Az idői orientáció fogalma és összetevői.

Az idői orientáció mérése és fejlesztése.

Az idői orientáció és a történelem
tanítása.
A történelem és a helyesírás tanításának
előkészítése
Orientációs és kreatív képességek fejlesztésének módszertana
Ladányi Lili
2023.11.11.
Ha nincs óra, nincs idő sem?
• Nemes Csaba: Időtlen (1996)
https://www.ludwigmuseum.hu/mutargy/idotlen-19
https://www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/idogep-uj-valogatas-ludwig-muzeum-gyujtemenyebol-0

Az óra nem „csinálja” az időt, csupán a múlását jelzi.

Elemei
• Az idő múlásának felismerése,
• az időtartam becslése,
• az időben való tájékozódás és meghatározás,
• a homogén idő előre haladó folyamatában a számtani egységekre
tagolás és ehhez igazodás,
• valamint az idő fogalmának kialakulása
Az idői orientáció
• Tanult képesség, amely tevékenységhez fűződve alakul ki
• A ciklikusan ismétlődő események során időélmények alakulnak ki,
melynek következménye az időérzék, az időszerű viselkedés.
• Időészlelés: események időtartamának észlelése
• időközök (mettől – meddig)
• időközökön belüli helyzet észlelése (időpont, mikor)
• események egymásutániságának észlelése (szerialitás)
Milyen tapasztalások, tevékenységek segítik
a kialakulását?
• Visszaemlékezés
• néha csalóka – szubjektív időérzékelés
• Az ember biológiai órája (a szervezetben végbemenő folyamatok gyakran periodikusak)
• A gyermekek megtapasztalják, megismerik, hogy az időszakok:
• részben tőlük függetlenül adottak( évszakok, napszakok)
• részben egyezményen alapulnak ( naptár, napirend)
• részben saját elhatározásuktól függenek (szabadidő)
• A gyermek megismerő tevékenysége:
• idő mérésére használt eszközök megismerése
• a mérés segíti az időtartamok becslését, a cselekvések időtartamának megszervezését
• idő beosztásának megtanulása
• pontosság szokásának megtanulása
• pontatlanság kellemetlenségei
• Kialakult időérzék: időszerű viselkedés, valamely esemény aktualitásának felismerése
• Az időészlelésnek érzékszerve, veleszületett időszemlélete nincs.
• Az időészlelés az érzékszervi adatok komplex szerveződését jelenti.
• Ebből kiindulva az időt észlelésnek tekintjük.
• Lehmann (1967) az időt négy kategóriába osztotta:
• külső idő (időt mérés),
• belső időbecslés (internalizált, azaz elsajátított időt mér),
• szubjektív időtudatosság (tartam),
• szubjektív időperspektíva.
• Az első két kategória az idő megértése, amíg a másik kettő az idővel
kapcsolatos szubjektív tapasztalataink összessége.
Az első vonatot
még az első
kerékpár előtt
feltalálták.
 Az időészlelés összetevői:
Az időnek (időpontnak, időpillanatnak) mint fizikai
mennyiségnek szabályosan ismétlődő folyamatok vagy
periodikusan működő mechanizmusok (órák) segítségével
történő meghatározása az időmérés.
• Időpillanat
• Nagyon rövidnek tekintett időtartam.
• Olyan rövid, hogy egy folyamat kezdetét és végét már nem lehet
megkülönböztetni.
Időköz (időtartam, időszakok)
• Esemény időtartamának észlelése
• Ez alatt a folyamat mennyisége, kezdete és vége értendő.
• Tanulással, tapasztalatok révén alakul ki.
• A kezdő és a befejező momentumok könnyebben észlelhetők, mert vagy változásokhoz, vagy
konkrétumokhoz kötöttek.
• A mennyiség megítélését viszont befolyásolják a cselekvéshez társult érzelmek, tapasztalatok,
mint pl. a foglalkozás, életkor.
• Az időtartam észlelése mindig szubjektív marad olyan értelemben, hogy befolyásolják aktuális
érzelmeink.
• Az unatkozva, vagy kellemetlenül, esetleg félelmekkel kísért idő hosszúnak tűnik, de
ha valami leköti a figyelmünket, jól érezzük magunkat, vagy az újdonság ereje
elvarázsol bennünket akkor szinte repül az idő.
• Az ember szubjektíve csak a jelent és a múltat éli meg. A múlt megítélésében az
eseménydús idő hosszabbnak, míg az eseményszegény rövidebbnek tűnik.
• A történelemtanulás egyik nehézsége, hogy a korai emberi társadalmak eseményeiről
keveset tudunk, ezért ezt rövid időszakként éljük meg. Pl. a római kor rövidebbnek
tűnik, mint az újkor.
Időpont:
• Az időközön belüli helyzet észlelése
• Ekkor ítéljük meg, hogy pontosan mikor történik az esemény. Az
időpontot mindig viszonyításban értelmezzük.
• 4 óra: lehet hajnali négy és lehet délután 4 is

Az események egymásutániságának észlelése:

• az időészlelés leggyakoribb momentuma
• Lehet spontán és lehet szándékos is.
• Az idősorozat egyszerre két feltételt igényel:
• időköz (időtartam)
• a sorrendiség ismerete (szerialitás)
• az események időbeli sorrendjének,
• valamint az időbeli relációs fogalmak (előtte, utána stb.) ismerete.
Az Oxford
Egyetem idősebb
az Azték
Birodalomnál.
Az időészlelés fejlődése
• A fejlődéslélektan a kognitív alapon időpontokhoz köti a fejlődés
fokozatait.
• A pszichológiai perspektíva súlypontjai:
• Megismernek egyfajta idői struktúrát
• Felfedezik az időbeli határokat
• Megpróbálnak időfogalmakat használni
• Az időérzék és az időre vonatkozó nyelvhasználat differenciálódik
Csecsemőkor:
• A gyermek első életéveiben a biológiai
szükségletei szerint érzékeli az idő múlását.
• A csecsemő állandóan a jelenben él.
• Etetik, pelenkázzák, altatják, ideális esetben két
hónapos kor körül kialakul egy napi ritmus.
• Az időben való tájékozódást azzal kezdi érzékelni,
hogy váltakozik a sötétség és a világosság, éjjel
csend van, és aludni kell.
• Hat hónapos kora körül a konstanciák
kialakulásának köszönhetően az időtartam
kezdeti élménye jelenik meg.
• Az emlékezetre épülve tágul és tagolódik a jelen
idő.
Kisgyermekkor (1- 3 éves) :
• A nappal és az éjszaka váltakozását biztosan érzékelik.
• Beszédben is kifejezik az idő múlását.
• Az idő számukra mindig konkrét eseményekhez
kapcsolódik.
• A tevékenységek egymásutániságának felsorolásával a
3 éves be tudja határolni a várt időpontot
• Mikor megyünk sétálni? Mikor lesz délután?
• Az időtartam felfogás alapja az a tapasztalat,
amelyeket az állandó és mozdulatlan és a változó,
mozgó tárgyakról szerez.
• Közvetlen környezete az állandó és változatlan háttér,
amelyben fel és eltűnnek tárgyak, élőlények.
• Két éves kortól a beszéd kialakulásának
köszönhetően a kisgyermek képessé válik a
közelmúltban átélt cselekvéssort a jelenbe
idézni.
• Viszonyításokat fogalmaz meg, tapasztalatait
idői sorrendbe rendezi.
• A beszéd eszköze lesz az absztrakciónak és a
viszonyításnak, amelyek az időészlelés
elengedhetetlen feltételei.
• Beszédében az eseménysor tagjai folyton
változó viszonyrendszerbe kerülnek.
• Ugyanaz az esemény lehet jelen, jövő, vagy múlt
idő is, attól függően, hogy ő ezt várakozásként,
tényként vagy felidézésként éli meg.
Kisgyermekkor (3-6 éves) :
• A 3-4 éves gyermekek jelen időben beszélnek az
emlékeikről, mivel új ismeretet szereznek, a jelenhez
tartozónak érzik.
• Az „itt és most” érzése sokáig uralkodik, a gyermekek
erősen átélik a pillanatot.
• Lassan észreveszik, hogy a napok telnek, egymás után
következnek, de nagyon sokáig keverik a tegnapot a
holnappal.
• Legelőször a ma fogalmát tanulják meg.
• A napok neveit a számokhoz hasonlóan mechanikusan
elsorolják, de nem érzik és nem értik a sorrendet. Erre akkor
lesznek képesek, ha már fogalmakban tudnak gondolkodni.
• A homogén időfelfogás tagolt lesz.
• Ez az életkor a közeli (holnap, hét vége) és távlati (felnőtt
leszek) jövőkép kialakulásának ideje.
• A napszakok már tevékenységhez kötve tudatosulnak, az
ide vonatkozó idői kifejezéseket már ismerik, használják.
• Az igeidők használata a 3-6 életévekben jelenik meg.
• Az idő már nem csupán tartam átélés, hanem a
történések idői sorrendjének felismerése is.
• Hat éves kor körül összefüggéseket értelmeznek az
emberi arc és az életkor között
• Az értelmi fogyatékosság egyik tünete ennek a
viszonyításnak a csökkent működése. Megmarad a nagyság
és az életkor szerinti összefüggés értelmezés. A magasabb
növésűt tekintik felnőttebbnek.
• Az évszakok sorrendi felsorolása helyes, az egyes
évszakokhoz eseményeket és jellemzőket köt.
• Az aktuális évszak és nap meghatározása, az adott évszak
jellemzőinek felsorolása iskolakészültségi kritérium.
Az első
repülőgépes
repülés és az első
űrrepülés között
mindössze 58 év
telt el.
Kisiskolás kor (7-8 év):
• Az időfogalom 7-8 éves korban jelenik meg, amikor a gyermekek
már konkrét műveleti szinten képesek gondolkodásra.
• Ettől az életkortól kezdve fejlődik ki fokozatosan az absztrakt
időfogalom.
• A nap funkciója konkrét jelleget ölt: mit kell hozni holnapra, mi volt a házi
feladat, mikor nincs iskola stb.
• A tegnap, ma, holnap életük része lesz.
• Az évszakok változása összefügg az időjárással és az ünnepekkel.
• Az év, hónap fogalmak megnevezését gyakorolják a naptár, a névnapok,
születésnapok, ünnepek megjelölésével.
• A nemzeti és az iskolai ünnepek az iskolai élet tradícióiként periodikusan
ismétlődnek.
• A múlt idő kifejezései saját életük kronológiai bemutatásában
megfigyelhetők. Beszédükben megjelennek az időt kifejező igeidők és
melléknevek.
• Az iskolai matematika tanulás egyik transzfereként eljutnak az időészlelés
olyan fokára, hogy a születési év alapján ítélik meg az életkort, és
szinkronba hozzák az együtt növekedő családtagok életkorát.
Serdülőkor:
• A jövőre való irányultság serdülőkorban kezd kialakulni.
• Az időtartam megítélése a mentális sémák minőségének függvénye.
• Az időbecslésben résztvevő rendszerek az intuíció és a műveletek.
• Az objektív időt felépítő műveletek:
• sorrendiség,
• egyidejűség,
• egyidejű történés (szinkronizáció),
• az időtartamok összegzése és mérése.
• A pszichológiai (szubjektív) időt felépítő műveletek:
• összehasonlítás,
• sorozatok alkotása,
• objektív időbecslés.
• Az időbecslést befolyásoló tényezők:
• a cselekvés sebessége, a cselekvés nehézsége, a cselekvés érzelmi
szabályozása (unalom vagy érdeklődés).
Az utolsó
franciaországi
guillotine általi
kivégzésre abban
az évben került
sor, amikor az
első Star Wars-
filmet
bemutatták.
Az időbeli relációszókincs
• Az időbeli relációszavak fejezik ki a dolgok, tulajdonságok, folyamatok
(történések, események, cselekvések) közötti viszonyokat, relációkat.
• Az időbeli relációszavakkal különböző idősorok egy-egy elemét
nevezzük meg (aznap, most, stb.)
• Elsajátításuk csak részben spontán, a többségéhez segítség szükséges.
• Szempontjai:
• Sebesség: az idő gyorsasága pl. gyors, nagyon gyors
• Gyakoriság: az időben történő események előfordulásának
mennyisége pl. ritkán, gyakran (fokozható)
• Rendszeres ismétlődés: az időben történő események
rendszeressége pl. óránként, nyaranként (Nagy, 2009).
• Típusai:
• életkori szakaszokat megnevező pl. öreg, ifjú;
• naptári egységeket megnevező pl. hónapok, napok;
• folyamatokat megnevező relációszavak pl. őskor, tavaly.
• Valamennyit állandó viszonyításban, oda-vissza kell értelmezni.
A tanulásban akadályozott gyermekek idői
relációszókincse:
• Fejlettségük megkésettsége az idői relációszókincs esetében számottevő
• Az elsajátítás egyéni eltéréseinek oka feltételezhetően
• a lassúbb érés
• a környezeti hatások
• a nyelvi környezet hatásmechanizmusa
• Az elsős-másodikos, tanulásban akadályozott gyermekek relációszókincse
körülbelül a középső csoportos óvodásokénak felel meg,
• ez átlagosan a készség kezdő fejlettségi szintjét jelenti.
• Az ötödik és hatodik osztályosok fejlettsége van körülbelül azonos szinten az
elsős többségi tanulókéval.
• Megállapítható, hogy e készség esetében a tanulásban akadályozott
gyermekeknek átlagosan 4-5 évnyi fejlettségbeli elmaradása van.
• Az idői relációszó értés elmaradása nem hozható be a 3. osztály
végéig
• A relációszókincs értési és használati szintjében mutatott fejlődési
elmaradásnak oka, (pl. időészlelés) abban jelölhető meg, hogy az
időfogalmak elvont fogalmi értést feltételeznek.
• Használatuk sem konkretizálható, bizonyos mértékű indukcióra, az
idői jellegű tapasztalatok önálló adaptációjára is szükség van.
A Tyrannosaurus
rex időben
közelebb áll az
emberhez, mint a
Stegosaurushoz.
Az időészlelés zavarai:
• Az időészlelés komponensei kognitív feldolgozási mechanizmust, a
tapasztalatok asszimilációját és adaptációját igénylik.
• Ez az észlelési forma függ legjobban az értelmi működéstől, ezért az egyéni
különbségek itt a legjelentősebbek.
• Az időészlelés értési és használati akadályozottsága a tanulásban akadályozott
tanulók történelem tanulását kifejezetten megnehezíti, ezért a tantárgy
tanulásának megalapozása az időészlelés fejlesztési szükségességét jelenti.
• Az időészlelés fejlesztésének végső célja a történelmi időészlelés megalapozása, amely
lehetővé teszi, hogy a tanulásban akadályozott tanulók a történelmi eseményeket ne
csupán formális ismeretként értelmezzék
• A tanulásban akadályozott gyermekeknél az információfeldolgozás gátoltsága
az időészlelés alábbi zavaraiban figyelhető meg:
• Idősorrendet nem észlelnek:
• az egymásutániság, az egyes események nem tagolódnak
• a történések globális folyamatként, differenciátlanok maradnak
• nem tudják, mi volt először, utoljára

• Eseményeket összekevernek:
• a sorrendben nem rögzül az egymásutániság rendje
• kimaradnak, változó sorokban idéződnek fel az események
• nem értik pontosan az időfogalmak jelentését
• még az ismert, gyakran használt idői relációk is formális tartalommal
bírhatnak
• értési deficit esetén az idői relációkat tartalmazó instrukciók nem hatékonyak
• Az igeidők értése és alkalmazásának zavara:
• csak akkor válik számukra értelmezhetővé, ha a saját életük múltbeli, jelen és
jövő idejű megéléseit már értik és használják.
• Saját életük időbeli távlatait hézagosan élik át
• A konkrétizmus ténye miatt megmarad, hogy a saját életükből kiindulva
képzelik el a történelmi eseményeket.
• Nem észlelik a hangok időtartam különbségét.
• A beszédhangok időtartama nem csupán hosszú és rövid tartamra
korlátozódik.
• A rövid magánhangzók nem egyformán rövidek, a hosszúak pedig nem egyformán
hosszúak:
• a mély magánhangzók általában hosszabbak, mint a magasabb nyelvállásúak;
• a kerek magánhangzók hosszabbak, mint a megfelelő nem kerekítéssel képzettek.
• A magánhangzó időtartama függ a rá következő mássalhangzó minőségétől is:
• a legrövidebbek a zárhangok előtt (p, t, k, b, d, g, gy, ty)
• hosszabbak a réshangok előtt (f, v, sz, z, s, zs, h, j )
• a leghosszabbak az orrhangok (m, n, ny), ill. a tágabb nyílású folyamatosan képzett zöngés
mássalhangzók (l, r, j) előtt.
• A mássalhangzók időtartama sem abszolút érték - befolyásolja a szó hosszúsága.
• A zöngés mássalhangzók rövidebb időtartamúak, mint a zöngétlenek.
• A zárhangok közül a leghosszabbak a duplaajakkal képzettek (p, b), majd a lágy szájpad
területén képzettek (k,g,gy), végül a foghangok következnek (t,d)).
Salvador Dalí még
élt, amikor
Michael Jackson
kiadta a Bad című
albumát.
1987
A történelmi időészlelés kialakítása:
• Ennek köszönhetően elképzeléseik lesznek arról, milyen lehetett az a
történés, amelynek nem voltak részesei.
• Az időben egymást követő korok jellemzőinek ismerete hozzásegít a
mai kor változásainak a megértéséhez és aktív alakításához.
• Az időtudat kialakulását jelzi az igeidők és az időre vonatkozó
kifejezések (reggel, tegnap, jövőre, délután, nemsokára) megfelelő
használata, az élő vagy írott beszédben.
• A fejlesztés módjai és területei:
• Saját életének kronológiai feldolgozása
• Időbecslési játékok
• Az idői orientáció fejlesztése: topográfiai ismeretek
• Időfogalmak, időbeli relációszavak értése, használata
• Időtartam hosszúsága beszédhangokkal
Időtartamok megtöltése eseményekkel
• A történelem eseményeit tagolt folyamatként kell értelmezni.
Közvetlen átélések, tapasztalatok nélkül a tagolás nehézkes.
• Az évi (születésnap), hónapi (évszakváltás), napi (osztálytradíciók)
események és ünnepek az időtagolás megélését segítik, és az
időtartamokat eseményekkel dúsítják. Ezek az események emóciós
töltettel bírnak, így a spontán időtagolást elősegítik és ez által a
történelmi időszemlélet kialakításában segítenek.
• Az egyéni – családi – nemzeti ünnepek megszervezése és a
tradíciók tartása feltételekhez kötött.
• Az iskolában érdemes az egyéni ünnepeket megtartani (születés és
névnap).
• A személyes jelleg, az ünnepeltekre irányuló kiemelt figyelem
hatékonyan kialakítja az idő tagolásának megélését.
• A nemzeti ünnepek szervezésénél viszont ügyelni kell a
személyességre és minden ünnep specialitásainak kiemelésére.
• Ha hasonló módon zajlanak az iskolai ünnepségek, nem tudják
tudni elkülöníteni azokat (azonos sorrend: himnusz – beszéd –
kórus – szózat)
• Minden ünnepnek legyen más-más jellege, több tevékenység
legyen benne.
• Az idői tájékozódás fejlesztéséhez az időtartamokat az alábbi
lépésekben tölthetjük meg cselekvésekkel
• idői fogalmakkal való ismerkedés: időfogalom bemutatása személyes
példákkal és eseményekkel;
• idői fogalmak összekapcsolása átélt eseményekkel, pl. osztálykirándulás
időpontja és eseményei;
• napi tevékenységet ábrázoló eseményképek időben való rendezése:
• évszakonkénti csoportosítás; életesemények csoportosítása évszakokhoz
társítva;
• történet rendezése időrendben; az először, utána, legvégén időfogalmak
eseménybe ágyazva;
• képes napirendek összeállítása; az időtagolás megélése és megfogalmazása
Ha a Gízai nagy
piramis
megépültétől
számítva minden
nap kaptál volna
10.000 dollárt,
akkor Elon Musk
vagyonának
mindössze 6%-a
lenne a tiéd.
Az idői orientáció fejlesztése: becslés
• Az időbecslés idői élmények és tapasztalatok következménye.
• A becslés pontosságát a következő tényezők segítik elő:
• a kísérleti személyek legyenek tudatában a temporális (idő alapú)
feladatoknak.
• Legyen tapasztalatuk arról, amit megbecsülniük kell.
• A becslés időfogalmai nehézségi sorrendben kövessék egymást:
• először határozatlan időfogalmakat (pl. hosszabb ideig) használjunk,
• ezt követheti az időpontok alkalmazása a becslésben (pl. a bolthoz 20 perc
alatt érek oda)
Az idői orientáció fejlesztése: topográfiai
ismeretek
• A történelem tanulása során a topográfiai képesség magában foglalja:
• a topográfiai adatok elhelyezését a térképen
• térképek olvasását a grafikai jelek alapján
• a térbeli változások felismerését
• következtetések levonását a térkép alapján
• különféle számítások, becslések elvégzését
• történelmi képzelet fejlesztését
• A történelmi térkép lehet statikus: egy
történelmi időszakra jellemző adatokat
mutat be. Mindazt, ami az adott korra
jellemző. Ha tematizált, akkor adott
témában ismerteti az összes ismert
adatokat. (Pl. Magyarország a XVI.
században, az ipar helyzete Angliában a
XII. században stb.)
• Egy – egy történelmi időszak eseményeit
ábrázolja a dinamikus történelmi térkép.
Meghatározott folyamat, esemény
változását mutatja be (pl. az 1848-as
szabadságharc hadmozdulatai)
A cápák
idősebbek, mint a
Szaturnusz gyűrűi.
Időfogalmak, időbeli relációszavak értése,
használata
Az idői tájékozódás fokozatai:
• Az előtte, utána időfogalmak tudatos használata egy történet
mesélésénél: mi volt előbb, mi később
• az intervallumok időtartamának érzékeltetése: mennyi ideig tartott
• ciklikus időpont-sorok felismerése: délelőtt, dél, délután mindig
egymás után következik
• időritmus kialakítása, napirend, pontosság
Az idő szemléltetése
• A matematika tárgyban használt szemléltető eszközök segítségével a
történelmi fogalmak és folyamatok szemléltetését valósíthatjuk meg.
• A vizuális ábrázolás megragadhatóvá, konkrét jelenséggé teszi a múlt
időt.
• Időszalag:
• történelmi események időpontját lehet rajta kikeresni, jelölni.
• Pl. a honfoglalástól számított történelmi események keresése, rögzítése.
• Az időszalag évtizedes beosztással készül.
• A tematizált időszalag különböző témák történelmi idősorát ábrázolja pl.
technika, közlekedési eszközök, öltözködés stb.
https://www.timetoast.com/
• Zsebes időszalag:
• a történelmi időszalag bővített változata.
• Az évszámok alatt (pl. 10 éves beosztással) zsebek vannak,
ahová gyűjteni lehet az évszám eseményeinek képeit,
szöveges ismertetéseit stb.
• Évszázad tabló:
• a statikus történelmi térkép gazdagabb változata.
• Az adott évszázadban történt események sorba rendezése
képekkel, rajzokkal, dokumentumokkal.
• Ide kerülhetnek még az adott évszázad épületeinek,
öltözeteinek stílusát reprezentáló rajzok, a korra jellemző
kulturális események stb
• Történelmi korok tablója: a dinamikus történelmi kép
gazdagabb változata. Az adott történelmi kor jellemző
eseményeinek egymásutániságát, folyamatát jeleníti
meg.
• Időtorony: a vízszintes időszalag függőleges
változata.
• Az események egymásra épülését
szemléletesebben jeleníti meg.

• Időfa: a történelmi korok tablója, illetve a

dinamikus történelmi térkép egyik változata.
• Alkalmas a történelmi események közötti ok-
okozati összefüggések érzékeltetése.
• A bemutatott szemléltető eszközökkel időrend
összehasonlítást, becsléseket végeztethetünk,
időfogalmakat magyarázhatunk és
gyakoroltathatunk.
Az utolsó Harry
Potter-könyv
ugyanabban az
évben jelent meg,
amikor az első
iPhone.
Az idői orientáció a beszédhangok
megkülönböztetésében
• A beszédhangok idejének észlelése és differenciálása a beszédértés és a
helyesírás egyik jelentős feltétele.
• Az időtartam észlelésének előkészítését vizuális és motoros szenzoros
csatornák segítségével szemléletessé tehetjük.
• A már akusztikus szintű fejlesztés állomásai:
• Első lépése a hangoztatás, hangutánzás, a beszédhangok önálló létezésének
bemutatásával a hangképzet kialakítása.
• A beszédhanghallás készség következő fejlődési lépése a beszédhangok felismerése, a
hangképzet aktivizálódása. A gyermek az adott hangot önmagában értelmezni tudja.
• A beszédhanghallás készség legmagasabb szintje a hangok megkülönböztetése. Az
időtartam differenciálásánál a beszédhangok tulajdonságai közül csak egy
komponenst vesszük, az időtartamot.
Az idői orientáció mérése
• A tanulási zavarok komplex vizsgálata sorában az időészlelés vizsgálata többnyire a
ritmus, a beszédhangok időtartama, az idői relációszavak és az időt kifejező fogalmak
értésére vonatkozik.
• Napok, napszakok, hónapok, évszakok felsorolása, sorba rendezése. Pl.: mi van a kedd
előtt, a vasárnap után, milyen nap van ma? Milyen évszak, hónap, nap van ma?
• Játék: Maci egy napja – napszakokhoz - mikor mit csinálunk (Maci bőrbe bújva)
• Események időbeli sorba rendezése, pl.: növekedés, hóemberépítés, virág fejlődési folyamata
• A hét napjai A gyerekek körben ülnek, egymás után egyenként megnevezik a hét napjait (helyes
sorrend). Először lassan, majd egyre gyorsabban.
• Mit csinálunk reggel, délelőtt, délben, délután, este, éjjel.
• Melyik van előbb? Megnevezünk két-két napszakot, melyik van korábban? Pl.: dél-este, reggel-
délután
• A DIFER tesztsorozat beszédhanghallás tesztjének rövid, illetve hosszú változata 4-8
éves korban méri az időtartamok megítélésének szintjét is.
Fejlesztéshez ötletek
• https://
www.nkp.hu/tankonyv/szamolas_es_meres_4_ksni/lecke_02_002#section-353
95836687

• Fejlesztő játékok az óvodában – Az idő múlása: https://

sniikt.files.wordpress.com/2020/05/aknaidora_idoiorientaciao_2-4osztaly-1.pdf
• WORDWALLOS FELADATOK: https://
wordwall.net/community?localeId=1038&query=id%C5%91beli
• AZ IDŐ MÚLÁSÁNAK ÉRZÉKELTETÉSE: https://
docplayer.hu/37057953-Az-ido-mulasanak-erzekeltetese-1-perc.html
• FELADATÖTLETEK TÍPUSONKÉNT: https://
www.scribd.com/document/613377891/Id%C5%91eszleles-fejlesztese
Pontszerzési lehetőség:
• Időbeli tájékozódást fejlesztő IKT játék készítése:
• Saját készítés (nem mástól átvett)
Forrás:
• Fazekasné dr. Fenyvesi Margit (2013): Orientációs képességek
fejlesztésének módszertana. Digitális Tankönyvtár, ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Kar, Budapest.