9.

Az emlékezet fejlődése
I. A gyermekkori emlékezet felfogása egykor és ma
II. Az emlékezet mérési lehetőségei csecsemő-, kisgyermek és gyermekkorban, az utánzás
szerepe az emlékezet vizsgálatában
III. Implicit és explicit emlékezet fejlődése gyermekkorban
IV. A gyermekkori amnézia és magyarázatai, scriptek és speciális emlékek gyermekkorban
V. Az emlékezeti funkciók társas aspektusai

I. A gyermekkori emlékezet felfogása egykor és ma

Az emlékezet korai megközelítése:
Piaget kognitív fejlődési szakaszelmélete alapján az 1. szakaszban – azaz a szenzomotoros
periódusban (18-24 hónapos kor) még nincs nem beszélhetünk szimbolikus funkcióról (hisz
a szimbolikus reprezentáció kezdete csak az 1. szakasz végén jelenik meg és a 2. műveletek
előtti periódusban fejlődik tovább), így az 1. szakaszban még nincs múlt és jövő a gyerek
számára, az itt és mostban – az adott pillanatban él és gondolkodik.
 Piaget eredeti vizsgálata a gyermekkori emlékezet mérésére gyakorlatilag listák
visszamondása, azaz a verbalitással foglalkozó emlékezeti funkciók felmérése. A
vizsgálati módszerek fejlesztésével azonban finomították ezeket az eredményeket: e
korai időszakban még nem működnek a verbális rendszerek, így nem elvárható, hogy
a gyermek érdemi produktumot mutasson. Ám ez nem azt jelenti, hogy emlékezete
semmis és kizárólag a „jelenben él”. Más úton is lehet információt szerezni arról, hogy
hogyan működik az emlékezet ebben a korai időszakban 0-1,5/2 éves korig.
Az emlékezet megközelítése napjainkban:
A mai módszertan többnyire viselkedéses adatokból következtet az emlékezeti funkciók
fejlettségére. Nagyon fontos jelenség e szempontból a gyermekkori amnézia  ugyanis
részben alátámasztja, hogy azt itt és mostban való gondolkodás időszakában nincsenek
emlékezeti funkciók a korai időszakban, hiszen ez a jelenség azt takarja, hogy az első
emlékeink, amiket vissza tudunk idézni, átlagosan 3 és 8 éves kor közé tehetők. A
gyermekkori amnézia jelensége elég univerzálisnak tűnik, nagyon kevés emlékünk van a korai
időszakból.
Valószínűleg azért nem tudunk felidézni olyan emlékeket, amelyek 3 éves korunk előtt
történtek, mert: a, tudatalatti tartalmak; b, nem voltunk még képesek verbalizálni; c) teljesen
más emlékezeti keretünk volt akkor – nem volt idői és téri kontextus; d) elégégtelen információ
megtartási idővel rendelkeztünk.
Ahhoz, hogy az általános tudásunkhoz személyes perspektívánkat is hozzákapcsolhassuk
személyes emlékeink által, szükséges az egyes emléktípusok összehangolásának képessége
– amelyhez már szükséges a téri-idői gondolkodás is. A 4. életévben látunk ilyen téren egy
nagyon hirtelen fejlődést.
 Pillemerék tűzriadót szimuláltak egy iskolában, ami szokatlan esemény egy kisgyerek számára.
Aztán kikérdezték a gyerekeket az élményeikről. Jól kontrollálták, hogy hogyan történt valójában, volt
arra vonatkozóan egy objektív rálátás is, hogy mi történt ebben az időszakban. Szabad felidézést kértek.
 4 éves korig a szabad felidézés nehezen ment, csak irányított kérdésekre tudtak válaszolni, míg 5
éves kor fölött már képesek voltak megalkotni egy-egy történetet.

II. Az emlékezet mérési lehetőségei csecsemő-, kisgyermek és

gyermekkorban, az utánzás szerepe az emlékezet vizsgálatában
Az emlékezet mérési lehetőségei
Mobilrugdosási paradigma (Rovee-Collier) - csecsemőkor:
Maga a vizsgálat három szakaszból áll:
1.) 3 percig hozzákötik valamihez a baba lábát pl. ágyrácshoz – így ha rugdos, nem történik
semmi (baseline).
2.) 9 percig tart az az eset, amikor a lábát a fölötte lévő mobilhoz kötik. Így ha a baba rúg
egyet, akkor a fölötte levő mobil megmozdul. Úgy tűnik, hogy a korai időszaktól
észreveszi, hogy ő okozza ezt a hatást, és az „én csináltam” öröme – tehát az, hogy
hatást vált ki a környezetből, arra fogja késztetni, hogy többször rugdosson.
3.) Végül 3 percig tart az az eset, amikor a baba lába semmihez sincs hozzákötve.

 Kérdés, hogy felismeri-e a baba az összefüggéseket – tehát, hogy csak akkor mozdul
meg a mobil, ha lába hozzá van kötözve a lábához és rugdos. Amint felismeri a baba,
hogy hozzá van kötözve, többet fog rúgni.
 Kérdés, hogy a későbbiekben emlékszik-e erre a szituációra (HTM vizsgálata), és
vajon megint rúgni fog-e, ha hasonló környezetbe kerül. Ezen módszer 2 hónapos kortól
6 hónapos korig vizsgálható, és az operáns kondicionálás az alapja: ha mozgatom a
lábam, akkor mozog felettem a dolog. Egy 2 napos baba 3 napon belül felejti el, egy
3 hónapos 6-8 napig emlékszik, egy 6 hónapos 1-2 hétig.
Kisvonatos kísérlet (Rovee-Collier) - kisgyermekkor:
Idősebb korban (6-18 hónapos kor) a mobilrugdosási paradigmához hasonló helyzet a
kisvonatos kísérlet. A gyerek a szülő ölében ül, és van előtte egy kis terepasztal, és ha
megnyom egy gombot maga előtt, akkor elindul a vonat 2 mp-re. Emlékszik-e a későbbiekben
arra, hogy meg kell nyomni a gombot a vonat elindításához?
 A mobilrugdosási és a kisvonat paradigma Rovee-Collier nevéhez fűződik, aki a korai
emlékezetkutatás egy meghatározó kutatója. Látható, hogy attól függetlenül, hogy a
babák verbális rendszere még nem fejlett, képesek az emlékezésre már akár 2 hónapos
korban is. Kérdés, hogy mennyire lehetnek tudatosok ezek az emlékek? A vizsgálati
eredmények arra utalnak, hogy ezek megbízható és maradandó emléknyomok, de erről
nem tudunk verbális beszámolót kérni, és azt se tudjuk megmondani, hogy a sok külső
hívóinger közül melyek szükségesek az emlékezethez. Így meg kell jegyezni, hogy a
mobilrugdosási feladatnál egy nagyon kötött, környezeti jegyekre érzékeny
felismerésről beszélünk. Az, hogy egy nagyon hasonló mobil nem váltja ki a választ,
arra utal, hogy a tanultak rugalmatlan, nem tudatos folyamatok révén idézhetők fel.
Az emlékezet mérési lehetőségei gyermekkorban
WISC-IV (6-16):
 • Számterjedelem
• Betű-szám szekvencia
• Szókincs
• Általános ismeretek
• Kódolás
• Szimbólumkeresés
Budapesti Binet:
• Ismert tárgyak megnevezése
• Hármas parancs
• Olvasmányból eseményre visszaemlékezés
Az utánzás szerepe az emlékezet vizsgálatában
Az utánzás a tanulás hatásos eszköze, hisz már születéstől fogva működik (pl.: arckifejezések
utánzása). A késleltetett utánzás azonban már valamivel specifikusabb, hisz a gyermek ebben
az esetben késleltetve utánozhatja a látottakat – így nem valósul meg a tanulás gyakorlás által
– hanem a későbbiekben EMLÉKEZETÉRE hagyatkozva végzi el a látott viselkedést.
Piaget is használta a késleltetett utánzás módszerét, ami szerinte leghamarabb 18 hónapos
kortól várható (szenzomotoros szakasz vége – műveletek előtti szakasz kezdete), és ő ezt
tartotta a szimbolikus reprezentációk első jelének. Ezeket a kísérleteket úgy végezte, hogy
bemutatott egy eseményt, és utána a gyereknek nem engedte, hogy azonnal utánozza ezt a
mozdulatot (mert lehet, hogy csak a saját testi érzékelése rögzül emlékként), hanem csak kis
idő elteltével - így reálisabb kép nyerhető az eseményre vonatkozó emlékekről. Meltzoff
kutatásai azonban azt mutatták, hogy már 9 hónapos korban is képesek a babák a késleltetett
utánzásra (pl. eszközcselekvések elsajátítása és felidézése), akár 24 óra elteltével is.
 Úgy tűnik, hogy már a legkorábbi időszaktól is képesek a csecsemők valamiféle
emlékmegőrzésre, és annak megtartási ideje, valamint a megtartott információ
mennyisége folyamatosan nő. A késleltetett utánzás azonban egyrészt attól függ, hogy
hasznosnak látja-e a gyermek az adott viselkedést

III. Implicit és explicit emlékezet fejlődése gyermekkorban

Implicit emlékezet: A nem tudatos emlékezet a habituáció, az asszociáció, az előfeszítés és a
motoros készségek révén elsajátított információk megtartásáért és előhívásáért felelős.
 Az implicit emlékezet már szinte a legkorábbi időszakban is jelen van, tekintve például
a mobilrugdosási paradigmát. Hisz ha a gyermekből egy hasonló mobil és
hasonlókörnyezet nem vált ki rugdosási választ, akkor az azt jelzi, hogy ő nem a konkrét
helyzetre emlékezik, így ezek csupán motoros és perceptuális (implicit) emlékek,
amelyek rugalmatlanok és nem tudatos folyamatok során idézhetők fel – így hasonló
helyzetekben nem alkalmazható tudást takarnak.
Explicit emlékezet: Tudatos emlékezet, amelynek két fajtája a szemantikus (alapvető tudás és
ismeretek) és az epizodikus emlékezet (ismeretek kontextusa).
 A tudatos emlékek jellemzője, hogy más kontextusban alkalmazható és előhívható
tudást takarnak. Így az explicit – tudatos emlékezet sokkal későbbi fejlődést mutat, mint
 az implicit, hisz szükségek hozzá olyan folyamatok, amelyek egy csecsemő számára
még nem elérhetők. Ilyen pl. a verbalizáció képessége, a téri-idői kontextusban való
gondolkodás és az információ hosszabb idejű megtartása.

IV. A gyermekkori amnézia és magyarázatai, scriptek és speciális emlékek

gyermekkorban
A gyermekkori amnézia és magyarázatai
Gyermekkori amnézia és a legkorábbi emlékek:
A legkorábbi felidézhető emlékek általában 3-8 éves korra tehetők – gyermekkori
amnézia jelensége. A korai emlékek elég ritkák, de maradandóak. Gyakori, hogy ez egy magas
emocionalitással járó kiugró emlék, mert ezek hatása meghatározóbb, mint a hétköznapi
helyzeteké. Általában az első saját emlékek elég karcsúak, befejezetlenek, töredékekből
állnak össze és csak részletekre emlékszünk. Ellenben egy kidolgozott emlékben valószínűleg
benne van a társas kontextus, azaz az arról való beszélgetés élménye a szülővel vagy családdal.
Kérdés azonban, hogy ezen korai emlékek valódiak vagy megalkotottak (pl. azért, mert a
család mindig azt meséli, hogy…)?
Magyarázatok:
A korai emlékek tudattalan tartalmak?
Freud foglalkozott legelőször a gyermekkori amnéziával, és azt mondta, hogy ez alapvetően
az emlékezet fejlődésének egy természetes velejárója. A korai emlékek elfeledésbe
merülnek, maszkolásra kerülnek – így tudattalan tartalmak, hisz a korai időszakban
bekövetkező esetleges sérülések így nem kerülhetnek felszínre. Tehát előfordul, hogy a
felejtés adaptív ilyen szempontból.
Az emlékek hiánya egyenlő a verbalizáció hiányával? Társas aspektus szerepe?
Az, hogy mi történik a gyermekben 3 éves koriáig, nem teljes mértékben ismert, hisz erre a
korra nem jellemző a verbalitás. 1,5-2 éves korig nagyon minimális a gyermek szókészlete. 2
éves kor után ugyan történik egy robbanás, de a nyelv továbbra is igen korlátozott marad, mint
kommunikációs forma.
Kapcsolódó Emily monológok: Gyermek a nyelvi fejlettsége szintjéről és a korai emlékeiről
is sokat mesél, ami számára meghatározóak.
Az emlékezeti funkciók a korai időszakban működnek, de nem verbális kóddal. A nyelvi
kódra váltás abban az időszakban tud csak megtörténni, ahogy a nyelvet elkezdi
kommunikációra használni a gyerek, és az, hogy hogyan beszélgetünk az emlékeinkről, az
a 0. pillanattól kezdve egy társas, társas-interakcionalista keretben nyilvánul meg.
Alapvetően a szülő vagy jelenlévő személy a beszélgetések során jelen van, és meghatározza,
hogy merre folytatódjon a társalgás, és hogyan zajlik az emlékezetről való társalgás. Előfordul,
hogy az emlékek előhívásában az a társas aspektus is igen meghatározó (közös
beszélgetések), persze ez is csak a verbális rendszer fejlettsége mellett működhet.
Más az emlékezeti keret gyermekkorban?
Az, hogy a gyerek egy adott pillanatban hogy van, szituatív, nem gondolkodik a múltról és a
jövőről, nem tud előretervezni, tettei következményeit nem látja (Piaget – szenzomotoros
periódus – nincs még szimbolikus funkció).  Így teljesen más emlékezeti keretben létezik
egy gyerek ebben az időszakban, mint ahogy egy felnőtt, aki fel tudja idézni emlékeit, használ
téri-idői kontextust, határolópontokat, van egy adekvát tudáskerete, amiben elhelyezi az adott
emléket. Lehet, hogy a gyermekek és felnőttek között látható eltérő tudáskeret okozza a
gyermekkori amnéziát, hisz hogyan is tudna egy felnőtt visszaemlékezni korai emlékeire, ha
ezek teljesen más keretben kódolódtak.
Emlékezés az információ megtartás idejének függvénye?
Az emlékek megtartása is sokkal rövidebb a korai időszakban, ez is szolgálhat a gyermekkori
amnézia magyarázataként.
Scriptek és speciális emlékek gyermekkorban
Téves emlékek gyermekkorban:
Ha a gyermeknél már fejlett a tudatelmélet (kb. 4 év), akkor gyakorta a felnőttre hagyatkozik
a társas kívánatosság következtében, mert a felnőtt referenciaként fog megjelenni. Emellett
kritikai gondolkodása sem fejlett, ezért automatikusan a szülőhöz igazíthatja válaszait.
Emlékezete nincs felkészülve az események megkülönböztető sajátosságainak
megőrzésére, tehát gyakran abból indulhat ki, hogy hogyan szoktak általában történni a dolgok,
és ahhoz igazítja konkrét emlékét is. Referenciákhoz igazodhat, amik nem a konkrét
emlékekhez kapcsolódnak, hanem a fejében lévő tudáshoz, és az meghatározó lehet az emlékre
vonatkozóan is. Ezek valószínűleg a gyerek számára valósággá fognak válni, és úgy fog
támaszkodni rá, mint a saját emlékképre = téves emlék.
Metamemória:
Saját emlékezetről való gondolkodás. Mennyire ismerem én a saját korlátaimat, erősségeimet.
mennyi idő kell ahhoz, hogy egy 4 soros verset megtanulj? Egy kisebb, óvodáskorú
gyereknek nincs elképzelése idői fogalomról, a nagyobb gyerekek egyre inkább rálátnak arra,
hogy mi szükséges ahhoz, hogy mennyi idő, helyzet kell. Majd megnézik, hogy ez mennyire
sikerült, amivel fejleszthetik a kognitív képességeikre való rálátást is, ami az önszervező
tanuláshoz nagyon nagy segítség lehet a gyereknek.

V. Az emlékezeti funkciók társas aspektusai

Nyelvi emlékezet társas aspektusai:
A gyermekek 2 éves koruk körül kezdenek el beszélni a múltról, azaz emlékeikről. Eleinte
egyszavas válaszokkal sikerülhet ez, és szükséges, hogy a szülők mankók legyenek a
beszélgetés alatt. A szülő tehát egy állványozó funkciót lát el gyermeke korai verbális
emlékezetében. Segít abban, hogy mely eseményekről beszéljenek és hogyan számoljanak be
róluk. Ezen történetek struktúrája és szerkezete pedig szintén a szülő meghatározásától függ.
Az állványozás minőségéhez kapcsolódó szülői stratégiák / szülői emlékezési stílusok azonban
nagyon eltérőek lehetnek a családok között.
Szülői emlékezési stílusok (Reese, Fivush, 1993):
Elaboratív emlékezeti stílus: Az elaboratív típusú szülők aktívak és lelkesek, ha emléknyomot
találnak gyermeküktől, alapos kérdéseket tesznek fel, színessé teszik a sztorikat, egyre több
részletre kérdeznek rá, együtt építik a gyerekkel a történetet.
Repetitív/pragmatikus emlékezeti stílus: A pragmatikus típusú szülő rövidebb beszélgetést
folytat, kevesebb kérdést tesz fel, de azokat konkrét részletekre hegyezi ki. Bővíti a gyerek
tematikus tudását, de nem kínál narratív részleteket, nem akarja kiszínezni a sztorit.
Szülői elaboratív stílus pozitív hatása:
Az elaboratív stílus hatása, hogy a gyermekek korábbi és részletesebb eseményeket tudnak
felidézni, hamarabb válnak beszélgetőtárssá. Idővel a szülő-gyerek kapcsolat erősödhet,
mert ha a szülő elaboratív, akkor a gyerek hamarabb beszáll ezekbe az emlékezésekbe – ami
egy öngerjesztő folyamat és mindkét fél számára jutalmazó lehet.