l I I.

vERsTAN l tisszEFoclnló
vERsrÉsl REI{DsZEREK:
ürrnnHAnasúLyos, lo nnÉnrÉKE, szlMulrÁn

lírrrrmncsúrvos vrnsnÉ (hangsrjlyos vagy magyaros verselés)

- alapegysége az iitem; az temnek mindig az elsó szótagja hangsrilyos, a t bbi hangB lYtalan; egY
[item maximum 4 szótagból állhat
- a sziiveg ritmusát a hangB lyos és hangsrílytalan szótagok szabályos
(periodikus) váltakozása adja

- egy uersso, általában ttibb iitemb l épiil fel (kivéve a rtivid 2,3 szótagos verssorokat)
_ ai tlt.rn"k ktizti rtivid sziine! íitemhatár a metsze a sor vége is íitemhatárnak számít
- verssorok ktittitt szótagszám ak
,a
- az litemhangBrílyos verselés általában ímes sorokból építkezik

A Ieggyakoribb tenhangsrilyos verssorfaiták

: két tcn l H nyolcas: a 8 szótagos sor kiizepén áll a sormetszet

pl., , zerelmedben / meggytilt szívem, 4l4
Gak tégedet l óhait lelkem' 414
(Balassi)
- kétaitemii hetes: a 7 szótagos sor 4/3os vagy 3/4-es titemekre osztható
p|.: ,,Jlincsen apám, / se anyám 4lS
Se lstenem, / sehazám" 4lS
- íeIez tizenk tt /négy temiifizenketltes;a12szótagossoralapképlete:6l16;afélsoroktovábbi
két temre tagolódnak; az elbeszéló kiiltészet általános versformáia (pl.Toldí)
p|., ,"Áldott szép / Piinkiisdnek // gytinytirrí | 1deje, 3l3ll3l3
Mindent/ egészséggelI l látogat l ege' 2l4l l4l2
(Balassi)

l}temhangsrilyos stníf aszerkezetek

_ Balissi-stófa: Balassi Bálint ktiltészetében kialakult versforma; a,Balassistrófa három 19 szótagos
(6l 6 l 7) sorból álló versszak; a sorokat belsó ímek tagoliák eg;ységekre (a 6. és a 12. szótag tissze-
csen$); a sorvégi rímek pedig bokorrímet alkotnak
pl.: ,,Királyi méItó ég / tisztesség, nagy iószág /id vel mind elveszneK 6a6a7b
Nagy ktivek hamuya / s hamu k sziklává / nagy idóvel lehetnek; 6c6c7b
hírnév,dics seg, / angyali nagy szépseg / id vel porrá lesz,nck;'
|ó
... 6d6d7b
- Zrínyi-strófa : a Szigeti veszedelem versformáia; négysoros hangs lyos, általában Íelez és 12 szótag
sorotbol áll, de gyakran a szótagszám és a szimmetria szabálytalansága jellemzi; mszerkezete bo-
korrím, jel legzetes ragrímekkel
Pl.: ,,Énazki / azel tt l l iffiu / elmével 3l3l l3l316| l6]a

|átszott am l szerelemnek // édes / versével 314l l2l3 |l l ls)a

Ktiszkodtem / Viola // kegyetlen / ségével: 3l3l l3l316l l61a
Mastan immár lMársnak // hangassabb / versével" .alZll3l316ll61a
- Himíyrnrsszak Kisfaludy Sándor Himfy szeretmei cim m véról elnevezett versforma;12 soros tem-
hangirílyos verselés versszak, nyolcas és hetes sorok váltakoznak(8,7,8,7;8,7,8,7;8,8,7,7), ÍmkéPlete:
a,b,a,b; c,d,c,d; e,e; fí

O Raabe Klett Kft. lwww.klett-hu 37

lg{b@
 IDőMÉRTÉKESvERsEtÉs
-
az antik költészet ve§mértéke
- alapegysége a rövid szótag kiejtéséhezszükéges idő, a mora (egy hosszú szótag kétmorás)
- a szöveg ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja
. arövidszótagjele:u
" a rÖvid szótagban csak óvid magánhangzó szerepeíhe! amit legfeljebb egy mássalhangzó kö-
vethet pl.Ti-bor (u u)
. a hosszú szótagjele: -
o hosszú szótagnak szám'rt ha a szótag magánhangzója hosszú, vagy ha a rövid magánhangzó
után két vagy több mássalhangző áll,pl. Rajmond (-
-) író (- -),
- a szótagokból épülnek fel az idómértékes verselés ritmusegységei, a verslábak
- a verslábnál nagyobb, összetettebb, külön néven is számon taftott ritmusegység a kólon (pl,: adoniszi
kólon:-uu--)
Id mértékesverslábalt
:

ldtartam , ,
::]::,::'':'::,:,, :]:':: : ,,: :]

Név lol .....'

::
Ivl
:":,::: .,'.Fé,l' .á.,. . ,..,...

pyrrichius / pirrilthiusz UU Piri kétmorás versIáb

UU
:::::]:
vÉ#[tb
],
,, :,

jambus
: : ] :::, :::, :]]: ];: :: :i

háioffi#órás versláb, eme|kbff6

:
:lal ,|á.n.,.,,.
:.,.,:.,,..,...
-:',, .,'.,,.,:',
..
:
,,.,,

"' :
, , :, :::
:,
::|: 'i': :]: : ::] ::i :::]:]]: :
:,::]
, :,, ,,:, :"
:

Ú'.,.-.., ],
i
,::,:'. :,:::,:, : : . .
]
l ...,., .,.:...:,.,.
l
.. . .. .

trocheus Ttinde hárommorás versláb; r szked versláb

spondeus l spondeusz
: i;:: ::, :l::.,:::..'i,l: :: l: :, .: ,::i:

llTll:E:...:'.,;.:,..,::,.: .,. é.ffiié.l!l..,..,,,,..

i:,:, ... .
.]..,.,.,l...

:"'
::: :: ::],::]:, ::]i: :,':::::"]:,::: :

: : . :::.:::.,:. : ::,:::: :,: ::

,,.;;'1,...,:;...,,:,,,,,.,..,:,: l'..
:: :::,;:::.' .,:i,, i:::.:'.i,l.:.::;,:.]]

dactilus / daktilusz -UU Dá lia négymorás versláb; ereszked versláb

:::: :: :;.],::]:]i:] :]::: ::::::

-tJU
:,
: :i::] : :,]]l:
]:],
anapestus / anapesz-
] : :.l :]]: : ]: ]j]: ] : : :

négymorás versláb; emelked versláb

i]] ]: : : : :: : :: : ::]: :: : : ]: :

:[J,,'.g;t.,._..,.,
.::::::::: :' :.. : :::,,,,,:' :'':
,

.Alái ,á,f., ,,,;,,

tus :,':,:]]:::]::]'::: ]',,],

.U..,]]U't, ',
:,:

'

ionicus a minore / UU pici lép ionikus verselés: az óg rog ión tcirzs nyelvjárásán
ionikus minore
::],:'
UU-- alapuló id mértékesverselési forma, 6 rnorás
::,::,]:,:,,::,,,,,,
versláb, a pyrrichius és a spondeus kapcsolata-
:ióh,ítus á, máíó:íá .l :ionii,,: -..,..-...tJ,:.LJ hó rtí piií
kus maiore: , :=::a.. :(JQ,.
ként is értelmezhet
'

A leggyakodbb id mértókes vercsorfajták:

iambikus sorok: jellemzó, de nem kizárólagos verslába a jambus; az ókori giióg drámák jellegzetes sora, a
magyar id mértékesk ltészet leggyakoribb sora
jambikus sorok például:
. analaeóni hetes: u - u - u - - (pl.:,S ki boldogabb Vitéznél?")
. anakrcóni nyolcas: u \_/ - u - u - - (pl.:,Vizet adj, de bort is ifjrí)
, ambrcziánus or: Szent Ambrus gyakran használt kiiltóiformája, jambikus leités négy verslábból
áÍló sorfajta, a kiizépkori himnuszktjltészetben terjedt el (pl.:,,lsten, te mindenalkotó')
' nlebelungiált alexandrin: jambikus lejtesri, kiizépen sormetszettel ellátott í2-í4szótagos sorfai
ta (pl.,,Bolond, ki ftildre roglván ftjlkél és ríjra lépkedJ

38 O Raabe Klett Kft. Iwww.klett.hu

M@
 . bIank verce: angol eredetű drámai versforma, ötlábú telies vagy hatlábti csonka 10-11 szótagos
hangsúlyos jambikus sor, a magyar irodalomban drámai iambusnak nevezik; Shakespeare drámái-
nak versformája
. jambikus sorokból álló strófaszerkezet pl. az Anyegin-strófa: Puskin Anyegin című verses regényé-
,14
nek jambikus lejtésű ímes vercformája, soóól áll, sorhosszúsága váltakozó: 8 vagy 9 szótag
. képlete:9a,8b,9a,8b,9c,9g8d,8d,9g8f,8f,9e,8g,8g
- trcdleu§i solok: jellemző, de nem kizárólagos verslába a trocheus
p|.: ,Árva gólya áll magában
: -U-U - \J-U
. egvtelekneka lábjában"
- u- u - --u (AranyJános:Á rabgólyd
- Yállozó ritmusú sorfaitált, sorkapcsolatok
. henmgter: 'hatmértékű'€ör); a klasszikus idómértékes verselés egyik alapsora, spondeusokból
és daktilusokból állhat, az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó versláb trocheus vagy spondeus; az
eposz versmértéke a hexameter
kóptete: -u u l -u u l -u u l -uv -u
- - |- - |- - |- - |--
|

példa:
,,Roskad a l kásás l hó, csepe- l részget a l bádoge- l resz máru
- uul--|- uu l -uul-uul - u
- pcntámgt$: 'öt versláb' (gör) a sor valójában 4 egész és két csonka verslábból áll, azaz a sormetszet
(cezúra) előtti és a solvégi láb í szótagos; a sorközép cezúrája (sormetszete) nagyon erós szüneü a
pentameter önmagában nagyon ritkán fordul elő, leginkább a hexametenel együtt disztichont alkot
képlete: -uu -uu - -uu -uu -uu lv
l l ll l l

példa:
,hallgat az l esteli l tiáj ll ballag a l kései l nyáj"
- \J ul-uu1-1l -uul-uulu
- disztióon: egy hexameteóól és egy pentameteóól álló sorpár, az epigrammák és kezdetben az elé,
giák kötelezó versformája

Állandó ritmusú sorfaiHk és stÉ{aszerkezetek:

- §zapphóisoréssfiófa:
. a szapphói sor í1 szótagos; alapverslába a trocheus, de a második trocheus helyére a görögben
olykor spondeus kerül, a harmadik trocheust pedig daktilus váltja fel
. a szapphói stófa 3 szapphói sorból és egy adoniszi kólonból áll
Pl.: l szállot- | tam levo- l nom vi- l torlám
"Partra
-ul--|-uul-ul--
A sze- l lek mér- l gét neme- | sen ki- lálltam
-ul- -|-uvl-ul-u
Sok Cha- l rybdis l közt sok e- l zer ve- l szélyben
ul--|-uul-ul--
lzzadal orcám."
-UL/ - -
(Berzsenyi : Osáályréxem)

- Alkaioszi soi és strófa:

,
. nagy alkaioszi sor: szótagból álló versso1 alapverslába a jambus; az 1. és 3. verslábban a iambus
1,1

helyén rendszerint spondeus, a 4.-ben pedig anapesztus áll

. a kis alkaioszi sor alapverslába elsó két verslába daktilus, a második kettő trocheus

ffi @ Raabe Klett Kft. lwww.klett.hu ?9

 . alf1,9l0 szótagos sorokból álló alkaioszi strófa felépítése:
1-2.sor nagy alkaioszi sor
3. sor: jambusi kilences (az 1. és a 3. verslábban spondeussal)
4. sor: kis alkaioszi sor

Pl.: l nak in- l dult hai l dan erós l magyar!

"Romlás-
--|u-|- -luv-lu-
Nem lá- ltod Ár- l pád vé: l re miként lfajul?
- -|u-|- -luu- lu-
Nem lá- l tod a l bosszús l egek- l nek
- -|u-|- - lu- lu
Ostora- l it nyomo- l rult ha- l zádon?'
-uul-u u l- ul-u
(Berzsenyi: Á magyarokhoz I.)

- Aszklepiádószi sor és strófa

. aszklepiádészisor:l2szótagbólállósor,képlete:-|-uu1-1l-uul-ul(asorritkánfordul
elő önállóan, leginkább az aszklepiádészi strófában jelenik meg)
. aszklepiádészi strófa:4 soóól álló versszak; 3 aszklepiádészi sor egy glykoni Glükoni) sor (képlete:

. ,-l-uul-ul-)követ
megkülönböztetünk kis és nagy aszklepiádészi stófát

Pl.: ,,Hervad l már lige- ltünh ll díszei l hulla- l nak

- - |- vu l- ll-uul-v l-
Tarloü l bokrai l közt ll sárga levél zörög.
--|-uul - ll-vul-ul-
Nincs ró- l zsás laby- l rinth ll s balzsamos l illa- ltok
-| - uul - ll -u u l-ul-
Közt nem l lengedez l a Ze- l phyr."
-|-uul-ul-
(Berzsenyi: A közelíű téf)

szlMULTÁil / BlMmlKUs vERsE[És: kettós ritmusú verselés, az időmértékes és a hangsúlyos verselés

egyidejű elófordulása a verselésben; pl. Gokonai: Tanózkodó kérelem: ütemhangsúly s2erint felezó nyolcas
(ala) és kétütemű hetes (4/3) sorokból áll; idómérték szerint a ionicus a minore (U U - -) és az anapesztus
(u u -) határozza meg:

Á hatalmas l szerelemnek
uu--luu-- 4l4
Megemésztő ltüze bánt.
uu- -luu 4l3
Te lehetsz ír- | -ja sebemnel9
\Jul- -lvu - - 4l4
Gyönyörű kis l tulipánt."
u u--luu- 4lS
(Csokonai: Tartózkodó kérelem - részlet)

O
ffi
40 Raabe Klett Kft. lwww.k|ett.hu