Jupiter

Adatok:
átmérője: 142 984 km (a Földének 11,2-szerese)
ismert holdjainak a száma: 79
forgási ideje a tengelye körül: 9 óra 50 perc (Gyors forgása miatt alakja lapított gömb.
a Nap körüli keringési ideje: 11,86 év - 4332,589 nap (ami a Szaturnusz keringési idejének kétötöde)
A Jupiter naptávolsága 778,57 millió km
A Föld 398,9 naponként előzi meg a Jupitert a Nap körüli keringésben.
A Jupiter - a Napot és a Holdat leszámítva - a Vénusz utáni legfényesebb égitest. Nevét a római
mitológia főistenéről kapta, aki az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a
görög Zeusszal azonosítottak.
Távcsővel először 1610-ben Galilei vizsgálta, aki felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját,
melyeket azóta felfedezőjük tiszteletére Galilei-féle holdaknak neveznek.
A Jupitert először 1973-ban a Pioneer-10 űrszonda látogatta meg.
A Jupiter a Naprendszer ötödik bolygója, a Földtől a második legközelebbi külső bolygó.
A Jupiter az óriásbolygók családjába tartozik, nincs szilárd felszíne.
Légköre hidrogénből (90%) és héliumból áll, de nyomokban van benne metán, ammónia és vízgőz
is. Sávokba rendeződik, amelyek nagyon gyorsan áramlanak. A különböző színű sávokban eltérő
sebességgel fújnak a szelek, ami örvényeket kelt.
A Szaturnuszhoz hasonlóan a Jupiter is rendelkezik gyűrűkkel, de ezek halványak, és főleg a holdakról
származó porrészecskékből állnak.

A bolygók közül a Jupiter forog a leggyorsabban tengelye körül (tengelyforgási ideje 9 óra 55
perc). A Jupiternek erős mágneses tere van, amely tízszerese a Föld felszínén mértnek.
A Jupiter a Naptól kapott hőmennyiség mintegy kétszeresét bocsátja ki a világűrbe infravörös
sugárzással.
A Jupiter felhő hőmérséklete átlagosan - 145 ° C, míg a mag hőmérséklete 24 000 ° C körüli, vagy
magasabb, mint a Nap felszíne;
A Jupiter gravitációja 2, 4-szer erősebb, mint a Földé, ami azt jelenti, hogy egy 100 kilós ember 240
kilogrammot fog nyomni a bolygón.