Pótló feladat

Az olvasás
Varga Réka Anna

Az olvasástörténet:
Az olvasás története az emberiséggel együtt és a történetmeséléssel együtt fejlődött. Korábban
csak történeteink voltak. amelyeket barlang rajzokkal jelenítettek meg, csak később kezdett kialakulni
az írás és az olvasás, ám ennek nagyon fontos szerepe volt az emberiség fejlődésében a társadalom,
kultúra szempontjából. Az első írásfajta, amit ismerünk az úgynevezett rovásírás. Itt már néhány
nagyon kivételes ember képes volt feldolgozni a kódokat, de az emberiség nagy része írás és olvasás
tudatlan volt. Érdekes megjegyezni, hogy előbb alakult ki a hangos olvasás, mint a magunkban
olvasás.
Az olvasás kedvetéről és a tanítás módszertanáról kifejezetten kevés információnk van, ás a
középkortól már egyre több az ókori rómaiak és a görögök már a mai olvasáshoz nagyon hasonlóan
tudtak olvasni és ebben az időszakban megjelentek az első lapozható oldalak is (még nem könyvek),
amelyek papiruszból készületek.
Ebben a korban a föld egy másik részén a zsidó gyermekek is tanultak olvasni. Feljegyzések
szerint a héber ÁBÉCÉ-t a szobatisztaságra neveléssel együtt kezdték el tanítani a gyerekeknek.
A mai európa területén viszonylag nehezen indult el az olvasás tudás. Akkoriban előjognak
számított az olvasás, egyházi személyek és világi nemesek FÉRFIAKNAK volt joga az olvasáshoz,
majd csak később a nemesei származású nőknek és csak nagyon sokára az újkorban vált a társadalom
olvasástudóvá, fontos azonban megjegyezni, hogy a mai világban is rengeteg az analfabéta ember és
még több a funkcionális analfabéta.
A korai időkben azolbvasást illetve felolvasást szórakoztatás céljából használták törtémeteket
meséletek el. Majd kommunikáció szempontjából is fotossá vált, közérdekű hírek átadása, levelezés
szempotjából.
A középkorban az olvasás fogalalkozás is lehett. A híreket felovasó emberk köztiszteletnek
örvendett.

Pszicholingvisztika:
Röviden a nyelv pszichológiája. A tudományág azokat a pszichológia és neurológiai
sajátosságokat vizsgálja, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy elsajátítson, haszáljon és
alkosson egy nyelvet. Ezt számos tudományág segítségével vizsgálják, mint például a neurológia, a
pszichológia, kognitív-idegtudományt és a nyelvészetet. Mindezt azért, hogy rájöjjenek hogyan
működik a nyelv és az információ feldolgozás. Ezek alapján a pszicholingvisztikát nyugodtan
nevezhetjük interdiszciplináris tudománynak.
A kutatási területek a pszicholingvisztikán belül:
Fonetikai és fonológiai kutatások. Céljuk, hogy megértsük, hogy az ay hogyan fogja fel és dolgozza
fel a beszédhangokat.
Morfológiai kutatások: szavak strukturális tanulmányozása. Szavak közötti kapcsolatok
megállapítása, szóképzési szabályok megállapítása
Szintatktika: Mondattan, szon szabályok felkutatása, hogy hogyan álljon össze egy mondat.
Pragmatika a szövegösszefüggést vizsgálja, a szavak jelentése alapján.
A pszicholingvisztika pszichológiához kapcsolódó területei:
A szavak felismeréséről és olvasásáról szóló terület azon folyamatokat vizsgálja, melyek
képessé teszik az egyént helyesírási, morfológiai, fonológiai és szemantikai információk kivonására
egy nyomtatott szövegből.
A fejlődési pszicholingvisztika tanulmányozza a csecsemőket és a gyerekeket, a nyelvtanulási
és feldolgozási képességeik tekintetében, általában tapasztalati vagy legalább kvantitatív eljárással
(ellentétben a naturalista megfigyelésekkel, melyeket Jean Piaget végzett fejlődéslélektani
kutatásaiban).
Nyelvészet:
A nyelvészet álatalános definíciója: az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág.
A nyelvészetnek 3 nagy terlete van:
Szinkronikus vagy diakroniks nyelvészet: a szinkronikus nyelvészet a nyelvek mai formájával
fogalakzik, míg a diakronikus a nyelvek fejlődésével, történelmével.
Elmélet vagy alkalmazott nyelvészet: Az elméleti nyelvészet a nyelvek tudományos leírásával
fogalalkozik, főleg a nelvek történelmével és univerzális tuladonságaival foglalkozik. Az alkalmazott
nyelvészet a nyelv működésével kapcslatos dolgokat vizsgálja.
Kontextuális vagy független nyelvészet: az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve
vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független
megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.
Az elméleti nyelvészet területei:
Fonetika: azaz beszédhangtan, a beszédhangokkal foglalkozó tudomány
Fonológia: azaz nyelvi hangtan, a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal
foglalkozó tudomány;
Morfológia: azaz szóalaktan, a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya:
miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből, szavak
Szintaxis: magyarul mondattan, annak tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk
nyelvtani szerkezeteket, mondatokat
szemantika: a nyelvi jelentés tudománya
pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi
megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben