VI. ÉVF. • 1.

SZÁM ÁRA • 365* FILLÉR 1943 JANUÁR

T A R T Á L O M : g - y : Új köntösben — Dr. Voinovich G é z a : György barát — Fr. Harmati Gellért .
O. S. P.: Karácsony a fronton — P. Gyéressy Ágoston O . S. P.: Mária a világirodalomban — Fráter
Jácint naplójából — Himnuszok Remete Szent Pálról (P. Szedő Dénes O . F. M. és Lengyel Rezső ford.) —
P. Galambos Kálmán O . S. P.: Remete Szent Ántal — P. Rosty S. J.: Különös koldus — P. Bolyós
Ákos O . S. P.: t Kremer József — Pálos Krónika — Könyvespolc
 !

A FEHÉR BARÁT
A PÁLOSREND É R T E S Í T Ő J E
ÉVI ELŐFIZETÉSI ÁRA 4— PENGŐ

Főszerkesztő : P. GYÉRESSY Á G O S T O N O . S. P. Felelős szer-

kesztő : Dr. NÁDAS ZOLTÁN. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, XI.
ker., PÁLOS KOLOSTOR. Telefon: 468-550. Csekkszám: 48004-
KIADÓHIVATAL: Budapest, IX., Gönczy Pál-u. 2. Telefon: 189-100.
HEGJELENIK minden hó elsején.
Rendi és főegyházmegyei jóváhagyással.

Legolcsóbb aluminium
SUMONYI éráielí, sizo.br.ok, szenitkéipek, k e r e s z t e k , térdeplők
TÓGAZDASÁG
HALKERESKEDÉSE
WEISZ FRIGYES
kegytárgyüzletében Budapest, IV., Ferenciek-tere 3—4. sz.
Budapest, IX., 1. számú Központi Vásárcsarnok. 71 éves katolikus cég I

Az influenza és rheuma
KEGYTÁRGYAK, Z Á S Z L Ó K szuverén gyógyszere a
OBERBAUER A. UTÓDA CAUSYTH-
Magyarország legrégibb
t e m p l o m b e r e n d e z ő és
TABLETTA
zászlókészítő vállalatánál. Cyclohexatrienpyridinsul-
fosavas-pyrazolonszármazék
Budapest, IV. kerület, Váci-utca 41. szám. TERN A J G Ó - G Y Ó G Y S Z E R T Á R
Alapítási év 1863. • Telefonszám: 183-344. szám. Szent G e l l é r t gyógyfürdő.

Mindennemű templomberendezés. Miseru-

BAROSS RÁDIÓHÁL: hák Zászlók. Javítások. Gyertya. Mécsolaj.
villanyszerelési cikkek, rá-
diók, vili. háztartási cikkek.
T U R U L izzólámpalerakat.
B I T T N E R ÉS T Á R S A
VIII. ker. Baross-uxa 48. szám. Budapest, IV., Prohászka Ottokár-utca 8. sz.
T e l e f o n s z á m : 131—219. Teleíon: 183-357.

Budapesten, környéken, vidéken

vezet
árban, minőségben, kiszolgálásban
KÖZTISZTVISELŐK SZÖVETKEZETE
1892-1943. *

A PÁLOSRENDBE LÉPNI ~
szándékozó fiúk csatolják kérvényükhöz : 1. kereszt- és bér-
malevelüket, 2. érettségi bizonyítványukat, ha papok akar-
nak lenni, 3. szülői beleegyezést, ha kiskorúak, 4. hittanáruk,
plébánosuk ajánlását, 5. orvosi bizonyítványt, 6. életük rö- I
<
vid ismertetését, kifejtve, mely okok vezetik Rendünkbe.
A kérvényt küldjék Pécsre a Pálos Ujoncház címén.

/y
a fehér barát
VI. ÉVFOLYAM * 1. SZÁM
1943 JANUÁR HÓ

Uj köntösben
köszönti Kedves Olvasóit A Fehér Barát s öröm-
mel jelenti, hogy régi vágyunk teljesedett s mostan-
tól fogva havonta jelenünk meg. A megható levelek
és üzenetek garmadájából felénk sugárzó szeretet
és hűség biztosít minket arról, hogy örömmel
fogadnak minket. Mintha nem is dúlna s pusz-
títana körülöttünk a háború véres vihara, mintha
i 11 7 -i 1.1. j u i ' , t
nem kellene a legsúlyosabb gondokkal es aggodal-
makkal küzködnünk s mintha megérezték volna
Kedves Olvasóink, hogy nemcsak nem szabad
elhagyniok növekvő papír-
viaskodó lapjukat, hanem továbbfejlesztésében is
, , , • ., . . ,
komolyan kell tamogatmok: meglepő mennyiseg-
ben érkeztek hozzánk a felülfizetések. Amikor
mélgséges hálával köszönjük ezeket s foglaljuk
mindennapi imáinkba szándékaikat, alázattal és
h i r n i h m ^ J WrWii- u ,ör
bizalommal kerjuk azokat, akik a regi elofizetesi
arat küldöttek be: pótolják a hiányzó összeget.
Természetszerűleg, mivel most többször jelenünk
meg, új előfizetési árunk is magasabb lesz, de
külső kiállításban i>s belsői tartalomban is minél
„^„„„7 „j •
lobbet akarunk adni. Meg szarosabba es benső-
segesebbe akarjuk fűzni Kedves Olvasóinkkal
kapcsolatainkat: a ragyogó
ténelmi nagyjainknak, rendi szertartásainknak,
sajátos lelki életünknek újabb és újabb ygazdag-
- - „ - , ,. , . ,
s b a / es szépségét akarjuk fóltarm. S kerjuk
Kedves Olvasóinkat, közöljék velünk, miről sze-
retnének olvasni, mit szeretnének tudni rólunk:
segítsenek úgy szerkeszteni A Fehér Barátot
hogy abban igazán örömük teljen s lélekben
í 7 , , , , , ,
csakugyan gazdagodjanak altala. Isten es az
Ónok segítségével bártan merjük hát elkezdeni
új évfolyamunkat s bár a jövő súlyos titkait
nem tudjuk, de hisszük,
nem csalatkozunk.
G y ö r g y barát 1
Irta: Yoinovich Géza dr.
Alighogy megkészült György barát a leve-
lekkel, rányitották az ajtót. Sima papi alak
surrant be, nesztelenül.
Szolgálatát ajánlja püspök atyánknak
^ ^ S f w M ^ S S ^ u i 'l ¡L,
György, barat ket kezet nyújtja elebe. Fol-
dije, régi ismerőse.
— Örvendek látásodon. Régidő óta nem
v
°lt találkozásom véléd. Külső országokban
le fc
és nyomdaárakkal f járásod-kelésed. Kicsiny már neked Er--
6
a ' ió+^o+a oQ ,1 + •• -i
! '„ . , A latogato szot se vesztegethet a puspok
egészsége felől való tudakozódásra. Két tenyér
a két vállán, lenyomják egy székre. Maga a
püspök megáll előtte s szeme közé néz. .
, 77 W f í h?111,aiíi a z o n t ú l > h °gy id ebe egy
d ö g n é l feketebb barat a törökkel cimborálva
elkárhoztatja az országot?
_ Váltig botránkoznak mindenfelé : a ke-
resztény világnak szégyene a töröknek itt való
urasága.
.barát könnyedén elneveti magát.
,, , , , „ — Botránkoznak? Hiszen ha ölbetett kezű
botránkozás segítene ! De kitől várhatunk?
Ferdinandus magának pereli az országot, de
pálos múltnak, tör- nem bírja levenni róla a pogány igáját. Ereje
Károly császárban volna, csakhogy annak
fklét lefogja a frank király. Ez elnézte kerékbe
,„.., r, , , toretesunket, csakhogy a Habsburgok tartó-
mányának ártson. Mit tudják ezek, mi né-
künk Erdély ! De jobb félig a farkas tor-
kában, mint egészen. — Igen, ha magunk
erejéből szabadulhatnánk. Csakhogy a mi
? r ő n + k ! W E g y s z á l o l v a s ó m m a l verjem ki a
kontyost/
Beszéd közben elmegy az ablakig, meg
vissza. A vendég látja, hogy nem is neki
beszél, mindennapi gondja párolog belőle.
hogy reményünkben
^ g-y * Szemelvény az író nagy regényéből.

a /e/íér barát ' ;

 György barát csak kis vártatva szólalt meg
újra.
— De még idebent is, e kicsid fészekben.
Bizony nem a török tépte széjjel az országot !
Az kinek jószága Ferdinandus kezeügyében
esik, német párti, kié a török széleken : hozzá
lapul. Ki egyiktől hiába vár, átáll oda, hol
nyitvább a zsák szája, azontúl gáncsot vet
a másik felekezetnek. — N a g y o t sóhajtott. —
Fejetlen ország vagyunk ! Uj lelket kelletik
venni magunknak, elverni magunktól a két-
lelkűséget. Csuda, .hogy. a lélek még pislákol
bennünk.
— Keményen ítélsz. Eltaszítasz magadtól
mindenkit. Kevésbe veszed az embereket.
A hívekkel nem törődöl, a gonoszt nem féled.
Még ez leszen veszted.
Most szembefordult a barát.
— Ha ki emberek közt él, ember annak
veszte, ő z rókától, vadgalamb kányától, farkas
farkastól. — Engemet taszít el mindenld, nem
látod? N e v e m se tetsző, papi személyem sem ;
nem jó szemmel nézik a felvergődöttet. Csupa
irigyeket számlálok. A hatalmasságnak oká-
ból? Mi örömöm benne? Valamire való férfiú-
nak a hatalom csak munka, törődés, kötelesség.
A vendég megkockáztatja, hogy legalább a
királynéval, meg Petrovichcsal kellene keresni
az egyességet. A barát a szeme közé néz :
— Talán nem kész mindegyik maga kárával
is ellenkezni, akármi jóra igyekezzem? !
Megint az ablakhoz lép, kifelé néz, úgy
beszél.
— Királyné asszony ! Lengyel meg olasz
vér, egyik is elég veszedelem. A milanói
udvart képezi szeme elébe, azt várja, hogy a
sors haragos arculatját meglocsoljam szép-
vízzel. Kora gyönyörűségek felé hajtja, szár-
mazása uralkodásra, mindegyikben mohó.
Merő állhatatlanság, hol fenhéjaz, hol elejti
szívét.
— Megfelejted, hogy szívében buzgó.
— Buzgósága annyiban vagyon, hogy egy
szent kép előtt akármi bűnt megbocsáttasson
magának. Tudod odalent nálunk a mirtust?
Örökzöld levelét, kis fehér virágát hülő lávatűz
élteti. Hasonlóképen királyné asszonyt mostani
tehetetlen állapotában a gyűlölködés. Ha kí-
vánság, ha szemek nézése gyilkot tudna vetni,
rakva volnék nyíllal, ^kár Szent Sebestyénnek
teste.
Amint az ablaknál áll, széles válla egészen
elfogja a világosságot, meg sem fordul, csak
úgy beszél hátra.
— Meg Petrovich ! Őtet a természet puha
anyagból gyúrta, két savószín szemet szúrt
fejébe, arculatának üres vonalait puha sza-
kállba pólyázta, — meg akarta mutatni,
mely kevés lélekkel lehet formálni egy embert.
Kontármunka. Nézd meg t a r k ó j á t : több a
ránc rajta, mint homlokán. Eszével első helyre
törekedni lomha, más gondolatjához szabni
m a g á t megaláztatásnak venné, — így csak
kerékkötő.
2 —Qfehér
Szembefordul a látogatóval s lassan elébe
megy.
— Az azután török, akárcsak egy basa !
Talántán azt véled, otthon én is török bugyogót
viselek, a temesi bán módjára? Igaz, k i t ö r ő k -
nek, ki németnek hiszen, magok példája után,
pedig csak azt keresem, miképen menthetném
Erdélyt. Megszámoltam magammal, lelkem
békéjével, papi hivatalommal. Királyné hit-
lene, alkuszom Ferdinandussal, — pogány pap,
basák barátságával élek. ,Isten szolgája, tudván
hitegetek, némettel, pogánnyal cimborálok egy-
más ellen. Hiszem, mégsem állatnak balkéz
felől az ítéletnapon. Vessen követ rám, aki
igazabb nálam. Alakoskodás a gyengék fegy-
vere. H ű v a g y o k törökhöz, hű v a g y o k német-
hez, míg elválik, melyikhez érdemes. Az én
hűségem annyit ér, mennyit az ő jóakaratjok.
Tedd mérlegserpenyőre a kettőt, nem nyomja
le egyik a másikat. — Holtomig hűséges csak
e szegény nemzethez.
Maga elé gondolkozik, egy párat lép, megáll.
— Ú g y lehet, még Erdély lészen magva a
háromba szakított országnak.
Verancsics elGSudálkozva hallgat, aztán fél-
kételkedőn szólal meg :
— Gazdag v a g y bizodalomban.
György barát hevesen védelmezi magát.
— Csak a lehetségest keressük-e, ami magától
beteljesedik? Az akarat arra való, hogy erő-
szakolja a sorsot.
Csüggedten a földre néz. Halkan, magának
mondja :
— Valameddig lehet. — Csak János herceg
korosabb volna ! Igen, ha meg lehetne nőtetni,
török varázslók m e s t e r s é g é v e l ; azoknak ke-
zökben a mag csirába indul, kihajt, virágozik
szempillantás alatt. Ha csak tíz esztendővel
idősebb volna 1 Kétséges, ér-e vájjon ember-
kort. Gyenge testű, beteges, nem arra termett,
hogy sokáig éljen. Lélekben is, ki tudja, mire
nő? Kényére hagyják, mit lát majd serdülésé-
ben maga körül? Örökös dinom-dánomot, ha-
szontalan mulatozást, hízelkedőket, kedve ke-
resését. K u p á k hőseit, kik erejöket vadásza-
t o k o n fecsérlik, szívöket széptevésben, értel-
möket kockajátékon. Mondják, hozzáértő mű-
ves egy kis aranypénzből egész lovas embert
be t u d futtatni, úgy elvékonyítja. Mit ér már
az ilyen arany? Csak a színe van. Ehhez fog-
ható a mi udvarunk parádéja. Lengyel erköl-
csök, talián álmok, magyar gyűlölködés, török
urasága. Mi lesz, ha én n e m leszek? Csak János
nagyobb lenne !
Mint aki magára eszmél, úgy ül le vendége
mellé s könnyebb hangot erőltet.
— Mondják, jegyzed a történéseket. Ez
okon sokan félnek, sokan hízelkedéssel udvar-
lanak körül. Most én is elébed öntém, mi
bennem habzott. De t e bizonyosan nem ezek
hallására jöttél.
— E g y n é m e l y lapok, látom, aranybetűkkel
való festést kívánnak a történetek könyvé-
ben.
barát
Fr. Harmati Gellért O . S. P.:
Karácsony a fronton
Kelt : Oroszországban,
1942 dec. 28.
Karácsonyest : szépen hull alá a hópehely-
ből alkotott milliónyi csillag. Lassan innen
is onnan is összegyűlünk az általunk épített
H o n v é d - o t t h o n b a , ahol a szentestét rendeztük
Galambos főtisztelendő úrral. Jelen voltak az
összes tisztek és a legénység. R ö v i d műsoros
est. Szavalat, ének, majd beszéd, miközben
kigyúlnak a karácsonyfának gyertyái, mely
szépen, mint odahaza, fel v a n díszítve. Öröm-
k ö n n y e k gyűlnek s z e m ü n k b e és összeszorul
k e m é n y férfias ajkunk, mert sírni egyikünk
sem akar : k a t o n á k v a g y u n k !
Öröm, öröm gyűl szívünkben, de ki tudja,
hol s merre jár lelkünk. Talán a szülők mellett,
v a g y édes kis gyermekek odahaza mosolygó
alakjai között bukdácsolunk láthatatlanul,
v a g y a pécsi pálos kolostor kis kápolnájában
szorong e g y örömmel és boldogsággal telt lélek
a szeretet szárnyán odarepülve? Ki t u d j a ? . . .
Míg gondolataink a kilométerek ezreit szelik,
addig a halál és az élet néz farkasszemet e g y -
mással. «Mennyből az a n g y a l . . .» ének halk
foszlányaira térünk magunkhoz és énekeljük
mi is a kórussal e g y ü t t : «Lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok . . . »
Szép volt és felejthetetlen ez a szentest a
fronton. P o n t éjfélkor v o l t i t t az éjféli szent-
mise és k e m é n y k a t o n á k szerető szívdobogása
és tiszta lelke között jött el a n e g y e d é v s z á z a d
óta innen s z á m ű z ö t t ^ isteni Kisded erre az
orosz földre. Magyar fegyverek őrizték az édes
kis Jézusnak a tábori oltárra való leszállását a
mennyből. Ágyúdörgés és repülőgépzúgás köz-
ben jött le a kis Jézus, h o g y megmutassa, n e m
hiába a küzdelem és az áldozat, mert Akiért
küzdünk, eljött közibénk, békét és boldog-
ságot hozva a tiszta lelkeknek és szíveknek.
Elhozta Ö n ö n m a g á t a Kisded, mert nagyon
szeretett.
Szép volt és m e g h a t ó életemnek ez a kará-
csonya.
Emlékezni fogok rá, míg élek.
Tábori p o s t a : 261/69.
CL fefiér barát
m m
Mária a világirodalomban
A k ö n y v e k egész garmadáját hordja a ke-
reszténység évszázadok során véghetetlen sor-
ban m i n t e g y lépcsőkül az ő örök trónusához.
Már az első századokban megindul a Mária-
legendák tündöklő áradata, h o g y az e v a n -
géliumok józan szűkszavúságát a t e r m é k e n y
és forrószárnyú fantáziával pótolják (Jakab,
Tamás, Máté apokrif evangéliumai). A túl-
burjánzó legenda-költés s egyéb eretnekízű
eltévelyedések ellen az E g y h á z fölemeli tiltó
szavát s a legnagyobb e g y h á z a t y á k egyike,
Szent Jeromos félelmes biblikus tudásával,
fölényes értelmének maró g ú n y á v a l perzseli
s e m m i v é korának Mária-gyalázó ostoba eret-
nekeit (Helvidius, Jovinianus).
S a disputáló próza hamarosan a legtisztább
költészetben virágzik k i : megszületik a ke-
resztény vers ! Szétveti a merev, halott és
pogány klasszikus formákat, csengő rímekben,
újszerkezetű versszakokban kacag és g y ö n -
gyözik. «S a szép latin rímek csilingelő ékkövei
legpazarabbul a Boldogasszony köntösének
szegélyét tűzik tele» (Babits Mihály : Amor
Sanctus). S a lassan elmerülő antik világ
határán már új hangot üt meg Szent Paulinusz
püspök, Szent D a m a z u s z pápa és Szent Ambrus
püspök költészete, amikor Szent Ágoston
messzeragyogó zsenije mellett felizzik Pruden-
tius lírájának lávája is. «Sodró erővel áradnak
belőle az érzelmek . . . lángoló szavak színes
selymébe öltözteti képzeletének, álmainak és
áhítatának . . . mélységeit. De . . . költészeté-
nek minden csillogó pompája azokban a him-
nuszaiban tárul fel, amelyek Mária dicséretét
zengik, ízig-vérig keresztény szívvel, ízig-vérig
keresztény ritmusokkal» ( L é v a y Mihály : A Bol-
dogságos Szűz Mária). Sedulius még szigorú
hexaméterekben, de már evangéliumos ujjon-
gással köszönti Őt s legtöbb Mária-misénk az ő
szavaival kezdődik :
«Szentanya, üdvözlégy! Méhedből jött a Király, ki
földet-eget tart százakon át birodalmas
erővel...»
(Babits M. ford.)
S hogy csak a l e g n a g y o b b a k a t említsük :
«Mind a latin, mind a görög keresztény költőket
felülmúlja Mária-költészetének gazdagságával
a szíriai E f r é m . . . istenáldotta költő : ellen-
állhatatlanul és hatalmas erővel árad belőle
3

a himnikus zengés, a m e l y h e z hasonlót az
ókeresztény költészetben alig találunk» ( L é v a y
Mihály).
É s m e g s z ü l e t n e k a középkor halhatatlan
himnuszai és szekvenciái, az örök^hítatú «Ave
maris stella» s a megrázó erejű «Stabat mater
d o l o r o s a » . . . S ki ne ismerné az ismeretlen
n e v ű Bernhard de Morlas Marialej át, a «Mondj
s z í v e m d a l t . . .», m e l y e t Szent K á z m é r király-
nak t u l a j d o n í t o t t a k ? V a g y Guy de R a z o c h e s
énekét a Boldogságos Szűzről, m e l y n e k refrénje
szüntelen szívünkben f o g zsongani :
Óh dicsőséges Szentszüzünk!
kik Téged zengni nem szűnünk,
kérünk, töröljed el bűnünk!
(Babits M. ford.)
S h o g y a páratlan bőséggel áradó s a keresz-
t é n y poézis legszédítőbb csúcsaira e m e l k e d e t t ,
mégis legtöbbször ismeretlenül rejtőzködő kö-
ffp i ^
V. 1 J
A Csensztochowai Boldogasszony k ú t j a a központi
szemináriumban (volt pesti pálos kolostorban).
zépkori költőfejedelmek l e g n a g y o b b i k á t ki ne
felejtsük a sorból : Szentviktori Ádámról kell
hódolattal megemlékeznünk, kinek utolérhetet-
lenül tökéletes, bravúrosan fejlett verstechni-
káját, kristálytisztán csengő rímeit latinból
lefordítani egyike a legnehezebb s legritkább
vállalkozásoknak. B a b i t s í g y próbálja megköze-
líteni, az eredeti biblikus szépségeit is érzékel-
tetve :
4 —Qfehér
Eleven gyökér, zöldellő
olajág, virág és szöllö,
ki nem magból lettél termő,
szent gyökér, áldott anya,
földi lámpás, égi ablak,
fénylöbb fényénél a napnak,
könyörögj értünk Fiadnak,
ne ítéljen szigora!
S h o g y árad, mily édesen az ige Clairvauxi
Szent B e r n á t ajkán 1
Csoda-e, ha g o n d o l a t a i n a k káprázatos ára-
dásával, s t í l u s á n a k f i n o m eleganciájával úgy
m e g b ű v ö l t e a k e r e s z t é n y világot, h o g y az ős- í
régi Mária-tisztelet e g é s z e n új és rohamos
virágzásnak indult n y o m á b a n ? A középkor e
nagyszerű l e n d ü l e t é n e k ékes b i z o n y s á g a az új *
u t a k o n járó legenda-irodalom. E z már nem az
e v a n g é l i u m o k fájó h i á n y a i t akarja kitölteni
k ö l t ö t t és csodás históriákkal, h a n e m a Szent-
szűz t ö r t é n e l m i missziójáról, szívének min-
denkire és m i n d e n k o r áradó anyai jóságáról
mesél.
E bájos legendák kolostorok áhítatos falai
k ö z ö t t születnek j á m b o r b a r á t o k és szent
apácák istenes f a n t á z i á j á b a n . Híres Hrosvitha
költői szárnyalású legendája e g y pap bukásáról
és megtéréséről, m e l y b e n már «a Mária-jele-
nések költészete virágzik, már a középkori
misztika f é n y e i v i l l a n n a k és éppen ezért h a -
marosan o l y a n n é p s z e r ű v é v á l t , h o g y mind-
untalan szerepelt a prédikációkban is és nem-
sokára a n é p száján e l e v e n e n élő legendává
v á l t o z o t t . . . í g y f o n ó d i k össze a középkor
vallási életében és k ö l t é s z e t é b e n a Mária-
jelenések és a n a g y megtérések legendaköre :
a Mária-áhítatnak és t i s z t e l e t n e k ez a két
k i a p a d h a t a t l a n és örökké kristályos vizű for-
rása» ( L é v a y Mihály). V a g y m i l y e n meg-
indítóan n a i v B e a t r i x legendája, aki megszökve
e g y g a z d a g l o v a g g a l a zárdából, a h o v á csak
hosszú é v e k m u l t á n t e l j e s e n elszegényedve és
letörve tér vissza s í m e csodák csodája : he-
l y e t t e a Szent Szűz t e l j e s í t e t t e évek óta
sekrestyés-apáca t i s z t j é t . V a g y milyen bájos
az a jólismert legenda M i a s s z o n y u n k «bohócá-
ról», m e l y e t t ö b b e k k ö z ö t t m é g a cinikus
A n a t o l e Francé is o l y a n g y ö n g é d meghatódott-
sággal dolgozott fel újra (Le jongleur de Notre j
D a m e ) . S a középkor h a t a l m a s latin Mária-
irodalmának f u t ó l a g o s s z e m l é j é t lezárva, nem
szabad f i g y e l m e n k í v ü l h a g y n u n k a n a g y feren-
ces bíboros, S z e n t B o n a v e n t u r a Testvér zsol-
táros k ö n y v é t , m e l y e t a s z á z ö t v e n szentírási
zsoltár legszebb darabjaiból írt át a Boldog- »
a s s z o n y magasztalására ! .
S amikor az újkor m e s g y é j é n darabokra
szakad a h a t a l m a s és e g y s é g e s latinnyelvű
európai irodalom, a n e m z e t i irodalmak több-
s z ó l a m ú v e r s e n y é b e n v á l t o z a t l a n u l zeng tovább
a Madonna dicsérete. S e b b e n a fogyhatatlan
erővel z e n g ő k ó r u s b a n , m e l y b e n világzsenik
viszik f e l v á l t v a a szólót ( D a n t e , Villon, Byron,
Noéi, P é g u y , Claudel, Rainer Maria Rilke . . •)> |
barát
csak a m a g y a r Mária-irodalommal k í v á n u n k
i t t v a l a m e l y e s t foglalkozni, m e l y n e k nincsen
szégyenkezni valója, sőt e g y Prohászkával a
l e g n a g y o b b a k közé nő.
Ismeretes, h o g y legelső irodalmi n y e l v e m -
lékünk e g y Mária-siralom, m e l y u g y a n az
akkori planctusok fordításának készült, de
olyan ízes m a g y a r nyelven, h o g y az már több,
mint kezdet. A latin himnusz-költészet nálunk
is pazarul virágzott s ha fellapozzuk pl. régi
pálos m i s e k ö n y v e i n k e t , belekáprázunk a tö-
mérdek Mária-szekvencia tékozló szépségébe
s fájó szívvel kell azon töprengenünk, miért
nem ismeri ezeket ma már senki, miért esett
ki szinte n y o m t a l a n u l irodalmi t u d a t u n k b ó l
ez a fölbecsülhetetlenül értékes költészet, v a g y
mikor t á m a d m é g e g y B a b i t s Mihály, aki
ezeket a csillogó verseket m é l t ó n j s z ó l a í t a t j a
meg magyarul?
ő fordította le szépen a P á z m á n y Péternek
t u l a j d o n í t o t t «0 gloriosa» Mária-himnuszt, mely
a B o l d o g a s s z o n y ünnepi (ökt. 8.) zsolozsmáját
át- m e g átfonja. Mária-versek, -prédikációk,
-legendák m i n d sűrűbben jelennek meg m a g y a -
rul. A magyar barokk h a t a l m a s lendülettel
virágoztatja fel a Magyarok N a g y a s s z o n y a
kultuszát. S ez korunkban s e m lankad, sőt
mintha most k e v é s b b é cirádás, de annál ben-
sőségesebb lenne ! Malonyay Dezső ragyogó
tollal költi újra Miasszonyunk bohócának meg-
ható legendáját. Várady Antal az «Ezüstfátyol
legendájában» énekli meg a Szentszűz «szociális»
szeretetét, mellyel e g y végső ínségbe j u t o t t
szegény asszonyon segít csodálatosan. Kiss
Menyhért «Czensztochói legendá»-jában a vi-
lághírű k e g y helyet gondozó magyar pálosok
hazaszeretetének állít örök emléket. «A F e k e t e
Máriának» zeng Juhász Gyula mélyhúrú lírája
is. Csak természetes, h o g y az új katolikus
költészet is legszebb verseit Neki szenteli
(Sík Sándor : Sarlósboldogasszony).
Mennyi f i n o m és t ö r é k e n y szépség csillog
Puszta Sándor biblikus ízű, tömjénillatú Mária-
hódolatában
Szemében ibolyák nyíltak,
Kékebb volt, mint a tó,
Kékebb volt, mint az ég,
Szemében ibolyák nyíltak.
Aranyhajával játszott a szél,
Fehérebb volt, mint a hó,
Fehérebb volt, mint a hold,
Aranyhajával játszott a szél. «
Templomudvaron énekelt,
Hangjában erdő muzsikált,
Hangjában csodálkoztak d hegyek,
Templomudvaron énekelt.
Kösöntyűjén tisztaság,
Szebb volt, mint a százszorszép,
Szebb volt, mint a csillagok,
Kösöntyűjén tisztaság.
CL fzfiér barát
Cipőcskéjén gyöngyszemek,
Halkabban lépett, mint a fény,
Halkabban, lépett mint az árny,
Cipőcskéjén gyöngyszemek.
Teljes lett malaszttal,
Benne szépült meg a föld,
Benne szépült meg az ég,
Megváltónk Anyja lett. . .
(Mária.)
A poézis mellett a próza s e m marad el
Mária dicséretében. Legmodernebb s leghatal-
masabb műfaja : a regény, Tamási Áron
balladás szépségű s mélységű «Szűz Máriás
királyfijában» Neki áldoz. A középkor kedvelt
misztériumjátékai is felújulnak a mai szín-
padokon s Berezeli Károly «Fekete Máriája»
k o m o l y sikert arat. S a magyar mariológiai,
Máriával foglalkozó aszketikus és misztikus
irodalom hirtelen világviszonylatban is az
élre ugrik Prohászka Ottokár felülmúlhatatlan
«Elmélkedéseiben» a Szép Szeretet Anyjáról.
Páratlan művészettel vezet be a Szeplőtelen
pszychológiájába, m u t a t j a meg tündöklő mély-
ségeit, melyekben «elvesznek gondolataink pity-
k ö v e i . . . » s rajzolja elénk egy Fra Angélico
g y ö n g é d áhítatával s egy Michelangelo gigászi
ecsetjével a Szent Szűz édes és grandiózus
alakját. Gyönyörűen és igazán írja : «Ezt az
életet sejteni élvezet, kifejezni művészet, utá-
nozni boldogság!» H á t ezt a csodálatos életet
Prohászka páratlanul élvezte, pazarul fejezte
ki s elragadtatva utánozta. Ujjongva kiált-
hatta : «Ez az Asszony .ünnep a világban !»
A h o g y a n ő látta s láttatta meg velünk ezt
a csodálatos Asszonyt, az páratlan a világ-
irodalomban. í m e néhány vonással így idézi
elénk az ő tündöklő a l a k j á t : «A Szűz eszméje
az Úr lelkesülése ; a lelkesülő, inspii alt szeretet
mindenütt t u d r e m e k e l n i ; ha pedig ez a lel-
kesülés isteni, akkor istenileg r e m e k e l ; ha
végtelen vonzalom és édesség inspirálja, akkor
remeklésén is a bájnak s a szépségnek tavaszi,
zsenge ihlete ömlik el. Itt ez v e z e t a Szent
Szűzről , e l m o n d h a t n i : . «primitiae amoris et
praedilectionis divinae», vagyis rajta pihen az
isteni szerétetnek hajnali sugára» (A Szent Szűz
arca). N a g y szó : a Szeplőtelen Szűz az Isteni
Művész hasonlíthatatlan r e m e k m ű v e ! Pedig
h o g y tud ő remekelni: illatos virágpártákban,
hímes pillangószárnyakban, csillagos égben,
zúgó tengerben . . .
. D e Prohászka t o v á b b m e g y : «A szent Szűz
Krisztus után Istennek első gondolata, a
«primogénita» nagy hivatásának megfelelőleg,
erőben, szépségben, az Istenanyát megillető
nagy stílben v a n kialakítva. A Szentírás csak
azt mondja : «de qua natus est Jesús», v a g y i s
ez az asszony oly nagy, oly mély, oly fölényes
és kegyelmes, h o g y anyja lehetett, Istenanya,
ki az igét v á g y ó d ó , ünneplő lélekkel fogadta,
keblébe zárta, vele vérét megosztotta, őt
tejével táplálta, lágyságával, gyengédségével,
5
szeretetével kielégítette. Várta s ajtót nyitott
a j ö v e v é n y Istennek s kezének mirhás illatával
elbájolta őt» (A Szent Szűz egyénisége). Hallat-
lanul merész, de logikus g o n d o l a t : Elgon-
dolhatatlanul nagy az Isten, de Anyjának sem
szabad méltatlannak lenni Hozzá. Azért «az
Istenanyát megillető nagy stílben van kiala-
kítva . . .» Azért páratlan remekműve 0 a
lelkesülő isteni Szeretetnek !
S azért «jellemzi a «primogénita» lelkét,
hogy eredeti szépség s hogy semmiben sem
kópia. Nincs hozzá hasonló . . . Lehet másokon
szebb ruha, drágább kő, fehérlőbb gyöngy, de
szépség ehhez fogható nincs . . . Fölötte más
csillagok járnak ! Az elesett világ, még szentjei-
nek világa is, egy rombadőlt mennyország ár-
nyékában áll. Felhős fölöttünk az é g ; de az
ő ege derült. Az ő üdesége nem a letört virág
szépsége. Klíma, fény, üdeség tekintetében
neki különleges világa van. A m e n n y i t elbír
nyelni az istenszeretet hevéből, amennyi nap-
sugár kell a befektetett energiáknak, annyit
nyer. Benne a természet a maga meg nem
szentségtelenített eredeti pompájában lép föl
s kegyelmének mértékét a szentekéhez nem
hasonlíthatni. Ezt a szép lelket különálló gond-
viselés vezeti s az isteni remeklés ez új para-
dicsomának külön oltalmazó kerubja, külön
őrangyala v a n . . . Belső világa s külseje is
olyan, mint az a gyönyörűséges dóm, melynek
minden vonala a legszédítőbb magasságban is
hűen van kihúzva, — sehol rajzhiba, sehol
zsugorodás rajta, tökéletes minden rózsája,
ága-boga; az Isten gondolta, rajzolta, min-
tázta . . .» (Az érintetlen szépség). íme, ilyen
páratlanul és csodálatosan tündöklő látomást
ragyogtatnak elénk az «Elmélkedések» az egyet-
len Asszonyról !
Mámorosan ünnepli Prohászka Őt Naplójá-
ban is :
«Szent, fölséges május ; a mi szent Májánknak,
nem a pogány istennőnek, hanem a Szentszűznek az
ünnepe ! Kápolnám tündéri színeiben, mintha zöld
lombsátoron át szivárognának f é n y e i . . . » (Solilo-
quia, 1914 máj. 1.)
«Ó édes Szentszűzem, fölséges jel az égen, örök
szép nőiességben kifejezett duliája az Istennek . . .
Ah, virágos szőnyeg a földre lépő Isten lába elé
terítve . . . ah, szentély, egyetlen a romok közt . . .
ah, gyönyörű királyleány az általános prostitúció-
ban . . , ah, pacsirta a nagy némaságban . . .»
(U. o. 1920 dec. 8.)
«Megértettem, hogy miért szeretem annyira a
vadrózsát, azt az elegáns, szépnövésű, lengő, derekú
csipkerózsát. Hát ebbe szállt Mória hegyén, a szent
tűz . . . Nos és aztán : itt a szimbolizált: a vad-
rózsás Szűz Mária. Az Annunciata, — már benne
ég a tűz s el nem égeti! Megmaradt érintetlenül . . .
Senki sem kapta Istent úgy, mint a Szentszűz;
s ezért nem művésze, hanem remekműve Istennek.»
(U. o. 1922 márc. 25.)
«Az én kedves ünnepem . . . a szőke szép Ma-
donna, amint siet föl a hegyek közé. Reggel a nap,
este a hold sarlója köszöntötte s illatfüstölőként
lengett minden virág s énekszóban adta ki örömét
a madárvilág.» (U.- o. 1922 júl. 2.)
6 —Qfehér
«Áhítat sok van ; az egyik neme a Szentszűz
inspirálta áhítat; áhítat, melyet szorgalmaz a .fel-
ség s a lelki igénytelenség, a lélek alázata. A Szent-
szűzet, ezt a tiszta, bájos leányt az Isten úgy ki-
készítette, annyi szépséget, ártatlanságot, oly lelket
kristálylelket, oly tiszta forrás-szemet adott neki,
azután pedig fölemelte királyok királyságának
fölötte álló méltóságra. Akit úgy kiemelt, az azt
átérezte, szemeiből az az imádó, hálás, tapadó,
szimfonikus lélek nézett s világított ki Ura, Istene,
mindene felé . . . Imádkozni, átérezni a Szűz áhíta-
tát, alázatát, nézni azt, csodálni, mint a vizeket,
fényeket, szépségeket, virágokat, alkonyokat, hajna-
lokat, tavaszokat, éjjeleket, holdtöltéket. Hogy
emelkédik, mint a pacsirta, hogy szárnyal, mint a
galamb, hogy tapad s kúszik, mint az örökzöld a
százados fán ! I m á d k o z n i . . . a szemeivel, a lelkével
nézni s látni s a szívével érezni s örvendezni.. .
Ah édes Szentszűzem! Olvasóm, gyöngysorom,
csillag- és rózsakoszorúm, kristályforrások sora,
a szent, szeplőtelen szépség igézeteket szóró napja !»
(U. o. 1922 szept. 10.)
«Nézem az én misztikus rózsámat, szépségbe
öltözve; nézem a turris eburneát, a fölséges Asz-
szonyt V s nézem koronáit, szőke haja diadém-
jait. . .; mikor a názáreti ház eresze alatt s az
ajtóban áll s mikor tesz-vesz s kipiroslik s fényeket
vet szeme. S akkor is, mikor Jézusát szolgálja,
dajkálja . . . , kíséri első csodájában s végső mene-
tében. S akkor is, mikor a Föltámadott átöleli őt
s mikor elbúcsúzik . . » (U. o. 1922 okt. 1.)
D e ki győzné sorra venni e misztikus lán-
golású sorokat?
íme, így hódol az irodalom a Boldogasszony-
nak ! A színek, a szavak és a szívek csodálatos
virágesőjével borítja el s a költészet illátfelhőjé-
vel tömjénezi m e g . . .
P. Gyéressy Ágoston 0. S. P.
A középkor gazdag himnusztermésének, de
az egész világirodalomnak is a remeke : Clair-
vauxi Szent Bernát gyönyörű himnusza Jézus
Nevéről. Csupa zene, csupa f é n y és illat, csupa
szépség, mámor és édesség ez a himnusz :
Jézus a Rád emlékezés
Legédesebb örvendezés,
ujjongja boldogan s elragadtatva teszi hozzá,
mint aki tapasztalatból tudja, «de az Ő jelen-
léte mindennél édesebb !»
Nincsen dal Nálad ékesebb,
Nincsen gondolat édesebb,
mint Jézus, Isten Egyszülöttje, Bűnösök Re-
ménye ! «Milyen n a g y o n jó is v a g y azokhoz,
akik keresnek Téged», sóhajtja, de elakad
barát
szava, mert n e m tudja, mit m o n d j o n azokról,
«akik megtalálnak T é g e d . . .» B e is vallja,
«a n y e l v erőtlen, a toll is gyönge, csak az
tudja, mit jelent J é z u s t szeretni, aki azt á t é l i !
Azért:
Jézus, légy a mi örömünk,
Ki vagy örök dicsőségünk.
Kifogyhatatlan Jézus magasztalásában :
«Csodálatos Király, D i a d a l m a s Vezér!» —
kiáltja, de ünneplő hódolatából ki-kicsillan
szerető szívének árulkodó lángja : «Kimond-
h a t a t l a n Édesség, K í v á n a t o s S z é p s é g ! Ha
s z í v ü n k e t T e l á t o g a t o d meg, akkor felragyog
számunkra az Igazság s elhalványodik a világ
minden hiúsága s lángol bennünk a Szeretet.»
Jézus, szivek édessége, - <
Élő forrás, lelkek fénye,
ki felülmúlsz minden örömöt és minden vá-
g y a t . . . Az ő szeretetének egyedül való
boldogságát szeretné kiárasztani az egész vi-
lágra, azért szólít fel m i n d e n k i t :
Jézusnak mind hódoljatok,
Szeretetét szomjazzátok,
Lángolva Őt kutassátok
S öt kutatva lángoljatok!
Őt kell h á t dicsérnie minden szavunknak,
ő t kell utánoznia egész életünknek, ő t kell
mindig szeretnie szívünknek, most és mind-
örökké . . .
S még most s e m fárad ki a himnusz, sőt
e g y e t l e n merész lendülettel szédítő csúcsokra
e m e l k e d i k : az angyalok büszke ékességéről
énekel s milyen megkapó, édes és m é l y igaz-
ságokat zsúfol ezekbe a híressé v á l t sorokba :
az ő N e v e a szájnak méz, a fülnek dal és a
szívnek megittasultság !
Kik Téged esznek, éheznek,
Kik Téged isznak, szomjaznak
És másra vágyni nem tudnak,
Csak Jézusra, Kit szeretnek.
Hozzá kiált minden lélek könnyesen fohász-
kodva :
Maradj hát, Uram, mivelünk
S áraszd el fényeddel lelkünk.
A vak homályt tőlünk űzd el
S tölts be minket édességgel.
Ez a g y ö n y ö r ű himnusz j u t eszünkbe,
amikor R e m e t e Szent Pál külön rendi miséjé-
nek könyörgését olvassuk : «Isten, K i Szent
Pál A t y á n k a t , a világ p o m p á j á t m e g v e t v e , a
remeteségbe vezérelni kegyes voltál, h o g y o t t
életét N e v e d kontemplációjában töltse...»
Valóban teljesen b e t ö l t h e t e t t egy hosszú életet
ennek az édes N é v n e k elragadtatott imádása
CL fefiér barát
s nemcsak elviselhetővé t e t t e a kilencven évig
tartó embertelen m a g á n y t , de, mint a s i v a t a g
másik n a g y remetéje, Szent Antal m o n d o t t a
t a n í t v á n y a i n a k : egyenesen mennyországgá va-
rázsolta számára a pusztát.
E z a. szent N é v ragyogjon új esztendőnk
reményvirágos kapujában is és sugározzon üd-
vösséget, jelentéséhez híven, minden útunkra.
R e m e t e Szent Pál hangulatosan szép rendi
ünnepét és kilencedét évről-évre fokozódó
mély áhítattal és örömmel üljük meg. Oltárait
m i n d e n t e m p l o m u n k b a n pazarul felékesítjük
s esténként himnuszait fölváltva a hívekkel
közösen elénekeljük. Ministráló kis pálosaink
nem kis áldozattal jöttek el hűségesen ezekre
az esti ájtatosságokra : egyesek az izgalmas
Pécsi templomunk Remete Szent Pál oltára.
cserkész-mozit is ott hagyták előadás közben,
csakhogy itt lehessenek pontosan. E g y é b k é n t
a kicsik A d v e n t b e n lelki csokrot gyűjtöttek
Jézuskának Karácsonyra születésnapi aján-
dékul, amit annak rendje s módja szerint el is
v i t t e k a Sziklatemplom szép Betlehemének
jászolához.
Boldog Özséb szép szobrát, m e l y e t Istenben
boldogult Vastagh É v a mintázott meg, sze-
retnénk többek óhajára legalább haraszti mész-
kőből az eredeti nagyságban kifaragtatni. D e
a művészi honorárium teljes mellőzésével,
melyről a család önként }emondott, csupán
az anyagbeszerzési költségek 1300 P - t jelen-
tenek. Erre a célra már egy kis összeg össze
is gyűlt a hívek áldozatkészségéből, különösen,
akik m a g u k £ tapasztalták hatalmas közben-
járását, de még távolról sem elég, h o g y a
m u n k á t megrendelhessük. Forduljunk hát
ügyes-bajos dolgainkkal nagy bizalommal Bol-
dog Özsébhez s ha segítségét érezzük, ne fe-
lejtkezzünk meg a háláról sem.
7
 HQfl

S hogy Boldog Özséb csakugyan segít Most egy kívánság száll feléd
azokon, kik bizalommal fordulnak hozzá, egy boldog Atyánk, hogy testeink
nemrég Sopronban történt esetet közlünk bá- nyűgös ködétől mentesen
torításul : «Pár héttel ezelőtt egy életbevágóan telhessünk égi fényeken.
fontos magánügyem támadt, melynek elinté-
ződése igen nagy akadályokba ütközött, sőt A felséges égi Atyát,
a dolog sikeres elintéződése úgyszólván teljesen Fiát, s az áldott Lángot is
reménytelennek látszott. Csupa véletlenségből illesse végtelen dicsfény
kezembe került Boldog Özséb A t y a életrajza most és örök időkön át. Amen.
s azt olvasva az a gondolatom támadt, hogy Latin eredetiből: Lengyel Rezső.
az ügyem sikeres elintéződése céljából, melyre
már semmi remény sem mutatkozott, ^zonban
nekem életbevágóan fontos volt, kilenced ájta- Szöllőtőkénk nemes ága,
tosságot fogok tartani Boldog Özséb Atyához. szövétnek, ki üdv hónába
A kilenced-ájtatosságom alatt napról-napra elsőül vonultál,
mind jobban és jobban nagyobb és nagyobb
bizalmat éreztem e szentéletű férfi segíteni fiaidnak útmutató
tudásában s ahogy a kilenced-ájtatosságom jó csillaga, éltetadó
befejeztem, éppen az utolsó napon kaptam édesatyja voltál.
egy táviratot, melyben hozzátartozóim közöl-
ték az ügynek legsikeresebb elintéződését. Ó Pálunk, nyájunk őre, boldog
Teljes hitem és meggyőződésem, h o g y lehetet- magányos fárosz, fényed ontod,
lennek látszó ügyemnek ily gyors es nagysikerű s úi utakra tér a nyáj,
elintéződését kizárólag Boldog Özséb A t y á n k
jóságos és kegyes közbenjárásának köszön- kit áldva áld a menny, kit éltet
hetem. Főtisztelendő A t y á m ! Fogadásomhoz hozsanna, manna lön az étked,
híven közlöm e szerény adataimat s egyben mellyel az Isten kínál.
tisztelettel kérem, kedves lapjuknak legköze-
lebbi számában, minél több lélek buzdulása Példáz példa példát,
végett, leközölni szíveskedjenek. E g y Boldog követendő jelt ád
Özséb A t y á t tisztelő^tiszthelyettes.» jó Szent Antal minekünk,
keresve ősz társát,
Pált a nagy pusztán át,
akit dicsér énekünk.
Elnyűtt térdükre sebten
leborulva ketten,
egymást hogy meglelék,
-NA' OAS- csókkal ünnepelék.
Elfogyván gyér gyümölcsük,
Himnuszok gyors holló közelget
istenadta jóval:
Remete Szent Pálról éltető cipóval.
Pál Atya, dísze .vagy & éke magánynak Szívük bő vigaszára
üdvözlünk szent vezér ámulnak a csodára,
első vagy, ki erdőt s barlangot mely dús fénnyel árad.
elárasztottad Istennél.
Ó, be édes lakoma!
Nem borzongattak meg Gonosz lelkük lakva jól, noha
szemfényvesztése, réme sem, testük étlen fárad.
kemény szikla sem rémített,
s változtatott hű elveden. Végezve vacsorájuk
s hozzá hosszas imájuk,
Holló nyújtotta étkedet, Antal már hazatérne,
forrás töltötte serleged, Páltól búcsúját véve,
ruhát a pálmafa adott magányos otthonába.
és a kemény föld nyughelyet.
S ímé, cellája táján
Világnak rút fertőitől járva, tündéri látvány
láng-elméd elszállott, s erős' várja: barátja lelke
angyalsereg vett ott körül, a menny magasságát szelve
Istennel lettél ismerős. \ száll csillagok hónába!

s CL fehér barát
 Visszafordul, tetemét viselő férfiak között, kik január 17-én tartják
illőn hogy eltemesse, névnapjukat, mert akkor van Remete Szent Antal
kiszemelve sírhelyét, egyházi ünnepe, ő t egyiptomi kereszttel (Tau betű)
legottaii ásni kezdte; ábrázolják (Szent Antal keresztje), vagy. ördöggel
de lankad, erő fogytán. és sertéssel a sok átszenvedett és végigküzdött
kísértés miatt. Szokták ábrázolni nyitott könyvvel
és tűzlánggal, vagy apáti bottal és csengővel. Mint
Segítsége míg kerül védőszentet tisztelték a földmívesek, földbérlők,
két jó oroszlánban, kosárfonók, kefekötők, kesztyűsök, cukrászok, hen-
ásván ők ásó nélkül tesek, ^mészárosok, kanászok és kereskedők, gomb-
a sírt puszta lábbal;
így temeték el aztán.

Melyet Szent Pál viselt sok éven által,

kezében a pálma-szőttes ruhával,
Antal azonmód ünnepi
dicséretét elzengeti.

A te nevedben egybegyűlt kis nyájat,

Atyánk, őrizd meg ős hivatalának,
értünk imádva, megsegíts,
dicső szentekkel egyesíts!
Latinból: P. Szedő Dénes 0. F. M.
*

Pál, ki a zajló, nyüzsgő, dúlt világot

elsőnek félted, távoli magányban
erdőkben laktál bátran és elrejtve
barlang-homályban.

Egyedül éltél tanítván Pokolnak

rettentő gyászát miként győzné boldog:
elmédnek fénye megengedte néked,
békéd megnyerjed.

Győző, az égnek láng-csúcsa tiéd lett,

meg nem veted Te Tiéid fohászát,
kik örök dallal dicsérnék, s örömmel
zengnek Tenéked.

Tiszta legyen és bűntelen itt éltünk,

lakozzék köztünk jámborság, s erények
és üdvösséges lángjai szívednek -i
gyújtsák fel lelkünk. Remete Szent Antal.

Áldás Atyának, nemzett Magzatának,

s Néked mindkettő egyenlő Társának:
Add, Uram, boldog Pál érdeme által
éljünk örömben. Amen.
Latin eredetiből • Lengyel Rezső.
P. Galambos Kálmán O . S. P.
Remete Szent Antal
Az Anyaszentegyház megdicsőültjeinek táborá-
ban huszonkilenc Szent és Boldog viselte az Antal
nevet. Ezek közül Páduai Szent Antal (f 1231),
a ferencrenai szerzetes a legismertebb, kinek ünnepe
június 13-án van. Vannak azonban az Antal nevet
árusok, harangozok és harangöntők, puskamívesek,
takácsok és sírásók.. Segítségét kérték mindenféle
betegségben, főleg gyulladás, orbánc, pokolvar és
bőrbajok ellen, eskór és járványos betegségek
ellen is.
Remete Szent Antal jómódú keresztény szülők
gyermeke volt. Komában született (Herakleia mel-
lett) és szülei halálakor húsz éves volt. Félév múlva
követte az Űr hívó szavát, miért is háromszáz hold
földjét eladta és árát elosztotta a szegények között.
Aztán egy remetéhez csatlakozott, majd egy sír-
kamrába zárkózott, ho'l igen sok és igen heves kísér-
tés kínozta. 35 éves korában a Nílus partján egy vár
romjai közé temetkezett, hová minden hat hónap-
ban hoztak neki élelmet és úgy dobták be a falakon
át. E rejtekhelye csak húsz év múlva lett közismert
s akkor igen sok nép látogatta meg s ő betegségeiket
gyógyítgatta. Sokan aztán végkép ott maradtak

Q feáér barát 9
a közeiében, barlangokba és kunyhókba húzódva,
s így benépesült a puszta szerzetesekkel és ezen Különös koldus
monostorok élén állott Szent Antal mint apát. (Elbeszélés a magyar «Szentek Legendái» alapján
311-ben a keresztény üldözés idején Alexandriába P. Rosty S. J. nyomán.) 1
jött a keresztényeket bátorítani, vigasztalni. Aztán
a Vörös-tenger közelében telepedett meg, nagy Diósgyőr várában pohárcsengés és muzsikaszó
remete-telep vezetését vállalva magára. 335-ben jelezte, hogy Imre, a várparancsnok ismét mulat
a püspökök kérésére még egyszer eljött Alexan- cimboráival.
driába, hol az ariánusokkal szemben tanúbizony- p Amikor a lakzin a különféle baromfi pirosra
ságot tett Krisztus istensége mellett. 341-ben meg- sülve és óriási mennyiségben került fel, az egyik
látogatta Thébai Szent Pált, az első remetét s ha- szomszéd úr tréfálkozva megkérdeztej,a gazdát:
lála után el is temette két oroszlán által ásott sírba. — Imre, úgylátszik, kifosztottad a^baromfi-
Remete Szent Antal 105 éves korában halt meg 356- udvartja nagy^vigasság kedvéért?^
ban s két tanítványa temette el egy rejtekhelyen.
Köpenyét és köntösét Szent Athanázra hagyta,
A Szent Páltól örökölt pálmafonatos ruhát pedig
Szent Szerapionra. 561-ben megtalálták holttetemét
s akkor Alexandriába szállították s ott temették el.
Mikor a szaracénok elfoglalták Egyiptomot, Kon-
stantinápolyba vitték maradványait. Innét a XI.
században szállították Franciaországba a Saint
Didier de la Nothe apátság templomába, a Szent
Antal Rend ősi székhelyére. 1491 óta csontjai
Arlesben, a Szent Gyuláról nevezett plébánia-
templomban pihennek. Remete Szent Antal neve
belekerült a Mindenszentek letenyéjébe, amit a
magyarban évszázadokon át úgy imádkoztak s á
magyar falvak körmenetén ma is így énekelnek :
Szent Antal apátúr, könyörögj érettünk !
Remete Szent Antal, vagy Nagy Szent Antal a
középkorban vagy ezer éven át a keresztény nép
egyik legismertebb és legkedveltebb szentje volt,
ahogy azt a misekönyvek és breviáriumok, oltárok
és templomok, képek és szobrok bizonyítják és
csak a XVII. században kezd Pádua csodatévő
Szentjének tisztelete népszerű lenni, mely aztán
háttérbe szorította Remete Szent Antal kultuszát,
mert a nép két ugyanazon nevű Szentet nem tud
tisztelni, a nevüket ugyanis összecseréli a tulajdon-
ságaikkal együtt. Olaszországban már a X i y . szá-
zadban mindkét Szent Antalt ugyanazon a képen
egymás mellé állították. Egy 1500 körül készült
képen még Remete Szent Antal középütt áll,
Páduai Szent Antal csak mint kísérő jelenik meg.
Magában Páduában a Giovanni da Pisa által fes-
tett képen a Madonna jobbján a puszták Szentje
áll, balján a páduai Csodatévő. Németországban
még később lett általános Páduai Szent Antal
tisztelete. A münsteri székesegyházban 1732-ben
készült oltáron is Remete Szent Antal látható az
oltárképen, Páduai Szent Antal csak mint díszítő Gábor Jenő : Remete Szent Pál.
szobor áll oldalt. Magyarországon is valószínűleg
a XIX. században lett általános Páduai Szent Antal
tisztelete s ezzel el is tűnt a puszták Szentjének Imre gonoszul nevetve válaszolt:
kultusza csaknem nyomtalanul. — Kifosztottam, de nem a magamét. A mi farsan-
Mivel Remete Szent Antal szerzetesei nálunk gunkat a fehér barátok fogják megböjtölni.
teljesen ismeretlenek és testvérrendjüket, a Pálos- Harsány kacagás jelezte, hogy megértették, amit
rendet is 150 év előtt • kipusztították, nem volt a várúr mondott. A pálos barátok kolostoráról volt
senki, aki a puszták Szentjének tiszteletét fenntar- szó, melyet Imre sanyargatott és nem egyszer ki-
totta volna, Szent Ferenc fiai pedig rendi testvérük fosztott. Most is tőliik való a pecsenye, melyre
tiszteletét mindenfelé terjesztették, így odajutot- áldomást isznak.
tunk, hogy míg ma már minden templomban van 1
Ez elbeszélés alapjául egy XVI. századbeli pré-
Páduai Szent Antalnak szobra, vagy legalább is dikáció szolgál, mely Remete Szent Pálról szól.
képe, «Szent Antal apátúr» neve ma már csak a lete- Remete Szent Pál életének mintájára alapította
nyében van meg, de a legtöbb ember arról is azt magyar Boldog Özséb a Pálosrendet, az egyetlen
hiszi, hogy a Páduai Szent Antallal azonos. Ma már magyar eredetű szerzetet. Azért Remete Szent Pál
csak a Pálosrend ünnepli Nagy Szent Antalt, de különös tiszteletben részesült mindig a magyarok-
külön kiváltság révén nem január 17-én, mert nál s Nagy Líajos királyunk meg is szerezte ereklyéit
akkor van Remete Szent Pál nyolcada, hanem hazánknak. A királyi vár budai kápolnájában, ké-
sőbb a Budaszentlőrinci pálos kolostorban őrizték
19-én. A Rend fehér ruhájában szokták őt ábrá- tetemét. Sok csoda történt sírjánál. (A Szív újság
zolni. egyik régebbi számából közöljük engedéllyel.)

10 —Qfehér barát
 Azalatt a barátok valóban böjtöltek a pálosok állomástól néhány percnyire fekvő kúriájára, ahől
kolostorában. Egyetlen tyukocskájuk maradt a nemes egyszerűség, kifogástalan úri lakosztály foga-
nagy rablás után,- az is csak azért, mert János dott. A falakról a ósalád ősei néztek le rám, elmúlt
testvér, a szakács, elrejtette valahol. Beteg volt századok nemes férfiai, asszonyai régi divatú ru-
a perjel és a száraz kenyér helyett annak szánta a hákban. Több időt töltöttünk együtt. Egy este
tyúklevest.
azután, amikor minden elcsendesedett, a hagy
Zörögtek azonban a kapun és egy nyomorék, cserépkályhában vígan duruzsolt a tűz. Kremer
mankós ember állt odakünn. Alamizsnáért esdett bácsink így neveztük a jóságos öreg urat — elő-
beteg gyermeke számára. A kápus testvér szólt hozott egy régi összekötözött fényképcsomagot s
János testvérnfek, aki igen viaskodott magában : megelevenedett előttünk a mult.
— Mit csináljak? Ha odaadom a mankós szegény- Anyai ágon ősnemes spanyol-, atyai ágon rajna-
nek egyetlen tyukocskámat, nem tudok ebédet vidéki német-vér csörgedezik ereiben. Édesapja
adni beteg perjelemnek. Ha pedig elküldöm a kére- előbb a Zichy uradalom bihardiószegi szőlőgazda-
getőt, vétek Krisztus ellen . . . ság főintézpje, majd a budafoki állami borpincék
É tépelődése közben lemegy a kapuhoz és meg-
nézi a koldust és ahogy' nézi annak arcát, hasonló-
ságot fedez fel a szép öregember és ama kép között,
mely a konvent ebédlőjében Remete Szent Pált
ábrázolja. Nem tudja, képzelődik-e, vagy nem, de
szívében megrendül és utolsó tyúkocskáját oda-
adja az öreg koldusnak. Mikor azonban búslakodva, MHMH
hogy nincs mit adni a saját betegüknek, visszatér «•••HSI
a klastromba, szembe jön vele a beteg perjel és
mondja :
— Felkeltem betegágyamból, hogy közös imára
hívjam a konventet. Az a belső sugallatom támadt,
hogy Szent Pál Atyánk meghallgatást fog nekünk
kiesdeni az Ürnál.
A konvent hamarosan össze is gyűlt és nemsokára
ima és ének hangjai szállottak aá égbe, hogy Remete
Szent Pál sanyargó fiait segítse meg az Isten.

Diósgyőr várában betegen fekszik Imre, a pa-

rancsnok. Megártott a nagy dáridó, bűnös vére fel-
tódult fejébe és kis híja, hogy halálát nem okozta.
A veszélyen már túl van, de az éjszakája még nyug-
talan. Egyszerre csak látja, hogy egy igen széparcú,
mankós öregember, fehér palásttal a vállán, ott áll
fekvőhelye mellett és nézi.
— Vén koldus, ki engedett a szobámba? — hör-
dül fel rémülten a beteg. Föl akar ugrani, de vissza-
hanyatlik, a szép öregember pedig szomorúan rá-
rekint és mankójával szelíden megfenyegetve, így
szól:
—- Miért kínzód a fiaimat, te kegyetlen? Pedig
a te napjaid is meg vannak számlálva !
Á rémület új erőt ad a betegnek, felugrik és
ordítva szalad ki a szobából. Mire összecsődülnek
szolgái és visszafektetik, eltűnt a titokzátos koldus,
kit Imrén kívül senki sem látott.
A parancsnok másnap jobban lett. Mintha csak
időt adott volna neki az Isten az éjszakai látogató igazgatója hatalmas szaktudással és ernyedetlen
szavainak megfontolására. A várúr szerencsére fel- szorgalommal dolgozott hazánk szőlőkultúrájának
használta ezt az időt bűneinek jóvátételére. Kiadta felvirágoztatásán. Kremer Bácsi Bihardiószegen
a parancsot, hogy klastromokat ne merjék többet 1870 februárjában lát először napvilágot s ugyanott
bántani és térítsék meg a fehér barátoknak az el- József névre keresztelik. A gyermek egyesíti anyja
szenvedett kárt. Egy idő múlva Istennel megbé- mindent legyőző akaratát, atyja hangyaszorgalmá-
kélve tért örök nyugalomra. val. Tanulmányait külföldön v é g z i . . . Mintegy
megelevenedik szemünk előtt a friburgi Szent Jó-
zsef-kollégium gótikus tanulóterme; amidőn a
tanulmányi felügyelő erős alakja megjelenik a za-
f Kremer József jongó gyermekek között s dörgő hangján kiáltja a
megriadt sereg közé: Silentium — Csend legyen I
(1870—1942) S a gyermekek mind eltűnnek a tanulóasztalkák
alatt. . . Mint a film pereg a/csendes estén előt-
Alig mult el egy éve, hogy megismertem. Ami- tünk egy élet. Viruló ifjúkor. Tanulmányutak
kor vonatom megállott az alföldi állomáson, már Franciaországban, Németországban, Olaszország-
várt reám. Mint régi jó ismerősét, úgy köszöntött. ban, Angliában. Egy örökre emlékezetes kerékpár-
Hajlott, kissé nehézkes járású, elpusztíthatatlan, túra Tirolból le Velencéig. Közben megtanul, az
vidám kedélyű úriember volt. Együtt mentünk az ifjú németül, franciául, olaszul és angolul. Ezután

Ö fe/íér barát 11
egy ideig Budafokon, édesatyja mellett kiegészíti
szaktudását. Egyik aradi útja alkalmából érlelő-
dik meg benne a házasság gondolata, amelyet
1895 májusában valósít meg Andrényi Elza aradi
nagybirtokos leányával Bécsben történt frigyük-
ben. Negyedszázadós boldog, kiegyensúlyozott,
munkás, házasélet következik ezután. A vasszor-
galommal párosult, egyetértő szeretet nyomán ki-
sarjad az országos hírű Andrényi Kálmán Utóda
Pezsgőgyár Aradon. Csakhamar három gazdaság llódolatos örömmel köszöntjük a magyarországi
egyesül egy kézben Vámospércs, Soltvadkert és a pálosok új fejét, P. Besnyő Gyulái, kit P. Jendr-
központ Arad. A birtok főúri kényelmet s jólétet zejcsyk Ágoston rendfőnökhelyettes budapesti per-
biztosít. Kremer bácsink izzik az események újra- jellé s tartományfőnöki jogkörrel felruházott rend-
átélésében. A jó Isten bájos leánygyermekkel áldja
meg boldog házasságukat, okos, nagy reményekkei
kecsegtető gyermekkel. Amikor a boldogság tető-
fokra hág, mint hulló csillag, egyszerre lebukik.
Megrázó hallani a csapások láncolatát, a család
iszörnyű tragédiáját. Kremer bácsi arca fájdalmasra
változik, hangja el-elcsuklik, amint családi boldog-
ságának üszkös romjai fölött kesereg. Szaggatottan
szól, hangjában a régi boldog emlékek könnyes
fátyolozottsággal jelennek meg . . . Most itt él,
mint alföldi remete, szívében a régi emlékek s a
szeretet zsarátnokaival.
Többször meglátogattuk, mindig az a szellemes,
tréfás, jószívű öreg úr volt. Az elmúlt nyáron régi
betegsége súlyosabbra válik. Szüretkor még vezeti
a munkálatokat, november 23-án azonban hirte-
lenül rosszul lesz, siet fel Budapestre, Úgylátszik,
csak átmeneti rosszulléte, de másnap 24-én kora
délután hirtelen meghalt. November 27-én helyez-
tük örök nyugalomra a budafoki családi sírboltban
atyja és anyja közé.
Elment ő, de itt maradt műve. A soltvadkerti
futóhomok az ő és atyja parancsára lett kultúr-
területté. Ahol eddig bogáncs és királydinnye ter-
mett a folyton vándorló homokon, az ő keze-
nyomán ma. mintaszőlőtelep virul, amely oktató
hatását az egész vidék szőlőgazdaságain érezteti.
A magasabb agrikultúra megteremtője a Kremer-
család az Alföld e vidékén s így nemzeti szempont-
ból is maradandót alkotott. A munkásban sohasem
a kihasználható munkaerőt nézte csupán, hanem az
oktatásra alkalmas leendő szőlősgazdákat. Atyai
gondossággal tanítgatta őket a szőlőművelésre, bor-
kezelésre, amiben tanulmányai és gyakorlata révén
utolérhetetlen tapasztalattal rendelkezett. Rajon-
gója voít a szőlőkultúrának. Szőlőtelepét mindenek-
fölött szerette. Ez a szeretet sugalmazta neki azt
a gondolatot is, hogy régi kedves ismerőse és barátja,
P. Besnyő Gyula pálos perjel révén gazdaságát a P. Besnyő Gyula h. tartományfőnök.
Pálos Rendre hagyja. így látta legjobban biztosí-
tottnak szőlője sértetlenségét, felaprózodásmentes, főnöki megbízottá nevezett ki P. Zembrzuszky
biztos fennmaradását. A Renddel való találkozás Mihály helyébe, ki helyettese s egyúttal budapesti
csak megerősítette ebben a( reményben s amellett, alperjel lett s értékes munkájával nagy segítségére
hogy mindig jól érezte magát a pálosok társaságá- lesz főkolostorunknak. P. Besnyő Gyula 1883 dec.
ban, nyugodtan hagyta gazdaságát elgondolásai hű 12-én született Budapesten, 1906-ban történt fel-
letéteményeseire. szentelése után mint Kalocsa-egyházmegyei pap
Elment. . .. itthagyott bennünket. . . nincs több helyen buzgón működött, bajai plébániájá-
többé . . . ebben az életben már soha többé nem ról 1932-ben a Pálosrendbe jelentkezett, ujonc-
találkozunk Vele ; de biztató tudat, hogy «vita évét Lengyelországban végezte, 1934-ben a haza-
mutatur non tollitur» — az élet csak megváltozik, térő pálos Csoportnak magyar feje, budapesti al-
de el nem múlik és ha elszomorít is a halál biztos perjel, majd később perjel lett. Hivatalának három
tudata, megvigasztal a feltámadás, a viszontlátás évi letelte után Pécsre került szintén perjelnek,
krisztusi ígérete. Isten veled Kremer bácsink. Sírod majd ugyancsak perjelnek Szentkútra, honnan
fölött a kitárt karú szelíd Jézus hív : Jöjjetek hoz- ismét három év után visszajött Budapestre, hol a
zám mindnyájan, kik elfáradtatok s én'megenyhítlek hívek szeretete s rendtársainak öröme hódolattal
titeket. . . Nyugodj boldogan Krisztus ölén. Isten fogadta a mindig derűs kedélyű, meleg papi szívű
veled. főatyát. A pécsi rendház perjele P. Galambos Kál-
P. Bolyós Ákos O. S. P. mán volt budapesti alperjel lett, míg Szentkútra

1 —Qfehér barát
P. Bolyós Ákos került perjelnek. Az újoncok mes-
tere P. Csellár Jenő lett, P. Ács István a tanya-
világban s az iskolákban végez nagy pasztorációt.
Budapestre került még P. Gyéressy Ágoston szer-
kesztő is, aki a lap továbbfejlesztésével és egy pálos
nyomda felállításával van megbízva.
Örömmel köszöntjük lapunk új felelős szerkesz-
tőjét és kiadóját, dr. Nádas Zoltán püspöki taná-
csost is, akinek a «A fehér barát» és a nyomda
megszervezésére irányuló értékes munkájához Isten
bőséges áldását kérjük.
A fehér barát új címlapját Megyer-Meyer Antal
képzőművészeti főiskolai tanár készítette pilisi pá-
los oszlopfők ornamentikájának fölhasználásával
(Boldog Özséb és Szent Pál monogrammjaival), a
professzor sajátos, eredeti s már világhírű művé-
szetével. A fejléceket Nádas János iparművész
tervezte kiváló művészi érzékkel. Ezúttal kell
kérnünk Kedves Olvasóink megértő elnézését a
januári szám késése miatt, mivel az engedélyt
Csak e hó második felében kaptuk, lehetetlen volt
idejében elkészülnünk.
A Borostyános, azaz Lorettói Szentszűz egyházi
ünnepén, dec. 10-én Sziklatemplomünkban ünne-
pélyes litáhiát tartottunk a repülők művészi érmei-
nek és szobrainak megáldásával, kiknek védő-
szentje. E kultusz időszerűségére és fontosságára
mutatott rá rövid . szentbeszédben P. Gyéressy
Ágoston.
Betlehemes kiállítást rendezett dec. 12-én a pesti
Vigadó különtermében az Emericana Nagyrendje,
melyet Uzdóczy Zadravecz István riy. tábori
püspök költői szavakkal nyitott meg dr. Hamvas
Endre érseki helytartó, dr. Schwartz Elemér egye-
temi tanár, Pécsi-Pilch Rezső rektor s előkelő meg-
hívottak jelenlétében. Az abszolút művészettel meg-
rendezett kiállításnak sok látogatója és lelkes híve
támadt.
Azféjféli misét. Budapesten, így Sziklatemplo-
munkban is d. u. 6-kor tartottuk meg. Furcsa volt
ez a délutáni mise, de a háború nagy úr : még
Jézuska születéisének és az Egyház liturgiájának is
parancsol. Hála Isten, a szenteste misztikus han-
gulata s örök poézise különben zavartalan volt.
«Ezt a kis fenyőt», írta nekünk valaki, «az^orosz
.harctérről a Bryanszk erdőből küldte egy katona»
s egy fényőgallyat mellékelt leveléhez, hogy azt a
Csensztochowai Boldogasszony kegy oltárára * he-
lyezzük. «Hogy itt hervadjon el a Szűzanya oltára
előtt. Kérem az illetékeseket, hogy adjanak helyet
a kis fenyő számára, mert ahonnét ezt küldték,
éjjel-nappal a halál arat. Mária segíteni fog !» Mi
is hisszük, hogy nem fog elhagyni és szüntelen
imádkozunk, hogy legyen velünk, segítse hős hon-
védeinket, óvja meg őket minden veszélytől s ol-
talmazza meg édes Hazánkat a gonosz ellenségtől!
Fronton hareoló'pálos testvéreinknek küldött Ka-
rácsonyra szeretetcsomagokat Pusztamonostor buzgó
népe. Mélységes hála és köszönet érte a lelkes plé-
bánosnak, Réz Dezsőneli!
Bemete Szent Pál rendi ünnepén, január'10-én,
vasárnap az ünnepélyes szentmisét nagy papi segéd-
lettel P. Besnyő Gyula pálos perjel és h. tartomány-
főnök mutatta be, a szentbeszédet P. Fenyvesi
Jeromos 0. P. mondotta, méltatva a Szent jelentő-
ségét. Az esti litánián P. Meggyesi Dezső kapucinus
tartományfőnök tartott nagyhatású prédikációt,
melynek végeztével a Szent ereklyéinek csókolásá-
hoz járultak a hívek.
Felülfizették «A fehér barátra»: 5 P-vel: Hajnal
Imréné Bp., özv. Nyitray Jánosné Bp., Brandecker
Ferenc Kulái Szakáll János Békés, özv. Karkusz
Gergelyné Tiszabő, Korbuly Pál Gálánta, vitéz
Endreváry József Komárom, Kongorácz János
Törökszentmiklós, Bali István Litér, Kozmatelki
Csatth Béla Bp., özv. Bauernebl Szilárdné Kassa,
Schwanner Gabriella Bp., Kilár Stefánia Bp.,
Vadócz Lajos Kula, Csorna, Gyuláné Bp., Forgó
Mihályné Csongrád, Zambon Valentin Sátoralja-
újhely, Némethy Tibor Losonc, Adamcsik Györgyné
Miskolc, Saághy Auguszta Pécs, Guzmits Lajos
Letenye, dr. Badics Aurélné Bp., Láng Lászlóné
Békéscsaba, Berényi Erzsébet Bp., özv.' Tiringer
Károlyné Bp., Bihar Árpád Bp., Vértessy Vilma
Bp., özv. dr. Georgevits Józsefné Bp., Szmrecsá-
nyiné Nagykőrös,' Reven Magda Pécs, lovag Kirch-
mayer Edith Bp., Nemes György Bp., Tomkovits
György Halas, Irgalmas Nővérek Csíkszereda,
özv. Löschnigg Jánosné Bp., Nóvák Béláné Gyergyó-
szentmiklós, dr. Potyondy Imre Székesfehérvár.
6 P-vel: Tárkányi Sándor Miskolc, özv. nemes
Bankó Gáspárné Bp., Szemerédi Illésné Szánk, De-
mele Károly Bp.; Vadász Józsefné Bp., Gerster
Margit Bp.
. 7 P-vel: Balázs Anna Bp.
10 P-vel: Szabó István Szatmárnémeti,, dr.
Hadady Lajosné Szatmárnémeti, Nagy Anna Pécs,
Kaich Péter Szabadka, Lévayné Doór Lujza Bp.,
Sashegyi Gyuláné Bp., Bolyós Rudolf Salgóbánya;
dr. Árkosi Béláné Bp., Meczner Ernő Losonc, Pietsch
Antalné Bp., Simon Ágota Pécs, Klobucsár Dezső
Péos, dr. Szandtner Pálné Bp., Németh Róza Bp.,
kemenes József Eger.
12 P-vel: özv. Magasházy Gyuláné Bp., Várits
Károly Győr.
20 P-vel: Lindenberger János Nagyvárad.
Isten fizesse meg!
Kisbán'Emil: Tordasi és kálózi Sainovies János
(17,13—1784).
A Hangya szövetkezeti tábor 1938-ban elhatá-
rozta, hogy szövetkezeti mintafalut alapít, mely-
ben megvalósít mindent, amire a szövetkezeti eszme
a kisemberek, a falu lakossága érdekében képes.
A jobb módba jutott falu azután felkutatja múlt-
ját, megörökíti a község nagy fiainak emlékét, hogy
a mai nemzedék okuljon a nagy elődök tetteiből.
A gazdaságilag megerősödött Tordas község így
járt el akkor, amikor a szövetkezeti tábor segítsé-
gével, felkutatta történetét és ebben büszkén
ismerte fel a község szülöttének, Sajnovics János-
nak nagyságát. A felismerés után természetes volt
a vágy, hogy széles körökben tegyék ismertté a
község nevezetes szülöttének élettörténetét és így
jött létre a dr. Kisbán Emil szakavatott tollára
bízott munka.
Valóban szerencsés kézzel ejtették meg a biográ-
fus választását, mert dr. Kisbánnál aligha talál-
hattak volna hozzáértőbb és lelkiismeretesebb ku-
tatót, hisz egész Jrói múltja ékes bizonyítéka jeles életük jó hatással volt a lakosságra. «A veszeke-
historikus mivoltának, aki biztos kézzel, nagy tudás- dések, zavargások, ellenségeskedések helyébe sze-
sal rendezi az anyagot, hangyaszorgalommal és ne- retet, a szavakba mérséklet, a nyilvános viselke-
mes buzgalommal keresve össze az adatokat innen désbe szerénység, a beszédbe barátság lopódzott» —
is, onnan is, poros, foliánsokból, múzeumok és ko- jelentik haza. A vardői protestáns prédikátor nyíl-
lostorok levéltáraiból, úgy, hogy végül tökéletes tan be is vallotta a lakosság életében beállt nagy
életet nyert képben áll előttünk a mult ködéből változást. Különben több tudós is foglalkozott a
világra idézett történelmi alak. jezsuitákkal egyidőben főcéljukkal, a Vénusz meg-
A fehérmegyei Tordas község nagy szülötte : figyelésével. És éppen a várvavárt napon, sűrű
Sajnovics János jezsuita rendtag életrajza is öreg- fellegek borították az eget és kérdésessé vált uta-
bíti a jeles szerző érdemeit e téren. A tömören zásuk egész eredménye. De szinte utolsó pillanat-
összefogott biográfiában nemcsak a jeles astro-. ban kettészakadt a felhőkárpit és a boldog tudós
nomus élete és működése, de maga a XVIII. szá- páterek mintegy ablakon át láthatták a Napot és
Zcid is életrekél. nagyszerűen észlelhették a Vénusz érintkezését.
Sajnovicsot — olvassuk — hajlama a szerzetes- Határtalan örömtől elragadtatva magasztaltuk az
ség felé űzte és már tizenötéves korában lépett a Ég kegyelmét, — írja Sajnovics. — Vendégeink
jezsuita rendbe (1748). Nagy vallásossága mellett, előtt a «csoda» kifejezés nem divatos, sőt talán
a csillagok titokzatos világa is ellenállhatatlan erő- nevetséges is, de azért egyhangúlag kijelentették,
vel ragadta meg ifjú lelkét. Elöljárói, lelki hajla- hogy nem természetes okok rendes folyásának, ha-
mának fejlődését biztosítani akarták és nagy tekin- nem csak különös isteni kegyelemnek kell tulajdo-
télyt élvező idősebb rendtársa, Hell Miksa mellé nítani, hogy ezen égi jelenség oly meglepő tiszta-
rendelték a bécsi obszervatóriumba. A jezsuiták sággal volt látható, mintha csak varázsszóra állott
csillagászati tevékenységére ugyanis a XVIII. szá- volna be a kedvező fordulat a különben válságos
zadban az egész tudós világ felfigyelt és a jezsuiták körülmények között. Amíg élek, hálás szívvel
tanulmányozására bízták az akkori csillagászati fogok visszaemlékezni e csodára ! — A csillagá-
megfigyelés főpronlémáját: a Vénusz elvonulását szati megfigyeléseken kívül, a tudósokat a magyar-
a Nap korongja előtt. E nagy csillagászati ese- ság nyelvi és faji rokonság kérdése is foglalkoztatta.
ménvt, a csillagászok számítása szerint ugyanis Sajnovics páter, szintén szívvel-lélekkel belemerült
1769 júniusára várták. VII. Keresztély, Dánia és e kérdésbe és megfigyeléseinek és szorgos tanulmá-
Norvégia királya, aki szintén foglalkozott csillagá- nyainak eredménye a Demonstratio című műve
szati kérdésekkel, a nagy esemény közeledtén, a volt, melynek első kiadása 1770-ben Koppenhágá-
dániai fennhatóság alá tartozó és az északi sark- ban jelent meg. A könyv riagy port vert fel szak-
hoz legközelebb fekvő Vardő szigeten csillagvizsgáló körökben, elismerésben és éles kritikában volt
állomást létesített és tudományos expedíciót itidí- egyaránt része és az a vihar, mely a XVIII. századi
tott oda. Ausztriából az akkor már európai hír- közéletünkben és irodalmunkban a Demonstratio
névre szert tett magyar származású Hell Miksát nyomán támadt, az amúgy is érzékeny lelkű Sajno-
küldték, aki kísérőül Sajnovics Jánost választotta, vicsra mely hatást gyakorolt. A sok gáncsoskodás-
már magyar volta miatt is, mert az idősebb tudós ban sikertelenséget látott és további nyelvtudo-
az astronómia mellett, nyelvtanulmányokat is vég- mányi tervei megvalósításától elállott. De a mellő-
zett és a még kellőleg meg nem okolt lapp (finn) zésen kívül más ok is késztette nyelvtudományi
magyar nyelvrokonság kérdését is tanulmányozni munkásságával szakítani. Rendje Bécsből 1771-ben
óhajtotta e kedvező alkalom adtán. A két tudós Nagyszombatba helyezte, ahol két évig működött
útjának színdús leírása, Kisbán érdekes könyvé- az ojtani csillagászati intézetben és már akkor azt
rtek egyik legtanulságosabb része. Az akkori Bécs, remélte, hogy ő lesz Magyarország astronómusa,
Prága, Drezda, Meissen, Lipcse és a német kikötő- melynél szebb címet'lelkesültségében nem ismert.
városok életének és viszonyainak rövid, de jelleg- És Nagyszombatban érte lelkét a legfájdalmasabb
zetes ismertetése, ama kor levegőjét mesterien csapás : rendjének eltörlése. Az akkor alig negyven-
érzékelteti. A két jezsuitát, a protestáns Német- éves tudós szívét eltöltötte a keserűség. Azonban
országban majdnem mindenütt nagy tisztelettel vallásossága és Istenbe vetet törhetetlen hite nem
fogadták, de Sajnovics sehol sem tudott felmele- szenvedett csorbát és a világűr mérhetetlen távlatai-
gedni. Kivált Hamburgban már megérkezésekor nak kutatásaiban merült el és keresett sajgó szívére
rosszul érezte magát és olvassuk naplójában, meny- gyógyírt. Utolsó, latin nyelven írt nagy műve~aí
nyire bántotta, hogy a katolikusoknak nincs vallás- Idea astronomiae volt és e művében a csillagászat
szabadsága. őszintén csodálta a szép Szent Mihály- elemi ismereteit tárja a teljesen járatlanok elé.
templomot, de csak kívülről, mert a templom belső, Művének utolsó fejezetében, költői lélekre valló
szerinte színpadias berendezése nem tetszett neki. ihletéssel ír Isten mindenhatóságáról. Halála 52
Az is bántotta, hogy a templomokat főleg csak a nők éves korában Budán érte utói 1785 március hó
látogatják. Azok vallásosak, a férfiak nem. A többi, elsején.
eredetileg katolikus templom jobbára protestáns E rövidre'szabott ismertetés keretében termé-
tulajdonba került, ezek azonban feltűnően elha- szetesen lehetetlen szemlélhetővé tenni még csak
nyagolt állapotban voltak. Mint érdekességet fel- megközelítőleg sem dr. Kisbán Emil lelkiismeretes
említi Sajnovics naplójában, hogy a protestánsok- szép munkáját, aki a szorgps kutatások mozaikjá-
nál itt még megvolt a fülbegyónás, sőt a gyóntató, ból állította össze folyamatosan és könnyen át-
ha közjóba ütköző cselekedetet gyóntak meg neki, tekinthetően, a XVIII. század jeles tudósa élet-
köteles volt a gyónót a világi hatóságnál feljelen- rajzát. Ékes stylusban írt könyve a mai kor olva-
teni. Dán, svéd és norvég területen keresztül foly- sójának értékes, érdekes és tanulságos olvasmányt
tatták útjukat és sok hányattatás után, 1768 ok- nyújt és az utókornak felbecsülhetetlen forrás-
tóber 11-én érkeztek rendeltetési helyükre : Vardő munkát. özv. dr. Horváth Józsefné.
szigetére. A szigeti életről szintén színes leírást
kapunk. Mind a tudósok szakműködéséről, mind a
mindennapi, életükről. Egész Vardőben csak a két ' A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. Nádas Zoltán.
jezsuita és hűséges szolgájuk volt katolikus. Példás Stephaneum nyomda Budapest. Felelős: ifj. Kohl Ferenc.
VI. ÉVF.-2. SZÁM ÁRA-36-FILLÉR 1943 FEBRUÁR
T A R T A L O ^ M : Mindennapi ének a Boldogságos Szűzről (pálos himnusz, Lengyel Rezső ford.) —
Franz W e r f e l : A hölgy — Sédy Rezső: Valakinek herceg v o l t a m . . . — P. Gyéressy Ágoston O . S. P.:
Mária a zenében — Dr. Előd Marcell: Silentium — Fráter Jácint Naplójából — Sashegyi Sándor:
A pilisszentkereszti pálos kolostor '— P. Zembrzuszky Mihály O . S. P.: Fr. Guzsalyvári Julián
O . S. P. — Pálos krónika — Szerkesztői üzenetek — Könyvespolc