánélete. Neki fizetnek a tagok, majd az első min-
(Birtalan és mtsai. 2019. „Egészség a közösség által támogatott a tagok között, amire van is nemzetközi hüvelykujj szabály: dig az, hogy ki legyenek fizetve a dolgozók, utána ki legyenek
mezőgazdálkodásban” című cikkéből) tíz-tizenöt százalék a normális ráta, de ha negyven százalék fizetve a számlák, a további követelések, utána vegyen alkat-
A CSA tagság a résztvevők egészsége számára nemcsak a minőségi lemorzsolódik, akkor baj van, sőt, akkor komolyan el kell gon- részeket, anyagokat stb. és utána, ha marad, azt tudja csak
élelmiszer fogyasztása szempontjából lehet fontos állomás, hanem dolkodni, hogy valamit nagyon nem jól csinál a gazda. magára költeni. Ennek pedig van egy hektikussága is, ami igen
egészségmagatartásuk vonatkozásában is. A kutatások egy része kife- Áron (nagyon sokáig) fontos szerepet tölt(ött) be a zöldség- távol áll a havi fix kifizetések modelljétől.
jezetten az egészséges életmód garanciájaként ajánlja a CSA részvé- közösségi gazdák között. Van egy informális hálózatuk, ahol Birtalan Ilona Liliána
telt (Allen és mtsai, 2017; Cohen és mtsai, 2012; Rossi és mtsai, 2017). szó van a részvételi minőségbiztosítás kezdeményezésről, de ELTE Pszichológiai Doktori Iskola,
A saját terményrész elfogyasztásának heti kényszere miatt a CSA még sok kérdésen gondolkodnak, hogyan lehet ezt igazán ELTE Pszichológiai Intézet,
tagok többet étkeznek otthon, így kevesebbszer vesznek igénybe jól csinálni. TVE szervezett országszerte előadássorozatot a ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet
menzai, vagy éttermi szolgáltatást (MacMillan Uribe és mtsai, 2012;
Perez és mtsai, 2003), mivel nem akarják kidobni a saját termelőjüktől
kapott minőségi élelmiszert, így annak elfogyasztására törekszenek
(Kis, 2014; Lamb, 1994; Rossi és mtsai, 2017; Russell és Zepeda, 2008;
Wharton és mtsai, 2015). A kontrollcsoportos összehasonlítások alap-
ján a CSA részvétel növeli a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyi-
ségét és/vagy változatosságát (Cohen és mtsai, 2012; Landis és mtsai,
2010). Ugyanakkor valódi kihívást is jelent a tagok számára, hogy a
terményhányad mennyiségét és összetételét nem ők választják meg
a heti „csomagban” (Goland, 2002; Lang, 2005; Rossi és mtsai, 2017).
Míg történetileg a kollaboratív működés (erős közösségi elem/közös-
ségiség) volt jellemző az első CSA-kra (Feagan és Henderson, 2009;
Lang, 2010), a jelenlegi tagok számára sokkal fontosabb az egészsé-
ges étkezés; a bio, magas tápanyagtartalmú élelmiszerek elérésének
igénye került előtérbe (Lang, 2010; Schnell, 2007).
Mára ismert, hogy a CSA-ban való részvétel nemcsak a táplálko-
zás terén, hanem számos más területen is változásokkal jár együtt: a
tagok érzékenyebbé válnak a környezetvédelmi problémákra, jobban
tudják értékelni az élelmiszereket és a termelés folyamatát, elkötele-
ződnek a helyi és fenntartható források keresése iránt (Birtalan, 2020).
A részvevők a közvetlen kapcsolódás révén új tudásra is szert tesznek
pl. élelmiszer-biztonsági kérdésekben, vagy a különböző ételek és
étrendek ökológiai és egészségi hatásait tekintve (Sarmiento, 2017).
Talán nem véletlen, hogy a kutatások egy része a helyi élelmiszer-kör-
nyezet („local food environment”) táplálkozásra gyakorolt speciális
hatásainak továbbgondolását javasolja (Caspi és mtsai, 2012), vagy
jótékony hatását hangsúlyozza (Salois, 2012).
Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 13
Ez történt, hírek
Pro Biokultúra díjat kapott Schmidt József
S chmidt József és felesége Zsuzsanna 1997-ben alapította a Schmidt und CO. Kft-t. A cég gyógy- és
fűszernövények termesztésével, gyűjtésével, felvásárlásával, elsődleges feldolgozásával és kereske-
delmével foglalkozik a Dunántúl déli részén, a Dráva menti, gyógynövényekben gazdag Ormánságban.
Feleségem eredeti végzettsége kertészeti üzemmérnök, amit
a Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai karán
szerzett. Zsuzsa az adminisztrációs feladatokat végzi. Én
bonyolítom a termelést és a külkereskedelmet, egyébként a
Keszthelyi Agrártudományi Egyetem általános növényter-
mesztő szakán végeztem. Fiatal kollegánk Nándor, 2019-ben
csatlakozott miután megszerezte Gödöllőn az agrármérnöki
diplomáját. Mindkettőnk munkájában segít, a szakma prak-
tikái mellett az életet tanulja. Gyógynövényüzemünkkel sze-
retnénk hozzájárulni Magyar­ország természeti adottságainak
olyan használatához, mellyel egyben megőrizzük azt, illetve
lehetőséget teremteni a helyben lakóknak az életkörülménye-
inek javításához, munkahelyek biztosításával és gyógynövény
felvásárlással.
A MartinBauer GmbH. Schmidt József 70. születésnapjára készíttette a
festményt, melyen a lengyel festő karikatúrája Schmidt József három
szenvedélyét emeli ki: a gyógynövényeket, a vadászatot és a borászatot.
14
Azt valljuk, hogy a mezőgazdaság versenyképességének
és fenntarthatóságának ígéretes és legjobb alternatívája az
ökogazdálkodás elterjesztése. Ez nem csupán az egészséges
táplálkozás terjedését segíti, hanem egyúttal a környezetünk
megóvását, természetes életközösségek fennmaradását szol-
gálja. A cél minőségi és piacképes élelmiszerek, nyersanyagok
termelése, ami egyúttal segíti megőrizni a vidéket, a tájat, az
élővilágot, a környezetet, benne az embert és közösségeit.
Az egykor baksai baromfikeltető üzem lépésről-lépésre
lett átalakítva gyógynövény üzemmé. Jelenleg rendelke-
zésünkre áll 4 000 m2 raktárfelület, 11 gyógynövényszá-
rító, egy 500 kW-os automata faaprítékos kazán, 50 kWh-s
napelemrendszer, 3 Winicker vágógép, különböző rosták,
triőrök, feldolgozó gépek. A szántóföldi termesztéshez trakto-
rok, munkagépek, továbbá a szállításhoz szükséges géppark.
Van egy fióktelepünk is Lakócsán, Somogy megyében. Itt
végezzük az édeskömény, bodzabogyó feldolgozást.
A cégnél 25 fő alkalmazott dolgozik. A csúcsidőszakokban
külső munkaerőre is szükségünk van, ami tavasztól-őszig
tart, gyakran egyszerre 5-8 alkalmi munkavállalót is foglal-
koztatunk.
Az 1990-es évek elején részt vettem egy biokonferencián
Németországban, egy ismerősömön keresztül kerültem oda,
akkor hallottam először a biomozgalomról. A bio ellentéte
annak, amit annak előtte csináltam a nagyüzemi mezőgazda-
ságban, ahol a vegyszerezés, a minél nagyobb termelékeny-
ségre való törekvés volt a fontos. Akkoriban úgy lehetett a
munkában sikereket elérni, hogy minél többet termeltünk,
akkor volt nagy az elismertségünk. Ezt az új szemléletet elő-
ször furcsállottam. A bio tanúsítvánnyal való ismerkedést a
vadon termő gyógynövényeken keresztül kezdtük el. Az első
lépést az ökológiai tanúsítással ellátott termékek felé 2000-
ben tettük meg, amikor a Mecsekben megtalálható medve-
hagymának a gyűjtését a Biokontrollnál bejelentettük.
Az ezt követő lépést 2002-ben tettük meg, ekkor az összes
bérelt szántóföldünkön átálltunk az ökológiai gazdálkodásra,
ez jelenleg 97 hektár. Innentől kezdve, évről-évre a vevői igé-
nyeknek megfelelően egyre több vadongyűjtött növényt von-
tunk be az ellenőrzés keretébe.
A 2020-as évben a nyugati-európai piacra értékesített
vadontermő biotermékeink a következő képpen alakultak
(2020-ban vadongyűjtött, bioként értékesített termékek):
•• Bio Csipkebogyó (Fructus Cynosbati s/s. FW)
•• Bio Csalánlevél (Folia Urticae conc. FW)
•• Bio Ragadósgalaj (Hba. Galii ap. conc.)
•• Bio Szederlevél (Folia Rubi fruticosi)
•• Bio Cickafarkfű (Hba. Millefolii conc.)
•• Bio Hársvirág (Flores Tiliae off. tot.FW.)
•• Bio Kőris levél (Folia Fraxini conc.)
•• Bio Bodzabogyó (Fructus Sambuci. tot. FW)
•• Bio Kecskerutafű (Herba Galegae conc)
•• Bio Medvehagyma (Folia Alli Ursini tot.)
•• Bio Ezüst hársvirág (Flores Tiliae. arg. tot.)
Biokultúra 2021/2-3
Biodiverzitás szemle
első a vevő
A német piacra termelünk, a vevői igények kielégítése szerint
változik a konvencionális, bio és egyéb tanúsítványok, szab-
ványok szerint értékesített termékeink aránya. 2020-ban az
áruforgalmunk 30% volt biotermék és 70% konvencionális.
Ez az arány idén megközelíti majd a 50-50%-ot. Itt emelném
ki azt az európai fogyasztási és termelési trendet, miszerint
Kelet-Európa és Magyarország elsősorban Nyugat-Európa és
a globális piac nyersanyag beszállítója, hisz itthon, gyakorla-
tilag hiányzik a felvevő piac. Míg a jelentősebb biofogyasztó
országok 100 €/fő/év költenek fejenként átlagosan bioter-
mékre, addig ez az érték itthon 3 € alatt van. Ez összefügg a
társadalmi életszínvonallal, fogyasztói tudatossággal és a piaci
környezettel.
Az ökológiai gazdálkodás terjesztésére tett kísérleteink
közé tartozik, mikor a start munkaprogramban induló önkor-
mányzatokat a munkaerőigényes gyógynövények termesz-
tésbe próbáltuk bevonni, azzal, hogy piacot biztosítunk, vető-
magot, termesztés technológiát és a tanúsítási költségeket a
cég átvállalja. Több mint tíz önkormányzat kezdett bele, ami-
ből a mai napra alig maradt meg három. Jellemzően azok, ahol
az élükön egy a mezőgazdasághoz értő és lelkes ember a maga
vállára vette az irányítást. Az elmúlt években egy tucat gazda
csatlakozott közel 1 000 hektár bevonásával az édeskömény
termesztésébe, aminek hatására a területek közel kétharmada
vagy az átállási időszak alatt van, vagy már biora átállt. Ez az
évelő kultúra növeli a környék szántóinak diverzitását, lehe-
tőséget ad a gyengébb talajok, vagy vadkár miatt rentábilisan
nehezen hasznosítható területek használatára, közben mélyre
hatoló karógyökerével lazítja a tömörödéseket és az évről-évre
akár két méteresre növő zöldrésztömeg zúzalék telente vastag
takarója a talajnak. A vadméheknek és a helyi méhészeknek
javát is szolgálja, rendszerint települnek a nagyobb táblák
mellé méhészek a virágzás idejére.
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
Csalángyűjtés
A 2018-as ökológiai gazdálkodásra való támogatás hatá-
sára, velünk együtt, több termelő kezdett bele bio csipkerózsa
termesztésébe, ami támogatja a környék sokszínűségét. Az
ökológiai gazdálkodás, a gyógynövénytermesztés és feldolgo-
zás folyamán megvalósulhat az üzleti célok és a környezetgaz-
dálkodás összehangolása, változatosságot visz a környék ter-
melési szerkezetébe és több-lábon állást biztosít a gazdáknak.
Ez a negyedig évtizedem a szakmában, ez idő alatt megis-
mertem idestova a környező országok piaci szereplőit, tucat-
jukkal üzleti kapcsolatban voltam. A piac gyökeres változáson
ment keresztül, míg régen le kellet tenni az asztalra a mintát
és az alapján köttetett az üzlet, ma gyakran csak akkor kelti fel
az érdeklődést, ha mellé a papírok is megvannak. Látszik az
irány, hogy a piac a biztonságosan elérhető, kiváló minőségű
és áttekinthető termelésből származó termékeket keresi és
kiemelt érdeklődést mutatnak az ellenőrzötten fenntartható
termelésből származó élelmiszertermelés iránt. Az évek előre
haladtával szinte egy vevőre egyszerűsödött az értékesítési
irányunk, akivel a kapcsolatunk nagyon megerősödött így a
termékeink 95%-át Németországban értékesítjük. Ehhez,
nekünk termelőknek mindig a vevő igényeit kell figyelembe
vennünk.
Vevőnk személyes meggyőződésből és üzletpolitikájából
fakadóan feladatának érzi, hogy a nyersanyagpartnereivel
közösen folyamatosan optimalizálják a szállítóláncot a termék
elérhetőség és minőség tekintetében és a termelés folyamán
fokozott felelőséget vállaljon a környezetért és az embere-
kért. A termékbiztonság, termékelérhetőség, fenntarthatóság
és termékminőség témáit egy egységes koncepcióba gyúrva,
létrehoztak egy saját beszerzési szabványt, melynek a krité-
rium rendszerét a nyersanyag partnereknek el kell sajátítania,
az abban megfogalmazott előírásokat a teljes termékáramlás
során be kell tartani. Komoly kritériumok vannak, ami nélkül
nem léphet be a termelő a rendszerbe. Van, ami kötelező, de
15
Ez történt, hírek
elmulasztása nem vezet automatikus kizáráshoz de a javítási
intézkedés megvalósításáig nem vásárolható meg a terménye.
Olyan előírásokat is megfogalmaz, melynek megvalósításával
egyre nagyobb szintre juthat és felülmúlhatja a rendszer elvá-
rásait. A rendszer alapja a szállítórendszer áttekinthetősége,
annak dokumentációja, valamint ellenőrzése, amit évente egy
független civil tanúsítószervezet végez.
Azonosulni tudunk ezzel a beszállítói rendszerrel, hisz a
célja a fenntartható mezőgazdaság magyar modelljével egybe-
hangzó, ahol megvalósítandó célok:
•• a természeti erőforrások védelme (talaj, felszíni és felszín
alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj),
továbbá
•• a fogyasztás, illetve felhasználásra kerülő termékek
minőségbiztosítása, szennyező anyagoktól való mentes-
ség, az élelmiszerbiztonság fokozása;
•• mindemellett a mezőgazdaságból élők részére elfogad-
ható jövedelem, alternatív jövedelemszerzési és munka-
lehetőségek biztosítása.
Több helyről megkaptuk már, hogy túl vagyunk tanú-
sítva, mert az ökológiai tanúsítás és az említett beszerzési
szabvány mellet a FairWild előírásait is magunkra vállaltuk a
vevőink kérésére, így az ősz az auditok időszaka. A FairWild
tanúsítvány a vadongyűjtött növényi összetevők és termékek
fenntartható gyűjtését és tisztességes kereskedelmét kívánja
biztosítani, a helyi ökoszisztémák védésével, a gyűjtésben
résztvevő szegényebb társadalmi csoportok védelmével mél-
tányos kereskedelmi helyzetbe hozza őket, valamint a fejlett
országokban szemléletformáló kampányokat szerveznek.
Amiért én ebbe a minősítésbe belevágtam, hogy a gyűjtők
visszakapnak pénzt, vagyis prémiumot. Minden egyes kilo-
gramm után, ami FairWild termékként került értékesítésre
a gyűjtőcsoporthoz 0,50 euro/kg prémium visszakerül. Ezt a
prémiumot szociális juttatásokra, programokra lehet felhasz-
nálni, amiről a gyűjtők közül választott bizottság dönt. Előző
évben beiskolázási támogatást kaptak az iskolás gyerekek,
karácsonyi, húsvéti ajándékcsomagokat, illetve a gyűjtők téli
villanyszámláira lett fordítva.
A tanúsításhoz és a prémiumhoz részletes adminisztráci-
óra van szükség. Gyűjtési engedély, igazolás és térkép kell
minden gyűjtési területhez, leírást kell készíteni a területen
található ökoszisztémáról és a gyűjtés környezetre gyako-
rolt hatásáról. Előírja a maximálisan gyűjthető mennyisége-
Kamilla-betakarítás
16
ket, hogy a növény genetikai állományának fennmaradása
biztosítva legyen, természetes szaporodása ne kerülhessen
veszélybe.
A gyűjtőket rendszeresen oktatjuk a helyes gyűjtési gya-
korlatról, gyógynövények és mérgező növények megkülön-
böztetéséről és a környezet védelméről. Fontos, ha gyűjtünk
valamit, nem csak a gyűjtéssel tudunk kárt okozni, hanem
vigyáznunk kell arra is, hogy minimális legyen a taposási kár.
Mindig oda kell figyelni, hogy ahol védett növény van, ott
kijelöljük azokat a határokat, ameddig el lehet menni. Ponto-
san kell vezetni, hogy melyik helyrajziszámról, az adott napon
melyik gyűjtő mennyit gyűjtött és a részükre kifizetett össze-
get, hogy az elvégzett munkáért olyan méltányos bevételhez
jusson, ami képes biztosítani a megélhetést. Rendszerint
kapunk megkereséseket a FairWild-os termékek iránt, ami
annak is tudható, hogy figyelmet fordítanak a weboldalukon
arra, hogy összekössék a termelőket a potenciális vevőkkel.
Gyűjtés
A vadon előforduló gyógy- és fűszernövények begyűjtését,
felvásárlását Baranya és Somogy megyében végezük. A gyűjtő
csapat jelenleg 41 főből áll. A legszorgalmasabb gyűjtők, a
keménymag megélhetésének nagyrésze a gyűjtésből szárma-
zik. Nekik telente is próbál a cég munkát adni kamionrakodás,
erdőtisztítás stb. keretében. A csoport nagyobb része szükség
szerint csatlakozik, vagy kiegészítő keresetként, délutánon-
ként és hétvégénként járnak el gyűjteni.
Az átvételi árak versenyképesek más, fizikaimunka díjazá-
sával. Kinek jól hajlik a dereka, gyors a keze és a kitartása is
megvan, naponta 10-15 ezer forint értékű növényt össze tud
gyűjteni. A gyűjtésvezető szervezi meg az embereket, mi a hát-
teret és szállítóeszközt biztosítjuk nekik. Találni még embert,
de érzékelhetően kevesebb a szabad munkaerő, mert akiben
megvan a hajlandóság, azt felszippantja a munkaerőpiac, ezért
egyre jobban tolódik, főleg a magas munkaerőigényű kultúrák
(pl. csipkebogyó) a termesztésbevonás és gépesítés felé.
A természetben egyhelyen tömegesen előforduló növé-
nyek gyűjtését azonban továbbra is érdemes megszervezni.
Cégünk által vásárolt főbb vadon termő növények a med-
vehagyma, csalán, ragadósgalaj, pásztortáska, szederlevél,
kőris és diólevél, hárs, cickafarkfű, kecskeruta, aranyvessző,
bodzabogyó, csipkebogyó.
Biokultúra 2021/2-3
Technológiánk kulcseleme a szárítás
Mindent a szárítással kezdünk, amihez 11 szárító áll a rendel-
kezésünkre. Jó minőségű, egységes áru csak úgy állítható elő,
hogy felhagyunk a klasszikus padláson szárítós módszerrel.
Optikailag szép, hatóanyagaiban magas és mikrobiológiailag
elsőosztályú gyógynövényeket műszárítón lehet szárítani.
Elmúlt évek egyik nagy újítása négy, egyenként 110 légköb-
méteres szárító volt, ahol a hőmérséklet és a légcserélés értékei
is beállíthatók. A szervezés célja a szárítók maximális kapaci-
tásának kihasználása tavasztól egészen őszig. Ehhez elenged-
hetetlen a gyűjtőcsoportok, a termesztők, növényikultúrák
összehangolása a megrendelésekhez.
A minőségi termék a kulcs
Számunkra attól lesz bio a termék, ha tiszta forrásból szár-
mazik az alapanyag, akár gyűjtött, akár termesztett termékről
van szó. Természetesen a bio tanúsítvány nélkülözhetetlen,
de nálunk akkor bio egy termék, ha valamennyi laborvizs-
gálaton átesik és annak eredménye kimondja, hogy minden
tekintetben szermaradvány mentes. A vizsgáló laboratóriu-
mok 200-250 vegyületcsoportot vizsgálnak, amelyben a világ
összes növényvédőszer hatóanyaga benne van. Az eredmény-
nek 0,01 mg/kg alatt kell lennie, vagyis nem kimutatható
mennyiségben. Sajnálatosan a szermaradványok bődületes
mennyiségét a környezetben tudomásul kell vennünk és szá-
molnunk kell vele.
A bodza virágzása egybeesik a tavaszi permetezések fő idő-
szakával, ezért az elmúlt években nem is kísérletezünk a gyűjté-
sével, mert túl nagy a szennyezettség rizikója. Nehéz pontosan
megmondani honnan került bele a szennyezés az áruba, a szom-
szédos gazdától, a talajvízből, vagy a levegőből. A hársvirágtól
a szederlevélig vagy az édesköményben, szinte mindenben
találtunk már glifozátot és egyéb peszticidek maradványait.
A gyűjtési és termesztési területeket ennek fényében, körülte-
kintően kell kiválasztani és olyan területeket bevonni az illóola-
jos gyógynövények termesztésébe, amelyek lehetőleg legelővel,
sövénnyel, fasávval határosak, mert a szomszédos kultúrákban
végzett kezelések könnyedén átszennyezik a gyógynövényeket.
Jelenleg 97 hektáron gazdálkodunk, mint említettük 2004-
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
óta ökológiai módszerekkel. A földjeink nagy része savanyú
drávai öntéstalaj, azonban egy táblán belül is többféle talaj-
típussal lehet találkozni, így sokkal nehezebb gazdálkodni. A
növények közül a kamillára az édesköményre koncentrálunk,
új kultúraként a csipkebogyó foglalja el nálunk a harmadik
helyet 16,1 hektárral.
A biodiverzitásnak fontos szerepet
tulajdonítunk
Szerencsés helyeztben vagyunk, mert nálunk az ökológiai gaz-
dálkodás a gyógynövénytermesztéssel párosul, így nagy fajta
gazdagságot tudunk elérni. Példaképp említeném, a tavalyi 9
hektáros csányoszrói táblánkat, 7 fajt és 12 fajta növényt ter-
mesztettünk. Ugyanis a 9 hektárból 2 hektáron harmadik éve
cickafark nő. Beállítottunk ezen a táblán egy vöröshere fajta
kísérletet, ahol hat fajtát vizsgáltunk az egyidejű fővirágzás
szempontjából. A parcellákat virágzó sávokkal határoltuk el
egymástól, amit hajdina, napraforgó és facélia keveréke alko-
tott. Ha már kísérleti tábla, a maradék egy hektárt kettéosz-
tottuk, egyik felén kendervetőmagot termesztettünk, másik
felén homoki zabot. Mondanom se kell zúgott a tábla a vad- és
háziméhek tömegétől.
Schmidt József elbeszélését lejegyezte:
Temesi Nándor agrármérnök
Schmidt und Co Kft.
17
Ez történt, hírek
AZ AGRO-BIODIERZITÁS FENNTARTÁSA MISSZIÓ
B ordás Varga Nóra 2020-ban megkapta a Magyar Biokultúra Szövet-
ség Pro Biokultúra díját, amelyet a magyar bio közélet kiemelkedő
személyiségei kaphatnak meg. A közölt cikk híven mutatja be azt a több
évtizedes és a közvetlen környezeten túlnyúló tevékenységet, amelynek
hajtóerejét Bordás Varga Nóra adja. A díjhoz gratulálunk!
Hogyan
kezdődött
a kertművelés?
Budapesten nőttem fel, a
családalapításkor költöz-
tünk az agglomerációba,
ott kezdtem el kertet
Bordás-Varga Nóra épí tés z művelni. Természetesen
vegyszermentesen. Sike-
rekkel, kudarcokkal, aztán tanulással, sikerekkel…
Nagyszüleimtől sokat tanulhattam volna. Nagy kert volt
mindkét ágon, Nagyapának lovai, tehenei is voltak, de a városi
unokát csak kényeztették, ahelyett, hogy bevonták volna a
munkába.
A náluk, velük töltött idők szüretekről, családi kalákákról,
ünnepekről, nyáron szabadságról, bandázásról szóltak.
Ahhoz, hogy elérhető közelségben tudjak biogazdálkodást
tanulni, nem volt más választásom, meg kellett szerveznem
a 6 napos Biogazda tanfolyamot. Erre 2000 január-februárjá-
ban került sor a Budakeszi Művelődési Házban.
A Biokultúra Egyesület a tematikát és az előadókat biz-
tosította – nekem csak a finanszírozásról, a helyszínről és a
hallgatóságról kellett gondoskodnom. Sokan segítettek, sok
apró csoda folytán végül minden feltétel megteremtődött.
Azt is sikerült elérni, hogy a hallgatóknak ingyenes lehetett
a tanfolyam. Majdnem százan összejöttünk az ország minden
tájáról. Kétharmadunk le is tette a vizsgát. A végén a hallga-
tóságból 20-an megalakítottuk a Biokultúra Egyesület Buda-
keszi csoportját.
Az alapító tagok fele ma, még 21 évvel később is a csapat
tagja.
A Budakeszi csoport: Önképző-
és baráti kör
Nagy élmény volt mindannyiunknak, hogy a Biokultúra cso-
portban végre öko-szemléletű társakra találhatunk. Ez a 90-es
években még nagy szó volt! 2000-től azután egyre erősödött a
környezettudatosság az országban.
A csoportban havonta volt közös programunk. Meglá-
togattuk egymás kertjét, tanulmányi kirándulások, kisebb-
nagyobb léptékű képzések követték egymást, legendás volt az
évzáró vacsora, minden évben más-más családnál. A hagyo-
mány akkoriban született: körben, mindenki mesél valamit
az elmúlt évből, ami számára örömet szerzett, de lehet felol-
vasni, könyvet ajánlani is. Mindenkit meghallgatunk. Mind
viszünk az asztalra valamit, a háziak pedig egy jó levessel vár-
ják a társaságot. Akkor még elfértünk egy lakásban, ma már
étterembe kell mennünk.
18
Ez történt, hírek
Fontos számunkra a kölcsönösség
Ha valahová látogatóba, vagy tanulni megyünk, mindig beál-
lunk dolgozni. Közben beszélgetünk, új ismereteket, szemé-
lyes tapasztalatot szerzünk, és persze nagyszerűen éreztük
magunkat!
Két nagy nyári élményt kiemelnék a régi táborok közül:
2003-ban a visnyeszéplaki ökofaluban voltunk három napig.
Az újrateremtett hagyományokra, önellátásra és a közösségre
épülő életforma részesei lehettünk pár csodálatos napig. Meg-
tanultunk többek között vályoggal vakolni, vetőmagot gyűj-
teni, tisztítani, volt aki almát szedett, rétet kaszált és voltak
a csapatban, akik asztalosmunkában segítettek egy ház építé-
sénél. Jó volt aztán este a vacsoránál megbeszélni a helyiekkel
együtt a nap eseményeit!
A 2006-ban Ausztriában töltött napok is emlékezetesek,
ahol hat biogazdaságban jártunk. Pajtában, aludtunk, széná-
ban. Volt, ahol termés betakarításában vettünk részt, volt,
ahol gazoltunk, máshol kerítést bontottunk és szúrós növényt
irtottunk a mezőn. Látványos eredmény születik, ha 10-12 Stájerországban 2006.
ember nekiáll a munkának! Nem is akartak elengedni minket!
Közben megismertük a gazdaságok működését, az osztrák előadás után terepgyakorlatok, gazdaságlátogatások, majd
biogazdák gazdálkodási szemléletét, a vevőikkel fenntartott volt zöldségeskert tanfolyam és még sorolhatnám…
kapcsolat személyességét, a sajátfejlesztésű gépeket, hogy a Külön képzések szóltak a talajerő-utánpótlásról, komposz-
legelőn melyik az a növény, amit nem szeretnek a tehenek, tálásról, növényvédelemről.
hogy működik a zsemlye-formázógép, milyen egy kézműves A gyakorlatorientált képzések minden esetben részletes
sajtüzem, hogyan kell – még kint a földön – kézzel válogatni elméleti alapokra épültek / épülnek ma is.
a búzakalászt vetőmagnak ahhoz, hogy 1 000 m magasságban Előadóink egyetemi oktatók, kiemelkedő tudású szakem-
a jégverés ne tegyen kárt a kalászban, milyen a jó termőföld berek, sikeres biogazdálkodók.
illata, miért fontos szellőztetni a talajt, hogy kell használni a
talajszondát, hol érzik a legjobban magukat a méhek. Kiskertes ellenőrzés
Azt láttuk, hogy a gazdák maguk végzik a fizikai munka
javát, ők viszik házhoz a tejet is. Nehezen kapnak embert, A csapatnak volt két sokhektáros biogazdasággal rendelkező
legfeljebb 1-1 állandó segítőjük van a családon kívül. Ha tagja. Mi kiskertesek együtt küldtük be a talajmintáinkat
kell, idénymunkásokat alkalmaznak. Többet nem bír el a talajvizsgálati laboratóriumba, majd együtt léptünk be 8-10
gazdaság. kerttel a Biokontroll Hungária kiskertes ellenőrzésébe.
A generációk sora adja át a tudást és a gazdasági hátteret. 2003-ban alapítottunk ökopiacot Telki Ófalujában, a Pajtá-
Mindenáron megőrzik a családi földet. Akár az orvosi diploma ban. Tagjaink helypénz nélkül árulhattak.
megszerzése után is. A Föld kötelez, művelni kell, a legjobb Az ökopiac a szombat délelőtti társasági élet színtere lett,
tudás szerint! ahol a hétvégi nagybevásárlást meg lehetett oldani, olyan széles
Rengeteget tanultunk, élménydús, vidám napokat töltöt- választék volt friss zöldségből, gyümölcsből, csíra­magvakból,
tünk együtt. gyógynövényekből, gabonákból, frissen sült kovászos kenyér-
ből, süteményekből, friss szárnyas húsokból, sajtokból, ken-
cékből, szörpökből, gyógyteákból, borból, pálinkából és még
Tematikus képzések öko-háztartási tisztító-, valamint mosószerekből is.
Óriási volt a tudásszomj a kétezres években. Átfogó, temati- A piac szemléletet formált, „kinevelte”, folyamatosan bőví-
kus, ökológiai szemléletű mezőgazdasági képzéseket szervez- tette a vevőkörét.
tünk: négynapos gyógynövénytanfolyamot túrákkal, labor- A vevőknek buszos látogatást biztosítottunk a Fülöpkert
látogatással kiegészítve; „Erdősítés, gyümölcsöstelepítés és Bio Szövetkezet nyílt napjára, ahol megtekinthették a termő-
fenntartás ökológiai szemlélettel” címmel négy nap elméleti területeket és személyesen beszélhettek a gazdákkal. Ökopiac Telkiben 2005.
Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 19
Ez történt, hírek
Létrehoztuk az Öko-forrás
Közhasznú Alapítványt
Ez összefügg az EU csatlakozásunkkal, amikor a vetőma-
gok öko minősítésének megszerzése, fenntartása rendkívül
megnehezedett. A hazai bio vetőmag-előállítás gyakorlatilag
megszűnt. Ekkor hallottunk a legtöbben először a tápiószelei
Agrobotanikai Intézetről.
Dr. Holly László a nemzetközi hírű, széles látókörű tudós,
a genetikai gyűjtemény igazgatója fogadott minket 2005 nya-
rán, egy vasárnapon. Újdonság volt számunkra a haszonnö-
vények biológiai sokszínűségének gazdagsága és jelentősége.
Ezeket a fogalmakat jegyeztem fel: megőrzendő sokféleség,
a hagyományőrző, régen honosult, helyben honosuló fajták,
bioszféra rezervátum, a tiszta forrást jelentő genetikai válto-
zatosság, nem csak a tájhoz, az emberekhez kötődő, a nemzeti
kultúra része…, melyet termesztve kell fenntartani.
Kirándulni indultunk Tápiószelére – életfeladatot kaptunk.
Együttműködési megállapodást kötöttünk az Intézettel,
majd 6 éven át folytattunk – kidolgozott tematika szerint –
termesztési kísérleteket.
2006 őszén Génforrás-megőrzés és GMO címmel egész­
napos képzést rendeztünk hatalmas érdeklődés mellett. (elő-
adók: dr. Holly László, Horváth Lajos, dr. Ángyán József, dr.
Pusztai Árpád, dr. Bardócz Zsuzsa, dr. Darvas Béla). Ezen a
napon született meg az alapítvány létrehozás ötlete bennünk.
Az Öko-forrás Alapítványt 2007 tavaszán jegyezték be.
Az Alapítvány célja a hazai biodiverzitás megőrzésének
támogatása.
Közösségi Génforrás-megőrzés
Az Agrobotanikai Intézet által összeállított vetőmagminták-
kal 2006-ban kezdődő 6 éves termesztési kísérletünknek a
Közösségi génforrás-megőrzése a gyakorlatban projektcímet
adtuk. Minden résztvevő egységesen ugyanazokat a vetőma-
gokat kapta. Vezettük és megosztottuk a termesztési tapasz-
talatokat, a vetés, öntözés, talajmunkák, betakarítás idejét,
mértékét, jegyeztük az éghajlati adatokat. Tanultuk a magfo-
gást, honosítottuk a termőterületünkön sikeresen termeszt-
hető fajtákat.
A projekttel párhuzamosan tematikus képzéseink voltak:
2007-ben a Vetőmag termesztése, múltja és jövője, 2008-ban
Kertkultúránk öröksége a biokertekben címmel rendeztünk
képzéseket. Volt egy felejthetetlen táborunk 2011-ben Mária-
halmon az Önellátó kiskerti gazdálkodásról.
Megérkeztek a vetőmagok az Agrobotanikai Intézetből 2011.
20
Ez történt, hírek
A génforrás megőrzésbe a hallgatóságból is sokan becsatla-
koztak. A regionálisnak indult program országossá vált.
A 6. évben már több mint 50 résztvevő vetőmagellátását
és munkáját kellett koordinálni, ami már –már meghaladta az
önkéntes lehetőségeinket.
Az együttműködés lezárultával a projekt nem ért véget,
ma is tart, más formában. Nagyon sokat tanultunk a tapasz-
talatokból, a tápió­szelei­ek­től és egymástól is. Emellett részt
vettünk és kiállítottunk a „Tegyünk a sokféleségért!” címmel
Szegeden megrendezett nemzetközi Biodiverzitás Fórumon
és Magbörzén, két kerttel is beléptünk a Tanulókert Háló-
zatba, bekerültünk a „Helyi közösségek a mezőgazdasági sok-
színűségért Magyarországon” c. kiadványba, hivatkoztak ránk
szakdolgozatban, konferencián.
Jánossy Andor-díj alapítása
Nagy lépés volt a Jánossy Andor-díj megalapítása 2008-ban,
a névadó születésének 100. évfordulóján. 2021-ben hét alka-
lommal adjuk majd át a díjat.
Az első díjátadás 2009-ben, a Biodiverzitás nemzetközi
évében, annak világnapján, a Parlamentben, a „Tájgazdálko-
dás, tájfajták, génmegőrzés” címmel rendezett nyílt napon
volt. A nyílt nap az állat- és növényvilág szinte teljes spektru-
mát érintette a méhektől a haszonállatokig, a mikroorganiz-
musoktól az erdészeti fákig.
Máriahalmi tábor 2011.
növények diverzitásának megőrzése volt. Még ez évben ellá- Öko-forrás Közösségi Vetőmagbank
togattunk az osztrák Arche Noah, majd 2016-ban a bázeli Pro
Specie Rara társszervezetekhez. Mindkét gyűjteménytől meg- A sikeres fajtákból a legtöbbünknek sikerült jó minőségű vető-
kaptuk a vetőmagbankjuk teljes protokollját, ami számunkra magot fogni, visszavetni. Elkezdtük a magunk termesztette
is sok hasznos útmutatást nyújtott. vetőmagokat megosztani egymással. Magbörzéket, palánta-
börzéket rendeztünk, ahogy azóta is, minden évben.
„Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés” parlamenti nyílt nap 2013-ban tízen megalapítottuk az alapítvány Közösségi
2008. március 22.
Vetőmagbankját, azóta tovább bővült a tagság. A bankba mini-
Az előadók minisztériumok tisztségviselői, a hazai állami mum három éve visszavetett saját vetőmaggal lehet belépni és
gyűjtemények és egyetemek vezető kutatói, hazai civilszer- vállalni kell a fajta folyamatos fenntartását, valamint évente
vezetek, külföldi génmegőrző szervezetek képviselői, többek 5-10 mintamennyiségű frissen termett szaporítóanyag vető-
között előadást tartott a Francia Paraszti Vetőmag Hálózat magbankba helyezését. Részletes leírást készítünk minden
elnöke is. évben a betakarított vetőmag az évi történetéről – vetés, ültetés,
Alapítványunk az egész napos rendezvény egyik kezdemé- betakarítás ideje, locsolás, meteorológiai körülmények, növény-
nyezője volt. védelem – és a fontos információról. Nyilvántartjuk a fenntartó
termesztési javaslatait és az éves termesztési beszámolókat,
Közösségi együttműködés a hazai sőt, a felhasználással kapcsolatos gasztronómiai javaslatokat is.
agro-biodiverzitás fenntartásáért A Vetőmagbank tagjai szabadon kérhetnek a gyűjtemény min-
den tételéből mintamennyiséget. Dolgozunk a minőségbiztosí-
A 2010-es években a sikeres vetőmagfogásra fókuszáltunk. A táson, szeretnénk egy laboratóriumot létrehozni.
képzések, szakmai utak, táborok tematikusan e témakör köré 2017-ben csapatépítés és tapasztalatszerzés lehetőségét
csoportosultak. megragadva négy napot két balaton-felvidéki vetőmagbank-
Kerestük az európai társszervezetekkel is a személyes kap- társunk biogazdaságában táboroztunk Szentbékkállán és
csolatot. 2014-ben részt vettünk egy kétnapos nemzetközi Hegyesden. Előző évben Nagyszékelyben volt vetőmagos
workshopon Nagyszékelyben, melynek tárgya a kertészeti Hűtött tároló az Arche Noah vetőmagbankjában 2014. továbbképző szakmai tábor, már másodjára.
Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 21
 BioPORTA
Ez történt, hírek

Tündérkert-mozgalom

füzetek
Tündérkertek gyümölcsös génbankok. A Kárpát-medencében
már 150 körül van a számuk. Kovács Gyula, Jánossy Andor-
díjas erdész indította el ezt a különleges fajtamegőrző és egy-
ben közösségi kezdeményezést. Mi a Pilisi Parkerdő Budakeszi
Erdészete területén ültetett 900 gyümölcsfa fejlődését követ- Élő örökség gyermekeinknek, unokáinknak
jük, morfológiai vizsgálatában és koronaalakításában vettünk
eddig részt önkéntes munkában.
Az együttműködésnek köszönhetően 2013 és 2021 között
„Oltógallyak nyomában” címmel 21 gyakorlatorientált, elmé-
leti gyümölcsgazdaképzést rendeztünk a Tündérkertben és a
Budakeszi Vadaspark kis oktatópavilonjában.
Nagy érdeklődés van minden évben a metszési, zöldmet-
szési bemutatók, a csemetevásárok, az elméleti képzéseink és Lajstromozott gyümölcsfa a Budakeszi Tündérkertben 2017.
a tanulmányi utak, táborok iránt is.
A különleges élmények közé tartoznak Kovács Gyula Most, hogy a 2000 óta eltelt éveknek az összefoglalására
göcseji ültetvényeiben töltött napok, melyeket Szarvas József vállalkozva áttekintem az eseményeket, magam is elcsodálko-
viszáki Pajtaszínházi estéivel, koncertekkel, színielőadással, zom, hogy tudtunk ennyi szép, izgalmas dologba belevágni!
gyümölcsészeti előadásokkal, kirándulással és a közös főzése- Igyekeztem a legfontosabbakat kiemelni, sok minden így is
inkkel tettünk teljessé. kimaradt. Mindenesetre örülök, hogy most ez így együtt van.
Sokféle képzettséggel rendelkezünk. Vannak közöttünk Maga az írás is öröm volt, hát még az elmúlt 21 év sok-
kertészek, tanárok, több művész, mérnökök, informatikusok, sok értéke: a természet titkaiba való be-betekintés, az egyre
fogorvosok és postai dolgozó, vasmunkás, nyugdíjas bányász, sikeresebb kertművelés, a jó termés, a közösségi élmények
biopék, nyelvi szaklektor, sajtmester, óvónő, bankár, térké- megélése és azzal a sok csodálatos emberrel való találkozás,
pész, közgazdász – a teljesség igénye nélkül. barátság!
Az évek alatt a képzéseknek és a projekteknek köszönhe- Az agro-biodiverzitás fenntartása állami feladat, ugyan-
tően sok-sok érdeklődő hallgató tudást, tapasztalatot szer- akkor valamennyiünk érdeke, lehetősége, felelőssége,
zett, közösségre talált nálunk. Közülük 150-en iratkoztak fel örömforrása.
levelezőcsoportunkba. Bordás-Varga Nóra

BioPORTA
füzetek
Élő örökség gyermekeinknek, unokáinknak
BioPORTA
füzetek
Élő örökség gyermekeinknek, unokáinknak
BioPORTA
füzetek
Élő örökség gyermekeinknek, unokáinknak
BioPORTA
füzetek
Élő örökség gyermekeinknek, unokáinknak
BioPORTA
füzetek
Élő örökség gyermekeinknek, unokáinknak

Zámbó Sándor

Németh István
– Németh Mónika
Ács Sándorné
EGÉSZ ÉVBEN Szásziné H. Henrietta
Rendek László

BIOMÓDSZEREK FRISS TOJÁS BIOSZŐLŐT

ÉLTETŐ HANSÁGI JÓ LENNE EGY
SZÁNTÓFÖLDÖN MŰVELÜNK 2.
ZÖLDSÉGFÉLÉK KEMENCE!
A kishantosi példa
Hatszakaszos zöldség- A növényvédelemtől Udvari és belső kemencék
vetésforgó Egészséges talaj, Háztáji csirkék, a szüretig építése, használata
egészséges növény
jércék, tojótyúkok
Előtérben a helyi és a bio fajták A zöldtrágya hatos haszna Fűtés, sütés, főzés,
A tojótyúkoknak megfelelő aszalás, füstölés
fehérjeellátás kell!

11 12 13 14 15
MÉREG NÉLKÜLI ÖTLETEK, GYAKORLATI TANÁCSOK KERTBARÁTOKNAK, KERTÉSZEKNEK, GAZDÁKNAK | 2012 Ára: 800 Ft MÉREG NÉLKÜLI ÖTLETEK, GYAKORLATI TANÁCSOK KERTBARÁTOKNAK, KERTÉSZEKNEK, GAZDÁKNAK | 2012 Ára: 800 Ft MÉREG NÉLKÜLI ÖTLETEK, GYAKORLATI TANÁCSOK KERTBARÁTOKNAK, KERTÉSZEKNEK, GAZDÁKNAK | 2012 Ára: 800 Ft MÉREG NÉLKÜLI ÖTLETEK, GYAKORLATI TANÁCSOK KERTBARÁTOKNAK, KERTÉSZEKNEK, GAZDÁKNAK | 2012 Ára: 800 Ft MÉREG NÉLKÜLI ÖTLETEK, GYAKORLATI TANÁCSOK KERTBARÁTOKNAK, KERTÉSZEKNEK, GAZDÁKNAK | 2012 Ára: 800 Ft

Miért és hogyan lesz BIO a gyümölcs, a tej és – mondjuk – a menta, a csirkepaprikás?

Kitűnő szakemberektől, jeles gazdáktól – akik maguk is mesterien csinálják – kaphatnak
rövid eligazítást egy-egy szakterületre, részterületre. Mindezt a bio szakirodalomban
egyedülállóan gazdag, színes képanyaggal illusztrálva láthatják. Egyaránt ajánljuk
kezdőknek, még nem biogazdáknak, bio­gazdál­kodóknak.
Sorozatszerkesztő: Seléndy Szabolcs.
Ára: 800 Ft/db postaköltséggel

Megrendelést felveszünk: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

Gyümölcsészeti tábor a Göcsejben Kovács Gyulával 2012-ben * 1535 Budapest, Pf. 800 • info@biokontroll.hu ( +36 (1) 336-1166

22 Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
Megjelent az új Ökológiai Cselekvési Terv
A z Európai Bizottság a közelmúltban bemutatta az új ökológiai cselekvési tervét, melynek célja az öko-
lógiai gazdálkodás és az ökológiai termékek fogyasztásának ösztönzése. A kitűzött cél szerint 2030-ig
az EU mezőgazdasági területeinek 25%-át szeretnék ökológiai gazdálkodás alá vonni, továbbá fejleszteni
kívánják az akvakultúrát is. A célok megvalósításához a különböző intézkedések mellett természetesen for-
rásokat is biztosítanak és nagy hangsúlyt kap az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kutatás és innováció.
Az elmúlt 10 évben az ökológiai gazdálkodás alatt álló terüle-
tek mintegy 66%-kal nőttek az Európai Unióban, a 2009-ben
8,3 millió ha-ról 2019-re 13,8 millió ha-ra. Az EU összes mező-
gazdasági területének 8,5%-án ökológiai gazdálkodás folyik. A
terület növekedésével párhuzamosan a kiskereskedelmi érté-
kesítés is jelentősen nőtt a 10 év során, 18 milliárd euróról
több mint 41 milliárd euróra.
Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) a Bizottság
politikájának középpontjában helyezkedik el. Fő célja, hogy
2050-re Európa fenntarthatóvá és klímasemlegessé váljon,
emellett a beruházások és a növekedés eszközeként szolgáljon.
A Zöld Megállapodás hangsúlyozza, hogy kulcsfontos-
ságú a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátási rendszerre való
átállás, különösen az, hogy megerősítsék a mezőgazdasági
termelők éghajlatváltozás kezelésére, környezetvédelemre
és a biodiverzitás megőrzésére tett erőfeszítéseit. A gazdák
elsőként szembesülnek a klímaváltozás és a biológiai sok-
féleség csökkenésének következményeivel, ugyanakkor a
nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok továbbra is a
biodiverzitás csökkenésének egyik fő kiváltó tényezői. Az öko-
lógiai gazdálkodók a jövő fenntartható gazdálkodásának úttö-
rői, akik utat nyitnak a környezet védelmét, a körforgásokat
és az állatjóllétet támogató zöld mezőgazdaság és az innovatív
termelési technológiák felé. Az ökológiai logó tükrözi a gaz-
dálkodók magasabb szintű termelési módszerek iránti elkö-
telezettségét és biztosítja a fogyasztókat arról, hogy az adott
terméket nagyon egyértelmű és szigorú fenntarthatósági
szabályok szerint állították elő. Még fontosabb, hogy az öko-
lógiai gazdálkodás sokkal több teret enged a természetnek a
mezőgazdasági területeken, és ellenállóbbá teszi a termelőket
a gazdasági, az egyre kiszámíthatatlan természeti és éghajlati
változásokkal szemben.
Az ökológiai gazdálkodásnak köszönhetően a vidéki jöve-
delmek növekednek, így az központi szerepet játszik Európa
helyreállításában. Az ökológiai gazdálkodás és fogyasztás
kulcsszerepéről széles körű egyetértés alakult ki. A Bizottság
termelőtől a fogyasztóig és a biodiverzitási stratégiában azt a
célt tűzte ki, hogy az EU mezőgazdasági területeinek legalább
25%-a ökológiai művelés alá kerüljön és jelentősen növeked-
jen az ökológiai akvakultúrás termelés is 2030-ra. Az Európai
Parlament a 2020. január 20-ai Zöld Megállapodással kapcso-
latos állásfoglalásában hangsúlyozta a mezőgazdaság kibocsá-
tás csökkentésében betöltött szerepét az olyan fenntartható
gyakorlatok révén, mint az ökológiai gazdálkodás. A termelő-
től a fogyasztóig stratégiával kapcsolatban a Tanács kiemelte
az ökológiai élelmiszerek fenntartható élelmiszer rendsze-
rekben betöltött szerepét. Az emberek az EU-ban mindenütt
támogatják a fenntartható gazdálkodást és élelmiszer előál-
lítást, továbbá jelentősen nőtt az EU öko logó ismertsége is.
Mindezek indokolják azt, hogy a Bizottság előterjessze ezt
a biogazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervet, amely a
24
2014-2020-as időszakra vonatkozó cselekvési tervre épül.
A jelenlegi előrejelzések szerint ebben az évtizedben jelen-
tősen növekedni fog az ökológiai ágazat. Ha a továbbiakban
mindent az eddigieknek megfelelően teszünk, akkor az öko-
lógiai gazdálkodás aránya, egyes források szerint, 2030-ra a
mezőgazdasági földterületek 15-18%-át kell elérnie. A célként
kitűzött 25%-os arány jelentősen növeli az ambíciókat. Az
akcióterv célja, hogy segítse az ökológiai gazdálkodás EU-s
piaci részesedésének növekedését azáltal, hogy ösztönzi a
gazdálkodók ökológiai gazdálkodásra való átállását és javítja
az ökológiai élelmiszerek hozzáférhetőségét.
Az európai polgárok élvezik a biztonságos, kiváló minő-
ségű élelmiszereket, azonban a háztartások élelmiszerekre
fordított kiadásainak aránya évtizedek óta csökken és az
alacsonyabb élelmiszerárak következtében a gazdálkodók
jövedelme stagnál. Az ökológiai gazdálkodás költségesebb,
mivel a biogazdák sokkal extenzívebb módon gazdálkodnak
és természetes eljárásokat és anyagokat használnak, nem
alkalmaznak szintetikus készítményeket és alacsonyabbak
a terméshozamok. Azonban a biogazdák gyakran nagyobb
bevételre tesznek szert, mivel a biotermékek általában a
szokványosnál magasabb áron kelnek el és a fogyasztók
nagyra értékelik az ökológiai gazdálkodás környezet védel-
méhez való hozzájárulását.
A biotermékek közbeszerzés révén az iskolai és a munka-
helyi étkeztetésbe, az ösztönzők és a láthatóság révén a ven-
déglátásba, a promóciós kampányok révén a szupermarketek
kínálatába és a mindennapi otthoni főzésbe való beépítésével
sokkal több bioélelmiszer lesz elérhető az európai polgárok
számára. Ugyancsak foglalkozni kell a bioélelmiszerek hoz-
záférhetőségével és megfizethetőségével, hogy az ökológiai
élelmiszerek az alacsony jövedelmű családok számára is sok-
kal elérhetőbbé váljanak. Az ökológiai cselekvési tervnek célja
továbbá, hogy az oktatási, képzési lehetőségek bővítésével, az
ökológiai termékek piacának növelésével és megfelelő ösztön-
zők meghatározásával támogassa a termelőket az ökológiai
gazdálkodásra való átállásban.
Az ökológiai termelés és fogyasztás mértéke tagállamon-
ként jelentősen eltér, az ökológiai gazdálkodás alatt álló terü-
letek aránya 0 és 25% között mozog. Minden tagállam számára
elengedhetetlenül fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet,
kidolgozza saját, ökológiai gazdálkodásra vonatkozó nemzeti
stratégiáját, az ágazat átfogó elemzése és a kapcsolódó intéz-
kedések, ösztönzők, egyértelmű határidők és nemzeti célki-
tűzések alapján. Valamennyi tagállamnak nyilatkoznia kell
arról, hogy hogyan kíván hozzájárulni az uniós célkitűzéshez,
és meg kell határoznia egy saját értéket az ökológiai területek
arányára vonatkozóan 2030-ig. A nemzeti ökológiai cselekvési
terv sikerének biztosítása érdekében a tagállamoknak meg-
felelő kapacitást kell kialakítaniuk annak végrehajtására és a
Bizottság nyomon követi a tagállamok előrehaladását.
Biokultúra 2021/2-3
Az ökológiai cselekvési terv három tengely mentén épül fel,
illeszkedve az élelmiszer ellátási lánc szerkezetéhez (előállítás,
feldolgozás, valamint kiskereskedők és fogyasztók). Egyrészt
fontos az ökológiai termékek iránti kereslet növelése, ami
egyrészt elősegíti az ökológiai ágazat további fejlődését, más-
részt biztosítja az ökológiai vállalkozások számára a kiegyen-
súlyozott és jövedelmező piacot. Az ökológiai gazdálkodásra
való áttérés ösztönzéséhez szükség van az ökológiai termékek
fogyasztásának növelésére. A 2. tengely azokra az ösztön-
zőkre összpontosít, amelyek révén biztosítható az ökológiai
területek 25%-os arányának eléréséhez, valamint az ökológiai
akvakultúra jelentős növeléséhez 2030-ig. A 3. tengely pedig
olyan intézkedéseket és törekvéseket foglal magában, ame-
lyek növelhetik az ökológiai ágazat fenntarthatósági és kör-
nyezeti kihívások leküzdéséhez való hozzájárulását.
A Bizottság jelentős összeggel kívánja támogatni az ökoló-
giai témához kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenysége-
ket is.
Ü 1. Tengely: ökológiai élelmiszerek és termékek
mindenkinek: a kereslet ösztönzése és a fogyasztói
bizalom biztosítása. Az európaiak átlagosan évi 84 eurót
költenek biotermékekre, az egy főre jutó éves fogyasztás az
egyes tagállamok között jelentősen eltér, 1 és 344 euró között
mozog. Ennek számos oka van, egyrészt nagy eltérések mutat-
koznak a vásárlóerőben, de emellett az egyes régiókban még
mindig csak most van kialakulóban a piac, számos területen
hiányoznak a megfelelő ellátási láncok, illetve a fogyasztók
nem mindenütt ismerik az ökológiai logót és az ökológiai gaz-
dálkodás előnyeit. Az ökológiai területek kívánt növekedése
nem jöhet létre az ökológiai termékek iránti kereslet növeke-
dése nélkül. A cselekvési terv célja, hogy fellendítse a bio élel-
miszerfogyasztást az Unióban.
Az 1. tengely olyan intézkedéseket foglal magában, ame-
lyek ösztönzik az ökológiai termékek iránti keresletet, növelve
a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudatosságát és az ökológiai
logó iránti bizalmát. Ilyen az ökológiai gazdálkodás és az EU
ökológiai logó támogatása, az ökológiai étkezdék támogatása
és a zöld közbeszerzés alkalmazásának növelése. Tervezik az
iskolai ökológiai programok megerősítését. Az élelmiszerek-
kel kapcsolatos csalás megelőzése és a fogyasztók bizalmá-
nak megerősítése, illetve a nyomon követhetőség javítása is
e tengely intézkedései között szerepel. A Bizottság vizsgálja
továbbá a magánszektor ökológiai élelmiszerek népszerűsíté-
séhez való hozzájárulásának lehetőségeit.
Ü 2. Tengely 2030 felé: az átállás ösztönzése
és a teljes értéklánc megerősítése. Az ökológiai terüle-
tek 8,5%-os átlagos aránya nagy különbségeket takar az egyes
tagállamok között, ez a 0,5%-tól 25%-ig terjed. A cselekvési
tervnek ösztönöznie kell az ökológiai gazdálkodás növeke-
dését, különösen azokban a tagállamokban, ahol az arány
alacsony. A legtöbb tagállam már meghatározta az ökológiai
mezőgazdasági területekre vonatkozóan elérni kívánt célt.
Ezzel párhuzamosan a KAP továbbra is az átállás támo-
gatásának kulcsfontosságú eszköze. Jelenleg a KAP mintegy
1,8%-át fordítják a biogazdálkodás támogatására. A jövő-
beli KAP olyan ökorendszereket tartalmaz, amelyeket 28-58
millió eurós (a tárgyalások kimenetelétől függően) költség-
vetéssel támogatnak a 2023-2027-es időszakban. Ezeket az
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
ökorendszereket az ökológiai gazdálkodás fellendítésére lehet
használni. Fontos szerepet kap e tengely keretében a bevált
gyakorlatok megosztása és a piac átláthatóságának növelé-
sére tett intézkedések. Az élelmiszerlánc szervezettségének
erősítésével javulnak a piaci értékesítési lehetőségek is. Elő-
térbe helyezik a helyi és a kisüzemi feldolgozás megerősítését
és a rövid kereskedelmi folyamatok támogatását. Az ökoló-
giai előírásoknak megfelelő takarmányozás és az ökológiai
akvakultúra fejlesztése is előtérbe kerül.
Ü 3. Tengely: példával elöl járó biotermékek;
az ökológiai gazdálkodás fenntarthatósághoz való
hozzájárulásának javítása. A fenntartható és ellen-
álló mezőgazdasági és akvakultúra ágazat a megnövekedett
biodiverzitástól függ, ez az egészséges ökoszisztéma alapja,
és kritikus jelentőségű a talaj tápanyag körforgás, a vizek
tisztasága és a beporzó rovarok fenntartása szempontjából.
A nagyobb biológiai sokféleség lehetővé teszi a gazdálkodók
számára, hogy jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz.
Mivel a globális hőmérséklet emelkedik és egyre kiszámít-
hatatlanabb az időjárás, fontos, hogy megerősítsük a gazdál-
kodás, többek között a biogazdálkodás szerepét az éghajlat-
változás elleni küzdelemben. Az extenzív művelési gyakorlat
és a megújuló energiaforrások használata révén az ökológiai
gazdálkodás élen járhat az erőforrások jobb kihasználása, vala-
mint a hulladék és széndioxid kibocsátás csökkentése terén.
A kutatásnak kulcsfontosságú szerep jut e célkitűzések
elérésében, ezért a Bizottság jelentős támogatást nyújt az öko-
lógiai ágazathoz kapcsolódó pályázati felhívások keretében.
E tengely egyik fontos célkitűzése az éghajlati és környe-
zeti lábnyom csökkentése. Emellett lépéseket kívánnak tenni
a genetikai változatosság növelésére és az ökológiai gazdálko-
dásban a hozamok fokozására. Az ökológiai gazdálkodásban
vitatott inputok és egyéb növényvédő szerek alternatívái is a
figyelem középpontjába kerülnek, előtérbe kerül az ezekkel
kapcsolatos kutatás és innováció. E tengely keretében külön
figyelmet szentelnek az erőforrások hatékonyabb felhaszná-
lására és a műanyagok felhasználásával kapcsolatos problé-
mákra is. A Bizottság támogatni fogja a hatékony és fenntart-
ható vízhasználatot, a megújuló energia használatát és a tiszta
közlekedést, valamint a tápanyag kibocsátás csökkentését.
Nagy Judit
A főszerkesztő megjegyzése: „A Magyar Biokultúra Szövetség le-
tette a magyar ökológia gazdálkodási cselekvési terve első, majd
az EU-éhoz igazított második változatot is az Agrárminisztérium
asztalára, kezdeményezve annak társadalmi vitáját.”
25
Ez történt, hírek Ez történt, hírek

Ökogazdálkodási trendek Németországban éghajlati adottságok, a mezőgazdasági területek szűkössége,

N émetországban, a világ második legjelentősebb biotermék-felvevőpiacán továbbra is nagy népszerűségnek örvende-
nek az ökológiai előállítású termékek. A 2020-as, korona-válsággal terhelt évben ráadásul még több fogyasztó fordult
a biotermékek felé, 17%-kal nőtt ezen termékek forgalma. A jelenlegi német kormánykoalíció 2018-ban azt az ambíciózus
célt tűzte ki, hogy 2030-ig a jelenlegi közel duplájára, 20%-ra növekedjen az ökogazdálkodás alatt levő területek aránya.
Valószínűsíthető, hogy a 2021-es német parlamenti választásokat követően – a majdani kormány összetételétől függetlenül
– sem változik ez az irány. Ugyanakkor a konvencionális termékeknek is fontos szerepet szánnak az élelmezésben – azt nem
leépíteni, hanem ökologizálni kívánják. A biotermékek népszerűségét illetően eltérő vélekedések látnak napvilágot: egyes
kutatások szerint a fogyasztók nagy része vásárol ugyan ilyen termékeket, azonban az is megállapítható, hogy a biotermé-
kek jelentős részét továbbra is egy szűk, rendkívül tudatos, a felárat vállalni tudó és kívánó réteg vásárolja meg. A magyar
biotermék-kivitel szempontjából megemlítendő, hogy a német biogazdaságok bővülése mellett a kereslet is folyamatosan
bővül, így a németországi bioélelmiszer-előállítás a jövőben sem fogja tudni nélkülözni a külföldről történő behozatalt.
Politikai háttér A főbb ökológiai gazdálkodási trendek
A német közbeszédben élénk vita folyik arról, hogy merre – a gazdaságok átállása
haladjon a mezőgazdaság, mekkora ökológiai ambíciószint- A 2020-as mezőgazdasági cenzus alapján Németországban az
tel valósítsák meg a Közös Agrárpolitikát, továbbá jogos-e, ökológiai gazdálkodás az elmúlt 10 évben jelentős fejlődésen
hogy a nagyüzemek csak azért kapjanak magasabb összegű ment keresztül. A biogazdaságok száma 2020-ra 35 413-ra
támogatást, mert nagy területen gazdálkodnak. Az ökoló- emelkedett, amely 60%-kal magasabb, mint tíz éve. Az összes
giai versus konvencionális termékek közötti vitát a jelen- németországi üzemnek így már 10%-a állt át az ökológiai
leg kormányzó CDU/CSU-SPD kormány 2018-as koalíciós gazdálkodásra. Az ökológiailag megművelt területek aránya
szerződésében levő tétel próbálja moderálni, mely szerint a 5,6%-ról 10,2%-ra, 1,7 millió hektárra nőtt. Az öko állattartó
két gazdálkodási módnak egymás mellett kell léteznie, egy- telepek száma 43%-kal, 17 500-ra nőtt, melyből 13 300 szar-
mást jól kiegészítve, egyfajta „hibrid-mezőgazdaságként“. vasmarhát, 5 600 baromfit és 1 700 sertést tartott.
A társadalmi elvárások miatt fejlődnie ugyanakkor mind- Két nagy német érdekvédő szervezet, a Német Parasztszö-
kettőnek szükséges: a biogazdálkodásnak hatékonyabbá, a vetség (DBV), valamint az Ökológiai Élelmiszergyártók Szö-
konvencionális termelésnek pedig erőforrás-takarékosabbá vetsége [BÖLW]) 2021 elején egyaránt úgy értékelte, hogy a
és állatbarátabbá kell válnia (utóbbinak úgy, hogy közben a német gazdák jelentős részének az ökológiai gazdálkodásra
hatékonysága nem csökken). történő átállás jelenti a kitörési lehetőséget. Miközben az
A német szövetségi agrártárca 2021 januárjában publi- elmúlt öt évben 12 ezer gazdaság megszűnt (a német agrá-
kálta a 2020-as év Öko-Barométerét. A tanulmány szerint a rium egyik nagy problémája), addig ugyanebben az időszak-
fogyasztási szokások egyértelműen erősítik a biotermékek ban 8 ezer gazdaság állt át az ökológiai termelésre, amely a
piaci pozícióját és növelik a forgalmát. Az alkalmi fogyasztók- kiutat, előrelépést jelenti sok gazdaság számára.
ból rendszeres fogyasztók válnak, egyre többen keresik eze- A Parasztszövetség saját kutatása szerint a megkérdezett
ket a termékeket. A német minisztérium szerint az ágazat a gazdák 17-18%-a fontolja az átállást (2017 előtt ez mind-
korona-válság alatt is tudott növekedni, amelyet egyrészt az össze 11% volt), ebből már 3% döntött is az átállás mellett;
ökotermesztés állami támogatása, másrészt az állami jelölés eközben folyamatosan növekszik az átállt gazdaságok aránya
eredményezett. Utóbbi kapcsán megemlítendő, hogy több (2020-ban 10%; 2016-2020 között 8000 üzem). Ami az ágaza-
mint 6 ezer gyártó közel 90 ezer terméke rendelkezik ezzel a tok szerinti megoszlást illeti, a szántóföldi növénytermesztés
jelöléssel, és egyre több gazda dönt úgy, hogy – látva a jelö- népszerűbb, mint az állattartás, vagy a takarmány-előállítás.
lésben rejlő potenciált – ökológiaira állítja át a termelését. Az A további átállások, és ezáltal a jelenleg kormányzó CDU/CSU-
állami bio-jelölés célja az, hogy megbízhatóan és átláthatóan SPD nagykoalíció által kitűzött cél, a 20%-os biogazdálkodási
mutassa be azt, hogy az adott terméket nemcsak a törvényi területarány elérése 2030-ra reális cél lehet, amennyiben a
minimális standardok, hanem annál szigorúbb feltételek piac továbbbra is ilyen ütemben bővül (márpedig a bővülés
mentén állítják elő. jelenleg folyamatos). Ráadásul a biotermékek iránti keresletet
a német termelés nem is tudja fedezni, ezért számos import-
termék, vagy -alapanyag (köztük magyar is) található a német
szortimentben, illetve késztermékekben.
A Parasztszövetség szerint az a német ágazati cél, hogy
az alapanyagok nagyobb részét Németországban termeljék
meg, hogy az import nyersanyagot ki tudják vele váltani.
Erre ráerősítenek – különösen a korona-pandémia elmúlt
egy évében – azok a politikai nyilatkozatok, amelyek a hazai
termelést, a regionális termékeket, a rövid ellátási lánco-
kat részesítik előnyben (elsősorban ellátásbiztonsági, vala-
mint környezetvédelmi szempontokból). Ezek a kijelentések
elsőre aggodalmat kelthetnek az eddig a német piacra szállító
magyar cégekben. Látni kell ugyanakkor, hogy a földrajzi-
a német élelmiszeripar jelentős import-igénye, valamint a
német fogyasztók és civilek fokozott elvárásai miatt egyelőre
nem kell tartani attól, hogy az eddig a külpiacokról beszer-
zett nyersanyagokat, vagy félkész-, illetve késztermékeket
mind Németországban állítsák elő. A magyar exportorientált
biotermelőknek és bioélelmiszergyártóknak így a német piac
továbbra is jelentős felvevőpiac maradhat, a megfelelő minő-
ség és ár biztosítása esetén.
Ami a konkrét termékköröket illeti, az elmúlt években
megnőtt átállások következtében elsősorban a húsmarha-
és a tejtermelés, továbbá a gabonatermesztés jutott el olyan
átállási szintre, hogy a német biotermelés már képes fedezni,
vagy hamarosan fedezni fogja a hazai fogyasztási igényeket. A
magyar-német agrárkülkereskedelem szempontjából itt egye-
dül a gabona lehet érintett.
A biotermékek pozíciójának felértékelődése
a korona-pandémia idején
A korona-válság egyes szektorokban – pl. a HORECÁ-ban –
jelentős visszaesést eredményezett, azonban a fogyasztás a
vendéglátó helyekről és a rendezvényekről áttevődött az ott-
honi fogyasztásra. Az egészség- és környezettudatossági szem-
pont pedig hozzájárult ahhoz, hogy a német vásárlók érdek-
lődése a biotermékek iránt nemhogy nem csökkent, hanem
jelentősen megnőtt: azok forgalma 2020-ban rekord-értéknek
számító 14 milliárd eurót ért el, amely 17%-kal magasabb az
előző évi értéknél. A különösen kritikus „Lockdown“ idősza-
kokban az ökológiai minősítésű termékek forgalma az előző
évi értéket 20-30%-kal is meghaladta. Az ökológiai gazdasá-
gokból származó hús, liszt, zöldség és gyümölcs forgalma nőtt
a legjobban, 25% (gyümölcs) és 70% (baromfihús) között.
2020-ban a bioélelmiszerek aránya a teljes élelmiszerpiacon
belül 6,4%-ot tett ki.
A biotermékek népszerűségének növekedése
– ellentétes következtetésekkel
2021 elején Németországban több közvéleménykutatás ered-
ménye is megjelent a biotermékek népszerűségéről. Az vitatha-
tatlan, hogy az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek
ismertsége és népszerűsége nő, egyre több áruház állandó szor-
timentjében (még a diszkontokéban is) kapnak helyet a keres-
kedelmi, avagy saját márkás biotermékek. A felmérések közötti
különbségek ugyanakkor arra világítanak rá, hogy a termékek
népszerűsége nem egyenlő azzal, hogy a fogyasztók többsége
nagy mennyiségben meg is vásárolja ezeket a termékeket.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég közvé­
le­mény­kutatása szerint a vásárlók 24%-a több bioterméket
vásárolt, mint konvencionálisat, eközben pedig a vevőkör is
szélesedett: a megkérdezetteknek mindössze a 11%-a nyilat-
kozott úgy, hogy egyáltalán nem vásárol biotermékeket. A fel-
mérés szerint különösen a zöldségek és gyümölcsök esetében
a legfontosabb, hogy ökológiai gazdálkodásból származzon az
áru (68% vélekedik így), miközben a húsok, húskészítmények
és tejtermékek esetében a fogyasztók 48%-a gondolja így. Ami
az értékesítési csatornákat illeti, biotermékeket elsősorban a
szupermarketekben vásárolnak (68%), az online kereskedel-
met pedig csak kevesen (7%) választják (42% abszolút eluta-
(A szerző felvételei)
sítja, 41% ugyanakkor nyitott lenne rá). A biotermékek árér-
zékenysége némileg csökkent: míg 2017-ben a vásárlók 63%-a
vásárolt az alacsonyabb ár miatt inkább konvencionális élel-
miszert, addig 2020-ra ez az arány 49%-ra csökkent. A felár
kifizetésére való hajlandóság termékcsoporttól is függ: a meg-
kérdezettek fele egy liter biotejért akár 1,45 eurót is kifizetne
(a konvencionális ára ennek kb. a fele), 1 kg bio-csirkehúsért
pedig 13,26 eurót (konvencionális: kb. 5,56 euró/kg). A PwC
illetékese szerint a felmérés eredménye arra mutat rá, hogy
egyre több ember figyel oda a táplálkozására és választja tuda-
tosan a biotermékeket; az egészséges élelmiszer mellett pedig
a másik érv a fenntartható gazdálkodás. A fogyasztók emellett
igénylik azokat az információkat, melyekből kiderül, milyen
módon és milyen környezeti hatásokkal állítják elő az élelmi-
szert. A PwC úgy látja, hogy e téren mind a termelőknek, mind
a kereskedőknek még fejlődniük szükséges, hogy kielégítsék a
vásárlók ezirányú igényeit.
A közvéleménykutatásokkal (mint amilyen az előbb emlí-
tett PwC) szemben árnyaltabb képet ad azonban a német
Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Intézet (BLE) által a
Szövetségi Ökológiai Gazdálkodási Program (BÖLN) keretein
belül végzett kutatás, mely szerint a megkérdezett fogyasz-
tók a valóságban sokkal kevesebb alkalommal vásárolnak
bioélelmiszereket. A német agrártárca háttérintézményeként
működő BLE megállapította, hogy a vásárlóknak mindös�-
sze a 4%-a számít öko-intenzív vásárlónak (ők a saját kiadá-
saik 20%-át költik bioélelmiszerekre és ők vásárolják meg a
bioélelmiszerek felét), 15%-a öko-médium vásárlónak (övéké
a megvásárolt bioélelmiszerek egyharmada), a fennmaradó
80% pedig csupán az alkalmi, vagy a ritka vásárlók közé tar-
tozik. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók 80%-a az összes érté-
kesített bioélelmiszereknek csupán a 17%-át vásárolja meg.
A BLE ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nagy for-
galmat kitevő, szélesebb körben népszerű élelmiszercsopor-
toknál (fagyasztott készítmények [pizza, jégkrém], édesipari
termékek [gumicukor, torta, praliné]) lenne célszerű a bio-
termékek arányát növelni, hogy ezzel további fogyasztókat
lehessen megnyerni a bioélelmiszerek számára.
Illés Bálint
mezőgazdasági és környezetügyi
szakdiplomata, Berlin

26 Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 27

Ez történt, hírek
A drónokat légfékkel szerelik, ugye?
Avagy a mezőgazdasági permetező drón jelene és kálváriája
A technológia legalizálását és gyakorlati integrálását
évről évre, közel fél évtizede tervezgetik és ígérgetik
az unióban, annak ellenére, hogy Ázsiában és a tengeren-
túlon több százezer drón repül a legkülönbözőbb kultú-
rák fellett fehérizzásig, mára hozzáértéssel kiválasztott
szereket szakszerűen kijuttatva, akár viszontagságos
körülményeket leküzdve, kiváló hatásfokot elérve.
A kérdés nem is az, hogy mit miért nem lehet, nem szabad,
hanem leginkább az, hogy milyen lehetőségektől, milyen nye-
reségtől, milyen kizárólag a gyakorlati alkalmazásokból, valós
bevetésekből visszanyert tapasztalatok által garantált fejlesz-
tésektől esik el a mezőgazdaság és az iparág hazánkban és a
kontinensen évek óta.
Itthoni méretekben és ésszel gondolkodva, a hangsúlyt a
monokultúrális gigagazdálkodás helyett a minőségi terme-
lésre, a sokszínűségre és világszínvonalú hungarikumaink
megőrzésére, bővítésére helyezve, még nehezebben alátá-
masztható az a gondolkodásmód, hogy „Ej, ráérünk arra még.”
A kihalófélben lévő légi permetezés feladatát – többször
is hívtak hozzá már papot –, annak egyedi adottságait, sokat
szidott hátrányai nélkül és az ismert veszélyeit minimálisra
csökkentve, milyen technológia lesz képes átvenni napjaink
teljességgel kiszámíthatatlan időjárási körülményei között?
A kihívás zökkenőmentes átvállalásához és a feladat
elvárhatóan magasabb szintű teljesítéséhez, a mára kifor-
rott és napról napra, szinte követhetetlen tempóban fejlődő
dróntechnológiához talán az engedélyeztetési és a jogi háttér
biztosítását is fel kellene, legalább belépő szintre zárkóztatni.
A gyakorlat azonban nem ez. A jogalkotás és számos szer-
vet, hivatalt érintő engedélyeztetés több éves lemaradásban,
a józan paraszti észtől elrugaszkodva, egyre messzebb kullog
kötelezettségeik mögött. Ez európai szintű, brüsszeli beteg-
ség, ami ma csak viszket, az lehet, hogy holnapra begyullad
és fájni fog. Egy dologban azonban nem hibás a rendszer:
a drónos kijuttatáshoz szükséges engedélyek kérelmének
benyújtása a gyártók feladata, mely tény tükrében a késede-
lem elgondolkodtató.
A drónos kijuttatási technológia koránt sem képes telje-
sen átvenni, helyettesíteni a hagyományos eszközök szere-
pét, azonban létjogosultsága, szükségessége tagadhatatlan a
modern mezőgazdaságban, számos kizárólagos előnye mel-
lett. A hasznos teher megnövelésével, a fejlett repülésbizton-
sági, önvédelmi rendszerekkel ellátott berendezések jelenleg
párban, vagy hármasával (USA) és a közeljövőben flottában
történő biztonságos vezérlésével, a félautonóm és programo-
zott repüléseket biztosító algoritmusoknak köszönhetően
egyre nagyobb területeket képesek időarányosan kezelni.
A hazai gyakorlati alkalmazás megkezdése vitathatatlan
mérföldköve lehetne a technológia kultúránkénti továbbfej-
lesztésének, finomhangolásának, hiszen szinte esetenként
eltérő mennyiségek, keverési arányok, konzisztenciák kerül-
nek (földközeli) légi kijuttatásra a legkülönbözőbb eredmé-
nyeket megcélozva, újabb és újabb kihívások, környezeti szél-
sőségek között.
28
A jól ismert és bevált szórófejek és fúvókák szerepe, a szé-
les körben alkalmazott LV és ULV technológiákhoz fejlesztett
hatékony szerek és tápanyagok alkalmazhatósága, a precíziós
földi gépek és algoritmusok tévedhetetlensége, mind abba az
irányba mutatnak, hogy a permetező drón nem más, mint egy
közvetlen a növényzet felett, illetve között repülő csúcstraktor.
Ezért érthetetlen, hogy legalább az ökológiai gazdálko-
dásban felhasználhatónak ítélt, drónos permetezéssel-szó-
rással kijuttatható készítmények, biológiai növénytápszerek,
bizonyítottan nontoxikus növénykondicionáló szerek, levél-
trágyák, mikro- és makroelemek, amino- és huminsavak,
haszonrovar-lárvák nem estek a mai napig kevésbé szigorú
szabályozás alá, nem lettek hosszú évek leforgása alatt lépés-
ről lépésre kiemelve a törvény szigora alól abból a célból, hogy
széleskörben, a kísérleti fázist rég maguk mögött hagyva,
immáron több éven keresztül éles kijuttatások alanyai lehesse-
nek, ezzel nem csupán maga a technológia, hanem a technoló-
giához illeszkedő input anyagok termékfejlesztését elősegítve.
Svájc elkapkodta a dolgot, 2019 óta legális a tevékenység.
Hegyvidéki, teraszos, sziklás, szétszabdalt, meredek szőlőbir-
tokain – nem csak a fölázott időszakokban – a technológiát
két éve „megváltásként” emlegetik. Az éves kijuttatás megfe-
lelően kiválasztott szerek alkalmazásával, szinte teljességgel
kihelyezhető drónnal. A biztonsági zónát közben 30 méterről
20 méterre redukálta a hatóság. Az integráció ott elkezdődött.
Renitens drónreptetők közel tíz éve szórhatnak tricho­
grammát, példának okáért Németországban és Franciaor-
szágban, ahol a termelők nem csekély állami szubvencióban
részesülnek a kukoricamoly elleni küzdelemben. Az adekvát
riasztó rendszer és a petefürkész kiszórásához kapcsolódó
professzionális háttér rég kinőtte magát a gyerekcipőből, sőt
váltogatja azt, például amikor éppen kenderre szór haszonro-
var fészket.
Kivétel erősíti a tiltást: Spanyolországban, Görögország-
ban rájöttek, hogy a citrom, narancs és olajbogyó ültetvények
drónos permetezésénél, bizonyos körülmények függvényében
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
hatásosabb megoldás nincs. Valószínű a hazai diófáinkat évek
óta nyomorító fúrólégy elleni védekezésre ez nem vonatkozik.
Komoly ellentmondás az is, hogy miközben az éltető víz
minden cseppjéért küzdünk, egyre elkeserítőbb klimatikus
változások közepette, még mindig ragaszkodunk a nagy volu-
menű vízmennyiségekhez a permetlevek kijuttatásánál. Ren-
geteg kórokozót, ellenséget pont az utóbbi évek monszun jel-
legű esőzései segítik. Vizet a vízre? Ezen esetekben talán nem
észszerűbb a drónnal kijuttatható minimális vizet igénylő LV,
ULV technológiák előtérbe helyezése?
A nagy és lomha permetező drónok eszét fürge, ipari kame-
rákkal ellátott kisöccseik frissítik. Ha kell, konkrétan az adat-
átvitel sebességével kaphatnak parancsot differenciált kijutta-
tásra, foltkezelésre, variábilis kijuttatási mennyiségekre.
Az ember azonban még mindig nélkülözhetetlen az algorit-
musok által feldolgozott képanyagok végső interpretációjához
– mely helyzetben, mely beavatkozás a legmegfelelőbb, leg-
célravezetőbb. Így technológiáktól függetlenül továbbra is az
ember maga a leggyengébb láncszem, mert a hibaesetek közel
száz százalékáért ő a felelős.
A permetező drón azonban sok mindent nem tud és nem
is fog tudni, messze elmaradva a klasszikus társaitól: többek
között taposni, talajt tömöríteni, törni, sárban és belvízben
dagonyázni.
A sors iróniája az, hogy a permetező drónokat pont egy
világraszóló magyar találmányú fékrendszerrel szerelik az
unióban – ez a golyóstollas rendszer.
Kiss Márton
AGRO SMART Hungary Zrt.
Roszík Péter: Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően
A kiadvány elsődleges célja, hogy a szokványosan, „hagyományos módon” gaz-
dálkodóknak, illetve kezdő gazdáknak adjon segítséget döntésük meghozata-
lában, ha azt mérlegelik, hogy belevágjanak-e az ökológiai gazdálkodásba. Ter-
mészetesen forgathatják mások is, így például gyakorló biogazdák új területek
bevonásánál, területek átvételénél, a gazdaság bővítésénél, új tevékenységek
felvételénél vehetik különösen hasznát ennek a könyvnek.
Mondandónk egy része, főként az alapelvek, nagy szakmai rendszerek, mint
például a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás rendszere időtálló, míg
másik része folyamatosan változik, ilyenek a jogszabályok, felhasználható anya-
gok, módszerek köre stb.
A szerző 1994-től 18 éven át volt a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
elnöke, ahol rálátott a szokványos és a biogazdálkodás teljesítményére is. Ennek alapján joggal végezhet
összehasonlítást. Ezek alapján felelősséggel kimondható, hogy a jó biogazdák életesélyei, fejlesztési lehető-
ségei lényegesen jobbak, mint a jó szokványos gazdáké; a rosszaknak nincsenek esélyei egyik rendszerben
sem! És az talán még fontosabb, hogy az iparszerű, felhasznált anyagokban intenzív gazdálkodás rontja a
Föld, a termőföld, a környezet és a termékeit fogyasztók egészségi állapotát ezzel szemben az ökológiai
gazdálkodás gyógyítja mindezeket!
A kiadvány online elérhető a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapján (www.biokontroll.hu)
a Bio kisokos\Kiadványaink menü alatt.
Biokultúra 2021/2-3 29
Ez történt, hírek
A biovilág hírei
Ökológiai gazdálkodás a világban
A legfrissebb adatok szerint az ökológiai gazdálkodás tekin-
tetében a 2019-es esztendő egy újabb kedvező évnek bizo-
nyult. A legfrissebb FIBL felmérésben résztvevő 187 ország
2019-es év végi adatai alapján az ökológiai művelés alatt álló
területek mérete és az ökológiai termékek kiskereskedelmi
eladása is tovább növekedett és minden eddiginél magasabb
csúcsokat ért el.
A 2019-es évben 72,3 millió hektár ökológiai mezőgazda-
sági területről beszélhetünk világszinten, beleértve az átállási
területeket is. A legnagyobb ökológiai mezőgazdasági terület-
tel rendelkező régiók Óceánia (35,9 millió hektár), ahol a világ
ökológiai mezőgazdasági területeinek fele található, valamint
Európa (16,5 millió hektár, 23%), Latin-Amerika (8,3 millió
hektár, 11%), Ázsia (5,9 millió hektár, 8%), Észak-Amerika
(3,6 millió hektár, 5%) és Afrika (2 millió hektár, 3%).
A legtöbb ökológiai mezőgazdasági területtel rendelkező
ország Ausztrália (35,7 millió hektár), Argentína (3,7 millió
hektár) és Spanyolország (2,4 millió hektár).
Globálisan nézve, a világ mezőgazdasági területeinek 1,5
százaléka ökológiai terület jelenleg. Regionálisan nézve az
összes mezőgazdasági területen belül Óceánia régiója élvez
elsőbbséget, ahol az összes mezőgazdasági terület 9,6 száza-
léka ökológiai terület, valamint Európa, ahol ez az érték 3,3%,
ezen belül az Európai Unió területén 8,1%. Egyes országok-
ban jóval nagyobb arányú az ökológiai területek részesedése,
Liechtensteinben ez az érték például 41%, Ausztriában pedig
26,1%. Mintegy tizenhat országban a mezőgazdasági terüle-
tek több mint tíz százaléka ökológiai terület.
2019-ben az ökológiai területek nagysága 1,1 millió hek-
tárral bővült. Több ország is jelentős növekedésről számolt
be. Indiában például 18,6%-kal, azaz 0,36 millió hektárral
növekedett az ökológiai mezőgazdasági területek nagysága,
Kazahsztánban 18,6%-kal, közel 0,1 millió hektárral több
területről számoltak be.
Míg 2019-ben az ökológiai mezőgazdasági területek Afri-
kában, Európában, Latin-Amerikában és Észak-Amerikában
is növekedtek, addig Ázsiában 7,1 százalékos, azaz mintegy
0,45 millió hektáros csökkenés következett be, főképpen a
Kína által jelentett ökológiai területeknek, valamint az Óce-
ánia által jelentett területcsökkenéseknek köszönhetően. A
legnagyobb, abszolút értékben mért növekedés Európában
történt (5,9%, ami 0,9 millió hektár növekedést jelent), ezt
követi Észak-Amerika (9,1%-os növekedés, ami 0,3 millió hek-
tárt jelent), valamint Latin-Amerika (3,5%-os, azaz mintegy
0,28 millió hektár növekedés).
Az ökológiai mezőgazdasági területeken termelt növények
vonatkozásában a területek 92%-áról állt rendelkezésre infor-
máció, míg például a hatalmas ökológiai területekkel rendel-
kező Brazíliából és Indiából csak nagyon kevés adat érkezett.
Az ökológiai mezőgazdasági területek összetételére vonat-
kozóan elmondható, hogy több mint kétharmaduk, azaz
mintegy 49 millió hektár legelőként hasznosul. A legelők
összmérete 2019 során 1,2%-kal növekedett.
30
A 13,1 millió hektárnyi szántóföld az ökológiai mezőgaz-
dasági területek 18 százalékát teszi ki. Az egy évvel korábbi
adatokhoz képest mintegy 1,7%-os csökkenés következett
be, főképpen a Kínából jelentett területcsökkenések miatt. A
szántóföldek kategóriájába tartozó földeken főképpen gabo-
naféléket termesztenek (5,1 millió hektár), ezt követik a zöld-
takarmányok (mintegy 3,2 millió hektár), az olajos magvak
(1,7 millió hektár), valamint a szárított hüvelyesek és zöldsé-
gek. Az állandó növények az ökológiai mezőgazdasági terü-
letek hét százalékán találhatóak meg, összesen mintegy 4,7
millió hektáron. Ide vonatkozóan mintegy 17 000 hektáros,
azaz 0,4 százaléknyi növekedés történt. A legjelentősebbek az
olíva termőterületek, közel 0,9 millió hektárral, a kávé, több
mint 0,7 millió hektárral (15 %), a diófélék 0,6 millió hektárral
(13%), a szőlő 0,5 millió hektárral, (10%), valamint a kakaó
közel 0,4 millió hektárral (8%).
2019-ben mintegy 3,1 millió ökológiai termelőt tartottak
nyilván, 51 százalékuk Ázsiában tevékenykedik, 27 száza-
lékuk Afrikában. Európa részesedése 14%, Latin-Amerikáé
7%. A legtöbb termelő Indiában található (1 366 226 fő), ezt
követi Uganda (210 353 fő), valamint Etiópia (203 602). A ter-
melők számában 347 000 fős, azaz 12,5 százalékos növekedés
következett be 2019-ben.
Az ökológiai élelmiszerek és italok eladása meghaladta a
106 milliárd euró összértéket. Eladások tekintetében 2019-
ben a legnagyobb piaca az Egyesült Államoknak (44,7 milliárd
euró), Németországnak (12,0 milliárd euró), valamint Fran-
ciaországnak (11,3 milliárd euró) volt. A legnagyobb egy főre
eső fogyasztást 2019-ben Dániában mérték (344 euró/fő). Az
ökológiai piac részesedése Dániában 12,1%, Svájcban 10,4%,
Ausztriában 9,3%.
Az Európai Unió, mely a második legnagyobb ökológiai
piac, 2019 során összesen 3,2 milliárd tonna ökológiai mező-
gazdasági terméket importált. A trópusi gyümölcsök (friss
és szárított), diófélék és fűszerek képviselik a legjelentősebb
kategóriát, összesen 885 930 tonnát, mely az összes behozatal
27,3 százaléka, ezt követi az olajpogácsák, gabonafélék, a búza
és a rizs. Az EU főként Kínából importált ökológiai élelmiszer
termékeket, 2019-ben mintegy 433 705 tonnát, mely 13,4
százaléka az összes ökológiai importnak. Ukrajna, a Domi-
nikai Köztársaság és Ecuador 10%-ban részesedik az összes
importból.
A koronavírus világjárvány ökológiai piacokra gyakorolt
hatását a 2020-as évi adatok mutatják majd, mely adatokat
2021 során közölnek az országok és a 2022-es FIBL jelentés-
ben jelennek majd meg. A várakozások alapján a koronavírus
okozta helyzet felerősíti azt a folyamatot, mely során az öko-
lógiai élelmiszerek tekintetében egyre több regionális piac
alakul ki. Az elkövetkezendő években várható, hogy a fejlődő
országok, mint például Kína, India, Brazília és Indonézia piaci
részesedése gyors tempóban növekedni fog. A 2020 elején
kezdődő járvány nagy hatással volt mindennapi életünkre
és az ökológiai élelmiszerek iparára is. Egyre több fogyasztó
fordul az ökológiai élelmiszerek felé, mivel szeretnének sok-
kal többet tenni személyes egészségükért, jóllétükért és táp-
Biokultúra 2021/2-3
lálkozásukért. Az ökológiai élelmiszerek piaca valószínűleg
kedvező helyzetben lesz a post-COVID világban is, mivel a
járvány várhatóan megváltoztatja a globális ökológiai élelmi-
szeripart, további irányzatok alakulnak ki az ökológiai mező-
gazdaság fejlődésében is. Ilyen változások lehetnek az élelmi-
szer-ellátási láncok de-globalizálódása, az élelmiszerbiztonság
növekvő fontosságának előtérbe kerülése, az állami támoga-
tások bővülése, a nyomon követhetőség és átláthatóság növe-
lése az élelmiszerellátási láncokban, a megváltozott fogyasztói
szokások, valamint az online kiskereskedelem megnövekedett
jelentősége. FIBL
Növényvédő hagymakivonat
Az Európai Bizottság jóváhagyta a hagymakivonat úgyne-
vezett egyszerű anyagként való felhasználását. Az említett
rendelet ez év január végén jelent meg, mint a Bizottság (EU)
2021/81 végrehajtási rendelete az Allium cepa L. hagymaki-
vonat egyszerű anyagnak a növényvédő szerek forgalomba
hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és taná-
csi rendelet szerinti jóváhagyásáról.
Az egyszerű anyagok felhasználása tekintetében fontos,
hogy esetükben nincs szükség a növényvédő szerekre vonat-
kozó engedélyezési eljárások lefolytatására. Ezek az egyszerű
anyagok jelenleg élelmiszerként, vagy gyógyhatású anyag-
ként vannak forgalomban, de bizonyíthatóan növényvédelmi
hatással bírnak, a környezetre és az emberi egészségre adott
felhasználási körülmények között nem jelentenek kockáza-
tot. Az ilyen anyagok előzetesen egy európai uniós értékelé-
sen mennek keresztül, mely alapján a tagállamok szavaznak
jóváhagyásukról az egyszerű anyag kategóriában növényvédő
hatású anyagként.
A megszerzett jóváhagyás határozatlan időre szól, forgal-
mazásuk és felhasználásuk sem engedélyköteles. Még annyi
kitételt tartalmaz a rendelet, hogy a kivonatok elkészítésé-
hez használt hagymagumóknak élelmiszer minőségűnek kell
lenniük, és meg kell felelniük a WHO kiválasztott gyógynö-
vényekre vonatkozó monográfiáiban a Bulbus Allii Cepae-re
vonatkozó követelményeknek. Az Allium cepa L. hagymaki-
vonat megfelel a 178/2002/EK európai parlamenti és taná-
csi rendelet (4) 2. cikkében szereplő meghatározás szerinti,
élelmiszerekre vonatkozó feltételeknek. A kivonatot döntően
nem növényvédelmi célokra használják, de hasznos lehet
növényvédő szerként az ezt az anyagot tartalmazó termékek-
ben. A listában szerepel például már a napraforgóolaj, a szóda-
bikarbóna és a sör is. magyarmezogazdasag.hu
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
Veszélyben a magyar talajok, de még menthetőek
A talajok termőképességének megóvása és a talajdegradáció
csökkentése céljából megalakult Magyar Talajbaktérium-
Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szövetsége a veszélyben
lévő hazai talajok megóvására hívja fel a figyelmet. Hazánk
területének 80-85 százalékát mezőgazdasági művelésre alkal-
mas talajok fedik, művelés alatt az ország területének közel
fele áll. Mára sajnos elmondható, hogy az ország területének
több mint negyedén a szántóföldi művelésű területek már
valamilyen szinten erodálódtak.
Magyarország tekintetében a termőföld kiemelkedően
fontos erőforrás. A fenyegető degradációs folyamatok a sava-
nyodás, a szikesedés, a víz- és szélerózió, a szervesanyag
csökkenés, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása. Az
említettek közül jelenleg az egyik legjelentősebb probléma
a vízerózió, mely főképpen a hegyvidéki és dombvidéki tája-
kon okoz nehézségeket, mezőgazdasági területeink harmadát
károsítja. A víz által elhordott szerves anyagok és tápanyagok
miatt romlik az érintett területek termőképessége. A széleró-
zió okozta kedvezőtlen hatások mintegy 1,4 millió hektárnyi
területet érintenek. A talajok fizikai degradációját is mér-
sékelni szükséges, a talajtömörödést kiemelten, mely legin-
kább a nagyüzemi mezőgazdálkodásra jellemző legjobban.
A talajszerkezet leromlása a talaj ökológiai rendszerének és
biodiverzitásának károsodását, a finom egyensúlyi rendszer
felbomlását jelenti. A talajainkban lévő mikrobiális élet, a bak-
tériumok és gombák számának és diverzitásának csökkenése,
hanyatlása az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken
már nagymértékűnek mondható.
A globális tendenciákat megfigyelve, ha a jelenlegi ütem-
ben pusztulnak a talajok, akkor fél évszázad múlva gyakor-
latilag már nem lesz termőföld. Erre a megállapításra jutott
Prof. Dr. John Crawford professzor is, 2010-ben megjelent
munkájában, mely szerint Amerikában tízszer, Európában
tizenhétszer, Kínában ötvenhétszer gyorsabban pusztulnak
a termőtalajok, mint ahogy regenerálódnának. 2014 során
a FAO is megerősítette ezt. A Szövetség arra figyelmeztet,
hogy a talajok romlását csak teljes, 180 fokos szemléletváltás-
sal lehet megállítani. Vissza kell térni a múlt századi magyar
szakemberek, köztük Kemenesy Ernő javaslataihoz, mely sze-
rint a biológiailag jól beérett talaj alapfeltétele a termésbizton-
ságnak és a bőséges hozamnak. Ez a gyakorlatban a biológiai
talajművelést és tápanyagutánpótlást jelenti, melynek kerete-
ibe a talajmikrobiológiai termékek alkalmazása, takarónövé-
nyek ültetése és a szervestrágyázás tartoznak.
31
Ez történt, hírek
A talajélet, a mikrobiológiai állapot javítása alapfeltétele a
jó termőképességnek. Ehhez a jövőben a talajoltó mikrobioló-
giai készítményeket hívhatjuk segítségül, melyek használatá-
ról már közel két évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre.
Az említett anyagokkal a talajoltást a vetéselőkészítés idősza-
kában kell elvégezni, ezáltal támogatva a talajegészség megőr-
zését, a növények fejlődését és növekedését.
A termőtalajok szervesanyag tartalmának gyarapításának
vagy fenntartásának az egyik már bevált és hatékonynak bizo-
nyult módszere a tarló szakszerű kezelése is. A szántóföldön
lévő növényi maradványokat lebomlást segítő cellulózbontó
baktérium készítményekkel javasolt kezelni, majd a kezelt
szármaradványokat azonnal beforgatni a talajba. A talajoltás
során kijuttatott baktériumok számos kedvező tulajdonság-
gal rendelkeznek. Egyes törzsek a tápanyagok biztosításával
segítenek, más törzsek a talajszerkezet építését támogatják.
Ez utóbbiak az ún. nyálkaszerű anyagok (exopolicharidok) ter-
melésével viszonylag nagy mennyiségű vizet is képesek meg-
kötni, általuk a talajok vízháztartása is javítható.
Összefoglalásként elmondható, hogy a talajoltó baktérium
készítmények rendszeres használatával irányítottan gazda-
gítható a talajélet, javítható a talaj termőképessége és ezáltal
egyenletesebb, biztosabb, és nagyobb terméshozamok várha-
tóak. Hazánkban a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok
romlása a területek döntő többségén még orvosolható. Éven-
kénti kezelések segítségével a talajok feljavítása négy-öt évet
vesz igénybe, mely a jövő élelmiszerbiztonsága szempontjából
követendő példa lehet. www.agrarszektor.hu
Nyilvános az új KAP agroökológiai feltételeinek listája
Az Európai Bizottság (EB) január 14-én nyilvánosságra hozta
az Európai Unió új közös agrárpolitikájának (KAP) egyik leg-
fontosabb újítását, az agroökológiai feltételek listáját, vagy
más szóval az úgynevezett eco-scheme-k listáját. Az eco-
scheme lényege, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 20%-
át valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség, eco-
scheme teljesítéséhez kötik majd.
Az eco-scheme-k a korábbi zöldítés helyébe lépnek, ahhoz
hasonlóan Brüsszelben készíti elő az Európai Bizottság a lis-
tát, melyből a tagállamok választhatnak majd. A lista zárt lesz,
azaz a tagállamok az abban felsorolt gyakorlatok közül válo-
32
gathatnak, amelyet beemelnek majd a Közös Stratégia Tervbe,
majd az adott tagállamban gazdálkodók számára elérhetővé
válik. A gazdák számára a részvétel önkéntes alapon működik.
A javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osz-
totta. Az első, rövidebb lista a már létező, elfogadott uniós
gyakorlatokat tartalmazza, így az ökológiai gazdálkodást,
valamint az integrált növényvédelmet (élővizek melletti védő-
sávok, mechanikus gyomirtás, kártevő-rezisztens fajok ter-
mesztése). A bővebbik lista az „egyéb” elismert gyakorlatok
listája, mely a következőket tartalmazza:
•• agro-ökológiai gyakorlatok;
•• vetésforgó fehérjenövényekkel;
•• takarónövények az ültetvények sorközeiben;
•• téli zöldtakaró biztosítása;
•• extenzív, legeltetésen alapuló állattenyésztés;
•• klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata;
•• a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek
létrehozása;
•• a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés;
•• az ökológiai gazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele;
•• különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely,
javított padozat, árnyékolás, szellőztetés és párásítás a
hőstressz csökkentésére);
•• az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét
növelő gyakorlatok;
•• állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakci­
nálás, takarmánykiegészítők használata stb.);
•• legeltetési arány növelése;
•• szabadtartás arányának növelése;
•• agrár-erdészet;
•• magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása;
•• magas természeti értékű gazdálkodás;
•• műtrágyahasználat csökkentése, extenzív szántóföldi
művelés;
•• magas biodiverzitású ugar fenntartása;
•• széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás;
•• mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása;
•• gyepterületek létrehozása, extenzív használata;
•• szármaradványok betakarása;
•• tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése
innovatív megoldásokkal, optimális pH-érték beállítása;
•• javított tápanyaggazdálkodás;
•• inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkal-
mazása;
•• öntözés hatékonyságának növelése;
•• a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi
intézkedések;
•• rendszeres talajminta-vételezés,
•• hatékony vízgazdálkodás;
•• kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés és vetési
időszakok;
•• egyéb talajvédelmi gyakorlatok;
•• eróziót gátló sávok és széltörők;
•• teraszos művelés;
•• egyéb üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő gyakor-
latok;
•• emésztésből származó ÜHG-kibocsátást csökkentő
takarmányadalékok;
•• javított szervestrágyakezelés- és tárolás.
https://agronaplo.hu, https://mezohir.hu
Biokultúra 2021/2-3
Magas hozam elérése rosszabb minőségű talajokon
A FarmingUK internetes oldalon megjelent hírek szerint
a Nottinghami Egyetem és a Sanghaji Csiaotung Egyetem
(Shanghai Jiao Tong University) kutatói felfedezték a növé-
nyekben található úgynevezett etilén jelzést, mely a kemény
talajokban a gyökerek növekedését megállítja. A kutatás ered-
ményei szerint ez a jelzés „kikapcsolható”, melyet követően a
növények gyökerei képesek lesznek áttörni a kemény talajo-
kon is.
A tudományos felfedezés jelentősége óriási, hiszen európai
kontinensünkön több mint 33 millió hektárnyi összetömörö-
désre hajlamos föld van, ahol a talaj keménysége eddig akár
50%-os hozamkiesést is okozhat azáltal, hogy a növények
nem ereszthetnek számukra szükséges mennyiségű gyöke-
ret. A kevesebb gyökérzet rosszabb víz- és tápanyag felvételt
is jelent. A kutatók szerint ezzel a problémával Európa van a
legrosszabb helyzetben a világon.
A tudósok vizsgálataik során számítógépes tomográfok
segítségével szemléltették a növényeknek a tömörített talajra
adott reakcióit. A kutatás kezdetén alapvető feltételezés volt,
hogy a talaj keménysége akadályozza meg a növényeket, hogy
mélyebb gyökereket ereszthessenek. Az említett röntgensu-
garas tomográfos képalkotási módszer azonban bemutatta,
hogy a gyökerek akár még nagyon kemény talajokon is képe-
sek átfúrni magukat akkor, ha az említett etilén jelzést kikap-
csoljuk. Ezzel a módszerrel a növények hozzáférhetnek koráb-
ban elérhetetlen tápanyag- és erőforrásokhoz is.
Malcolm Bennett, a Nottinghami Egyetem kutató profes�-
szora szerint a mostani felfedezés jelentősége abban rejlik,
hogy segítségével a jövőben a talajok tömörödése által okozott
nehézségekkel megküzdeni képes növényeket nemesíthetünk,
s ez a jövő élelmiszerbiztonsági kérdéseivel kapcsolatban óri-
ási áttörést jelent. A kutatást és annak eredményeit a Science
tudományos folyóiratban tették közzé. www.farminguk.com
Megesszük a Föld nevű bolygót?
A klímaváltozásért felelős üvegházhatású-gázok egyharmadá-
nak kibocsátásáért a globális élelmiszertermelés tehető fele-
lőssé, áll egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány
középpontjában. Míg számos jelentés az élelmiszerek éghaj-
lati lábnyomának számszerűsítésére törekedett, az Európai
Bizottság Közös Kutatóközpontja (European Commission’s
Joint Research Centre) által vezetett legfrissebb kutatás szer-
zői szerint az övék az első, amely minden országot és ágazatot
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
megvizsgál, az előállítástól kezdődően, a csomagoláson át, az
élelmiszer-hulladék ártalmatlanításáig.
A PhyOrg tudományos-ismeretterjesztő oldalon megje-
lent írás szerint a Föld 7,7 milliárdos lakosságának élelmezése
során a mezőgazdasági célokra átalakított földterületek, a
haszonállatok tartása és nevelése, a trágyázás, az erdőirtás, a
hulladéktermelés jelentette kibocsátás alapján a fenntartható
jövő biztosítása érdekében a mezőgazdaságban elkerülhetet-
len a drasztikus változások bevezetése, illetve egy általános
szemléletváltás.
Az említett tudományos munka a Föld minden országát,
benne minden szektort megvizsgált egy új globális adatbázis
alapján, mely az 1990 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan
tartalmaz becsléseket az élelmiszerrendszerek mesterséges
üvegházhatású-gázkibocsátására vonatkozóan. A szakembe-
rek megállapítása szerint a 2015-ös évben a globális emisszió
34%-a volt az élelmiszerrendszerhez köthető.
A jelentés a Nature Food című folyóiratban jelent meg. A
kibocsátott gázok közel felét a szén-dioxid jelenti, amely első-
sorban a földhasználat, a csomagolás, szállítás és feldolgozás
energiafelhasználásához köthető. A kibocsátások egyhar-
mada az agrárium további területeihez kötődik: a haszonál-
latok tenyésztéséhez, a rizstermeléshez. Jelentős továbbá a
biohulladékból származó metán, melyet a főként tehenek,
juhok és kecskék tenyésztése során, valamint a rizstermesz-
téshez és a biohulladék ártalmatlanításához köthető. A fenn-
maradó hányad a műtrágyákból származó dinitrogén-oxid,
illetve a szakemberek vélekedése szerint a fluorozott gázok
mennyisége is egyre növekszik.
2015-ben az élelmiszer előállításhoz köthető üvegházha-
tású gázok globális kibocsátása a következőképpen alakult: a
sort Kína vezeti 13,5%-kal, Indonézia 8,8%, Amerikai Egye-
sült Államok 8,2%, Brazília 7,4%, Európai Unió 6,7%, illetve
India 6,3%. A kibocsátás csaknem egyharmadát közvetlenül
a globális élelmiszerrendszer energia-fogyasztása jelenti. A
jelentés szerint 2015-ben a szállítás az összkibocsátás 4,8%-t,
míg a csomagolás az 5,4%-t tett ki. Az eddig említettek alap-
ján a szakemberek hatékonyságnövelő irányelvek adaptálását,
az ellátási láncon belüli kibocsátás csökkentését, az egészsé-
gesebb táplálékokhoz való hozzáférést támogatják. Erre irá-
nyulnak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának zöldítésre
vonatkozó célkitűzései is.
33
Ez történt, hírek
Megdöbbentő tény, hogy 2019-ben a fogyasztók számára
világszerte elérhető élelmiszerek 17 százalékát, közel egymil-
liárd tonnát dobtak el a háztartások, a kiskereskedők, a külön-
böző intézmények és a vendéglátóipar, a valóságban jóval töb-
bet, mint azt korábban feltételezték. https://phys.org/
Válaszúton
A jelenlegi koronavírus járványt várhatóan és előre megjósol-
hatóan újabb világjárványok követik majd a közeli jövőben.
A mezőgazdaság érintettsége ebben a problémakörben vitán
felül áll. A mezőgazdasági termelés érdekében kiirtott erdők,
lecsapolt mocsarak, a városok és az ipartelepek terjeszkedése
érdekében beépített területek mind az egészségünket védő
rendszereink tönkretételét jelentik, globális mértékben min-
den órában negyven-ötven hektárnyi méretűt veszítünk el.
Az érzékeny ökológiai hálózatok összhangja felborul, az
előbb említettek miatt újonnan felbukkanó fertőzésekkel
szemben pedig nincs kialakult védekezőképességünk. Az
emberiséget évente négy-öt új járvány megjelenése sújtja,
melyeknek mintegy háromnegyede az állatvilágból kiinduló
kórokozó. Amennyiben a humán társadalom nem állítja
helyre az ember és természet kapcsolatát, úgy a még súlyo-
sabb pandémiák eljövetele csak idő kérdése. Földünk felszíné-
nek csupán négy százaléka szántóterület, a rendelkezésre álló
34
termőtalajok mennyisége tehát véges. A járható út és az éltető
megoldás mindenképpen a természetes állapotok visszaállí-
tása, a hagyományos intenzív talajművelés átalakítása a for-
gatás nélküli művelési módok bevezetésével, takarónövények
vetésével, az egészséges talajélet biztosításával.
Egy másik fontos és óriási jelentőségű tényező a tömeges
méretű, intenzív állattartás jelentette környezetterhelés. A
Föld agráriumának közel hetven százaléka az állattartást szol-
gálja ki, legyen szó az öntözővízről, vagy a szántókon termesz-
tett takarmánynövényekről. A Föld lakosságszámának növe-
kedése a húsfogyasztás növekedését is eredményezi, ezért lát
ma már napvilágot egyre több alternatív megoldás a húsgyár-
tási módok, és a felhasznált erőforrások tekintetében.
Érdekes és sokak számára talán nem is ismert további
tény az élelmiszerpazarlás szerepe és mértéke. A földeken
megtermelt élelmek nagy része el sem jut a vevőkig a rossz
betakarítási, szállítási és tárolási módszerek miatt, valamint
a jóléti társadalmakra jellemző túlvásárlás miatt rengeteg éle-
lem kidobásra kerül, holott az említett módon elpazarolt élel-
miszerekre, alapanyagokra is ugyanannyi erőforrás felhasz-
nálásra szükséges, és általa ugyanannyi környezetterhelés
történik, mint az elfogyasztott, felhasznált mennyiségekre.
https://agraragazat.hu
A válság kedvező hatást gyakorolt
a biopiacok forgalmára
A 2020. évi koronavírus járvány idején Németországban
rendkívüli mértékű forgalomnövekedés következett be a
bioszegmensben. A háztartások 23%-kal többet fordítottak
bioélelmiszerek vásárlására, ennek köszönhetően a szektor
teljes forgalma elérte a 15 milliárd eurót. Ezzel egyidejűleg az
ökológiai termelésre átállt területek arányának 5,3 százalékos
növekedése is bekövetkezett.
Az említett keresletnövekedést döntően külföldről beho-
zott árukkal kellett biztosítani. Németországban az elmúlt fél
évtizedben az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya
mintegy 50%-kal nőtt, 2020-ban 35 400 ökológiai gazdaság
összesen 1,7 millió hektáron gazdálkodott, mely az összes
mezőgazdasági területek 7,8%-át jelenti.
Hazánkban 2015 és 2020 között több mint kétszere-
sére, 130 ezer hektárról 303 ezer hektárra növekedett az
ökoterületek aránya, mely így 5,7%-t ért el. Az Ökológiai
Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége szerint
jelenleg az ökológiai termelés tekintetében a világ tizedik leg-
dinamikusabban fejlődő állama vagyunk. A területek 61%-a
rét, legelő, így jelentősebb érték nem keletkezik általuk, a rá
alapozható biotermelés mértéke sem jelentős. Németország-
ban ugyanakkor ez a legerőteljesebben fejlődő bioszegmens,
ugyanis a német tejtermelésben minden negyedik euró a
bioszektort gyarapítja. Ennek hátterében az áll, hogy a tej-
kvóta 2015-ös európai megszűnésekor a tej ára nagymértékű
ingadozást mutatott, a biotej ára azonban nem, ami ösztönző-
leg hatott a tehenészetek hajlandóságára az ökológiai terme-
lésre történő átállás tekintetében.
A világ második legnagyobb biopiacát jelentő Németország
egyben legfontosabb kereskedelmi partnerünk is. A fent emlí-
tettek alapján kijelenthető, hogy az ökológiai szektor válság-
álló, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a megnövekedett
keresletet ki tudjuk szolgálni. https://mezohir.hu
Biokultúra 2021/2-3
Ez történt, hírek
A búzanemesítés kihívásai
a szupergyomokkal szemben
A farminguk.com internetes portálon egy nemrégiben idézett
tanulmány rávilágít arra az érdekes jelenségre, hogy a herbi-
cidek megjelenése óta kultúrnövényeink ellenállóképessége
nemhogy erősödött, de jelentősen csökkent. A világ leghos�-
szabb tartamkísérletét az angol Rothamsted kutatóintézet
végezte el, melyet Broadbalk őszibúza-kísérletként ismerünk.
A vizsgálat 1843-ban indult, fókuszpontjában a termé-
szetes szerves trágyák és a szervetlen műtrágyák összeha-
sonlítása állt. Az 1960-as évek közepe óta egyes területeken
herbicideket is alkalmaztak, míg másokon mellőzték hasz-
nálatukat. Egy, a napjainkra széles körben rendelkezésre álló
adatok alapján készített friss tanulmány szerint azokon a
területeken, ahol nem használtak gyomirtókat, a konkurens
fajok jelenléte miatti terméskiesés mértéke a 60-as évektől
számítva folyamatosan nő. Míg az első évtizedben a várható
hozam kevesebb, mint egyharmada veszett el a gyomoknak
köszönhetően, addigra 2005-2014 között ez a mennyiség már
több, mint fele az összes termésnek. Ennek alapján kijelent-
hető, hogy a konkurens növények jelenléte napjainkra már
nagyobb veszélyt jelent, mint a herbicidek megjelenése előtt.
Mindez az élelmiszerbiztonságra is kedvezőtlen hatást
gyakorol, melyet nem ellensúlyoz kellő mértékben az, hogy
a búza potenciális hozama növekvő tendenciát mutat. A gyo-
mok ellenállóképessége a globális klímaváltozással szemben
nagyobb, mivel a melegedésre gyorsabb növekedéssel reagál-
nak, mint a kultúrnövények.
A búza szempontjából kedvezőtlennek mondható az is, Bio fordulat a burgenlandi óvodákban és iskolákban
hogy a nemesítések során a rövidebb szalmájú fajták kerültek Burgenlandban bevezetik a biotermékeket az óvodákban és az
előtérbe, melyeket a gyorsabban növekvő gyomok könnyeb- iskolákban. A tervezett menetrend szerint 2021-re az óvodák
ben túlnőnek. Mindezeken túl a gyomok a műtrágyázás hatá- és az állami iskolák 50%-át, 2024-re 100%-át látják el ökoló-
saira is jól reagáltak. A herbicidmentes parcellákon a magasabb giai élelmiszerrel. Az ökológiai fordulat csak úgy sikerülhet,
műtrágyaadagokkal arányosan fokozódott a gyomosodás is. ha minden szinten elindítják a változást. A folyamatnak a
Ugyanakkor, ha az intenzív technológia együtt járt a gyom- gyermekek körében kell kezdődnie, hogy minél hamarabb
irtással is, akkor a terméshozamok is kedvezően alakultak, megismerkedhessenek az egészséges táplálkozással, és tuda-
abban az esetben, ha a herbicidek is hatásosnak bizonyultak. tossá váljanak e téren. Az óvodák és iskolák fontos szerepet
A kísérletek során mintegy 41 gyomfajt jegyeztek fel a par- játszanak a folyamatban, és közben biztosítják a gyermekek
cellákon, köztük a legnagyobb kihívást jelentő parlagi ecset- egészséges táplálkozását is.
pázsit állandó jelenlétét, különösen a gazdagon műtrágyázott Napjainkban a fiatalok túlságosan gyakran és nagy men�-
parcellákon. A parlagi ecsetpázsitnak napjainkra számos vegy- nyiségben fogyasztanak gyorséttermi ételeket és üdítőitalo-
szerellenálló típusa alakult ki. kat, ezekből óriási a kínálat. Világszerte 124 millió gyermek
A kísérletek összegzéseként elmondható, hogy a rezisztens szenved az elhízástól, és ez a szám 2025-re várhatóan meg-
növények terjedésével egyre inkább csak a gyomok profitálnak duplázódik. Egy 2016-ban készült tanulmány szerint Ausztri-
az intenzív technológiákból, míg a búza esélyei egyre inkább ában a gyermekek kb. 30%-a túlságosan elhízott.
romlanak. A permetezett területeken ez a legfőbb probléma, Nagyon sok gyermek szenved a helytelen étkezési szokások
mely az 1960-as évek óta mért hozamnövekedés ellenére káros hatásaitól, ezért az óvodák és iskolák étrendjét fokozato-
komoly problémát jelent. Hiába terem többet a búza, ha a san átállítják bio minőségűre. Emellett további intézkedéseket
konkurens növények miatt elveszítjük a keletkezett többletet. vezetnek be a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges élet-
Mindezek alapján a permetezés a jövőben nem jelent egye- mód tudatosítására. Bevezetik az ökológiai órákat, havonta
düli és kizárólagos megoldást. A mai növényfajták hozampo- egyszer, amelyek az egészséges táplálkozásról szólnak, külö-
tenciálját integrált növényvédelmi megoldásokkal kell támo- nös tekintettel az ökológiai élelmiszerekre. Ezen kívül termé-
gatni és biztosítani. A gyomirtási technikák vonatkozásában szetesen hangsúlyt fektetnek a testmozgásra is.
a mechanikai gyomirtást, az ugaroltatást, valamint a gyom- Podersdorf település óvodája élen jár a változások beve-
irtást hatékonyabbá tevő vetésforgók alkalmazását javasolt zetésében, 70%-ban biotermékeket használnak fel, egy helyi
alkalmazni. www.farminguk.com étterem friss ételekkel látja el az óvodát, és a zöldségek és gyü-
mölcsök is a régióból származnak. Az uzsonnát a gyerekekkel
Válogatta és fordította: közösen készítik el, és minden napra jut friss gyümölcs.
Kiszely Klára Nagy Judit
Biokultúra 2021/2-3 35
Biogazdálkodás
Huminisz technológiával Tolnában is
kimagasló eredményekkel
K ovács Levente a Tolna megyei Szakály községben él és
gazdálkodik családjával. A gazdálkodás szeretetét nagy-
szüleitől vette át már kora gyermekkorában. Tanulmányait is
mezőgazdasági vonalon végezte.
Az iskolapad után elsőként egy főleg állattenyésztéssel foglal-
kozó cégnél dolgozott, ezt követően egy növénytermesztő cég-
nél kapott munkát. Ezen cégnél találkozott először és ismerte
meg, sajátította el a biogazdálkodás fogásait.
Miután felesége is megszerezte mezőgazdasági diplomáját
és tanulmányait is biogazdálkodás szakirányában végezte,
úgy döntöttek, hogy saját vállalkozásba kezdenek. A meglévő
gyakorlati-elméleti szaktudás birtokában kezdtek neki a bio-
gazdálkodásnak.
Napjainkban 17 hektáron gazdálkodnak, 100%-ban bio­
gazdál­kodást folytatnak. Földjeik laza szerkezetűek, magas
szervesanyag tartalmúak, mely helyenként megközelíti a
10%-ot.
Fő növényként elsőként bioburgonya termesztésébe fog-
tak. A vetésforgó alkalmazásával a területen őszi búzát és
zöldségnövényeket, mint petrezselymet, paszternákot, sár-
garépát, céklát, vörös- és lilahagymát termesztenek. Levente
elmondhatja magáról, hogy igyekszik az adottságaikhoz mér-
ten a növényekből a lehető legtöbbet kihozni.
A Kapos folyó közelsége öntözési lehetőséget biztosít szá-
mukra. Területei közelében állattartó telep van, ahonnan
minden évben jelentős mennyiségű szervestrágyát vásárol,
ez alapját képezi a szervesanyag, tápanyag-visszapótlásnak.
Nyitott az új lehetőségek, új tudás elsajátítására. Számos
Kovács Levente Bio MV-Nádor búzában (Szakály, 2021.05.27.)
36
egyetemi kutatóhellyel, cégekkel és szakembereikkel gondol-
kodik és dolgozik együtt, on-farm kutatásoknak ad helyet.
Az intenzív gazdálkodás, a növények védelme, a megvál-
tozott időjárási viszonyok és gazdasági környezet irányította
rá a figyelmét a növénykondicionáló készítményekre és azok
alkalmazására. Több mint öt éve ismerkedett meg a magyar
tulajdonú Huminisz Kft. által gyártott humin- és fulvosav
alapú növénykondicionálókkal, a lombtrágya termékekkel és
a szakembereik által ajánlott komplex technológiákkal.
Első években kísérleti jelleggel próbálta ki a technológiákat,
majd a kapott pozitív eredményeket követően, gazdálkodásá-
nak ma már szerves részét képezi. A Huminisz Kft. által gyár-
tott termékek 60%-a rendelkezik „öko-tanúsítvánnyal”.
Levente a növénykultúráiban, fenofázisoktól függően a
Kondisol növénykondicionáló készítményt és a Solvitis Mg,
BorMo, Ca, Zn, Cu és Polifém termékeket használja. Az ered-
mények önmagukért beszélnek, hiszen Levente – évjárattól
függően – őszi búzában 5,8-7 t/ha, kukoricában 8,5-12 t/ha,
öntözött burgonyában 35-45 t/ha hozamokat ér el.
Az ő és családja esetében is igaz az a megállapítás, hogy az
elhivatottság, a szakmai alázat és a növényekkel való minden-
napos törődés, odafigyelés közép- és hosszútávon meghozza
eredményét. Különösen érvényes ez a szemlélet az ökológiai
termesztésben!
Vaszily Zsolt – Pais István
Huminisz Kft.
www.huminisz.hu
Biokultúra 2021/2-3
Állattartás
A természetszerű állattartás híve vagyok
Interjú Dr. Rusvai Miklós virológussal
– Hogyan lett biogazda?
– Régen mindkét nagyapám nagy földterületen gazdálko-
dott és a kárpótlás során sikerült pont ezeket a földeket vis�-
szakapnunk. A testvéreim közül állatorvosként én álltam a
legközelebb a mezőgazdasághoz, így én kezdtem a jászapáti
földek művelésébe.
Inárcsra úgy kerültem, hogy az Ócsai Tájvédelmi Körzet-
ben, az ott működő madárvártán dolgozva, madárgyűrűzés
közben megtetszett a táj, így a 80-as évek közepén vásároltam
ott egy tanyát. Ezután a 90-es években kárpótlási jegyekkel
földeket szereztem mellette.
Biogazda 2002-ben lettem, főleg az AKG program hatására.
Nem a földből éltünk, a feleségem és én is laboratóriumban
dolgoztunk, nem tudtunk sok időt fordítani a mezőgazda-
ságra, így kézenfekvő volt a biogazdálkodás. Ha nagyobb
nyereség lett volna a cél, akkor jobban megérte volna intenzív
gazdálkodást folytatni akkoriban. Mára ez már megváltozott,
mivel egyre komolyabb piaca van a biotermékeknek.
Unokaöcsém, Utasi János is biogazda Jászapátiban. Ő
műveli a 22 ha földemet a Jászságban, én pedig a 7 ha-t Inár-
cson. Mindkét terület természetvédelmi területen van, így lel-
kiismereti kérdés is a biogazdálkodás.
Fűben heverészve, bárányok között
38
Dr. Rusvai Miklós, egyetemi tanár, víruskutató
Biokultúra 2021/2-3
– Milyen perspektívát lát az ökológiai gazdálkodás előtt?
– A bionak nagyon nagy jövője van. Egyre nagyobb a keletje
a bioként értékesített szántóföldi növényeknek is. Volt egy
búzaeladásunk Németországba, ami nagyon megérte. Most
a bio lucernaszéna és gyepszéna iránt is van már érdeklődés,
kísérleti állatok számára. Nagytestű állatokon kell kipróbálni
a pacemakert, aorta billentyű protézist, vagy bármilyen más
orvosi eszközt, ezért a németországi gyógyszerkísérleti tele-
peknek fontos, hogy milyen körülmények között fejlődnek az
állatok és mit fogyasztanak.
– Eddig még nem hallottam, hogy ésszerű lenne Német-
országba szénát szállítani.
– Bizarrnak tűnik, de sok kamion visszafelé üresen megy,
így ökológiailag ésszerű ez a fuvar. Egyelőre ez még csak érdek-
lődés, a széna értékesítése ökológiaiként engem is meglepett,
de elmagyarázták, hogy a vegyszermentesség már egyre több
állattartó esetében is igény.
– Hogy gazdálkodik a mostani sok elfoglaltsága mellett?
– 3-4 éve nyugdíjba mentem, teljes gépparkot vásároltam,
de közbejött a koronavírus járvány, így most „reaktiválódtam”,
ismét kevesebb idő jut a gazdálkodásra. Pedig közel áll hozzám
a paraszti munka, részben a gyerekkori kötődés miatt. Nagy-
apám tanyáján nevelkedtem, mivel a nővérem TBC-s lett (a
múlt század közepén ez még népbetegség volt) és a szüleim
el akartak különíteni bennünket, hogy én ne fertőződjek.
Innen, a tanyán töltött gyerekkorból fakad a természet iránti
Tyúkok, estére felgallyazva
Biokultúra 2021/2-3
Állattartás
vonzódásom. Például örülök, hogy a tanyámon a kezdeti két
fecskepárból most már tizenvalahány pár költ. Ez a természet
regenerálódását mutatja.
– Hogy tartja az állatait?
– Először is, mindenki, aki tanyára költözik és állatokat
tart, az legyen tisztában azzal, hogy ez év 365 napján napi 24
órás elfoglaltságot jelent. Még akkor is, ha extenzív állattar-
tást folytatunk, mert a természetszerű közeget, az ivóvizet, a
legelési lehetőséget biztosítani kell az állatnak. Nálam a juhok
és a tyúkok szabadon kószálnak a réten, éjszaka a juhok bevo-
nulnak a karámba, a tyúkok felgallyazva a fákon pihennek.
– Mekkora károkat okoznak a ragadozók a szabad ba-
romfi tartásban?
– Átlagban évente 3-4 baromfit visz el az ölyv és a róka. Úgy
vagyok vele, hogy ez óhatatlan veszteség. A ragadozók régeb-
ben élnek itt, mint én; vigyázzon a csirke magára!
– A takarmányozás és az állategészségügy mennyire ter-
mészetszerű?
– A csirkék csak kukoricát kapnak a legelésen, kapirgáláson
kívül. Kb. fél kilót kap a harminc baromfi, főleg be- és kicsaloga-
tásra és hogy kedveljenek minket. Csak a leadásra szánt bárá-
nyok kapnak tápot, a leadás előtt két héttel kezdjük rászok-
tatni őket, mert az átvevőhelyen is tápot kell majd enniük. A
birkákat külső paraziták ellen kezeljük ivermectinnel. Belső
paraziták ellen alig kell védekezni, mivel nincsenek bezsúfolva
egy helyre, télen is kijárnak. Elég három évente féreghajtót
39
Állattartás
adni nekik, ezt mindig télen, nagy hideg előtt kapják, hogy
a kiürülő peték kifagyjanak. A szabadon legelő, boldog állat
adja a legjobb minőségű húst vagy tojást.
– Fogyaszt-e bioterméket?
– Elsősorban a ház körül termelt zöldséget fogyasztjuk és
saját állatainkat. Mivel 3-4 méhcsaládom is van cukrot sem
kell vásárolnunk.
– A biogazdálkodással összefüggésben szeretne-e vala-
mit megosztani a koronavírusról?
– Minden lépés, ami visszafelé visz a természethez, az segít
elhelyezni magunkat a természetben. Sokáig úgy érezhette
magát az ember, hogy ő irányítja a világot. Most ez a vírus
rádöbbentett bennünket, hogy könnyen kicsúszhat az irá-
nyítás a kezünkből. A természetet nem „leigázni” kell, ahogy
régen hirdették, hanem meg kell tanulni azt, hogy harmóniá-
ban éljünk vele, benne.
A reményt nem szabad elveszíteni, hiszen a növények sem
adják fel, egy betonrepedésben is ki tudnak nőni. A régiek úgy
tartották, hogy a mezőgazdasági tevékenység közben alázatot
is lehet tanulni, hiszen a legtöbb munkához görnyedés, térde-
lés szükséges.
Tiszteletreméltó lépés a természet felé már az is, ha valaki
a balkonján, vagy egy városi ház udvarán kertészkedik. Jó
kikapcsolódás, megnyugtató, pihentető is. Mindenkinek csak
ajánlani tudom, hogy ha egy keveset is, de mindenképpen ker-
tészkedjék. Ezt akár egy cserepes növénnyel is el lehet kezdeni.
Dr. Seress Zoltán
„Feleségemmel, közel 40 éve házasságban...”
40
„Egy érdekesség: a minap egy karvaly a traktoromba beszállva
fogyasztott el egy verebet és utána még azt is megvárta, hogy lefényké-
pezzem. Na, az ilyen percek miatt érdemes tanyán lakni!”
Biokultúra 2021/2-3
Növénytermesztés
Az ökológiai kalászos gabona nemesítés
elmélete és gyakorlata Martonvásáron
A z ökológia gazdálkodásban termesztett növények fajtái egyes becslések szerint 95%-ban konvencionális nemesítési prog-
ramokból származnak, melyek szelekciója, nemesítése jelentősen más feltételek mellett történt, mint amilyen gazdálkodási
feltételek mellett az ökológiai növénytermesztés folyik. A biogazdálkodás térnyerése azonban magával hozta a speciálisan
ökológiai gazdálkodásra szánt fajták nemesítésének igényét is. A gabonanövényeknek nagy szerepe van az ökológiai gazdál­
kodásban, Magyarországon az elmúlt 5 évben átlagosan az ökológiai szántóterület 47%-án folyt gabonatermesztés (KSH),
melyen belül a kalászosok részaránya meghatározó. Cikkünkben az ökológiai kalászos nemesítés folyamatát és az Agrártudo-
mányi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében (ATK MGI) folyó ökológiai nemesítési kutatásokat mutatjuk be.
A nemesítés szempontjai szelekcióról, vagy tömeg-
szelekcióról. Ez utóbbi
Az ökológiai nemesítés fő szempontjai a konvencionális szelekciós eljárás egy már
termesztési rendszerekhez hasonlóan a termés mennyi- meglévő heterogén popu-
sége, technológiai minősége, a biotikus és abiotikus stres�- láció (tájfajta, vagy egyéb
szekkel szembeni ellenállóképesség és a tápanyaghasznosító populáció) célkörnyezet-
képesség, kiegészítve olyan tulajdonságokkal, melyeknek hez való adaptálódását
biotermesztésben nagyobb jelentősége van. A kórokozók- eredményezheti, mivel az
kal szembeni ellenállóság a szintetikus növényvédőszerek évente visszavetett utód-
használatának tilalma miatt fontos értékmérő, ezek közül populációiból a termé-
is kiemelkedő a vetőmaggal terjedő betegségekkel (üszög, szet és/vagy a nemesítő
kalászfuzáriózis) szembeni ellenállóképesség. A herbici- kiszelektálja a nem kívá-
dek használatának tilalma az ökológiai gazdálkodásban natos, életképtelen típu-
a fajták gyomelnyomó-képesség vizsgálatának jelentősé- sokat, így hozva létre egy
gét erősíti. A bio- és konvencionális gazdálkodás közötti homogénebb és az adott
tápanyagutánpótlási különbségek felerősítik a tápanyag- környezetben jobb telje-
hasznosító-képesség, a termés- és minőségstabilitás, vala- sítményt mutató populá-
Beporzott búzakalász
mint a nagy fehérje- és sikértartalom jelentőségét. Egyéb ciót („modern tájfajtát”).
szempontok, mint a speciális beltartalom, vagy a helyi kéz- A mai kalászos nemesítési gyakorlatban általánosan
műves termékként való felhasználhatóság, szintén meg- keresztezéssel hozzák létre a kiindulási populációkat, amelye-
jelenhetnek célként az ökológiai nemesítésben. A fajtával ken alkalmazott legelterjedtebb szelekciós eljárások a pedigré
szembeni elvárás tekintetében általánosan elmondható, módszer és a bulk módszer. Ezen egyedszelekciós módszerek
hogy az ökológiai gazdálkodásban a termés mennyiségénél közül az alapelveit tekintve mindegyik eljárás használható
fontosabb szempont a termék ökológiai áruként való stabil ökológiai nemesítési programban. A pedigré módszer a leg-
értékesíthetősége, ezért a termésstabilitás, a termény tech- elterjedtebb szelekciós eljárás a konvencionális nemesítési
nológiai minősége (takarmánybúza kategória kerülendő az gyakorlatban (egyedszelekció kalászutódsorokban már a
ökológiai szektorban), feldolgozhatósága (gyomokkal együtt korai generációktól kezdve), azonban a túl korai generáció-
aratott termény minőségi problémái) és élelmiszerbiztonsági ban elkezdett egyedszelekció a kizárólag ökológiai gazdálko-
jellemzői (gombatoxin-tartalom) kiemelten fontosak. dás számára előnyös tulajdonságok esetleges elvesztéséhez is
vezethet (pl. gyomelnyomó-képesség). Ezzel szemben a bulk
A nemesítés folyamata, módszerei módszer alkalmazása nagyobb szerepet kaphat az ökológiai
nemesítésben, mint a konvencionális programokban. A folya-
A nemesítési cél meghatározását követően a következő lépés mat során a kiindulási populációt több éven keresztül vissza-
a kívánt tulajdonságokat hordozó genetikai források azono- vetve valamilyen stresszhatásnak (általában vett stressz az
sítása és a tulajdonság átvitele. Kalászos nemesítésben for- ökológiai gazdálkodás termesztési környezete is) teszik ki, így
rásként elsősorban az adott fajhoz tartozó fajták, törzsek és a negatív egyedek kiszelektálódnak (a pozitív tulajdonságok
tájfajták jöhetnek szóba. A genetikai forrás kiválasztásának feldúsulnak), és 4-5 generációt követően az adott környezet-
fontos kritériuma ökológiai szempontból – a kívánt tulaj- hez jól alkalmazkodott, a kívánt tulajdonságokkal rendelkező,
donságon kívül – az is, hogy az adott forrást csak ökológiai közel homogén törzsek indíthatók a populációból teljesít-
termesztésben megengedett eljárásokkal állították elő. A mény vizsgálat céljából.
tulajdonság átvitele hagyományosan keresztezéssel történik a Az egyedszelekciós eljárások gyakran kiegészülnek bio-
kalászosok esetében, ez a módszer az ökológiai nemesítésben technológiai módszerekkel (marker alapú szelekció, DH tech-
is elfogadott. nika). A marker alapú szelekció engedélyezett módszernek
Öntermékenyülő növények esetén a nemesítés következő számít az ökológiai nemesítési programokban is az IFOAM
lépése a szelekció és a törzsek előállítása. Attól függően, hogy ajánlása alapján. A DH vonalak előállítása ökológiai neme-
a kiindulási populációt újonnan létrehozott keresztezéssel, sítési szempontból tiltott, vagy megkérdőjelezhető eljá-
vagy anélkül állították elő, beszélhetünk kombináción alapuló rás. Az egyes növényfajoknál (pl. kukorica) használt in vivo
Biokultúra 2021/2-3 41
Növénytermesztés
haploidindukció és spontán duplikáció elfogadhatónak szá-
mít, az in vitro módszerek (portokkultúra, növényi hormo-
nok, szintetikus kolhicin alkalmazása) azonban egyértelműen
tiltottak az ökológiai nemesítésben. Fontos azonban megje-
gyezni, hogy csak a DH előállítás nem felel meg az ökológiai
szemléletnek, a konvencionális programból származó DH faj-
ták jelenleg termeszthetők ökológiai gazdálkodásban.
A hibridnemesítés kalászosoknál nem annyira jelentős az
alacsony heterózishatás miatt, mint az idegentermékenyülő
növényeknél (pl. kukorica), de időről időre a nemesítési mód-
szerek fejlődésével előtérbe kerül. Az IFOAM ajánlása alapján
a mechanikai kasztráláson és a genetikai faktorként átörökí-
tett citoplazmás hímsterilitáson alapuló hibridek (CMS) előál-
lítása az egyetlen ilyen célú engedélyezett módszer ökológiai
programokban.
A nemesítési programok következő lépése a szelektált tör-
zsek tesztelése. A nemesítők a tesztelést általában a jövőbeni
termesztési célterületekhez hasonló környezetben végzik,
ezért ökológiai szempontból ebben a fázisban már nagy a
jelentősége a kísérleti terület megválasztásának, az agrotech-
nikai előírások betartásának. Ebben a szakaszban már nagyon
jól értékelhetők azok a tulajdonságok, melyekre később a
leendő fajtának szüksége van a sikeres ökológiai termesztés-
hez (betegség-ellenállóság, termőképesség, termésstabilitás,
gyomelnyomó képesség, fehérjetartalom és -stabilitás stb.).
A legelterjedtebb gyakorlat szerint, a törzsek elbírálására a
kisparcellás, többismétléses kísérletek adnak statisztikailag
értékelhető eredményt. Későbbi generációkban, amikor már
több szaporítóanyag áll rendelkezésre, alkalmazható egy
újabb keletű tesztelési módszer: a biogazdálkodók területein
(on-farm) beállított mezo-parcellás kísérletek hálózata. A több
évig tartó tesztelés és a közben folyamatosan végzett szelek-
ció eredményeképpen választhatók ki azok a törzsek, melyek
később fajtákká válhatnak.
A különböző nemesítési módszerek egyaránt eredményez-
hetik ökológiai termesztésre alkalmas kalászos fajta előál-
lítását. Elterjedt a kombinált nemesítés alkalmazása, ami a
konvencionális és ökológiai nemesítési programok ötvözé-
sét jelenti: a kezdeti szelekció konvencionális környezetben
egyedszelekción alapul és elsősorban a jól öröklődő tulajdon-
ságokra szelektálhatók a genotípusok (bokrosodás, reziszten-
cia). A kombinált nemesítés kritikus pontja annak a generá-
ciónak a kiválasztása, ahonnan a szelekció a konvencionális
környezetből ökológiai gazdálkodási körülmények közé helye-
ződik át. Az új EU öko rendelethez (2018/848 EU) kapcsolódó
végrehajtási szabályokban várhatóan fel lesz tüntetve az a
könnyítés, hogy egy ökológiai fajta olyan nemesítési program
eredménye lehet, amely a szelekciót a fajtaelismerésre történő
bejelentés előtti csak minimum az utolsó 3 generációban öko-
lógiailag tanúsított területen végezte, így biztosítva a szektor
minél jobb öko fajtaellátottságát.
Az ökológiai célokra történő nemesítésben kevésbé elter-
jedt és az előzőektől kivitelezésében különböző módszer a
részvételi nemesítés. Ebben az esetben a nemesítés a gazdál-
kodó bevonásával, annak gazdaságában történik, és a gazdál-
kodó (vagy felhasználó, feldolgozó) lehetőséget kap arra is,
hogy a folyamat során szelekciós döntéseket hozzon. A rész-
vételi nemesítés akkor lehet eredményes, ha abban a gazda
is motivált és a szakmai felkészültsége lehetővé teszi a sike-
res együttműködést. Ez a nemesítési módszer elsősorban az
42
Növénytermesztés
egyedi környezetre és az egyedileg felmerülő igények kielégí- A LIVESEED projekt célja az európai ökológia (és low-input) társítások népszerűsítésére, a társításokat alkotó komponen-
tésére fókuszál. Leginkább olyan környezetben lehet vele jó gazdálkodás fellendítése az ökológiai növénynemesítés fejlesz- sek célzott nemesítési stratégiájának kidolgozására, miközben
eredményt elérni, mely nem az általános növénynemesítés cél- tése, az ökológiai fajtaminősítő rendszerek kidolgozása, haté- a növények közötti kölcsönhatások okait és következményeit
pontja: marginális, mellőzött területek és igények. A módszert kony nemesítői üzleti tervek készítése, a piaci szereplők aktív (abiotikus és biotikus stressz tolerancia), valamint innovatív
eredetileg nem ökológiai nemesítési célokra dolgozták ki, de bevonása és az ökológiai vetőmagszektor egységesítése, euró- gépesítési rendszerek alkalmazhatóságát is elemzi. Az ATK
alkalmazható ebben az esetben is, ahol nagy jelentősége van a pai szintű integrálása révén. Az eddigi legnagyobb ökológiai MGI e kalászos-pillangós növénytársításokra dolgoz ki és
specifikus termőhelyhez jól adaptálódott fajta használatának. mezőgazdasági témájú európai kutatási projektben az ATK a végez búza és tritikálé szelekciós eljárásokat, melynek ered-
A nemesítési folyamat vége a kiválasztott törzs fajtaként magyarországi ökológiai fajtaminősítési rendszer kidolgozá- ményeként e keverékekben kimagaslóan teljesítő kalászos faj-
való elismertetése. Magyarországon a növényfajták állami sának lehetőségeivel, ajánlati fajtalista elkészítésére irányuló tákat tudunk majd a bio gazdáknak ajánlani a jövőben.
elismerését a NÉBIH koordinálja, melynek során az adott szántóföldi kísérletekkel és az ökológiai vetőmagszektor fej- A SOLACE projektben durumbúza részvételi nemesítésé-
fajtajelöltet a vonatkozó jogszabályok által előírt vizsgálatok lesztésének lehetőségeivel foglalkozik szoros együttműködés- ben veszünk részt az ÖMKi kutatóival szoros együttműkö-
elvégzése után felveszik a Nemzeti Fajtajegyzékbe. A hazai ben az ÖMKi kutatóival. Az ajánlati fajtalista kialakításához désben. A részvételi nemesítés alapját képező új durum kom-
szabályozás jelenleg nem tesz különbséget az ökológiai, vagy vezető első lépésként, a tavaly újraalakult VSZT Öko Vetőmag pozit populáció (MEPO durum CCP) előállításával intézetünk
konvencionális nemesítési programból származó fajtajelöltek Munkacsoport adta támogatással élve, búza posztregisztrációs megteremtette annak lehetőségét, hogy a hazai termesztési
között, egységesen konvencionális körülmények között folyik fajtatesztet indítottunk el hazánkban. Ennek eredményeként körülményekhez jól alkalmazkodó őszi durumbúza törzseket,
a tesztelésük. Európa több országában azonban már elindult az ökológiai gazdálkodásra alkalmas növényfajták elterjedése, alpopulációkat tudjunk szelektálni a projektben résztvevő
a fajtajelöltek ökológiai tesztelése (Ausztria, Svájc, Német- valamint a tanúsított ökológiai fémzárolt vetőmagok piacának gazdák közreműködésével. Emellett ez a francia durum popu-
ország, Hollandia, Franciaország), függetlenül attól, hogy növekedése várható nemcsak hazánkban, hanem a környező láció (EPO durum CCP) nyitva virágzó egyedei és a saját elit
milyen nemesítési programból származnak. Főként azokban országokban is. Az öko fajtákkal szemben támasztott kritéri- őszi durum nemesítési törzseink alkotta új, diverz populáció
az országokban vizsgálják a fajtajelöltek ökológiai gazdál- umok jobb megismerése révén pedig a közeljövőben várható bio termesztésben való felhasználhatóságának lehetőségét
kodásban nyújtott teljesítményét, ahol a mezőgazdaságban az öko nemesítési programok fejlődése is, amelyet támogató teljesítménykísérletekkel is vizsgáljuk. Az ATK MGI-ben elin-
jelentősebb a biogazdálkodás részaránya. 2020 év őszén a kutatások a kapcsolódó ECOBREED projektben zajlanak. dított célirányos nemesítési program eredményeként hamaro-
NÉBIH megkezdte a fertődi telephelyének ökológiai átállí- A REMIX projekt célja a növénytermesztés fajdiverzitá- san az ökológiai termesztési előírásoknak is megfelelő búza-
tását (mely egyben az egyik helyszíne is a 2020-tól futó öko sának növelése, melyben új növénynemesítési és termesz- fajtákkal jelenhetünk meg a vetőmagpiacon. Az ilyen típusú
posztregisztrációs búza fajtatesztnek), mely mutatja, hogy téstechnológiai eljárásokat dolgozunk ki elsősorban növény- növényfajták nemesítése jelenleg még kuriózumnak számít
hazánkban is elkezdődtek ezirányú tevékenységek és a jövő- társításokra. A projekt legfőbb célkitűzése egy fenntartható hazai, de nemzetközi viszonylatban is. A program elindításá-
ben akár Magyarországon is lehet majd ökológiai fajtaelisme- szántóföldi növénytermesztési rendszer kidolgozása a külön- val és kiterjesztésével a búzatermesztés területén hozzájárul-
rést végezni (Biokultúra, 2020/6). böző európai ökológiai (és konvencionális) gazdaságok szá- hatunk a hazai biogazdaságokban hatékonyan, gazdaságosan
mára elsősorban szemtermésükért termesztett kalászos-pil- és biztonságosan termeszthető, magyar fajták elterjedéséhez.
Ökológiai kalászos nemesítés langós keverékek alkalmazásával, amely egyben az európai Megyeri Mária – Vida Gyula – Mikó Péter
Martonvásáron pillangós termőterület növelését is szolgálja. A projekt nagy Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet,
hangsúlyt fektet a gazdálkodók aktív bevonására, a növény- Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Martonvásár
Az ATK MGI-ben a 2000-es évek elejétől indult el ökológiai
nemesítési program, elsőként alternatív kalászosokra (alakor,
tönke) fókuszálva. A Dr. Kovács Géza által indított nemesítési
program eddigi eredménye három államilag elismert alakor és
egy tönke fajta. Az alakor és a tönke mellett jelenlegi kutatá-
sainkban egyre nagyobb szerepet kap a búza és a tönköly. Az
ATK MGI több ökológiai nemesítéssel kapcsolatos EU finan-
szírozású kutatási projekt résztvevője (LIVESEED, REMIX,
ECOBREED és SOLACE).
Az ECOBREED projekt célja az ökológiai növénynemesítés
hatékonyságának és eredményességének növelése. Kiemelt
feladata a fajták elérhetőségének növelése az ökológiai és
low-input gazdálkodók számára, a célzott nemesítési tevé-
kenység növelése búza, burgonya, szója és pohánka fajok
bevonásával. A kutatásban intézetünk a búza és durumbúza
nemesítési feladatokban vesz részt. A korábbi ökológiai kuta-
tási eredményeinkre támaszkodva részt veszünk a kutatás
alapját képező genetikai források kiválasztásában, valamint
egy külön munkaprogramban foglalkozunk az ökológiai gaz-
dálkodás számára történő búzanemesítéssel. Ennek kereté-
ben nemesítési alapanyagok tesztelését, fenotipizálását, mar-
ker alapú szelekciót végzünk és új nemesítési alapanyagokat
állítunk elő az ökológiai szektor számára. Fontos feladatunk
a gazdálkodók nemesítési folyamatba történő bevonása (rész-
vételi nemesítés), mely feladatot az Ökológiai Mezőgazdasági
Kutatóintézettel (ÖMKi) végezzük közösen. Ezek mellett arra
is törekszünk, hogy az érdeklődő biogazdáknak bemutassuk
az ökológiai kísérleteinket. Ökológiai fajtaösszehasonlító kísérlet Martonvásáron, 2020
Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 43
Növényvédelem Növényvédelem

Álmagággyal, éjszakai kultivátorozással és Az idei évben több kísérletet is elvégzünk Borsiczky István-
nal, akivel évek óta azon törjük a fejünket, hogyan lehetne

ujjas kapával irtják a gyomokat Bicsérden hatékonyabban és eredményesebben megvalósítani a gyom-

irtást. Az egyik, hogy a gépi kapálással egy menetben egy-
részt sor-gyomirtást is végrehajtunk, ezzel 10-15 centiméter

A Baranya megyei Bicsérd körüli földterületeken gazdálkodik a Bicsérdi Aranymező Zrt. leányvál-
lalata, a B-Aranykorona Kft. Fő feladata a szántóföldi növénytermesztés, amely minőségi takar-
mánnyal látja el a cégcsoport sertéstelepének 350 kocáját és a szaporulatot is, valamint kiszolgálja
szélesen a sort gyomirtószerrel kezeljük azon a részen, amit
a kapa nem ér el. A másik a szórófej beállítás megváltoztatása
abban az esetben, amikor nem szükséges a gyomirtás. Ilyen-
az anyacég tehenészeti telepének mintegy 1300 szarvasmarháját a borjúktól a tejelő tehenekig. A kor ugyanis akár lombtrágyát is lehet szórni az állományra. Át
cégcsoport vezetője, Berki Gyula beszélt arról, milyen ötleteket és újdonságokat valósítottak meg a közel kell állítani a fújás irányát, így a levélfonákra lehet kijuttatni a
1000 hektárnyi szántó gyomkezelésére és növényvédelmére. (A cikket az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt tápanyagokat. Van még egy hasznos gyakorlat, amikor a kulti-
óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette. Fotó: Borsiczky István, Tomelilla Kft.) vátorozással egy menetben folyékony műtrágyát is kiteszünk
a kukoricának, ami egyszerűbbé teszi a műveletet.
A vetésszerkezet így áll össze: a kalászos gabonák része 400 állapotba hozni, hogy kikeljen, és a gyomnövény legalább a A gyomirtási technológiák újításának az a lényege, hogy
hektár őszi búza, ebből 150 hektár durumbúza, a többi takar- szikleveles állapotot, vagy nagyobbat érjen el, majd ezt kezel- idejében felkészüljünk a főleg jövőre bekövetkező, fájdalma-
mánybúza saját felhasználásra, van még 130 hektár őszi jük hagyományos talajműveléssel. Ennek hatására később san érzékeny szerkivonásokra és szabályozásokra. Ezek miatt
árpa, valamennyi hibrid rozs szenázs készítésére, amit április ennyivel kevesebb gyom jön ki. Főleg tavasszal alkalmazzuk a mechanikailag kell megoldani a gyomok gyérítését, és elébe
közepén takarítottak be. Ennek helyére silókukorica kerül. A tavaszi gyomok ellen, a késő nyári használat kevésbé jellemző menni a folyamatoknak. Ehhez viszont komolyabb gépkapaci- Csurja Zsolt agrárstratégiai igazgató
repcetermesztés 85 hektáron történik, amivel takarmányve- – mondta. tás bővítésre is szükség lesz: plusz talajművelő sorközkultivá-
tőmagot termelnek németországi megrendelésre. A tavaszi Amikor normálisabb az időjárás, mint az elmúlt években, torokat és traktort kell beállítani hozzá a rendszerbe. A robot- Ahogy a mezőgazdaságban szinte mindenre, a gyomirtásnál
vetésű növényekből a vetőmagnak termesztett borsó 70 hek- és tavasszal van nedvesség a talajban, valamint a vetés előtt kormányzást is használjuk a napi gyakorlatban. A segítségével is kiemelten figyelni kell az időzítésre. Azt javaslom, ha lehet,
tárra került, a cukorrépa pedig 190 hektáron van a talajban, elkezd emelkedni a hőmérséklet, ezek hatására csírázni kezde- meg tudjuk valósítani a talaj sávos művelését, annak közepébe akkor a gazda, vagy az illetékes munkatárs 2-3 naponta nyi-
szójából közel 70 hektárnyi vetőmagot és 65 hektárnyi ipari nek a gyommagvak és kihajtanak. Majd, amikor elérik a szik- tudunk vetni, és meg tudjuk oldani, hogy a robotkormányzás tott szemmel járja végig a területet. Ebben segíthetnek a
növényt termesztenek. Az idei takarmányáremelkedés miatt leveles kort, mechanikai gyomirtással ki tudjuk irtani ezeket. segítségével haladjon a kultivátorozó traktor is. Mindezt egy monitoring drónok is, amelyeket kísérleti jelleggel szoktunk
arra törekszenek, hogy a gazdaságon belül tartják a terményt Adott esetben 2-3 kelesztést is meg szoktunk valósítani, ami- adat alapján, egy monitorról irányítva. használni. Már most látjuk, hogy ez az eszköz hamarosan
és szójadaraként hasznosítják a takarmányozásban. A kuko- kor nagyon gyorsan kiszőrösödtek tavasszal a talajok a gyo- A permetezéskor arra törekszünk, hogy az állománykeze- egyre több termelőnél a technológia része lesz, hiszen a kár-
rica összesen 380 hektáron foglal helyet, ezt teljes egészében mok miatt a sekély művelés után. A maradékot pedig egy újabb léseknél, a gyomirtásnál és a gombaölős kezelésnél is az adott tevők okozta foltokat, mint például a vetésfehérítőt is, jól le
a saját állatállomány eszi majd meg. A lucerna és a különböző műveléssel le tudjuk kezelni. Ez a beavatkozás hasonló ahhoz, célnak megfelelő cseppméretet és fúvókát válasszuk ki. Ehhez lehet határolni. Ez alapján térképet készítve meg lehet ter-
takarmányfüvek pedig széna és szenázs formájában kerül- amit nyáron tarlóhántás után csinálunk, amikor igyekszünk az is hozzátartozik, hogy bár sok esetben van szükség finom vezni a védekezést, így a drónoknak komoly jelentősége lesz a
nek majd a jószágok gyomrába. Ezeken kívül még 300 hek- mielőbb kikeleszteni a gyomokat, hogy aztán kezelhessük porlasztásra, de a szeles időben, posztkezelésnél is nagyon növényvédelemben is – mondta Berki Gyula.
tár bioterületen is folytatnak szántóföldi növénytermesztést, őket. Az évelőknél ezt a tarlókezelést totális gyomirtószerrel figyelni kell a gyártók ajánlására, miszerint csak egy bizonyos Csurja Zsolt
innen a termény nagy része külföldre kerül. A bio tönkölybúza, érdemes elvégezni, ennek hatására a következő évben lénye- szélsebességig lehet dolgozni. A szakaszolás is egy nagyon agrárstratégiai igazgató
kukorica és cukorrépa mellett tökmagot is így termesztenek, gesen kevesebb nem kívánt növény jelenik meg a táblákon. fontos segítség. Amióta megvan a technikánk hozzá és a vető- Manta Digitál Marketing Kft.
ez utóbbiból tökmagolajat is készítünk – mesélte Gyula. Az éjszakai kultivátorozás lényege, hogy sötétben történik gépet, a műtrágyaszórót és a permetezőt is lehet szakaszolni,
magágykészítés, és másnap kora reggel vetünk. Ezt a gyakor- minden esetben alkalmazzuk. Nem vetünk, nem szórunk és A lektor megjegyzése: a gyomírtószerek használata tiltott az
latot néhány éve végezzük el, a gépkezelőink megerősítik, nem fújunk duplán, így a károkozás elkerülése mellett a meg- ökológiai gazdálkodásban.
Ilyen a növényvédelem Bicsérden hogy ennek hatására a megelőző időszakhoz képest jól látha- takarításunk is jelentős.
A mechanikai gyomirtás technológiáját jórészt a bio­termesz­ tóan kevesebb a gyom. A monitoros kultivátorunkat viszont
tésben használjuk, két, a hagyományostól eltérő, különlege- nem csak biotermesztésben használjuk. A kapás kultúrákat
sebb megoldást alkalmazunk. Az egyik az éjszakai mag­ágy­ és a szóját is 45 centis sortávra vetjük, és amíg a gépkezelő
készítés művelete, a másik pedig az álmagágy létrehozása. Ez kollégák tudnak haladni benne, addig megy ez a gép is. Fontos
utóbbi lényege, hogy a vetésidőig megpróbáljuk talajművelés- egy 4-5 centiméteres biztonsági távolság beállítása a sorra, így
sel és egy kis szerencsével a talajban lévő gyommagot olyan ennyi marad műveletlenül. Az első 2-3 műveletnél fent van
egy ujjas forgókapa, ami kiszedi a sorban lévő csírázó, kihaj-
tott gyomot. Amikor pedig már akkora a növényállomány,
hogy ezzel nem tudunk dolgozni, leszedjük ezeket a kapákat
a művelőeszközről és addig kultivátorozunk, amíg a gép biz-
tonságosan el tud menni az állományban a haszonnövények
károsodása nélkül. Ezt 3-4 ismétléssel valósítjuk meg. Fontos,
hogy minden második gépi kapálás után egy csapat végigmegy
a területen és kihúzzák a sorban felnőtt gyomokat a szójánál.
Egyelőre ezt a műveletet nem tudtuk géppel kiváltani.
A kukoricánál és a napraforgónál a 76 centis sortáv telje-
sen más technológiát igényel, de a szisztéma közel ugyanaz,
hátul az ujjas gyomirtó végzi a munkát. Amíg tudunk menni,
ezzel haladunk és a gépi kapával ritkítjuk a gyomokat. Aztán
a fent említett brigád tagjai általában kétszer végigmennek a
területen kézi kapával és kivágják a hátrahagyott gyomokat. A
szóját és a cukorrépát is egyszer megkapáljuk géppel, ilyenkor Sávművelés (A fotók forrása: Tomelilla Kft., Borsiczky István)
Szója gyomirtási kísérlet 10-12 kilométeres sebességgel lehet haladni.

44 Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 45

Növényvédelem Növényvédelem

Változó időkhöz alkalmazkodó HALMOZOTT FAGYKÁR kimagasló volt a termésmennyiségek

átlaga ebben az évben.
2020-ban a virágzás zöme március

kajszifajták
Bergeron 2 21,5 2
14-től 22-ig volt a ceglédi kajszibarack
H – II. 50/58 10 24,5 1,5
ültetvényben. Március eleje enyhe idő-
Ceglédi bájos 17 13 6
járással indult majd egyre változéko-

A
Goldrich 11 20,5 7
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomásnak és jogelő- nyabb lett, egyre több fagyos reggellel.
Ceglédi Piroska 4 33 2,5 Március 14. és 22. között 7 fagyos reg-
deinek több, mint 70 éves fennállása óta 17 kajszibarack fajtája kapott állami elismerést, amely a jelenleg minő-
sített fajták több, mint 43%-a. A NÉBIH nyilvántartása szerint 2001-2014 között a Magyarországon előállított kajsziba- H – II. 45/42 18 23 1,5 gelt tapasztaltunk, volt, amikor meg-
rack oltványok 62%-át adták ceglédi fajták. A hungarikumnak minősített kajszibarack ökológiai adaptációs képessége Gönci 83 9 34 0,5 haladta a -4°C-ot is nagy kárt hagyva
rendkívül alacsony, így a fajtaelőállítás és fajtahasználat rendkívüli módon meghatározza az ágazat sikerességét nem- Arcot 9 35 0 maga után a ceglédi gyümölcskutató
zetgazdasági szinten is. A hazai agrárkutatás szempontjából létfontosságú a megbízható eredetű és minőségű alap- Ceglédi zamatos 19 13 13 kajszibarack ültetvényében. A Ceglédi
Magyar kajszi C. 1646 9 30 6,5 kedves, a Ceglédi zamatos és a Ceglédi
anyag biztosítása a fajtafenntartás és kutatás számára, amely hozzájárulhat a keresztezéses nemesítés sikerességéhez.
H – II. 45/45 5 40,5 0 szilárd értékelhető termésmennyisé-
A jelenleg Európában kapható kajszi fajták rendkívül magas szükséges a megfigyelések, mérések minden évben azonos Karola 12 30 4 get produkált a zord időjárás ellenében
száma, valamint a termelés magas kockázata miatt egyre ége- körülmények között történő elvégzése, valamint az új kísér- Nyujtó Ferenc emléke 14 33 3
is. Kimagaslóan nagy termésmennyi-
tőbb kérdés, hogy mely fajtákat lehet sikeresen termeszteni és letek beállítása a termelői igényeknek megfelelően. Az eltelt Tengeribarack C. 580 29 18 5
séget nevelt ki a Roxana fajtánk a többi
értékesíteni. A Ceglédi Kutatóállomás gyűjteményeiben ren- 50 évben megváltozott az alany- és fajtahasználat, a termelési Ceglédi arany
fajtához képest a ceglédi ültetvényben.
15 34 4
delkezésre állnak a feltételek a keresztezéses nemesítéshez, rendszer. A klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja Voltak kevésbé jól teljesítő fajták a
Ceglédi kedves 8 50,5 3
hibrid vonalak és fajták előállításához. Komoly előzményei a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szem- 2020-as évben, köszönhetően a szá-
Mandulakajszi 4 59 0
vannak a kajszi fajtaelőállításnak Cegléden. A fajtaelőállítás pontból. A kajszi fenntartható termesztését nagyban veszé- mos tavaszi fagyos reggelnek. A Ceglédi
Magyar kajszi C. 235 2 63,5 0,5
során termelők, kereskedők, szaktanácsadók észrevételei lyezteti a virágzáskori fagykárból adódó termésingadozás, ami óriás fajta például rossz fagytűréséről
figyelembevételével meghatározzuk az igényeket, a kívánatos egyre nagyobb nehézségek elé állítja a gazdákat. A magyaror- Ceglédi óriás 2 60,5 4 híres és nem is hazudtolta meg magát:
tulajdonságokat. szági kajszi termesztés egyik fő veszélye a gyakran jelentkező H – I. 9/49 11 46,5 9,5 egyik ültetvényünkben sem tudtunk
Nagyon sok, egymástól jól elkülöníthető fajtacsoport jött téli és tavaszi fagykár. Helyenként 3-4 évből csak egyszer lehet Bukurija 9 58,5 0 egy szem barackot sem leszedni róla.
létre, melyeknek mind megvannak a sajátos pozitív tulajdon- teljes értékű termést betakarítani. Albena 7 60 2 A Magyar kajszi klónok átlagosan fél
ságai. Ezen tulajdonságok (és az azokért felelős genetikai hát- Az elmúlt évtizedekhez hasonlóan idén is végeztünk Sun Glo 5 63 1,5 kilót teremtek, míg a Bergeron 1,5
tér) megőrzése, megismerése fontos alapköve a nemesítésnek, rügy-fagykár vizsgálatot a NAIK Gyümölcs- és Dísz­növény­ Ceglédi szilárd 12 56,5 3,5 kg-os átlagtermést hozott fánként. A
a kutatásnak. A fajtakutatás hosszadalmas folyamat, ezért termesztési Kutatóintézet ceglédi kajszi ültetvényeiben. Évek Roxana 10 67 2 legkorábban érő honosított fajtánk, a
óta 30-40 fajtát vizsgálunk februárban, márciusban. Fajtán- H – II. 10/14 71 0 9,5 Bukurija a nagyon korai virágzási ideje
ként 100-100 rügyet vizsgálva százalékos arányban tudjuk H – II. 25/37 31 52 3
ellenére is 10 kg/fa termésmennyisé-
kifejezni a termékenyítésre alkalmatlan virágokat. Az esetek H – II. 16/1 30 56 3
get produkált.
többségében a teljes rügy nem fagy el, csak a bibe szenved fagy- H – I. 4/25 14 69 6,5
A ceglédi keresztezéses nemesí-
kárt. Kajszi esetében ilyenkor még ki is nyílnak a virágok, ám tési programban Nyujtó Ferenc és
H – II. 25/62 10 78,5 3
nem termékenyülnek. A grafikonon a 2017, 2018 és 2019-ben Kerek Mária Magdolna felhasznál-
Veecot 6 84 7
mért százalékos fagykárt tüntettük fel fajtánként. A három tak a Kaukázusból származó vad
Ligeti óriás 26 75 2,5
különböző évjárat alatt tapasztalható károsodást összeadva ki kajszivonalakat is, így a az újabb fajták
Rózsakajszi 14 87 3,5
lehet mutatni, hogy melyik fajta mennyire érzékeny a tavaszi fagytűrése már jelentősnek mondható.
lehűlésekre. A kevésbé érzékenyek biztonságosabban, gazda- Ananászkajszi 32 70,5 9 A Ceglédi bájos 10 kg, a Ceglédi kedves
ságosabban termeszthetők, mint az érzékenyek. Ceglédi bíborkajszi 23 92,5 8 12 kg, a Ceglédi szilárd 14 kg, a Ceglédi
2017 tavaszán a kajszibarack virágzás zöme március 24-től Tom Cot 32 64,5 34,5 zamatos 20 kg termést hozott fánként
30-ig tartott a ceglédi gyümölcskutató ültetvényében. A virág- 0 20 40 60 80 100 120 140 a zord időjárás ellenére. A hagyomá-
zás kezdetét megelőző két hétben csak március 15-én reggel nyos fajtákhoz viszonyítva ezek elég
hűlt le a hőmérséklet fagypont alá, -0,6°C-ra. A többi napokon 2017 2018 2019 jó termésmennyiségnek számítanak,
a napi minimum hőmérséklet nem hűlt le 0°C alá. A virágzás érdemes kipróbálni ezeket a fajtákat.
kezdetétől a végéig a napi minimum hőmérséklet március pot. Március harmadik és negyedik hetében visszatértek a reg- Nem ceglédi nemesítés, de Magyarországon a Ceglédi Gyü-
27-én reggel -1,2°C volt. A vizsgált fajták között ez a reggeli geli fagyok, károsítva az előrehaladott virágrügyeket. Ebben mölcskutató jelentette be állami elismerésre a Roxana fajtát.
fagy nem okozott nagy károkat. A ceglédi fajták között a leg- az évben március 22-től április 10-ig tartott a kajszibarack Gyenge növekedési erély, laza, szétterülő korona, jó gyümölcs-
nagyobb kárt a Ceglédi szilárdban okozott, amely a termés virágzás zöme Cegléden. Ez idő alatt a korán virágzó fajtáink mennyiség- és minőség, valamint elhúzódó virágzás jellemzi.
mennyiségén is látszódott, mivel ebben az évben, az előző teljesen elfagytak, mivel március 22-től 28-ig 6 reggel is a napi 2020-ban a Roxana fajtájú fáinkon átlagosan 30 kg termés
évekhez képest csak 20%-os volt a termés aránya. Kimagas- minimum hőmérséklet 0 °C alá esett. Március 29-e után hiába volt. Fagyveszélyes sík vidéken, sok év átlagában is jól teljesít.
lóan jó termése volt a Bukurija, a Ceglédi napsugár, a Ceglédi volt kellemes tavaszi időjárás a később virágzott fajtáinknál A kajszitermesztés alapja a termőhely- és fajtaválasztás, a
zamatos és a Ceglédi bájos nevű fajtáinknak. is megfáztak a virágok, így nem voltak termőképesek. Ebben megfelelő művelési rendszer összeállítása, a helyes növény-
2018-ban a virágzás hosszan elnyúlt a hideg március miatt. az évben értékelhető gyümölcsmennyiség a Ceglédi zamatos, védelem megvalósítása. A termelők gyakran alul becsülik az
A virágzást megelőző hetekben nagyon változékony volt az Ceglédi arany és a Ceglédi kedves fajtáinkon volt. A többi faj- egyes tényezők jelentette kockázatot, pedig komoly bevétel
időjárás. Március első hetében zord, fagyos napok váltották tán csak 1-2%-os termésarány volt, vagy egyáltalán semmi. kiesést okozhatnak. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a
egymást, ahol -11°C, -8,2°C, -9°C -os napi minimum hőmér- 2019-ben a kajszibarack virágzás zöme március 14. és 24. tavaszi fagykár kiküszöbölésére, hiszen a globális időjárás
séklet is előfordult. Március második hete nagyon enyhe volt, között volt. Március 24-ig nem volt fagyos reggel, március egyre szélsőségesebbé válik a jövőben.
egy reggel sem tapasztaltunk fagyot. Ezáltal a virágrügyek 25-én és 26-án hűvös, 0°C alatti hőmérséklet volt reggel. Mendel Ákos,
Elfagyott virágok nagyon szépen megduzzadtak és kialakult a pirosbimbós álla- Ennek a két reggeli fagynak nem volt jelentős a kára. Cegléden Mendelné Pászti Edina

46 Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 47

Növényvédelem
Védekezés a gyapottok bagoly-
lepke ellen öko-tudatosan
A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) az éjjeli
bagolylepkék (Noctuidae) közé tartozó generalista kár-
tevő. Világszerte összesen több, mint 120 növényfaj tarto-
zik tápnövényei közé, sok közülük gazdaságilag is igen
jelentős (mint a kukorica, paradicsom, paprika, gyapot stb.).
A gyapottok bagolylepke hernyója elsősorban a termés
belsejébe rágja magát, ezzel súlyos gazdasági károkat okoz.
Egyes kutatások szerint a nem megfelelően időzített keze-
lés mellett a csemegekukoricában a gyapottok bagolylepke
kártétele 25-30%-os is lehet, paprika és paradicsom esetén
ez akár a 40-60%-os értéket is elérheti. A megfelelő időzítés
ezt az arányt 1-2%-ra csökkentheti. Mindenesetre azt a rövid
időszakot kell megragadnunk a gyapottok bagolylepke elleni
védekezésre, amíg a hernyók be nem rágják magukat a termés
belsejébe. Ehhez azonban a rajzás követése elengedhetet-
len, és az egész vegetációs időszakban szükséges, bármilyen
készítményt is alkalmazunk a gyapottok bagolylepke ellen.
A gyapottok bagolylepke mezőgazdasági szempontból leg-
fontosabb természetes hazai ellenségei a pete-fémfürkészek
(Trichogrammidae). A Trichogramma fajok obligát parazitoidok,
lárvájuk kizárólag a parazitált rovarok tojásaiban fejlődnek,
illetve bábozódnak. A Trichogramma fajok legjelentősebb hazai
képviselője a T. evanescens. Más bagolylepke-parazitoidok
is fellelhetőek hazánkban pl. a fürkészlegyek (Tachinidae)
közül a hernyóirtó fürkészlégy (Exorista larvarum) és a
Öntisztító SMAPP csapda (Fotó: Bereczki Anna)
48
A SMAPP LAB Kft. digitalizált rajzáskövetésének eszköze
(Fotó: Bereczki Anna)
bagolylepkefürkészlégy (Blondelia nigripe). Ezek a fajok azon-
ban a lárván, bábon élősködnek és nem pusztítják el azokat a
károsítás megkezdése előtt, inkább a populáció szabályozás-
ban játszanak jelentős szerepet. Ma már több készítmény is
kapható a piacon, mely Trichogramma pete-fémfürkészt tar-
talmaz, de érdemes figyelembe venni, hogy csak a gyapottok
bagolylepke pete stádiumában hatékonyak.
A paraziták mellett a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki alfajt
tartalmazó készítmények is elterjedtek, de hatásukat csak
addig tudják kifejteni, amíg a hernyók be nem hatolnak mélyen
a növényi részekbe. Éppen ezért mindegyik esetben kiemel-
kedő fontossággal bír az előrejelzés és a megfelelő időzítés.
A gyapottok bagolylepke rajzásának növényvédelmi előre-
jelzésére fény- és feromon csapdákat is használnak. A jelenleg
használt hagyományos csapdázási módszerek azonban rop-
pant időigényesek és szakképzett munkaerőt igényelnek. A
SMAPP LAB Kft. ezeket a hagyományos növényvédelmi előre-
jelzési megoldásokat kombinálta a digitalizáció adta lehetősé-
gekkel. A SMAPP csapdákban beépített kamera és különböző
szenzorok is találhatóak meteorológiai adatok gyűjtése céljá-
ból. A csapdában elhelyezett feromon gondoskodik a kártevők
begyűjtéséről. A befogott egyedek azonosítását és számlálását
képfelismerő algoritmus végzi, ezáltal időt és munkaerőt spó-
rol a gazdának és lehetővé teszi a napi fogási adatok kimutatá-
sával a rajzás pontos követését.
A 2021-es szezonban kiépül az országos gyapottok bagoly-
lepke csapda rendszer, így a gazdák a SMAPP LAB Kft. által
nyújtott szolgáltatás formájában juthatnak hozzá a fogás és
meteorológiai adatokhoz. Ezáltal nyomon követhetővé válik a
gyapottok bagolylepke vándorlása, rajzás dinamikája az egész
országban. Így hamarabb szerezhetnek információt a rajzás-
csúcs közeledtéről a gazdák és könnyebbé válik a gyapottok
bagolylepke elleni védekezés időzítése. A pontos időzítés által
pedig hatékonyabbá válhat a biológiai védekezés, így hozzájá-
rulva a fenntartható mezőgazdasághoz.
Sári-Barnácz Fruzsina – Bereczki Anna
SMAPP LAB Kft.
Biokultúra 2021/2-3
Növényvédelem
Ne csak hűsöljünk a diófa alatt,
szüreteljünk is!
E lső ránézésre minden rendben van – mégsem terem
a diófa. Ezt a jelenséget az esetek nagy többségében
dióburok-fúrólégy okozza. A foltosszárnyú, jellegzetes
megjelenésű légy az elmúlt tíz évben fokozatosan terjedt
el hazánkban. A déli-, dél-nyugati országrész irányából az
észak-keleti irányba haladt a fertőzés, napjainkban foko-
zódó kártételével minden évben lehet számolni.
Nyár elején még van számottevő termés
a diófán
Védekezés nélkül alig marad kellően kifejlődött és megfelelő
minőségű „gyümölcs” a betakarítás idejére. A termés jelentős
része: csökevény, barna-foltos, aszott. Dióburok-fúrólégy kártétel
A légy július derekán kezdi meg őszig elnyúló rajzását, majd
ezt követően a dióburokban fejlődő lárvái (nyüvei) a burok
szétroncsolásával a termés kifejlődését akadályozzák. Későbbi
kártételük pedig az addig esetlegesen kifejlődött termések
elszíneződését, koraérését okozzák.
A telet a diófa alatt a talaj felső rétegében, báb alakban töl-
tik, majd a következő évben nyáron-ősszel folytatják életüket,
a folyamat újraindul.
Rovarölő szeres védekezéssel
csökkenthető a kártétel
Jól időzített rovarölő szeres védekezéssel az ökológiai ültet-
vényekben is képesek vagyunk annyira gyéríteni a legyek szá-
mát, a kártételt, hogy értékelhető mennyiségű és minőségű
termést takaríthatunk be ősszel.
A sikeres beavatkozás feltételei:
•• a rajzás kezdetének és alakulásának nyomon követése
(színcsapda); A diófák terméseit veszélyezteti a dióburok-fúrólégy,
•• az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett, hatásos évről-évre számolni kell vele
rovarölő szer(ek) használata;
•• megfelelő hasznosulást biztosító permetezés-technika
alkalmazása.
Kísérlet bio minősítési dióültetvényben
A Biocont Magyarország Kft. a bio-termesztésű dióültetvé-
nyek megvédésére, az országban legnagyobb ökológiai ter-
melői közösséggel rendelkező cégével, a BioNuss Hungary
Kft.-vel közösen kísérletet állít be Patai Roland bio minősítésű
dióültetvényében. A korábbi évek kedvező tapasztalatai alap-
ján a dióburok-fúrólégy ellen Pyregard (természetes piretrin)
és NeemAzal-T/S (azadirachtin) készítményekkel veszik fel a
harcot.
Az elért eredmények bemutatása érdekében a Biokontroll
Hungária Nonprofit Kft.-vel együttműködve, Patai Roland
ökológiai diótermelő ültetvényén a betakarítást megelőzően,
helyszíni bemutató kerül megrendezésre idén ősszel.
A cikk és fotók forrása: A diófák és terméseik célzott kezelésére a kísérleti alkalmazás érdeké-
Sajtóközlemény ben széles körű együttműködés jött létre (Fotó: Sajtóközlemény)
Biokultúra 2021/2-3 49
Érvek a bio mellett Érvek a bio mellett

A génszerkesztett növények támogatásának dokumentálták a hozamok növekedését, a GMO-k megjele-

nésével kapcsolatban nincsenek ilyen adatok. A szakemberek
oldásokat kellene támogatni, amelyek az élelmiszerbiztonság-
gal, a fenntarthatósággal, illetve a gazdálkodók már meglévő

tudományos kritikája szerint valószínűbb, hogy az éhínség nem a terméshozamok-

kal, hanem sokkal inkább társadalmi és gazdasági tényezőkkel
ismereteivel és az általuk alkalmazott gyakorlattal kapcsolato-
sak, és kisebb teret kellene engedni a génmódosításból szár-
(pl. konfliktusokkal, szegénységgel stb.) függ össze. mazó, kétes biztonságú és kérdéses sikerű szabadalmazott
2018 júliusában az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a eljárásoknak.
2001/18/EK irányelv értelmében az irányított muta­ge­ Kevés a bizonyíték a genomszerkesztéssel Mindezek alapján a jelentés készítői arra a következtetésre
nezis technikájával előállított szervezetek génmódosított előállított növények hatékonyságára jutottak, hogy a nyilatkozatokban szereplő állításokkal szem-
szervezeteknek tekintendők. A Bíróság döntésére válaszul ben a géntechnológia új eszközeire válaszul az EU GMO ren-
a Leopoldina Német Tudományos Akadémia 2019 decem- A Leopoldina nyilatkozatban azt állítják, hogy genomszer- deleteit meg kell erősíteni.
berében nyilvánosságra hozta állásfoglalását, melyben kesztéssel már számos, a piacon is jelentős növényt hoztak Fordította: Nagy Judit
sürgették az európai döntéshozókat, hogy vonják ki a létre. A valóság az, hogy mindössze kettő új generációs GM Forrás: https://ensser.org
genomszerkesztéssel előállított szervezeteket a génmó- növény került piacra az Egyesült Államokban, a bőkezű támo-
dosításra vonatkozó jogszabályok hatálya alól, amennyi- gatás és az engedékeny szabályozási környezet ellenére. Az
ben idegen genetikai információ beillesztése nem törté- egyik egy (újabb) gyomirtó-szer rezisztens növény. Bár a tech- Biokultúra Különszám 2020
nik, és/vagy ha a genetikai anyag olyan kombinációjáról nológia már az 1990-es évektől jelen van, a nyilatkozatban
van szó, amely természetes módon, vagy a hagyományos említett, génszerkesztéssel előállított növények többsége még
XXX. ÉVFOLYAM

nemesítési módszerek eredményeként is létrejöhetne. Leopoldina Német Természettudományos Akadémia kísérleti szakaszban van, és nem bizonyított a hatékonyságuk. 2019. KÜLÖNSZÁM
ÁRA: 1000 FT

2020 márciusában az Európai Akadémiák Tudományos

Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory tőségeivel, kockázataival és korlátaival kapcsolatos tudomá- Helytelen az a feltevés, hogy a génszerkesztés A AMAGYAR
MAGYARBIOKULTÚRA
BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG SZAKFOLYÓIRATA
SZÖVETSÉG SZAKFOLYÓIRATA

Council, EASAC, a tagállamok tudományos akadémiáiból álló nyos és bizonyítékokon alapuló vitában. Eszerint az EASAC a hagyományos nemesítésre hasonlít
•J
ub
ile
K
dr. umi
Kö Tud
ÜL
ÖN
SZ

szervezet) is helyeselte a Leopoldina állásfoglalásának tar- által jóváhagyott Leopoldina nyilatkozat legjobb esetben is • A hler omá
kik Mih nyo
elő ály s T M
re ti a
me szte nács
Á
nte leté ko

csak egy nézetet képvisel a számos tudományos nézet közül, A nyilatkozat szerint a génszerkesztés a hagyományos neme-
k.. re zás
.

talmát és törekvéseit.
A Zöldek/ESS képviselő­
csoport (The Greens/EFA –
Greens/European Free Alli­ance:
Zöldek/Európai Szabad Szövet-
nem tekinthető közös tudományos álláspontnak.
Megalapozatlan állítások a GMO-k
biztonságosságáról és hatékonyságáról
sítési technikákhoz hasonló és ezért biztonságos, de ezt
egyre többen cáfolják. A génszerkesztés egyszerre több gén
megváltozását is okozhatja, egy gén valamennyi másolatá-
nak módosulását eredményezheti, illetve átalakíthat olyan
genom régiókat, amelyek eredetileg védettek az új mutáci- • Jubileumi Tudományos Tanácskozás

M
dr. Köhler Mihály tiszteletére • Akik előre mentek...

ség, az Európai Parlament egyik
képviselőcsoportja) 2021 ápri-
lisában nyilvánosságra hozta
a Leopoldina és az EASAC
genomszerkesztett növények-
indkét állásfoglalás azt állítja, hogy a létező génmó-
dosított szervezetek biztonságosak és elérték a kívánt
célt. Figyelmen kívül hagyják a már létező GMO-k dokumen-
tált, környezetre és emberi egészségre gyakorolt kedvezőt-
len hatásait, többek között a jelenlegi GMO-k többségével
óktól. Ráadásul a keletkezett mutációk esetében úgy tűnik,
hogy más javító mechanizmusok lépnek fel, mint a természe-
tesen előforduló mutációknál és ezek a genom egyedi válto-
zásait eredményezhetik.
A génmódosításban nincs semmi „természetes”. A ter- BARÁTSÁGBAN A TERMÉSZETTEL, AZ EMBERREL

kel kapcsolatos nyilatkozatá- kapcsolatban a növényvédő szerek okozta szennyeződést.
nak tudományos kritikáját, Szintén nem vesznek tudomást arról, hogy nem bizonyított a
melyben cáfolják a Leopoldina hozamnövekedés, továbbá azt sem ismerik el, hogy a GMO-k
révén szabályozni kívánt növényfajok és rovar kártevők gyak-
állásfoglalásában felsorolt állí-
tásokat, kritikai elemzésnek
ran rezisztenssé váltak, így ezek a GM törzsek elveszítették
hatékonyságukat. A genetikai szennyeződések gazdasági és
vetik alá mindkét publikáció ökológiai következményeivel sem számolnak. Az Indiában és
A Zöldek/ESS képviselő­csoport
tudományos alapjait és olyan
a Leopoldina és az EASAC Burkina Fasoban tapasztalt problémákkal sem foglalkoznak,
genomszerkesztett növényekkel információkat is közölnek, ahol a technológia számos kisbirtokos gazda megélhetését
kapcsolatos tudományos amelyek az állásfoglalásból tette tönkre. Az EASAC és a Leopoldina nyilatkozatokban
kritikájának borítója kimaradtak, azonban nyilvá- egyik dokumentált káros hatásról sem tesznek említést.
nosan elérhetőek tudományos
bizonyítékként, illetve kutatási eredményként. A nyilatkoza- A nyilatkozatok azt közvetítik, hogy a precizitás = kontroll
tok állításainak értékelése során kiderült, hogy azok megalko- = biztonság, de a gyakorlati tapasztalatok alapján a már létező
tói figyelmen kívül hagytak mintegy 200, a témára vonatko- GM szervezetek esetében ez nem állja meg a helyét. A kont-
zóan nagy jelentőségű tudományos publikációt. roll gyakorlásának előfeltétele az, hogy megfelelő ismeretek-
kel rendelkezzünk nem csak a módosítandó, vagy áthelyezni
Az európai tudomány egységes hangja? kívánt génszakaszról, hanem a beavatkozással kapcsolatos
valamennyi összefüggéséről. Mivel nem ismerjük ezeket a
Mind a Leopoldina, mind az EASAC nyilatkozatának szerzői komplex összefüggés rendszereket, nem hiteles a precizitásra
azt a látszatot keltik, hogy ők az egységes európai tudományos hivatkozni a biztonság indikátoraként.
álláspont képviselői. A nyilatkozatok azonban a témával kap-
csolatos publikációknak csak egy szűk körét veszik figyelembe. Nem bizonyított a GMO-k, a terméshozamok
Figyelmen kívül hagyják a képviselőcsoport kritikájában sze- és az éhínség közötti összefüggés
replő több mint 200 tudományos publikáció eredményét,
amelyek a témához tartozó gazdag és változatos szakiroda- A Leopoldina nyilatkozatban hivatkoznak arra is, hogy az
lomnak ugyan mindössze egy kis részét képviselik, azonban elmúlt évszázadban az éhínség csökkenése a tudományos alapú
elengedhetetlenül fontosak a géntechnológiai eljárások lehe- nemesítésnek köszönhető. De míg a zöld forradalom esetében
mészetes javító mechanizmusok egy finoman szabályozott
rendszerben működnek és a genom egyes szakaszait jobban
védik a többinél. Ezzel szemben a génszerkesztés során az A közel 40 éves biokultúra mozgalmat kiváló szak-
eljárás egyformán érintheti a genom bármely részét. Ezeknek
a sejtben lezajló folyamatoknak az epigenetikai és genetikai emberek fémjelezték, fémjelzik, akik univerzális
szabályozását, illetve a génszerkesztés következményeit nem tudásukat az ökológiai gazdálkodás szolgálatában
ismerjük igazán jól. Emberi és növényi sejtek esetében is felje-
állították. Különszámunkat e személyiségek tiszte-
gyeztek nem kívánt hatásokat.
letére adtuk ki.
Idejétmúlt szabályozási modellek támogatása A különszám dr. Köhler Mihály 85. születésnapján, a
A nyilatkozatokban javasolt innovatív és tudományos alapú tiszteletére megrendezett Jubileumi Tudományos
szabályozási modell gyakorlatilag régebbi bármely európai,
Tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett
vagy nemzetközi GMO rendeletnél. Ez a modell az Egyesült
Államok több évtizede alkalmazott politikáján alapul, ami változatát tartalmazza, továbbá azokról emlékez-
egyszerűen meghatározza, hogy mit nem szabályoznak, azaz tünk meg, akik már „előre mentek” és akikre méltán
mint nem értékelnek egyáltalán. Ez a fajta múltat idéző poli-
tika lehetővé teszi, hogy a termék kifejlesztői mentesüljenek a büszkék lehetünk.
felelősség alól, hogy bizonyítsák a termékeik hatékonyságát és
biztonságát. Ez semmiképpen nem nevezhető innovatívnak. A különszám az alábbi elérhetőségeken
Elismert megoldások mellőzése rendelhető:
* 1535 Budapest, Pf. 800
A nyilatkozatok egy sor olyan, magas színvonalú tudományos
jelentést hagynak figyelmen kívül, amelyek az input intenzív info@biokontroll.hu (
ipari mezőgazdaságról az agroökológiai rendszerekre való
átállást sürgetik. A szakemberek szerint inkább azokat a meg-
+36 (1) 336-1166

50 Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 51

PR-cikk
Bemutatkozik a Biohelp International
H osszú utat – több mint 30 évet – jártunk be, míg a Biohelp megalakulásától eljutottunk
cégünk a Biohelp International GmbH magyarországi bemutatkozásáig. Engedjék meg,
hogy ezt a több mint három évtized történéseit néhány gondolatban összefoglaljam.
1988-ban indította el Ausztriá-
ban dr. Michael Gross biológus a
Biohelp GmbH céget. Az alapötlet
az volt, hogy akkor még kis csa-
patával a hasznos élő szervezetek
tenyésztését kezdi el, azzal a céllal,
hogy az addig hagyományosnak
mondott szintetikus hatóanyagú
növényvédelmi megoldások mel-
let/helyett biológiai alapokon
nyugvó termékeket fejlesszen ki.
Ezt a célkitűzést olyan jól sikerült
Dr. Michael Gross megvalósítani, hogy napjainkra a
Biohelp GmbH Ausztria egyik leg-
nagyobb és legdinamikusabba fejlődő biológiai hatóanyagú
növényvédőszereket gyártó cégévé nőtte ki magát, amely szinte
minden növény kultúrában, legyen az szőlő, gyümölcsös, szán-
tóföldi, vagy üvegházi kultúra komplett biológiai alapú növény-
védelmi technológiákat tud nyújtani.
A cég életében a 2017-es év volt a következő komoly mér-
földkő, amikor is az RWA AG a Biohelp GmbH-val karöltve
többségi tulajdonosként megalapította a Biohelp International
(BHI) GmbH-t. A cégalapítás célja az volt, hogy egyrészt az RWA
AG, mint Ausztria legnagyobb agrárintegrátora és agrárinput
anyagokat forgalmazó cége (a Lagerhausokkal karöltve), minél
biztosabb és szélesebb spektrumú áruellátottságot tudjon
partnereinek biztosítani Ausztriában (amely köztudomásúlag
Európa százalékos arányban egyik legnagyobb biopiaca), más-
részt ki tudjon lépni azon közép-kelet-európai országokba, ahol
az RWA korábban leányvállalatain keresztül már megvetette a
lábát és ahol a bio termelés szintén dinamikusan nő. Az első két
ország ahol a 2020-as szezonban a BHI elkezdte a tevékenységét
Magyarország és Románia.
A legfontosabb célkitűzéseink közé
tartozik a biotermelők (legyen az szán-
tóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, üveg-
házi, vagy kertészeti kultúrákkal fog-
lalkozó) a legmodernebb genetikájú
vetőmagokkal, a legújabb techno-
lógiájú növényvédőszerekkel, illetve
tápanyagutánpótlással való ellátása,
valamint szaktanácsadása.
Az EU és hazánk ökológiai és
növényvédelmi előírásait, továbbá
irányelveit szem elött tartva a termé-
keink mindegyike rendelkezik a megfe-
lelő hatósági engedélyekkel.
Céljaink közé tartozik, hogy az EU folyamatos szerkivonásai, a
hagyományos szerek rezisztencia törésének az elősegítésére és
az élelmiszer feldolgozó ipar szermaradvány határértékek folya-
matos csökkentése hatására a termékeinket a konvencionális
gazdálkodásban működő termelőkkel is megismertessük.
52
PR-cikk
Engedjék meg, hogy röviden bemutassuk az üzletágainkat:
ÂÂI. VETŐMAG
A Biohelp International GmbH
vetőmag portfóliójában nagymér- ségekkel szerepel az ország több pontján az Ökológiai Mező- ÂÂIII. TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁS
tékben támaszkodik a testvérvál- gazdasági Kutató Intézet (ÖMKi) kis és mezoparcellás demo Célkitűzésünk, hogy mind a bio, mind a konvencionális part-
lalata az RWA Magyarország Kft. kísérleteiben. nereinknek megfelelő megoldásokat tudjunk biztosítani, legyen
több mint két évtizedes magyar 2021-től pedig a NÉBIH bio kísérleti rendszerében is szerepel- az az alaptrágyázás, vagy növénykondicionálás.
agrárinput piaci tapasztalatára, tetjük a fajtáinkat.
hisz az RWA elsődleges célkitűzése 2020-ban elindítottuk hazánkban a vetőmag előállításunkat
Magyarországon az volt, hogy az is, így 2021-től versenyképes ajánlattal tudunk partnereink ren-
agrárintegrátorok között elsőként delkezésére állni.
honosítson és ismertessen el a vezető nyugat-európai piacokon Versenyképes portfólióval rendelkezünk a legkülönfélébb
már jól ismert és keresett fajtákat. Ez alatt a közel 25 év alatt a aprómagok területén is. Bízunk benne, hogy széles vetőmag
cég eljutott oda, hogy több mint 16 növényfaj 100 feletti fajtájá- portfóliónk a partnereink segítségére lesz!
nak a fajtatulajdonosa.
Cégünk ezen kívül az RWA Ausztria teljes bio vetőmag portfo- ÂÂII. NÖVÉNYVÉDŐSZER
lióját is képviseli Magyarországon, s abban a szerencsés helyzet- A Biohelp Kft. Ausztria legna-
ben vagyunk, hogy kiváló, osztrák kifejezetten bio felhasználásra gyobb biológiai növény­védő­
nemesített fajták is szerepelnek a portfóliónkban. szereket gyártó cége amely,
Kiemelkedő együttműködést kötöttünk a két legnagyobb több mint 30 éve állít elő bioló- Kiemelt partnerei vagyunk az RWA saját márkás növény­kon­­
magyar nemesítőházzal. A Szegedi Gabonakutatóval (GKI) első- giai alapú növényvédőszereket dí­cio­nálói mellett a Bio-Fer pelle­tált fermentált csirketrágyái-
sorban a kukorica hibridek (GK Sarolta) és az aprómagokban fűz- az osztrák piacra. A portfólió nak, valamint a Hechta Kft. növény­kon­dí­cio­nálóinak (Amalgerol
tük szorosra az együttműködésünket, míg a Martonvásári Kuta- legjelentősebb termékeit vár- Essence).
tóintézettel pedig elsősorban a tönkölybúza fajtáik keretében hatóan a 2021-2022-es évektől Bízok benne, hogy cikkünk kellő
működünk együtt. Ezen kívül természetesen az összes nemzet- már regisztrált formában for- áttekintést nyújtott cégünk legfon-
közi és hazai nemesítőház valamennyi szaporításban szereplő galmazzuk Magyarországon. tosabb tevékenységeiről.
fajtáját (legyen az hibrid, szabad elvirágzású, vagy aprómag) el Ezen portfólió mellett az alábbi Bene László
tudjuk érni. legjelentősebb biológiai növényvédőszerekkel rendelkező értékesítési vezető
A többi nemesítőházzal ellentétben mi nem csak a konvenci- cégek portfólióit képviseljük Magyar­országon: Biohelp, Biocont, Biohelp International
onális vetőmag nemesítésből származó csávázatlan vetőmagot Nu­farm, Kwiz­da, Belchim, de természetesen az összes magyar-
és fajtákat tudjuk ajánlani kedves partnereinknek, hanem kifeje- országi képviselettel rendelkező gyártóval kapcsolatban állunk
zetten a bio termesztésre nemesítetteket: s képviseljük a termékeiket. A logisztikában, raktározásban és az
2021-től már ebből a portfólióból két őszi búza fajtát is ügyintézésben az RWA Magyarország Kft. nyújt segítséget.
tudunk ajánlani: az EDELMANN és az EHOGOLD fajtákat.
Mindkét fajta több évre visszamenőleg kiváló beltartalmi,
gyomelnyomó képességekkel és betegség ellenálló­ képes­
Biokultúra 2021/2-3 Biokultúra 2021/2-3 53
PR-cikk
Amalgerol® Essence Protect Pack
a gombafaló bacik
Amalgerol® Essence Protect Pack gyűjtőcsomag: Amalgerol®
Essence növénykondícionáló készítmény (2*15 liter) + 3 liter
Biofil® „B” komponens. Dózis: Amalgerol® Essence 3 l/ha + Biofil®
Talajőr „B” komponens 0,3 l/ha. A csomag tartalma 10 hektár
kezelésére elegendő és ökológiai gazdálkodásban használható.
Az Amalgerol® Essence tápanyagot és életteret biztosít a
talajbaktériumok számára, amelyek az Amalgerol® Essence
kezelés következtében erőteljes szaporodásnak indulnak.
Amennyiben egy baktérium fajt úgy juttatunk a talajba, hogy
ott elszaporodva különböző kedvező hatásokat érjünk el, az
Amalgerol® Essence kezelés segítségével növeljük a bejuttatott
baktérium készítmény túlélési esélyeit és segítjük a felszaporo-
dását.
A Biofil® „B” komponens hatóanyaga a Bacillus subtilis bak-
térium faj. A Bacillus baktériumtörzsek elsősorban a talajból
fertőző növényi kórokozókat gátolják, szaporodásukat vis�-
szaszorítják, emellett növényi növekedést serkentő hatásúak.
A törzsek sziderofór molekulákat termelnek, melyek a gyö-
kérkörnyezetből megkötik a vasat vas-sziderofór formában.
A gyökérkörnyezet így vashiányossá válik sok kórokozó gomba
számára, mert a vas-szidorofórokat nem tudják felvenni, haszno-
sítani, ezáltal növekedésük, elterjedésük visszaszorul. Ugyanak-
kor a vas-sziderofórokat a növényi gyökerek képesek felvenni. A
Bacillus baktériumok élettérfoglaló stratégiájuk révén is gyorsan
és nagy számban képesek a gyökérfelületen megtelepedni, így
gyakorlatilag kiszorítják onnan a kórokozó gombákat.
A Bacillus subtilis több mint hetvenféle antibiotikumot képes
előállítani, így e nemzetség fajai közül a legtermelékenyebb.
Az antibiotikomok a talajban csökkentik a növényeket fertőző
gombák felszaporodását és fertőzését.
A legtöbb baktérium készítmény hatóanyaga élő baktériu-
mokból áll, ezért ezen termékek eltarthatósága korlátozott. A
„B” komponens nem élő baktériumokat, hanem baktérium spó-
rákat tartalmaz. A gömbölyű, vastag sejtfallal rendelkező bak-
térium spórák nagyon ellenállóak, így a termék eltarthatósága
hűtés nélkül is két év. A vastag sejtfal megvédi a baktériumokat
Fuzárium kukorica csövön (Fotó: Dr. Varga Zsolt)
54
a külső hatásoktól, így ez a baktérium termék keverhető folyé-
kony műtrágyával és növényvédő szerekkel is. A spórák csíraké-
pességüket hosszú ideig képesek megtartani kedvezőtlen körül-
mények között, ugyanakkor a talajra permetezve és beforgatva,
kedvező körülmények közé kerülve rohamosan csírázásnak
indulnak és fölszaporodnak.
Az Amalgerol® Essence Protect Pack kijuttatható a vetés
előtti talajelőkészítéskor a talajra permetezve.
Használható a növények intenzív növekedési időszakában,
a növényekre permetezve. Ekkor keverhető a kombináció más
szerekkel, például levéltrágyákkal is. Ha a kijuttatás után nem
dolgozzuk be a készítményt a talajba, előnyös a kijuttatást egy
csapadékos időszakot megelőzően elvégezni, hogy az eső a
készítményeket bemossa a talajba.
Mindkét készítmény használható minden szántóföldi és ker-
tészeti kultúrában az egészséges talaj megőrzésére.
________________________________________________________
Kapcsolat:
www.hechta.hu
Biokultúra 2021/2-3
PR-cikk
TIGRA® – gombával a gombák ellen
A Tigra® a Trichoderma asperellum T1 törzsét tartalmazó mikro-
biológiai készítmény. A Trichoderma fajok különböző gomba-
ellenes enzimeket és antibiotikus hatású vegyületeket termel-
nek, így ezen tulajdonságuk teszi lehetővé, hogy a különböző
– főként talajlakó – kórokozó szervezetek ellen nagyon jó haté-
konysággal alkalmazhatóak. A növényi vetésforgó beszűkülése
és a modern agrotechnikával járó forgatás nélküli talajművelés
olyan növényvédelmi problémákat hoz létre, amelyek megol-
dása a talajok megfelelő egészségi/higiéniai állapotának a meg-
őrzésével és fenntartásával lehetséges.
A Tigra® különleges formulációja a talajban történő gyors fel-
szaporodást teszi lehetővé. A kristálycukorra felvitt Trichoderma
telepek így közvetlenül és gyorsan kapják meg azt a kezdeti
szénhidrát tápanyag mennyiséget, amely a talajban történő
gyors felszaporodásukhoz vezet.
A Tigra® technológiai szintű alkalmazásával több irányból
érvényesülő komplex hatékonyságot érhetünk el:
•• Nitrogén hatóanyag hatékonyságának növelése. A Tigra®
talajba kerülését követően kölcsönös előnyös kapcsolatot
alakít ki a növények gyökérrendszerével és auxin hormonter-
melést generál, amely szerepet játszik a nagyobb gyökértö-
meg kialakulásában.
•• Foszformobilizálás. A Trichoderma gomba által termelt
további enzimek (foszfatáz, fitáz) fontos szerepet játszanak
a talajban kötött foszfor hatóanyagok a növény számára fel-
vető állapotba történő átalakításával.
•• Védekező reakció kiváltása. A Trichoderma gomba éltciklusa
során olyan másodlagos anyagcsere-termékeket termel,
amelyek képesek a növények immun/védekező reakcióit www.hechta.hu
fokozni a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben.
•• Csökkenti a talajlakó káros szervezetek életterét. A Tigra®
rendszeres alkalmazásával és az optimális talajélet és a talaj Azokon a területeken, ahol a vetésforgóban sűrűn szerepel
mikrobiológiai folyamatainak fenntartásával a Trichoderma az őszi káposztarepce, napraforgó, szója meghatározó problé-
gomba gyors térnyerése jellemző, amely visszaszorítja a mát jelent a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
talajban élő káros mikrogombákat (Fusarium, Pythium, kórokozója. A gomba kitartó képletei (szkleróciumok) hosszú
Rizochtonia, Sclerotinia). évekig megőrzik fertőző képességüket és direkt (micéliumos
fertőzés), vagy indirekt (aszkospórás fertőzés) módon bekövet-
kező fertőzéssel jelentős kártételt okozhatnak. A Tigra® rendsze-
res alkalmazásával biológiai úton mérsékelni tudjuk ezeknek a
területeknek a fertőzési nyomását.
A Tigra® technológiai alkalmazása:
(Kiszerelés: 20 kg-os zsák.)
99 A Tigra®-t 5 kg/ha-os dózisát vizes szuszpenzióban a talaj fel-
színére permetezzük. Ki lehet permetezni vetés, ültetés előtt
és után, illetve később, a tenyészidőszak során. Sekély (5-10
cm mély) bedolgozás, eső, vagy öntözés segíti a Trichoderma
spórák bejutását az aktív gyökérrendszerhez.
99 A Tigra® vetéssel egy menetben folyékony kijuttató berende-
zéssel közvetlenül a magárokba, valamint kertészeti rendsze-
rekben öntözővízzel is kijuttatható.
A permetezés időzítése nem elsődleges szempont, mivel
nincs sürgős bedolgozási, illetve bemosódási kényszer, néhány
hétig a gombaspórák túlélnek a talajon, vagy a növények felü-
Sclerotinia napraforgó száron (Fotó: Dr. Varga Zsolt) letén.
Biokultúra 2021/2-3 55
 KERESKEDELEM, TERMELTETÉS,
TECHNOLÓGIA, TANÁCSADÁS

KEDVES TERMELÔ!
BIO TERMÉNY-KERESKEDELEM TERÜLETÉN IMMÁRON TÖBBÉVES
TAPASZTALATTAL ÁLLUNK A RENDELKEZÉSÉRE.

Eladó BIO és ÁTÁLLÁSOS terményeket keresünk:

búzák, napraforgó, repce, hajdina, kukorica, rozs, tritikálé, szója, árpa, len, olajtökmag, borsó.

VETÉSTERVÉNEK KIALAKÍTÁSÁNÁL IS KERESSEN BENNÜNKET BIZALOMMAL.

ÜDVÖZLETTEL:
ÖkoMag-Tár Kft.
Tel: +36 20 287-0927, +36 20 283-6763 ● Fax: +36 1 690 00 14
E-mail: info@okomag.hu ● www.okomag.hu