Előítélet és stigma

DR. KAPITÁNY-FÖVÉNY MÁTÉ

FÜGGŐSÉG ÉS KULTÚRA
Mi az előítélet?
♦ Számos formában létezik (különböző okok a háttérben)

♦ Vannak észrevehetőbb, kifejezettebb formái:

◦ Pl. Idegengyűlölet, rasszizmus

♦ Vannak nehezebben észrevehető, lappangóbb formái:

◦ Pl. Bizonyos kisebbségek kizárása a döntésből, mert ők „nem igazán értenek
ehhez”
Mi az előítélet?
♦ Allport definíciója szerint:
Adott személlyel szemben tanúsított ellenséges vagy idegenkedő attitűd, melynek során
az illető személyről egy adott csoporthoz való tartozása alapján formálnak véleményt, a
csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal a személyt is felruházzák

Allport szerint az előítéletnek 5, különböző súlyosságú formája van:

1. Szidalmazás, szóbeli bántalmazás
2. Elkerülés
3. Megkülönböztetés
4. Fizikai bántalmazás
5. Megsemmisítés
Milyen okai lehetnek az előítéletnek?
1. Az autoriter személyiség
◦ Adorno és mtsai. (1950): autoriter személyiséggel rendelkező egyének belső
konflikutaiból bontakozik ki az előítélet:
◦ Nem tudják elfogadni saját rosszindulatukat, kritika nélkül hisznek a
tekintély létjogosultságában, saját hiányosságaikat másokban fedezik fel
◦ Az előítélet megvédi őket attól, hogy szembenézzenek saját belső
konfliktusaikkal

Az elmélet kritikája: nem csak az autoriter személyiségre jellemző az előítélet,

sajnos ennél sokkal szélesebb körökben jellemző
2. A társas befolyásolás
♦ Társas kapcsolataink, interakcióink során számos sztereotípia ragad ránk:
◦ Pl. ha azt látjuk, hogy a vezetők között nincsenek nagyon nők, akkor idővel kialakíthatjuk azt a
feltételezést, hogy a nők alkalmatlanok a vezetésre (igazoljuk a látottakat)

♦ A gyerek átveszi a szülők értékrendjét: a számára fontos, szeretett személyek példáját követi
♦ Csoporttagság: mindenki szeretné saját csoportját felsőbbrendűnek, de legalábbis
kiemelkedőnek érezni, gondolni
3. Kognitív tényezők
♦ A világban való eligazodást megkönnyíti, ha a hasonlónak tűnő embereket csoportként vagy
típusként szemléljük

♦ Ez a címkézés a csoportok közötti különbségek észlelését is megkönnyíti

♦ Az információkat gyűjtő és rendszerező, értelmező gondolkodási folyamataink általában a már

kialakított sztereotípiáinkat erősítik
4. Társas identitás
♦ Saját csoportunkat preferáljuk
♦ Más csoportokra akkor is rossz szemmel nézhetünk, ha senkit nem ismerünk az adott
csoportból

♦ Különösen élessé válik az ellentét 2 csoport között, ha jelentős társadalmi és anyagi eltérések
mutatkoznak közöttük

Sztereotípiák kialakítása a másik csoport tagjaival szemben:

Pl.:
◙ Nemi sztereotípiák: a férfi agresszívebb, a nő lágyszívűbb, a férfi erősebb, a nő gyengédebb, a
férfi dominánsabb, a nő érzékenyebb, stb.
5. Gazdasági és politikai konkurencia
Mikor a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek, az uralkodó csoport hajlamos
kizsákmányolni a kisebbséget, hogy gondjai megoldódjanak

A kizsákmányolást sokszor ideológiai alapokra helyezik

Mai példa: Olaj hatalma – távol-keleti harcok

Hogy alakítjuk ki sztereotípiáinkat?
Pl.
♦ Személyes tapasztalatok útján: pénztárcánkat ellopja egy cigány ► lehet,
hogy erre fel azt fogjuk gondolni, hogy minden cigány tolvaj vagy hajlamos a
lopásra
◦ Később a sztereotípiát erősíti információra odafigyelünk, a sztereotípiát megcáfoló
tényeket viszont gyakran figyelmen kívül hagyjuk

♦ Társas tanulás útján: számunkra fontos, vagy tekintélyt élvező személyek

véleménye formálhatja mi sztereotípiánkat is
Mi aktiválja a sztereotípiákat?
♦ Minél feltűnőbb az adott csoporttagság, annál könnyebben vált ki
sztereotip gondolatokat:
◦ Pl. Bőrszín, nem, kor, arc jellegzetességei, stb.

♦ Minél kevesebb időnk van dönteni valakiről, annál inkább a

sztereotípiákra támaszkodunk:
◦ Pl. felvételi beszélgetés, állásinterjú során is!

♦ Érzelmek szerepe: harag pl. inkább arra sarkall, hogy sztereotip módon
döntsünk!
Az előítélet egyéb fontos jellemzői
Immunis a tényekre:
Allport híres példája:
- Mr. X.: Az a baj a zsidókkal, hogy kizárólag csak a saját csoportjukkal törődnek
- Mr. Y: A közadakozási kampányok nyilvántartásai szerint azonban bizonyítható, hogy
a zsidók létszámukhoz képest sokkal nagylelkűbben adakoznak a közösség jótékonysági
céljaira, mint a nem zsidók.
- Mr. X.: Ez csak azt mutatja, hogy mindig is igyekeztek mások jóindulatát
megvásárolni, és állandóan beavatkoznak a keresztények ügyeibe. Csak a pénzen jár az
eszük, ezért van annyi zsidó bankár.
- Mr. Y.: Egy nemrég elvégzett vizsgálat azt mutatja, hogy a zsidók száma a
banküzletben elhanyagolható, sokkal több nem zsidó bankár van az országban.
- Mr. X: Éppen arról van szó, tisztességes üzletbe nem merészkednek, annál több van
belülük a filmiparban és az éjszakai lokálok tulajdonosai között.
Lehet-e csökkenteni az előítéletet?

ÖTLETEK?
Van-e ellenszer?
Kontaktushipotézis: különböző csoportok tagjai közötti közvetlen kapcsolat
csökkentheti a sztereotipizálást, az előítéletet, a diszkriminációt
A valóságban sajnos nem mindig működik (nem ennyire idealisztikus vagy ideális a
világ)
Az előítélettel rendelkező személy ugyanis sokszor új magyarázatokat talál, vagy
előítéletét leszűkíti az adott gyűlölt csoport egy alcsoportjára (pl. jó, nem minden
cigány lop, de a nyolcadik kerületiek igen!)

Hatásos az a kapcsolat/kontaktus lehet, ami:

Ismétlődő
Sok csoporttagot érint
Tipikus csoporttagoktól származik
Van-e ellenszer?
A békét hozó vasútvonalak
Cook (1971): kísérletében a v.sz.-eknek 3 fős csoportban kellett egy bonyolult
vasúti rendszert megtervezniük 20 nap alatt
A 3 fős csoportban csak 1 v.sz. volt a másik 2 fő beavatott személy: 1 fehér és 1
fekete
A v.sz.-eket úgy válogatták ki, hogy olyan személyek legyenek, akiknek erős
előítéleteik vannak
20 munkanap során rengeteg lehetőség a munkatársakkal folytatott informális
beszélgetésekre is
A 20. nap végére a v.sz.-ek feketék irányába mutatott attitűdjei drasztikusan
megváltoztak:
Volt olyan v.sz., aki a kísérlet után aktívan támogatni kezdte a faji elkülönítés
megszüntetését
Elliot Aronson: a mozaik-módszer
A mozaik-módszer
Lényege, hogy egymástól kölcsönösen függő csoportokba osztjuk a diákokat
Példa:
6 tagú tanulócsoport:
Minden tag megkapja a feldolgozandó tananyag egy részletét (6 felé bontjuk a tananyagot)
Aronson és mtsai. Például Joseph Pulitzer életrajzát bontotta így 6 részre
A diákoknak egymást kell megtanítaniuk az adott anyagrészre

Fontos, hogy általában több napba telik, míg a gyerekek hatékonyan tudják
alkalmazni ezt a tanulási-tanítási módszert
A mozaik-módszer
A mozaik-módszerben résztvevő gyerekek többnyire:

Megszeretik és jobban elfogadják a másikat

Pozitívabb önértékelésre tesznek szert
A kisebbségi csoporthoz tartozó gyermekek teljesítménye is rohamosan javult
már 2 hét után is

Empátia alakul ki az adott csoportba tartozó gyermekek között

Egy másik lehetőség: szembesítés
Jane Elliott kék szem/barna szem kísérlete
Kék szem, barna szem: a kísérlet
◙ Jane Elliott azt mondta diákjainak, hogy egy új tudományos eredmény
értelmében a kék szemű emberek okosabbak, kedvesebbek, tisztábbak és
segítőkészebbek, mint a barna szeműek
◙ A barna szeműek butábbak, büdösebbek és agresszívebbek is
◙ A kék és barna szeműeket ezért meg kell különböztetni:
◦ ◙ A barna szemű gyerekeknek széles kék gallért kellett a nyakukban
hordaniuk
◦ ◙ Nem ihattak ugyanabból a csapból, nem játszhattak a kékszeműekkel
◦ ◙ A kékszeműek csúfolták őket
◙ Kék és barna szeműek között még aznap számos ellentét, verekedés
Kék szem, barna szem: a kísérlet
◙ Elliott másnap azt mondta a tanulóknak, hogy tévedett: a barna szeműek a
kiemelkedőek, és a kék szeműek rosszabbak mindenben
◦ ◙ A kékszeműeknek aznap ugyanúgy viselniük kellett a szégyengallért
◦ ◙ A barnaszeműek dominánsak, aktívak és vidámak lettek

◙ A harmadik napon aztán Elliott tisztázta a gyerekekkel, hogy az igazság az,

hogy az emberi tulajdonságok függetlenek a szem színétől
◙ Csoportos játékokkal, valamint a tanulók pozitív tulajdonságainak
tudatosításával zárta le a kísérletet
Kék szem, barna szem: a kísérlet
◙ A javarészt fehér, keresztény gyerekek szembesültek a
kiközösítéssel, átélték, milyen az, ha valamilyen külső tulajdonságuk
miatt nézik le őket

◙ Ezek a gyerekek még 26 év után, már felnőtt fejjel is azt

nyilatkozták, hogy az az 1 nap, amit kiközösítve töltöttek, nagy
hatással volt rájuk („Akinek a szeme kék” című film)
Stigmatizáció
Stigma
Eredetileg: Krisztus szent sebeinek megjelenése
Később: megbélyegzés (negatív konnotáció)
Stigma: a társadalmi többség számára olyan tulajdonság, ami bűnös, megvetendő, szégyenletes
vagy visszataszító
Példák:
Kisebbségi származás
Krónikus betegség (pl. rák, AIDS)
Fogyatékosság Következmény:
Homoszexualitás kirekesztés
Vallás
Bőrszín
Drog-és alkoholfüggőség
A drogfüggő stigmája

A ”tipikus narkós” képe MA:

A drogfüggő stigmája
És ahogyan a 20. századi USA láttatta a ”narkóst”:
Jelenet a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmből
A társadalmi kirekesztődés folyamata
Rácz (2007) – ”leszakadó” csoportok azonosítása:
Állami gondozottak
BV intézetből kikerültek
Szerhasználat szempontjából mindegyik
Illegális munkaerőpiacon dolgozók csoport fokozott kockázati csoportnak
tekinthető
Hajléktalanok
Munkanélküliek
Prostituáltak
A társadalmi kirekesztődés folyamata
Rácz (2007) – ”leszakadó” csoportok azonosítása:
Az életutak alakulásában a legjelentősebb befolyásoló tényezők:
 Ágencia: élet feletti kontroll vs. sors
 Kapcsolatrendszer: ezen belül is a segítő kapcsolatok
 Életút fordulópontjai: pl. szülő halála, nevelőintézetbe kerülés, házasság, gyermek születése
 Szerhasználat megjelenése: életút kettétörése (ok-okozat?)
 Szociális kirekesztettség   Szubkultúrába kerülés

 : Pozitív tényező

 : Negatív tényező
Köszönöm a figyelmet!