1.

Bevezetés
A világunkat teljesen átformálta az internet megjelenése, míg régen újságokból, rádióból és
tévéből informálódtunk a legfrissebb hírekről, napjainkban szívesebben olvassuk el
különböző weboldalakról a minket érdeklő tényeket. A közösségi média használatához akár
pozitívan, akár negatívan állunk, a mindennapjaink részévé váltak megkerülhetetlen módon.
Legyen szó hírszerzésről, lélektani műveletek végzéséről, számítógép-hálózati műveletekről,
a közösségi média ezek esetében is rendkívül hasznos eszköz.
A közösségi médiumok a virágkorukat élik, folyamatos fejlesztések, elképesztő történetek
hálózzák be ezt a most zajló átalakulást, aminek a végét senki sem látja. Napról napra
változást tapasztalhatunk a média világában, mely jelenség egyre többek figyelmét felkeltette
és igyekeznek előnyükre fordítani ezeket az átalakulásokat. Napjainkban már például a
legtöbb politikus és közéleti szereplő is csatlakozik a közösségi médiához, annak érdekében,
hogy nagyobb közönséghez tudja eljuttatni az üzenetét. A legtöbb hírportálon hirdetéseket is
el lehet helyezni, ami még tovább fokozza ennek a piacnak a népszerűségét. Mindemelett
különböző területek intézményei szintén jelen vannak a közösségi média felületeken és
feltüntetik az elérhetőségeiket, legfrissebb híreiket, eseményeiket, valamint egyéb más
tudnivalókat is ezen a platformon.
A koronavírus terjedése miatt manapság szinte óránként változik a felállás a szabályozások és
az életvitel terén, így az emberek leginkább a digitális eszközökhöz fordultak a legfrissebb
információkért. A közösségi média pedig egy kézenfekvő megoldás a tudnivalók gyors
közlésére. Kevés idő- és pénzbefektetés nélkül valós időben lehet közzétenni ezeken a
platformokon a pillanatnyi tájékoztatásokat és adatokat. A vírus miatt az otthonukba
kényszerülő emberek csak az internetre tudnak támaszkodni, beleértve a távoli munkavégzést,
tájékozódást és az ismerősökkel való kapcsolattartást mind a közösségi oldalak használatával
orvosolják. Ebben az időszakban az interneten számos poszttal, híreszteléssel találkozunk nap
mint nap, amelyek között azonban szűrni kell, hogy melyik hiteles.
A közösségi média használata tehát rohamos módon növekszik és egyre népszerűbb eszközzé
válik az információ közlésében és a tájékozódásban. A hírfogyasztási szokásaink
megváltoztak, amely a hírpiaci versenyre is kihatással van.
Dolgozatunkban tehát a közösségi oldalak hatását vizsgáltuk meg a hírfogyasztásra és a
hírpiaci versenyre.

5. Magyarországi híroldalak és a közösségi média

A híroldalak, az internetes magazinok, a televíziós csatornák, vagy éppen a rádiók sem
engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen a közösségi média platformokon, ami
újabb felületet biztosít a tartalmaiknak és az üzeneteiknek.
A megfelelő közösségi média stratégia kialakítása azonban nem könnyű a médiavállalatok és
azon belül különösen a híroldalak szerkesztőinek, mivel a felhasználói viselkedés is
megváltozik ezen platformok használatával (Kunz és Hackworth, 2011).
A közösségi média használata kétirányú kommunikációt tesz lehetővé, melyek ellenőrzése
gondot okozhat a felület kezelőinek és a rossz nyilvánosság elkerülése érdekében habozhatnak
ezt a platformot alkalmazni kommunikációs csatornaként (Ryan és Jones, 2009). (Mangold és
Faulds, 2009) Azonban a megfelelő stratégia kialakításával jelentős előnyökhöz juthatnak
azok a hírportálok, amelyek jelen vannak ezeken a csatornákon.
A közösségi média stratégia kialakítására számos marketing kommunikációs cikk felhívja a
figyelmet, köztük (Hershberger, 2012, 27.o.), aki hosszú távú stratégiaként említi a közösségi
médiát, amelyhez hosszantartó erőfeszítés szükséges, illetve (Fields, 2012), aki úgy fogalmaz,
hogy inkább hasonlítható egy „maratonhoz, mint egy sprinthez”. Továbbá (Laduque, 2010)
azt is hangsúlyozza, hogy a közösségi média kommunikációnál a vállalatoknak
különlegesnek, fantáziadúsnak és relevánsnak kell lenniük.
A hírportálok oldalainak kezelőinek is érdemes egy közösségi média kommunikációs
stratégiát tervezniük a sikeres hírközlés és a nagy olvasói népszerűség elérése érdekében.
A közösségi média használata folyamatosan fejlődik, melyhez mind a hírportálok, mind az
olvasók alkalmazkodnak.
A továbbiakban áttekintjük a legnépszerűbb magyarországi híroldalakat és a különböző
közösségi média stratégiájukat.
Az internetes hírportálok közötti verseny tovább éleződött a koronavírus hatására és az
általában is növekvő internet szerepe mellett ez még jobban fokozta az online csatornák
közönségszámait. A kreativ.hu a Gemius közönségmérési adatai alapján megnézte, hogy
melyik hírportál rendelkezik a legtöbb olvasóval, így ezeket az adatokat felhasználva
állapítjuk meg a jelenlegi legnépszerűbb oldalakat. A januári adatokat tekintve kis mértékben
csökkent a 24.hu (-3%), a Hvg.hu (-2,5%) és az Origo (-1,6%) olvasóinak száma a
decemberihez képest, míg nőtt a Telex (+15,2%), a 444 (+10,4%) és az Index (+7,3%)
látogatottsága.
Így az Origót ezzel a növekedéssel megelőzte az Index, mely weblap a 24.hu-tól már csak 270
ezer olvasóval van lemaradva.
Erőteljes látogatottsági szám növekedéssel a Telex az ötödik legolvasottabb hírportállá vált,
megelőzve a 444.hu-t, amely azonban hasonlóképp szépen növelte a közönségének a számát.
A látogatottsági számot napi bontásban tekintve az élen az Index jár, azonban szorosan
mögötte található a 24.hu is. Az Origo.hu esetében egy határozottan csökkenő tendenciát
láthatunk, amely 2021. január végére olyan szinten leesett, hogy még a Telex is megelőzte.
Az elolvasott cikkek számát vizsgálva kiderül, hogy a belföldi felhasználók napi átlagban,
három napot kivéve, egész januárban az Index cikkeire kattintottak túlnyomórészt, ezt az
Origo és a Telex követi. (kreativ.hu, 2021)
A magyarországi híroldalak népszerűségének áttekintése után kiválasztottuk a
legolvasottabbnak számító Indexet és a 444.hu hírközvetítőt, amely a lista végén szerepelt, és
megvizsgáltuk a különböző közösségi média kapcsolataikat. Ezt követően hoztunk egy példát
olyan magyarországi hírportálra is, amely kommunikációs stratégiáját teljes mértékben a
közösségi oldalakra építette.

Index
Az Index a közösségi platformok közül megtalálható a Facebookon, Instagramon és a
Youtubon egyaránt. A Facebook oldaluk keretében a közösségi média felhasználók részére a
weblapjukon található aktuális cikkeket posztolják, mellyel növelni tudják az olvasóik számát.
Az Index internetes oldala egy hagyományos portál formában működik, azaz a főhelyen a
hírek találhatók, külön dobozzal a friss gyorshíreknek, és az oldalsávokban található a
blogajánló, ahol nemcsak az Index saját blogjai, de a blog.hu egyéb blogjaiból találhatunk
válogatást. Az oldalon lejjebb haladva a belföldi, külföldi hírek után a kulturális és sporthírek
következnek.
Az Instagram felületükön rövidebb híreket találhatunk, melyeket jó minőségű képek
kíséretében jelenítenek meg. A Youtube csatornájukon szintén kisebb riportok és emellett a
Podcastjük található.
Elmondható tehát, hogy egy integrált online kommunikációt alkalmaznak a közösségi média
stratégiájuk kapcsán, ami által a különböző platformokat mind összekötik az oldaluk
tartalmával.

444.hu
A 444.hu jelen van a Facebook, Instagram, Ask.fm, Snapchat, YouTube közösségi oldalokon.
Az oldalukon rendszeresen megjelennek különböző riportok társadalmi trendekről és
kérdésekről.
Arculatukat alapvetően meghatározzák a gifek, amelyek a cikkek illusztrálást jelenítik meg,
illetve gyakran saját készítésű képeket és ábrákat helyeznek el a különböző posztjaikban,
melyekre sok esetben a szatirikus illusztráció jellemző.
Mint ahogyan azt a közösségi média stratégia kialakításánál is említettünk, a hírportáloknak is
nehézséget okoz a megfelelő stratégia kialakítása és a kétirányú kommunikációból adódó
problémákra folyamatosan keresik a megfelelő megoldásokat. A 444.hu a nem megfelelő
hangvételű és minőségű hozzászólások kiszűrésére 2016 januárjában létrehozott egy
előmoderációs rendszert és szigorított a kommentelés szabályain, annak érdekében, hogy a
cikkek alatt normálisan lehessen beszélgetni. Ennek a rendszernek lényege, hogy azok a
kommentelők, akik hozzászólások 90%-át írják felkerülnek egy listára („white list”), így a
hozzászólásaik előmoderálás nélkül jelennek meg, azonban a szabályokat nekik is be kell
tartaniuk, míg a listán nem szereplőkét ellenőrzik. Továbbá a listára való felkerülés feltétele
az oldalon közölt szabályok betartása. (444.hu, 2016)
Azonban a moderálás nehézségei miatt 2019. decemberében további változtatásokat tettek a
hozzászólások szabályzásaiban és csökkentették azoknak a cikkeknek a számát, amelyek alatt
lehetőség volt a kommentálásra. (444.hu, 2019)

Szeretlek Magyarország
A magyar hírportálok közösségi média kapcsolatait nézve érdemes megemlíteni még a
Szeretlek Magyarország Médiacsoportot is, hiszen ez azon innovatív megoldások közé
sorolható, amely kifejezetten a közösségi médiára építette a stratégiáját. Ez a hírszolgáltató
kezdetben csak egy Facebook oldal formájában működött majd olyan nagy követő táborra tett
szert, ami lehetővé tette, hogy egy honlap formájában is jelen legyen a hírpiacon. Az oldal
tartalmát önkéntesek készítik és vitatott még, hogy sikerül-e egy szakszerű tartalomgyártás
irányába elindulnia az oldalnak és kialakítható-e egy sikeres üzleti modell a közösség alapú
médiára építve. (Bodoky Tamás és Urbán Ágnes, 2011)

A kiválasztott hírportálok közösségi média integrációja kettős célt szolgál, egyrészt azt, hogy
a közösségi média olvasók rendszeresen értesüljenek a friss hírekről, másrészt pedig lehetővé
teszik a közösséggel történő interakciót és a portálok által feldobott témák megvitatásra
kerülhetnek.
A mai technológiák segítségével a közösségi médiák könnyen hozzákapcsolhatók a
hírportálok weboldalához és minden tartalom, maga az oldal is lájkolhatóvá válik, illetve a
weboldalon is megjeleníthető a Facebook oldal hírfolyama.
A közösségi média integráció jelentős előnyeként említhető szintén, hogy az olvasótábor és a
rajongók demográfiai összetételéről pontos adatokat kaphatunk, amit a netes
forgalomanalízisből körülményesebb volna feltárni.
Továbbá a közösségi oldalak azt is lehetővé teszik, hogy információforrásként használjuk a
saját közönségünket és a crowdsourcingnak nevezett újságírói módszerrel például a
hivataloktól megszerzett közérdekű adatok analízisébe is bevonhatjuk őket (Bodoky Tamás és
Urbán Ágnes, 2011). Egy személyesebb kapcsolat alakulhat ki a közönséggel a folyamatos
párbeszédek révén, a szerkesztők saját arcukkal és nevükkel is megjelennek ezeken a
platformokon, a bevonódott közönség pedig erősebb kötődést alakít ki az oldalhoz. Ennek
ellenére fennállhat annak az esélye, hogy ez a fajta stratégia visszafelé fog elsülni és ha túl
sokat posztolunk az oldalon, a felhasználók letiltják a zavaróvá vált megjelenéseket, illetve
visszavonják a lájkokat.
A jelenlegi közösségi médiák, amelyeket az általunk vizsgált oldalak alkalmaznak, a jövőben
még nagyobb hangsúlyt kaphatnak a hírportálok körében, hiszen a közösség gyarapodásával
egyre több felhasználót lesznek képesek elérni ezeken a fórumokon. Azonban érdemes
megfontolni, hogy ezt a fajta jelenlétet kiterjesszék-e más közösségi hálózatókra, például a
Tumblr és Twitter blogokra, mivel ez lehet további olvasókat termelne az oldalaknak, ámbár a
szerkesztői munkákban további feladatokat is generálna. A közösségi médián való jelenlétnek
hiszen nem sok értelme van, ha nincs személyes kapcsolattartás a közönséggel és egy
automatikus rendszer létrehozásával a szerkesztők megspórolják a személyes odafigyelést és a
folyamatos interakciót az olvasókkal.

Forrásjegyzék:
kreativ.hu (2021): Júzerszkander: nagyon feljött az Index januárban, Elérhető:
http://kreativ.hu/cikk/juzerszkander-2021-januar Letöltve: 2021.05.01.
444.hu (2016): Kommentelési szabályok a 444-en, Elérhető:
https://444.hu/2016/01/15/kommentelesi-szabalyok-a-444-en Letöltve: 2021.05.02.
444.hu (2019): Változnak a kommentelés szabályai a 444-en, Elérhető:
https://444.hu/2019/12/02/valtoznak-a-kommenteles-szabalyai-a-444-en Letöltve: 2021.05.02.
Bodoky Tamás, Urbán Ágnes (2011): A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés
helyett közösségépítés