"Bach: Máté passió" rokonsági kapcsolata ezzel a müvel, amit Bartók se tagadott

N2+K2 együtt
kiadják
ugyanazt az
1/2-es skálát

szoprán kulcs
C 1. vonalon

HCISZDEF
alternáló distancia
(távolság) skála:
kétféle hangköz
szabályosan
váltakozik

mezzo kulcs
C 2. vonalon

dór, eol (természetes) lehetne

kezdésként, de nem
aranymetszés skála (1-4 ü.) Fibonacci-számzor 5.ü.-tl
illeszthet
rá semelyikre

modális skála - módusz "másik hangról való elkezdés, de ugyanaz" (pl: fríg, líd stb.): bizonyos hangkészlet móduszai
7 módusz lehet
Fibonacci-számsor: az adott számot az elz számmal összeadjuk, akkor megkapjuk a következ számot. Aranymetszéshez az a köze, hogy a kisebb számot a nagyobbal elosztjuk.
A Fibonacci sorozatban a két szám közötti arány mindig 1,618... – ez az aranymetszés arány.
lokriszi: sz5-tel indul

"lá-sorok: természetes (naturális), összhangzatos (harmonikus), dallamos moll (melodikus)"

tónusz: egész hang

A fül az oktáv asszimetrikus osztását szereti, akkor érezzük magunkat hangnemben (T5,T4-et hallunk). T5-nek az alaphangja az alsó, T4-nek a fentibb.
Ha az oktáv szimmetrikusan osztódik az a tritonus. (B4!,sz5) - tri: három, tónusz: egész hang/ három egész hang. Itt melyik az alaphang? Nem tudjuk, mert egyforma távolságra van mindentl.
 pentatonikus hatás:
1/2-es modális skála részletek, kivágatok része is lehetne olyan fordulatok, amikor ezeket tartalmazzák, de nincs benne az összes hang
felváltva a k és n2 szekundok jönnek egymás után, szabályosan (aternáló distancia skála)
"oktávon belül: 1/2, 1/3 (k2 K3-ekbl áll) és 1,5 skálák" két különböz pentatonikus rendszer részletei

pentatonikus, de más hangokból

pentatonikus
pentatonikus pentatonikus
1/2-es skála

tenor kulcs CGCISZ: alfa-akkordok (ez béta-akkord)

fagott lefelé halad a többivel szemben K3 távolságú hangok rokonok egymással
1/2-es skála részek és így ugyanazt a funkciót hozzák
C alapú hangzat
(CISZ E G B)

tonalitást tartja

Hisz Aisz Gisz Fisz Eisz Disz Cisz

B4/sz5 tritonuszos jellegu sor, kicsit lokriszi jellegu
transzponálva van, N2-onként süllyednek a skálák lefelé

N2-al mélyebben

H Gisz F Esz C
f-delta
kopula: sípsoronként regiszterek váltakoznak, egy sípsor összekapcsolunk egy másik sípsorral, másik regiszterrel
az elején jelents ez

1/2-es skála 26.ütemig

ugyanazt játssza, mint az 5. ütemben

"D"

tenor 2 basszus 1: kvart párhuzam

pentatonikus
Ugyanaz a harmónia van, de mégis mozog.

HCDEFGA
DECFHGA
teljes hétfokuság
d-dór skála

d hangon indul az énekes, tonalitásban

A HC D EF G 1 tenor 1 basszus: kvart párhuzam
Domináns hangzat, tredecima akkord
eol (=természetes) pentatonikus

A négyszolamu férfikar már létrehozza teljes hétfokú hangzást.

moll III k7-tel = moll szeptim

konszonáns a XX. században
DFAC

'D' hangon kezddik a mu és a kórus eltt ugyanúgy erre a d-moll szeptim harmóniára érkezik meg (keretet ad)
 cisz-moll-E-dúr
párhuzamos viszony

új hang

H-Dúr férfikar szerkezetileg szukfekvésuek,

kvart-szext akkordok
akkordok szólalnak meg egymás után
cisz-moll, H-dúr, cisz-moll = ingamozgás

undecima ambitusú
(A HC D E FISZ G) A HC D
hétfokúság
Cisz E Gisz
cisz-moll harmónia
8 nyolcaddal rövidebb, mint a 9/8-as szakasznak tiszta hármas hangzat
magasabb van a tetpont = tiszta hármashangzat: t5-jük van

A C E G H (átmeno a h hang)
CEGA
ACEG
moll III kis 7-mel cisz-moll kvintje van lent
Tonikáról a Domináns-ba megyünk
a d (hangnem)-ben
akkordok színezet vagy szerkezet közötti különbség: k2 - k(színezet) 2 (szerkezet)
 átkerül a kórusra a dallam

27.u. helyett: színezet, ritmus

ugyanaz a motívum változtatásokkal

CISZ E GISZ H
moll 3-as k7-tel DISZ FISZ AISZ CISZ
GISZ H E (kvart fölso hangja az alaphang) szextakkord moll3-as k7-tel

szukfekvés: szoprán és tenor távolsága számít oktávon belül négyszólam esetén

27-28 u és 29-30 u hasonlo

gisz-moll
E GISZ H DISZ
E-Hyperdúr: Dúr hármas N7-el
E-Dúr, Fisz-Dúr
E-dúr és Fisz-Dúr köré épül kb
 imitáció tercenként emelkedik
kiemelve
líd moduszu

hullámtéma

C-dúr D-dúr D-dúr

C-dúr
E GISZ H és így folytatódik váltakozva, de egyre gyengül
D háromszólamú basszus különböz tiszta hangzatokat ad
 h hang van tartva sok hangszerben

metszetpont

e-moll
e-moll D-dúr váltakozásra áttérünk

lefelé megy a dallam az els hegeduben, amit lekövet a szoprán szólam is

h-moll Fisz-dúr H-dúr hangzatok

ingamozgások
 pentatonikus motívum (3 hangos)

alternáló distancia skálák egyike

1/5-ös modellskála=négyfoku
lelép kvart alsó hanggal alatti k2-n látunk
GISZ DISZ D A
B ESZ ASZ SZOPRÁN FAG BRÁCSA
 FISZ D A fontos formai metszete lesz majd a darabnak
D DÚR

4 énekesnek kell kiválnia a korusbol G D A (2 kvint egymásra épülve)

hullámtéma, imitáciot is kap (kvinttávolságra vannak) A D G pentatonikus dallamot kiadja
háromhangos harmónia, de ugyanazokbol áll, amit már eddig láttunk

dór móduszu skála népzene ihletésu (f c d)

 F és B tonalitás újdonságként jön be (kvintkör többi része is bevonodik)

FBD
B DÚR

de azért nem engedi, hogy ez a 3/4-es érzet legyen

V alakú alakzatok
V alak
3/4-es ütemek (60-63 végén bomlik meg)

Esz az alaphang

surusodik a ritmusképlet
tamburo piccolo=
kisdob

senza corde: hur nélkül

corde-al: kicsit féme shangzás V alakban haladnak a hangok ism.

nyersebb hangzást eredményez

 comes (=társ)

tonális válasza van a fúgának

dux=duce (jelentése fej) fúga válaszai: reális (F C) és tonális (F B)

a fúgatéma itt indul kvint ambitus ASZ nélkül FEDCB hullámtémara utalás vissza komplementer ritmus (ellentéma és a fo szemben fennáll)
g-moll barokk utalás= Bach kvintambitusu fuga líd (f)
l B dúr diatonikus= modosítás néküli kontraszubjetum

akkusztikus skála
b-moll elször

a vonós kar ezt a V alakot fojtatja

Esz B
fuga: barokk utalás, asszociacio is lehet mint ahogy kezdodik is Bach idézettel, de gyakorta használják

vadászat szakasz, hajsza

dux újra (magasban jön a dux, mélyebben jön a comes = barokk utalás ez is)

kontraszubjektum: második téma mellett megszólal, amit a tenor hoz itt

C hang a vonósok között

basszusban a comes

barokk hagyomány: egy jó kontraszubjektum, ami ritmusban is eltér a fotol

 eddig halljuk a fúgának az expozíciojat (témák bemutatás:
fúga: tematikus+közjáték(szekvenciális)+tematikus stb... barokk fúga: fotematerület+melléktématerület)
szoprán ötödik témabelépés

F-dúr B-dúr esz-moll

colla parte: hangszerrel együtt jön az énekszólam

a téma innen már nem szólal meg

e-moll C-dúr
Fisz A D GAHD
D-dúr G-dúr H-dúr E-dúr
A Cisz E Gisz fisz-moll
A-dúr paralel Dúr-Moll kapcsolat

autentikus szekvencia (kvintenként) - természetes lejtést ad neki

 végig a vonósok ezt a motivumot játsszák
Esz B F Cisz-Dúr szólal meg D A E H FISZ CISZ GISZ
(Cisz Eisz Aisz) 7tagu kvinttorony
kvarttoronyban jönnek a hangok végig 7foku skála összes hangja benne van
hosszabb kitartott jönnek

ciszt játsszák mindannyian

 együtt a kórus a zenekarral nincs itt
5torony
unisono oktáv különbséggel játsszák
vadászmotívum
kopulázva van
hármashangzatok

sz5
kívintesés
ez más itt

szeptim és nonakkordok itt

 a fuvosok veszik at a fugatémát

szextakkordokban megy le a két korus

fúgatéma elso részét halljuk, oktávugrással kezdodik

közjáték szakasz, senki nem játszik kiemeltet

unisono

témaemlékei szólalnak meg (oktávugrással)

 konkrétból a misztikusba való átlépés
hangos, harsány, sokszólamú

itt is ez a csúszás figyelheto meg

misztikus átlépés

H-dúr K3 (néha N3) hangközök

tonalitást tartja
A hang központú harmónia

itt megnyugszik

elso ujjal kell átmenni

bizonytalan basszusa van e végett

glissando közben
 itt is hasonló motívumokat játszanak

darab kezdetére utalnak itt szintén

A-dúr szeptim akkordon áll meg

nyersebb hangzás=
tremolo

azt hozzák, amit a kórus srbb mozgással (nyolcadokkal)

D6 akkordokban és terc paralelekben mozognak
itt van a szarvasokká változás tetopontja
unisono

unisono - átváltozás
 sok minden kivehetetlen: kis hangközlépések, csupa 2 lépések

tengelyrendszer -központi C hang körül azonos távolságra helyezkednek el a hangok

"Szarvasokká lesznek..."-t idézi kissé soha nem megy kromatikusan

brácsa vesz ebben részt F HANG

con sordino = fizikai test, melyet a vonó lábára felhúzzuk és megakadályozza a rezgését, fojtott a hang tle
hatása sejtelmes hangzás, így kicsit kivehetetlen
tükörmozgás - ugyanabban haladnak a szólamok a vonós hangszereknél, oktáv hangköz nincs benne

kvinttel magasabb választ megkapjuk

tritónus

a fúgatémára hasonlít egy kicsit ez a dallam

Asz-Dúr
"Az erdket..."
 T5 "válasz"

fúgatéma itt nyeri vissza az alakját

T5 válasz

N7 van itt

tükör

kissé asz-moll hangzat

F-B kvint 9x megszólal

N2-onként emelkedik fel ez az ugrás

drámai feszültség
 4 távolságban
mennek

4 távolságban
mennek

hajszaszeru, uldözéses anyag veszi kezdetét

imitáció is eltnik innentl már valamelyest, az egész dallam szukambitusu lesz
hangmagasság nélküli hangszer
cintányér

hét pedálját jelenti

diatonikussá hangolják be

pentatonikus, aranymetszés

tercparalel, K és N3-ek váltakoznak

K3 az alap
szkambitussal indul
K3

mikropentatikus sejtek
 minél gyorsabban, fokozatosan gyorsítva

kisebb lépésekbl egyre magasabb hangközök lesznek

kvart

fokozatosan emelkedik
kvart
 1/5 modellskála
kvart lépések felfelé, N2 távolságban emelkedik

N3 T4
Az egész ária tele van alfa akkordokkal.

tremolóznak két hangon

H D DISZ FISZ
H-Dúr
kánonban ni és férfi kar
 kvintesésben jönnek a harmóniák itt, nem egymás után, keresztül kasul
saját magát imitálja

fúgára visszautal "Az erdket járva...") tonális válasza az elozo ütemnek szekvenciálisan halad lefelé
(f kvarttá változik)

teljes kromatikát kitölti

C tonalitású anyag le: moll, fel: líd hangnemu C tonalitású még itt is

kürt tercét játssza a C-dúrnak

tritonusz lépés

(ez a szöveg nincs benne az elején se)

tonális válasz

T5 lépés

reális válasz

C dúr harmónia
ez a szöveg máshol nincs, itt van eloszor
"Menjetek ti véle..." - mélyebb hangzású anyag, szoprán nélkül

teljes egészhangú skála is kijön a kórussal együtt

B7

omega rendszer: egészhangú rendszer, omega: ellentétes a tonális egészhangú rendszernek, idegen tle a tonális rendszer
 pentatonikus hárfa

C-bol indul ez is
ki

C tonalitás

C F B Esz a kitartott hangok

F basszusra váltanak
 kvint ambitusú téma g-moll/Desz-moll
a-moll/Esz-Dúr ellenpólus
ellenpólus

Asz-dúr

e-moll/Asz-dúr
nagy terc kapcsolat

e-moll harmónia
C tonalitás inkább még mindig jelentsebb
 gyengén szól ez a regisztere az oboának

mixtúra kezddik fuvola nagyon magas regiszterben meg hangos

Dúr6 akkordok végig

lefelé meno mixtúrákban vannak a klarinétnél

1/2-es modellskála

ugyanaz a szöveg és zenei anyag is

visszajön
f-mollon megnyugszik a szakasz

fojtva kell játszani

Bartóknál jellegzetes a kisterces

indulások
A tonalitást kap a kórus indulása
A-C-Esz

terc és szext parallelben

 Fisz

Fisz
H
C D Esz Gisz-gamma
D Disz Fisz A C-gamma akkord
d-Béta 1/2-es skála
F Esz C B B
pentatonikus fordulat hirtelen

Disz Disz G

E
D
D-Asz:
tritónus távolságra annak

1/2-es skálára épulo szakasz

kvart párhuzamban halad fölfelé

szólista is rendszeres kvart hangközöket lép

legyezoszeruen nyiílnak a szólamok a kórusban

11-es akkord alakul ki

 pentatonikus a kavrtlépések

1/5-ös skálarész

1/5-ös skálarész másik

(pentatonikus fordulat)
modellskálákkal teli
D és G köré épülnek a szólamok
 e-moll/Asz-dúr
T4-ok szólalnak meg 1/3-as modellskála magát imitálja a tenor szólista
kioltják egymás feszültségét
Fisz-dúr
G-dúr szeptimakkord és nonakkord jon belole létre
G-dúr hangzat
összefoglalónak tekintheto a harmadik rész -27. utemben már láttuk
-34. utem: hullámtéma
kórus és tenor kap fobb szerepeket
-vadászfugának egy sokadik emléke is megjelenik

konszonáns hangzás a zenei anyagban az elozo részekhez képest

kórus: testo anyagot hozza (elbeszélo anyag) - ezzel indul a harmadik rész

11-12-13. ütemben már megjelenik a basszusban ez a hullámtéma, ami itt az altban

h-moll G-dúr szeptimakkord C-dúrral oldódik C-dúr

T - D- T A-dúr D-dúr
h-moll
T-D-T
ugyanaz mint az elso három ütemben
C-dúr (B-vel)
ezután F-dúrt várnánk

G-dúr hangzat
 16-17 u:
Máté passió utalás Desz-Dúr
basszusban hullámtéma indul
5 témabelépés van összesen, kvintenként jönnek egymás után D-dúr szeptim Psalmus Hungaricusnak is van ilyen menete
C-dúrról indul el
Domináns indulás Esz-dúr szeptim
Esz G B D
(Pest Óbuda egyesítése: Táncszvit,
Psalmus és Dohnányi m)
meglep fordulat

fisz-moll
F-dúr hangzat is lehetne
 16 ütemtol: vadászfúga altok együtt jönnek
hullámtéma

Fisz

egészhangonként süllyednek lefelé Disz

A-dúr 22-25 u: deltaakkordok(szuk8 ambitusu) Gisz Cisz
H-dúr
fényes harmoniák: mindegyikhez tartozik N7 (hyperdúrok)
 alaphang és a kvint szól
hangközpárhuzamok - kristályzene (Lendvai)
kvart-kvint párhuzamban

H-dúrt tartja a kórus 1 lídessé válik

tonális válasz
kiemelve : in rilievo

H.dúrral zárul a szakasz

alt, tenor, basszus, szoprán jönnek egymás után H-dúr hangzaton valo megállás
8 szólamu kórus 4 szólamuvá válik tulajdonképpen

disszonanciát okoz a H-dúrban

szukambitusu dallam (Psalmusban is van ilyen egyébként)

gazdagabb hangkeszletu
alsó és felso k3-et is érinti
A a központi hangja
B-dúr
 B4
összefoglaloként hat, tiszta hangzások T5
akkusztikus skála: ez felel meg legjobban ezeknek a törvényeknek

tiszta háromhangzatok szolalnak meg

visszafogott a hangzás így

aukkusztikus skála az elso skálának ugyanaz csak a tükörképe

fölfelé tendáló akkusztikus skálát játsszik

így tágul ki az ambitus

 elhaloan kvart-szext akkorddal fejezi be

elhaloan