r

Szilágyiné S~ ntpál Mária

" 1'MC=j el irás"

Ki dJ~: A N ~ P MU V ~ S Z E T I I NT ~ ZE
B'ldapesi: 9 10 y Corvin=tér 80

A sokszoro, itásért felel~

Az A K h D É M I A I K I A D O igazgatója
Buda pest 9 Vo,Alkotmány-uo21o
Rota/1954/2'{7/2 (64
,
,
 : o, ' "

Bevezetés, atáncirás ' tanulá.sához.

A táncok - kor~ g~~fi ál}, társastáncok, néptánc ok - ' lej egyzése már
régi idők óta fog1a1koztat'~a abáncmüvész atte1 és tinctudománnya1 foglalko zó ...
kat. Nem egy kisérletről tudunk , ahol hangjegyek ala irt betüjelzésekkel ,ma;fd
pózok 1erajzolásáva1, pálcika=figurákkal~ később grafikai stilizált ,jelekkel
próbálták a táncot 1ejegyezni~ J ónéh4ny értékes tánc1eirásos kézirat és könyv
maradt ránk a renaissance-tól kezdve napjainkig. Ez~~et több-kevesebb ered-
ménnyel sikerült megfej teni. Sajnos e leirások" .hiá~s és kezdetleg"s vo lta
sok mindenre nem ad választ, és igy az azokat megfejt-ők a kor stilusát , képző'­
művészeti , ze;lei ~,s irodalmi alkotásait kell , hogy messzemenően segitségUl ve-
gyék e leirások megfejtéséhez , a leirt ' táncok ,rekonstm9.lásához. De ez a néhány
1eirás még igy is igen értékes számunkra, mert némi képet ad az elmult korok
néptáncairól.

Mi volt az " oka annak, hogy ezek á tán~leirások nem tudták , ponto-
san visszaadni a táncok formai felépitését? Elsős &rban az, hogy nem az emberi
mozgás általános fizikai és anatómiai törvényszerUségeiből indultak ki , Dem
vizsgálták meg azt, hogy melyek azok az alapv ető mozdulatok és helyzetek, ame-
lyek más és: más összefüggésben ' a különböző motivumokban visszatérnek. Igy .
leirások tulnyomó többsége a különböző motiv$nokra vagy motivumrészekre ke-
resett jelzést , ami által ahány motivum, annyiféle jelzést kellett kitalálni .
Ezek a jelzések természetesen a motivumkincs gazdagodásával ' állandóan bővUl­
tek, gyarapodtak, mig végül is senki sem tudta már fejben tartani a sokféle
jelet , ami mind a 1eirást, mind a visszaolvasást rendkivüli módón megnehez1-
tette .

MásQdszorg e leirások nem törekedtek arra, hogy "jelekkel" i rjálc;

le a motivumokat, vagy azok ré$zeit , hanem állandóan keverték a jelirást a
'b etüirássa1 és rajzos ábrákkal Ipálcika emberkék , és kicsinyitett táncos ti-
~~ I ' .
g~ ...-~~,. '
,I , '

Harmadszo!'~ nem tudták tér ben po ntosan jelölni a haladás irányát .

a térrajzot, az átmenetet az egyik fázisból a másikba. Ha viszont az egyik
vagy másik táncirás alkalmazójánaksi kerUlt is megköze1itőleg megvalósitania
a fent emlitett követelményeket , ol y bonyolul t módon tette azt, s leirása
olyan sok helyet foglalt el, hogya l eolvasást és 1eirást mérhetetlenUl meg~
nehezitette.

Minden leirásnak, legyen ,az zenei lejegyzés, vagy szöveg-ir ás , az

az alapja, hogy jelirás. Ez teszi 1ehetóy.'é azt , hogy az egyes jelek is:nert~­
tésében egész jelcsoportokat egyszerre tudjunk látni. Pl. a szöveg irás ánál a
gyakorlott olvasó nem az egyes betüket ol vassa külön-külön, hanem egyszerre
képes teljes szavakat, néha egész mondat-részeket egyben látni és elolvasni.
Ezt a képességet természetesen az olvasás gyakorlása ered..rnényezi~ Az elsőosz­
tályos kisgyerek eleinte csak betűket, majd szótagokat képes egyszerre el ol-
vasni, mig később, a gyakor-lás folya mán már :az egyes szótagokat képes egys zer-
re meglátni , majd az egész szót, majd mondatrészeket lát meg ö~szetüggésbe n
lugyan ez vonatkozik természetesen az irásra isi .

Vagy vegyük példának a zenénél a zongoristát. Először a zongorában

kezdő csak az egyes hangjegy~ket képes " megfejteni ~ , külön - külön böngészge- '
ti őket • IVlaj d egy idő mu1tánöss q'efüggőe n képes meglátni egy-egy ütemet , ma jd
több űten et is. ' Egyszerre, egyidőbe n megszólaló akkordokn!3.l is egyszerre kell. ,

" ,.:~:~.'
 - 2 -

meglátnia a b.angokat , később egyszerre kell meglátnia a balkéz és jobbkéz szó-

lamát is. A jó zongorista, ha lapról játszik, két-há~om ütemet is képes egyszer-
re előre lát, i. Nem is beszélek itt a karmesterről, aki partiturából a zenekar
összes: szólamait nemc sak egyi:aejüleg, hanem egymásutánjában is képes egyszerre
leolvasni.. '.
,
'·· Mind a .kótairás, mind a szöveg-irás olyan bevált jelrendszerrel
dolgozik! amellyel a
lehető legpontosabban képesek vagyunk lejegyezni az iro-
dalmi és zenei mlialkotásokat. Igy lehetséges az , h~ régi korok lejegyzett
irodalmi és zenei 'müalkotásait hitelesen tudjuk rekonstruálni , és igy a müvek
a jelen számara teljesértékü alkotásokként élvezhetők , értékelhetők, előadhatók
's '
tanulmányozhat,ók.
~ ~, ! ' •

,
Az~ hOQ
a tánc lejegyzésére csak ilyen későn alakult ki.viszony-
lag .tökéletes iejegyzési mód, az ,annak tudható be; hogyatáncmozgás igen bo-
nyolult, . sokrétü, sOk,szólamu. -":":.
" "

A magyar származásu Rudolf von Laban volt az, akinek sikerült, a

táncl eirásp~ eddigi eredmény~it tanulmányozva és figyelembe .véve, olyan jelrend-
szert · al..kot~ia., amely alapjá~ :képezhette egy táncje.1irás kialakitásának. Laban
tá~cira~-~eDd~zerét I kinetografia-játl tanitványa Albrecht Knust müncheni ba-
I .. • " ,

.. l.ettmestel,".. , es munkatársai fejlesztette tovább •

\ :

. Ez,t ,ll t áncirást elsőnek Lőrinc György, .az Állami Balett Intézet
igazgat6ja ho~ta Magrarországra, majd továbbfejlesztett, tökéletesitett formá-
ját Lugossy &una, az Allami Balett Intézet tanára ismertette, aki 1934-ben Al-
brecht Knustn~l sajátitotta el a táncirást.

Mi a Laban-Knust féle túncirás lényege, és miért al kalmas ez a

leirásmód arra , hogy a tánclejegyzések alapját képezhesss.
l/ ' A Laban-Knust féle táncirás [a továbbiakban .egyszerüen táncirás ~
nak fogjuk nevezni] ,j elir<is. Az emberi test .fizikai és anatómiai tÖI'vényszerű­
ségeiből kiindulYa ,azokat az alapvető formai jegyeket képes jelölni, amelyek
minden táncos mozgás alapját képezik. A jelek egyszerüek, kevés jelcsoporttal.-
dolgQ~ik a jelcsoportok könnyen megtanulh~tók és megje~zhetők. ' .
2/ A t áncÚ'ás analitikus irás, tehát a t ·á ncot eleme2ve, legkisebb
részeire bontv';lüegyz'i le és igy képes arra, hogy a lehető leghivebben adja
vissza a ~ánc · fqrmáját .

31 A táncÍl'ás következetes, logikus rendszel'en épül fel és megkö-

veteli. alkalmazójától a pontos , következetes, elemző munkát a tánc legapróbb
részlet
. eiben .i s.. .
'. .' 41 A t ,á ncirás nem mehanikus irás, hanem· ·~9J.yan l.ras, amelyiknél
alkaiIIl-azója kény't el en gondolkodni, következtetni, kdmbinálni, tehát az egyes
j el,ek.e t azok é~te;Lme szerint alkalmazni a megfelelő és egyértell'lü módon.'

51 A' táncirással kitünően tudjuk lejegyezni az egyidéjü, és egy-

:nást követ ő mozdulatokat és helyzeteket és azok pontos ritmusát .
61 A mo zdulatok térbeli Lefolyását, kapQsolását a lehető legpon-
tosabban tükrözi.

· 7/ A' táncirás általábanclyan jeleket ha's znál, amelyek a test

összes részeire alkalmazhatók . Igy igen kevés jellel tudjuk jelölni a sokrétü
mozgást.
 sI A táncirást jól ismerők éppen, ug~' t 'udj ák " olvasni" a , t ,ánc:"
irással lejegyzett táncokat, mint a ,zenészeK' a kótát e Eg~t d a jü és ' egymás~
utár.d, f á.zisok egész csoport~át képes a gyakorl ~t t "t ál'ió iró "egy'szerr a 'leo1."b.
vasr,i O' ' , l" '. " ::
.1 .;. i', '
> j: ' . " , ( , . . . . : -.',,, .. ', 'I I ,,' ... ~ -' t }.':' ... : ' f
9/ A tánoirás nincs
, .
stilush'o~
~ . •
' kö,t,v é '~N épt áilcpt
• "
' .
ép,pugy
( (
' l~ j e:'" ',t
~.

~yezhetünk v~le" mí~t balet,tot '~ ' v.a~ t~~~as,tánc:~ ,t~ , sq~'::,~orp,~~ : i's,,~ :, .': ,~' \>\

Még 'sorolh~tnánk to"ább e ', tá~círás elő~,e ~t. Meg' , ke'~ l , a"z~~rl.b'kp
j e~ezni, hogy ez a leirásmód mált ~ger(!,i~tal~ , és 'i gy 'mé~ so~, :móao~it~S,t:a
- egyszeriisi tétp'e" ~s e,~~s , : ~ro~l,~~ , m'~/ta.!~q:~~9,9 ,:;t ·',s"z,~á'z .ás~~ sz~;tjit~'4)t
azonban megál1apithatjtik, hogy "j'eleillégi " ü~nié'rét'ElfriK sze'r:tn~ ~4'Z! ' ';a ~ ~egt ölee-
let esebb tánc-:,j ~lirás, amit , ~r ebben ,a f.o,r oá.j ában is nagy stkerrellehGlt x
a~kalma,z~i, ~s ,me~tsn\11ása n~~ fe'l~'ét~~e~'",~el\dk,:i:-v:~i'í " tud'á~,t . ~~, ~~,9:~e.re,~~~et.
• • .' ' . . ,,. • ' '~" • :' '. , I ' ... : ' ~

\ A tánciris " ' tehát kitUnó~n 'á'l kalmas arra, hogy Él 'j e1e'n ' és,,~ ö-
venelő korok számára megörökitse a nép táncait, és a koreográfiákat . , ":;
. , .... .." ,

De a táncirásnak nem csupán ez a jelentősége. A tánci;ás ri~i­

kül elképzelhetetlen a 'néptánc ok tudományos feldolgozása l elemzése , rend-
szerezése stbQI, a néptáncok lejegyzése a filmfelvéte lről. stb.

A t ,á .ncirás isme~e~e , ~s e l?sj áti 1!<;i~'a , é;. 'p~q~góg~s , ~s néptáncgyü j -

,': "
t'ő-' ,,~,ész~ azért, bir még külön ,3elentőséggel~ mert r á 'én,ysze,r i ti a M,ne pon-
tos, ala!50s. részletekre is figyelő megismerésére. MI "elkenést" , Utáncos
hal.B:lA1zsát tl nem ,t Uri a táneirás. A táno legkisebb mozzanatát is , pontos an meg
kell tudni plasztikailag, ritmikailag és dinamikailag hat'ározni . hogy a le-
jegyzés megtörténhessen. .

A táncok szóban való lejegyzés~ a t~n ci rá s ' szavakkal tijrténő le-

irása, "leforditása". A szavakkal való leirás neh ézkessége abban rej l i k ,
",'.' hogy az egy~dejü fázisokategymásutánban irjuk le, . igy nem lehetséges a z ,
hogy egyetJ.,en. pillantásra felfogj unk több egyide j ü f ázist.1Ami t a tánqirás-
nál egyetlen 'jeIbe tudunk süriteni, a szóbeli leirásnál sokszor 5- 6 szÓval
tudjuk csak kÖl'"Ülirni. A SZóVal való leirás szintén elemző , a táncirás mód-
sze'r én alapszik, , ill.' annak szóban való "leforditása u • I gy alka l ma s a r r a ,
hogy mindaddig, amig a táncoal foglalkozó szakembe~ek el nem saját i tják a
tánpirást helyettesitse azt.

A "Hogyan olvassuk a táncleirásoka t" c . brosura alapfqgalrnainak

ismerete felkészitenek a táDCé~~mzésére, és czzel ' m ega ~ják a táncirás e lmé-
leti alapját is!

x Itt 'sze:r.~tq,ém . me.gj~~~z~ij,." hogy,a tánoirást mUnldközösségemmel I Tagj a i:

Gábor' Anna; ~ollós Eva, 'KeinerAgnes, . tányi Ágostou, ' Oskó Ehdréné , Schil-
, ',ler Ernőné. Vágó·.zsófia, Vincze 'MiklQsl 'együtt' már. ~ost igy.ekezte'm n~lÍány
,dologban' ~gys~erü~~ ten~, ~ ill~ 'egyes .. problémákat .tis~t, ázni . Remélem, hogy
' az uj tánc irók.,., a tánc~ras els~j á~~:ása ' után : segi ts~günkre lesznek a bban,
hogy a , táncirást e~üttesen tövábbfejle~szük és ' töké~etesitsill~. Mivel ft
a
táncirás j eliras. ·a mó'dos; tások·,.és· t,ováhbfejlészt,é~' ,ne:a, fogja e ' i~'i rás­
mód nemzetközi 'je,l.llilgét me'g sérteni; . hiszen ha, egy jel ' uj :alk?,lmazását meg-
magyarázzuk, 'a ,t 'ováQbiakban minae~i, asi'er:Lnt f:ogJa érteloezni álkalmazá-
sát. &5yet azonban le Itell ' szögezni: a mÓdositások" á ' továbbf e jleszt-és so-
ha sem ~tlka tánc irás rendszer alapját, jelrendszerének fe l épités étfcsu-
pán e jelek alkalmazását kivánjáktökéletes~teni, és ahol szüks éges egysze-
rUsiteni. '
 - 4 -
,
Sokszor hangzik el az a vádt . hogy II táncirás nem alkalmas a tánc-
l ej egyzésére, m.ert csak a tánc formáját öröki t-i meg, 1~artalmát és stilusát
pedig nem. w..órt helyt elen a táncirás ilyenfa~ta biz'álata'?

_Nézzü.lt meg , hogyan jegyzik le a zenéto A hangok magasságát j elö-

l ik , ,azok ,időtartamát, hang sulyát , dinamikáját, temp6ját. Mindez a zene~.for­
mai része. A tartalmi oldalát egyrészt a hangulatát köriiliró szavakka:]. se ~-'
~1t1k ' megismerni Ip!. espressivo- kifejezéssel; maestoso- méltóságteljesen
stb.l , továbbá azáltal , hoGY a forma a tartalmat tükrözi, II farma tehát a
dallamvezetés, trazirozás, hangszin ~ dinamikai hangsulyok stb ,,1 alaposomély-
J"ehat~ megj,smer.é se, a sti'lusisme'ret, korismeret, tehát a zenei müveltség
segi tik ei5, hogy a fQrmán kereszt~l megismerjék a tartalmat . '

A táncirásra pon·tósan ugyan ez vonatkozik e Nem feg unk visszari-

a dni. att,Ó'~, hogy a sajátps táncinódot, a t i nc szóban is kifej ezhető tartal-
mi von-atkozá~ait a táncirás me~lett megjegyzésként leirjuk. Tehát a tánc-
i~ás 'l.e,olvasása , ·ugy:anugy fel tétel~zi a táncos mUvel tséget, mil?-t ahogy él kó-
,t~ l~ol'V~sá~ának és a :zenemü helyes tolmácsolásának előfeltétele a zenei
müv~l tség. "

X '
X X

Ez az elsó alkalom, hogy Magyarországon l ev elező oktatás f ormá-

j ában ,t anit juk a táncirást. Éppen ezért ,a dódhatnak majd olyanproblémák g 8 !nat;ye-
k et menetközben kö~ö. s I. erovel ke,ll megoldanunk. A rend elkezésre álló rövid
id ő alatt a levelez6-oktatás hallgatói a
táncirás alapjait fogják megta~
nu~ni . Célunk, az , hogy ~ásfél év alatt olyan módon tudják alkalmazni a tánc-
i r~st , hogy mind ~ táncirással közölt t:íncokat le tudj ák olvasni , mind gyüj-
t éseik ~s koreográfiái~ motivumait táncirással le tudj ák jegyezni. Arra
,- elórelá1ihatólag - nem les,z lehetőség, hogy a szinkronizált táncirást el-
s~játitsá~ l zcnei lejegyzés m~llé irt t.á ncirás: lásd c Lugossy-Gönyei Magyar
N é-p~ :.t~ncok .c. könyv 19471, valamint apartitura irápt /többsz6lamu táncok
le:irása/. ,Azok s,z,ámára., akik a táncirásban tov~bb ' akarnak maj d haladni 9 él
lf épmüv,ész.eti In-t ézet meg togja találni a módját , hogy á továbbtanulFÍst biz-
to sitsa . ' .'

A táncirá,s elsajátttásápá_l elsőso~ban a magyar n:éptánc 9 valamint

a szovj et, és . eu_rópai néptáQ.cok ,lcjegyzésével fogunk f<?glalkozni.

A, táncirá,s tanulása leckék f ,ormá,j ában folyik. Fgy-eBY lecke tar-

.t almazza mindig az uj anyagoj; pőség~,s példamagyarázattal ,és feladatokat.Az
e l ~ő pár .le,~kénél - a,z.á~ tal, hogy még ' c.s ak kevés j elet ismerünk - a pél dák
meg n em ~eszl}ek annyi;ra ~ánco$ak. Amint azonban eljutottunk egy bizonyos
.f ·9 kra, ,a pé~dáka,t mind eredeti néptánc .o kból, vagy ' néJ?tánc feldole;ozásokból
vá'iasztjuk ki .

Egy-egy uj lecke megtanulását nagy mértékben érdekessé teszi az,

pa a p~ldákat nem nézik meg rögtön a mellékléten, hanem előbb megisérlik
taagt1'lt .:le.;j..rl?-i ,
még akkcr ~S, ha a feladat ismeretlen. ' füvel a táncirás kö~·
·v e ji ~ezetes gondolkodásmódon épül fel, egyszerü logikus 'következtetéssel a
h allgatók maguk is rá tudnak majd jönni az uj feladatokra. Igy mulatságo-
,s,a'i:>b a munka, ,a kisérlet izgalma pedig fokozza -az érdeklődést, olyan lesz
akkor a táncirás megtanulása , oint egy ' érdekes keresztrej~vény megfejtése ..

1'1int ahogy egy iclegen 'nyeIv ' megtanulásánál is az a lényeges , hogy

a 'nyelvet gya~oroljuk , mert csak a gyakorlás és á llandó használat révén vá -
 - ;. -
lik vé rünkk é ~ csak akkor nem ok o~ 'az alka l mazása nehézségeti éppen ugy a
táncirás~.ál is
döntő g;y'a1r.orl ás 0 Már a l egelső leckétől kGzdve fontos s
hogy mindegyik fels.d.atot mego ld;j ák ':l hal_ga tókf) a jelek irását gyakorolják
I mint a gy o rs i rá snál/ ~ h ogy a7, ok a l kalmazása automa tikussá . váljék ~ I gen
h asz nos,l enn e. ~ ha a megacidt t. mi ~imá lis gyakorl áson tulmenóen a hallgatók
módját ejt enék annak ~ hogy szorgalmi feladatokat készitsenek, ' amelyek akál
saját gyüjtésü.k "l ej egyzée; " ~ ~ ..ak~'r kia dvány okbó l v ett motivumok leirásá.t tar-
. t alma3za~1 Kiildj ék be ez eket a l e " e l ező csoporthoz, a többi feladattal együt"
átné2v; ~ éaJ , jav t va vi ssza fog j ák kapni.. .

A táncirc3.s sal együ.tt = szükségképen = a szóbeli l eirást i s el

fogják sajátitani~ , aminek hasznát különösképen az oktatókörök veze tésénél,
val amint a cs ak szóban l eirt t áncok l eolvasásánál fogják tapa s ztalni ..

Kérjük ~.
amennyiben az egyes l eckeknél valami nem világos , nem.
jól érthető , a l eckék bekül dése alkalmaval , vagy még előbb irják meg a le=
v elezési cs o port nak~ h ogy a fe l meI'Ül t problémák minél hamarábbi tisztázásá=
va l segithessük a ha l lgatók munkáját$ Az egyes feladatokat pontosan, hat ár-
időre küldjék be~ hogy az oktatás folyamatossága ne szenvedjen kárt .

Szentpál Mári a

,
J avasolt irodalom
- - '-
a b e v ezetóböz ~
•...;:;.:,-"",.;;,=..;...;;.=..-..::=.:::~

Táncmüvészet 195 1~ nov~~d e c ~

Szentpál Olga: A né ptánctanitás módsze rtani
k érdései . \, \
Táncmüvésze t 1952$. szept . Lugossy Emma: A mozdulatmegörökités ,mód j ai .
Táncmüvészet 1953 . okt . Oskó Endr éné g A tánciiásról.
Táncmüvészet 1954. febr. Szentpál Nária: A t áncirás jelentősége .. '
 - 6 -

.It-_~~~

ll, Iriny j elek. 2/ A vonal }endsza1"e 3/ Pozici. 'k" 41 Lépér'\!ik i X'á s af!

1/ Á:lJ, első foglalkozás a.lkallllával az j.l.:ág,U~.~~ ismel"kEl-dünk

meg . " t á!lei:Msnál négy i.rányjel lel do1gozv.nK t II a.laPíf.~wány~ 2/ előj:'8 és
hátra i1"ány,31 oldalt-irány /j obb!'a~,ball'a/ 4/ _ézsu't=i :t'álly /elől'e-hátra/.
Mindegyik jelet az alap-jeIból vezetjük le~ a . következ ők épen : ft~ alapj al ,
egy téglány flása l.al ábrát!~ ~t a t ég lány t a bl ábrán látha t ó módon vág~
juk le és igy megkapjuk a j,oblt....'tlő:r~-irán.vt. Ha él másik Qldalán vágjuk le,
akkor a cl ábra szerint megkapjuk a bal;:előre=1rá~vt~ Ha e két jelet'meg~
torditjuk, akkor tlle~kapju.k a ~ ld/ábra!. ill •.bal; le/ ábra! hát:f'a irányt'!.,
Az t/ábrán látható, hogyan képezztik az oldalirány'c , mégpedig_a ;tobb oldal-
irányt, a g! ábrán a baloldal-irányt. A 12lLb réz~~ e~~-irányt az alap-
irányból a h/ ábra szerint kapjuk meg, ennek megforditása a bal ~ézsut előre­
irány li/ábra/. E két jel hátraforditásával pedig a jobb részut hátra-irányt
/ j!ábra!. ill. a bal részut hátra-irányt /k/ábra/ kapjuk meg.

As irányjéleket minden testrészre alkalmazzuk /tehát nemcsa.k a

lábra , hanem karra, derékra, fejre stb. isI.

Az "irány-l'Ózsa ar /2. ábra! egy csoportban ffi'tt t atja be él fent tár-

gyalt irány jeleket.

Az irány jeleket sohasem irju...l{ la üresen. . 1 J elen esetben pontot

tettünk a közepébe. Ez a pont az irány j el közep,én ~kéjzép'~maga.sságotn jelent.

Mostani leeként alkalmával ezt az irányjehr(; e. sulythordozó láb-

ra fogjuk alkalmazni, amikoris a pont az irányjel közepén azt jel'e nti, hogy
nyujtott térddel talpon,

Mivel ezek az irány-jelek nemcsak a lábra alkalmazhatók, hanem

a többi testrés~re iStsoh~sem mondjuk azt, hogy pl~ ' a jobb előreirány a jobb-
l áb elóreiránya, hanem ezek az irány-jelek mindig "1!&." irányokat jelölik. A
feladatoknál majd láthatjuk, hogy pl. a jobb rézsut elő~e-irányt a Uallábnál
is használjuk stb. (A jobb előre és hátra irány viszont ~sak a jobboldali
testrészekre, a bal ~ló:t'e és hátra irány csak a baloldal i t8strészekr~/ alkal-
mazható.) .

2/ ' A táncirást hármas vonalreodszerbe irjuk, lentről 'fölfelé ha-

ladva /lásd 3. ábra/. A középső vonal a sulyvonal. Flnellé írjuk jobbra és
balra azokat a testrészeket, amelyeken testsuly van. Jel en esetben egyenlő­
re csak a lábat. mivel a néptáncban általában a lábunkon van a tcstsuly (le-
het persze térdelés esetében a térden, ülés esetében az ülőgunlón, kézenállás
esetében a kézen stb.). Igy tehát a su.lyvonal mellé jo'b bra ü'juk a jobbláb-
bal végzondő mozdulatot f vagy helyzetfázist (amikor testsuly .van rajta), bal-
oldalra pedig a ballábbal végzendő mozgást vagy hel yze t et . A két oldalsó vo-
nal a leveeőben lévő, vagy sulytalanul a földet éx'1.nt6 láb vonala. Itt is a
jobb vonal mellé (a sulyvonal felé)irjuk majd a jobbl ábatt a bal vonal mel-
lé a ballábat. A többi testrész mozgását a vonala.~on ki vülre lrjuk.

3/ Legelőször is poziciókat irunk le (ami ko r nindkét lábon egyen-

letesen elosztott testsu.ly van). Az I. -E0ziciótL vagy alap-állást ~gy irjuk
/ l . a'l példa. Mint tudjuk, az ,1:. pozici:5n" , a két; l á bszá:c iránya a sulyvonal-
l al párhuzamosan fu t, a két lábfő sarka a' " sulyvona nál érinti egymást. Ezért
az I. poz.iciót, vagy ahogyan másképen :Ls nevezni sz oktuk, az "alap"-állást
az alap-irányjellel jelöljüktll~:rt 'ez ' aza~ irányjel, amelyik a sulyvonallal
 , I

= 7-
.' o

p8.1"huzJffiOSan füt., A 11"'.....P0~~~ ill.,. '!ie :v.' peszállás, am:i,kor !I'i.ndkét láb &!! suly-
von8. 1hoz vi s Z 0:rlY:L1';v~ ' olda~' =:txoányban ,tér el I b/példal D a JV.2._pOZ}&.:l,Q.=i;!,M a
jobblé.b el':('~11 a ',a11áb h.8. '; z>a 'ijé :..~ ela sulyvona lt ól Ic/ példa7 g IV c pozici6
M ' ,.l/u.1 1.:11
' a d-I o b'b. l aPb na
b a II a.'b e.l.O"l es q p e'1'aa I e A re'/, . · o"'ka t, a k"ove,tk ezo"k'e=
'" ,311 t~P.':'·ZJ.Cl.
pen ir;jui:o a j obbl áb 1."'é2\S1):~ e16 ~~!J 8. bal l áb réz s u t hátra tér el a sulyvona l.~
tól le/példa/ f balláb rezsu.t elő'lj/ jobbláb rézsut hátul If/példal ~ jobbláb a
ba l elQ'tt ke :~'esztbent balláb a jobb mőgöt;t ke:t'esztben 1 9/ példa.! 9 balláb a
j ob b e lőtt k er esz tben, ,jobbláb a bal mögött ker'esztben Ih/példa/ . Mil:1dezen
pozicióknál ny uj tott térddelltermészetes té r dt a rtási, talpon ál1unk ~ egyen-
l etesen elo s z tot t t est s ul1yal. '

Felada t: Ta karjuk most l e az

ábrákat és irjuk. le a követ k ez ő po",
z ic ióka t füzetü nkbe g (Tá nciráshoz általában használjunk franciakT!Ökás papirte
A j elek nagysága magas ságban f elelj en meg egy f rancia ko'(;ka magasságának~ ha
rend es k ocka , a kkor k ét kocka maga s ságár~k , szélt ében pedig mind a fra ncia
kockán.é2 , mind a r end e s kockáná1 a kocka fel e legyen a j el szélessége.,)
a l I V. pozíció j obbláb e lől, balláb hátul; bl j obbláb a b a l előtt keresztben,
bal láb a jobb mög öt t k e r esztben 9 cl 11$ pozició; dl I. pozició~ el IV pozi= Q

e ió balláb elől~ jobblá b h á tu15 fl balláb l'ézsut elől" jobbláb rézs'u t hátu.L.
(Ezt ,a lec ke- c soport ot nem ke ll beküldel'lJ. 9 ez csak a gyakorlást szolgál ja.)
~ ak oroljuk ez en kivűl ls a j elek :i..:r.ását~ mert a táncirásnál iglim fo ntos 9 hogy
a j eleket világosan és pontosan rajzol juk meg., E jeleket már a táncirá s=í:;anu=
lás elején ugy k e ll elsajátitani, hogyatáncirás alkalmával ne kelljen soha
azon gondolkozni, milyen az előI'a~ vagy rézsut jel e stbo~ e j e l ek használata
mi ndjárt az elején váljék a utomatiku ssá ..

41 Most _átt.i~~r~ a lj~s irásárat) amikor a lábak a testsulyt hol'=

dozva v ál ta kozv ~ h a gyják el a földete Itt előljáróban néhány fontos szempon~
tot k e ll l eszögezni" Tá ncirásnál mind1.g röviditve irv..nk jj a tel'mészetest SlO =
s em i rjQ~ le külön~ A táncirásnál (amikor testsuly~áthelyezésrő l van szó) miQ=
dig azt i rj uk, h ogy melyik testrészen ej
e l:lll esetben melyik l ábon ) milyen
irá nyba n h a lad a t es tsuly ..

Tudjuk, h ogya mozgás időt vesz i g énybee Az időt a táncirásban az

irányj e l hoss zuságáva l j el öljük$ Fgyenlőre csak a J ~hangjegyértéknek megfele=
lő időta rt am írását t a n.uljuk meg .. Ad -hang j egyért ék a táncirásban. egy franc:la-
kocka hosszána k f e l el meg .. Az egyidejü fázisoka t a tá4cirásban egymás mellé,
irjuk ( l ásd , a po ziciók~t~ ahol mindkét l ibon egyidejül eg van te s tsuly)~ az
egymásutáni fá zi sokat egymás fölé i rjuke Ami ko r a ~é RŐ lá~ ir4nyát nézzilk~ t e=
hát a zt , hogy miJ.yen irá nyban halad a tests:Üy ~ akkor .mi ndig~az e,gész lábszá:t;
~t "~ és sosem a l.á.bfő irányátt (Hisz en a lábfő lehe '!; párrru:zamos 9
b e fe l é , vae;y kif el éfo rga'!';ott ál lap~ tban és akkor aZ irány szempontjából tel-
jesen más irány t mutat, mint a z egész lábszár .,

lVleg k eH a zonban jegyeznünk~ hogyanéptáncnál a lábf ő termé.sze=

t es h ely zet én ek a 350 -os kiforgatást vesszü.k alapul.

Uj bó l fel kell i1;i; b.ivni a figyelmet ar:r.a~ hogy egy lé pés befe j e=
z éseut án, ami kor a testsul;y' már telj csen ráhelyeződ ö tt a lé pő lábra 9 a , t ,est-
suly t ulaj d ortképe n "alap"-ba kerul , és a követk8z ő mo z dulatot má r ebből a ki=
i ndulá s i hely z etbőlkell me gállapitanunk.,

Erre a tánc le i rásokná l mindíg gondosan ügy e ljünk!

 - 8 - ~. lecke
Nézzük meg, hogyan irjuk le a követ,kező l épésekat :
al Jobblúbbal e lőre lépünk J r ballábbal előre lépünk J /2. példal .. Tehát itt
J

a testsuly előbb a jobblábon távolodott el a kiindulási he lyét ől előre, majd

utána a bal1ábonm

b/ Jobblábbal előrelépünk ~ + ba:ilábbal a jobb mellé lépünk -J 1 30 példa! A

test suly e lőbb a jó:bblábon előre i rányban távolodott el á. kiindulási hely~
től, ma jd l ényegében helyben ma:cadtunk, csak a testsuly áttevődött a balláb-
ra, ezért irjuk a ballábnál az ul ap-irányjelct. '

e/ J obblábbal helyben lépünk J + ballábbal helyben lépünk J 14 " példal & Mivel
helyben vagyunk, az alap-irány jelet irjuk, és az t jelöljtik, hogya testauly
előbb a jobblábon va n, majd utána lépéssel a ballábra tevődik át .. '

d/ J obblábbal a bal elé keresztbe lépünk~ + ballábbal a jobb mögé kereszt-

belépünk ~ /5. példa/. Amikor a jobblábbal a ,bal elé ke resztbe lépünk, ' ak-
kor tulajdonképen a bal rézsut irányba lépünk a jobblábbal, tehát a test-
sulyajobblábon a bal rézsut előre irányban mozdult el, utána pedig a bal-
lábbal a jobb mögé keresztbe lépésnél a balláb a jobb rézsut hátra-irányba
lép, tehát a testsulya ballábón a j obb hátul rezaut i ~ányba mozdult el .

Tula jdonképen a két lépéssel egyhelyben mar.adtunk, 'mel't ugyan-

annyit haladtunk réz sut elő re keresztbe , mintrézsut hát ra keresztbe , mégis
előbb a j obblábon rézsut balra előre mozd~itunk el, majd a jobblábra megér~
keztünk, t ehát "alapu-ba kerültünk, innen pedig aball ábon részut jobbra
,hátm mozdult el , a testsuly ..
I

e/ Jobblábbal oldalt lépünk J + ballábbal a jobb el~ keresztbe lépa~J

/ 6. példal.
f/ Jobblábbal rézsut előre lépünk J + ballábbal a jobb mellé lépünk J
/7 példa / ..
A hármas vonalrendszerben az ábrákon a halványan keresztbe hu=
zód6 vonalak a francia kmcka hosszát jelölik, a vastagabban keresztbe huzott
vona l ak pedig a z ütemvonalat jelölik. Ha tehát egy lépés 2/4-es ütem beosz-
tásu, akkor mindig két francia kocka hossza után huzunk k,e resztbe egy vona=
lat, ha 414-es , akkor négy kocka után stb. rfinden lépés kiindulásához álta~
lában kiindulási poziciót is írunk. Ha nem üteroelőzős a motivum, vágy nincs
különosebb kiindulási helyzet , akkor általában az I. poziciót irjuk kiindu-
lási helyzetneko A kiindulási helyzetet kettős vonallal választ juk el' a mo-
tivum 'kezdetétől .

Feladat (E feladatok irásban beklildendők) ..

' ..
J..~Olv.assuk , e l az - l~.8olépés:,példáka.·1:;"táncoljuk le és irjuk l e
" .
szóban.
2 . Irjuk le táncirással u következő l épéseket :

1./ Jobblábbal előre lépűnk J + ballábbal ' hátra lépünkj + jobblábbal előre
lépünk J + bal lábbal előre lépünk J io jobblábbal hátra lépünk J + balláb-
bal elő re lépünk ol Ritmusa: JJ~ IJJJ. "

2.1 Ballábbal hátra lépün.'k J + jobblábbal hátra l épünk J + ballábbal a jobb

mellé lépünk J + jobblábbal előre lépünk J Ritmusa: ', .I, J..J~ , .•J,
 ~ 9 -
I. lecke 5"

3./ Jobiolábbal (:7.1ő:re lép1ii.n.k J + ballábbal olda lt l épünk J . ;- j obblá b bal a

bal rr~:llé l épü.nl-c J ~ . b alJ 8,bba l helybon l épünJ3: J Ritmusa ~ JJJ)
, ..
4-c / Jobblábba.1. old.alt l épüp.J.{ "I + ballábbal a jobb mellé l épünk J + j obbiáb~
bal előre lépU.n1r ~ + ballábbal a j obb me l lé l éptinlc J Ri.tt:1usa~ JJ I;)

5. / Ballábbal réz su~ el őre l épünk ; + j obblábbal a bal mellé lépünk J +

ezt II két l épést megis,mételjük Jj Ritmusa g eJJJ; >i
I
6 ./ Jobblábbal :r~zsut hát1~a lépünk; + bal 1ábbah a jobb mögé ke r esz tbe l~=
pünk J + ,j obblábbal a bal elé l)eresztbe lépünk.! + bllllábba l a jobb me115
lépünk J Ri tmusag .JJJ~

7e / Jobblábbal oldait lépünk J + ba llábbal a jobb elé keresztbe l épünk J +

jobblábbal oldalt . lépünk J + ballábbal a jobb mögé .kere sztbe l épünk J
Ri. trntisa : .lj J J

·8 ./ Jobbllibbal · o ldalt lépünk J + ballábbal a jobb mögé .ke:resztbe lép··,r.!k \t ,.

+ joq blábbal olda l t lépünk ti + ballábbal a jobb rnelléiépünk J , Ritmu sa fJJJ;
~ . rm \'
9./ Ballábbal oldalt lépünk J " t jobblábbal a bal' elé keresztbe lépünk J i +
ballábbal oldalt lépv.nk ,J 1- jobblá bbnl 1l. bal mellé l épünk ..! Ritmu sa ~ JJ~_J.

10./ Jobblábbal a bal el é keresztbe l épünk J + ballábbal oldalt l é piirl.k J +

j obblábbal a
bal mell é lé pünk 4 + baliábbal helyb~n lépünk J Rit m; .sa~ J JJJ

Megjegyz, és; ~;Vékony r-ajztollal i rjunk ~; hogya jelek világosan olvashatók le~
gyenek & Mindjárt a z irás lege l ején szokjuk meg a szép, tiszta irást , egye~
nes vonalakat l1uzzunk o .',karc su jeleket irjunk l A beküldött tán,c irással leirt
leckék mellet~ hagyj unk m egfe l elő he l yet a j 'a vi tás számára . Ugyszinté n a
szöveges leirásnál is · tág sorközökben irjuk le a motivumokat .

IL L~cl~!! ' ,

1/ Mélységi és magassó,gi fok .. 2/ .t lés f írása. 3/ A kocka átérték elésének

jelölése.

1/ IVlár az
els ő leckénél említettük, hogy az irány~jeleket s osem
irjuk le üresen. Első a lka l ommal az irányjel közepébe pontot tettünk 9 ez kö=
zépmagasságot jelent , ami a sulythordozó l ábnál azt jelenti ;" hogy : " nyu jt ott
térddel talpon~i Az i.:('á ny j eleknél még két magassági fokot alkalinazurik 9 a z
eGyik a "mély",'; anikor az irány jelet t\3ljesen besötétitjük , a más ik a limagas tl~
amikor az il'ányj det j obbról fentről balra lefelé huzódó rézsut v onalkákka'
besraffirozzuk . Az l q 2 . és :'} .. ábrán látható az l1 irányrózsa " e hárommagas=
. sági ' fok szerint o IL - mély , 2 ~- közép, 3.- magas/o

A sulythordozó l ábra vonatkoztatva a "mély" azt jelenti 9 hogy

talpon térdhoj l i tással /demi-pl ié!9 a Itmagas "azt j elenti i h :.gy nyuj t ott ·G erd-
del lábujjhegyen * (Te rm űszetesen j á rha tunk vagy állhatunk ha j l i tott térdd \~ :~
lábujjhegyen is , vacS pl. sarkon stb •., de ennek irásával mos t n em f oglalk o ~o
zunk, majd csak a későb biek folYaJ:lári ,'-·a 7 ~ 1E~ckénél .. )
"

Nézz,ünk mos t n éhány pé ldát a mély-magas-közép használatára :

 .,. 10 -
II., leoke

LI Alapúllásban ál1u!1_1< ~ Hindkét térdet meghajlitju.1{ J + mi ndkét térdet ki-

J -} r.!indkét lábon lábuj jhegyre emelkedünk J + visszaereszkediink:
p..yuj t juk
talpra ,j Ritmusa: J J J J /lásd lo pél dal

2.1 Jobblá bba l l ábujjhegyen előre l épünk J + ballábbal, hajlitott térddel

a j o bb nlell é lépünk .J Ritmusa: J J I I~sd 2 . példal

3.1 Jobbl á bbal oldalt lépünk ~ + ballábbal a jobb mellé lépünk (a t est-suly
mindkét lábon marad) 'J + mi,.ndkét térdünket ~eghajlit;ju.k J' + mindkét térdün-
ket ki nyuj t juk J Ritmusa: J J j J / 3. példal • I'bt az
történik , hogy a
mellézárásnál mindkét lábon marad a testsuly, teh.á t . a ' jobblábhoz is ki kell
irni az "alap"-irányj elet , e zzel jelöljUk, hogy mindké-b lábon egyformán e1-
paztott tes~'suly van és alapállásba zártuk lábunkat. Ezután mindkét térdünket
meghajlitjuk, majd utána kinyujtjuk. Miután a testsuly el osztásában nem tör-
tént vált ozás , helyben maradtunk , tehát az " alap"-j_rányjellel jelöljük a térd-
hajlitást és nyujtást .

zi Már az első leckénél beszéltünk arról t hogy az időtartamot az

íráoyj elek hosszu ságával jelöljük és ezzel kapcsolatban megismerkedtünk a
J -hangjegyérték irásával , aminek a táncirásban a megf elel ője egy francia
kocka ho ssza . Innen kii ndulva a hosszuság felezéséve l~ ill. duplázásával,
v agy harmadolásával ,stb . (mint a zenében) jutunk el a klil önböző hangjegyér~
tékeknek megfe l e l Ő időtartamokhoz • .Fgyenlőre most e sa.k a. j és i - hangj egy-
érték írását tanuljuk meg, a többi h angjegyérték írása ebből adódik . A . '
h angjegyérték pontosan -egy francia kocka hosszának a fele lesz, tehát az "
irány j elet csak f é l kocka hosszuságban írjuk le.'
.'
Néz2.Unk ,mQ.st n-é háw Olyan példát , ahol a moJGivumban l'!;f ' -hangjegy=
értékü fázi sok is vannak :

lel Jobblábbal lábujjhegyen előre lépünk J + ballábbal lábujhegyen a jobb

mell é l épünk J' + j obblábbal oldalt lépünk J -+ aball ábat térdhajlitással a
jobb mellé zárjuk (a testsuly mindkét lábon marad) .J . Ritmusa . n; J
14-. példa l Tehát az előre lépés és a bal.l ábbal történő mellélépés két f
alatt t örtént , e két irányji31együttes hossza t ehát pontosan egy francia koc-
Haho sszának 'f elel meg , külön -külön pedig egy fél f r ancia kocka hosszát veszi
ígénybe $ .

2.1 Jobblábbal, hajlitott térddel a bal elé keresztbe l épünk i + ballábbal

lábujjhegyen oldalt lépUnk . i + ez1.; a két lépést megislIlételjük n + jobbláb-
bal, hajlít ott t érddel a bal elé ker.e sztbe lépUnk J + a ballábat a jobb mel-
lé zárva a jobb térdet ki nyuj t j uk (a teatsuly mindk ét lábon marad) J Ritmu-
sa: n nJJ 15. példa .1
3.1 Jobblábbal magas lábujjhegyen oldalt lép;";nk i + ballábbal lábujjhegyen
a j obb mellé lépünk ) . + jobblábbal lábujjheg .ren olda lt lépünk J + balláb-
bal a j obb mellé lépve mindkét lábon talpra ereszk edünk J + ballábbalmagas
lábujjhegyen oldalt l épÜnk J' + jobbláb,b al lábujjhegyen a bal mellé lépünk
l' + bal lábbal lábujjhegyen ol ialt lépünk JI + a jobblábl.lt lábujjhegyen a
bal mell é zárjuk (~indkét lábon testsuly!) i + Gi ndké t lábon talpraereszke ~
dünk J Ritmusa: n~ J I nn J 16. példal
4-.I,Jobblábbal kezdve , négy lép~ssei magas lábujjhee;yen hátra lépünk n n
+ j obolábbal , h a jlított térddel pIdalt lépünk J + ét ballábat nyuj tott térd-
del a j obb mellé zárjuk : a j obb térdet is kinyuj t juk J Ritmusa ' JJnn
/7,. p6lda/.
 - II -

5/ A, ")fr ~ért ~kti irányj el 1/'+ kocka ho sszuság~ le s Z 8 Ha a l eirandó

motivumban igen sok f.:- s Zdrepe l, akkol" a kockát NátéI't;ékeljv.k t 9 , h ogy a ~.
irását Jcönl1y ebbé te gyük .. }IZ átért.élf..el.t k.o cká~~ leg§\t.~t!.b 1 ütem~g l{ ~J.l t a _tit:
nia.$ [5';em kÖ2. ~_,- :n n~m ér'békelhetjÜk át a ko c h'Í.t~ Az átértékelést u.gy j e löljük~
hogy a '1oIlalrendszel'eo. khiil megj elö ljük egy fra ncia kocka hosszát ~lásd 8a ""
lG~ példákat! és me ll é irjuk azt a h ang j egyértéket - j elen esetben } =ot <=>
amelyi k ct ko cka i ~6·f rtékét képezi ~ A 8 .. példa ritmusa tehát~ ' ;.FCJ'TI n - i3
9 .. példB. J-'itrrl1.):sa~ F--;'J .FrJ .

A lO~ példánál csak az első ütemben kellett 'á tórtékelni, a máso=

dik itt emben egy kocka már ujból egy J - é:r.1;ékU. Az átérték;e:1ó J' ~je let tehát
ugy oldjuk fel t hogy a kocka je Iét ujbó l kiirV'a , mo s t a ,_·t?:-::hang j e gyértéket
irjukmeilé .. (Ezt természetesen .csak akko r kell kiiri1i~h~- , 'előtte a kocka más
időértékü volt , mint j elen esetben pl .. J' - értékti., Kü l önben sosem ke ll kiirni,
mert hiszen a kock~ természetes időért ékén ek a J ,-hang j egyértéket v e ttük.)

Feladat / Beküldendő/.: 1 • .olvassuk le, táncoljuk el , ma j d í r juk

le szóban az 1-10. motivumokat 5
,.J 2. Irjuk le táncirással az alábbi motivumokat:

1./ Jobblábbal lábujjhegyen oldalt lépünk .J + b a llábbal , hajlitott térddel a

jobb elé keresztbe lépüL~ J + jobblábbal lábujjhegy en oldalt lépünk J +bal-
lábbal, hajlított térddel a jobb mögé k e re sztbe lépünk J Ritmusa: J J J J

2 ./ Jobblábbal oldalt lépünk.J' + ba 12.á bbal a jobb mel1é l épünk j + jobbláb=

bal, haj li tott térddeL olda lt l é pünk -='il' + a három lépést ellenkező l á bbal meg-
ismételjük n ti Ritmusa : ' n.J n J ( Irjuk ki táucirással az el l e nkező
lábbal való ismétlést is f)

kel~esztb e lépünk J + b a,llábbal

3 .. / Jobblábbal, hajlitott 't érddel a ba l e lé
lábujjhegyen a j obb mögé keresztbe lépü.-ak J' + jobblábbal , térdha j li tás aal a
bal elé keresztbe lépünk J + ba llá bbal oldalt lépün.1d+ jobblábbal a bal mel=
lé lépünk J + ballábbal oldalt lépünk í + j obblábbal a bal me l lé l épiLVlk i
+ b_a llábbal oldalt lépünk J- + jobblá bba l a bal me l l é lépünk l + ba llá bbal,
térdhajlitással oldalt lépünk J + a jobblábat a bal mellé zárjuk és mindkét
térdet kinyujtjv.k (testsuly, mindkét lá bor.d) J Ritmusa~ J"n J J l !Tn J J

4-. / Jobblábbal, lábujj hegyen ol dalt l épünk j' + ballábbal, térdha jlit ással a
jobb elé keresztbe lépünk .1' + jobblábbal l ábujjhegyen oldalt l épünk .r"
+ ballábbal térdhajlitással a j obb elé keresztbe lépünk r + · jobblábbal lábujj-
hegyen a bal mögé keresztbe lépünk.1' + ballábbal lábujjhegyen oldal t lépünk
.I' . + j obblábbal, haj li tott térd del a ba.l e lé k e resztbe l épünk J.: + ballábbal
lábujjhegyen a jobb mögé keresz;tbe l épünk-,~- + jObbl,;§'bbal lábuj jhegY'en oldalt
lépünk j ~ ballábbal, hajlitott térddel a jobb elé kereszt b e lépün~ )
Ri tmusa: n n n, I J I ld J
. 5./Jobblábbal, t~rdh~j li tással előre lépünk J . + ballábbal lábuj jhegyell 01=
dalt lépünk J- + j obblábbal lábujj hegyen 8. bal mellé lépünk J _ -I- bal1é.-:a'!:lal
térdhaj l i tással hátra: lépÜn.1( J + jobblábbal l ábuj jhegyen oldal i; lépUnk J ...
ballábbal lábuj jhegyen a j o bb mell é l épünk J _ Ritmusa: J J J l J J J
,

6e/ Jobblábbal lábujjhegyen hátra l épünk i + b allábbal lábuj j hegyen. '''' joó <_
mellé l épünk i + ,j obblábbal lábujj hegyen előre . lépÜJlk t .. + a ballábali l.:ih,;~jj~
hegy en a j obb mellé zárj u..'k: (testsuly mindkét lábon ) <ll + m:lndkét térdet meg-
ha jHtj uk J + mindkét térdet kin~rujtjuk . J Ritinusa:JTn J J
~. ,,' ; ~

7 ~/ J~bblábbal lábujjhegyen oL:l~'t lépünk) + bal l ábbal l ábuj jhegyen a jobb

mellé lépü.nk ) _ + ezt a két lépést megismé te ljük 1"'"J + jobblábbal t érd,-
hajli tással előre lépünk J + a j obbláb :térdét kinJuj'tva a ballábat a ,j oLb
. melXé zárjuk (testsuly mindk ét; lábon) --:J _.: Ri tmusn: n n J J
 II .. l e cke

8~/ Jobb l á bbal l ábuj j hegy en a 'bal elé keres ztbe lépünk j , .,. bnllá.bbal láb~
u j jhegy en a job b !!',ögé k J:.'e s ztbe l épünk .Í' + j obblá. b a l. ~ téx'<lhajli t: á ssal a
bal e l é ke l 'GSz,tbe lépünk J + a ,j o'bb l á ba t ~iny u"i '(; va Et halt mell é zárj uk
(mi ndké t lát)on tes'Gs u l:y) J + j obblább~l lain,lj jheg;yen. ;& b a l mögé k ere szt =
be l épun..1t J' + ba llábbal l á bujjhegyen a j ob elé J:;; er e 8~ t;be lépUnk J' + jobb-
l á bbal t érdhaj li t á s sal a b a l mögé ke x'esz tjbe lépüW.:: J {- a job b térd et ki=
nyuj t v a a bal t a jobb me ll é zá r juk (r:ai.ndké t lá.b on. t est:,su l;rJ,) Ri tm1l.Sa ~ J
nJJ ln..J~

9./ Ballábbal l ábujjhegyen oldalt lépün..lc } + jobblábbal térdhajlitással

a bal elé keresztbe lépünk l + ballábbal l ábuj jhegyen oldalt lépünk J +
j obblábbal hajlitott térddel a bal mögé keresztbe l épünk .J + ballábbal
lábujjhegy e n oldalt l épünk t + a balláboll t a l pra eresz kedve a jobblábat a
bal mellé zárjuk (mindkét lábon test s uly) J Ritmusa: J n.J n
10./ Jobb-ballábbal felváltvat h a j lito tt té:cddel 'helyben lépünk ~ fl1
+ jobblábba l e lőre l épünk J t • Jobbtérdet megha jl i tj uk~ mialatt ~ balláb-
b a l h aj litott térddel mellél~pünk (mindkét l ábon t estsuly) J + j obblábbal
ol dalt lépünk J + a bal lábat a jobb mellé zá~ra mi ndké t térdet meghajlitjuk
(miildk ét ábon t e s ts u lyl ) J + mindlcét t é rdet k i nyu j t j ul!.': J Ri.tmu s a: , , !
mim 1.1 .J !,!T.I J
Megjegyz~ Ezt a motivumot ko cka=átértékel é s sel i rjuk l e .

II I., Lecke

l . A heiyzet irása / szünetj e l/. 2 . A láb l égirál.'lyai. IIiUdgyakol'lat ok és l é =

p ések lábemelésse1 8/

L J.. he l yzet$!,i a sulytho rdozó lábnál a tánc irásball az ugynevezett

" s z üne t" -jellel jelöljük . A szünetjel egy kis karika , amit a sulythordQzó
láb ,irányj ele fölé irunk asuly vonul mel1és A szülletjelet~ tehát a heiyze~
te t az oldja fel , ha vagy a .alÍsik l ábbal végzimk te s tsulyt hordozó mozgá st
v agy a h elyzetb en lévő lábon vpgz~ ujbó l mozgást .

Pl . a~ l~ Qéldáná1 jo bblábba l előre l épüillr J + ebben a helyzet-

b en maradunk J + báll1.~bbal el őre l épünk J + ebben. a h elyzetben maradunk..J
Ritmusa : J ~ J? Amint tehát a ba l lábbal e l ő r e l é ptünk~ a jObblábon ,_
a u tooat ikusan megszünik a testsuly és áthol;yeződi k ól ba llábra~

A 2 ., példánálg Jobbláb bal l ábuj jhegyen oldíUt lépünk J' + ball~b=

bal lábujjhegyen a j obb . me l lé lépünk (a teststl.ly mi ndké t lábon marad) J' +
ebben a helyzetben l.!laradunk ..J + ugyam z t ; elő lről ' w egis mételjük J"J J
Ritmusa : n ~ I n ~ Amikor a bal l á,b bal a j abb mellé l éptünk a z é rt kel-
l ett a j obblábon uj ból Kl..J..rni a h el;y-zet j eIé t f mert a b al1ábbal történő lé-
, pés f eloldo tta volna a jobbláb helyzetét ~ Viszon t rrD.val a motivumbana balláb
mell é lépése után mindkét láb on hel yzet ma rad~ ujból k i kel l e t t i rni a hely~
zet j eIét o

Néz z ünk meg néhány pé l dá t a szün et j e l a lka lmazásál'a:

2~ pél§..~ CA véGig a réten c . orosz tánc 13 . mot ivuma)~ J obblábbal e lőre=

lé pünk j + ball á b bal ' e lőre lépü..Ylk .i + j ob b l~,bbal előre l épünk ) + ebben
a. helyze tben r.l2\radunk i -I- ugyanez'c megi s mételj ük elli:nkező l ábbal n
J-:1
Ri tmusa~ n ,}' 7' 1.lJ J' 'I
" '

hJ?j...;lcta3~ Job'blábba.,." o ,: l;:Ü ',; lépünk J + ballábba l a j obb mel l é lépürik

+ j ,Jbblib'ö<itl o1.::l.<.lt l épünk .J + abb en él helyze't b n maradunk J
Ritmusa ~ J J J ~

.:L._
..'.~~): l..t:,-!_ : fk '!'_-"-;"0c\almáf:ti li: ;' ):~tái.w~ ~. mC 'nvuma, Lugoss y ElJlTlll gyüjté'"e):
Ba' lá'')béi:L 8. j Jb'o mögé };:@l.~El~%; :.,boa 18:;;/'uk J + ebl:;,e n él helyz e tben ma l~a.dlm.k
J -I- j ob bláb bal oldal:); léplink "I ..;.. ~, ballá bat . 2, j obb me llé zárjuk (mi n.d~
két l ábon te s t s uly van ) d P..itmusa~ J~ , J J ...

6~ p'él da : Ala.pállásban á l 1unk e Míndkét térd,et megh aj litju't

.. J + ebben a
helyz-atben .maradunk J ..,. mi ndk ét térdet kinyuj t jUk ..J + ebben él helyzet=
ben maradunk ~ + mindkét lábon l ábujjhegyre emelkedünk J + ebben 5.
helyzetben maradunk .J + mindkét iábon talpra ereszk edünk J -+ eb':."".:.. a
helyzetben maradunk J + Ritmusa : .J ~ J I J ~.J ~ c
2/ A levegőbeni.lévő l áb irányai nál is az eddig i sme r t e tett
irány jeleket ai kalmazzuk. ~ lábat - mint ismeretes - emelhet jük el őre, hát­
ra , .o'l -dalt t rézsut ? keresztb e . Az irányok alkalmazását pálcika-embere l mu-
, t,<t;j uk \ be g

Az 1... ábJ."~ ?-. ·jobbláb c ldal ::rit1Y i t mutatja a l evegőben ~ A v iz s z intest

(900 a földtől) a '~közé p n=irányj el1el ~ a 4-5 0 -ban emelt l á.bat (a szóban
való leirásnála föl d föl é emel '!; l ábat) a " mély '" oldal t irány j elle ~ a
l35°~ban emeJ.-t ( a szóban -';'a16 l.eirásnál magasan oldalt emelt ) l ábat a
"magas " oldalt irány j el l el jelölj ük., -

2 . ábra~ A jobblábon á l l1:tnk és a bélllába t eme l j ük a három magass 4gbatJ. 01-

dai'ro. (Az l .. ' és 2 ábl"a l:'aj Z a t ükö rkép .. )
Q -

"
2- ábra ~ A ballábon á lltm.k és a jobbl ábat elő!'e emelj ük a három magassá.-
e;i f ':)kba (azoldalnak megf~ lelően ) .. .

4 .. á bra,g A jobblá bon állunk és a ballábat emel jük előre . a három. magassá-
gi fokha o

.'5 . ábJ:'a.:. A j o b~láb o8 állunk és egyenes deréktartással emeljük h átra a bal-

lábat 45 0 -ban ~s 90 -ban ~ A 13S o-bana lábat hátra csak a derék elciredón-
tGse mellett lehet.
6. á bra: A balláb hátraemelése 135°-ban . ,
Ze ábra és 8.,! ábra~ A jobblábat emeljÜk a három ~agassági f okba hátra ..

, A r ézsut-irányokba ( e l öl rézsut jobbra-ba lra , el ől ..·kex'esztben f

rézsut hátra jobbra-balra, hátul keresztben) ennek , m egf ele lően i rj uk~ ezt.
azonban pálcika-emberkéken nem tudjuk bemuta\; ni~

A le vegőb e n lévő l á ba t a hárrrtas vonalrendsze rnél, mi nt arr61

már szólottunk - a légvonal me l lé irj uk . A rézsut irány ok a lkalmazását
bemutat juk a hármas vonalrendszer ' 6 irva a 9 =16 . ábrákon.

9 .. ábra: Bal1ábon á1l unk o a j obblábat mé l yen ( 4-5o-ball) 1"ézsut e lőre em~l~
jük.
10. ábra: Jobblábon állunk , a ball ába t a vizszint e sig (9 00 -.ban~: r 5zsut
előre emelj ük ..
 ·.

- 14- -

ll~ ábra: A ballábon állunk és a jobblábat a föld fölött a bal elé kereszt-
be emeljük. Itt tehát a jobb lábhoz a bal rézsut irányt kell i~ni, mert a
jobblé.b keresztbe emelésénél a bal rézsut irányba emeljük a lábat .

12. ábra: A jobblábon állunk és a ballábat emeljük a jobb elé keresztbe a

~izsz intesig. .

13. ábra: A ballábon állunk és a j obblábat a föld fölé rézsut hátra emel-
jük.

14. ábra: A jobblábon állunk és a ballábat a vizszintesig rézsut hátra emel-

jük. ':

15. ábra: Aballábon állunk és a jobblábat a bal mögé keresztbe emeljük

(45 0 -ra)

16. ábra: A j obbl ábon állunk és a ballábat emeljük a jobb mögé keresztbe
(4-5 0 -ra) stb .

Az alap-irányból a levegőben lévő lábnálálló helyzetben (ami-

kor az egyik lábon testsuly van) csak a "mély" foko t alkalmazhatjuk , azt is
csak nagyon ritkán (ha pl. csipőből nyujtott térddel megemeljük a lábat).
Olyan f ormában azonban , hogy mindkét láb mélyen alapban a levegőben van ~ a
későbbiek folyamán majd gyakran alkalmazzuk (l . majd bőven az ugrásnál az
:'il. le ckében, az alsólábszár irásánál a XV. leckében stb.) Az "'.lapirány ~kö­
zép" és "magas Il fokát álló ,h elyzetben a néptán~nál ee;yáltalán nem alkalmaz-
zuk.

Nézzünk most néhány példát a szabadláb irására:

A 7, példa: (rudgyakorlat ~ lábkörzés elölről hátra): Ballábon állunk. A jobb-

lábat a föld fölé előre emeljük J + a föld fölött oldalra visszük J + a
föld fölött hátra vi sszUk J + a jobblábat a bale me llé zárjuk.J Ritmu-
sa: J J J J

A 8, példa (rudgyakorlat, lábkörzés hátulról előre ): Jobblábon állunk . A

ba~lábat a föld fölött hátra emeljük J + a föld fölött oldalra vissz~
.J + a föld fölött előre visszük ;' J + a ballábat a j obb mellé zárjuk J
Ri tmus<;l : fU J J

A 9.J1Jélda (rudgyakorlat, nagy lábkörzés előlről hátra és hátulról előre) :

Ballábon állunk. 1\ j obblábat a vizszintesig előre' emeljük .I + a vizszin-
tesben oldalra visszük J + a vizszintesben hátra visszük.J + a jobblábat
a bal mellé . zárjuk .J + t ovábbra is a ballábon állunk és a jobblábat a viz-
szintesig hátra emeljük .J + a vizszintesben oldalra visszük.J + a viz-
szint esben e l őre visszük J + a bal mellé ·zárjuk .J Ri tmusa: .J..,J; J I ; ~ J J

A 10. példa (rudgyakorlat, nagy lábemelés): Ballábon állunk. A jobblábat

~agasan előre lenditjük J + a jobb lábat a bal mellé zárjuk (testsuly
mindkét lábon) J + a jobblábat magasan oldalra lend ttj ük .J + a jobblá-
bat a bal mell é zárjuk (testsuly mindkét lábon) J + a jobblábat a viz-
szint esig hátra l enditjük .J + a j obblábat a 'balmeJ.lé zárjuk (testsuly
mindkét lábon) J + a j obblábat magasan oldalra lenditjlik .J + a jobblá-
bat a bal mellé zárjuk (testsuly mindkét lábon) J . Ri.tmusa:JJJJ IJJJJ

A 11~ példa (tükörcsárdás lépv~, lábujjhegyen): Jobblábbal lábujjhegyen helvbID

lépxk i + ballábbal lábujjheg;:,ren helyben lépünk i + jobblábbal , tordha j -
 --- 15 -"
lit.:.1ssal helyben lépü.nk, Jlialat t a baJ l áDat nyu;j t va a föld fölé e lő:r'e emel jük
l + ba lábbal lábuj jhegyen helyben l ~ pünk ~" + j obblábbal H ,buj jhegye!l hel yben
lépiinl-c + ba,llábbal, té.rdhaj litással helyb en lépünk, mialat t a j obblába-/:; a
föld föl:?' (;;lőre emel~ük J ai tlJlUsa: ~ ~ ~ I fl J

12. példa: Ballábbs.l, térdhajlit:' ssa l előre lépünk, mialatt a j obbl ábat a
föld fölé nyujtva hátra emeljük ; + aballábon lábujjhegyre emelkedÜ1lk J +
a ballabon talpra ereszkedve meghaj litjuk a térd~~et J + jobbl ábbal l ábujj-
hegyen hátra lépUnk t + ballábbal lábujjhegyen a jobb mel lé l épünk i + jobb-
lábbal térdhajlitással hátra lépünk! mialatt aballábat nyujtva ~ fö ld fölé
előre emeljük J + j obblábon lábiljij1a emelkedünk (a térdet kinyu jtj uk) .J +.
~obblábGn talpra ereszkedve meghajlitjuk a térdet j + ball ábbal lábujjhe-
gyen előre lépünk J' + jobblábbal lábujjhegyen a bal mellé l épünk j Ritmu-
sa, J J J n
I J' J J n
A levegőben lévő láb mozgásánál a mozdulat időtartamát szint én az
irányjel ho sszuságával jelöljük. A 12. példánál a jobbláb hátraemelése , ill.
a balláb előre emelése egy J -időtartamot vett igénybe. ~után a l áb mi nd ~
addig a hátul mély, ill. elől mély irányban marad , amig azzal a lábba l vagy
a levegőben más mozgást nem végzúnk, vagy l e nem lépünk vele. A l evegőben lé-
·;6lábhoz nem kell szünet-jelet irni. (Hogy miért kell a sulylábnál szlinet-
. , j$~.és míért nem kell a levegőben lévő lábnál, azt pontosabban az v. lecké~
n&l fogjuk ismertetni.) Tehát jelen esetben a levegőben lév ő jobb, i11.bal-
láb mozdula tfazisa egy J -időtartaraáig tart ') tt , helyzetfázisa pedig két
J -időtarta ~áig.

Feladat

l. Irjuk le a 4., 5., 7., 8. , 9., 10., és 12. példát ellenkező lábba l.
2 . Irjuk le a ll. példá~ előre és hátra haladva is , valamint kisharang s zerü-
en (oldalra emelt l,~bbal).
3. Olva s~uk el és táncoljuk el, majd irjuk le szóban az l-4 . felada t ot .
4. Irjuk le táncirással a következő motívumokat:
II Orosz hármaslépés Inő i lépés/: Jobblábbal lábujjhegyen e l ő re
lépUnk J + ballábbal lábujjhegyen el őre lépünk J + ' jobblc:í. bbal , ha j li tott
térddel előre lépünk J + a testsulya jobblá:)on marad, a ballábat kézben
nyujtva a föld fölé előre emeljük J + ugyamezt negismételjük ellenkező láb-
bal J J J J Ri t r.lU S a : J J J J I J J J J

21 :Jobblábbal lábujj,hegyen oldalt lépünk J' + ball ábba l l ábujjhe-

gyen a jobb mögé keresztbe lépünk ~ + jobblá bal , t ' rdhajlitással r észut
hátra lépünk, mialatt aballábat nyu jtva a föld félé rézsut el őre emeljük
J + ugyareezt megismételjük ellenkező lábbal is j n
Ritmusa : rJ J I n ,;

31 : Jobblábbal lábujjhegyen hátra lépünk, mialatt D ball ába t nyujt-

va a föld félé előre emeljük J + jobblábon talpra ereszkedve IDe Ghajlit juk
térdünket J + balláoon lábujjhegyen hátra lépünk, mialatt a jobbl ábat nyujt~.
va a föld fölé előre emeljük J + ballábon talpra ereszkedve megha j li-t juk a 1____
térdünket J + jobblábbal lábujjhegyen hátra lépünkY.l + ball ábbal lábujjhe- Y '
gyen hátra ' lepunk J . + j obblá.bbal--l á.bujjhegyen' hát;.l".a, :lépünk, m ia l ~)t t él bal-
lábat nyu,jtva a foldi .. fólé előre.iemeijUk , ..) ,. -+ jobbJ,tipon ta,lpra ereszk edve meg-
hajli,tjuk~·.ar lt érdünket , J , Ritmusa: -JJ..I J I J J' JJ .,
.~! : '"':.~
('I, ... . , + :.-. . . . . . .:"~f ~~ J. '3. ..-

, .: r"r" -4-1 . 'B allábon,: haj'litctt térddel ,helyben :lepünk'" mialatt a jobblá-
bat nyujtva a föld fölé a bal elé keresztbe emeljük J + ballábon lábujjra
 - 16 -
emelkedünk , mialatt a jobblábólt a föld fplé oldalra vi :>szük } . + bal lábon talp-
ra e r ABzkedv e a j obblábat a ba l mellé Zál'j u..l{; + az égészet elólról megismé-
t eljiik a z ellenkező l ábba l n; Ritmusa : n J I n J .

51: Jobblábbal, térdhajl i tással előre lépünk, mialatt a ballábat

nyuj tva a föld fölé rézsut hátra emeljük J + jobbl'Íbon lábujjra e~elkedünk " f
miala tt a ballábat a föld fölött rézsut előre visszük J + jobbláboata;tpre.
e res z kedvt3 meghajlitjuk a térw-!ket , mialatt a ballábát a föld f .ö lött a . jobb·· ·
elé k eresztbe visszük ) + jobblábon, a térd ~ t kinyuj tva lábujjra emelked~hk ,
mia l a t t a ballábat a fóld fölött rézsut előre visszük ' J Ritrinl'7' '
sa : J J J J '
. ! .. • • . ~- . ~ , : ", 'I, t
Megj egyzés:Az l •• 2. és 4-. példánál az ellenkező old<::. li ismétlést · irj~ :·]d._ ,, '
t áncirássaU ' " . '; .',. ,. ':, ", '
o' .. ' ~ ,ir.

IV. Lecke
, ,

l . Félsuly. 2 . Ismétlő jelek. 3 .. A lega~o mozgás j ·ele·• . ,

IIA félsulyt a ·táncirásban ugy irjuk, hogy egyidejüleg irjuk egr.

más me l lé az illető láb irány j elé t mind a sulyvonalral! mind a légvonalra '; 'I.. ~ ' ~
l égvona l ra mindig az illető irányjel mély fokát irjuk.

Az l . példánál pI o (kétlépéses csárdás) : J obblábbal oldalt lépürik

J+ bal lábbal a jobb mellé lépünk J +, jobblábbal oldalt lépünk J + bal-
l ábba l a j obb mell é lépünk / félsullyal! /, a testsuly él jobblábon marad J +
ballábba l oldalt l épünk J + j obblábbal a bal mellé l épUnk J + ballábbal
oldal t l épünk J + a jobblábbal a b::ll :i ellé lépünk / félsullyalr/, a testé. ' _
sul y a bal1:ábon marad , J Ritmusa: J J .I J I .J J J .I ' .. .,' . '
A n egyedik fázisnál tehát csak félsullyal lépünk a j obb mellé, hogya ' motivu~
mot ell enkező oldalra könnyeden ismételhessük. A jobblábon teljes suly ' marad.
Itt a zonban, mivel abaIláb félsulyon van, a jobblábh oznem irunk szünet . je-J
l et. Mint látjuk, itt a félsulyt az alapirány mély fokával jelöltük a légvona-
l on. E l ecke fOl yamán csak olyan félsulyt fogunk irnil! ahol a félsuly azért
s zükséges , hogya. motivumot az
ellenkező 01:1a11'a ( tehá t szimmetrikusan) ismé~ '
t e l hessük .. A későb bi leckék folyamán majd megismerkedünk a félsulynak más mód-
jával is. ' ' .'"
-I. :
: .. ,i
Nézztihk'.-mpst m~g egy-két példáJl a f élsuly a l ka l:::azására:

lJ .?-Q példa, / egylépéses c s árdás/: Bélllábbal 0ldalt lépünk J + a jobblábbal ' a ',,·.'
bal mel lé lépünk (a testsulya 'o al l ábon marad) J + j obblábbal oldalt lépünk'~, :i
J .,. a ballábat a jobb mellé zárjuk (a testsulya job blábon marad) J '. ;"
Rit musa : J J I J J

A 3,.. E,é l da / a 77 l eány tánc c . könyvből a vánkostá:nú 1. . motivumal: ,Jobblábbal

e l ő::i'~e
l épünk J + ebben a hel yze'liben maradunk J + ba llábbal hátra lépünk .
J + a jobbl ábat a bal mellé zárjuk (a testsulya . ;.\ al1ábon mara.d) J '"
Ri t musa : J. ~,J J -

2/ Is mét l ő~li e l ek. Háromféle ismétlőj ele t alkalmazunk a táncle=:

u

i,r ;' Bnál .. al Az. .§:.zo nos iSfJétl é:;1, j ele a3 két-két . r övid párhuzamos v onalka, amit
az :tr;mé i:;l endő mot :LVW1l, v agy mo'i;;i'IJ !lmrész baloldalán lent és j o,b boldalán f ,ent , {
b.u~unk meg (lás d l. ábra) . & o. j el a zt j elzi , hogy a z általa kö:za'ef'ogo'(it mo-
't::1.."rtunot Qssz esen. k é tsze r k ell megismételni . mégpedj..g !ll:t"-'i lg azonos lápbal kezd-
"1'6 .
 - 17 -
Ha }:ettőne l többsz ör akarjtVc a moti:vumot ,i smételni, akkor a21
ismétlésnek' megfelelő s zámot il~juk , ba.loldalt ' az is!tJ.E.Hlőj el föl é~ j obb o l~
dal t fent ped:'\.g a~ i sm :' ~:: lőj el alá J(lásd 2 .. á bra, a moti iyumot összesen
n égy '3ze:r i ,~m é ';; B Jiik aZ01,.1 0 6 lábbal kezdve) . A szám tehát mi ndig az li muta t-
, j,~,hGgy összesen (a leírásBa.1 együtt~) hányszor kell a motivumot eljárni .
'Mivei a j el maga. ;. szám n élkül = a 'motívum kétszeri eljárását jel enti, a
számok irá.sa a 3-al ke'zdődik. . ' '

Ha '~etsz és szerinti mennyiségben ismétlek egy motivumot, ak~

kor a 3. ábrán látható jelet irom a szám helyére .

biA sz~mmetr~~s (ismétlés ellerucező lábbal, vagy irányban)

ismétlés jele a 4 . ábrán látható. A j el önmagában a motivum kétszeri el~
járását jelenti . Ha jobblábbal kezdtdk a motivumot, másodszor bal lábbal
kezdjük és forditva . A többszöri és tetszés szerinti szimmetrikus ismét-
lés jele ugyanugy alkalmazandó , mint az azonos ismétlésnél. i

cl A "wegfelel .i" ismétlés j ele (amikor ugyanazt járom hátra,

amit előre jártam, vagy ugyanazt, amit rézsut előre já~t am , most rézsut
hátra járva ismétl.em stb .. ) az 5. ábrán látható .. E}z t*képen a szimmetrikus
ismét l és jele 9 de felállitva. A többszöri ismétlést és a tets zés szerin-
ti ismétlést ugyanu§Y' alkalma'zzuk t ' mint az azonos ismétlésnél$

E há,rom jelet kombinálva is ha sználhat juk. Pl. egy motivumot

azonos lábbal is~étlünk meg négyszer , majd az egész motivumot szimmet=
rikusan ismételjük meg (lásd 6. ábra) . Ilyenkor ügyelni kell, hogy a s zim~
metrikus ismétlés jele baloldált lejjebb és jobb oldalt följebb legyen,mint
az aZonos ismétl és jels 9 mert csak igy jelenti azt , hogy amit az e l őbb
négyszer megismételtem azonos lábbal, ugyanazt négyszer m egis~étlem, de
az ellenkező oldalra kezdve .

Alkalmazhatjuk a szi~n6trikus ismétlés jeIét a megfelelő i s -

métlés jelével egyidejűleg is. Ezt olyankor irjuk, ami kor az előre járt
motivumot ellenkező lábbal kezdve ismétlem meg hátra (láSd 7. ábI>a..) .. Ilyen-
kor mindig azonos magasságban irjuk a kétféle ismétlője l et , ezzel jelezve,
hogy az ismétlés - mialatt szi T.li1et:,t'ikus - egyut tal megfelelő is.

Nézzünk meg jónéhány példát az ismétlőjelek alkalmazására:

,4ea/példa~ ,Jobblábbal oldalt lépünk J + a ballábbal a jobb mellé lépünk J

A moti'\Tu.rnot azonos lábbal kezdve összesen háromszor járjuk .. A 4. bl
példa mutatja a 4.a/ példát teljesen kiírva , ismétlőjel nélkül .

50a/példat Jobblábbal oldal t lépünk J + ballábbal a j obb mell é lé püQk J

+ ezt a két lép':;st megismételjük J J + j obblábbai oldalt; l épün'k: J +
ballábbal a jobb mell é l épünk ( a t~estsuly a' jobblábon marad) J + ezt a
két l épést ellenkező oldalra kezdve megismételjük JJ + a motivumot elöl=
ről kezdve még háromszor rnegi smételj ük . Ritmusa: ' .J J I J J I J.J I J J 'I x
A motívu.m belső i,smétlőjel nél küli kiirását lásd az 5 .. bl példánál.

6oa/példll J Obb-bal-,j obb-ba.llábbal el őre l épüQ1{ J J J .J + j obb~

bal-jobb-ballábbal (ezt csak az ismét l őjel mutatja) h átralépünk J~JJ
A moti~lm teljes kiirását lásd a 6 . bl példánál.

7 •.a/példé.H Jobblábbal rézsut előre lépünk .J + ballábbal a jobb mellé 16-

pünk J + jobbh~bbal részu t előre lépünk .J " ballább~l a jobb mellé 1 6-
PÜQ1{ (a tes t suly él. j obblábon marad ) .J + a. motivumot el lenkez ő lábbal kezd=
ve hátrafelé megismételjük J ~ J J
 18

A, motivum ismétlőj el nélklili kiirását lásd a 7. b/ péld1mí.l.

8.aL pé l da,t Alapál lá.sban ál l unk .. Balláb ~-,n meghaj_11;tjuk tSrdünket , mialatt a
jobblábat a vizszi ntesig nyuj t va előre lenditjük - J + éi baltér-det ldjVUjt-
va a j obblábat a bal mellé zárjuk ;':.'l}~ + a !1lotivumot rnegismételji.ik ,.1" +
az egészet elólr~l kezdve ellenkez5 lábbal megismételjük JJ IJ~
Ri tmusa : J.J I J.J 1.1 J I J J
A motívum ismétlőjel nélküli ~iirását lásd a 8.b/ példánál.
Láthat j uk tehát , hogy az ismétlőjelek használata sokban röviditi a motivum-
leirást. Meg kell itt emliteni, hogy az ismétlőjeleket legkevesebb egy tel-
jes ütem ismétlésénél alkalmazhatjuk. Amennyiben az ütemnak csak egy töre-
-dék, résqe ismétlődik , ugy azt az ütemrészt rendesen ki kell irni. (Hely te-
:., len,)j:)~. az ismétlőj el használata a 9.a/ példáná!. Helyesen irva lásd a 9. b/
péld~t.· ) Kéziratban , a gyorsítás kedvéért az ilyen töredék ütemrész ismét-
l ésénél ,a 8 . ábrán látható jelet alkalmazhatjuk. Ezzel a jellel tehát a 9ob/
példát a 9 .c/ példa szerint irhatjuk le. ...

9. példa: Jobblábbal lábujjhegyen oldalt lépünk. )~-= + ball;ibbal lábujjhegyen

o

a jobb mellé lépünk ) + ezt a két lépést 'megismételjük n + jo'obV_bbal,

térdhajlitással oldalt lépünk 21 _ + a jobbtérdet kin.Yuj tJ'uk, mial~,.tt g bcl-
lábat a 3tobb mollé zárj uk (testsuly mindkét lábon) J~.i Ri talUsa: nn
JJ;
3/ Legato-jel (folyamatosság jele). A legato mozgást ugyanolyan ivvel je-
löljük, mint a zenében a kótánál a legato-t , de nem vizszintes, hanem függő-
leges irányu ivvel (lásd 9 ~ ábra).

A le~at o jelet pl. olyan levegőben lévő lábmozgásnál alkalmazzuk, ahol azt
akarjuk kifejezni ; hogy a levegőben lévő láb mozgása az egyik írányból a má-
sikba folyaoatosan történik. Ilyen legato mozgások pl. a levegőben a lábkör-
zések (lásd 10. és ll. példát) .

lOp Eélda: Ballábon állunk. A jobblábat nyujtva a vizszint~ig előre emel~

jUk o-J;
+ folyamatosan visszük a vizszintesbeh oldalra"'~-.r:.' + folyaf.1D.tosan
viss zük? vizszintesben h.1tra: - J :71 + a jobblúbat a bal'~ellé zár-juk!)_~ .Ri t-
musa ~ rT; J ,--0';::- .~

ll. pólda:Jobblábon állva ocghajlitjuk a térdet, mialatt aballábat nyujtva

a föld fölé hátra emeljük J- : + folyamatosan a föld fölött oldalra visszük,
miala tt a jobbtérdet kinyuJtjuk -- T + jQbblábon lábujjra emelkedve a ball :"l~
bat f oly amatosan ivelve a vizszintesig előre emeljüg-., -' + a j obbH)on talp-
ra ereszkedve a ballábat a jobb mellé zHrjuk , i Ribmusa:< 'rJj l-~ : .

A lábiv tehát folyamatosan halad a 10. példánál előlről - oldalton át hát-

ra, a l l . példánál hátulról-oldalton át előre '.

Feladat

1/. Irj uk le ismétlőjelekke l a III. lecke 1" 2. , 3., l!., 12•• , 13. , 14-.,
16., 17., 18. , 20 példákat .

2/ . Irjuk l e e lecke feladatainak 1-4.példáit ismétlőjel nélküi teljes

hosszában .

3/. Olvassuk le , táncolj uk el és irjuk le szavakkal a feladat 5-S-pél-

dáit.
 - 19 -
4/. I rjuk IE: tánc ' X'ássaJ. a köv etkéző "no"é;ivumokat&

J..,Ks:l'e,:;z 'b~: z:2:_J~f6~ll, ,]otlD: '..ábbal l á.bu jjhegyen

olda lt l é pünk J + bal1 ábbal~
té ró.~).ú: ~. :l:í:;:i '3,S ,'~. :;. e. ,j obb eJ.é keresz t be l épünk i ·+
Job blábbal l é. buj jhegyen. 01=
dal t l "'pünk .; + bé\.11ábba 1 9 ha j litott t é r dde l a j obb mögé keresz 'bbe lépünk
J -I- jobblélbbal 2.ábuj jhegyen oldalt lépünk 1~' + a bdlá bbal lábuj jhegyen
a ;:l<;itb. mellé l épi"D..k ("G est:suly mlndkét lábon :narad ) J + mindkét lábon talp=
ra eresz ked';'" ~ meghajli'i:iJuk térdünket J + ebben a helyzet ben maradu:ak J I s~
oétlés elle nke ző lábbale Ritmusa: JJJJIJJJJ/

2 . Hármas l épé s : J ob l ább a l, térdhaj lí tással e l őre lépünk J + ba llábbal l á b-

ujjhegyen e l őr e lépünk J + jobbl ábbal lá9ujjhegyen előre lépünk J A moti=
vumot ellenkez ő lát ba l: kezdve hátrafe lé járva megismétle j ük . Ri tmusa~ ) J J. -.,-.....

.:h..lE.Y.lépéscs rézsut csárdás g . J obblci.bbal részut előre lépünk J + a j obbtér-

det meghajlitjuk, mialatt a ballábbal, hajlitott térddel a j obb mell é l épünk
(a testsulya job blábon marád); + ballábbal nyujtott térdd el rézsut el ő re~
lépünk ~ J + a balt8rde t meghajlitjuk, miala tt a jobblábbal , hajlított t é rddel
félsullyal e. bal mel é lépünk J Ri t musa ~ ) J J J
Irjuk le ezt a mo tivumo t 2/~ -ben Ls ism ,i tlőjelleL.

40 Tükörcsárdás l ábbuj,ihegyen g J obb-ballábbal lábuj jhee;yen helyben l épürt.l::

n + jobblábbal t é rdhaj l i tással helyben lépünk, mia l att a ballabat a
föld fö l é előre .nyuj tuk J Ismétlés ellenkező lábbal. Ri tmusa8 ,j n
v. Lecke

1. Az üte··:el őző e 2 . Ug r ás, fu tás. 3 . Az ug l'é.s kül ö nböző f ajtái ..

l LJ temelóz o .. Ha valamely mo tívum nem " egylt-re ke zd ő dik 9 hanem

tOéso~ -re 9 ak~or a z t
ü temelőzős ("auftakt os ")" motivumnak nev ezz ük~ I lyenkor
azt a rnozdulatot~ ami "és " -re g tehát az ütem / " egy "/ k . : zdete e l ő tt van, az
eddigi "kiindUlási " pozició (az eddiGi l ~ ckék folya ~ án mi nd ig a Z r. pozi-
bi6) helyére irjuk (lásd l., 2. példa).

1. példag Jte:n e lőtt .J. ba l l á bon hajlito tt térd'. de l állm:'J.k~ c. jo bblÓ.bat nyujt~
va ol dalt a fö ld fb 1. é emeljük .. JobbiJbbal lábuj jhegyen helyben lépünk ) +
balláb-bal lábu j jhegY';n ~: elyben lépünk J + jobblábbal y t é rdhajlítással hely-
ben lépürlJc , mial att a ba llábat nyujtva oJ,dalt a föld fö l é emeljük J Ismótlés
ellenkező l i bbt l .. . Ritmus a: n J

~p él d ag jtem előtt aballábon l ábujjhegyre emelkedUnk g Mi ala t t a jobblá-

ba t n~/uj tva a fö l d fö lé előre emeljük. Jobblábbal, térdhaj li tással előre lé=
pün..1{ J -I. bal.- J o bblábbal l ábuj j hegyen előre lépünk n
+ ba l1ábbal~ térd~
hajlitással a Jobb meU.é l épunk, mialatt a j obblábat nyujt va oldalt a föld
föló emeljük J .+ ballábon l ábu jjhegyre' emel kedünk , nj a l att a jobblába t
nyuj tva a föld f ölé el őre emeljük J Ri tmusa~ J n~"J

Amint a z L é s 2 . pél dá ból l átha t j uk, az ütem 'I őző fázisa a mot hrum végén
C'lindig meE;talá l h ,:,t6, hd a motivUm ismétlődő motivum .. Az ismé t l ő=j elet ezért
mindig az Uteme l o z ő u t á: tessziik ki. A néptáncban az ilyen tipusu ( t ehá t i s-
:nétlődő) mO ifiivumo k gya kl'an ü t e m e l őzősek .

-L1i~L.':'l~.f';ra s"2'_ Hint tudjuk 9 nz ugrás a test levegőb e lenditese,

tehát rövi dobb var:,y ho s s zabb ideig ee;yik lábunkon sincsen testsuly. Ilyen-
k or :n i ndkét lá bunk lev egő láb . Ha pL r . pozicióból egyszerü k is ugrá so kat
vég%\ünk, aZ t· él 3 ., pé l dánál l átható m6don ir~j u1" lee fl. lég~'\1onalh oz raj zol t
mé :l.;r a ap~ irá.nyj t.iil millq." (ét l ábon azt jelzi e hogy e. l ev egőh liQ!ZMitt!lU.fill:~ t ~=
h~.'::; ~hdk ó t láb ~"!;Y t~; t71:'. \ . po?,~ -:~ió ban a · le':{~gőbói.' ·VF\i.l g a J.ábs zá:r> :Lii.oá!Y..Y.
fb.gg;?l&get';~ ami él !ág~:"!a yolm41 a mé l y a l apnal'.: feIel meg .. ~ iráúyjal hosz-
S~ol ill::,1.';"atj lftv h ogy melm;~d~ 1.0 Nt ·:·;(.j]J::i;\ijk a le1fegőb ®:.l\) ( As u grás n8J.gyságát\) ma=
ge, ss ~gát m":, di. g a levegőben elt1:'J.tött i d ővel t'udjuk: a legpont osabba!í1. mé2:'l1li ..
A tárl.'(?i rás tl.á l t. h át az i!"ári~rj el h osszával j elöljű.k az ugJrás magasságát o ) A
3. példánál a mal y a l ap=i rányj e l a légv onal n igen róvide te...ltát· itt k':'s .!lg ..,
rást i r tunk lelO
. A ~'e példa mutatja a magas ugrást Io pozicióba!! .. Itt a mély alap=
irányjel a légvonalon hosszu, mig a földön (sulyvonalon) lévő irányjel igen
rövid" Tehát a földről fürgén el pattal'ló, igen magas U,g:!."ásl'ól van szó" Amikor
~ kicsi ket ugrunk természetes lábtartással, akkor n.am, li: :UJ~~plié"-.t (mély=for.o
k ot )irni a f öldön, mert a kis ugrásokhoz kUlönös.ebbe1öl.mély térdhajlitás nem
8zökséges. Igy az ilyen ugráshom szükséges kis térdhajlitást nem jelaljUk
külön, mint magától értetődót és igen csekély t (l~sd 3~ példa). Amennyiben
azonban majd azt akarjuk i1'ni9 hogy kifejezetten fe szes té~ddel érkezünk
meg az ugrásból, azt külön fogjuk j elölni , mint a 'cermészetestől éltérőtG'
Ennek irását a 6. lecke foglalja majd magában .. A magas ugrásnál (4~példa),
a mit !' demi~pliélt'-~vel szoktunk megoldani, j el ezni kell a '~d elil1= pliél>=t (té]'d ·~
ha j l i tást).

Tudjuk\l hogy aZ ug r ásnál mindig "ésn~X'e vagy1.ll:lk a lev egőbe n és

"egyt1=r e a földöno Ennek i.rásmód.ja tehát aZt hogy mi ct g a földön. lévő i :t>ány
je? h ossza rövidül meg o annyira, amennyit a levegőben léva irányjel ( t ehát
a lev egőben eltöltött idő) megkövetel .. Ez a rövidülés az ilyen. ugrásoknál
.mi.l1.(g~~ ~~y,o~. ,lév.§. . ír.<ir~je' 't és !'l~JZ..e es i.loés~énél ~ En.nek Ldi.sára
gondosan ügye l jü.nk a továbbiakban iS i me ...'t az ugrás helytelen. il"ása t61 je··
sen magvá l toz'catja a rooti vum hangsuly-baosztását.,

A tánc:irásnál - ahol csak erre mód nyílik = mindi g az egysz ...J:"Í.isi ~

tésre t örek :zUnk. Ezért az egyszerü ugrás ~f aj táknál .'~ ahol a láb a le'regő=
b en n em végez a természetestől eltérő mozgást ,~. a le v egővona ou lévő irány -
j ele t e l hagyjuk és az egyszeI'ü helykihagyással jelezzűk a z ugrást" Igy a 3~
p é lda egyszerüsi tett leirását l ás d az 5 . példánál, a '+ .. példa egyszerűsített
l e í rását p ecUg a 6 . példánál ..

A kihag~To t t
hely világosan mutatja, hogy mennyi időt töltünk a le~ '
vee; őb en egy egyszerü felugrás nál .. (It t kell uj ból fE: __h i vnom a figyelmet a
po n tos Lt'ás:ra. Ügyelji.:ink arra! hogyha nincsen ugrás .) aZ egymást k övető irány ~··
j 8J.ek között (pL l épések ircisánál) a sulytb.ordozó Libnál sem'l1i hézagot ne
ha.gy j un k ki "z egy es j elek között, mivel a legkisebb hézag, is ugrást j elentr.

Az ütemel ő zőn él lévő ugrást aZ 5 . és 6 . példán látható hármas vonal ·~

ld. j e l öljük. Az el.ső és második vonal között nagyobb hely '\I'an ~ a 2 ~ és 3.
v9ual p mi nt eddig is, jelzi a motivum kezdetét&

Né z zünk most néhány példát egyszeru. ug:rásokra az ugrások különböző

faj t áÜlá l ..

~.-.I0.1g._éi
kétláb:ról két13br", ugd.s): Páros 1 .~bb a l terpes zb~ ugrunk J +
páros l ábbal r. po z i ciób.::: ug 1:'l~nk; + pár0 s l 'bbal IV. pozlcióba ' gr-Ul'L1t ( j \,
V ..
. ·~

láb elől f balJáb h á t ul ,. ; + páros lábbal u8 0rva v iiJ.t ~j uk a rv ~ pozici6t. (ba l

láb e lől, jobblá lJ h :tul . J R:5.tmusa: .J J n .
 ·~ 21 -

.§,o s. ~ólJ!a/egy láb ról k é 'l;1ábl'a és k étlábl,'ól egyl á bra ug ztás h ; o bláb" áol.l~ Gérd=
hal i.tá'3s, l j ob'bra. 1xg:0}'!...~\. ff mia l a 't t a bal lábe.t nyu j t va. o Ida j.!:; a i\" td _.ö ~é )mel=
j cil;;:.J ';, 'l- haj:~i_li ;)'i;. J" te::ddel I Q pozid,óba ug runk J + pá1'05 l á. t.'l.,öl f'~ lU.gól'=
'Id. bé\ ~.li_bbHi", '::;ér,j}.l.ajllta;iij'ba é rk e~ ve ba l ra ugrunk ~ mb latt a jObblé,ba.t ny "t=
va. olda.:'.;; a föl d fb l é .... meljük J -I- pá r os l á bbal~ t é l' ·h a jl.·-;ásba é l.'k ~V~ I"
, p ozícióba 'Il grrmk: J Hi tmus 8. g JJ I J J (~t a mot;ívu Glot i sm étlőjellel lei''V'é:l
l ás d 8 &b .példa .)

,2o a &E,é.ldal egyik l áb:ról a más ikr a ug r á sh J'obbl á bbal h e lyben ug:i?l.\nk;' +
bCl'.llábbal a j obb mell é u g l'VJlk í + j obblábba 1 9 t érdhaj litásba órkez'V a
b al mellé Ug l~l)lI..k t mi alatt a ba llába t nyu jtva a fö l d föl é emel~ük J -+- ugyam'"
ez t megis mé telj ük ell e nkező l á bba l is n J ( ez a motivum a kö;tJl.smeX'·r; "tü=
k Ö:J:'csárdás tQ e gyik f ormája) lli;tmus a,: n J ln J CA motivumo t i sm ét;lője llos:l
l e i rva l ásd a 9., b" p é l d áná l. ~)
l~ r
10. péld.Waz on.os l ábon ugrás/: J obbl ábba l helyb en felugrunk j mi a l a tt a b a l=
lá.ba.t nyu j tva a föld föl é hát r a emel j ük J + jobbl á bbal helybe _ felugl'U.nk,
mialat t a ba llá bat nyu jtv a a f öl d fö l ött rézsut el őre ViSS3Uk J + jobb~
lábon h e lyben. f el1.:.grllilk , mi ala t t a b a llábat D0"uj t va a f óId fölö t t a j obb elé
keresz tb e visszUk ~ + j obb l á bba l h e l y b en fel u g!'1lllk, mi a l a tt éi halláb3.·'
n;y-u jtva a fö l d fb lött réz s u t előre vis szük .J Ritmu sa : J J J J
(~ a mo tívu m f10 1n.á l'' Istv a n to tubaróz s a -csá rdás "r a 2 ~ mot1.vumár.tak első 4 tá=
Z:l.E!a . )

ll~ 2.élda/ (l11ó ~·1:tg rás .. Molná r Is tván verbunk c" t á n.cának 5,. mÓTi i illUd. bl !'é,~
. sz ének u g ::c'ása./ ..Tobblábbal e l őre l épüfl'k ~ mi a latt a ballábat a vizszintesig
e l őre l e rtd:H j tik J + él l eveg őb e u go rva a j obb l ábat is e lőre l eltdit jük (.::l.
két lá.b o11 oz v a cserél a le v eg őbe); a z ugrás bó l a ba llábra '~ér-dhaj litáSll)a
érke~ti.nk~ mia. l a tt a. j obbl áb 9 aZ e l őbb i l e n dül e tét fo l ytat va b továbblendül
e l öl maga;;: ; ig J Ritmu.sa g ~ J

!1§,gj e gy z~ Az ollózós u g rások t i pikus fa j táj a a Ile p éld a.":l.ál l átha" ó ,,)...1.. ~r~
ug _.' ás ~ A s zö',eges l eirásnál e rlX'lek a z ugrásnak a ri t musát €:~ l ef Olyásá t 2 , 09<:1.
neh é z k e s l eírni és körülirni~ mi g a ,t á n.ci rás ná l vi l ágosan m egnl'/).tatko:2:1ik~
hogy mi t o rt éfl..i.ke El emezz ük e z ~ a z ug rás t~1 Mik öz ben a j obbl á bba l előre lé
pÜli...k ~ rövidde l a l épé s meg kezd ése u.\iá~· indul a bal láb az e l "r e len 1D.léshe~ ~
Kb~ )1 u.t,,1.rt f e l u grunk a jO bbláb r ó1 9 de ugy, h ogya l ábat kezdjtIk magas8.Y!
előre l enct it eni .. A leve gőben teh á t mi n dkét l á b elól van " A ba lláb már ép~
pen e l ért e a t e tő pont o t és i n du l l e f .el é a fö l d re érkezéshez w mig a ;t.obbláb
mo st i ndu l föl f e l é ( a l á b a t etopont ját aba lláb fó l dl'e érke zésekor él':!. l).,
A l ei ~t'ás ·teh á.t vil ág osan mut a tja a z ol l óz ó c seré t., Ez·.x~ á n a ba llab a f öld=
r e érke 2;ik, mig a j obbláb ( mint ez aZ olló z ós ug'ráso knál általá b", rt lenni=
szok ot t ) halad tovább f e l f c l é~ Ha az o11 ó=uerásnak e zt a sémáját jól meg~
j egyezzQl{ és megéx·t ;jUk~ a további. o11ó=ug r á s f a j t,íkná l sem lesz Sid. .k-.b.elyes
lei rá s áná l semmi nehézsé~ilnk~

~..~ p é). dM egysz erü egyik l ábról má s ikra ugrás, a ba l e ttb e n 'Qgrand <~j eté 'h
J obb~bal= jo bb~ba l l ábbal fe lvált va, térdhaj li tásba é rk ezve magas ugrásokkal
e lőre ug r'V.'űk J J J J

A...f1.:!-iáfl=t 'ugya n u.g y i.rj uk , mi n t az u grás t; csak ige n ' kis h e l ye t hagy··!);'!k ld
a le'IJ·,-;~őb í?n~ ez zel j elezzük$ h.o gy igen röv i d idej_g :h~;y- j a c,.:'a k 6:1 a két lá.b
a. fö l de t ., ( Lás d a 13 .. példá.t, a me lyik eFf-y egyszerü e l ő re futást áb rá.~ l,)

Amiko r a z v.g r ás pl" egy he yz et =f á zi.s u t á n köv etke zik ~ akk~lr a l égvoHa b.:'':t
ki . i~e :t1 irLi 8. mé ly a 1.ap=i r á :a.yj e l et (lá Sd 14 .. pé lda ).
 = 22 -

H~ a ( ~ 1F~<,:;:'b e !l F.!, lá,bat nem 8, l ag :?.'ovidebb u,1} Ön ' isszUk egy ik po z i ci6bó] a
másikba (mixrt .azt pé l d áttl az 'jlló=ug :ré.snál tettiik ) ~ hanem a leve :,:;őb e n ki ·~,
téről; csi.nált!lí..~ mlndk é t lábba l egysz,er:r'~ (pl. a levegő=spá l~gánál / , a kk ol:' mi. n-
d e n ese tben ki k e ll i r,ni 8. lev e g :ben l év ő láb irányát; /lásd 15e ,~s 16 c példal.

15. Q éJ.~ Páros lábbal, térdhajlitásbá érkezve Ift pozíc ióba ugrunk J ' + ma-
,gtBFln a l eyegőbe ' felugo1.'va a jobblábat nyujtott térddel (előre-hát ra lég~spá rga)
.J +- a spárgából térdhaj l i tással r. pozicióba érkezünk J + magasan a lev egő-
be ugorva ,nost ujból lég-spárgát csinálunk, de a bal1áb lendül előre, a jobb-
láb pedig hátra J Ritmusa: J) J J

16. :eélda: Páros lábbal, t érdhaj li tásba- érkezve I. pozic i óba u grunk J + a
levegőbe lendűlve a j obblábat rézsut előre, a ballábat !'~zsut hátra visszük
nyuj tott térddel i ,. + a f elugrásból haj li tot t té:r-ddel I. pozicióba érkezün.k
) + a levegőbe lendülve a ballábat visszük rézsút elore, a jobba'~ l'."ézsut
hátra (üii:adkét láb nyuj t ott) J ' Ritmusa: .n n

A szöveg es lei:rásoknál nz U1~ ráS leveggben lévő :ré s zét ne li irjuk kül ön fázis~
nak ( a z egyszel"übb le o lvashaMság k edvéért)~ hanem a l evegőbe lendülést az
érkez6shez i rva ka p csoljuk tudván azt, hogya. j ó tánc o s dsztonösen " e gyV'=!.'e
é rkezik. a fö ldre a Z ugrdi3b ó1 9 Ha azonban a levegőb e lendülésnél a lábak a
t e r'!clé sz ete s től é lt ó rő rnozgá,s t végezn ek (mint a 15" és 16" példánál) t tovább:fi
h a az t:.gl>ás, a levegőbe lendUlés "kontrás"=ri tmusu.~ <l 2iaz D hangsulyos metrUln=
r észére vagyunk a l evego ben j és a hangsulytalanra a földön (mint pl., a »pon~
t ozó M n e"U székely tciricnál), akko l ' a szövee;es lei:rásnál~ mint az á ltialánosan
megsz oLoí; tól elt érőt t a levegőbe lendülést ki.tlön fázisként leirjuk~ F€;y :Uyen
ko ntpis r i tmusu ugrást: lásd a 17. példánál (atvpolltoző'negyik motivumának 1e=
egy z z erüsitett leirasa) ..

!?.. ~p éld a: Alapállásból ind\.l.lva a levegőb e ugrunk.1' .... IV. 90zicióba lábujj-
h egyen a földre é r kezünk (a j obbláb van elől) i -I- a leveg őbe ugrunk J +
IV. pozíci6ba lábt.lj jhee-;yen (j obbláb elől) a földre ~rkezünk)o + ezt a moti-
"U!D-0t el"'lról megi smételjük ellenkező lábbal érkezve n n Ritmu=
S8.: n n ': -:1 Jl'

..
,'b"eladat

l. Olva ssuk el, táncoljuk e l és irjuk le szoban aZ l-6" példáka't;" (p..z l.,. mo ...
t i vum anagybátori leány tánc 2. motj.vurna, él. ~ .. és 6. motíV1l1Il a bátai üveges-
tánc mot ivu..111ai,az üveghez ugrás motivumok. ) ',1

2 . Irj unk le 2 ug ras-mo t i VUlll o t gyü,jtött anyagunkból szöveggel és tán.cirással~

(Olyan mo '!iivumokat keressünk ki , ahol a levegőben nincsen hajlitva a láb, mert
az t még nem t udjuk irnir)

3 . :Pegyük át táncirásba a köve,tkező ~l otivumoka'ta

1 ...:Eg~!L11~ Pál"0 3 lábba.l IV ~ pozicióba ug x'u.n1c (joboláb e1ől t · bal hátul)

; + ugo rvs lába t cseréliink (ballá b el ől ) .J -I- t ,~.r-dhajl:i.tásba érkezve
teY:p8:SZl:l8 u g l'1.1.i1.k » -I- a. levegőbe lendlilve ;) l dalt l é,~ -spál·g át. csinálunkj
az ug;:t:-:1.s'b()l cér'd.h a j litásba I. pozicióbéJ érkezUnk J I s rJér; l é s ellenkező
lábbal .. Hi t n1u s a : J.J n ,J
 ..., 23 -
E.,e Q:!.!:i:'!!l= \i 5.1to~~t; Ü·bem. előt t a ball á bon t érdha.jl i·~ásban á l l unk; a j obbláb-
bal l'::l. s hrer.· L~U3JJ;<;: le a f öl,d. f' ölő'b t előlről o l dalra ; a jobblá b oldall'a len~
d ülé~dné l a. ba.l1á b:r61 f ,l g runk a l ev egőb e J Az ug rás bó l j obbl á bra oldalt
é!'kezlnk meg J' -} ba U ábbal a j obb mellé lé pilI1..k i -I}- j obbl á b bal, térdhaj-
l i t: ÉÍ.s.sal he:lJl) 3l:ll l Gpw,k j mia.la tt ca o a llé.bba l a fö ld f öl ött e lő l ről ki s láb~
i ve t irt1.nk I e ny u j t o tt té:rddel ( amiko r a ba lláb o l dal r a l endül, a j ob blábról
má r fe lugrunk a leveg őb e) J + az ugrásb61 t é rdhaj"li táseal L poz t c ió ba é'r~
k ezünk J + ba llá bon hel ybé n felu.g l'unk lt é rdha j l itásba érkezi'ln k ) f' mia l a tt a
j obbláb b~.l :. lő11'61 oldalra a föld fö l ött ki s ívet irunk le ( a j obbláb old .1=
ra l en dit é s é nél má r felug runk a b a llábról) J Ismétlés azo n os l á bba 1 5 Ritmu=
s a:) I n J) J .

3'. TüköT'c sá rdá s =v~lt ozat~ Párosl ábbal l á buj jhegye n alapállá s ba ug runk t +
a l apállá sban l á buj jhegy e n h e lybon f elugl'unk f + ba l lábba l helybe n fel ugor=
v a t ér~~a j l i tá sb a é r ke zünk , mia l a tt a j obblábat nyu j tott térdd e l a f öld fölé
rézs ut elő re nyujt j uk J' + páros l ábbal lábuj j h egyre érkezv e IV. po zic i óba
ugrunk (j obbláb e lől ) ) + ug orva lábat c s erélünk (mi ndkét láb láb uj jhe gy~
r e é rkezik, balláb elől; J' + ballá bba l , t é rdha jlitásba érk e zve hát r a UgI'U!1k_
mial a t t a jobblábat nyujtv a a fö l d fö l é el őre lenditj ük J I s mét l és e11eo=
kezó l á bbal .. Ri tmusa: n.l I/"j J

4. rukör~á:rd.á,,~.::!M~ o~at~ &.llábM.l e l ő r e ugrun..1{, mia l at t a j obblábat nyu.jt=,

va a f öld fö lé a b a l ' l é keresz tbe lenditjü~ J + ba lláb on ujból elő re ug=
runk !! mialatt a j obbl á bat a föld ;fölött rézsut előre vi sszük .J + l ábujjh6~:I~
~é érke2D v e a l a pá l l ásba ugrunk ( r. pO!li ció) J + a lapállásba n h e lyben
fe lugrunk ( l ábuj jhegyre érkezünk ) i ' + j ob blá bba l hel yben f elug runk , mi =
lat t a ballá ba t ~'Uj '~va a f öl d f öl é r éz s ut előre l enditjÜk J Ismét lés el-
l enkez ő l ább~! ., Ritmusa : J J n ~ .
5e SZ2~~sl N : l A m~tivt!ffi t riolá s - r i tmu su. Próbá ljuk meg a k ocka 3 egy enlő
rész re os ztásával a triolás~ri t mus t leí rni I / Jobblá bbal elő r e l épünk J +
j obbláb on h e l y ben , felugrv.nk)· + bal l ábbal e l ő re l épün k J + bal lábon
hel yben f e lug:r·l,.mk J ' Rit mus a: 'J ~I' Pf' CA l é pés a tri ol a e l ső J' ~a
a levegőbe lendülés a második j t az é r kezés a h a rma dik j ) . A mo ti<~
v umot Ö.z ono s an isme t e lj ij..k:@

6 . Az <a§&di J ei.~nc 2 ~ 'Qj moti.vuma / Lug o s sy Elnma gyüj tés e/: Ball;ibba l fU"G=
va ol dalt lé pünk J -}- j obblább'oii!.l ' fut va a ba l elé ke res z tbe l épünk ~ +
ba llábbal f ut v a oldalt l é pünk • + j ob blá bba l fu t va a bal mögé ker e s ztb6'
l épünk . J Rit mu sa: .J d .J J

7. Ol~&LlJ.f; r"ci j fo10 1nár Istvá n verbunk ":t á rtcának 1 2 .. motivurnane.k leegys,:J'il',':;:i: -
t e t t fo rmá.j a.!: Ballá bbal, t é rdha j l itással a job b el é kere s ztbe ug r uí1lk 9 mia=·
lat t a j obblá ba t ny'uj tva a bal mögé a f öld fö lött k eÍ",e sztb e l e ndit j Uk ; ..:-
ballábon ,j ob b:ra ug rul1J{! miala t t a. j ob blá ba t nyuj tva. a föld fölé ol dah-a
v i s szük cl + pá r os lábba l I ~ pozició ba u grunk J + jo bblábbal oldalt
l é pUnk mialat t a ballá ba t nyu j t va o ldalt a f '"ld f öl é em,d j ük J Ri i ' ~
mu sa : JJ JJ
 ~ 24 -

VI .. Lecke

A s3űk és tág •. j al ha::..znéÍlate. a sulythordozó lábnál és a levegőbem lévő

lábnál

l. A kis és apró lépések irása. 2 . A nagy, széles lépések irása. 3. A kis

térdh ajl~tás írása a sulythordozó lábnál. 4. A térd feszités irása e, sulyt~
hordozó lábnál. 5. A levegőben lévő láb hajlitásának i~ása. 6. A levegőben
lévő láb feszitésének irása. 7. A levegőben lévő láb közelitése a fóldhöz e
I.,

II
A kis lépés. vagy kis pozició (szük ;Q,ozigió ) ,.,H'Gisa..;, A termé-
szetestől ( normáltól) eltérő kis és apró lép~sek valam:lnt pozíciók i:i:,'ásá:n.ál
a~szüktl-jelet alkalmazzuk Il. ábra/. A "szükft-jel egy egyszeru dűlt kereszt~
amit a kis va gy apró lépéseknél és pozicióknál az irányjel alá irunk. Azért
nevezik a "x"-jelet sZÜk-jelnek, mel't a m"o-a.4u1.at vagy pozició szükitését
jelöljük vele. A kis, vagy apró lépésnél pl . a két láb közötti távolság szű­
kül, rövidül meg. Egy kis terpesznél (kis rI. pozició) is a két láb közötti
távolság szükül , t ehát a lábunk közeledik a sulyvonalhoz 12oábra/. Természe-
t esen csak az előre-hátra , j obbra-balra és arézsut lépéseket vagy P 0Z- l.ll='.O-
: +-at szÜldthetj ük, az alDp-irány , mi~el azonos a sulyvonal irányával (-cengely-
irányI), nem szükitheto.

Amiko r a kis lépés- és 1:'CZici.ó ulf, irjuk ;:;,.~:!it~ -j e l et , ezt ugy

kell irnunk, hogya ~r x '~,;; l az Ü' .íny,j ,.-; ll ,7!l Q(,;;f l\tt jelólje n m e rc;felalő idó~
tartamú t"

A 3. ábránál: jobb"! aobd l ki " l épéssel e10re lépünk j + bal-

lábbal kis l óp~s s el e lóre } ép~,rlk J ,1ár.hatJ LÚ", he fr~'~r 'i-gy-egy lépés ,)
- időtart arnot ve sz ie; énybe, d ; e, él J -idő"!.i<:Er?t4im irárr ' jel :.. s s7. l'!-Jsl
együtte s éből tevődi k össze. Az i:r·.J.[1.Jj e1et tehá r; a .~Ü({~j el jav2.ra ffi-?g kell
rö vidit enünk.

Az i.gen kis, v .J..8:f ap.~·· l pés v a,:,Y' O ~;::' \.~L::' ,jel ol é s':3t a '1 x "-j e l
kettőz~ sével ,)elljük. Alt . é.bnm · .á. !b.t6 -P.'y ·\LI.:. . L -o!<jllJr" II . pozinió (ig en
kis T, e:r' pe;~z ,\ , az 5. 'br a.f! jol.ib 's "., 118.0t· 1 a.p:r.< l épéss e l a l i.:' :'€: lépün.l{ JJ
I t, ';. telj c ":' az ir.i ny- J e let r ég ~~ ~V :>.. .11:;081'6 Ke'll i. y.n i , li gy '" k·; 1:; Los a:X',"_j elIel
eq;J'- üttes e n ad j a )'rI",g. 3. J - ;:!.<Jta..~'·I; ,:;.. nct.

2/ A nag.y. szé le s léE~s . vag.y pozíció irása: A természate:!n.§.].

nagyo bb lépés . i.rásál"a a "tág "- jelst alkalmazzuk (f nrditott n N "-tstiJ. J..f..sd
6. ábra ). Ezt a j elet szintén az irányj el alá írjuk, '.:\gyan oly;.~n ill.6d o ll~!l'i.int
a szült-j elet . A 7. ábrán lá.thbtjuk a széle s , na.gy j'!?tág'ifl :n. pvzi('.iót ~ A
8" ábrán jobb és ball9.bbal nagy lépéssel el őre lépü'~1k ; J He, él nagy lépes'l";
vagy poziciót még j obban s zét aicarjuk huzni, t ágita ni akarj t,Jc (ez :a ., neptá.nc-
nál alig f ordul el ő) - amely tágság má.r megköze:U h ::i. spá:t'g,r:: t ágság:.it = ak-
kor a t ág jelet ,ne8k ettőzzü.'l(. l.;, 9. ábrán látha.tó tJ:y-en rand.kiv·' _.i széles lé-
pés irás a.

31 A kis térdha,jlit,L l.rasa a sulythoro.ozó lábnál : A nd.emi~plién

mélységü térdhaj li k~ st "1 szöveges leirásban térdha.i li t 'ásnak nevezzük, és az
irá.Il,vj ~l Jlmé l y'l_·fo kával j e _ölj i.ik.• Az ennál kisebb r~~rtékij. térdhaj li tást,
éUIÜ.t a szóban való lej_rásnál ki s térdhujlitásnnk nevezünk, és amelyik a ma";'
.1~\ "u' néptá.ncná.l i.gen gyak ()l'i, szint én a " s zi.ik" - j t::l ll. el j eld ljük, )l y! dCiD,
.hoe-,y a Jelet 2. ,$.,Ll.l:vthord z 6 labn á 1 az iránvj e l-E~].lé "!..!>juk., il. l .. áb r r.n.
láthat0 f.::g:yl~-;p'é2e8 c sárdás ( j obblá"bbal kis t:é.:L'dbi\ ~j]:J. t á ssa l o l dalt lépünk.
d,' . +balléolJ"'.l, ki Ci té:t'dh;:. ~15_ i;á..:1ö,s l .?t. ;~ () b ·::.. ,.•1:';'1.1.,) l & pi/~J{: J ), 31l1::.. t a::le;r:i. ~
 = 25 =

plién é l kiseb b t,ér€l.hajli ,cással jáL'Ulllr'i Itt is t.,ké wen ~sztikités~=ről wan 8z6®
k özeli'-;;és t t.i:t.. ·1;; ét.l.i k 0 de Zlr,:,m "- s u lyvoi1alhos" hanem a !fi! ulypoíll \.lbr,)~ ( ~ijvicitül~ 'lL';dZl!=
kül. It a tá1f0 2.ság éi i old é ~~ 'a. slllypOlilt között) e A. t é l'.'dha j l i táeH.'Slfl ~sak a s~irilp=
la ~CJXí!l =j l?) 16: j dlJ.. kalma2íz·~{ hisze n a kettős ~xqo = j e l ugyan aZ 'G j elantei:!é fl m:i.nt a
d emi=pli é v a mi t ennél egyszer:ü'bb mó do~, a 25 irá ny j el egyszeru b~siH;ét it é.s évl
tudunk jalölnl. ..
, !.IrI A ~sz; te t t t érd i rása a s ul;yth ordozó lábnál.3 Ab.o~ \~\~~s '1;é~~'d~
h a j l i tás a s ulypollthoz közeli tést jela n t e t t, ugy a térdte::i\ll;t~éE ' ;~'~~YPOl1t=
tól t á.volodás ·h j e l e ~te A faszes té rdnól a t érd i z ü le te t teljesén ~t;'f esz:i. tjük
( ez a t érd.t,a r t á s a n é ptáncnál elég ritka) ... A té rd fe s zi tését a lI'tágiD ='j elIel
j e l öljük UgY0 hogy az i ráJ'yjel me llé irjuk a jelet., A ll .. ábra mut a t egy,~ tr=
s zes , ka t oná s lépést j obb és ba llábba l e lő r e. Ha pl .. bábu mozgébát akarj '!.lk:
l e írn i , vagy a katonai d i s zlé pé s t, a kkor ezz e l a t ág=jellol jelöljük az izü=
l et e k t e l jes fe s zitését .

Öss21 ei'ogla lva t ehá t ~ Amikor a " szük'~=j él.~ilta s ulythopdozó láb
i r ány j el e a l á i r jukj/ u gy ,?Z a l épé s . v agy pozici ó s z ükité s é t j e l e n t i$l ill.,
közeli tést a sulyv o na lho ~

Amiko r a t9 s zükv.v=j el e t a s ul"yth ord ozó láb i rány,) e le mellé irjuk 9

ugy a z a 1 6pésnél vagy po zi cióná l k i s térdha j li tá st jelent , ill'. köze litesJ:..
n s ulyponth o ~Q .

Amikor a ~~-j e l~ a s ulyh o rdoz ó l áb irányj e l e alá irjQ~$ ugy

a z a l épé s y agy pozi ció t ág itását j ele nti t i ll. táv ol od ás t a s ulyvona ltól~

Amiko r a 1J~;l eJ •.~,t a sUlythordozó l á b i rán,y;j el e m~llé i}'..iuJ:t...JJ~

u gy a z a tér-tfesz ité s é t j e l e nti~ ill. távoloctás át a suIYRo ntt ólo

Nézzünk mos t n éh á ny p éldá t, k ü l ön öské pe n a " s züktV-jel hasz nslatá=

rR , me rt a magy a r nept á ncban e z a t ulnyomó , s okk8 l gya koribb. Jnint a térd fA=
s zit és t vagY, a nagy~ széles l é pé s i r ci sa .

le pél~a IVác k i sujfal'U.i l eány tán c mot ivuma, Lugossy E.. gyüjtés eh J ob blábbal~
nag.y- l épéss el j o bb:t'8 l.épü!ó\k J + ba.l1ábbal a j obb m.ellé lépünk (a · tes '~suly " e.
jo bblábon n1.9.rad.)) + ball ábba l~ki s l épéss el balr a lépünk'; + jo bblábbal a
ba l mell é lé pLtnk (G. test; sul y a ba.l lábon ma r a d) J Ritmus a: J ~ J .J

Ennél ,a moti'n'l.mná l a z első r án ézé sre má r l áth a tj,uk, hog y ' j obbra nagyobbat
hQl.la.dvJ~.k ~ m~~l1.t
balra, a t ág és s zük=j e l ek világo san és egy lát á sra megmu ' at=
j ák ez t1~ ~

~é l<!.a IMadocsai c9árdás motivumh J obblá bb13.1 kis lépé,~ se l olda lt lépül:;1:t
J + bal1á bbGll i gen k':"s l é péssel balra le pUnk .J + j obblábbal i k i s lépé.ssel
o l dalt lépÜtllk J +- sj ballá bbal, a j obb me ll é l épünk ( a t; stsuly a j obbláb,)
mara d ) J Isrr:ét_. és el1 Cr Li,kező lábbal .. Ri.t musa. ~ J J J J

2~-.,Ré.J..d!4, l(.",jf er!é!.' ·~ó i üsá r dás motivm/: Ballá b bal, f eszitett térd de l. láb';.;:jj=
hegyen f u 'va ol dalt l é pUl'l..k d +- j obblábbal, kis t é rdhaj li tással e lőr e le--
pü:ok; Ri t rausa g .J.)
 5/ !.~é rdq~i~ ~ ~ás~ a l~vegőba n l é~Q l~pnál,g A l evegőben l é ~
vő lábat e d dig űs ak nyujtva tudtuk leirui. A tél'd.na jli tást s l eve gőb en lévő
lábnál szinté n a "xC9 ,~jell el j elöljük~ mégpedig o lymódo:Ql~ ' hogy a i?szi..1..k" =j elet
az irá,nyjel a lá. i::r.>Juk (pon'cosan fordit"\fa~ mint a suJ. ytho!'doz6 l ábná,-)" il. 18=
vegőben l évő lábfiál csak a kismé-:,tékü térdhaj li tást j e ltl1j ük a " szük ry9=j elIel.
(A lev egő --l áb ' élesebb szögben töx'ténő hajlitásának lai1'ását majd csak iSt 15w
leckénél tanuljuk Ineg~ mive l az ilyeí'l...faj ta haj l i tást a c omb és az a ls ólábszár-
irányának külön~külön jelölésével tudjuk pontosan l ei:€.'ni,,)

4., ,1 2;, ábrán láthatjuk a jobblábat kis mértékben hajlitva a föld

fölött. 13. á bra : ball áb kis térdhajlitással ol dalt a föld fölötte 14 .. ábr8. ~
jobblá b kis térdhajlitással hátul a föld fö löt-G~ 15. ábl'a~ jobbláb kis térd-:
hajlitással el ől vizszintesen.. 16. ábra: a jobbláb kis t érd:b,a jlitással oldalt
vizszintesen o

Amikor a l ábat közv etl enül a másik láb mellett emeljük fel haj-
litva , akkor az 19a 1ap~mé 1y" il'ányj el a l á irjuk a sziik=j elet . :fu az egyetlen
tengely-irányjel, az egyetlen olyan irány , amelynek szükitésénél a t engelyb en
maradva közeledik a láb sulyponthoz ugy, hogya másH: láb mellett max'adva hu=
zód:.k föl (a többi il'á llYjeJ..nél a lábf'ő távol. vaa, a i:; enge ly i::ő l~ é s a szü-
kitésse l csak olya n kis mértékb en k özeledik a teagelyhez~ hogy azt soha meg n.em
a.Lith et~~ )rgy a levegőben lévő l ábná l azt 9 amiko r . a z egyik l ábat a másik mel~'
lott emeljük fel hajli tva 9 a z alap mély-irány j elIel j elö _jüke Ennél a .j eI nél
a kétszeres o sőt háromszoros szűki t ést is alkalma2lz'L'.2 '..fo.. 17. ábrán látható ~
amikor a jobblábat bokamagasságig a bal me l lé eme ljük (egyszeri szi.ikitésn"
A 18. ábrán a j obbl ábat térdmagas ságig huzzu_k a bal mel,lé (kétszeri sz ü1d_t és !)~
A 19. ábrán a jobblábat a maximális hajlásig h~z z uk fel a balláb me lle tt
(háromszori szükités! )o A magyar és a baráti n épek tá1!.cainál is az egy sz er és
kétszer szükit ett a l ap-irány a lev egőbe n igen gyako:!~'::" .. (A h áromszori szükit és
már igen ritkal) .

6/ A t,é rdfeszi té,s. ,ip.ása .a levegőben l,M). <iQnál.,lA feszi tett tér~
dU .ábemelés, vagy l ábtartás a lovegQben a magyar néptáncnál igen ~itka~ .Je=
lölé se a "tág U-j e llel t örténik .. A tág-jelet az irán,y j el alá irjuk (fo rditva f
mint a sulythordozó l ábnál r). A 20 • . ábrán látható a jobbláb oldalra emelése
telj esen feszített térddel. ' ~

7/ _!. l&y~§ben lévő láb köz,eli tése. =S" flil dh ö 1::\ 't Amikor a levegőben
lévő lábat a sulyvonalhoz, tehát a földhöz közelit jük ( ezt a közel i té st csak
a "mélyn~foknál alkalmazzuk )9 azt a " szlik" -jell el jelöljük u gy? hogya szük-
jelet az irány j e l r;1ellé írjuk. A szöv eges leürásoknál ezt !Vköz v etle _ül a
föld fölött n ~e l szoktuk nevezl1..i, ami kb .. 35 0~ os szogü. eme l ést jel.ent a föld ..
től (t ehát alacsonyabb emelést, mi!~. t a mély-foku eme_és). · Ennek alkalmazása .
a .magyar néptáncnál igen gyakori ..

A. 21. ábrán a jobblábat közvet lenül a fö ld fölé oldalra emeljük"

A 22 . ábrán a jobbláb köz vetlenül a föld f~lött el ől van~ A 23 . ábrán a bal-
lábat ugy emeljük fel haj li t va a j obb melle.t t, hogy a z. közvetlenül a föld
fölött v an 9 tehát a boka a l a tti ~agasságban.

A Ittág "~j ele t a levegőben lé v ő lábná l az iI'án.yj el mell e tt irva

(tehát a sulyvo naltól t á voli tást) nem alkalmazz'uk t mert annak j elölésére a
későbbiek folyamán más jel zést f ogunk tanulni.

ÖsszefoglalYQ..L..Amikor a tt szük" -je l et a l evegőbe n l évő lábnál

az irány jel a lá irjuk, ugy az a t é rd kismé rt ékti haj l:i.t ását jelenti , ilL a
levegőben lévő láb k öz eli tését a s uly ponthoz . ,~,
 - 27 -
Amiko!' a " s zűk" =j elet a levegőben · lévő l ábnál a JJl é ly~foku irány~
jel me11é i rj u...~t ugy az 8. .földtól 350 -ra emelést jelen.t , ill. a. levegőben lé-
vő l á b 1<özeli tését; a · suly vonalhoz (a láb közvetlenül a fö ld f:;nött va n) .
(

A1:o.:l.kür a l~ tág lt ~j 'elet a levegőbe n lévő l ábnál a z i r ány j e l. a lá ir~

juk, ugy az a t érd teljes átfeszitését jelenti , i l l . a lev egőb e n l évő láb
távolodá.sát a sulyponttól . .

Nézz~kmost néhány példát e két jel alkalmazására a l ev egőb e n lé=

vő lábnál és a félsulynál •
....
6 . példa / Vasvári csárdás ·mo.t1vum, Bodrogi Ze gyűjtése!: J obbláb bal , kis térd.=
hajlitással l ábujjon oldalt ~~~::. + ballábbal , kis térdhaj l ítással l á bujj on
a jobb mellé lépünk) + JObulábbal, hajlitott térddel oldalt ugrunk , mialat t
a ballábat kissé haj ]LjJ;~1i'a /leözvetlertül a föld fölé előre emelj ük J~ Ismét l és el~
lenkező lábbal .. Ritmusa: J n .
-
7. példa I Molnár I. táp éi táncának egyszerűsitet t motivuma /: Johblábbal r'~sut
előre ugrunk) + ballábbal, apró lépéssel a jobb mögé keresztbe l épünk i + jobb-
lá,)bal , térdhajlitással rézsut előre lépünk , mialat t a ba llábat bokamagasságig
hajlitva a j obb mellé emeljük J Ismétlés ellenkező l ábbal . Ritmusa : · ~ J

~ béld~ / Ma j osi verburuc motivum t SzentpálO . gyűjtése /: J obblábba l , kis tá~

volságra előre ugrm'1k i -I- -ballábbal a j obb mellé lépünk i + j ob blábbal kis
térdha j litással , és kis lépéssel előre lépünk, mialatt a ballá bat közv etlenül
a föld fölé előre emeljük J. Ismétlés ellenkező lábbal . Ritmusa : n .J

~i!9~ / Vasv ári verbunk mo t ívuml: Ballábon helyben felugrunk , mialatt a jobb~
l;BJ$a;ii : közvetlenül a föld fölött a ."bal:'elé keresztbe lenget j Uk J + ba.llábon
helyben fe l ugl.'unk , l1ialatt a jobblábat', közvetlenül a föld fölött rézsut E!lő =
re lenget jük J Ritmusa: J J •

10. példa / A rezgo-csárdás egyf. jtája/: Jobblábbal , feszitett térddel oldalt

lépünk J'. + kissé meghajlitjuk a"··jobbtérdet 'f1J.l; + mindkét térdet kiTl..yuj tva a bal=
lábat a jobb mell~ zárjuk (a jobblábon marad a testsuly) t + mindkét térde t
kissé meghajli t juk). Ismétlés ellenkező lábbal. Ri tmusa : . n,.
,l~~

ll.péld,a /~m d!'ög..l}a lmi ugrós . Sze éltpál til. gyüjtése/: JobbL ibon helyben fe lug-
runk , mialatt a ballábat kissé hajli tva a föld fölé hátra l eIl8et jUk"r + j obblá~
bon helyben felugrunk, mialat t a ballábatebben a hajlitott hel yzetben a föld
fölé előre lenget jük J Ismétlés ellenkező lábbal . Ri. tmusa : ~J: J .
-
}2. J?,éld.a /Cig6.ndi csalogató motivum, Szentpál M ~ gyűj tése!: J obbl á bba l fut va
oldalt lépünk J + ballábbal futva a jobb elé keresztbe lépünk~J. + kis térdha j~
litással igen kis terpeszbe ugrunk j . + jobblábbal igen kis t .~vólságra bal,!a
ugrunk , mialatt aballábat bokamagasságig hajlitva a jobb mellé emeljüki.Jí~·fIs -
, , ,
"... " ~'. '
metl es ellenkezo labbal. Ritmusa: J J J J

l). pél4-9, /Lengető-motivum!: Ballábon helyben fel ugrunk, mia l a t t a j obbl á-

bat kissé haj l itva a föld fölé hátra lenditjük J + ballábon helyben fe lugrunk,
mial at t a jobblábat a föld fölé nyuj tv-a előre lenget jük J + ezt a két ugrás t.
ellenkező lábbal megismételjUk JJ + jobblábon helyben felugrunk , mia l a t t a
ballábat , kissé ha j li tva a j obb elé keresztbe lenget j tik J + 'jobbl ábon hely=
ben fel ugru nk, mi.ulatt a ballábatebben a helyzetben rézsu t e l őre a f öl d fö lé
lengatj ük ,ha bél l lába t a. jobb mellé zárva alapállásba ugrunk J + ebben a
h elyzet ben ::naradunk J Ritmusa : J J I J J I J ,j I J if

1 4 . J2élda. / Szökd el ő hátra/: J obblábbal

,
hátra lépÜnk , mialatt, él ,. ba l lá bat boka'~
;si ;r.
magasságig !J.a j li tva a jobb melle emeljük J + jobblábon kisse ha t r a u grunk rt.'il
Ismétlés e l lenkező lábbal . Ritmusa : JJ
 - 28 -

15, .Réfs.!8. /Szökd e lő e lőre.h Ballábbal e l őre l épünk 9 m~. alat t a j obbl ábat ki s ~
sé haj i t va. a fö l d fölé el őre emeljük tJ + ballábon ki ssé előre ugrúl'2k J
I smét lés ellenkező lábbal .. Ri tmusa~ J,J

F:,eladat

l. Olvassuk el , t áncoljuk IG és irjuk le szóban az 1·",6 . mo"bivumot G

/ Az l. motivum a z aszódi körtánc egyik motivuma, Logossy E~ gyUj "i:iése~ a
2. motiVUJ'!l a géderlaki l eúnytáncból való, J;. .. Eo gyüjt .. ~ a 3. motivum cl S~O ~
agárdi leány tánc egyik lilQtivuma § LoE. gyűjt., a 4 .. motivum a kótaji leány ~
táncbó l való, L eEo gyűjt ., az 5. motívum a bodroghalmi verbunk m0,;tivuma 9
Sz .. M. gyüjt .. , a 6 . · motivum a majosi verbunk motivu.'lla 9 Sz .. ®.. gytijt cl

2. I rjuk l e táncirással a következő motivumokat~

l. Botdugdosó / botáttevés nélkül, u berenyei sperUtáncbó1 1 Szász ..

Béla koreogr .. -bólh Jobbláboll helyben lépünkv mialatt a ballábat kissé haj~
litva a vizszintesig előre em.: ljük 'J . + jobblábon helyben f'e l ugmnk J Ismét-
lés ellenkező lábbaL Ritmusa~ J J

2. Sióagárdi karikázó motivum / Szentpál Oú gyüjtése!g ~allábbal

futva oldalt lépünk J + j obblábbal futva a bal elé keresztbe l épi.~n.~{ J -I- bal~
lábbal oldalt ugru.Yl.k 9 mialatt a jobblábat bokamagasságig haj l i t Vé!. 8 . ba l mel-
lé em eljük J + ballában helyben felugrunk J + kis ugrássa l átugl'unk a jo.bb ~
lábra, mialatt a ballábat kissé hajlitva, közvetlenül a fö l d f ölé él jobb ·
mellé emeljük J + jobb lábon igen kis ugrással helyben felugrw..k J R:l.tmv.=
sa: J J J J J J

."2 . Botdugdosó változat~ J Obbl ábbal , tél"dha jlitással helyben lé=

pünk, mialatt a ball ába t kissé hajl Hva a vizszj_ntesig rézsut előr e emeljük
,J -I- j obblá.bon helyben f elugr'Unk , miala t t a ba llába·c k is i veléssel, kissé
hajlitva
I ...
a vizszintesig e l $re emeljük ~ Ismétlés ell .
e nkez ő lábbal .. Rit musa ~
J • . . ~'. . . Ii, '

;t... Urai körtánc motivUIll /L~ E. gyUj téseh Jobblábbal a pr'ó lépés '~'
sel oldalt lépünk J + ballábbal a j obb mellé lépün...~ J + ezt él két l épést
előlről meBismétel jük J J + a z egész mO 'civumot e llonk ező l á bba l rr.egi smétel=
j ük J J I J .J Ri tmusa ~ J J lj J /.J J I J J .

~~ágszéli lepget~ ;Vi ncze M~ gyüjtése! g J obblábon előr e ug=

runk , mialat t a bal1ábat kissé hajlitva a föld föl é há t ra lenditji:lk J jobb- "*
lábon előreugrunk, mi alatt a ba"' lábat kissé hajlitva a föld f öl é el őr e l en-
dit j ük J Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa ~ J J

6. GY.2.PE..Y2..~lla.l.á.szi j<arikfÍzó motivum, j LG Eo gyüj tése! ~ Bc.l1ábbal

kis lé péssel balra lé piil;1..k .J ... jobblábbal a bal mell é lépünk J + ballábba l 1)
kis térdhaj li tássa l balra l épi.ink~ mialatt a j obbláoon ls marad testsulyv és
a j obbtérdet kissé megb.ajlitju.~ J + ebben a he lyzet b en !Jlaradunk j Ismé t~,
lés ell enke ző lábbal. Ri tmusa 3 J J J ~

~ j -"' ~ ~".~""" ~ '. ~_

j'.jr..:f ...sc!_"! \t).Ljuq ~J: sr j 'r-:.rt. In(
• ,. ". 'to - l .,. -, \ ' ,-. ':... ,."..
,,:·~'· 1 .1:~J ~ 1..'2,1·::1,._,_ 1 ~ ~ FJ· ! ~.. .sl:L ,) . ·;O~ ~ OI.~I~ '. ,,~:}~~_~~"".. :
ON ;.. ' . \

.J •• ~ 2:-':;'" ~'":) '::!2. ..t:J! r::O(f~_~Ir1cfo t +' ~ ~,{Ui~.I ~:i!! tJ ~J":~5 r: JrJrt f: :.~ - :"·, 1: f, ["~ J~~ ·§.6é, L~I~U~ =tl
t.. ~ ~.6 ~~~L·fJ.-: j- LS ~ I ~:c:- :i p.l f) .~~ ~ }~;·1 ").c ;' r<\ :.~~:-.;l,1's·!..:1r =-
 , 3~ lE).~J?Ot;t~}"'. '~~~t~ Haj l:'tc.t ~ "-;él'dd,:-1 L Po?;:'. ~i6bau helyben.
ll;'t" l'il '~ (ttt I }- E. lR.0''',:t.;1J:{,> , += "'r:,"~::'~i e.s~~ llL....sun}r
alá b,1.1~~la mag:t·.~1-~.1 f ~;! t:lt;·!I'~:1x.:J~: .;. . ., -fu '::g őb
• :t:>-,1 , ~, " , !.i '(;/1;(1,,: "lt, .~, pO~Ül::0",,,-l.:(1. a, f ö1d~·.' 6 eJ.>l::e2ii't-:1'" J ? k'-,. '<·""~&:.ht1.;: r,; é!.'cH;.:c!.ke '!;
J «» ;" n ;-;'=; '~ <3 h , 1,V:?~~ ,.'€~efi ruC::l·at.l:t..:oi.~ J :it1;tmu''' a~ n" J J ' t

l ,~" ~~':Q-a; E!ij;, l.épé ,:, é~ ·Ig,},'á.s i !'ása a 1. ábf ő kű.ljnböző ré szei n lin talp ., ,-'aJ:'ok,
st;'! './9 2., Csu.;9lzó=lép~ s k és 0s'u.s z ó ~ugrások ' irása ..

II A lá bf ő kiJ.l··llbö~ő r-észeinek j elölését a léb:főj~l~kkel old j uk

meg., ~ek : sarok Il$á'O'1!-::/, 'balp l2 .. áby:a!, féltalp /3~ábra/, lábv.jjh gy 14~
á.bl'&ll/ .,

E j eleket mos'/; az ala, ...irányjelhez irva mutattukbe, de , 'c; ermé-

s2wbese;:n, az összes i:t'ányjelhez kapcsolva is irhatj'llk. A talp jele h,l.képen
asarokból és talpból van. összetéve f amivel j e löljük~ hogy min.d a E'J arok"nd.nd
a lábujjhegy a föY!ön van" A féltalp jele <:lZ egyszerü f l"ö-"id vizszintes '\fO=
nalk, .. '

Az eredeti néptáncok l eirásánál, az apró fino mságok jelölé s é~a

még kétféle lé. ,főj elzés alka lmazása vá It szüksGgessé (e két jelet munk9.k·'~ ös =
ség em1TIt7.1. agyfitt ~Llakitot1;Uk ki): az alacsony féltalp je l e~ amiko l' csak épi?ei:'A~
hogy 111~ra érinl~ l a só.J?ok ci földet /5 ábral t és a magas féltalpé~ an1c ly1.k még &

fit'trt!. lá.bl}.j ,jh egy~ de Llcb:: magllsabb i mint a féltalp 16~ábra/5 E j e l el,:: e-t tigJ &118:=
kitottpJ~ ki~ hogy a féltalp jelével kombináltuk a sarok, ill . 1á,b,u;jj~egy J9=
lét.~ a~ alacsony féltalpnál tehá t a féltalp "b.uz" a sarok felé 15.ábra.!, a
magas '"'éltalpl1ál a lábujjhegy felé !Vhuz" a féltalp /6",ábJ:al e"

Nézzük !!leg most~ hogy az í rá ny jelek különböz6 magassági fo kainál

(mos'i; csak a sulythol."riozó lábat Vizsgáljuk) a felsPlJitllt j elek közli! melyek
a lkalmazhatók~ és mit fejeznek ki:

A mé ly-,foknál mindegyik láb főj e l alkalmazható, hiszen tél."dhaj=

8.1
l i tásban léphet~kt'!! ~,w...ll,'iatok, v agy ugorhatok sarkon. talpon , rélt a lpotl e 'láb=
tl.jjht91gyen, ala .so r(y ~ "l$l;'f,y magas félt alpon is. Igy tehát most meg t Udjukolda=
I

&7!.i "a zt~ hogy hajlit:Jtt tér'ddel láb~jon állás t jelöljün..'k:: (,;mint az t a 2 .. lec=
kéné l emlí tettük). A talp j eIét viszont csak akkor a lkalmazzuk a mély=f-olmál
(hi,szen 8.Z 'I;;8.1pon '~é!'dhaj li tást jelent!), amikor hangsul~rozotta n telj e s talp~
Il"a lépt'i.nk egyszex'2'lst' vagy ugrunk egysze:t're (például topogó lépésekné l~ 'ahol
ki akarjuk ha.l1gsv.ly ~ni ,a, lépés !Vtelit,a lpas" voltát)e

,. bl A köz ép=magasságnál a lkal~rlazh atj uk az összes jelet t a láb'ü,;J ;j~~,

h;~g;írTkivételév61!l a~:i.re. külön j el'~ van, ':' ~agas:fok. It~ is a tialp- j el ha 2l =
r.t.a.la 'Ga. ugya)! olyan er'liel embe:a merul fel, ffiJ.n)j a mely-fok~lal ",

(;JI A inagas-foknál" ami önmagában lábujjheg,yet jelent~ e/?''Y:!.k jelt

sem a lka lmazb.e'-::;~iuk, ki vév a lábujj j elét, ami igy ' a balett spiccelé_ét j -
lenti (Iásd a 7. áb r á n)5

l\ 8 ., ábX'án látha t juk az összes lábfőjelet, min,t "mintakoll ekciót" .

Nézzünk most néhány egyszerü példát, ahol a l.ábfójelGk has2:nalata

a' st:üy-b ,1ordoz,ó lá n.ál fordul elő:
 - 30 -
l. példa: /Tükörosárdás/: Jobblábbal féltalpon helyben ugrunk J + ballábbal
féltalpon a jobb raellé ugrunk i+ jobblábbal, kis térdhajlitással h~lyben
ugrunk, mialatt a ballábat közvetlenül a föld fölé előrenyujtjuk J Ismét-
lés ell enkező H.bbal. Ritmusa I n
J
-
2 . példa /aarokra ugró§: Feszes térddel terpeszbe s~rokra ugru~k J + térd-
hajli tással lábujjhegyen alapállásba ugrunk: ~ Ritmusa: J J

3. példa /sarkas forg6/: Ba l lábbal sarokról talpra gördülve réz sut előre
lé pün!<: J + jobblábbal , kis térdhajlitással és kis lépéssel előrelépUnk J
Ritmusa: ~ J
Megjegyzés: Itt is egy példája annak, amikor a közép-fokon a . talp jeIét
h asználnunk kell. Azért irtuk e két lábfőjelet az e~v fázisu rézsut előre
lépéahez, mert ezaiatt az egy fázis alatt történik az, hogy sarokról talp-
ra gördülök, ez tehát egy folyamatos mozgást jelez. Ha ugyanezt a mozgást
ugy akarnám megoldani, hogy aarokra lépek - egy fázis - talpra gördülök
- . egy fázis - , ugy azt a 3.a/ példán látható módon irjuk le. EE 'egy rövidi-
t ett l eirásmód. Ha a lábunk helyzetben van, és csak a lábfő részei válta-
koznak a testsuly szempontjáb61, ugy elhagyha#juk aZ alapirányjelet és egye-
nesen a sulyvonal mellé irhatjuk a lábfő-jelet.

4. példa /Madocsai csárdás-m9.tivum/: Jobblábbal, igen kis lépéssel talpon

topogva réz sut előre lépünk J + ballábbal. igen kis lépéssel, talpon topog-
va réz sut előre lépünk J Ri. tmusa: J J

5. példa: Alapállásban állunk. Lábujjhegyre emelkedünk J. + talpra er~szke­

dünk J + sarokra állunk J + talpra ereszkedünk ,J . Ritmusa: .J J J J

Megjegyzés:Itt is egy példája az egyszerUsitett leirásmódnak. Végig I. po-

zicióban állunk , csupán a lábfő különböző részein váltakozik a testsuly igy
csa~ a lábfőjeleket irjuk a sulyvonalra, ami a mozgásr6l világos, egyszerü
képet ad már első látásra is .

6. példa /Sarokemelget6/: A kiindulás nál alapállnsban féltalpon állunk. Ta1.p-

ra ' ere szkedünk / + féltalpra emelkedUn.1t ff' + ezt előlről megismételjUk l j + ·a '
talpra ereszkedést és fé~talpra emelkedést ~. ~ [J ritmusban megismé-
telj ük • Ritmusa: n n J ol J J n
7. péld~ /Lengyel polonaise motivum, Roboz Ágnes lejegyzése/: Ballábbal,térd-
h ajlitással helyben lépUnkJ'. + jobblábbal, kis lépéssel sarkon jobbra lé..'
pUnkJ + ezt a két lépést még háromszor megismételjUk tmost már a ballábbal
mindig a jobb mellé lépünk ! ) n n n + bal-jobblábbal, hajli tott té rddel .
h elyben lépünk lJ + ballábbal , a térdet kinyujtva helyben léplinkJ Ismétlés
ellenkező lábbal . Ritmusa: n n n I n nJ .

8. példa /Lengyel polonaise motivum, Roboz Á. lejegyzése/: Jobblábbal,~aj­

lit ott térddel előrelépünk, maj~ mindj árt kis térdhajlitásig felemelkedve
félt alpra emelkedünk J + ugyanezt megi smételjük bal, majd jóbblábbal~ J Is-
métl és ellenkező lábbalo Ritmusa: J J.J .

Megj egyzés: Itt akét magassági foknak (mély é~ közép-fok) olyan jelzésé$
találjuk, amivel az eddigiek folyamán még nem találkoztunk. Amikor a "plié-
ből" felemelkedés teljesen folyamatosan történik, akkor ezt ugy jelöljük,
hogy az irány jelet kettéoszt jUk és a felét besötétitjük, a felábe pedig
pontot teszünk. Ez olyan mozgást jelöl, amikor a térdhajlitás és térdnyuj-
tás (jelen esetben a térd csak kis térdhajlitásig nyujt ki) neD különithet5
 = 31=

e,~ [(ln;;; !"). fázi.ské!'):~ p haL1.em o,eljes fc'llyamatba:a á tfolyik a z egy:tk mo zgás a má=
sikba e Ilye n pé1dák a m,S! t~yA.l' nepy;án,cball. el ég ri tkán fordY l1nak elő"

~ °o(}ia /Hc,J,rU3,:l:' L v e :eh'"!:\.:ikj án.ak eg;y-ik leáli,ymotivuJllptl ~ ~robbl á bba lj té!'d <~
h i':t ~ ~ol":~ii~"sa:'.o ~'~i.;lfo"o o ldaI-G ::"e ~)üJ:1k " miélla tt a o allábat közv etlei.'Aiil a föld
-" • ..; "
"t, • '
) ,v:,,: r e?,:",:;-c t, .'
.(.,0.. -;:;1'<:1 em e ,':",J, uK"
-- , j 'O o., ;,_ o:GapOn
{- b'f.~ "Jo_a'bb a l r8 l . bb
a JO .. ~ f U1Jva
, mog~ ' k~e=
:~es~~t.be lé pünk.A + jobbláobal féltal.poll oldalt ugruli.~~ mialatt aballábat
bokamaga ssáogig har.i t'V°a a job b m llé emeljük J +- jobb18bol1 féltalpon hely=
ben fe lug rl,~nk oJ + igen kis táv olságra féltulpra i t ugrun..1< a ballábra 9 mi=
8.1a:1;t a jobblábao~ bokamagasságig ha.jlitva a. b a l.r:lellé emeljük J . + ballá bon
féltalpono he lyben felugrurüc J + igeD. kis távolságra átugrunk oldalt a jobb-
láb:t'a féltalpon, nüalatt a ballába-G kissé hajli t va, közvetlenül a föld fö=
lé 6 0 jobb mellé emeljQ1{ J + 1).gyéln ilyen módop' átugl"Wlk a b a llábI'a J Rit=
musa~ J J) J I J,'; tJ

lG~ példa /Gala onul C e roman legény tánc egyHr motívuma, Roboz Á~ lejegyzé=
sel: Ba.l1ábbal , igen kis távolságra féltalpon ba.lra futunk j +jo bblábbal igen
kis lépés,s e l , félta.lpon a bal elé fu.tva kere~;ztbe lépünk J' + ballábbal igen
kis lépéssel! fé l talpot!, a j obb mög é futva keresztbe lépiink J ~..: jobbl ábbal
i gen kis távolságra félt a lpon fut v a oldalt lépUonk J' + ballábbal~ igen kis
táovo l ságra f'éltalpo n :::'utva a j obb elé keresztbe lépünk J' + j obblRbbal t igen
kis távolságra félta._pox! e. bal mögé futva ,{eresztbe lépünk mi l " tt a balJ,á=
bat oa vizszintesig s:!..őJ:oe l endi tjl.ür. JI + a. levegőbe lendű}-,r e a jobblá ba t is
a il: 2ís:<:üntiesig elő:r:8 18:0.0.1- t jük (a l eveg őb E: l.l ollózva cseré l lJnk) .fr +, a bal1áb~ o

I'oo té:ro' dhajlit&ssal a. f c :ldl'G íhk ez ii~k~ mialatt a j ,:)bbláob lendülete még foly=
tat:ódik t + ebben a t~ 2; J.yz et b e[\ ma:;:;'8.du:ak J I s mé tLs ellenkező lábbaL, Ritro.u=
S8. g nn l n=5 f' '1

ll~éld~ IMolnár r. t 'á péi táncána.k egyik !11otiv"L2.ma , eg,ysze:t'üsitett loirással o

a levegőben boká~ás e lm~'J.:'a -ih BaJ. l iibbal sarokr:51. tal pra gőz'dűI olre clö:re lé=
pünk J -:- j obblább8J.~ igen kis lépé ssel előre lépi..1:ak CI + féltalpon. kis te:t'=
peszbe ugr ,. 'lk .J + félta lpon a lél pál1ásba ugrunk..r + helyben fe lugorva j obb= a
lábi'é<o fél talpra érkGzU.!:ll~; miala-c;t éi ballábat közvetlenül a fbld i'ölé előre
eme lj ük f Ri tmus a: J.J J J"3'J'

;l.2.~)A~/A Kraitele C ~ ro.án néptánc egyik motivuma, Roboz .C 1 2jeg;y'zéseh

,Jobblábbal f élt.aJopon előre lépiink$ mialatt a balHbat bok8.111agas '; ágig haj~
litva a jo bb mell':3 eme l"ük .,J' + jobblábon féLalpon előre ugrtu-'!.k J' + b dlH b=
ba}, féltalpon 8. jobb elé kei'8sztbe lépUr!k, mia latt ajobblábat boka magassát; i g
hajlitva oa bal me l lé emel jü.k J + bullábon f é ltal ,"on jobbra ug runk ,hj ~bbláb -
, bal féltalpotl. futva háo~r8. l épti~k J' + b a l lábbal féltalpon futva hátra lépünk
J + job blábba. l fcHtalpon hátra lépünk,miala tt a hall30bat boka.magass ~.g ig
ha,ilitvao a jobb me llé emelj Uk J' -I- job hlóbbaol féltalpon hel~rben f e lugrunk )
Ri.tmusa: nn n n o

Á'1~, td; lá 'thatjuk~ a példákból is, a né tá.ncoknál a ló.bfőj elek közül a félta.lp j e ~'
le a leggyakrabban. hasz nála t os l ;íb .~őj el ..

21 A csuszást 9 csuszo~lépést és csu szó-ugr( st él lá.bf'ő,j elek megket= o

t;őZGsóv 1o::; 1 j eJ.öljtik. Attól fÜGE.:601'1~ oh:'.gy él lábf ~j nek l2elyik részén csusz'W.'lk w
azt é,; J.ábfój elet. duplá::wa l rjuk 1 " • .Pl .. talp on OS() .':;zo,:;ó 18pés hajlitot t térd-
(J eJ..
Ol e l o'" re, 1.[{,en gya k or1' az UX'8 l . l' " l:1c; :J;rl~anco k''1
on.aJ. (1"2
\_,_ p .,_. ' 1 d a )~
' vagy a h'a r mas=
lépCBGJ( eg~' °0:é-Jojtája 9 amikor- !~;.(2S S?~ ó '1-3z;erU.en. lépüDk, l <Í sd a 14-. p 61d iiiáh
j Q01'ü;ibba] futva e lő:c e lépU:mc f + b a lJ.ábbal f él tr lpon. Gsusszanva a jobb me 1,,>
'1 ' .."l .epuy.1..!,
,G o- .. ,-'i, .Jko + J.o,oO
, • "b b 'o
. .a" <'1.1.., I" e,00
1 T.' B.!..l-J')n
_ o, l ·· · · · ' . ,
_CLS 18pesse
l '.'?..!,'j.re
' '\ o. Tsm! ~ t.,.!.es
' 00' 'o. j. _
1~ c9Un'5. p ' . e_"I ~
l e ::Jol ez.!5 l ::3.bbaJo. l~i trnuse ~ n,J
 - 32 -
Mind a magyar, mind a népi demokráeiák néptáneainál gyakori a
c~uszal épés ill. csuszó-ugrás. Nézzünk most még néhány példát a csuszásra:

15';' ' R é~ IMolnár I . Da.rudöbögő c. táneának egyik legén,y-motivuma!: Balláb-

bal, széles lépéssel sarokI'Ól talpra gördUlve réz~ut elóre:;i(épünk,J . + jobb-
lábbal , hajlitott térddel talpon csusszanva kis lépéssel a bal mögé kereszt-
belépünk ,J , + ballábbal, széles lépéssel előre lépünk, mialatt a jobblábé:lt
kiss é hajli tva a föld fölé előre emeljük J + ballában hajlitott térddel tal-
pon előre csusszanunk, mialatt a jobblábat folyamatos mozgással a föld fölé
előre zlyujtjuk J Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa: .J J J J

16. példa: Páros lábbal, haj li tot t térddel talpon Dl. pozici6ba szétcsussza-
nunk J' + f éltalpon, térd~etkinyujtva összehuzzuk a lábat alapállásba J ...
Ritmusa: J J ' .

17. példa lA Spacku nevű cseh néptánc egyik motivumal: Jobb1ábba1 előre lé-
pUnk, mialatt a ballábat bokamagasságig hajlitva a bal mellé emeljük J +
jobblábbal féltalpon előre csusszanunk J Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmu-
sa: J J
18 . példa (A felsőtárkányi verbunk egyik motiv~~a): Jobb lábbal féltalpon
kevéssé balra csusszanunk, mialatt a ballábat a föld fölött a jObb elé ke-
resztbe lenget jUk J + jobblábbal féltalpon keveset jobbra csusszanunk, mia-
latt a ballábat a föld fölött oldalra lenget jUk ,J Ritmusa: J J

19, példa:/Nagyszege,s házi leány tánc egyik motivu:na, Lugossy E. gyüjtése/:

Ballábbal helyben lépünk, mialatt ajobblábat kissé hajlitva és közvetle~
nül a föld fölé előre emeljük J + ballábon féltalpon kevéssé hátra csussza-
nunk .J Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa: J J

20. példa IMolnár I. Darudöbögőc. táncának egyiklegénymotivuma/: Jobbláb"':

bal, kis ~érdhajlitással és kis lépéssela bal elé k eresztbe lépünk, mialatt
a. ballábat k:i,ssé hajlitva a föld fc,lött a jobb mögé keresztbe emeljük J +
jobblábon féltalpon kissé balrü réz~ut hátra csusszanunk, mialatt a ballá-
bat folyamat os mozgással, kis térdhajlitással a föld fölött a jobb elé· ke-
. re sz tb e vi aszük J Ismétlés ellenkező lábbal. Ritmusa:) J

, Feladat
. ,

1. Olvassuk el , táncoljuk: el és irjuk le szóban az 1-10. :motivumokat. 'JI • .

mot ivum: orosz hármaslépés előre, 2 motivum: a Giubega nevü román néptánc
egyik motivuma , Roboz Á. feljegyzése, 3. motivum: egyszeru ridázó, 4. moti-
v:um: orosz néptánc l épés , "kitörés " néven ismert , 5~ motivum: le'lg,yelnépi
polonaise egyik motivuma, RobozÁ •. , lejegyzése, 7. és 8. motivu.r:t:I'101nár I.
da rud öbögő c . táncának két motivuma , lO.motivuma bogyiszlói ugrós , Vadasi
Tibor gyüjtése. /

2. Irjuk le táncirással a következő motivumokat:

l. Orosz hármasl~pés hátrfl. II'1oj szejov orosz néptánc~szvit c. ,

táncábóll Jobblábbal , kis lépéssel féltalpon hátra lépünk J + ballábbal ,
kis l épéssel féltalpon hátra lépünk J + jobblábbal, kis lépéssel féltal-
pon hátra lépünk J + j obblábon talpra ereszkedve kissé meghajlitjuk a t~r­
dünket " mialatt aballábat nyujtva a föld fölé előree "r. eljük J Ismétlés el-
lenk ező lábbal . Ei tmusa: J J J .J
 - 33 -
2c Ugrós lA Kohut c. cseh néptánc egyik legénymotivuma, RoboB
Á. lej egyzésel: Féltalpon páros lábbal' terpeszbe ugrunk J -I- féltalpon ala p-
állásba ugrunk J, -+ ezt két ugrást előlről még kétszer OlegismételjUk.rJ n
+ I~ pozicióban félt 8 1pon két;szer helyben felugrunk n + az öS!3zes ugrás t
elólről megisfjételjUk egyszer n n n n + hajlitott' térddel terpeszbe
ugrunk J + I. pozieióba ugrunk J +' féltalpon 'terpeszbe ugrunk j + féltal-
pon terpeszben helyben felugrunk J' + alapállásga ugorva zárjuk lábunkat J
Ritmusa: n n n n I n n n n I J J n J

3. Cinege /~ágszéli néptánc-motivum, Vincz~ M. gyüjtése/ : J obb-

lábbal féltalpon futva oldalt lépünk J + ballábbal féltalpon a jobb elé
futva kéresztbe lépünkj + , jobb-bal~jobblábbal, féltalpon futva helyben lé-
pünkn; ritmusban + ballábbal féltalpon futva a jobb elé keresztbe lépünk
J , + jobblábbal féltalpon futva oldalt lépünk J +' bal-jobb-ballábbal n J
ritmusban féltalpon helyben futva lépünk.' Ritmusa . .J J n J I J Jn ;
, . -
•• 4. "Kereszt-futó li Tiocul c. román néptánc egyik motivuma , Ro-
boz Á.!~jegyzése/: Ballábbal, kis térdhajlitással futva a jobb elé ker eszt-
be lépünk Jt + jobblábbeA féltalpon a bal r.!ögé keresztbe lépünk i + bal14b-
bal féltalpon futva rézsut hátra lépünk r
+ 'jobblábbal , kis lépéssel fé ltal-
pon futva oldalt lépünk j + ballábbal ; kis térdhajlitással féltalpon fut va "
a jobb elé keresztbe ' lépünk J + jobblábbal féltalpon futva a bal mögé ke-
resztbe lépünk J Ritmusal n.lJ n

, 5a Cifra /Holnár r. Darudöbögő c. táncának egyik .motivuma/:

Jobblábbal féltalpon oldalt ugrunk J + ballábbal féltalpon; igenk:Ls lépés-
sel a j obb mögé keresztbe lépünk ',J' + j obblábbal , kis térdhaj li tással hely-
ben lépünk, mialatt a ballábat a föld fölött részut előlről oldalra ivel-
jük J Ismótlés ellenkező lábbal .. Ritmusa: J n
C, ' 6~ ,O rosz ' hármaslé~1!,IA:,BáJiai hégye~" é . ,táhc"egjik -'motivumah
Jobblábbal féltalpon előre lépU,WtP +:.ballábbal féltalpon.előre léPünlc P + , ..
j~bblábbal féltiUpr9l talpra er~szke.dveelőre léptinkf+ , epben a ,he1y~et~~~ ·"
maradva -a:ballábata föld" föléelőre emeljük I' .r:3métlésé~lenkezó lábbal. -
lti.~riiúsal I]Jl_ -, ,, - ' , . -'
" 7. Kereszt-lépő I A bátai üvegestánc egyik motivuma, Böröcz Jó -
zsef t 'gyüjt~se/: Jobblábbal, kis térdhaj li tással és igen kis lépéssel talpon
csusszanva a bal 'elé keresztbe lépiink J, + ballábbal féltalpon rézsut hát,r a '
lépünk J Ritmusa. J. J """"",,,,

8. Sasszé ISzentpál o. völgységi gyüjtésQól a Jutapolka c . tánc

egyik motivumal: Jobblábbal el6relépünk t+ ballábbal féltalpon csusszanva
a jobb mellé lépünk t + jobblábbal, kis té dhajlitással talpon ,csuszanva
előre lépünk , JIsmétlés ellenkező lábbal. Ritmusa: ,J n
-9•• Csusz6 szökd~'lő:Jobblább~l
féltalpon előre iépÜnkJ + jobp~ábon
fé;t,~:~lp9n,,~ ,kiss~ elQ:re.~ CSUSSZ~~t miala:tt~..a, ~a+.flÍb~t ~~~~,srág~g,~a,~~t~~t~
va ' a jobb melle emeljük J Ismetles ellEmkezo labblll$, Ritm:us~: • • ",'
• , . ' , • r 'f,"'"
, " ... . ..
_

;i 10. Terpesz-lengető: Féltalpon széles terpeszbe csusszanunk

J + jobblábbal, hajlitott térddel talpon balra csusszanunk, mialatt a bal __
lábat a j obb elé "u fold fölé keresztbe lenditjük J Ismétlés ' ellenkező láb- '
bal. Ritmusa: J J
•
ll. Sarkas-lépés: Jobblábbal sarkon rézsut előre lépünk ; +
bal'lábbal, hajlított térddel, a jobb mellé, lépünk: J' +Gzt a két lépést elő l-
 - 34 -
ről megismételjük JJ + jobblábbal sarokról talpra gördülve nyujtot t térdből
t érdhajll. tásoa ereszkedva r ézsl.1t ~tlőre lépünk, mia.la·iit abellába t bokamagas=
ság:l.g ha jlitva a j obb mell é eme;ljiik J + a j obbtérde"l:; kinyuj tva a i:J.allábat a
jobb me llé zárj uk (t es t suly mindkét lábon t) .J Ismétilés ellenkező H.bbal. Rit-
musa: .f-J n JJ '

VIII. Lecke.

l. Az érintő láb irása (a l ábföjelek alkalmazása a sulytalan lábnálJ e 2 .

E:susztatás érintő lábbal. 3. A lábfő különböző részeinek jelölése a,fél-
sulynál (csusztatás is) .

l. Az érintő láb irása. Az érintő lábat aszerint jelöljUk,hogy

a l ábfő melyik részével érinti a földet. Itt is az összes eddig tanult láb-
tőj elet alkalmazzuk, jelentésük ugyanaz.

Amikor az érintő láb irányát irjuk ,lólind :ig ,asillető irányjel mély-
fokát irjuk, mert az a fok van legközelebb a földliöz o ,' Az érintő láb ü'ányát
a l égvonalhoz irjuk (mintha levegő-láb lenne) és föl dv onal felé melléirt
lábfőj e l jelzi az t, hogy itt érintő lábról van 5z6. }livel ez az első a lka l om,
hogy a táncirásban éri nt ő-lábat irunk, meg kell most emlitenünk, hogy az 'érin-
tő-láb nál a szük-tág jeleket éppen ugy alkalmazzuk, mint a levegőben lévő
l ábnál, tehát a sZÜk-jel az érintő láb irányjele alá i~,a térdhaj l itást je-
l ent , melléj e irva pedig a sulythordozó lábhoz közeli'b ést (tehát a sulyvonal-
hoz köz elitést) . .

10 ábra: Ballábon állunk, a jobbláb r éz sut elől sarkon ', er1nti

a föld et .

2. ábra : Jobblábon állunk, a balláb oldalt talpon érint i a

föld et .
3. ábra : Ballábon állua~, a jobbláb féltalpon elől érinti föl-
det.
40 ábra: Jobblábon állunk , a balláb hajli tva a jobb mt'igö"!;·t; k ereszt ~
ben l ábujjon érinti . a ,földet . - Itt a magas féltalp-jeIét a .vissznszoritott
l ábfőjU lábujjhegy érintés értelmében alkalmazzuk, és a csizma orr érintést
j elöljük a lábujjhegy-jellel (lásd 5 . ábra) .

5 . ábra: Ballábon állunk , a jobbláb hajlítva a csizma orrával

hátul érinti a földet.

Nézzünk most néhány példát, ahol érintő láb fordul elő :

l. példa : Ballábbal féltalpon kissé hátracsusszanunk 9 mialatt a jobblábbal

félt alpon elől a földet érint jük J + jobblábbal féltalpon hátra csusszanunk,
mialatt aballábbal ér,int ji,ik f é l talpon elől a földet,J Ritmusa:..I J

2" példa / A Kohut c . cseh tánc egyik motívuma, Roboz i.. le,~egyzése/: Jobb-
l ábbal, kis térdhajlitással helyben ugrunk , miala tt 8 : 1?~lJfip.~t sarkon , e lől
a földre tesszük J + ballábba,l , kis térdhajlit'tással ~a' 'j:,obb ,J':dellt1Ltl1g.":ln:tn11-, t~
a
miEtl~t t .::Et ,., j-p l?.:q.lfo bé%-,t ,;e ~étl.. s.al;'~q,I1l :~ :r.i.nt iik ia '.f)U'd e:o,,,J, Ri::tffiusa i, ~-J J<:i~; r i, ::.~ j' ;:;~ f',i
\ .~), ~ \.<.:~ ..J. .t J.::). tl-.l ,3 ct
3.. példa . /~.Alsónémedi tustoló egyik motiv~;TIa ,L\-'I.gos sy E,. gy,üjt ése!: Bal-
lábQal:,lJ;~~+~~E:In ~a.!tJ:gru:nk i" :::miaratt. aj ,jobblá,b1?a1.;'l:t~0'·~;r~,:&'á;~;f~~uj:..1hegy en, há'~il .
a .f.t.q:td'~~:~~~:g,nt,j~ J :)-t: ·,balliáb,(I.ri(;helyoén ', ff11tigrúnlt ;)'~;Brala-fH~ "~ rJ &b-b'\áb-tgI ;~ ~,d
nyujtva s arkon elől a földet érintjt~ J + jobblábba l a bal mell é ugrQ~k,
mia la tt a ballábbal hajlitva lábuj jhegyen hátul a földet ~rintjü.k J + jobb-
lábon h elyben felugrunk , mialatt ~ ballábat nyujtva elől a földet éri ntve
 ... 35 ~

°
sa:(-o ln'~. tea:s;)~ük J + jú b ,'.á b OlA nj b Fl helyben tel'l).gr!.~.nk~ roialat 't a bal1áb=
bt.,1- : '{-:i:)'[;!.jjb,$P!r f~~l a. ~loh '12 r.o'lőt*, ke'eSJz i;bEll1 a földet é:t.'i l'l,(; · -Q.k "I ~ a. balláb~
baJ ~J. : ;)bb rn ,~" . .Lé :i7éq'"X<:1I:.~ nii'?la,, ·t ci. j Lblábbétl lábuj jhegyea a bal ' előtt ke-
C,"r""~';~'''~
~. ,~.
• .. '' '''~i :O;r ·p
'., .. ...... '! . . l",{,
- {r ...... ,.. <>xo-1-t1•.c.·i:... (ji.P'"
...... ~
.... ...n. alI .;.• 1:10""Y'
....... - O '" 'iI-",
"'.~ ,dl"' ...... bh"lJ I ""o"'J"""io'ba
fI.,J, ..... ti.. ~ .. .-o''",.. ··'''k
!U~...... tJI 1- ...
IAc.J..~J.
...· wU '1..b""'n
,.,.

8, t .elY':::' ., ·i; ':li" '.í1 !lls,l',ElduxlJt J Ri trntiL :G'_ ~ od J .J J I J J J ~

.:!~'!'.;1?1LJ~~ls1.$.g~ .Ba lié.bon. helyb en fe lug:r.unk . mialatt; a jobblábat a f öld fölé

r é?;su'~ 61(':t.'8 em.eljUk J ' + bal1áboll meghajl itjuk a térdiinket, mialatt a. jobb-
lába,i; talpa!! réz ;.;,ut előre földérintő helY'zet be t e sszük J + ballábon, térdün-
k et ki 1,yUj ·~va helyben felugx'unl\:, mialatt a j obblábat a föld fölé a bal elé
ke!'6.:sztbe: ernelj ük J -} a b~:l előtt ker.~sztbGn talpon a földet érintjük J
Ritmusa ~ J J. J J '
l~.QQ~§.t ~t él. mot;i 'nJlno·!; rövidi téssel a 4o./b példán láthat6,módon is 1e'-
irhatjuk, amikoris az érintő lábnál csak a lábf'ő jeIét irjuk cl levegő-vonal­
hoz ~ Ez.t akkor teh etjúk meg, ha az é;'.'intő láb iránya azonos az előző fázis-
. ban a levegőláb irá uyával (tel'rnészet<3sen azonos lábon). De akkor is irha t-
j uk az érint ő láb.sd~ csak. lábföjallel (h'ányj e l nélkUl). amikor olyan helyen
él'in:tjUk a föld e -t;~ amely;ik az adott helyzetben a sulytalan láb természetes
hely:2,;et ,~. Példáu.l ~ ha u gy !f1.ka!'tmi~ e lőI' e lépni, hogy a hátsó láb az előrelé­
pés ~;\.lkalmával eünd1.e; lábujjhegy en érintse a földet, akko!.' azt az 5. példán
lát hat;6 módo:G. ü'juk .. Itt az egy szer'ü lábujj jele a iégvonalon azt jelenti,
h ogy ál bal~ illetvs ~i obblátru:ak természetes h elyzetben hátul láb1..1j jhegyen
érint; i $. fö l et~ Hogy az érintő láb h á tul van, azt abból tl.ldjuk~ hogya lé-
péa;n.él el ő re lépttt:o.k~ i lyenkor st sulytalanná vált lÁb t e rmészetes irál'lya a
. háttll .. I'1:Lvel a t,~n,d:r-ásnál állandóan tÖI'ekszünk a röviditések alkalmazására ,
hasz!i.álj u k ezt 'a kétt'ajta . <,1ft~tvJ.ditést minden alkalomma 1, de arI'a. g ondo san
ügye_~jij.nk, hogy eiirfllk a i'ent emlitett alkalmakko!' használjuk!

6 .. :Q éld~t Ballábo:a helyben i'elug:r'unk~ mia latt a j obblábat kissé haj litva a
bal mögé _keres2itbe a fóld f ölé emelj;j.k l' + jobblábbal lá buj jhegy en a bal
mögélírt(il1.. á csdz~a8. orl'ával) keresztben a földe t érintjük (röviditet t le~
i:rásmód~ ) J' -I- ballábon=helyben felugrunk, mialatt a jobblábat aZ e lőbbi
helyz,etb* f elem''lljU.k ~~ + a j obblá,bat ujból lábujjhegyen a bal mögé kereszt-
be a földre érintjük l' + a balláb on helyben f e lugarva tórdhajlitásba érke-
zünk~ mL3.la tt a ;j obblábat bokamagasságig haj l i tva a bal mellé. emeljiik J +
a ·t.a lló.bon, ma:ead." el a. j obblábat nyuj tett térdd e l rézsut elől sarkon a földre
él'itl.tjük J Ismétlé s elletl.kező lábbal .. Ritmusa: lJ n J J

2~ Csu.sz'Gatás érintő lábbal. Az érintő lábbal történő csuszta~

'Gást sZintén-az;-iilető Ú.bfőj el megkettőzésével i.rjuk, mÍl1.t azt a sulyt-
hox'dozó lábnál tettük .. Tet; azo nban ké-c:t,;éle csusztatást különböztetünk meg:

al .Am:tkor 8 . cBuszta:i;ás után a leveg őbe lendül a láb, tehát . a

láblendi t és a levegőbe a ~ábfő valamelyik részének 8ulytalan csusztatásáa
kel'esztül történik. (Lásd. 6. és 7 . ábra.)

A 6,. á b ránál a ba.l1ábon állunk és a jobblábat féltalpon c susztatva a föld

fó1é ~ ,őr e lendi:tjij},;:", A ? ábránál a ball ábon á lltmk, a j obblábat pedig láb ...
Qt

, \.1kiherg.\ren c susztj.9.tv,8'. baj l i.t;v8 id. v :lzszintesig hátra lenditjUk~ ' Itt látha tjuk,
11 GY nem csupán cl, m81y~~, f :::O:khoz irtuk 8. lábfő j eIét ~ h a nem pl~ a 7. ábránal a
kö zép=folru irállyj3. h rsz, a 8. á b:r-ánál = ballában állUi'lk~ a jobbláb lábujjhe-
g~fen hái;v~ érinti á földet~ ma j d talpcsv_sztatáson keresztül elől magasba
lenditjUk cl, jobblába" ( egy ba,let;:;~láblendités) = a :1,1agas~foku irányjel mel-
lé trtl1k alá bfőjele t .. Ez ti csak a csu sztatás Gset ében tehetjük, ahol azt .
j ebzzük e7-?íGl v hog;y· s, J áb l endUl et esusz 'catáson keresztül történik (t . képen
"""'Y
IV'D -yt··"j"ja
_. 'l· -!-"'·:-:
J ... v .... t
V -i "" a" Cl ti ffi"' "I,-j- '" '7l ... .!;" " ',"'!; 'I:; ].'rha'tna'nlr
._.t. /'J 'i..," _, ••' IWI. cl. lJ...!.. cl. . c;l. a 7 .• a/ a'b "'a
_ _..
' szerint
. '. áb- .
a 8.· .
rát pedig ,s, 8 ~ al á bra szednt)2 .
 - 36 -
b/ Amikor a csuszt atás után a lábfő a fö l dön marad érintő hely-
zetben, akkor az i rány je l végére a csusztatás utánujból kiirjuk azt a Iáb-
fÓjelet, amelyikke l a cs usz ta tás után az érintés t örténik, ezzel jelezzUk 9
h ogy a c s usztat ás után a l á b nem lendült a magasba , hanem földérintő hely-
zetben marad.

A 9. ábránál pl . ballábon állunk és a jobblábat féltalpon a bal

elé ugy csusztatjuk keresztbe , hogy a csusztatás ut án a lábfő féltalpon
érinti a földe t. A 10 . ábránál ugy csusztatjuk a lábat féltalpon oldalra ,
hogy a csusztatás befejezése u tán a láb lábujjhegyen földérintő helyzetben
marad.
Néhány példa az ellendülö és földön maI'adó csusztatásra:
~

7. példa /A szatmárököritói fergeteges egyik motívuma , kífordulás nélkül le-

irva/: Ballábon állva ajooblábat féltalpon csuszt a tva hajlitva a vizszínte-
sig, h átra lenditjiik r
+ ballábon helyben felugrunk J + a jobblábat féltal-
pon csusztatva a vizszintesig a bal elé nyujtott l ábbal keresztbe lenditjük
J + a ballábon helyben felugrunk J Ritmusa: J J J J

oa, példa / Orasz legény-motivum/: Ballábónr&.bujjraemelkedünk, mialatt a

jobblábat hajlított térddel féltalpon csusztatva a f öld fölé hátra lendit-
jük .J + a jobblábat nyujtott térddel féltalpon a f öld fölé a bal elé kereszt -
be l enditjük l' + balH.bon térdhajlitásba talpra e reszlcedünk J- + aballábon
állva a jobblábat sarkon a bal elé keresztbe a f öldet érintve letesszük J
Ritmu sa ! .I lJ )

Megj e;.r,yzés: Az érintő lábnál (mint aztrriár a 6 . példánál is láthattuk) , ha

a s ulyláb helyzetben marad , ki kell irni a sulythordozó láb fölé a I' szünet "-
j elet.

9. a/ pé lda / Rábai N. Tunyogmatolcsi leány tánca egy ik r:1otivumának részleteI:

Jobblábbal lábujjhegyen oldalt lépünk J + jobblábon állva a ballábat lábujj-
h egy en csusztatva a jobb Tel lé visszUk (a testsuly csak a jobblábon!), a
csuszt atás után a balláb lábujjhegyen a földet érintve a jobb mellett van
J + jobblábon talpra ereszkedlink, miala~t a balláb kis térdhajlítással
lábuj jheggyel a földet érintve a bal mellett marad.l IS"iétlés ellenkező
lábbal. Ritmusa : n J (Röviditett leirásá t lásd 9. b/ p6lda)

Mee:,i egyzés: Ezt a illoti vumot a 9/. p~ldánáliTIár erő s rövidi téssel írtuk le ,
mer t az egyszer4- lábfő-jel mellett a lGbfőjel al á c kis térdhajlitást is
odai rtuk , anélkül , hogy az irány jelet kiírtuk volna .. Nivel azonban ennek
l e írása teljesen egyértelmü , és rövidebb , mi ntha ujból kiirnánk az alap-
mély irány jelet , javasoljuk ennek a röviditésnek is az a lkalmazását.

IG. példa / A vasvári csárdás egyi k motivw~a , Bodrogi Z. gyüjtése/: Ballá-

bon helyben ugrunK , mialatt a jobblábat talpon csusztatva a bal el' ke-
r es z t be visszük, a csusztatás után a jobblá b a ba l el őtt keresztben talpon
érint i a földet J + ba llábon helyben felugrunk , miala tt a jobblábat tal-
pon c susztatva és a végén tal périntésben hagyva r éz su t előre visszi.Llt J
Ritmusa : J;

.1.f példa
~a
/ Battonyai román tánc egyik motivuma/: Jo bblábbal kis távolság-
él,talpon,j.Qbbra ugrunk i +ballábbal féltalpon ,a j obb mellé lépünk)' +
J o~bl ~bbal fel ta ~pon , kis térdhajli tással helyben l épünk J + a motivumot
n
elol rol elle~kezo oldalra ~egism~teljük J + ba llá bon. féltalpon helyben°
f~lug~ , m~alatt a jo bblabat feltalpon csusztatva és a csusztatás vó-
gen f eltalpon a földet érintv e a bal elé keresztbe v isszük J + il ballábon
helyb en felugrunk , mialatt a j obblábat féltalpon oldalra csusztatjuk Ca
 = 3'7 ~

. cs lszt .:':l.tás l á b fé lt alpon érinti a f ölde'G) J -} ala pá llásba ugrunk .

tfGa r:. éi
( I " por:dció)) ... e bbel: ;;~ ~elYzettler.! mei.j~adUl!k J
R:::l";musa ~ n J I n.
J I J j 1,1 'I
\

3~~láEfUf~~i.n.~!kj-ili:L~é.il~=_a. fé l s ulyná ... !"li vel . a f€lsulynál

c
':..

is a lábf ő külö nboz ő ré s z ein l ehet félsulybal1 a láb~ vala mint fé l s ulyba n is
CSu8zt8.thatun..1{~ it t is a lke.lmazzuk alábfőjelek irását ., Meg ,ke ll it1; emli~
tenü' k egy olyan. egye nsuly=·helyzetet a. félsullya l kapcsolatban = amely egye n-~
sulyo·helyzetet az eddigiek kapcsán nem elemez'Cűn::lcg megha.t á.roz ott l'o"id ide ~
ig·á.].ru,\r~, cgak egy lábon is fé l sulyon (ugy, hogy a más ik lábon nincsen '
t ,es"1;;slllY)Q Jllely motivumoknál fordul ez elő? Pl .. az általánosa n ismert kanász -
keres:z.tné1 9 aho l csak ugy l épünk a ke:r,'9sztező lábra~ hogya te stsuly Uhátul ~
marad (anélkü' ~ hogy a hátsó l á b a földön lenne)~ tehát t~képen a. test suly-
pontja a keresztező lábon. nem kerül "alaplt-bav mint az ~ddig minden \egy~s
,lépésnél vagy ugrásnál volt g hanem a l áb mögött marad. Eppen ezér.t , mivel
'a test sulypontja nem kerol függőlegesen a lábra, hanem mögötte marad~ osak
I[gen rövid, meghatározott ideig, tarthatj uk a testsulyt a keresztező iábon,
~ert igen rövid idő után szükségszerUen vissza kellene esni ( ha ném lépnénk.
~mu~is vissza) a hátul l évő lábra. Igy itt, ennél a kaná szkeresztnél a ke -
r~ztező lábnak csak az a szerepe . hogy egy pillar!8.tra el t u d juk emelni a
:,lás'ik lábat, hogy ujból visszal éphessünk rá (lásd a 12. p él dát) ~

.;!g::.-E.pld.a /i.a!1ászke1:'eszth Ballábbal oldalt ugrunk J, + jobbl ábbal féltalpon

(és fél testsullyal ) a. Da l elé keresztbe lépünk f +- ballábbé'.l a jobb möge
ke r esztbe lépfulk J Ismét l és e' lenk ező lábbal. Ritr.:tUSé:l.~ n J

A felsulyon lévő testsuly általában nem haladj a meg a f ~ időtartamát .

, ,
Kétféle félsulyt különbözte~ünk meg. Ez a megkülönböztetés i gen fino m, apró ~
lékos megfigyelést igénye l~ amire e lső sorba n. 8.21 erede'l;i néptánc lej egyzésé-
nél mutatkozik szükség . Hindkét fajta f'élsulyt az alábbiakban ismerte tj ük ,
de a mostani lecke alkalmával csak az a/= ~oontban leirt féls u lyra hozunk pé l -
dát és azt gyakoro l j u k . . . . .

al A félsulya sulythol"dozó l áb funkciójához közeledik (lásd ·

kanászkereszt ) .. Ilyenkor a l ábföj elet él suly1áb irány j ele mellé irjuko Az :'
utána következő · lé pés irásánál pedig Ugy tekintjük a félsulyt, mintha te l":
. jesMsulyt' lett vo l na a lábon és a.sz erint írjuk a tetjJ uly~áthe1yezését (te-
há.t a 12. példánál a jobblábbal tiort. énő félsuly~lépés után ba'llábbal hátul
keresztbe 1épün.l{g 'Ugy tekint j ük g mintha él jobblábra teljes testsulyt': hely ez-
tü.~ volna 9 i~ a ba l láb lépése irány szempontjából hátul kereszt ' lesz ).

. bl A félsulyaz érintő láb funkciój ához közeledik ( tehát az

érintő lábtól - amelyH::en sernnlÍ testsuly nincs - a nnyiban kül önbözi k , hogy
egy pillanatra kevés t estsuly helyeződik rág de a testsuly még 'jobb an a
láb mögöt;t mar~dt r:li nt a kanász-keresztnél). Ilyenkor éJ, lftbfő j elét a l e ~
vegőirán,yjelhez irj\:i.k~ mi : ~t az érintő lábná1 9 ez zel. j elezve, ho gy itt ma jd,,·
nem csak érintésről van szó . Ily enkor a következő lépést nem a félF'ulyos .
l áb szerint irjuk (irány és testsuly szerapontj á bó l ), hanem a megelőző sulyt--
hordozó láb iránya s z e rint~ Tehát a 13. p~ldáná l oly an kereszt~cifrát ' ir­
tunk le (ilyen keres ztc .Lfrákat j ~ rnak leányok, aho l pill e-könny üségge l alig
érintve lépnek él k e r e sz 'bező lábra ) 9 ahol a keresztező lábnál a félsulynál
a 1ét;irányhoz cse.to l tuk a l áb f'ő j eIét, utána pe dig aballábba l alapállást
i r t lJ_'Ilk 9 holott a lábba l éppen ugy keresztbe léptünk 9 mint előbb a 12 .. pé l ~
d.ánál. Azért lr'b ún k itt tehá t nlap ~ irányj elet , meTt a keresztező H.bat nem
tekintettük sulythor-do z ó lá.b :1ak!, igya testsuly változás szempont jából· az '
előző telj esen testsulyt viselő balláb l:erLi..lt csak bekintetbe~ amelyikhe z
képe s t helyben lcptlirJk:.
 - . 38 -
A félsulyon csusztatás t épen ugy irjuk. mint az eddigi csuszta-
t ásoka t, a lábfój el ke t tőzésével . Nézzünk most néhány példát a félsulynál ·
alkalmazott lábi'ój elekre:

15. p élda /Gagybát od leánytállc motivum , Lugossy E.gyüjtése/: Jobblábbal .

4

oldalt lépünk ol + ballábbal a j obb mellé lépünk J ... j obblábbal oldalt lé-
pünk J + ballábbal sarkon a j obb mellé lépünk (a testsulya jobblábon ma-
rad) J Ismétlés ellenkező lábbal . · Ritmusa: J J ; J

1 5. példa /Ujfehért 6i csárdás motivuml : jObblábbal rézsut előreléplink J +

ballá bbal a j obb mellé lépünk J + jobblábbal rézsut előre lépünk j + bal-
l ábbal talpon csus~zanva:
o a j obb mel lé lépünk (a testsulya jobblábon ma-
r ad) J Ismétlés . el l enkez6 lábbal , hátra haladva. oRitmusa: 7,J J J J
If

1 6. példa: Jobblábbal féltalpon rézsut hátra lépünk r+

ballábbal féltal-
p on a j obb mellé lépünk (a testsulya jobblábon ; mal'ad) J. o+ballábbal fél-
t alpon oldalt Ugrunk JI + jobblábbal féltalpon elŐre lépünk (félsullyal ! ) .
J + ballábbal fél t alpcin hátra lépünk Jo Ritmusa: Jil n ; .0 .

Felagrt
" ."
1. Olvassuk el , táncoljukel és irjuk le sz6ban az
l -9. motivumokat.
( Az la ' motivum a váraljai 6zőlótaposótánc egyik ffi ntivu..raa , oLugossyE. gyüj-
t és e , ~ a 2 0 motivum a pusztafalusi csárdás egyik motivuma, a többi motivum
á ltalá nosan elterjedt riéptáncmotivumok egy-egy példája.)
2 . o Irj uk le tánc1 rással a köv etkező motivumokat :' o

l. mot ivum lAz Alsónémedi tusto16 egyik motivuma/: Ballábbal helyben ug-
runk , mialatt a jobblábbal hajlitott térddel lábujjhegyen (a Qsizma orrá-
, v al) h átul a fö ldet érintjük J o + b~llábon helyben felUgrunk , mialatt a
j obblábat nyuj tot t térddel sarkon elől a föld re oh e lyezzük J + ballábon
h ely b en felugrunk , mialat t a jObblábbal , hajlitot t térddel csizmaorral a
bal mellet t a fö l det o érintjük ~ + j obblábbal a bal mellé ugrunk, mialatt
a ballábat kistérdhajlitással közvetlenül a föld fölé oldalraemeljiik
J + j obblábbal helyben felugrunk , mialatt a ballábbal, kis ' térdhajlitás--
sal a j obb előtt keresztben lábujjheggyel érintjük a földet J + ballábbal )
o a jabb melléugru.nk, mialatt a jObblábbal , kis térdhajli tás:sal a bal előtt
k eresztben lábujj h egyen érintjük a földet J + I .. pozicióba ugrunk J + eb-
ben a h elyz etben maradunk J Ritmusa : J J J J I J J J .o r o
. . ' ,

2 . mo t ivum lA széri körtánc egyik legény-motívuma , Bencsik S. feldolgozá-

sából/: Ballábbal helyben fe l ugrunk J + jobbláb~a l félsullyal talpon ré-
zsut e l őre lépünk J' + ballábbal rézsut hátra lépünk 1.:: + ballábon °helyben
, f elugor va térdhajlitásba érkezü~~ f mialatt a jobblátiat kis térdhajlítás-
sal a bal elé keresztbe emel j ük JO + a testsuly marad oa ballábon , a jobblá-
bat kissé hajli t ott térddel a bal el é okeresztbe talpra helyezzük (érintő
l áb ! ) ; A motívurno t azonos lábbal ismételjük. Ritmusa: n J JJ

~. motivum I Kétl épéses jobbra 9 egylépéses bal ra/: ' Jobblábbal félta l pon
j obbra l épünk J + ballábbal féltalpon a ojobb mellé lépünk J + jobblábbal
, f éltalpon j obbra l épÜnk ) + ballábbal féltalpon a jobb mellé lépünk (a
t est s u ly a j obbl á b on marad)" o; + ballábbal , igen kis lépésselféltalpon
balra l épünk ~ + jobblábbal féltalpon.a bal mellé lépünk (a testsulya
ballábon marad ) J Ritmusa : J J J J I J J

~.• mot ivum : Ba l lábbal ' féltalpon j obbra csusszanunk , mialatt a jobblábat
f élt a l pon csuszta tva a bal el é keresztbe visszük, a csusztatás után a
 = 39 =

jc.·obJ.t.l.bb2l.1 féltc.ú ·oon .!':"'~_ .'.1·~_" ük a f (Lde'G J + féltéllpon t erpeszbe csuszunk

( pá:,:- os lábba.l R.J J" .~. ta /poL! J:" po z lcióba csu szunk J + ebbeT 80 helyzetben
mélY.'é,dun.k J ISl!1é)~ lé::< ; 0.1 .. -')).).1:e:3: ő lá.bbaL RHiI!lU sa : J J J j

~....A~SL~:!:!32:.I.ú_~.3a :tJ..ábQn áJLlv 8 /J( jooblábbal, ki s

t é r dhajlitá .'sal l.ábü.j j h egyen
r é zsui; ilátu~ a föJ d&'ó é:dnt :Uk j + bulláb on h ely b en fe l ugrunk, mialatt a
j obbl áb kiss~ el1endü] a földr ő', .I' + b a l l á b on á llva a j obblábbal, kis térd-
h aj li tássa l láb1J.~Uh . gye n z- éZS'r t há t ul é:cintjük a fö ldet J' + ballábbal hely=
ben felug r u..Y!.k, mie la tt a jrJbbláb kiss é e l lendül a f öldr'ől 1 + ball-'bon hely-
be n f elug r-unk, miala. ti.~ él jobbInbbal l á buj j hegyen a bal előtt 1-;:er-esztben a
f öl det é rintj ük ) +. bBl1:íbM.I h e lyben f e l ugrunk , mi alatt a jobblábbal lá·
uj ,ih.eg;~r~}'!!. ré zs u t e lol érintjük a f öl de t./' + a jo bblábbal a bal mellé ug-
ru.n.k , miala t t. a. balLibat kissé h ajli to tt t é rdde l a j obb r.~ögé keresztbe a
föl d fö lé emel.j ü k J. I sm.étlés elle nkez ő lábbal. Ritmusa: nnn)
6 . J!l0~ivWQ. /Bat toD,y ai romá n. tá.no egyik moh vuma/: Ba l lábbal f é lta l pon kis-
sé e l őr e csussz anva a jobblábbal sark on elől é rintjük a föld e t J + balláb-
bal f éltalpon uj ból kis s é előre csusszanunk , mia lat t a jobblábbal k is t4rd-
hajHtással a b a l rnellett 18.bujjhegy en órintjük a f öld et J + ballábbal uj-
ból kissé f é ltalp o n 'előre csus sz a nunk , mialatt a j ob blábbal elö . ujbós sa-
rokka l . éri n t j ük él f ölde 'l; J + j obblá bba l, ki s t é r dhaj l i tássa l a bal "1ell '~
ugrunk, rü ala t t El baJ.Ubat bOkar7JdgrJs s ág i g ha jlitva a jobb me.llé emeljük J
Ismétlé s ellenk e ző lábbaJ.~ Rit:nusa : J.I J J

~[~otJYY::-'I!..t Ba llább "tl~ ·r.é:r.'dhaj l i túsba é r k ezv e helyben felugrunk~ mialatt

a j o bbléí.ba t; nyujtva. 1.'éz~v:L e1.ő:ce 'l föl d fölé e me ljUk: J t bal1áboll állva a
jobblábat talpon rezsu.t e_.<'51 a :f' r) ldre tes szük.J + jobbl ábbalg té rdhaj lit ás -
b a é rkezve a bal Jnell é 't.:!g:r:1.mk~ !~1Íal a tt él bal l á ba t nyuj tva a föld fö l é ré-
ZSlJ.t előre emeljük j + j obb:'.ábon á lJ"J/a a b a llábat .r'ézsut elő l tdlpon a
fö ldre tesszük J I s mf tlé s azono s lábbal. Ri. t musa: .J J J J

2. !.,...Dlo_ti VUJ1.t
BalJ.Abon. ű (~lyb r1 felugrVl'l..k i + a jobblábat ~is térdhajlitással
f éltalpon c susztatva r ~z.BtJ:G b.6t.ra a fö 1 cl. "l"e l end'
f o J ' ' ' 1,
_l (;JUr~ ("a testsu ly Ma rad
a balH.bon) f ,.. ballá bon hely U0: n f e;: lug r u n k J + j obb l 6bunkat fé ltalpon csusz ..·
t a tva r éz sut el ő l EI n'ld fölé lend i t j ük (t ests uly ma r a.d a. ballábön) t Is ~
caGt lés a z o nos 1:-3.bbal.. Rit r:rU.sa ~ n n
.9..~.....E.0 t iv,H!.!l !Gala()\1ul G" I'omán tánc et~y ik moti v uma 9 Robo~ Á. lej egyzése/ :
Ba. l l 6.bo n ~ kis téx·dhajlit :í. ssa.l félta l po n h ely be~ fe lugrunk, 'Jlialat t a jobb-
lábat f é ltalpon csusztéltva és a csusz t a t á s utá~n fé ltalpon a földet érint-
ve a ba l elé ke reszt be esusztatjuk J + él bal l á bon kis térdhaj l i t;is s al fél =
ta.l pon helyben f elu.grt!.1'1k~ mi21att a j obbl il bat a z e lőbbi módon r ézsut előre
csusz t a t juk.J + a moti.vu.!n. elso fázis á t r.le g i s'mé t e l j ük d + j obb1ábba1, kLs
térdhajlitással tal p on cl ))a1 mellé ug r unk, mi ala t t a ball:í bat bok8J'Dagas~
ság ig a jobb ru ell é emeljiik J Ismétlé s e l lenkező 1<3.bba1. Hitmusa ~ , JJ J J

lO u motivum : Jobblábbal r,ézsut előre lé pünk J + bal l ábbal talp.on csusszan~

~-;:;-lié lépünk (ó.' testsulya j obbl áb ol1 ma rad) I smétlés ellenkező <. '

lábba.l. Ri t musa: JJ
 I . lrC~I

O. O· b. ~ G. ~ d. Q ~ f. ~
fl. g. ~ h. ~
3. ab~a

I I

prLDAK
h.

~l\1
~ ~.
~ ~,. ~
. i
9·
f· U2J
fl.. 2. 3. 4. 6. 7:
d.
C.

b-
l=bLADAT
1. Q.

1. 2. 4: .. , ... 8.
 IL li CK[

2.

I I

-pr LDAK

i. 2. }, 4. 5. 6. 1. B. 9. io.

frLADAT

). ..
 N. UCK[
ABRAK

~I~ ~
1. 2:
lE:
;.
lli
~j1 ~;{ 'Yk-~Y~
4 . ;. 6. f. 8.

9. OJ] .iO.tiIO tt.OO ~l.[[] n.CH] tlt.[!]] t5.lIl· 16.1]]

I I

PI1DAK
o

.1 .
r~
tg~ J!

U
. ~

" • J

,
'~! . :~
JO. .'
2. 4. 8.
·l 'ij
~TI~ ~II
~rl j
:T-l·~:~
i
:
l
. I i
. I tO>
l /t~
--- r"__ ~_h~{

~ :-
! e/' 'I . f .

.{
1. ,J 5. 6. "1- 9. 10. it. 12 .

" 1=I1ADAT

1. 2.
3. .' 4.
 . ,
ABR~,K

=DJ !tOT; JJJ"JIT [[D) LlfaüJ"' rn

1. l. l 4. S. ~ . ~,: 1. s~
()
9.

PÍ1DAK

r'f'i ~
,'. ".'1·1

.~ ~
(. ;.... 90.

2.
(
ITmI
'l:

Iro. 9 c. U.

,. Itb. 5b. 6b. 8 b. '3 b. io.

FrlADAT
 •
''1 L[CKk
· ptlDÁK ·

t. 2. 4. ,6 . 1. 8~. 8 b.

, i iI.
jj

91:>. to. . . U. il. 15. ,16. '

, 'o .
, "

,·fELADAT
=

: ,.:. o, ' :.: . "

•.': L

,":' ' .
" :',
_L,," .
1. 1. ir ..' . . ,. " ", . , ~ ' :
. . .; ..:

" O . '

' . '

" ,

:.:
....
 11 L[CK[.
ABRAK.

x
1.
[!]
~~
2.
~
),
[lJ
4. 5. 6. 1. 9. 16. 11

.'
~~ ~ 1--. ~
rn nJ CI] [TI cll
II
[ll [ll
+ ernJ--k
[ll ~
L JI]t
OX

12. 13, 14. 15. 16. H ts. 19. 20. 2.1. n. 23. -

pí LDA f.\
?

r~1 .
~b I ~ .
9$>

JlL,
x . I
6.) _ 8. to.
• I
.." ~

2. 3. 5. 7. 9. 11. 12. 1:> 1ft.

1= ELADAT

., '

~
t ~. Lr. :W ~ 6 ··1
 2Il LI:CK[
ABR AK.

mE
}. 6.
Glli
1. 6.
" :.

""

2.
- 4.

&.

l="!;LADAT

-
t.

.. dl' .
 VI[ l[(KL
ABRAK

[ll t
L
· rul
2.
ml Q11 [lj

7. 7.a. 8.- ' . . 8.0. 9. 10.

"p f.1D,6·K

:zz AA

It.D. .. ·w

•
k<
~. .
AA
~

't.a... 9.a 11 .

l= t"l ADAT
...
l
T
,
/
 -:;:.

lIT"
!ff(-1 f..

"IF., tF- ~F , 4~

1ii/3Jr ~.3- .,.u-u- 4 p -I- j~t., .e. ~(-&;.. P+- M . ..-(.e. ..feí- J> of- re .
. ~ ~~f. j'-I- ~-e ~-&í- P f /ett 4~&tJ f' ~· ~.P· ~r .f ·
(ot :: .íT:rJ J7J ( ~~ ~~ . .
Iif1(' . ~~ ~.e.--~~~..t /-.;...eJC-, -I)....IJe,JP. 1! ,:.( e .~ -4- 1--&R-fö ....
A.;;..tr .e;~ A le.~ J -f- ,.-&[e,. ~'1..l~~~ ~l.-R. · ~ ~ ­
~r ~ -e.vtc" ~ ~~ ~~ ~~ ~ ~r
1:,- .. A.~ J +- [..eac..(3.... ~~ ~f ~ &1.. t~4
 ""'" ~ec:t ~~ '- I~~ --!~-~ ~'" ..' 1"" i-&{"'- ~~
~1:.e. . -J'C.. e--<..t~ I ~,~ ot -~ .aJ___~ ~- ~
~ ~-/::r-"'"' ~~ It "'-~ r J. ~ ::..f ./ ..' J / :~~
~A~~. .
).!t/,/ ~ r~.e. -e'.,..,...;r i~~ .1 ~ ---r--~~ ~ (MB{..o.. ~
fit- f«r~ I" ':. gR.[r ~"'- á~4.. ba.J;-~rJ I k ~ J.J
'-1 ~( 2- J
~~ ~,v~-1-e;2ef'l ;~ ~'.ae--R -L~ .

Jf13/~ ~~:e~~ P:Jv~~~-eeí-i!-t-~

~~ ~~t- J + .A;---éQ..{..&- ~~ " j:e. ~::~) ~~
../-t[..c' ~-4. ~ ~~ ...l {O/I- ...er- ~~'C".e... ~"-~-6...a ~~~í- J ~
-+ /~-t- ' .--e.. eo- _..a.e.; ~'-.P- ( ~--t~- -ht'tr ~ ~4'r ., 7 ~
~ _ ~ .. ~ ~~ .f / ~ : .T7 .f,.l/.J...I ~
" ·k ,

"li, .~
I

"
.~.

T ~ T Ji
~ 714\ : ,,/?

-:;;:::'<'/ - -

r""v.-~. ~~-(
,--
.
-y 'fi~~ ,e~~ -&(-:-t.. J +- 1~-fJ8...Il 1. ~. e.-2r' ~~ J
"fa I. . ..I + -- - l.. _ .1/
of--~~ ~:t ....~--" ) +- i~~ ~ -4' .a- .:~ -~ Jí ,.
1u- ...~.e.b ~ r--t=--',t~ JJ ; R. . : .' J JJ J .., J J .,
J[ ~ t ~
~ f'~~"e.-t -l:"'--i" _~-t-,-~ P-r /~'~ 41.- ~.tj:.. c..04( ~~~ j')1-
~~~ ,.e__~ ~ .'T""~~~ ~..e{~. R. n,,'/fiJ
r ~. . JI _ """,~5:."~
~ ~~ ~i<'. -rt. - ...,..,.. 1 -~ I[. ,'-4.f.(,. ~-e~( .1' + j~~ ~
..--f-ji-e. ,. . 't. /"-1-l" . (---:j '\ ~ .~-f:4:' -~ ~~-e .rt ~~ ~-(j ....
~ ~-e.c. -~. I ~~ ot. j~. ~ (.;U p.e;;.;;- " j tr.. ~I/
~,--..c. r.iet[, ~Ce.......e---! e..~ ~ { (~. ; n J/ J:r .I .
;) ~~ ~ e4t "i'C ~ . P r~~~~rt~~ter 4r:'-~ .P t J~"~
~ ~-' J + ~~e ~ -;-r' .t> -I- i~ ~. . ..Dl/' lef.;.'-A .p ;t- 't

I r ~ . ~~ ~--e)
. ~~ ~- .a.~'-A. • . tA~:..t... .::t~~'~~J~ .
~ .: .7 'O' Ifl .'IJr .J - ~ IC"'..T ~ .;U.e.+.-( ~ ~,,......J~'-=~ .
c;} ~~"-' ~ '"'"1 ' " ~ I ~J co ~~ "t f;f't:>f. F-(ö.!f('" '\ /.e4.~ e-4."~ .r 0f-
-+- ;:-t . ~ (- . (-'] ~ ~r:e. rtW €F - ( .. - ...,t.aAta.f?r 4.~'f" f"

~ ~ . ~ ~'tJ"-. ~..Qf ~tt;:';- «. ~..e e.1e ~.Jr ~

r
I "...--) ... /.f"re.. <\.

A'~ ~.0c- ~ J i ~ ' e.,Rt. ~~ ~, R :/.{JJ(J fl

lj ~'~.e.:e.w 'fe(~'t!~'t':l--e ~e.c.- ~ lJ.,. f..:.'-e ...,.. . ", .ee-· ~I
r--:.-t.t.c..~ ~e.. rl~ ~~~ . fl 1- ..' ..: -i-&rl" --U-I-e-.R z:,....". . ~
y-é-t.f!--jt. --ve ..lc-~~ fl-+ -&--r~ ~i~ '",,,, . ~~.r ~ .......t.J-e.! o\..
.e..e ... . ot.').p_~ ~4k tr'\.. ~-t'.r-.. -a:. . ,.t..;:e l> ~,. . ef~~ ~~ ~-e , J\J.-A.......JL
T, ~ .e- ~-A... fl + -.-te-"1~k ~ ~ 'z ~- e"u. ' ~ ~( )fJ
.,... ~~. -If.e ~M- ~~A..~ J i R. , Jl JI n.' i ~ ' ~ .f.~~.
v.~ ' (~~~ i,
r"

ffi -
3

,
ill
·.