Lányi Ágoston

Néptáncolvasókönyv
NÉPZENE · NÉPTÁNC · TÁNCHÁZ

Szerkeszti
LELKES LAJOS
 Lányi Ágoston

Néptánc-
olvasókönyv

ZENEMŰKIADÓ BUDAPEST 1980

A táncírás műszakirajzait készítette
Szőkéné Károlyi Annamária

Lektorálta
Lugossy Emma
Martin György

© Zeneműkiadó Vállalat, 1980

ISBN 963 330 351 6
 Előszó

A magyar néptáncot bemutató tanulmányok és összefoglaló munkák

már több száz táncfolyamatot és motívumok ezreit közölve tették hoz-
záférhetővé a gyűjtő- és kutatómunka eredményeit. A táncpublikáció és
az elméleti tanulságok széles körű megismerését és felhasználását azon-
ban nehezíti az, hogy a hazánkban már 1947 óta alkalmazott táncjelirás
még csupán a felsőfokú oktatóképzés tananyaga. A művészeti és peda-
gógiai munkában, a hagyomány ápolásában részt vállalók nagy többsé-
ge számára sajnos még ma is hozzáférhetetlenek a kinetogrammal közölt
táncok, illetve csak közvetve ismerhetik meg ezeket, mivel a táncjelirás
olvasása még nem terjedt el szélesebb körben. Kötetünk a néptáncked- .
velők nagy táborának kíván útmutatást adni a jelirással megjelent tán-
cok olvasásához.
A célkitűzésnek megfelelően a táncírással közölt eredeti motívumok
értelmezését, olvasását párhuzamos szöveges leírás segíti, valamint a
néptáncaink lejegyzésében használt jelrendszer ismertetése. Az egyes
mozgásjelenségek írásmódját magyarázó szöveg közti példák mindig
eredeti néptáncmotívumok, amelyeknek származási helyére megnevezé-
sük utal. A többszáz motívumot felölelő, olvasó gyakorlatnak szánt pél-
datár pedig néptáncaink legjellemzőbb formakincséről törekszik átfogó
képet adni tánctípusok szerinti csoportosításban.
A magyar néptáncmozgalomban és a néptánc lejegyzésben jelenleg
használt jelírásrendszer elméletét és gyakorlatát Szentpál Mária mun-
kássága határozta meg. A nemzetközi Laban-kinetográfia adoptált vál-
tozata a Laban-Knust alapkoncepció mellett Ann Hutchinson bizonyos
módosításait is figyelembe vette. A jelírás értelmezéséhez tehát a kiala-
kult hazai gyakorlatot vettük alapul.
A Laban-kinetográfia részletes, elmélyült tanulmányozására, elméleti
problémáinak megismerésére hazai és külföldi szakirodalom egyaránt
rendelkezésre áll. Az alaposabb megismeréshez a következőket ajánljuk:

5
Laban, Rudolf: Schrifttanz : Methodik, Orthographie, Erliiu-
terungen. Wien- Leipzig, 1928.
Laban, Rudolf: Principles of Dance and Movement Notati-
on. London 1956, 1975.
Knust, Albrecht: Abrissder Kinetographie Laban. Hamburg
1956; Leipzig 1957.
Hutchinson, Ann: Labanotation New York 1954, 1970, 1973.
Lugossy Emma-
Gönyey Sándor: Magyar népi táncok. Bp. 1947.
Lugossy Emma: A táncok rendje (A Magyar Népzene Tára
III. B. Lakodalom c. kötetében) Bp. 1956.
Sz. Szentpál Mária: Táncjelírás (Laban-kinetográfia). I. k.: 1964,
1976; II. k.: 1969; III. k.: 1973. Bp.
Sz. Szentpál Mária: A mozdulatelemzés alapfogalmai. Bp. 1967,
1978.
 Alapfogalmak :
irányok, időtartam és a lépés
A néptáncaink lejegyzésére is szolgáló táncírási a mozgás térbeli és
időbeli tényezőit egy jelben sűrítve fejezi ki. A térbeli irányok jelölésére
nyolc jel szolgál s ezek három magassági szinten - mély, közép és magas
fokon - variálva alkalmazhatók. A mély irányjelek feketék, a közép
irányjelekben pont van, a magas irányjelek pedig vonalkázottak. Az 01-
dalirányjelek éke jobbra vagy balra, a rézsút jelek hegye pedig a megfele-
lő rézsutas irányokba mutat. Az előre és hátra iránynál bal, illetve jobb
irányjelet különböztetünk meg. Minden jel a középen látható - s
az alapirányt jelölő - téglalapból vezethető le (l. 1. ábra).
A táncírás ötös vonalrendszert használ, melyből csak három vonalat
húzunk meg. Kockás papíron három kocka szélességben húzunk két
függőleges vonalat, majd a középső kocka felezésében egy középvonalat
és megkapjuk a vonalrendszer három vonalát. A középső vonal afővo­
nal. Ennek a bal oldalára írjuk a bal, a jobb oldalára pedig a jobb testsú-
lyos láb mozgásait. A baloldali vonal belső oldalára a bal, a jobb oldali
vonal belső oldalára pedig a jobb, levegőben lévő láb mozdulatait.

l Csupán a magyar néptáncközlésekben alkalmazott jelírás rendszer legszükségesebb

alapjainak ismertetésére szorítkozunk részletes elméleti, rendszertani magyarázatok nél-
kül. A nemzetközi érvényű Laban-kinetográfia felszabadulás utáni magyarországi, immár
több évtizedes alakulása a megjelent táncközlésekben, összefoglaló munkákban, tanjegy-
zetekben s az intézményes oktatásban (Állami Operaház, Színművészeti Főiskola, Állami
Balett Intézet, Népművészeti majd Népművelési Intézet) is tükröződik. A Laban-táncírás
külföldön kialakult regionális - nyugat-európai és amerikai - változatai a hazai fejlődés
egyes szakaszaiban külön, majd összefonódva is érvényesültek. Lugossy Emma munkájá-
ban közvetlen mestere, Albrecht Knust módszerét módosítások nélkül követi. Az utóbbi
két évtized néptáncközléseiben használt verziót az ICKL (International Council of Kine-
tography Laban) munkájában szintén résztvevő Szentpál Mária alakította ki a 60- 70-es
években közreadott tanjegyzeteiben. Az eredeti Laban-Knust féle rendszert esetenként kie-
gészíti az ettől olykor kismértékben eltérő, gyakorlatias amerikai változat szemléletével és
jeleivel is, s néhány speciális magyar rövidítést, írásmódot is alkalmaz. A nemzetközi írás-
módtól való néhány eltérés re további jegyzeteinkben utalunk.

7
 bal II I őre jobb előre

balra rézsut " / jobbra "rézsut

e lóre ' " "" / elore

~ ~~ ~ ~ ~~ ~ ~ ~~ ~
balra ~~ I ~-. jobbra ~ ~ ~ ~ ~ ~

.
balra rézsut
/,~,~~
/ "" Jobbra rezsut
. ~~~~ ~~~~
hátra '" hátra

bal hát ra jobb hátra

l.ábra

A középső vonal bal, illetve jobb oldalára írt téglalap az alapirányjel,

a kiindulási helyzetet jelölő alapállás (1. pozíció) (1. 1. példa).
Természetes alapállásnak azt a mindkét lábon testsúlyos, összezárt
sarkas helyzetet tekintjük, melynél a lábak kb. 30--35°-os szögben kifelé
fordulnak. Minden példánkat (míg a forgatás mértékét külön nem jelöl-
jük) ezzel a természetes kiforgatással kell végrehajtani. Az alaphelyzetet
mindig kettős vonal (nálunk egy vékony és egy vastag) választja el magá-
tól a motívumtól. Az alaphelyzet jeIének hossza két kocka (ez rövidül a
kettős választóvonal vastagságával). Ha a kiindulási helyzet alapállás, el
is hanyagolható a jelölése (mert ezt ismertnek tekintjük) és csupán a ket-
tős záróvonal marad meg. Ezt viszont minden esetben ki kell írni, mert a
motívum kezdetét jelzi.
A táncírás az időtartamot az irányjel hosszával jelöli. Ábránk mellett
az előre irány hossza jobbra kivetítve is látható, mellette J ritmusérték-
kel. Később ezt csak olyankor írjuk ki, ha a két kocka hosszúságú jel
időtartama nem J
A táncírást alulról felfelé olvassuk.

8
l. Járólépés : J J
Jobb lábbal előre lépünk J + bal lábbal előre
lépünk J
[
A természetes lépés nagysága kb. egy lábfejnyi
tá vo Iságo t jelent. Két lépés után egy vastagabb
j. . vonallal jeleztük a motívum végét. Vastagabb
vonal jelzi az ütemhatárokat is. Ezek négy, hat
vagy nyolc stb. kocka után következhetnek
aszerint, hogy 2/4, 3/4 vagy 4/4-es stb. a motÍ-
vum.
A motívumok helyes értelmezése s eltáncolása
miatt tudnunk kell, hogy férfi vagy nő táncolja-e
a motÍvumot. A táncírás a táncosok jelölésére a
térrajzoknál is alkalmazott férfi és nő jeIét hasz-
nálja félkörÍvvei bekerÍtve :® ) @
A fekete a férfit, az üres kör a nőt jelöli. Tánc-
Írás példáinkban tehát a motívumok alatt min-
dig feltüntetjük, hogy férfi vagy nő táncolja a
motÍvumot. Ha viszont a motÍvumot mindkét
nem beliek táncolhatják, egyik jel sem szerepel a
motívum alatt. (Szöveges leÍrásainkban ezt egy-
általában nem említjük, mert a motívumok alatt
a férfi vagy nő jele erre világosan utal.)

2. Oldalazó: J
Jobb lábbal oldalt lépünk J + bal lábbal a jobb
mellé lépünk J

Elhagytuk az alapállás t s csak a kettős vonaIIal

jeleztük a motívum kezdetét. A táncírás szemlé~
lete szerint minden lépés után alaphelyzetbe kerü-
lünk, tehát a jobb láb oldalt lépése után a bal
lábbal való mellé lépést már csak alapirányjellel
kell kifejezni. Vigyázat, itt mellé lépésről (és

9
 nem zárásról) van szó! A testsúlyt tehát a bal
lábra kell helyezni és a jobb lábat szabaddá kell
tenni.

3. Helyben járás: J
" lábbal helyben lépünk J + bal lábbal hely-
J Jobb
ben lépünk J

A jobb és bal alapjel világosan mutatja, hogya

lépések nem térnek ki semmilyen irányba, vagy-
is helyben lépünk.

4. Váltólépés v. sasszé: n J n J II
Jobb lábbal előre lépünk )l + bal lábbal a jobb
mellé lépünk )l + jobb lábbal előre lépünk J +
r bal lábbal előre lépünk )l + jobb lábbal a bal
r. ~ mellé lépünk )l + bal lábbal előre lépünk ~

I~ A két rövid és egy hosszú jel jól érzékelteti a mo-

l tívum n J n J ritmusát.
I~

5. Ugrós: ~ J J J-D J II
---------- Jobb lábbal oldalt lépünk )l + bal lábbal a jobb
elé keresztbe lépünk)l + jobb lábbal a bal mögé
J keresztbe lépünk )l + bal lábbal oldalt lépünk )l
~
~
+ jobb lábbal a bal elé keresztbe lépünk )l +
~ bal lábbal a jobb mögé keresztbe lépünk )l '+
3 jobb lábbal oldalt lépünk J
~
~ Négy rézsút irány szerepel, mindegyik kereszt-
irányként. Először állapítsuk meg a motívum
ritmusát, majd táncoljuk el. A motívumban sze-
replő keresztirányok a fővonal felé mutatnak.
Következő példánk rézsút irányai kifelé mutat-
nak.
10
 n
Jo{Jáb~al JLsút előre lépünk .fl + bal lábbal a
6. Váltólépés:
J
r jobb mellé lépünk .fl + jobb lábbal rézsút előre
lépünk J + bal lábbal rézsút előre lépünk .fl +
~ jobb lábbal a bal mellé lépünk .fl + bal lábbal
t rézsút előre lépünk J
1
l A váltólépés most kétlépésnyit jobbra, majd
1 balra rézsút előre halad. Az irányba lépések tán-
colásakor ügyeljünk az egy lábfejnyi távolság
megtartására. A lépések közben a test minden
része a kiindulási irányban marad.

A térdhajlítás és emelkedés
Eddig a három jelcsoport közül csak a középső szintűeket használtuk
(azaz nyűjtott térddel talpon táncoltunk), mert ezek felelnek meg a termé-
szetes láb- és térdtartásnak tánc közben. Az irányjel mély fokával (a fe-
kete jelekkel), a térdhajlítást talpon , a magas (vonalkázott) jelekkel pedig
a nyújtott térddel, lábujjon táncolást jelöljük.

7. Térdhajlítás és emelkedés: J J J J II
A térdet meghajlítjuk J + a térdet nyújtjuk J +
nyújtott térddel lábujj ra emelkedünk J + talpra
ereszkedünk J

- r---

II
8. Friss csárdás: ~
~ II
A térdet meghajlítjuk ~ + a térdet nyújtjuk ~

9. Friss csárdás: ~
~ II
Kiindulás térdhajlítás. A térdet nyújtjuk ~ + a
térdet meghajlítjuk ~

A két motívum (8- 9.) folyamatában azonos,

csak a fázisok sorrendje fordított s így a zenei
hangsúlyhoz való viszonyuk ellentétes.
10. Friss csárdás: n ~ I n ~ II
Jobb és bal lábbal helyben lépünk n+ jobb
lábbal térdhajlítással helyben lépünk ~ + bal és
jobb lábbal helyben lépünk n+ bal lábbal
térdhajlítással helyben lépünk ~

A két n ~ ritmusú motívumot ütemvonal

választja el, a friss csárdás 214-es ütemű zenéje
miatt.

~ lálb:1 t;rdJljlítással helyben lépünk ~ +

11. Friss csárdás: ~

jobb lábbal oldalt lépünk) + bal lábbal a jobb

mellé lépünk) + jobb lábbal térdhajlítássalol-
dalt lépünk ~ + a jobb térdet nyújtva, a bal lá-
bat a jobb mellé zárjuk ~

E hosszabb friss csárdás motívumban is 214-en-

ként húzunk ütemvonalat. A motívum utolsó
fázisában találkozunk először a zárással, ami-
kor a testsúly mindkét lábra, alapállásba kerül.

12
 Itt a jobb láb alapirányjeIét is kiírtuk, mivel
jobb térdünket is ki kellett nyújtani ahhoz, hogy
a bal lábat mellé zárhassuk. Először lassan,
majd friss tempóban táncoljuk a motívumot.

12. Friss csárdás: J J In J I J t lj

Bal lábon lábujjra emelkedünk J + jobb lábbal
térdhajlítással helyben lépünk J + bal és jobb
o
lábbal helyben lépünk~ - J + bal lábbal térd-
..I hajlítással helyben lépünk J + a bal térdet ki-
nyújtva a jobb lábat a bal mellé zárjuk és ebben
a helyzetben maradunk J t
~
r- Az első fázisnál az ún. kapcsolójel <> arra utal,

I hogy nem helyben lépésről (vagyis testsúlyáthe-

Iyezésről) van szó, hanem csak lábujj ra emelke-
désről. A szünet jele o kis karika. Ezt az irányjel
fölé, a fővonal mellé írjuk. Mivel a testsúly azon
a lábon marad, amelyik fölé írjuk, "marad jel"-
nek is szoktuk nevezni. (A szünetjel addig van
érvényben, míg az illető lábbal valami mozgást
vagy a másik lábbal testsúlyos mozgást nem
végzünk.)

13. Lippentős: ) J i I J i ) l'

Jobb lábbal oldalt lépünk) + a bal lábat a jobb
mellé zárjuk és ebben a helyzetben maradunk
J i + jobb lábbal térdhajlítással terpeszállás-
ba lépünk (testsúly mindkét lábon) és ebben a
helyzetben maradunk J i + bal lábbal a jobb
mellé lépünk )

A táncírásban a karika és az azt követő üres

cé; hely szem léle tes en fejezi ki a szünetet. A 2. fázis-
ban a bal láb mellé zárásánál nem kell a jobb

13
 lábra újból kiírni az alapj elet, mert ezt a szünet
jellel helyettesítettük. Az előző , I 1- 12. példánk-
ban ezt az írásmódot azért nem alkalmazhattuk,
mert nem volt valódi szünet. A jobb lábat,
amelyhez zártuk a lábat, még nyújtani kellett.
A szünetjel hajlításban maradást is jelentett vol-
na, mint itt, a terpeszbe lépés után. A terpeszbe
lépésnél alkalmaztuk az ún. kapocsjele/ [J, mely
ebben az esetben azt jelenti, hogy jobb lábbal
úgy lépünk terpeszállásba, hogya bal láb azon a
helyen marad , ahol volt, vagyis csak a jobb láb
távolodik el és az érkezés terpeszállás (II. pozí-
ció). Ezt a kapocsjelet tehát a szin/váltással tör-
ténő pozícióba lépésnél alkalmazzuk (itt nyújtott
térdű alapállásból léptünk térdhajlítással ter-
peszállásba), s utána mindig az érkező pozíciót
írjuk.

14. Bagi friss csárdás: J J I J t I J J I J t I

Jobb lábbal oldalt lépünk J + bal lábbal a jobb
mellé lépünk J + jobb lábbal térdhajlítással ter-
peszállásba lépünk (testsúly mindkét lábon) és
ebben a helyzetben maradunk J t + bal láb-
baloldalt lépünk J + jobb lábbal a bal mellé lé-
pünk J + bal lábbal térdhajlítással terpeszállás-
ba lépünk (testsúly mindkét lábon) és ebben a
helyzetben maradunk J t

14
 A körben és párban táncolás
A motívumok helyes értelmezése s eltáncolása miatt tudnunk kell,
hogya motívumot esetleg körben vagy párosan, egymással szemben
vagy elfordulva kell táncolni, s azt is, hogy a motívummal egymás körött
melyik irányba forgunk vagy a körben merre keringünk. Mind a páros
forgóknál, mind a körben táncolásnál egy elképzelt középpont körött
forgunk, illetve keringünk. A kör középpontjához való viszonyt az ún.
sugárfrontjellel érzékelteti a táncírás és jelölésére a motívum alatt elhe-
lyezett párhuzamos (parallel) jelet alkalmazza e;J. A kör középpontjával
szembeni táncolás t a jel felső részének közepén levő karika fejezi ki: 1:1.
Ha féljobb menetirányban állunk t:l (a karika a bal felső sarokban), s ha
félbal menetirányban : ~ (a karika a jobb felső sarokban). (Bővebben
lásd a 65. oldalon.) Ha a motívumot párosan táncolj uk, akkor azt is
meg kell jelölnünk, hogy milyen a párunkhoz való térbeli viszony (pl.
szemben táncolunk egymással vagy jobb, ill. bal váll felé eltolódva).
A páros viszonyok jelölésére a -'\iL (kettős karika, s alatta vonal) jeltípust
alkalmazzuk. Ez mindig ellentétes frontirányú páros viszonyt jelöl, ez
esetben azt, hogy
- szemben állunk egymással. Ezt a jelet is a motívum alatt kell elhe-
lyezni.
A következő jel is ~ egymással szembeni térbeli viszonyt jelöl, de
- egymáshoz viszonyítva balra rézsút előre állunk (bal váll felé eltolód-
va).
Ennek az ellenkezője: ~ amikor
- egymáshoz viszonyítva jobbra rézSút előre állunk űobb váll felé elto-
lódva).
E jel alkalmazását úgy értjük meg legkönnyebben, ha magunkat a ket-
tős karika ellentétes oldalára képzelve következtetjük ki párunk térbeli
helyzetét. Pl. <§.\ jel esetében a kettős kör tőlem balra van, tehát
- egymás mellett ellentétes frontban egymástól balra állunk (egymás
balján) ill. 12l
- egymás jobbján .
I? I
W l!L:J
15
 Azt is jelölnünk kell, hogy a motívummal a körben jobbra vagy balra
keringünk, hogy párban egymás körött merre forgunk. Az egymás kö-
röttiforgást és a körben keringést az "íves út" jelével fejezzük ki, mely
egy függőleges vonal, két végén jobbra vagy balra döntött kis ferde vo-
nalakkal határaival ~. Az első a balra - a második pedig a jobbra kerin-
gés és egyben az egymás körötti forgás jele. E jeleket a vonalrendszeren
kívül a motívum hosszában a megfelelő oldalra írjuk (az egymáskörötti
balra forgás, ill. keringés jeiét a bal, az egymás körötti jobbra forgásét,
ill. keringését pedig a jobb oldalra). Abban az esetben, ha a motívummal
jobbra és balra is íven táncolunk;, az ide-oda keringés, ill. forgás jeiét a
vonalrendszer jobb oldalára írjuk 2•

A levegőben lévő láb mozgása

A levegőbe emelt lábat ugyanazokkal az irányjelekkel írjuk, mint a
súlyt hordozó láb irányait, csak ezek nem a középső, fővonalra, hanem a
két szélső vonal belső oldalára kerülnek. Példánk egy nyújtott lábbal
történő lábemelés előre, jobb, majd bal lábbal.

15. példa: J J J J , J J J J II
T estsu' Iy a ba ll'a b on.. 'A'JO bb I'a bat me'I yen eI"ore
emeljük (ez 45 -os emelés) J + a jobb lábat a
0

vízszintes ig előre emeljük (középmagasság,

90 -os emelés) J + a jobb lábat magasan előre
0

emeljük (magas irány, 135°-os emelés) J + a

2 A Laban-Knust táncírás szemléletében a jobbra-balra forgásjel együttes alkalmazása

tkp. semlegesít i egymást. Ez a rövidített írásmód az amerikai verzió ból származik.

16
 jobb lábat a bal mellé zárjuk J + a bal lábat
mélyen előre emeljük J + a bal lába t a vízszin-
tesig előre emeljük J + a bal lábat magasan elő­
re emeljük J + a bal lábat·a jobb mellé zárjuk J

A motívum kezdetén a karika a bal láb helyén

azt jelöli, hogyatestsúly a bal lábon marad, s
így nincs akadálya annak, hogy a jobb lábat a
levegőbe emeljük. A levegőben levő lábnál is a
három magassági szintre utaló irányj eleket alkal-
mazunk. A mély fok (a fekete irányjel) 45 -os 0

emelést jelent. A középső szint 90 0 -os levegőbe

emelést, míg a magas (vonalkázott jel) 135°-os
emelést jelent.

~mo~vu~te~elő~ővel (ún. auftakt) kezdő­

16. Kisharang: J
dik. Ütem előtt a bal térdet meghajlítjuk, mi"
alatt a jobb lábat mélyen oldalra emeljük J +
jobb lábballábujjon a bal mellé lépünk) + bal
lábballábujjon oldalt lépünk) + jobb lábbal
térdhajlítással a bal mellé lépünk, mialatt a bal
. lábat mélyen oldalra emeljük J + bal lábbal láb-
ujjon a jobb mellé lépünk) + jobb lábbal láb-
ujjon oldalra lépünk) + bal lábbal térdhajlí-
tással a jobb mellé lépünk, mialatt a jobb lábat
mélyen oldalra emeljük J

A motívumot eddig mindig két (egy vékony és

egy vastag) vonallal indítottuk. Mivel itt ütem-
előző fordul elő, ezt a kettős vonal után írjuk, de
egy újabb vastag vonallal választjuk el magától
a motívumtól. Az ütemelőzőben a kapcsoló jel
mutatja, hogy bal lábbal nem lépünk, csak a tér-
det hajlítjuk, s így itt a jobb láb irányjele azonos

17
 hosszúságú a bal láb hajlított térdű alapjeiével,
míg a 3. és 6. fázisban az oldal irányjel valamivel
rövidebb. A jobb lábat ugyanis a bal láb térd-
hajlitásával egyidejűleg is oldalra emelhetjük,
míg a lépésnél először be kell fejeznünk a test-
súly áthelyezés t ahhoz, hogy ezután megkezd-
hessük a másik láb oldalra emelését. A később
kezdődő rövidebb jel tehát az oldalra emelt láb
természetes késését fejezi ki.

A motívum ismétlése
A táncírásban két egyszerű ismétlőjel alkalmazása teszi lehetővé, hogy
a motívumot nem kell többször leírni. Az ismétlőjelek segítségével kife-
jezhető a motívum azonos vagy szimmetrikus ismétlődésmódja is. Az
azonos ismétlés jele két vízszintes vonal, mely a motívum kezdetén balra
kívül, a végén pedig jobbra kívül helyezkedik el, vagyis közrefogja az is-
métlendő motívumot.

17. Friss csárdás: ~

~ II
Jobb lábbal térdhajlítással oldalra lépünk ~ + a
jobb térdet nyújtva, a bal lábat a jobb mellé zár-
juk ~ A motívumot azonosa n ismételjük.

A szimmetrikus ismétlésnél balra alulra a két vo-

nal fölé és jobbra fölülre a két vonal alá két-két
pontot is teszünk.

18. példa: n ~
Jobb lábbal oldalt lépünk .p + bal lábbal a jobb

IH
18
===
mellé lépünk .p + jobb lábbal térdhajlítással
helyben lépünk ~ Szimmetrikus ismétlés.
 (A tánCÍrás további - négyfajta - külső ismétlő
jeiét néptáncleírásainkban csak elvétve használ-
juk.)

IH·
19. Egylépéses csárdás:

..'
_
J J II
Kiindul~s szemben egymással. Jobb lábbal 01-
dalt lépünk J + a bal lábat fél súllyal záljuk J
A férfi motívuma. A nő a motívumot szimmetri-
kusan táncolja.

~) (0.6• .02. A csárdás zárólépését félsúllyal táncoljuk, mert

így tudjuk a bal lábbal megismételni. A Jélsúlyt
úgy jelöljük, hogya fővonalra kiírjuk a súly t-
hordozó lábbal megegyező mély irányjelet,
vagyis ez esetben az alapirány jeiét. Példánkban
kiírtuk a férfi és a nő jeIét is, de a nő jele alatt
megjelent a szimmetrikus ismétlés jele (két vo-
nal, fölötte két pont). Ez mindig azt jelenti,
hogya motívumot férfi és nő egyaránt táncolja,
de a nő szimmetrikusan járja. A férfi és nő jele
mellett az egymással szemben jel van.

20. Kétlépéses csárdás: J J J J II

Kiindulás szemben egymással. Jobb lábbal ol-
dalt lépünk J + bal lábbal a jobb mellé lépünk
J + jobb lábbal oldalt lépünk J + a bal lábat
félsúllyal zárjuk JA férfi motívuma. A nő a mo-
tívumot szimmetrikus an táncolja. Szimmetrikus
ismétlés.

Itt a negyedik fázisban jelenik meg a félsúlyos

zárás, vagyis a súlyhordozó lábbal megegyező
irányjel mély foka van a szélső vonal belső olda-
lán. Jelöltük, hogya nő a motívumot szimmetri-
kusan táncolja, valamint az egymással szemben
állást.
19
21. Keresztező cifra: J ../ n J "
Utemelőzőben a bal térdet meghajlítjuk, mialatt
a jobb lábat mélyen elölről, mélyen rézsút előre
íveljük J + jobb lábbal térdhajlítással oldalt lé-
pünk, mialatt a bal lábat a jobb elé keresztbe
lendítjük ) + bal lábbal félsúllyal 'a jobb elé ke-
resztbe lépünk) + jobb lábbal térdhajlítással a
bal mögé keresztbe lépünk, mialatt a bal lábat
mélyen elölről mélyen rézsút előre íveljük J
Szimmetrikus ismétlés.

A motívumot az ütemelőzőben indítottuk, mint

a kisharang esetében, s a kapcsoló jel utal a
térdhajlításra. A levegőben levő láb melletti kis
ív jelöli a lábemelés folyamatos végrehajtását.
Az ütemelőző mozdulat a motívum végén ellen-
kező lábbal visszatér. A motívumot táncolva
érezhetjük, hogya bal láb keresztbe lépésekor
nem helyeződik a teljes testsúly erre a lábra,
mert utána gyorsan visszalépünk a hátul keresz-
tező jobb lábra.

22. Ugrós: J~ J~ J
Jobb lábbal oldalt lépünk) + bal lábbal fél
súllyal a jobb elé keresztbe lépünk) + jobb láb-
bal a bal mögé keresztbe lépünk) + bal lábbal
oldalt lépünk) + jobb lábbal fél súllyal a bal
elé keresztbe lépünk) + a bal lábbal a jobb
mögé keresztbe lépünk) + jobb lábbal térdhaj-
lítással oldalt lépünk J Szimmetrikus ismétlés.

Az elöl keresztező lépések ebben a motívumban

szintén félsúlyosak.

20
 Az ún . belső ism é tlőjel lehetővé teszi, hogy a
motívumnál kisebb egységeket, esetleg egy-egy
fázist is megismételhessünk.

n
B~bb;l 1dhajlítással helyben lépünk) +
23. példa:
n
jobb lábbal helyben lépünk) + a két lépést még
kétszer megismételjük n n + bal lábbal
térdhajlítással helyben lépünk J

Rövid szaggatott vonalkák jelzik az ismételt két

fázis határait, s az üresen hagyott részben a kis
átlós vonalka utal az azonos ismétlésre.

24. példa: l0 JUJ J-21n J I

Jobb lábbal oldalt lépünk) + bal lábbal fél
súllyal ajobb elé keresztbe lépünk) + jobb láb-
bal a bal mögé keresztbe lépünk ) + a három
lépéstszimmetrikusan ismételve még kétszer
megismételjük J J J J J J + bal lábbal
oldalt lépünk) + a jobb lábat a bal mellé zár-
juk J

Ez esetben három fázist választ el a szaggatott

vonal, s az első üres helyen a szimmetrikus is-
métlés jele (két vonalka fölötte két ponttal) sze-
repel, mert három fázist kell szimmetrikusan
megismételni. Mivel a három fázist újra meg-
ismételjük, a következő üres helyre már az azo-
nos ismétlés jele kerül, hiszen a szimmetrikus is-
métlés után ismét az első három fázis tér vissza.
214-es zenére táncolt 3/8-os motívum esetében
nem lehet a külső ismétlőjelet alkalmazni.

21
 Az ugrás
A tánCÍrás az ugrást helykihagyással érzékelteti.
25. példa: J J II
Térdhajlítással terpeszállásba ugrunk J + alap-
állásba ugrunk J Azonos ismétlés.
A kettős záróvonal utáni üres hely jelzi, hogy
ez esetben az ugrás ütemelőzőre történik, az
érkezés pedig ,,1 "-re. A terpeszugrás után az
üres hely - az alapállásba érkezés előtt - ismét
ugrást jelöl. A motívum azonosan ismétlődik,
. ezért a motívum végén visszatér az ütemelőző
helykihagyása.

26. Mars: n J
Kiindulás a jobb lábon. Alapállásba ugrunk)

~
+ alapállásban helyben ugrunk) + bal lábbal
térdhajlítással helyben ugrunk, miah,t tt a jobb

{!J lábat mélyen előre lendítjük J Szimmetrikus is-

métlés.
Az indítás kettős vonala után a jobb lábhoz írt
szünetjellel érzékeltetjük, hogya motívum nem
alapállásból, hanem a jobb lábról indul. Itt az
ugrást nem tudjuk helykihagyással jelölni, ezért
azt egy kis függőleges vonallal, az ún. cselekvés
- ez esetben súlytalanítás - jelével érzékeltetjük.
Az irányjelek közötti üres hely mutatja, hogy e
motívum minden fázisát ugrással táncoljuk.
A továbbiakban, ha egy lábról ugrunk el, a ma-
rad jellel érzékeltetjük, hogy melyik lábról indít-
juk az ugrást, s a cselekvés jel mutatja, hogy ug-
rás következik. A páros lábról indított ugrást
csak a helykihagyás jelzi.

22
27. Sárközi ugrós: n ~ II
_ Kiindulás a bal lábon. Alapállásban helyben ug-

~
. runk) + jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a
bal lábat mélyen oldalra lendítjük ) + jobb láb-
. bal térdhajlítással helyben ugrunk, mialatt a bal
-'-'- .. lábat mélyen előre lendítjük ~ Szimmetrikus is-
métlés.

Aballábnál megjelenő karika a ballábról való

indítást, a kis függőleges vonal pedig az ugrást
jelzi. Az irányjelek közötti üres hely azt jelenti,
hogy minden fázissal ugrunk.
Mint az utóbbi három példából kiderül, az ug-
rás jelölésénél mindig az előző fázist kell megrö-
vidíteni ahhoz, hogya földre érkezésnek a pon-
tos idejét jelölhessük.

IK~nd~IJszemben egymással. Jobb lábbal hely-

28. Lippentős: ~ ~

ben ugrunk ~ + bal lábbal helyben ugrunk ~ +

térdhajlítással helyben alapállásba ugrunk, s eb-
ben a helyzetben maradunk ~ t Azonos ismét-
lés.

A kettős vonal utáni üresen hagyott ütemelőző

a páros lábról indított ugrást jelöli. A páros lá-
bú ugrás után a szünetet a két kis karika mutat-
ja. A motívum ismétlése esetén a súlytalanítás
jeiét (kis függőleges vonal), mely az ugrásra
utal, mindkét lábhoz ki kell írni.

29. Bogyiszlói friss csárdás: ~ ~ I ~ t /I

Kiindulás szemben egymással. Jobb lábbal hely-
ben ugrunk, mialatt a bal lábat mélyen olqalra
lendítjük ~ + bal lábbal helyben ugrunk, mi-

23
 alatt a jobb lábat mélyen oldalra lendítjük J +
jobb lábbal térdhajlítással úgy ugrunk terpeszál-
lásba, hogya bal lábbal helyben ugrunk , és csak
ajobb láb távolodik oldalt J ~ Azonos ismétlés.

A kapocsjelet ugrásnál is alkalmazhatjuk: a ka-

poccsal kötött láb helyben ugrik. A motívumot
azonosan ismételtük, tehát mindig jobbra hala-
dunk vele. Figyeljünk azonban arra, hogya ter-
peszállás utáni alapirányjel azt jelenti, hogy a
fővonalra, vagyis a két láb közé ugrunk.

30. Mars: J
n u)temII eI"ott a baI ter
' det meg haj'1 'ItJU
. k (k
a apcso Io'
jel mutatja, hogy nem lépésről, csak térdhajlí-
tásról van szó), mialatt ajobb lábat mélyen elöl-
ről, mélyen rézsút előre lendítjük J + jobbra ha-
ladva alapállásba ugrunk )1 + bal lábbal helyben
ugrunk )1 + jobb lábbal térdhajlítással helyben
ugrunk, mialatt a bal lábat mélyen elölről mélyen
rézsút előre lendítjük J Szimmetrikus ismétlés.

Páros lábú ún. tovahaladó ugrásoknál a haladást

általában a vonalrendszeren kivül, az ún. "egye-
nes út" jeiébe írt irányjellel jelöljük (az "egyenes
út" függőleges vonal, alu}-fölül határoló vonal-
lal). Itt jobb oldalirány szerepel az egyenes út je-
Iében pont nélkül, ugyanis az egyenes út jelében
alkalmazott irányjeleket mindig pont nélkül ír-
juk. A jel kezdő vonala az ugrás indításával vág
egybe, felső záró von al a pedig az érkező irányjel
befejezésével. Mivel a levegőben megtett utat a
vonalrendszeren kívül jelöltük, semmi akadálya
sincs annak, hogy az érkezés pozícióját, itt az
alapállást, a vonalrendszeren belül jelöljük.

24
 A távolság csökken tése
A normállépéstávolságot (mely egy lábfej) külön nem jelöljük. Az en-
nél kisebb távolságok jelölésére alkalmazzuk a x -et vagy a kett ős * -et. Ha
a lépés távolságo t három részre osztjuk, akkor az egy x -el jelölt irányjel a
távolságot Ij3-dal, a kettős * -tel jelölt irányjel a távolságo t 2/3-dal csök-
kenti. A féllépéstávolságjele lK (kereszt fölül alul ponttal). A kereszteket
az irányjelek alá, a fővonal mellé Íljuk. Mivel ez esetben az irányjel a ke-
reszttel együtt tölti ki a ritmusértéket, az irányjelet kissé meg kell rövidí-
teni.

31. KétIépéses csárdás: J . J J J II

rr--r---r.-;:;:::.. Kiindulás szemben egymással. Jobb lá bbal ol-
dalt lépünk J + bal lábbal igen kis lépéssel ol-
dalt lépünk J + jobb lábbal kis lépéssel oldalt
lépünk J + a testsúly a jobb lábon marad, mi-
alatt bal lábbal félsúllyal , igen kis terpeszálIá s-
ba lépünk J Szimmetrikus ismétlés.

Az első jobb lábas lépés még normál lépés távol-

ságú, a bal lábbal már 213-dal csökkentett távol-
ságra lépünk, a harmadik jobb lábas lépéssel pe-
dig 1/ 3-dal csökkentett lépéstávolságra lépünk
jobbra, és a befejező félsúlyos lépésnél is 2/ 3 tá-
volsággal csökkentett a lépéstávolság.

32. példa: n
" Mindegyik lépés igen kicsi. Jobb lábbal oldalt
lépünk) + bal lábbal a jobb mellé lépünk) +
jobb lábbal térdhajlítással oldalt lépünk J Szim-
metrikus ismétlés.
Az egyenes út jelében a dupla kereszt azt jelenti,
hogy minden lépés igen kicsi.

25
33. Kalocsai mars: n ~ I n ~ I
Kiindulás térdhajlítás a bal lábon, a jobb láb
mélyen elöl. Jobb lábballábujjon a bal láb mellé
ugrunk, mialatt a bal lábat mélyen előre lendít-
jük ) + ballábballábujjon a jobb láb mellé ug-
runk, mialatt a jobb lábat mélyen előre lendít-
jük ) + jobb lábbal térdhajlítással a bal láb
mellé ugrunk, mialatt a bal lábat mélyen előre
lendítjük ~ + a motívumot szimmetrikusan
megismételjük n ~

A két motívummal összesen egy lépéstávolságot

haladunk jobbra. - A jobbra haladást az egye-
nes út jeiébe írt-oldal jel fejezi ki, amelyet az is-
mételt motívumon kívülre helyezünk el.

A távolság növelése
A távolság növelésének jele v1 és ~. Az első másfél lépéstávolságot, a
második két lépéstávolságot jelent. Ezt a jelet éppúgy, mint a )( jelet, a
fővonal mellé, az irányjel alá írjuk. Együttes hosszúságuk adja meg az
időtartamot.

34. KétIépéses csárdás: ~ ~ ~ ~ II

Kiindulás szemben egymással. Jobb lábbal tá-
~ gan oldalt lépünk ~ + bal lábbal a jobb mellé
lépünk ~ + jobb lábbal igen kis lépéssel oldalt
lépünk ~ + a bal lábat fél súllyal ajobb láb mel-
lé zárjuk ~ Szimmetrikus ismétlés.

26
 A földhöz közelítő lábmozdulatok
A x és "" jelet nemcsak a vízszintes irányú távolság meghatározásánál
használjuk, hanem a függőleges irányú magasság változtatásának jelölé-
sére is alkalmazzuk (az irányjel kezdetével egyvonalban). A mélyen
(45°-ban) emelt láb földhöz való közelítésének mértékét jelöljük ezekkel.
A levegőben levő láb mély irányjele mellett a fővonalon egy kereszt kb.
300 -ig csökkenti a két láb közötti szöget, vagyis a földhöz közelít. A""
esetén már majdnem a földet érintő helyzetről van szó. (Szöveges leírása-
inkban a x -et "közel a föld fölé" , a "" -et "egészen közel a föld fölé" ki-
fejezésekkel jelöljük.)

35. Kalocsai mars: n J II

Jobb lábbal oldalt lépünk) + bal lábbal a jobb
mellé lépünk) + jobb lábbal térdhajlítással
helyben lépünk, mialatt a bal lábat egész közel a
föld fölött elölről, rézsút előre íveljük J Szim-
metrikus ismétlés.

Itt alkalmaztuk először a hozzáa1ás jelet [J

(hosszított kapocsjeihez hasonlít). Egyszerűsí­
tett írásmód. Nem kellett a "" jelet mindkét leve-
gőben levő láb irányjele mellé, a fővonalra kiír-
ni, hanem csak egyszer és a hozzáadás jellel kö-
töttük a két fázishoz. A "" a fővonalon a levegő­
ben levő láb irányjelei mellett azt jelzi, hogya
lábívet majdnem földet érintő helyzetben kell
végrehajtani.

A kis térdhajlítás
A x-et eddig csak a fővonal mellett használtuk, mely a súlyt hordozó
láb irányjele alatt kis lépést, a levegőben levő láb irányjele mellett pedig
aföldhöz közelítéstjelentette. A x a szélső vonal belső oldalán kis térdhaj-

27
/í/ásf j elent . Így tehát a lépő láb irányjele mellé, vagy pedig a levegőben
levő láb irányjele alá kerül. A x használata a szélső vonalon gyakori,
mert néptáncainkban sűrűn előfordul a kis térdhajlítással végrehajtott
lépés, ugrás , lábemelés.

36. Sárközi friss csárdás: J J I J J II

Kiindulás szemben egymással. Jobb lábbal igen
'/ / ,
kis lépéssel oldalt lépünk J + bal lábbal kis
lx. x térdhajlítással oldalt lépünk J + a bal térdet ki-
H nyújtva a jobb lábat a bal mellé zárjuk J + a
térdet kissé meghajlítjuk J A motívummal egy-
x\ más körött jobbra forgunk . Azonos ismétlés.
)
~- '~ A 2. és a 4. fázisban a x -et a szélső vonal belső
oldalára írtuk, vagyis most kis térdhajlítást je-
löl. A 2. fázisban lépéssel párosul a kis térdhaj-
lítás, míg az utolsó fázisban alapállás ban hajlít-
juk meg kissé a térdet.

37. Sárközi ugrós: n J I n J II

r--.---r_= Kiindulás körrel szemben, a bal lábon. Jobb
lábbal kis térdhajlítással helyben ugrunk) +
bal lábbal oldalt lépünk) + jobb lábbal kis
térdhajlítással a bal mellé lépünk J + bal lábbal
kis térdhajlítással oldalt ugrunk) + jobb láb-
bal a bal mellé lépünk) + bal lábbal kis térd-
hajlítássaloldalt lépünk J A motívummal jobb-
ra keringünk. Azonos ismétlés.

A x a szélső vonal belső oldalán kis térdhajlítást

jelent, vagyis itt először jobb lábbal a helyben
ugrást, majd a lépést, a bal lábbal az oldalt ug-
rást és a lépést kell kis térdhajlítással táncolni.

28
38. Sárközi friss csárdás: J J I n J II
Kiindulás 'szemben egymással, a jobb lá bon kis
térdhajlítás. A jobb térdet nyújtjuk, mialatt a
x bal lábat félsúllyal a jobb mellé zátjuk J + bal
~ lábbal kis térdhajlítással oldalt lépünk J + jobb
l lábbal a bal mellé lépünk )1 + bal lábbal igen kis
< lépéssel oldalt lépünk )1 + jobb lábbal kis térd-
hajlítással a bal mellé lépünk J A motívummal
I.. egymás körött jobbra forgunk. Azonos ismétlés.

)<
Az első fázis alatt a jobb térdet nyújtottuk és ezt
az alapirányjel kiírásával érzékeltettük . A bal
láb félsúlyos mellézárására pedig a súlyt hordo-
zó és a levegőben lévő láb helyére kiírt alap-
irányjel utal.
A következő két példánkban a x a szélső vonal
belső oldalán, a levegőbe emelt láb irányjele
alatt a kis térdhajlítással végrehajtott levegőben
levő láb mozgását jelöli.

39. Ugrós: n J
II Kiindulás a bal lábon. Alapállásba ugrunk )1 +
bal lábbal helyben ugrunk )1 + jobb lábbal kis
térdhajlítással helyben ugrunk, mialatt a bal lá-
bat kis térdhajlítással mélyen előre lendítjük J
Szimmetrikus ismétlés.

Mint a súlyt hordozó lábnál, itt is az irányjel

megrövidült, s a kereszttel együttes hosszúságuk
adja az időtartamot.

40. Sárközi ugrós: n J /I

Kiindulás a bal lábon. Jobb és bal lábbal hely-
ben ugrunk n + jobb lábbal kis térdhajlítás -
sal helyben ugrunk, mialatt a bal lábat kis térd-

29
 hajlítással közel a föld fölé oldalra emeljük J
Szimmetrikus ismétlés.

A 3. fázisban három keresztet találunk. Kettő a

szélső vonalon van, tehát a jobb súlyt hordozó
láb és a bal levegőben levő láb hajlítását jelöli.
A harmadik kereszt a fővonalon a bal láb föld-
höz közelítését jelenti.

A nyújtott láb
A VI jel a két szélső vonalon, a testsúlyos láb lnel/eff feszítést jelent. 3

41. Sárközi friss csárdás: J J I J J "

,--....,.....--..,----,-= Kiindulás szemben egymással, a bal lábon kis
" térdhajlítás. Jobb lábbal igen kis lépéssel feszes
térddel oldalt lépünk J + a jobb térdet kissé
meghajlítjuk, mialatt a bal lábat a jobb boka
mellé emeljük J + bal lábbal feszes térddel ol-
dalt lépünk J + a bal térdet kissé meghajlítjuk,
mialatt a jobb lábat a bal boka mellé emeljük J
Azonos ismétlés. A motívummal egymás körött
jobbra forgunk.

A x a szélső vonal belső oldalán kis térdhajlítást

jelent.
A térdhajlítás különböző fokozatainak pontos je-
lölésére a levegőben levő láb alaphelyzetében a jel
hat változatát alkalmazzuk .' x: a levegőben levő

3 Ezt a jelet a két szélső vonalon a testsúlyos láb mellett - Szentpál Mária nyomán - a
feszítés értelmében használjuk. Ez őnmagában - Knust és Hutchinson szerint - csupán a
dinamika nélküli lábnyújtástjelenti. Ez utóbbi, körültekintőbb szemlélet szerint a nyújtott
feszítés helyes jelölése a nyújtás és az erőjel együttes alkalmazásával valósítható meg. (Le-
hetséges ugyanis a nyújtás nélküli feszítés is.)

30
 láb alapjele alá Írva bokamagasságig való hajlí-
tás (a "mérce" a nyújtott láb) ; ck : boka fölé
emelt láb; lK: a térd alá húzott láb: "' : térdmagas-
ságig fölhúzott láb; *' : a térd fölé húzott láb ; t :
a Opont, vagyis mikor teljesen magunk alá húz-
zuk a lábat. E jelek igen gyakoriak a különböző
hajlítási fokozatok érzékeltetésére.

42. Decsi verbunk részlet: n J II

rn
~
Kiindulás a jobb lábon. Bal lábbal helyben ug-
runk, mialatt a jobb lábat a bal boka fölé emel-
jük )1 + jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a
bal lábat a jobb térd alá emeljük )1 + a bal láb-
bal térdhajlítással helyben ugrunk, mialatt a
jobb lábat a bal boka fölé emeljük J

Az előbb ismertetettfokozatokat alkalmazzuk a

súlyt hordozó láb térdhajlításának jelölésére is a
kis térdhajlítástól egészen a guggolásig. A x kis
térdhajlítás. A normál térdhajlításnak (melyet
fekete irányjellel jelöltünk) megfelel a ck jel. A to-
vábbi fokozatok ennél mindig mélyebb térdhaj-
lítást jelentenek.

43. Szarkatánc : J J II
Mély guggolás ban jobbra, balra ugrunk J J
Azonos ismétlés.

31
 A talp és a lábfej részei
A legszükSégesebb talp és lábfej jelek a következők : ~r sarok, ~~ ala-
csony sarok, ~H talp, 1~ féltalp és a ~~ lábujj, ~r spicc (csizmaorr). Ha a talp
jeiéből indulunk ki , akkor annak lefelé nyúló ága a sarok, a felfelé nyúló
ága pedig a lábujj jele. Ezekre akkor van szükségünk, mikor a lépéseket
nem természetesen, hanem attól eltérő módon táncoljuk, pl.: féltalpon,
egész talpon, sarkon stb.

44. Sárközi friss csárdás: J J I J t II

,,--....,...........,..=_ Kiindulás szemben egymással, térdhajlítás.
Jobb és bal lábbal féltalpon helyben ugrunk
J J + térdhajlítással igen kis terpeszállásba
ugrunk J t Azonos ismétlés.

Az alapirányjelekre rajzolt kis vonalka jelzi,

hogy az ugrásokat féltalpon kell végrehajtani.

45. Sárközi ugrós: n J I n J I

r--"'T'"---r=_ Kiindulás szemben egymással, a bal lábon. Jobb
lábbal féltalpon oldalt ugrunk )1 + bal lábbal
féltalpon a jobb mellé ugrunk, mialatt a jobb lá-
bat mélyen oldalt lendítjük )1 + jobb lábbal kis
térdhajlítással oldalt ugrunk, mialatt a bal lábat
közel a föld fölé előre lendítjük J + bal lábbal
I féltalpon a jobb mellé ugrunk )1 + jobb lábbal
'\- féltalpon oldalt ugrunk, mialatt a bal lábat mé-
lyen oldalra lendítjük )1 + bal lábbal kis térdhaj-
© ft lítással a jobb mellé ugrunk, mialatt a jobb lá-
bat mélyen előre lendítjük J Azonos ismétlés.
A motívummal egymás körött balra forgunk.

32
 "
46. Sárközi verbunk: n J "
Jobb lábbal sarkon előre lépünk) + bal lábbal

m
.
~
.
.
féltalpon kis lépéssel hátra lépünk ) + jobb
lábbal kis térdhajlítással előre lépünk J Szim-
metrikus ismétlés.

A sarok jele ajobb előre irányjelre illesztve a sar-

kas lépést jelöli. A lábfej jeleinek további részle-
tező változatait itt nem ismertetjük. Mindegyi-
kük lényege az, hogya lefelé mutató kis ív a sa-
rok fokozatokat, a felfelé mutató pedig a lábujj-
fokozatokat jelöli.

47. Nyírvasvári cigány tánc : JTJl I: J J J J : InTI I n J 1/

Bal lábbal féltalpon hátra lépünk) + jobb láb-

bal alacsony sarkon előre lépünk) + bal lábbal
alacsony sarkon a jobb mellé lépünk) + jobb
lábbal féltalpon hátra lépünk) + bal lábbal fél-
talpon ajobb mellé lépünk) + jobb lábbal ala-
csony sarkon előre lépünk ) + bal lábbal ala-
csony sarkon a jobb mellé lépünk) + jobb láb-
bal féltalpon hátra lépünk) + az utóbbi négy
lépést megismételjük J J J J + bal lábbal
féltalpon a jobb mellé lépünk) + jobb lábbal
alacsony sarkon a bal elé keresztbe ugrunk) +
bal lábbal alacsony sarkon a jobb mellé lépünk-
) + jobb lábbal féltalpon hátra lépünk) + bal
lábbal féltalpon a jobb mellé lépünk ) + jobb
lábbal alacsony sarkon a bal elé keresztbe ug-
@ runk) + bal lábbal térdhajlítással oldalt lé-
pünk J
A lábfej jelei az irányjeleken azt mutatják, hogy
mikor melyik lábfej részre kell lépnünk.

33
 48. Mező(öldi ugrós:
....---r---,---=
@ Iyen oldalra lendítjük J Azonos ismétlés.
J J I n J II
Kiindulás a bal lábon térdhajlítás. Bal lábbal kis
térdhajlítással helyben ugrunk , mialatt a jobb
lábat kis térdhajlítással mélyen előre lendítjük J
+ jobb lábbal kis térdhajlítással igen kis távol-
ságra oldalt ugrunk, mialatt a bal lábat kis térd-
hajlítással mélyen oldalra lendítjük J + féltalp-
rói talpra ereszkedve alapállásba ugrunk, majd
féltalpra emelkedünk) + újból talpra ereszke-
dünk ) + bal lábbal térdhajlítással helyben ug-
runk, mialatt ajobb lábat kis térdhajlítással mé-

A 2. ütem elején úgy ugrunk alapállásba; hogy

féltalpról talpra ereszkedve érkezünk, majd rög-
tön féltalpra emelkedünk, mint a lábfej jelei mu-
tatják. Utána a szünetjel érzékelteti, hogy inind-
két lábon marad a súly, miközben a talpjel mu-
tatja a talpra ereszkedést.

A gördülő és a csúszó lépés

Az irányjelen a lábfej részeinek különböző jelével írjuk az ún. gÖ;'dülő
lépést.

49. Sárközi ugrós: n .J "

Jobb lábbal sarokról talpra ereszkedve előre lé-

ill
pünk ) + bal lábbal féltalpon a jobb láb !1l ell é
. lépünk) + jobb lábbal kis térdhajlítással előre
-'-'-- .. lépünk J Szimmetrikus ismétlés.

Az irányjel elején és végén szereplő azonos talp

és féltalp jel a csúszó lépést jelenti.

34
50. Sárközi friss csárdás: Ji I J J I .. .
_ Kiindulás szemben egymással. Utem előtt a
.'. "
m~..
jobb térdet kissé meghajlítjuk Ji + jobb lábon a
térdet nyújtva féltalp on hátra csúszunk, mialatt
a bal lábat a jobb mellé a térd alá emeljük J +
bal lábbal kis térdhajlítással előre lépünk, mi-
alatt a jobb lábat a bal boka mellé emeljük J
Szimmetrikus ismétlés.

A jobb láb hátra irányjeiének elején és vegen

szereplő féltalp jel utal a hátra csúszásra. Az
ütem előtti kis térdhajlítás a bal láb előre lépésé-
nél tér vissza .

51. Friss csárdás: J J II

mr
Kiindulás szemben egymással. Bal lábbal kis
. térdhajlítással oldalt lépünk J + jobb lábbal
féltalpon csúszva a bal mellé ugrunk J Azonos
ismétlés. A motívummal egymás körött jobbra
forgunk.

A talaj érintése lábbal

. Az ún. érintés jelölése : a lábfej jele a levegőben levő láb irányjelére il-
lesztve. Az érintő láb írásánál mindig az irányjel mély fokát alkalmazzuk
és az irányjelet már a megelőző fázisban kezdjük.

52. példa: J
Jobb lábbal oldalt lépünk J + a bal lábat féltaI-

ill
pon előre tesszük J Szimmetrikus ismétlés.
A mély előre irányra illesztett féltalp jeIből tű­
nik ki, hogya láb nem a levegőben van, hanem
===---c= érintkezik a földdel. Az érintés időpontját a fél-
talp jel elhelyezése érzékelteti.

35
53. Sárközi karikázó:) I J J J J J J J J I ill . ) I J J J J II
Kiindulás körrel szemben . (Az alapállás jele fö-
- lötti két kis karika maradást, szünetet jelent. Er-
~
re most azért van szükség, hogy az ütem előtti
-. féltalpra emelkedést érzékeltethessük.) Ütem
r,;
előtt féltalp ra emelkedünk) + bal lábbal fél-
- -
~ r talpról talpra ereszkedve oldalt lépünk, majd
féltalpra emelkedünk, miközben ajobb láb talp-
~ ~ I=J ra ereszkedve érintésben marad, majd követi a
súlyt hordozó láb féltalpra emelkedését
H .I> (F'J) (A lépés befejezésekor a másik láb
szabaddá válik, vagyis a levegőben van. Ha
földérintésben marad, akkor a lábfej megfelelő
jeiét a szélső vonaira írjuk. Jelenleg a jobb láb-
bal talpérintő helyzetben maradunk, majd fél-
talpra emelkedünk) + talpra ereszkedünk,
majd féltalpra emelkedünk.l> (F'J) (Az oldalt
lépés után a szünet a testsúlymaradást jelöli, s
így nincs akadálya annak, hogy csak a talp és
féltalp jellel a talpra ereszkedést, ill. a féltalpra
emelkedést érzékeltessük.) + bal lábon talpra
ereszkedve, a jobb lábat talp on a bal mellé zár-
juk, majd féltalpra emelkedünk.l> (J=~I) +
talpra ereszkedünk és féltalpra emelkedünk
.I> (M) A motívummal jobbra keringünk.
Azonos ismétlés.

Itt találkozunk első alkalommal az ún. átértéke-

léssel. A motívum jobb oldalára kivetített .I> jel-
zi, hogy az oldallépést .I> alatt kell eltáncolnunk.
A karikázó lassú tempója mellett ez mérsékelt
gyorsaságú. A motívum eltáncolása szöveges le-
írás nyomán sokkal bonyolultabb, mint a táncí-
rásból, ahol a jelek áttekinthetően mutatják a
két láb együttes mozgását.

36
 A csúsztatott lábmozdulat
Súlyt hordozó lábnál a lábfej jeleinek kettőzésével jelöltük a csúszást.
A levegőben levő lábnál ez hasonlóképpen történik. Ha a kettőzés t az
irányjel elejére írjuk, akkor ez a levegőben levő láb csúsztatás utáni leve-
gőbe emelését is jelenti. Ha az irányjel elején és végén is azonos lábfőjel
szerepel, akkor a lábat a földön csúsztatjuk.

54. Berzencei kanásztánc : n J

Kiindulás a jobb lábon. A bal lábat, féltalp

tm
"
csúsztatással, kis térdhajlítással, mélyen rézsút
előre lendítjük ) + a bal lábat, féltalp csúszta-
tássai, kis térdhajlítással előre lendítjük ) + a
bal lábat kis térdhajlítással mélyen rézsút előre
lendítjük J

Mivel mind a három levegőben levő lábmozgást

kis térdhajlítással végezzük, alkalmaztuk a hoz-
záadás jelben a x -et s így az mind a három fázis-
ra érvényes. Az első két lábmozdulatot féltalp
csúsztatás után kell a föld fölé lendíteni (kettő­
zött féltalpjel az irányjel elején), a harmadikat
csak simán.

55. Verbunk: J J "

Kiindulás a jobb lábon, a bal láb oldalt féltalp
érintésben. Jobb lábbal kis térdhajlítással hely-
ben ugrunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlítás-
sal féItalpon előre csúsztatjuk J + jobb lábbal
helyben ugrunk, mialatt a bal lábat kis térdhajlí-
tással féltalpon oldalra csúsztatjuk J Azonos is-
métlés.

A kiindulási helyzetben a féltalp érintésnek

nincs ritmusjelentése, tehát mindegy, hogy hova

37
 helyezzük a kis vonalkát. Mivel itt a kettőzés úgy
jött létre, hogy az irányjel elején és a végén is ki-
Írtuk a féltalp jeiét, ez a láb földön történő
csúsztatását jelenti. Az első kis vonalkát itt a ke-
resztre illesztettük.

56. Szatmárőkőritói verbunk kezdő motívuma: ~ J J J

Alapállásban állunk ~ + kétszer féltalpról talp-
ra ereszkedünk (höcögünk) J J + a jobb tér-
det kissé meghajlítjuk, mialatt a bal lábat talp-
csúsztatással közel a föld fölé előre lendítjük ,' J

Az első J-ben az üres hely a szünetet mutatja.

A höcögés féltalpról . talpra ereszkedést jelent.
(A féltalpra emelkedés a táncírásban ütemelőző­
sen jelenik meg, mert talpra ereszkedni csak ak-
kor lehet, ha előbb féltalpra emelkedtünk.) A
bal, levegőben levő láb irányjeiének elején két
talpjel szerepel, amely talpcsúsztatással végre-
hajtott lábemelést jelent.

Az erőteljes lábmozdulatok
Az erő jele' ékhez hasonlítható, melynek hegye mindig az irányjel fe-
lé mutat, s ennek megfelelően jobbra vagy balra döntött változatait al-
kalmazzuk. Üresen v könnyed erőt, feketén v erőt, megkettőzve
pedig'~ "nagy erőt jelent.

57. példa: J J
Jobb lábbal oldalt lépünk J + a jobb térdet kis-
sé meghajlítjuk, mialatt bal lábbal kis térdhajlí-
tással talpon a jobb láb mellé dobbantunk J
Szimmetrikus ismétlés.

38
 A ~ jel példánkban a dó bban tás t érzékelteti.
Ha a talppal való érintés t erővel hajtjuk végre,
dobbantás lesz belőle, mégpedig ennek glyan
fajtája, amikor a dobbantás vagy koppantás
után a lábat elkapjuk a földtől. Ha úgy dobban-
tunk, hogya láb a dobbantás helyén marad, ak-
kor a szünet jelet a lábfőjel fölé írjuk (kis
karika o) (I. 2. ábra).

2.ábra

58. Verbunk: ~
Kiindulás ajobb lábon. Jobb lábbal helyben ug-
runk, mialatt a bal lábbal sarkon elöl koppan-
tunk ~ + bal lábbal térdhajlítással dobbantva
oldalt lépünk ~ Szimmetrikus ismétlés.

Az erő jeIét egyszer balra, másik esetben jobbra

döntve írtuk a bal oldalra, tehát az erőjel hegye
nem a jobb vagy bal láb szerint mutat egyik
vagy másik irányba, hanem mindig az érintés fe-
lé. A lépés mellé írt erőjel példánkban a lépés
dobbantással való végrehajtását jelenti. Súlyt
hordozó lábra és érintőlábra tehát egyaránt al-
kalmazható. A motívum 2. fázisában a jobb ol-
dalon megjelenik a jobb láb mély előre jele. Ez
nem azt jelenti, hogy a jobb lábat a végén hirte-
. len előre kell emelni, hanem - mivel a motívu-
mot szimmetrikus an ismételjük - a motívum vé-
gén a jobb láb indul az érintéshez, hogy ,,1 "_re
érinteni tudjunk. Az irányjel végén a kis kilógó
kötőív is a lábmozdulat folytatására utal.

39
 Ha a láb iránya az előzmény ből már ismert,
nem kell a dobbantásnál az irányt újból kiírni,
elég csupán a lábfej jeiének kiírása, mivel az
egyértelmű en a korábban megjelölt irányra vo-
natkozik.

59. Nyírségi friss csárdás: n J II

.. Kiindulás a bal lábon. Bal lábbal féltalpon igen
T

W
kis távolságra hátra ugrunk, mialatt a jobb lá-
* bat kis térdhajlítással közel a föld fölé előre len-
.. ~ ~ 1 dítjük ) + jobb lábbal sarkon elöl koppantunk
- o
) + jobb lábbal térdhajlítással dobbantva igen
kis távolságra előre ugrunk J Szimmetrikus is-
@ métlés.

Az 1. fázisban előre emelt jobb lábbal a 2. fázis-

ban elöl koppantunk. Az erő jeIét a sarokjel felé
döntve írtuk.
Más erőteljes, a levegőben végzett lábmozdu-
latot is az erő jelével fejezzük ki. Ilyenkor azon-
ban nem a lábfej jelével együtt szerepel, tehát
nem lehet dobbantás, csupán erőteljes mozdu-
lat.

60. Somogyi ugrós motívum: n J II

. Kiindulás a bal lábon. Jobb lábbal oldalt ug-
T77 runk) + bal lábbal féltalp on és fél súllyal igen

M
c.'

@
. 1
* kis lépéssel előre lépünk) + jobb lábbal térd-
hajlítással igen kis távolságra hátra ugrunk, mi-
alatt a bal lábat erővel közel a föld fölé előre
lendítjük J Szimmetrikus ismétlés.

Az erőjel az irányjel felé döntve jelzi az erővel

végrehajtott lábmozdulatot.

40
 A rugózás és a rezgés 4
A magyar néptáncra két fajta rugózás jellemző, az ún. rezgés (= fent-
hangsúlyos rugózás) és a lenthangsúlyos rugózás. A táncírás e két moz-
gásfajtát a már ismert erő v jelnek és egy másik, az ún. ; laza jelnek az
összekötés ével fejezi ki.
Megkülönböztetünkjobb és baloldali rezgő, ill. rugózó jelet. Nézzük
először a rezgés jeiét, amivel a rezgő csárdás rugózó mozgását jelöljük,
amikor a zenei hangsúllyal egy időben nyújtjuk a térdet, s utána lazítjuk.
Ez a baloldali I( és ez a jobb oldali Jl jel. Az erő jele egyszer balra, egy-
szer jobbra dől, míg a laza jel nem változik. Mindkét esetben kis ív köti
össze a két jelet, egyszer a bal, egyszer a jobb oldalon. A rugózásnál, mi-
kor a zenei hangsúllyal egyidőben lazítjuk a térdet és utána nyújtjuk, a
két jel sorrendjét megcseréljük (~ ~) .

61. Kétlépéses rezgő csárdás: J J J J I.

_TT'"-r--= Kiindulás szemben egymással. A motívumot
~. ;l rezgéssel táncoljuk. Jobb lábbal oldalt lépünk J
9 + bal lábbal a jobb mellé lépünk J + jobb láb-
,l baloldalt lépünk J + a bal lábat fél súllyal a
I--rf-----l jobb mellé zárjuk J Szimmetrikus ismétlés.

A rugózás jeIét mindig a súlyt hordozó láb mellé

írjuk, a végén mindkét lábra, mert mindkettő
súlyt hordoz. Itt is jeleztük, hogya nő a motívu-
mot szimmetrikusan táncolja.
A rezgés egyszerűsített, több fázisra érvényes
formáját egy rezgő csárdáson mutatjuk be.

4 A magyar néptáncban gyakori rezgés és rugózás jelensége célszerüvé tette speciális rö-
vidítések kialakítását. Ezeket azonban a külföldi táncírás egyik változatában sem alkal-
mazzák. A lenthangsúlyos rugózásra a nemzetközi szakirodalomban a fJ jel használatos.
A rezgő mozgást (= fenthangsúlyos rugózást) viszont l\~ ~)rásmóddal fejezik ki.

41
62. Haladó rezgő csárdás: J J J J II
"'-TT'"-r'!"""'-== Kiindulás szemben egymással. A motívumot
.. rezgéssel táncoljuk. Jobb lábbal rézsút előre lé-
pünk J + bal lábbal a jobb mellé lépünk J +
jobb lábbal rézsút előre lépünk J + bal lábat fél
súllyal a jobb mellé zárjuk J Szimmetrikus is-
métlés.

A rezgés jeIét írjuk az egyenes út jeIébe, ami azt

jelenti, hogy minden súlyt hordozó lábmozgást
rezgés kísér.

63. Sárközi karikázó: J J J J II

Kiindulás körrel szemben. Bal lábbal rugózva
(~ ,
~) oldalt lépünk J + egyet rugózunk J + a jobb
lábat rugózva a bal mellé zárjuk J + egyet ru~
(~ J;)
., gózunk J Azonos ismétlés. A motívumIUal
o
jobbra keringünk.
(~
A rugózás ritmusát az irányjel hossza határozza
(~ ( meg. Mivel e példánkban szünet is van irányjel
nélkül, ezért újra ki kell írni a rugózás t a ritmus
kifejezésére. A körrel szemben balra haladunk,
ezért van szükség a jobbra keringés jelére.
Gyakori néptáncainkban a bokarugózás. Írá-
sára a bokaízület jelével kombinált rugózás t ~:l
alkalmazzuk. (Az ízület és testrész jeleket egy
későbbi fejezetben tárgyalj uk, a 75. oldalon).

42
64. Bokarugózó csárdás: J J J J I J J II
_ ........-"..---,,"""7"""'-= Kiindulás körrel szemben. Féltalpon balra hala-
dó kétlépéses csárdás t táncolunk bokarugózás-
sai J J J J + egylépéses jobbra haladó
csárdáslépést táncolunk féltalp on bokarugózás-
sai J J A motívummal jobbra keringünk. Azo-
nos ismétlés.

Azért használtuk a jobbra-balra keringés jeiét,

mert a jobbra haladó lépéssel, ha keveset is, de
balra keringünk. Az egyenes út jeiébe írt boka-
rugózás összefoglalóan jelöli, hogy minden súlyt
hordozó lábmozgást így kell eltáncolni.

A bokázó és a taps
A néptáncainkban gyakori tapsot és bokázót igen egyszerű rövidített
jellel fejezzük ki. 5 Mindkét mozdulatfajta esetében két testrész érintke-
zik, mégpedig erővel. A bokázó nál a két sarok, a tapsnál pedig a két te-
nyér érinti egymást. A táncírás érintő jele egy ív ----- s ezt az erő jelével
kombináljuk. Ha ez az ív a vonalrendszeren belül a fővonalat átfogó kis
ív formájában jelenik meg, akkor a bokázás t jelöli. Az erőjel elhelyezése
attól függ, hogy melyik lábbal történik a bokázás. Mindkét láb aktivitá-
sa esetén két erőjel kiírására van szükség.

65. példa: J J J ~ II
Jobb lábbal bokázunk J + bal lábbal bokázunk
J + páros lábbal bokázunk J ~ Azonos ismét-
lés.

5 A nemzetközi szakirodalomban ritkán előforduló taps, csapás és bokázó esetében

mindig kiírják a megfelelő testrészek (tenyér, boka stb.) jeiét is.

43
 A két szünetjel a motívum elején a láb helyben
maradását jelöli. Itt nem lépve bokázunk, csu-
pán annyira forgatjuk a lábat, hogya bokázás t
~ ---.l végre tudjuk hajtani jobb, bal, majd páros láb-
bal. A bokázó rövidített jelölése a magyar tánc-
~ r----- írási gyakorlatban mindig így történik. Az ívek
vége határozza meg a bokázó pillanatát.
/ o 1;;--....'

~
66. "Hatoztató": n ~ n ~ II
Jobb, bal, jobb lábbal n ~ ritmusban hely-
ben bokázunk + bal, jobb, bal lábbal n ~
ritmusban helyben bokázunk. Azonos ismétlés.

67. Szatmárökörítói verbunk: ~ n JJ J II

.. _ Kiindulás a jobb lábon. A testsúly a jobb lábon
marad, mialatt a bal lábat fél súllyal bokázással
a jobb mellé zárjuk J + bal lábbal bokázva a
jobb mellé lépünk, mialatt ajobb lábat a bal bo-
kához emeljük )1 + a jobb lábat csúsztatott sa-
rokkoppantással egész közel a föld fölé előre len-
dítjük és a végén bal lábon féltalpra emelkedünk
)1 + bal lábon könnyed dobbantással talpra
eres~kedünk )1 + a kissé hajlított jobb lábbal
könnyeden igen kis távolságra elöl koppantunk
)1 + jobb lábbal könnyed dobbantással a bal
mellé lépünk ~ Azonos ismétlés.

44
 Mivel kiindulási helyzetünkben a jobb lábon
álltunk, a bal láb első félsúlyos bokázójánál a
jobb lábra ki kellett tennünk a szünetjelet, mert
különben nem zárás, hanem félsúlyos lépés vol-
na. A harmadik fázisban a jobb láb előre irány-
jele elején a kettőzött sarokjel utal a sarokkop-
pantással végrehajtott láblendítésre.

68. Egylépéses rezgő csárdás bokázással : J J II

A motívumot rezgéssel táncoljuk. Jobb lábbal
T

N
7:' oldalra lépünk J + a bal lábat fél súllyal és bo-
~) kaütéssel a jobb mellé zárjuk J Szimmetrikus
.:.:. . 1 ismétlés.

® A rezgés t az egyenes út jeIébe írtuk. A félsúlyos

zárásnál a kis ív mutatja, hogy bokázóról van
szó.

69. Sárközi ugrós motivwn: ) J J

Ütem előtt a bal lábat kis térdhajlítással közel
a föld fölé oldalra lendítjük ) + jobb lábbal
balra ugrunk, mialatt a bal lábat a jobb bo-
I kához ütjük, majd kis térdhajlítással közel a
~ föld fölé oldalra lendítjük J + az ugrást a
1= bokázóval megismételjük J Azonos ismétlés.

Az érintéssel végrehajtott bokázónál is előbb je-

lenik meg a bokázó láb irányjele, kicsit lelóg az
előző fázisba. Itt alkalmaztuk újból a már is-
mert hozzáadás jelet [J. Mivel a bal, levegőben
levő láb irányai hajlítottak, a hozzáadás jeibe írt
kereszt jelenti, hogy mindegyik ballábmozdulat
hajlított. (Ha kiírtuk volna a kereszteket, az
irányjelek olyan kicsinyek lennének, hogy át-
értékelést kellett volna alkalmaznunk.)

45
 A tapsot a bokázóhoz hasonlóan fejezzük ki . A különbség az, hogya
taps nál az érintést jelölő ív átfogja a teljes vonalrendszert. Az ív végei t
képzeletben összekötő egyenes vonal helye határozza meg a taps időbeli
helyét. A taps e rövidített írását csak abban az esetben használjuk, ha a
kar és tenyér helyzetének nincs különleges meghatározó szerepe a moz-
dulat végrehajtásában.

70. Sárközi ug rós : n J II

T. Jobb labbal kis térdhajlítással oldalt lépünk, mi,-

=,
:fl± .
~

;
alatt a test előtt egyet tapsolunk » + bal lábbal
a jobb mellé lépünk» + jobb lábbal kis téi-d-
hajlitá"al helyben lépünk, mialatt a bal lábat
kis térdhajlítással mélyen előre lendítjük és a test
előtt egyet tapsolunk J Szimmetrikus ismétlés.

A szélső vonalon levő három x jel kis térdhajlítá-

sokat jelö!. Az ívek az erő jelével kombinálva a
tapsokat jelentik.

71. Kalocsai mars: n J II

Kiindulás a jobb lábon. Alapállásban féltalpon
helyben ugrunk, mialatt a test előtt egyet tapso-
lunk » + jobb lábbal féltalpon helyben ugrunk,
, mialatt a bal lábat mélyen oldalra lendítjük és a
test előtt egyet tapsolunk » + bal lábbal térd-
hajlítással helyben ugrunk, mialatt a jobb lábat
mélyen előre lendítjük és a test előtt egyet taps 0-
lunk J Szimmetrikus ismétlés.

A szimmetrikus ismétlés jeiét a tapsokon kívülre

kell írni, mivel a tapsot is ismételjük.
Az erő jeiének v három fokozatát - bár példá-
inkban nem mindegyik fordul elő - szükség sze-
rint alkalmazhatjuk, mivel lehet könnyedén vagy
erőteljesen dobbantani, bokázni vagy tapsolni.

46
 A pozíciók
Első jeIcsoportként az ún. irányjeleket és azok három magassági szint-
jét tárgyaltuk. A következőkben rövidített formájukat, az ún. pozícióje-
leket ismertetjük :
- a mély iránynak megfelelő fekete pozíciójelek
- a középiránynak megfelelő ún. "T" pozíciójelek
- a magas irányoknak megfelelő üres pozíciójelek

'o b á
-o ~ -o- o-

? o...
T . 'i'
- az J. pozíciót, az alapállást, alapjelekkel jelöljük
- a II. pozícióit, a terpeszállást az oldalirányokkal
- a IV. pozíciót az előre-hátra irányokkal (Itt megkülönböztetünk jobb,
ill. bal láb elöl IV. pozíciót.)

DID[1J[]l[J[]]
A III. és az V. pozíciót már a fekete pozíció jelekkel jelöljük. Minden
esetben a pozíciójel pontjából kinyúló kis szár mutatja az irányt. A III.
pozíciót (az egyik láb sarka a másik láb lábfej-közepénél van) a pozíció
jel rézsút irányai jelölik az alapirányjelhez illesztve:
- jobb láb elöl III. pozíció ~ m-:l
- bal láb elöl III. pozíció ~ l:J1ij
Az V. pozíciót (amikor az egyik láb sarka a másik láb lábujjánál van) a
pozíciójel előre-hátra irányaival jelöljük:
- jobb láb elöl V. pozíció
- bal láb elöl V. pozíció

47
Néptáncainkban gyakoriak a keresztpozícióba való lépések, ugrások:
- jobb láb elöl kereszt III. pozíció (a jobb láb külső lábélének közepe ér a
bal láb lábujjához)
- bal láb elöl kereszt III. pozíció.

A normál III. pozíciókkal összehasonlítva kitűnik, hogy ott a pozíció-

jelek szárai a fővonaltól kifelé, a kereszt pozícióknál viszont a jelek szá-
rai a fővonal felé mutatnak.
A pozíciójelnek afél, ill. egy lábfejnyi eltolódást magábafoglaló jelenté-
sét gyakran alkalmazzuk néptáncmotívumaink lejegyzésénél az oldal-
irány mellett is ugyanebben ajelentésében. 6 A rézsút mutató pozíciójelek
egy féllábfejnyit térítik ki előre vagy hátra irányba az oldal irányjelet, az
előre-hátra mutató jelek pedig egy lábfej nyit.

72. Elölkeresztező csárdás: J J J J "

Jobb lábbal oldalt lépünk J + bal lábbal a jobb
előtt jobbra lépünk J + jobb lábbal oldalt lé-
pünk J + a bal lábat félsúllyal előre III. pozí-
cióba zárjuk J Szimmetrikus ismétlés.

Az első oldallépésnél a keresztező lábnak helyet

adva lépünk egy lábfej távolságo t hátra. Egyvo-
.r nalban maradás esetén, az egyik irányba kitérítő
jelzést (mely fél vagy egy lábfejnyi), ellentétes
irányú kitérítő - azaz visszatérítő - jelzéssel kell
kiegyenlíteni. (A 2. fázis V. pozíciós jobb oldalt
jele.)

6 A külföldi táncírások az oldaliránytól való fél- ill. teljes lábfej nagyságú kitérés jelölé-
sére nem alkalmazzák a pozíciójeleket (a mozdulat végrehajtásához szükséges természetes
ténynek tekintik). Az oldalirány jelével együtt a mély előre ill. hátra pozíciójelet viszont
"előtte" és "mögötte" jelentésben használják.

48
73. Hátulkeresztező csárdás: J J J J
Kiindulás körrel szemben. Jobb lábbal V. pozí-
T .. ciósan oldalt lépünk J + bal lábbal, kis térdhaj-
P"----''-t'L--l ~) lítással hátul V. pozícióba lépünk J + jobb láb-
bal rugózva oldalt lépünk J + a bal lábat ru-
t---rl1'-----! l gózva fél súllyal a jobb mellé zárjuk J A mo-
tívummal balra keringünk . Szimmetrikus ismét-
lés .
.l
- Amennyit az első jobb oldallépés elöl V. pozíci-
ós jelével előre haladtunk, azt a bal láb hátul V.
pozícióval egyenlítettük ki.

74. Karikázó: J J
II Kiindulás körrel szemben. Bal lábbal féltalpon
oldalt lépünk J + jobb lábbal, kis térdhajlítás-
sal talpon csúszva a bal láb előtt balra lépünk J
Azonos ismétlés. A motívummal jobbra kerin-
günk.

A két ellentétes pozíciójel fejezi ki az egyvonal-

ban való maradást. Ajobb láb baloldal irányje-
Iének elején és végén a talpjel a csúszó lépésre
utal. (Meg kell említenünk, hogy szöveges leírá-
sainkban ezt a lábfejnyi eltolódást ismertnek te-
kintjük és így nem is említjük.)

Karikázó: J
Kiindulás körrel szemben a bal lábon. Jobb láb-
bal, kis térdhajlítással, futva a bal láb előtt balra
lépünk J + bal lábbal, féltalp on futva oldalt lé-
pünk J Azonos ismétlés. A motívummal jobbra
keringünk.

49
 Néptáncainkban gyakoriak az igen apró lépések. Jelölésükre alkal-
mazzuk a "T" pozíció jeleket, ill. ezeknek a fekete pozíció jelekkel való
párosítását.
A parányi terpeszt, az ún. nyitolt I. pozíciót, a "T" pozíciójel oldalirá-
nyaival írjuk.

Parányi előre és hátra lépések írására pedig a "T" pozíciójelek előre

hátra irányait alkalmazzuk.

76. Igen apró előre lépés: J J II

Igen apró lépés jobb, majd bal lábbal J J rit-
[IT mus ban előre. Azonos ismétlés.

JJill
·-
77. Igen apró hátra lépés: J J II
Igen apró ~épés jobb, majd bal lábbal J J rit-

m T.
·T
mus ban hátra. Azonos ismétlés.

Gyakran használjuk a nyitott III. és V. pozíciónak, valamint a nyitott

kereszt III. pozíciónak a jelölésére a "T" és fekete pozíció jelek párosítá-
sát. 7 A nyitott III. és V. pozíciónál, valamint a kereszt nyitott III. pozí-
ciónál a fekete pozíció jel mellé a "T" pozíció jeloldalirányát írjuk:
- nyilolI III. pozíció jobb láb elöl
- nyitott Ill. pozíció bal láb elöl

7 A közép és mély pozíciójelek kombinációját csak elvét ve alkalmazza a nemzetközi

táncírás . Ez a magyar néptáncok leÍrásánál a térbeli finomságok részletezés ére látszott
célszerűnek .

50
- nyitott V. pozíció jobb láb elöl
- nyitott V. pozíció bal láb elöl

- nyitott kereszt III. pozíció jobb láb elöl

- nyitott kereszt III. pozíció bal láb elöl

Mindezeket a minimális kitéréseket alkalmazzuk a levegőben levő

lábnál is. Következzék egy sorozat a bokamagasságig emelt jobblábnak
a bal láb körüli helyzeteiről :
- jobb láb bokamagasságban elöl nyitott III. pozícióban
- jobb láb bokamagasságban hátul nyitott III. pozícióban
- jobb láb bokamagasságban elöl nyitott V. pozícióban
- jobb láb bokamagasságban hátul nyitott V. pozícióban
- jobb láb bokamagasságban elöl nyitott kereszt III. pozícióban.

Természetesen ez a bal lábra is érvényes és nemcsak a bemutatott ma-

gasságban, hanem más magassági szinteken is használatos.

A testrészek forgatása
Fontos szerepe van a magyar néptáncban a lábfej forgatásának, mely-
nek a jelölése igen szemléletes : A~ jel a balra. a C;J jel a jobbra forgatást fe-
jezi ki. Mivel a táncírás a 30-35°-os kiforgatottságot tartja a természetes
lábfejtartásnak, csak az ennél erősebb kiforgatás t kell figyelembe venni.
A forgatás jelében elhelyezett x a normál 30-35°-os kiforgatottságot jelzi
~ iSI. Ide tartozik a párhuzamos lábtartás is, melyet a jobbra és balra for-
gatás jeIének egybeolvasztásából kapjuk eJ , (A többi testrész forgatását
később tárgyaljuk.)
Igen fontos szabály: ha a forgatás jeleit az irányjel teljes hosszában
akár az irányjel mellé vagy a szélső vonaira írjuk, addig maradnak ér-
vényben, míg más forgatás jel nem hatálytalanítja. Az irányjelre tapaszt-

51
va viszont (ezt "parazita" írásmódnak nevezzük) csak az illető fázisra .
mozdu/a/ra én'ényes. 8

78. Madocsai friss csárdás: J J II

r---r-......,..,-= Kiindulás szemben egymással, nyitott I. pozíció
(a "T" pozíció jellel jelölt alapállás). Hajlított és
párhuzamosan jobbra forgatott térddel nyitott
I. pozícióba ugrunk J + párhuzamosan balra
forgatott térddel nyitott I. pozícióba ugrunk J
Azonos ismétlés.

Itt azért neveztük a forgatást jobbra és balra

forgatásnak, mert mindkét lábon azonos irányú
forgatás történik és ilyenkor mindkét lábfej bi-
zonyos forgatottságban, de párhuzamosan áll.

79. Uszódi friss csárdás: J J. II

Hajlított és befelé forgatott térddel terpeszállás-

If
.. ba ugrunk J + bokánkat összeütve alapállásba
ugrunk J Azonos ismétlés.

- __ __ Itt már befelé forgatottságról beszélünk, hiszen

a bal lábat jobbra, a jobb lábat balra forgatjuk .
Az alapállásban - bár a szövegben nem emlí-
tünk forgatást - ki kell írni a "vissza a normál-
ba" jelet (vagyis a ~ & jelet), hogy az előző forga-
tást feloldjuk.

80. Sárközi ugrós: n J II

Kiindulás a bal lábon, kis térdhajlítás, jobb láb
kifelé forgatott térddel mélyen elöl. Jobb lábbal
féltalpon a bal mellé ugrunk, mialatt abai lábat
»
a jobb boka fölé emeljük ~ + bal lábbal kis

8 Ez az ún. "parazita" írásmód a táncjelírás amerikai verziójából való átvétel.

52
 térdhajlítással a jobb mellé lépünk mialatt a
jobb lábat kissé hajlított és befelé forgatott térd-
del mélyen oldalra emeljük ) + bal lábbal kis
térdhajlítással helyben ugrunk, mialatt a jobb
lábat kifelé forgatott térddel mélyen előre len-
dítjük J Szimmetrikus ismétlés.

Mivel a kiindulási helyzetben a forgatás jeiét

nem az irányjel teljes hosszában írtuk, hanem
rátapasztva, az első ugrásnál nem kellett a nor-
mállábfejtartást jelezni, hiszen automatikusan
visszaálltunk a normál forgatottságba. A jobb
láb két utolsó fázisánál - ugyanilyen jelöléssel
- be-, ill. kiforgatás történt.

81. Sárközi friss csárdás: J J "

Hajlított és befelé fQrgatott térddel terpeszállás-

[IT' ba ugrunk, a bal lábon csak félsúly van J +

jobb lábon, féltalpon csúszva rézsút hátra ug-

~
runk, mialatt a bal lábat kis térdhajlítással fél-
talpon előre tesszük J Szimmetrikus ismétlés.

Az első fázisban a forgatás jeiét "parazita"-ként

írtuk.

82. Sárközi ugrós: J J I J t II

Joob lábbal a bal elé keresztbe ugrunk J + kissé
hajlított és befelé forgatott térddel terpeszállás-
ba ugrunk J + bokánkat összeütve alapállásba
ugrunk J ~ Azonos ismétlés.

53
83. Nyírvasvári cigány tánc : J j j j J II ill. n J I
Kis térdhajlítással párhuzamos lábfejjel nyitott
L pozícióba jobbra ugrunk )l + alacsony sarok-
ra emelkedve a térdet párhuzamosan jobbra for-
gatjuk )l + talpra ereszkedünk, majd féltalpra
emelkedve a térdet párhuzamosan balra forgat-
juk)1 (~) + kij)sé jobbra haladva hajlított
és párhuzamosan balra forgatott térddel terpesz-
állásba ugrunk J Szimmetrikus ismétlés .

Itt a forgatás jeiét teljes terjedelemben, nem az

irányjelre tapasztva használtuk, így az utolsó
ugráshoz már nem kellett újra kiírni, noha az is
balra forgatott, mert a forgatás feloldásig ér-
vényben marad.

A forgás
A forgás tulajdonképpen a test hossztengelye körüli elfordulásból
adódó frontirányváltás, így a térben való tájékozódáshoz afrontirányok
jelölésére is szükség van. Az irányrózsa, az irányok ismeretében nem ne-
héz a frontirányjelek megtanulása sem. A balett ezeket az irányokat
számmal jelöli, s a táncírásban is ezt alkalmazzuk. A 3. ábrán látható kis
négyzetekből kinyúló fekete pozíciójelek iránya szerint nevezzük a tere-
ket" l "-es, ,,2" -es, stb. tereknek, 1- 8-ig. Az olyan néptáncmotívumok le-
írás ánál , amelyekben forgás van, a fekete pozíciójeles frontirányjeleket
alkalmazzuk és a motívum elején feltüntetjük a kiindulási frontirányt és
a forgás végén pedig, hogy mely frontirányba érkeztünk.
A forgatás jeleit használjuk a foygás jelölésére is. A forgatás jeleit az
irányjel mellé, vagy a szélső vonal ra, illetve az irányjelre tapasztva írjuk.
A forgás jele viszont mindig a fővonalra kerül, mivel ez a testsúlyt hor-
dozó lábbal történik.

54
 3.ábra

Vessünk egy pillantást a 4. ábrára: Aforgásjelekben alkalmazott feke-

te pozíciójellel az 1/8 forgástól az egész forgásig (1/8 forgásmennyiségen-
ként) a balra és a jobbra forgás egész skáláját szemléltethetjük.

bal ra forgás jObbra forgás

ya y, VS
ys Y, va
i) ~ ~ '6J ~ ~
~% %~ [1-Y-í
~
~
%~ ~% Ys~ ~y2 ~%
~
y2
4.ábra

A fővonalra írt forgásjel perdüléssel végrehajtott forgást jelöl azon a

lábon, amelyikre a forgást írtuk és arra, amerre a forgás jel mutat. Az el-
fordulás fokát mindig a fekete pozíciójel határozza meg.

55
 A perdülő forgás
A perdülő forgás érzékeltetésére a forgatós táncok női forgó motívu-
mát idézzük.

84. Nyárádmagyarósi forgatós: n II

Kiindulás ,,1 "-es tér. Bal lábbal kis térdhajlítás-
~""""'--rG-== sal elöl V. pozícióba lépünk, térdnyújtással 1/4
) forgunk balra (érkezés "T-es tér) ) + jobb láb-
I-

r.) bal féltalpon parányit oldalt lépve 1/2-et for-

f~~k balm ("k"'s ,,3"-as th) } Awoos ism Ot-

@ cl) Az V. pozícióba lépés után megjelenik a fővona­

Ion a balra forgás jel, s benne 1/4-et mutató fe-
kete pozíciójel. A balra forgás jelén van a féltalp
jel (tehát a forgás jelére is ráilleszthetjük a lábfej
jeleit). A forgás jel mellett a szélső vonalon egy
új jellel lA találkozunk, amely a normál nyújtás
jele. A kereszttel írt előző kis térdhajlítást most
ezzel a jellel hatálytalanítottuk. Mind a bal,
mind a jobb láb lépését kis ívvel kötöttük a for-
gás jeiéhez, ami azt jelenti, hogy a forgást már a
lépés kezdetén, a lépéssel egy időben indítjuk és
nem a lépés befejezése után. A vonalrendszer
jobb oldalára írt frontjelek is mutatják az elfor-
dulás fokát és az új irányt, az érkezés frontját.

85. Nyárádmagyarósi forgatós: ~ J J J II

Kiindulás ,,6" -os tér. Bal lábbal kis térdhajlítás-
sal nagy lépéssel előre lépünk, térdnyújtással
1/4-et forgunk balra (érkezés ,,4"-es tér) ) +
jobb lábbal féltalp on igen kis távolságra oldalt
lépünk, mialatt 1/4-et forgunk tovább balra (ér-
kezés ,,2"-es tér) ) + jobb lábon kis térdhajlí-

56
 tásba ereszkedve, 1/8-ot forgunk tovább balra
(érkezés "l"-es tér) , mialatt a bal lábat kis térd-
hajlítással és félsúllyal talpcsúsztatással a jobb
f mellé záljuk ) + bal lábbal kis távolságra rézs-
út hátra lépünk)
~ )(

- A motívumot párosan táncoljuk, most csak a

.t
}-
forgás bemutatása végett közöljük külön a női
motívumot. Kitűnik a leírás ból a lépés hullám-

:Q zó jellege (hajlít-nyújt-hajlít-nyújt), a harmadik

fázis félsúlyos zárása és a negyedikben a sima
lépés.

86. Kiskállói botoló: n n J J II

Kiindulás a ,,2"-es tér. Bal lábbal sarkon rézsút
előre lépünk ) + jobb lábbal féltalpon há tul III.
pozícióba lépünk) + a két fázist megismételjük
n + bal lábbal térdhajlítással elöl III. pozí-
cióba lépünk, majd féltalpon 1/8-ot forgunk
balra (érkezés ,,1 "_es tér), mialatt a jobb lábat
kis térdhajlítással egész közel a földhöz oldalra
emeljük J + bal lábon talpra ereszkedünk, mi-
@ 0' alatt ajobb lábat kis térdhajlítással bokázással a
bal hoz ütjük J

A motívum 5. fázisa a perdülő forgás egyik tipi-

kus példája. Jobb lábbal térdhajlítással III. po-
zícióba léptünk, majd a lépés végén féltalpra
emelkedve 1/8-ot forogtunk a bal lábon balra, s
a következő fázis elején az új frontba érkezve
ereszkedtünk talpra és jobb lábbal abalhoz bo-
káztunk.

57
87. Nyírvasvári cigány tánc : ~ r~ II
Kiindulás a ,,2"-es tér. Jobb lábbal kis térdhajlí-
EJ" tással rézsút előre lépünk, a lépés végén féltalpra
~ + a jobb térdet nyújtva és kettőt

.
- ~
emelkedünk
t- höcögve 1/4-et forgunk balra (érkezés ,,8"-as
L ~l><:
I tér), mialatt a bal lábat elöl III. pozícióba a föld
' t-
~ fölé emeljük n Szimmetrikus ismétlés .
.. 1=
Példánkban a jobb láb nyújtását ismét az új jel-
lel 111 írtuk, amelynek a jelentése normális nyúj-
tás. A forgás jeiét a megfelelő időtartamban a
fővonal mellé írtuk és a forgás jelre tapasztottuk
a már ismert talp- és féltalp jeleket. Ez szemléle-
tesen érzékelteti a forgás közbeni höcögést, a
féltalpról talpra ereszkedést.

Forgás két lábon

Következő példánkban a forgás jeiét a fővonal ra ráírtuk, tehát ez pá-
ros lábon végrehajtott forgást jelö!.

88. Nyírvasvári cigány tánc :» J. II

Kiindulás párhuzamosan balra forgatott és haj-
,-...."..---,cb lított térddel terpeszállás. Kis térdhajlítással és
féltalpon párhuzamos lábfejjel úgy ugrunk ke-
resztezett II. pozícióba, hogy a bal láb van elöl»
+ páros lábon féltalp on egy egészet forgunk
= I
..
1 jobbra úgy, hogy közben sarkon foly tatjuk a
forgást ~.

Az első» a keresztbe ugrás, majd folyamatosan

következik a páros lábú forgás. A forgás jeiét
most is a fővonalra írtuk, jelezve, hogy mindkét
lábon forgunk . A féltalp, majd a sarok jel érzé-

58
 kelteti, hogya forgást féltalpon indítva sarkon
foly tatjuk.
A motívumok leírásánál két forgásfajta, a folya-
matos perdülés nélküli forgás és a folyamatos
forgó ugrás az, amit nehézség nélkül, akár meg-
figyelés alapján is alkalmazhatunk. Mindkettő
összevont jelölése a legegyszerűbben írható és
megjegyezhető.

A perdülés nélküli forgás

89. példa: n J
Kiindulás ,,8"-as tér. Jobb és bal lábbal helyben
0' lépünk n + jobb lábbal kis térdhajlítással
helyben lépünk J A motívummal 1/4-et fordu-

RJ lunk jobbra, érkezés ,,2"-es tér. Szimmetrikus

ismétlés.

Az összevont forgás jeIét mindig a jobb oldalra

írjuk a forgó motívum teljes hosszában. Miután
a forgást nem perdüléssel táncoljuk, a motívum
kezdetén mindkét oldalra a szélső vonal mellé
kiírtuk a "térben maradás", .,szünet a térben" je-
Iét O(a "kárót"), s ezzel jeleztük a perdülés nél-
küli végrehajtást. 9 A motívum kezdetén feltün-
tettük a kiindulási helyzetet, a ,,8" -as teret, s az
1/4 forgás után az érkezés ,,2"-es terét.

9 Ez a jel ebben az összefüggésben külföldön alig használatos, nálunk pedig a forgás-

mód félreérthetetlen egyértelműségét kívánja szolgálni. A perdülés nélküli forgás egyetlen
fázisra vonatkozó jelölésekor viszont ezt mindig a lábfej jelével együtt alkalmazza a nem-
zetközi szakírodalom.

59
90. Berzencei páros ugrós: J J I J J I J J I
Kiindulás ,,3"-as tér. Bal és jobb lábbal oldalt
lépegetve, rugózva, hat lépéssel egy egészet for-
dulunk helyben jobbra.

Egy bal és egy jobb lábas oldal lépést háromszor

ismételünk, az ismétlésen kívülre írjuk az egész
forgás jeIét. Hat lépéssel kell tehát egy egészet
fordulnunk. A rugózás jeIét az "egyenes út"-ba
a két lépéshez írtuk, az ismétlést viszont ezen
kívülre, így a rugózás mind a hat lépésre vonat-
kozik. Az első lépésse! egy időben ismét szere-
pel a <> (térben maradás, szünet a térben jel),
mely utal a perdülés nélküli forgásra. Az össze-
vont forgásje!ét akkor alkalmazzuk, ha fázison-
ként a forgás foka azonos, s nem perdülve for-
gunk.

91. Vasvári verbunk: n J J J II

Kiindulás kis térdhajlítás a jobb lábon, ,,3"-as
tér. Bal lábbal bokázva a jobb mellé lépünk J> +
jobb lábbal parányit oldalt lépünk J> + bal láb-
bal kis térdhajlítással elöl III. pozícióba lépünk,
mialatt a jobb lábat kissé hajlított és befelé for-
gatott térddel féltalpon oldalra csúsztatjuk J
A motívummal Ij4-et fordulunk balra (érkezés
"l"-es tér) + a bal térdet nyújtva, a jobb lábat
páros bokázóval a bal mellé zárjuk J + jobb
lábbal kis térdhajlítással helyben lépünk,. mi-
@ G- alatt a bal lábat kissé hajlított és befelé forgatott
térddel féltalpon oldalra csúsztatjuk J

Ugyancsak összevont forgásjelet használunk, ha

különböző irányú lépésekkel nem köríven for-
gunk. A térben maradással <> azt jelezzük, hogy
nem perdülve forgunk.
60
 A perdülés nélküli forgással gyakran találko-
zunk párostáncainkban is, amikor pl. a férfi a
csárdás lépéssel helyben fordul, a nő pedig kö-
rötte íven táncol.

92. Kiskállói csárdás: J J J J II

Kiindulás szemben egymással, ,,1 "-es tér. A mo-
tívumot rezgéssel táncoljuk. Bal lábbal elöl nyi-
tott III. pozícióba lépünk J + jobb lábbal hátul
nyitott III. pozícióba lépünk J + bal lábbal elöl
nyitott III. pozícióba lépünk J + a jobb lábat
félsúllyal zárjuk J A motívummal 1/4-et fordu-
lunk balra. Szimmetrikus ismétlés.

Az első lépéssel egy időben megjelenő "szünet a

térben" jel figyelmeztet, hogy perdülés nélküli
forgásról van szó. (A motívummal kis előre-hát­
ra lépegetéssel folyamatosan fordulgatunk.)

Az ugró forgás
Összevontan jelöljük azokat az ugrással végrehajtott forgásokat, me-
lyekben fázisonként egyenletes, azonos fokú forgás van.

93. Kalocsai mars: n J I n J "

Kiindulás a bal lábon. Alapállásban féltalpon
C!J kétszer helyben ugrunk n + jobb lábbal

ill
"~ térdhajlítással helyben ugrunk, mialatt a ballá-
l bat mélyen előre lendítjük J + a motívumot
"-'- :: szi~metrikulsan me~ismé~eljük k 0 J A két
motlvumma egyegeszet lorgun JO bb ra.

A forgás ugrásokkal történt, igy nincs szükség a

"térben maradás" jelére. A motívumot szimmet-

61
 rikusan ismételjük és a két motívummal for-
gunk folyamatosan és egyenletesen egy egészet
jobbra. (A forgás jel az ismétlőjelen kívül.)

94. Somogyi ugrós: J J I J J /I

Kiindulás "T-es tér. Féltalpon helyben alap-
állásba ugrunk J + jobb lábbal kis térdhajlítás-
sal helyben ugrunk, mialatt a bal lábat a jobb
boka mellé emeljük J + a motívumot megismé-
teljük J J Az ismételt motívummal egy egészet
forgunk balra.

A forgás jel az ismétlőjelen kívülre került (balra

forogtunk , de a forgásjel mégis a jobb oldalra
kerül). A forgás végén szerepel az új frontirány,
ami az egész forgás eredményeként egybevág a
kiindulási frontiránnyal.

95. Somogyi ugrós: J J I J J I J J I

Kiindulás "T-es tér, a bal lábon kis térdhajlítás,
a jobb láb nyújtva féltalpon elöl. Kis térdhajlí-
tással, féltalpon bal láb elöl III. pozícióba ug-
runk J + jobb lábbal kis térdhajlítással helyben
-'-'- ugrunk, mialatt a bal lábat féItalpon előre tesz-
szük J A két ugrás alatt 1/8-ot forgunk jobbra
(érkezés ,,8"-as tér) +a motívumot szimmetri-
kusan megismételjük és 1/4-et forgunk balra (ér-
kezés ,,6" -os tér) J J + az utóbbi két fázist
szimmetrikusan megismételjük J J

A motívum első két ugrásával 1/8-ot forgunk

jobbra, szimmetrikus ismétIésével 1/4-et balra.
Az első két ugrást azért kellett belső ismétlő jel-
lel újra jelezni, mert az 1/4 forgás miatt nem tel-
jes a szimmetria.

62
 A forduló ugrás
Gyakori a forduló ugrás fázisonkénti jelölése. Egy-egy motívumsoron,
motívumon belül a táncos többször változtathat frontirányt. Az ugró
forgást a fővonalon levő forgás jellel és a szélső vonal mellé, vele egy ma-
gasságban kitett súlytalansági jenei (kis függőleges vonal) írjuk. Ha a
forduló ugrás egy lábról történik, a forgás jeIét a fővonal megfelelő olda-
lára helyezzük, mellé a függőleges vonalat, ha pedig két lábról hajtjuk
végre a forgó ugrást, a forgás jeIét a fővonalra tesszük és mindkét oldal-
ra kiírjuk a súlytalanítás jeIét, a függőleges kis vonalat.

96. Szatmári cigány tánc : n ~ II

Kiindulás "l"-es tér, a bal lábon kis térdhajlítás,
a jobb láb kis térdhajlítással a vízszintesben elöl.
1';-;" 1/8-otjobbra forogva, (érkezés ,,2"-es tér), jobb
') . lábbal kis térdhajlítással hátul V. pozícióba ug-
runk II + bal lábbal félsúllyal előre lépünk II +
jobb lábbal kis térdhajlítással hátra lépünk, mi-
alatt a bal lábat mélyen előre lendítjük, majd fo-
lyamatosan kis térdhajlítással a vízszintesig elő­
re emeljük ~ Szimmetrikus ismétlés.

Az ütemelőzőben az ugrás helyén megjelenik a

fővonalra tapasztva az 1/8 jobbra forgás jele,
mellette a kis függőleges vonallal, a súlytalaní-
tás jelével. Mindezt a motívum végén - mivel a
motívumot 1/8 balra forgással szimmetrikusan
ismételjük - újra ki kell írni. Az ugró forgás nál
is következetesen a jobb oldalon jelenik meg az
új front jelölése. A motívummal tehát mindig
1/8-okat forgunk, jobbra, majd balra.

63
97. Rábaközi dus : J n I J J II
Kiindulás ,,8"-as tér. l j8-ot jobbra forogva (ér-
kezés ,,1 "_es tér), bal lábbal térdhajlítással ol-
..
dalt ugrunk J + 1/8-ot balra forogva, (érkezés
- r-
,,8"-as tér), jobb lábbal féltalpon rézsút előre
I
ugrunk j> + bal lábbal féltalpon hátul V. pozíci-
II óba lépünk j> + lj8-ot jobbra forogva (érkezés
,,1" -es tér), jobb lábbal térdhajlítással elöl V.
Ilrl
pozícióba ugrunk J + l j8-ot jobbra forogva

1'1;
rt- (érkezés ,,2"-es tér), féltalpon alapállásba ug-
runk J
~
II ( f1 I A motívum a ,,8"-as térbő l indul. A vonalrend-
szer mellett a frontirányjelek is mutatják a for-
gások fokát és az érkezési frontot. Mivel az első
ugrás páros lábról indított ugró forgás, a forgás
jeIét a fővonalra írtuk, s mindkét oldalon jelez-
tük a súlytalanítást. Az ugrás utáni érkezés irá-
nya már az új front szerint értendő. Az első ug-
rásnál tehát az" I "_es front szerint kell oldalt, a
második ugrás nál a ,,8 " -as tér szerint kell rézsút
előre érkeznünk, stb. A jobb oldalt megjelenő
front jelek mindig az érkezéssel egyidejűek, te-
hát az érkezési frontot mutatják, s így segítenek
a helyes irány meghatározásában.

98. Rábaközi dus: n J I J J I n J I

Kiindulás ,,2"-es tér, a bal lábon. Jobb lábbal
féltalp on rézsút előre ugrunk j> + bal lábbal fél-
talp on hátul kereszt III. pozícióba lépünk j> +
l j8-otjobbra forogva (érkezés ,,3"-as tér), jobb
lábbal térdhajlítással elöl nyitott III. pozícióba
ugrunk, mialatt a bal lábat a jobb mellé, a boka
fölé emeljük J + l j8-ot jobbra forogva (érkezés

64
 ,,4"-es tér), féltalpon alapállásba ugrunk J +
l /4-et jobbra forogva (érkezés ,,6" -os tér), hajlí-
tott és párhuzamosan jobbra forgatott térddel
helyben ugrunk J + 1/8-ot balra forogva (érke-
zés ,,5"-ös tér), bal lábbal helyben ugrunk )1 +
jobb lábbal féltalpon helyben lépünk )1 + bal
lábbal térdhajlítással helyben ugrunk, mialatt a
jobb lábat kis térdhajlítással mélyen oldalra
emeljük J

A motívum folyamán háromszor forgunk jobb-

ra, összesen 1/2-et. Összevont forgást azért nem
írhatunk, mert a forgás fokai nem azonosak
(kétszer 1/8 és egyszer 1/4). Egyedi motívumról
lévén szó, ismétlő jelet nem használhatunk.

A forduló ugrás fázisonkénti jelölése gyakran előfordul a karikázók-

nál is. A karikázókat körben táncoljuk és a körben haladó mozgást ke-
ringésnek nevezzük (jeIét a 16. oldalon már ismertettük). Kiindulásnál a
körben táncolást a tánCÍrás a párhuzamos jellel, s rajta a megfelelő kari-
kával jelöli. Ez a karika a testoldalunk körhöz való viszonyáról is tájé-
koztat. /ll = szemben táncolunk a körrel, ~ = a test baloldala van a kör
középpontja felé, tehát jobb menetirányban állunk, ~ = bal menetirány-
ban állunk, ~ = fél bal menetirányban állunk, ~ = féljobb menetirány-
ban állunk. Ezek a körtáncok leggyakoribb lehetőségei. Az alkalmazás
t::
összes lehetősége egy jelen a következő: így pl. a ~ jel azt jelenti, hogy
háttal a körnek, ún. hátkörben táncoljuk a motívumot.
A kiindulási helyzetben mindig a ~ párhuzamos (parallel) jelen elhe-
lyezett karikával fejezzük ki a körhöz való viszonyunkat. Ha a keringés
közben változik a sugárfrontunk, azaz a körhöz való viszonyunk, min-
dig a megfelelő, azaz a jobbra forgásnál a jobbra t:l, a balra forgásnál pe-
dig a balra (:) forgás jeIét alkalmazzuk és ezen helyezzük el az új viszony-
nak megfelelő karikát, mint azt a következő példánk szemlélteti.

65
99. Dunafalvi nagy ugró : J n I J n II
Kiindulás félbal menetirá ny. Jobb lábbal előre
lépünk J + J/4-et jobbra forogva (érkezés fél-
jobb menetirányba), jobb lábbal féltalpon balra
rézsút hátra ugrunk, mialatt a bal lábat a jobb
boka fölé emeljük l' + bal és jobb lábbal hátra
lépünk l' J + J/4-et balra forogva (érkezés fél-
bal menetirányba), jobb lábbal féltalpon balra
rézsút előre ugrunk, miala tt a bal lábat a jobb
boka fölé emeljük l' + bal lábbal előre lépünk l'
A motívummal jobbra keringünk . Azonos is-
métIés.

A motívum első és utolsó lépésével szűkítjük a

kört, míg a 3-4. fázissal tágítjuk. Félbal, ill. fél-
jobb menetirányban az előre ill. a hátra lépések-
kel szűkítjük ill. tágítjuk a kört. Itt a két előre
lépés, a két hátra lépéssel egyenlítődik ki. A két
forgó ugrás rézsút iránya köríven marad, hiszen
a féljobb, illetve a félbal menetirányban rézsút
irányú ugrással maradunk a körív mentén. A
keringés, a jobbra íves út jeIét, a vonalrendszer
jobb oldalára írjuk. A forgás jele a főútvonaIra
és a súlytalanítás jele a szélső vonal mellé kerül.
Mivel itt körben táncolásról van szó, nem a tér-
frontjelekkel jeleztük a forgás érkezéseket, ha-
nem a sugálfron/jelekkel. Jobbra forgásnál a
jobbra, a balra forgásnál a balra forgás jeIébe ír-
tuk az új sugárfrontot jelölő karikát, melybe az
ugró forgással érkezünk. A sugárfront jeleket
ugyanúgy, mint a térfrontjeleket mindig a vo-
nalrendszeren kívülre a jobb oldalra, az íves út
jelén kívülre írjuk.
A motívumok helyes értelmezésére és eltáncolá-
sára már e jegyzet elején (J6. oldal) ismertettük

66
 a keringés és a páros forgás összevont jeiét, az
íves utat. Több példánk is volt, mellyel a páros
forgást (36., 38 ., 41. stb.) vagy körben keringést
(37., 53., 63. stb.) illusztráltunk, s minden eset-
ben kiírtuk a jobbra vagy a balra keringés jeiét,
az íves utat. Eddigi példáinkban azonban csak a
keringés vagy páros forgás tényét jeleztük, de a
forgás fokát még nem, mert nem volt lényeges.

A páros forgás
Az olyan motívumoknál, amelyeket párosan egymással szemben tán-
colunk és a forgás fokát is meg kívánjuk határozni, az íves út jeiét közé-
pen megszakítva, fekete pozíciójelekkel tüntetjük fel (1/8 forgástól az
egész forgásig) a forgás fokát. Ez már összevont forgásnak számít és azt
jelenti, hogy a motívum megadott lépéseivel egyenletesen kell a forgás
megfelelő fokait végrehajtani.
A következő lippentős friss csárdás motívumokkal meghatározott
mennyiséget forgunk egymás körött.

100. Paszabi friss csárdás: J J I J J I

r---n---',-~-
= Kiind ulás szem ben egymással, " l" -es tér. Bal

rf-
.. lábbal féltalpon, hátul V. pozíciósan oldalt lé-
pünk J + jobb lábbal kis térdhajlítással a bal
.. ~ előtt balra lépünk J + balra haladva, bokánkat
~ 1/
1-"--'+'->-1/ összeütve alapállásba ugrunk J A három fázis
.l alatt l/4-et forgunk egymás körött jobbra (érke-
zés ,,3"-as tér) + bal lábbal kis térhajlítással
=.J~:::!::::=! helyben lépünk J Szimmetrikus ismétlés.
~ l§Lcb
A páros lábú továbbhaladó ugrás oldal irányát
most nem az egyenes út, hanem az íves út jeIébe
tettük, vagyis az ilyen fajta jelölés is lehetséges,
ha keringés közben ugrunk oldalt. Mivel a for-
gás foka meghatározott (1/4), a keringés jelében

67
 ezt - a forgáshoz hasonlóan - a fekete pozíció-
jelIel jelöltük. A szimmetrikus ismétlés jele a ke-
ringés jelén kívülre került, tehát ismétlésnél egy-
más körött t/4-et forgunk balra.

101. Tyukodi friss csárdás: J J I n J II

Kiindulás "t" -es tér szem ben egymással, a bal
lábon . Jobb lábbal féltalpon, hátul V. pozíció-
san futva oldalt lépünk J + bal lábbal féltalpon
futva ajobb előtt jobbra lépünk J + jobb lábbal
kis térdhajlítással oldalt ugrunk) + bal lábon
féltalpon a jobb mellé lépünk) + jobb lábbal
térdhajlítással parányit oldalt ugrunk J A mo-
tívummal t/4-et forgunk egymás körött balra
(érkezés "T-es tér). Szimmetrikus ismétlés.

Táncírásban az első két fázisban a hátra és előre

V. pozíciós jel mutatja a lábfejnyi kitérést és an-
nak kiegyenlítés ét. A vonalrendszer baloldalán
az "íves útban" megjelenő fekete pozíciójel mu-
tatja az 1/4 forgást balra. Az,,1 "_es térből indul-
va a "T-es térbe érkezünk. A szimmetrikus is-
métlés jeiét a forgáson kívülre írtuk, tehát ismét-
lésnél a motívummal 1/4-et forgunk egymás kö-
rött jobbra és visszaérkezünk az ,,1" -es térbe.

102. Szennai friss csárdás: J J I J t I J n I J t I

Kiindulás szemben egymással, "r-as tér. Alap-
állásban, féltalp on, párhuzamos lábfejjel kétszer
helyben ugrunk J J + hajlított és párhuzamo-
san balra forgatott térddel, térdhajlítással ter-
peszállásba ugrunk J t + jobb lábbal, párhu-
zamos lábfejjel, talpon a bal mellé csúszunk J +
bal lábbal féltalpon párhuzamos lábfejjel pará-
nyit oldalt lépünk) + jobb lábbal párhuzamos

68
 lábfejjel talpon a bal láb mellé csúszunk) +
hajlított és párhuzamosan jobbra forgatott térd-
del terpeszállásba ugrunk J t Az utóbbi négy
fázis alatt 1/2-et forgunk egymás körött jobbra,
érkezés "T-es tér. Azonos ismétlés.

A motívum két rész ből áll. Az első felével hely-

ben maradunk, míg a második felével nagy len-
dülettel 1/2-et forgunk egymás körött jobbra.
A motívum első fázisában kiírt párhuzamos jel
automatikusan vonatkozik a második fázisra is.
A motívum második felében azonban újból ki
kellett írni a párhuzamos jelet, mert a parazitán
írt balra forgatás jel után normál forgatottságba
kerül a láb. A 3. ütem l. fázisában kiírt párhu-
zamos jel érvényes a 2. és 3. fázisra is, amit a
szöveges leírásnál ismét meg kellett említeni.

103. Madocsai friss csárdás: J J I J J I J J I J J II

.----r---,-~= Kiindulás szemben egymással, ,,8"-as tér. Jobb
lábbal hátul III. pozíció san oldalt lépünk J +
bal lábbal kis térdhajlítással elöl III . pozícióba
lépünk J + a bal térdet nyújtva jobb lábbal fél-
súllyal kis terpeszállásba lépünk J Az utóbbi há-
rom fázis alatt 1/4-et forgunk egymás körött
balra (érkezés ,,6"-os tér) + ebben a helyzetben
a térdet kissé meghajlítjuk J páros lábbal talp-
csúsztatással kis távolságra balra terpeszállásba
ugrunk J + jobb lábbal, térdhajlítással, talpon
a bal mellé csúszunk J + a jobb térdet nyújtva,
a bal lábat hátul nyitott III. pozícióba zárjuk
J Az utóbbi három fázis alatt 1/2-et forgunk
egymás körött jobbra (érkezés ,,2"-es tér) + eb-
ben a helyzetben a térdet kissé meghajlítjuk J
Azonos ismétlés.

69
 A motívum első felével 1/4-et forgunk egymás
körött balra, míg a motívum másik felével 1/2-et
jobbra, vagyis mindig 1/4-del többet.

A perdülés nélküli fordulás

Gyakori karikázóinkban az egy fázissal végrehajtott perdülés nélküli
fordulás. Ez olyan forgásfajta, melyben a testtel forgunk, s ezt a lábunk
csak a forgás utáni lépéssel követi.
Mikor a pérdülés nélküli forgást összevontan írtuk, a súlyt hordozó
lábbal egy időben mindkét oldalra a szélső vonal mellé kiírtuk a <> térben
maradás jelet, a "kárót". Ha a perdülés nélküli forgás egy lépéshez kap-
csolódik, akkor a forgás jeIét ugyanúgy, mint az ugró forgásnál, fázis-
előzőbe írjuk a fővonalra, s mellé kerül a térben maradás jele is, mert ez
jelzi a perdülés nélküli végrehajtást. Az irány kiszámítása megegyezik az
ugró forgásával, hiszen itt is az ütemelőzőben jelenik meg a forgás jel és
a valóságban is először testtel fordulunk az új irányba és csak azután
lépünk.

104. Sárközi karikázó: J J J. J I J J II

Kiindulás körrel szemben. 1/8-ot balra fordul-
va, (érkezés félbal menetirányba), bal lábbal
előre lépünk J + 1/8-ot jobbra (a kör közép-
pontjával szembe) fordulva, jobb lábbal elöl V.
pozícióba lépünk J + bal lábbal hátul V. pozí-
ciósan oldalt lépünk J + a jobb lábat félsúllyal
zárjuk J + jobb lábbal rézsút hátra lépünk J +
a bal lábat félsúllyal zárjuk J A motívummal
jobbra keringünk. Azonos ismétlés.

70
 ~ o A perdülés nélküli forgás jeIét minden forgás-
Ir hoz kiírtuk a szélső vonal mellé, a forgás jellel
egy vonalba. A forgás érkezésével egy időben
pedig a vonalrendszeren kívül a balra forgásnál

J a balra, a jobbra forgásnál a jobbra forgásjelen

tüntettük fel a körhöz való új viszonyt, a félbal
l( menetirány t ~, majd a kör középpontjával
szembe érkezés t ~. Mivel a motívumot ismétel-
I jük, az ütemelőzőben írt 1/8 balra forgás jelet a
o ~ motívum végén ismét kitesszük. A kört az első
Í' lépéssel enyhén szűkítjük, amit a végén a rézsút
o hátra lépéssel egyenlítünk ki. Ugyancsak ki-
egyenlítődik a jobb láb elöl V. pozíciós lepése a
bal láb hátul V. pozíciós oldallépésével.

105. Dunafalvi kisugró : ~ ~ I ~ ~ II

Kiindulás félbal menetirány. A motívumot ru-
/~ gózással táncolj uk. Jobb lábbal előre lépünk,
f majd 1/4-et forgunk jobbra (érkezés féljobb me-
~ ol netirányba) ~ + bal és jobb lábbal hátra lépünk
9)
~ ~ + 1/4-et balra fordulva (érkezés félbal me-
t
L~
netirányba), bal lábbal előre lépünk ~ A motí-
7- vummal jobbra keringünk. Azonos ismétlés.
~
A motívum jobb oldalán az egyenes útban sze-
replő rugózás jel a motívum minden lépésére vo-
natkozik. Két forgás jel szerepel a motívumban,
mindkettő a fővonalon. Az első magában áll, a
második mellett ott a térben maradás jele. Így
az első forgást perdüléssel kell végrehajtani, a
másodiknál pedig először csak a test fordul bal-
ra, a láb csak később. Az első és az utolsó lépés-
sel előre lépve szűkítjük a kört (hiszen félbal me-
netirányban rézsút lépésekkel maradtunk volna
a köríven). A második és a harmadik lépéssel
 pedig tágítj uk a kört, vagyis kiegyenlítjük a két
előre lépéssel történt szűkítést. A motívummal
állandóan balra haladunk, ezért megjelenik a
jobbra íves út, a keringés jele is.

106. Madocsai csárdás: J J J J I J J J J "

I"T"""-r--,r-=- Kiindulás ,,7"-es tér, szemben egymással.
Bal lábbal parányit balra lépünk J + jobb láb-
bal bokázva a bal mellé lépünk J + bal lábbal
parányit balra lépünk J + a jobb lábat félsúly-
lyal, könnyedén bokázva zárjuk J Az első három
fázissal íven 1/4-et forgunk balra (érkezés ,,5"-ös
tér) + 1/8-ot jobbra fordulva (érkezés ,,6"-os
tér), jobb lábbal elöl III. pozícióba lépünk J +
1/8-ot jobbra fordulva (érkezés ,,7"-es tér), bal
lábbal, hátul III. pozíció san oldalt lépünk J +
1/4-etjobbra fordulva (érkezés "l"-es tér), jobb
lábbal könnyed bokaütéssel a bal mellé lépünk
J + a jobb térdet kissé meghajlítjuk, mialatt a
bal lábat kissé hajlított és befelé forgatott térddel
mélyen oldalra emeljük J Azonos ismétlés.

Az első csárdás lépéssel íven forgunk 1/4-et bal-

ra, majd utána fordulással összesen 1/2-et jobb-
ra. Az íven forgás mértékét a forgás jelbe írt po-
zíciójel helyzete mutatja. A frontjelek mindig a
vonalrendszer jobb oldalára kerülnek.

A páros lábú haladó-forduló ugrás

A következőkben a páros lábú haladó-forduló ugrás írásmódját ismer-
tetjük. Ehhez azonban szükséges az ún.fouetté (ejtsdfueté) ismerete. Fou-
ettének nevezik a balettben azt a mozdulatot, amikor a megemelt láb a
megadott térben marad, miközben a testtel elfordulunk. Így pl. a mélyen

72
 előre megemelt jobb láb iránya, 1/2 balra fordulás esetén, mélyen hátul
iránnyá változik. Vagy az oldalra emelt jobb láb iránya az 1/4-es jobbra
fordulás következtében előre irányúvá válik. E két példa nyomán, a ha-
sonló esetekben ki lehet következtetni a fouettés forgás ból adódó új
irányt.
Néptáncainkban ez ritka jelenség ugyan, de akad rá példa.

107. Kiskállói botoló: n J I J J II

Kiindulás ,,1 "-es tér. Jobb lábbal sarkon rézsút
előre lépünk ) + bal lábbal féltalp on a jobb
mögé V. pozícióba lépünk) + jobb lábbal térd-
hajlítással a bal mellé lépünk, mialatt a bal lábat
kissé hajlított és kifelé forgatott térddel a föld
fölé előre lendítjük J + 1/8-ot balra forogva (ér-
o kezés ,,8"-as tér), jobb lábbal helyben ugrunk,
mialatt a bal láb fouettét csinál (az előre helyzet-
ből, az 1/8 balra forgás következtében jobbra
rézsút előre kerül) J + 1/8-ot jobbra forogva
(érkezés "l"-es tér), jobb lábbal helyben ug-
runk, mialatt a bal lábat kis térdhajlítással mé-
. '-
lyen oldalra emeljük J

A 3. fázisban a bal láb fölé az ugrással egy ma-

gasságban írt szünet a térben jel <> jelenti azt,
hogy a láb a térben marad és nem fordul a
testtel.
A fouetté szabály alapján jelöljük a páros lábú
tovahaladó forgó ugrást is. Ennek megértését,
ill. kiszámítási módját szemlélteti következő
példánk.

108. Túrkevei verbunk: J J J J II

Kiindulás ,,1" -es tér. Bal lábbal térdhajlítással
helyben lépünk, mialatt a jobb lábat kis térdhaj-
lítással közel a föld fölé oldalra lendítjük J +

73
 1/ 8-ot balra forogva (érkezés ,,8"-as tér), ésjobb-
ra rézsút hátra haladva bokaütéssel alapállásba
ugrunk J + jobb lábbal térdhajlítással helyben
lépünk, mialatt a ballábat kis térdhajlítással köz-
vetlenül a föld fölé oldalra lendítjük J + 1/8-ot
jobbra forogva (érkezés ,,1 "_es tér), és balra ha-
ladva bokaütéssel alapállásba ugrunk J Azonos
ismétlés.

Az első ugrásnál az egyenes útba oldal jelet ír-

tunk és az oldal jeibe helyeztük a szünet a tér-
ben, a fouetté jeiét. A második ugrás nál a balra
rézsút előre jeibe írtuk a O jelet. Ez azt jelenti,
hogy mindkét ugrás valódi irányát a fouetté sza-
bálya szerint kell kiszámítani. A jobbra oldalt
irányból, az 1/8 balra forgás folytán rézsút hátra
irány, a balra rézsút előre irányból pedig az 1/8
jobbra forgás folytán balra oldalt irány lesz. Az
ugrást tehát a szöveges leírásban is említett irá-
nyokban kell végrehajtani.

109. Tarpai cigány tánc: n n I n J II

Kiindulás "I"-es tér. Bal lábbal bokaütéssel a
jobb mellé lépünk, az ütés után a jobb lábat kis
térdhajlítással há tul III. pozícióba emeljük) +
a jobb lábat csúsztatott sarokkoppantással kis
térdhajlítással elöl nyitott III. pozícióba lendít-
tJ jük) + 1/8-ot balra forogva (érkezés ,,8"-as
tér), jobb lábbal oldalt ugrunk) + a bal lábat
páros bokázóval a jobb mellé zárjuk) + jobb
@ CtJ lábbal bokaütéssel a bal mellé lépünk, az ütés
után a bal lábat a jobb boka mellé emeljük) +
a bal lábat csúsztatott sarokkoppantással, kis
térdhajlítással, elöl nyitott III. pozícióba lendít-
jük ) + 1/8-ot jobbra forogva (érkezés ,,1" -es

74
 tér), balra haladva, páros bokázóval alapállásba
ugrunk J Azonos ismétlés.

A páros lábú haladó-forduló ugrásnál, a hala-

dást mutató egyenes út irányjelében mindig sze-
repel a szünet a térben jel. Ezért a haladás irá-
nyát a fouetté szabály szerint számítjuk ki. Így a
balra rézsút előre ugrás b ól az 1/8 jobbra forgás
folytán balra ugrás lesz. A táncosnak mindig az
az érzése, hogy oldalt ugrik, csak a táncírás sza-
bálya szerint kell az ugrás irányát mégis az indu-
ló front szerint kiszámítani és írni.

Testrészek és Ízületek
A következő 5. ábránk a testrészek jeleit foglalja össze. Legfölül é a
Jej, mellette ugyanaz az ábra négyzetben © az arc jele. A fej alatt @) a
rÍ1ellkas, alatta 0 az övvonal, és végül 00 a csípő jele. Balra tőlük a ~
törzs jele. Jobbra az első~ a test a lábJőtől aJejtetőig, a második ~ a test bo-
kától a Jejietőig. A bal és jobb oldalon föntről lefelé a kar ízületjeleit ta-
láljuk, baloldalon abai, jobb oldalon a jobb karét. 1~ a váll-, ~~ a kö-
nyök-, j~ acsukló- ~ ~ a kézJőízület jelei. A csípőízület jelétől jobbra és bal-
ra a láb ízületjelei. +a comb-, t a térd- , $ a boka-, l a lábJeJÍzület jelei. (A
láb ízületjelei önmagukban az oldaltól függetlenül egyformák) . A kar és
a láb ízületjelei végén !il a tenyér-, ill. a talpfelület jele.
Minden ízületjel fölött és alatt szerepelhet egy pont is. Ezzel az illető
ízület alatti vagy fölötti helyet jelöljük. Ezeknek a karnál, a Jogások he-
lyének meghatározásánál van fontos szerepük, a lábnál pedig a csapás
pontos helyének megjelöléséhez szükséges. Egy ízületjel magát az ízületet
jelöli. A bokaízület jele : a bokát, a vállé: a vállat. Ha a párostáncban a
partner vállát fogjuk, azt is az ízület jelével írjuk. Ha a nő a kezét a párja
válla fölé helyezi, akkor a vállízület jele fölé egy pontot teszünk '1 r. Ha a
férfi a nő csuklóját fogja, azt a csuklóízület jelével ~~ jelöljük. Ha a nő a
férfi könyöke alatt fogja a férfi karját, akkor a könyökízület jele alá tesz-

75
 c ~

:J
1 ~ [Q] ~ ~ I't
g ~ t~
j
~
fil ~
=/=+ +t
$ * :/: i
fil /il

5.ábra

szük a pontot ~~. Ugyanez a helyzet a lábnál is. A bokára csapást a boka-
ízület jele mutatja $, ha a térd alá csapunk, akkor a térd jele alá kerül a
ponU i. A lábnál mindig azon az oldalon van a pont, amelyik lábra vo-
natkozik a jel. A jobb térd fölé csapás helyét így jelöljük #. A csapásnál
még azt is jelölnünk kell, hogy a lábszár melyik oldalára csapunk. A láb
keresztmetszetét egy körnek képzeljük el és mintegy ezen jelöljük meg az
ütés pontos helyét, mégpedig PozíciójelekkelQ i. A nyolc irányba mu-
tató pozíciójelekkel a csapások pontos helye is meghatározható. Áb-
ránkban .Y----tbal kézzel megcsapj uk a bal combunkat elölről a térd fö-
lött. Következő ábránkban f~-) jobb kézzel csapjuk meg a ballábszá-
a
rat boka fölött üobb rézsút elöl oldalán). A tapsnál már említettük,
hogy az érintés jele az ív. Ha a kéz helyétől kiinduló ívet a láb valamelyik
részével kötjük össze, ez a láb és a kéz érintkezését fejezi ki, s az erőjellel
kombinálva a csapást jelöli.
A lábszár és az alkar jelöléséhez az ezek végén levő ízület jeIét, tehát az
alkamál a csukló- ~~(bal és jobb csukló), lábszárnál pedig a bokaízület je-
Iét $ alkalmazzuk.

76
 ·
110. Kalocsai mars: n J II
Jobb lábbal féltalpon elöl V. pozícióba lépünk)

lIf
+ bal lábbal féltalp on hátul V. pozícióba lé-
pünk ) + jobb lábbal kis térdhajlítással előre
I .
lépünk, mialatt a ballábszárat mélyen rézsút
.!..!. .!
hátra lendítjük J Szimmetrikus ismétlés.

A harmadik fázisban a bokaízület jele és a fölöt-

telévő irányjel együttes hossza mutatja a moz-
gás ritmusát. Ha csak lábszárirányt írunk, a két
comb együtt marad, s csak a jelölt lábszár moz-
dul a megadott irányba.

111. Drágszéli mars: n J "

Kiindulás a bal lábon. Jobb lábbal féltalpon
előre ugrunk, mialatt a ballábszárat mélyen
hátra lendítjük ) + bal lábbal féltalpon hátra
ugrunk) + jobb lábbal térdhajlítással előre ug-
runk, mialatt a ballábszárat mélyen hátra len-
dítjük, majd a bal lábat mélyen előre lendítjük J
Szimmetrikus ismétlés.

Az első fázisban a bal szélső vonaira az irányjel

alá kiírtuk a lábszár jeiét a bokaízületet, de a 3.
fázisban már kapcsoló jellel jeleztük, hogy az el"
ső irányjel a lábszárra vonatkozik. A fölötte lé-
vő irányjel kapcsolójel nélkül már az egész lábra
vonatkozott, s az egész láb mozgása automati-
kusan oldja alábszárét.

112. Kalocsai mars:) I n J II ..

Kiindulás a bal lábon. Utem előtt a jobb com-
bot mélyen előre, a lábszárat alap mélybe emel-
juk) + jobb lábbal féltalp on előre ugrunk, mi-
alatt a bal lábat a jobb boka mellé emeljük )

77
 + bal lábbal féltalpon parányit előre ugrunk,
mialatt a jobb lábszárat mélyen rézsút hátra len-
dítjük ) + jobb lábbal kis térdhajlítással előre
ugrunk, mialatt a bal lábat mélyen előre lendít-
jük, majd a lábszárat alap mély be engedjük J
Szimmetrikus ismétlés.

Az ütemelőzőben a lábszá r egyik újabb jelölési

módját alkalmaztuk. A láb irányjelére tapasz-
tott kisebb irányjel mindig a lábszárra vonatko-
zik. A két jél együtt szemléletes en fejezi ki a
comb és a lábszár irányát, illetve a láb hajlítási
és forgatottsági fokát.

A csapásolás

113. Sárközi ugrós: n J II

Kiindulás a jobb lábon. Jobb lábbal féltalpon
helyben ugrunk, mialatt a ballábszárat a víz-
szintesig rézsút hátra lendítjük és bal tenyérrel
megcsapjuk a bal bokát kívülről) + bal lábbal
féltalpon a jobb mellé ugrunk, mialatt a jobb
lábszárat a vízszintesig rézsút hátra lendítjük )
+ bal lábbal térdhajlítással helyben ugrunk, mi-
alatt ajobb lábat mélyen előre lendítjük J Szim-
metrikus ismétlés.

A bal ívet a vonalrendszeren kívülre írtuk,

amely a láb ízületjelével összekötve mindig csa-
pást jelent. Az ék az ütés erejét, a pozíciójel pe-
dig a csapás helyét jelöli. Az l. fázisban a két
bokaízület jel közül az egyikkel a lábszár irá-
nyát, a másikkal pedig a bokaízületet jelöltük,
amelyet megcsaptunk.

78
114. Sárközi verbunk: J J II
Kiindulás a bal lábon. Bal lábbal helyben ug-
runk, mialatt a jobb combot a vÍzszintesig előre,
a lábszárat mélyen balra rézsút előre emeljük és
jobb tenyérrel megcsapjuk a jobb belső csizma-
szárat a boka fölött J + az ugrást szimmetriku-
san megismételjük, de ismét a jobb tenyérrel
csapunk J Azonos ismétlés.

A comb irányát ugyanúgy jelöljük, mint eddig a

láb levegőbe emelését, mellette pedig külön a
lábszár irányát. (E két iránnyal tudjuk a legpon-
tosabban a láb különböző hajlítási fokait megje-
lölni.) At *jelek a bal ill. a jobb boka fölötti he-
lyet jelölik, melyekhez mindkét esetben a jobb
oldalról húztuk az Ívet, mivel a csapást a jobb
kézzel hajtjuk végre. Azerőjel fölötti rézsút po-
zÍciójelek meghatározzák, hogyalábszárat a
boka fölött balra, ill. jobbra rézsút elöl csapjuk
meg.

115. Sárközi verbunk: n J n J II

Kiindulás a jobb lábon. Jobb lábbal féltalpon
helyben ugrunk, mialatt a bal combot magasan
előre, alábszárat rvélyen jobbra rézsút előre
emeljük és jobb tenyérrel megcsapjuk a bal bel-
ső csizmaszárat a boka fölött) + jobb lábbal
'.~ féltalp on parányit balra ugrunk, mialatt a bal
combot a vÍzszintesig előre, a lábszára t alap
mélybe engedjük) + bal lábbal kis térdhajlítás-
sal a jobb mellé ugrunk, mialatt a jobb combot
mélyen előre, a lábszárat a vÍzszintesig jobbra
rézsút hátra lendítjük J + bal lábbal féltalpon
helyben ugrunk, mialatt ajobb combot a vÍzszin-
tesig rézsút előre, a lábszára t mélyen balra rézsút

79
 előre emeljük, és jobb tenyérrel megcsapjuk a
jobb belső csizmaszárat a boka fölött Jl + bal
lábbal féltalpon parányi távolságra jobbra ug-
runk, mialatt a jobb comb ot a vízszintesig előre,
a lábszárat alap mélybe engedjük Jl + jobb láb-
bal, kis térdhajlítással a bal láb mellé ugrunk,
mialatt a bal combot mélyen előre, alábszárat
mélyen balra rézsút hátra lendítjük J Azonos
ismétlés.

A láb irányjelére tapasztott kisebb irányjel min-

dig a lábszárra utal. (Ezt is "parazita" írásmód-
nak nevezzük.) Ez esetben nem kell kiírni a láb-
szár jeIét. A két jel együtt fejezi ki a comb és a
lábszár viszonyát. A csapás ritmusának meg-
állapításánál mindig az ívek kéztől induló végét
kell alapul venni. Az Ív ízületjeihez csatlakozó
vége nem iránymutató a csapás pontos időbeli­
ségének megállapításában.

116. ÖrdöngösfUzesi sűrű fogásolás: J J JJ II

Kiindulás "l"-es tér, kis térdhajlítás a jobb lá-
~ dl bon, a bal láb kis térdhajlítással mélyen oldalt.
ppJ&l.:;",qB 1/8-otjobbra forogva (érkezés ,,2"-es tér), balra
l '- ré:{Sút hátra haladva, bokánkat összeütve alap-
~
f---~'t1 állásba ugrunk Jl + bal lábbal helyben lépünk,
mialatt egyet tapsolunk Jl + a jobb lábat kis
térdhajlítással a vízszintesig előre emeljük, mi-
alatt jobb tenyérrel megcsapjuk a jobb belső
csizmaszárat a térd alatt Jl + 1/8-ot balra forog-
va (érkezés ,,1 "-es tér), jobbra haladva és bo-
kánkat összeütve alapállásba ugrunk Jl

Az első balra ugrást, a szöveges leírásunkban a

fouetté szabályai szerint, az 1/8 jobbra forgás ·

80
 miatt, balra rézsút hátra iránynak, a másik
jobbra rézsút előre ugrást pedig, az 1/8 balra
forgás miatt oldaliránynak írtuk. Ajobb kéz vo-
nalától induló ív a jobb térd alatti jelzéshez
kapcsolódva az erő jelével a csapást jelenti.

117. Györgyfalvai legényes: J J J J I J J J J "

Kiindulás térdhajlítással. A bal térdet nyújtva
egyet tapsolunk » + bal lábbal helyben ugrunk,
mialatt a jobb lábszárat magasan rézsút hátra
emeljük és jobb tenyérrel megcsapjuk a jobb bo-
kát kívülről» + jobb lábbal a bal mellé lépünk
» + a ballábszárat magasan rézsút hátra emel-
jük és bal tenyérrel kívülről a bokára csapunk»
+ bal lábbal a jobb mellé lépünk» + bal te-
nyérrel balról a combra csapunk » + a jobb
combot a vízszintesig rézsút ' előre, alábszárat
mélyen balra rézsút előre emeljük, s jobb tenyér-
rel megcsapjuk a jobb belső csizmaszárat a térd
alatt » + a bal térdet meghajlítjuk, mialatt a
jobb lábat térdhajlítással dobbantva a bal mellé
zárjuk» Azonos ismétlés.

Az I. fázisban a kis kapcsoló jel utal a térdnyúj-

tásra. Az utolsó fázisban az erőjel ajobb lábhoz
került, mert csak azt zártuk dobbantással a bal
mellé.

118. Nyírségi csapásoló: J J. J J J J J J IJ J J J J J II

Kiindulás a bal lábon. Bal lábbal helyben ug-
runk, mialatt a jobb lábat kis térdhajlítással a
vízszintesig előre emeljük és jobb tenyérrel meg-
csapjuk a jobb belső csizmaszárat a térd alatt »

81
 + bal tenyérrel megcsapjuk a bal combot elöl-
rőla térd fölött )+ jobb lábbal kis térdhajlítás-
sal oldalt ugrunk, mialatt a ballábszárat a víz-
szintesig rézsút hátra emeljük és jobb tenyérrel
elölről megcsapjuk a jobb combot a térd fölött )
+ bal tenyérrel elölről megcsapjuk a bal com-
bot a térd fölött) + jobb lábbal helyben ug-
runk, mialatt a bal lábat kis térdhajlítással a víz-
szintesig előre lendítjük és jobb tenyérrel meg-
csapjuk a bal belső csizmaszárat a térd alatt) +
bal tenyérrel elölről megcsapjuk a bal combot a
térd fölött) + bal lábbal kis térdhajlítással ol-
dalt ugrunk, mialatt ajobb lábszárat a vízszinte-
sig rézsút hátra lendítjük és jobb tenyérrel elölről
megcsapjuk a jobb combot a térd fölött) + bal
tenyérrel elölről megcsapjuk a bal combot a térd
fölött ) + a motívum első 5 fázisát megismétel-
jük, de J J J J Jritmusban + bal lábbal
kis térdhajlítással oldalt ugrunk, mialatt a jobb
lábszárat a vízszintesig rézsút hátra lendítjük és
egyet tapsolunk J

Ha többször egymás után a láb ugyanarra a ré-

szére csapunk, az ízület jeIét csak egyszer írjuk
ki; de ha változik a csapás helye, a változást ki-
írjuk. Egyébként az előzőekben megjelölt helyre
csapunk mindaddig, míg egy új jel meg nem jele-
nik. A zenében is alkalmazott [ l l (prima vol-
ta), ' " (secunda volta) magyarázatát lásd a
108. oldalon.

119. Nyírvasvári cigány tánc: JJJJ In m I'm n I

Kiindulás ,,1 "_es tér. 1/8-ot jobbra forogva (ér-
kezés ,,2"-es tér), jobb lábbal hátra ugrunk, mi-

82
 alatt a bal lábat kis térdhajlítással a vízszintesig
előre emeljük és bal tenyérrel megcsapjuk a bal
belső csizmaszárat a boka fölött » + jobb te-
nyérrel megcsapjuk a jobb combot jobbra rézsút
elölről» + l j8-ot balra fordulva (érkezés" l "-es
tér), bal lábbal térdhajlítással a jobb előtt jobb-
ra lépünk» + jobb kézzel megcsapjuk a jobb
comb ot mint előbb» + a bal térdet nyújtva, a
jobb lábszárat a vízszintesig balra a bal láb mö-
gé emeljük és bal kézzel megcsapjuk a jobb tal-
pat» + ajobb lábat, kis térdhajlítással, apró tá-
volságra oldalt távolítjuk és jobb tenyérrel meg-
csapjuk a jobb combot, mint előbb» + kis térd-
,...... hajlítással dobbantva, alapállásba ugrunk» +
bal tenyérrel megcsapjuk a bal combot balról .!l
,
/ + jobb tenyérrel a jobb combot jobbról .!l +
jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a bal láb-
cb szárat a vízszintesig rézsút hátra emeljük és bal
tenyérrel balról megcsapjuk a bal bokát » + bal
/ lábbal bokázva a jobb mellé lépünk .!l + a jobb
~.0 0' '1=) lábat kis térdhajlítással közvetlenül a föld fölé
oldalra emeljük és jobb tenyérrel megcsapjuk a
jobb combot jobbról .!l + jobbra haladva bo-
@ ch kázva alapállás ba ugrunk» + jobb tenyérrel
jobbról megcsapjuk a jobb combot »

E hosszú, bonyolult motÍvumsor megtanulása

szöveges leírás nyomán igen nehézkes, a táncjeI-
Írásból viszont sokkal áttekinthető bb képet ka-
punk. Az első ütemben a jobb comb jeiét csak
egyszer Írtuk ki, majd utána csak behúztuk a vo-
nalrendszerbe az ívet arra a helyre, ahol már
megjelöltük az ütés helyét. Az Ív tehát automati-
kusan a combra vonatkozik. A második ütem
elején is jelöljük egyszer a jobb combot, de utá-

83
 na már csak az íveket írjuk, hiszen az ütések a
combra vonatkoznak. A 2. ütem elején szerepel
a talp jele. Mivel a talpjel a jobb oldali rovatban
van, csak a jobb talp jele lehet. .

Alábszárkörzés
120. Kalotaszegi legényes: J J J J II
Kiindulás hajlított térddel a jobb lábon, a bal
láb kissé hajlított és beforgatott térddel mélyen
oldalt. A jobb lábon maradunk és bal tenyérrel
oldalról megcsapjuk a bal combot, mialatt a bal
combot a vízszintesig rézsút előre emeljük és
közben a lábszárat mélyen rézsút elölről, mé-
Iyenjobbra körözzük ) + jobb lábbal térdhajlí-
tással helyben ugrunk, mialatt az előző körzést
folytatva a bal combot mélyen előre, alábszárat
mélyen jobbra rézsút hátulról a vízszintesig bal-
ra rézsút hátra visszük és bal tenyérrel megcsap-
juk a bal bokát ) + a bal lábat, kifelé forgatott
térddel, könnyedén koppantva, sarkon előre
tesszük) + bal lábbal kis térdhajlítással a jobb
mellé ugrunk )

A bal, levegőben levő láb irányjeleit ívvel (lega-

to jellel) kötöttük össze, ami a mozdulatok folya-
matos végrehajtására, azaz lábszárkörzésre utal.
A lábszár jelét a kiindulási helyzetbe írtuk és két
vízszintes vonallal választottuk el a föléje írt
irányjeltől. Ezzel a lábszár jeiét mintegy. ldzár-
tuk a ritmusból. A fölötte lévő három irányjel
mellett a kapcsoló jel jelzi, hogy az irány - ab-
ban a rovatban - a lábszárra vonatkozik.

84
121. Lörincrévi pontozó: J J J J II
Kiindulás "I"-es tér, kis térdhajlítás abai lábon,
jobb láb mélyen oldalt. A bal lábon maradunk,
mialatt ajobb lábat mélyen rézsút előre emeljük,
és közben a lábszárat igen kis kilengéssel mélyen
balra rézsút elölről, balra rézsút hátra íveljük )
+ 1/8-ot balra forogva (érkezés ,,8"-as tér), bal
~ I lábbal helyben ugrunk, mialatt a körzést foly-
tatva a jobb lábat kissé hajlított és befelé forga-
tott térddel parányi távolságra oldalra távolít-
juk ) + jobb lábbal futva nyitott III. pozícióba
@ dl előre lépünk ) + bal lábbal futva nyitott III.
pozícióba hátra lépünk) .

A lábszár jele mellé húzott vonal alábszárnak,

mint végtagnak a jele. Erre ez esetben azért van
szükség, mert a lábszár körzését nem irány-, ha-
nem csupán po~íciójelekkel írtuk, · mivel a láb-
szárkörzjs igen:!cicsi.

A lábfej tartása
A lefeszített ésfelszorított lábfej jelölése az ún. K-s jel felhasználásával
történik. Ha a boka jele fölé írva a jelet lefelé forgatjuk, a lefeszített láb-
fejet $, ha felfelé forgatjuk, a felszorított, "pipázó" lábfejet * jelöli.
122. Szatmári verbunk: J J II
Kiindulás a bal lábon. Ballal helyben ugrunk,
mialatt a jobb lábat kissé hajlított és kifelé for-
gatott térddel és felszorított lábfejjel mélyen elő­
re lendítjük J + jobb lábbal kis térdhajlítással a
bal mellé ugrunk, mialatt a ballábszárat a víz-
szintesig hátra lendítjük J Szimmetrikus ismét-
lés.
A "pipázó" lábfej jelölését a jobb láb irányjele
mellett a vonalrendszeren kívülre írtuk.
85
 Karhelyzetek és fogások
A kar írására a magyar néptáncokban elsősorban a fogások jelölése
miatt van szükségünk. A kar helye mindig a vonalrendszer jobb vagy bal
oldalán lévő második kocka. (Ez lehet fél kocka távolság is, sőt több, de
ha több, mindig ki kell írnunk a kar ~~ jelét a megfelelő rovatba . A kar
irányainak jelölésére ugyanazokat az irányjeleket alkalmazzuk, mint a
lábnál. Karnál is mind a három magassági szint előfordul.
Ha valamely motívumnáljellemző a karmozgás, szintén jelöljük. Erre
jellemző példa a kalocsai mars női karmozgása.

123. Kalocsai mars: n J II

Kiindulás térdhajlítás a jobb lábon, a bal láb
mélyen elöl. A felkar magasan rézsút elöl, az al-
kar a vízszintesben keresztbe. Úgy ugrunk fél-
=
talpon V. pozícióba, hogya bal láb legyen fél
súllyal elöl és az alkart könnyed erővel magasan
rézsút előre lendítjük (azaz a kart nyújtjuk) Ji +
jobb lábbal féltalpon helyben ugrunk, mialatt a
bal lábat a jobb boka mellé emeljük Ji + bal
lábbal térdhajlítással a jobb mellé ugrunk, mi-
alatt ajobb lábat mélyen előre lendítjük és az al-
kart a kiindulási helyzetbe lendítjük J Szimmet-
rikus ismétlés.

Mint ahogy a levegőben levő láb irányjele mel-

lett az erőjel könnyed erővel végrehajtott moz-
gást jelent, úgy a karnál is erővel, hirtelen moz-
dulattal végrehajtott mozgást jelöl.
Érdekes jelenséggel találkozunk e motívum le-
írásánál. A motívumo t szimmetrikusan ismétel-
jük, a kar mozgása viszont mindkét alkalommal
azonos. A motívumhoz tehát azonos ismét1ője­
let írunk, de kívül az egyenes út jeiébe írt szim-
metrikus ismétlés jelével fejezzük ki, hogya láb-

86
 mozgás szimmetrikus. Az egyenes útba írtak
ugyanis mindig csak a súlyt hordozó lábra vo-
natkozhatnak.
Szóló férfitáncainknál gyakran akarmozgásokat
is leírjuk és a csapásolóknál is feltüntetjük a
karmozgást, ha arra szükség van.

124. Kiskállói ugrós tánc részlet: J J I n n J n I

Kiindulás kis térdhajlítással terpeszállásban.
Bokánkat összeütve alapállásba ugrunk, mialatt
a kart kissé hajlítva a vízszintesig előre emelve
egyet tapsolunk J + a térdet kissé meghajlítjuk
J + a jobb térdet nyújtjuk, a ballábszárat a víz-
szintesig jobbra rézsút hátra lendítjük és jobb
tenyérrel megcsapjuk a bal bokát belülről Jl + a
ballábszárat a vízszintesig rézsút hátra lendít-
jük és bal kézzel elölről megcsapjuk a bal com-
bot Jl + a bal lábat bokaütéssel a jobb mellé
zárjuk Jl + a kart kissé hajlítva a vízszintesig
előre emelve egyet tapsolunk Jl + bal lábbal
térdhajlítással helyben lépünk, mialatt a jobb lá-
bat közel a föld fölé előre emeljük és a fel-
kart a test mellé, az alkart a vízszintesben a hát
mögé visszük J + a jobb lábbal sarkon rézsút
előre lépünk Jl + bal lábbal féltalpon a jobb
mögé V. pozícióba lépünk Jl

A kereszt a kar irányjele alatt kis hajlítást jelent.

Az elöl vízszintes irányt az irányjel középfoka
fejezi ki. A csapáshoz a bal kart alapba vittük
kis hajlítással (az alap mély irányjele alatt a ke-
reszt), majd mindkét kart ismét elöl vízszintesbe
a tapshoz. A harmadik ütemben pedig a felkart
az alapba (az alap mély jel a test mellett levő
kart jelöli), de mellette van a csuklóízület, ami-

87
 vel az alkart jelöljük (mint ahogyan a lábnál a
bokaízülettel jelöljük a lábszára t). Mindkét al-
kar a vízszintesben s a hátul V. pozíciósjel a test
mögötti helyzetet jelöli. Akárcsak a láb érintő
helyzeténél, a tapsnál és csapásnál is (ha azt kar-
iránnyal jelöljük) a kar irányjeiét kicsit lecsúsz-
tatjuk, hiszen a kart már előbb kell indítani,
hogy a megfelelő pillanatra a taps vagy csapás
helyére érkezhessen.

6.ábra

A karikázóban használt egyszerű kézfogás a 6.

ábrán,' Kiindulás körrel szemben. Karok mé-
lyen oldalt, kézfogás. Ha az érintés jeiébe x -et
írunk, az fogást jelent, ha ezt ....--x_ _ _ _ a kézfő jeié-
hez írjuk, akkor kézfogást.

7. ábra

Körtáncainkban gyakori a kereszt kézfogás is.

Ezt pozíciójelekkel tudjuk kifejezni. A 7. ábrán
a kiindulási helyzet hátul kereszt kézfogás, bal
kéz fölül. A mélyen oldalt nyújtott kar jele mel-
lett a mély hátra pozíciójel azt jelenti, hogy a

88
 kar a hát mögött van. A bal kar mellett a máso-
dik pedig, hogy fölül. Tehát ez olyan hátul ke-
resztezett kézfogás, melynél a bal kar van fölül.
A két oldal irányjel a mellette lévő számozással
N °2, s a fölötte lévő kézfej jellel azt mutatja,
hogya bal kézzel a tőlünk balra eső második
leány jobb kezét, ill. a tőlünk jobbra eső máso-
dik leány bal kezét fogjuk.
Férfitáncainkban előforduló fogás a tarkófogás
vagy érintés, amit a 8. ábrán mutatunk be. Jobb
tenyérrel a tarkónkat érintjük. A jobb felkar a
vÍzszintesben rézsút elöl és az alkar magasan ré-
zsút hátul. A tenyér jelétlil Ívvel, (az érintés jelé-
ve!), a tarkó jeiéhez <i (a fej jelében hátul víz-
szintes pozÍciójel) kötöttük.
Férfitáncainkban gyakori a hátul csukló fogás.
A 9. ábra ezt a fogást illusztrálja: Bal kézzel hát
mögött ajobb csuklót fogjuk. A bal kézfej jeltől
a fogás jel Ível a jobb csuklóhoz.

8. ábra 9.ábra

A 10. ábra a vállfogást mutatja be. (Az ,,1 "-es és

a ,,2"-es férfi külön vonalrendszerben szerepel.)
Együtt táncolásukat az jelzi, hogy a két vonal-
rendszert összekötöttük egymással. Az ,,1" -es
férfi jobb, a ,,2" -es férfi bal karja van a vÍzszin-
tesben oldalt. Az egyik férfi kézfej ének jeiét fo-
gással kötöttük a másik férfi vállízületének jeié-
hez és viszont, tehát egymás vállát fogják. Sza-
bad karjuk a hát mögött. A kettőjük közötti vi-

89
 II I II-I I ~ ~ ....
x~
~~ I I
1-1-1 ri
T ~ dJ "1"~ \ @'T "2"~ dl

10.ábra
szonyjel azt mutatja, hogy egymás mellett áll-
nak.
A ll. ábra a szemben kézfogást mutatja. Egy fér-
fi és egy nő jele mellett szerepel az egymással
szemben viszonyjel. Kar mélyen elöl kézfogás-
ban, ami ez esetben mindkét személyre vonatko-
zik.

H.ábra
További fogásjelölésekhez már szükség van a
többi testrészjel alkalmazására is. A derék egyes
részei: a törzs övvonalától a vállig terjedő részt
nevezzük deréknek. A derék egyes oldalait nyolc
iránnyal tudjuk érzékeltetni. A pontosabb jelöl-
hetőség érdekében a derekat és a csípő t még kü-
lön három részre osztjuk. Azt, hogy melyik sáv-
ról van szó, pozíciójelekkel jelöljük. A három-
fajta pozíciójellel a három sáv közül a felsőt a
magas, a középsőt a közép és az alsót a mély po-
zíciójelekkel fejezzük ki (1. 12. ábra). Ezek közül
- akár a mély, közép vagy magas jellel jelölt sáv-
ban és helyen érintjük vagy fogjuk társunkat

90
 12.ábra
- természetesen csak egy jelet alkalmazunk.
A csípő három sávját ugyanezekkel a pozícióje-
lekkel érzékeltetjük, csak ilyenkor középre a csÍ-
pő jeiét, a fekete karikát Írjuk.

13.ábra
A 13. ábrán látható kiindulási helyzetet elemez-
zük ki. A férfit a bal, a nőt a jobb oldali vonal-
rendszerbe írjuk. A férfi kiindulási helyzete a
,,2"-es, a nőé a ,,6"-os tér. Ebből már követke-
zik, hogy ellentétes frontban állnak, és a közöt-
tük elhelyezett viszonyjel mutatja, hogy egymás-
hoz képest jobbra rézsút elöl helyezkednek el. ·
A férfi bal karja kissé hajlítva a vÍzszintesben
jobbra rézsút elöl van és bal tenyerével a nő
jobb lapockáját (derék, felső sáv, jobbra rézsút
hátul) fogja. A jobb karja mélyen rézsút elöl
van, jobb tenyérrel a nő övvonalának jobb olda-
lát fogja. A nő karja hajlítva a vÍzszintesben
jobbra rézsút elöl van, s tenyere a férfi vállán. Itt
nem fogást, hanem csak érintés t jelöltünk, mivel

91
 ez esetben a n ő nem fogja, csak ráhelyezi a férfi
vállára a kezét.
Ha valamelyik testrészt át tudjuk fogni , marko 1-
ni (pl. kezet, csuklót, alkart stb.), akkor a fogást
a kézfej jelével, ha viszont nem, akkor a fogást a
tenyér jelével jelöljük. 13. ábránkban a férfi bal
tenyerével a nő jobb lapockáját fogta. Ha a hát
közepét fogjuk, azt így jelöljük ~-1-_____________ ~ . A 13.
ábránkban a magas pozíciójelnek jobbra rézsút
hátul irányát írtuk a derék jeiébe (a lapockát je-
lezve), most a hát közepének fogását a pozíció-
jel középfokának hátra jelével írtuk. Az övvonal
fogás is gyakori. A fogás pontos helyét az övvo-
nalból kinyúlÓ kis vonalkával érzékeltetjük -$-

......... X, .... x"

~ g ~ ®-
14.ábra
A csípőre tett kezet is az övvonal jeiének alkal-
mazásával írjuk. Ennek a gyakorlatban alkal-
mazott sematikus jelölését a 14. ábrán mutatjuk
be (bal és jobb kéz csípőn) .

©G-
15.ábra

15. ábránk a kiskállói csárdás kiindulási helyze-

te: a férfi a ,,7" -es térben, a nő a ,,3" -as térben
áll szemben egymással. A férfi bal karja kissé

92
 hajlítva a vízszintesben, jobb karja mélyen elöl.
Bal tenyérrel a nő jobb felkarját fogja a válla
alatt (a váll ízület jele alatt a pont), míg jobb te-
nyérrel a nő övvonalának a bal oldalát (övvonal
jelén a kis vonalka a baloldalon). A nő karja a
vízszintesben elöl és mindkét tenyerével a férfi
vállát fogja. A fogások feloldására a '" (tört szü-
net) jelet alkalmazzuk.

A csípő forgatása
A csípő jeiét I!l a vonalrendszer jobb szélső vonalának külső oldalára
tapasztva alkalmazzuk. A csípő jele és a fölötte alkalmazott megfelelő
forgatás jel a csípő forgatását fejezi ki.

125. Ugrós: ~ ~
Kiindulás nyitott I. pozíció, térdhajlítás. Párhu-
zamos lábfejjel, lábujjon bokánkat összeütve
alapállásba ugrunk ~ + hajlított és párhuzamo-
san jobbra forgatott térddel parányi terpeszál-
lásba ugrunk, mialatt a csípőt is jobbra forga(:
juk ~ Szimmetrikus ismétlés.

A párhuzamosan jobbra forgatott lábbal egy

időben a csípőnk is jobbra fordult és ezt a csípő
jelével és a föléje írt jobbra forgatás együttes írá-
sával fejezzük ki. Példánkban a csípő jeiét a
jobb szélső vonal külső oldalára tapasztva már
a kiindulási helyzetben kiírtuk. Az első fázissal
egy időben a csípő visszaforgatását, a párhuza-
mos jelet írtuk, s a második ugrás alatt írtuk a
.jobbra forgatás jelet. Erre azért volt szükség,
mert a motívum szimmetrikus ismétlésénél a csí-
pőnket az első ugrás alatt vissza kell forgat-
nunk.
93
 A törzs forgatása
A törzs forgatása gyakori a csárdás lépéseknél.
126. Kétlépéses csárdás: J J J J II
A törzs jeIét a vonalrendszer jobb oldalvonalá-
nak külső oldalára tapasztva írtuk (a csípő helye
is itt van). A törzsforgatás fogalmában benne ér-
tendő a csípő megfelelő forgatása is. Ezért írjuk
ezt a forgatást a törzs jelével. Jobb lábbal oldalt
lépünk, mialatt a törzset balra forgatjuk J +
bal lábbal a jobb láb mellé lépünk, mialatt a
törzzsel visszafordulunk J + jobb lábbal oldalt
lépünk, mialatt a törzset balra forgatjuk J + a
bal lábat félsúllyal a jobb mellé zárjuk J Szim-
metrikus ismétlés.

Mivel a motívumot szimmetrikusan ismételjük,

ismétlés nél a bal láb lépésével egy időben a tör-
zsetjobbra forgatjuk. A törzs forgatottságát is a
párhuzamos jellel hatálytalanítjuk.

A törzs döntése és hajlítása

Egyenes gerincoszloppal törzsdöntésről, hajlított gerincoszloppal
törzshajlításról beszélünk.

127. Lőrincrévei pontozó: H J n II

A törzset a vízszintesig előre döntjük, a térdet
meghajlítjuk, mialatt jobb tenyérrel megcsapj uk
ajobb belső, majd bal tenyérrel a bal belső csiz-
maszárat a boka fölött H + jobb tenyérrel
megcsapjuk a bal belső csizmaszárat a boka fö-
lött ) + törzzse! elöl magasig emelkedve a test
előtt kettőt tapsolunk n
Azonos ismétlés.

94
 A törzs jele fölé írt irányjel a törzs döntését je-
lenti. Az előre döntött törzset az előre vízszintes
jel mutatja . A magasan előre jel pedig, hogy ma-
gasan elöl irányig emelkedtünk. A törzs alap-
helyzete az alap magas irány, tehát a kiegyenese-
dést az alap magas irányjel fejezi ki.

128. Kiskállói ugrós: n J I n J II

Kiindulás a jobb lábon kis térdhajlítás. Bal kar
mélyen oldalt, a jobb felkar a vízszintesben ol-
I dalt, az alkar a vízszintesben elöl. A jobb lábat
nyújtjuk és a bal lábat kis térdhajlítással a víz-
szintesig előre lendítjük, mialatt jobb tenyérrel
~ megcsapjuk a bal belső csizmaszárat a boka fö-
lött ) + bal tenyérrel elölről megcsapjuk a bal
combot a térd fölött) + bal lábbal terpeszálIás-
ba lépünk, mialatt a kart kissé hajlítva a vízszin-
tesig előre emelve egyet tapsolunk ; törzzsel kez-
dünk előre dőlni J + a törzs döntését a vízszin-
(~ tesig befejezzük, mialatt a térdet kissé meghajlít-
juk és jobb, majd bal kézzel megcsapjuk a belső
csizmaszárat a térd alatt n + a térdet nyújt-
juk, törzzsel kiegyenesedünk; a kart kissé hajlít-
va a vízszintesig előre emelve egyet tapsolunk J

Az első csapásnál a jobb lábat és a bal kart is az

ütemelőzőben indítottuk, hogy időben érkezzék
a csapáshoz. A jobb térd nyújtását most a (;<1
(normális nyújtás) jellel jelöljük. A kiindulási
helyzetben oldalt jelölt bal kar helyzetét a 2. fá-
zisban a csapás helyéhez igazítottuk. A tapshoz
a karokat a vízszintesbe emeltük. A törzs dönté-
se a második J-ben kezdődik, és a harmadik J-

95
 ben fejeződik be. (A törzs jele beleszámít a rit-
musba .) Az utolsó térdnyújtást szintén a i>1 jellel
írtuk és egyidőben a törzs alapjeiét, az alap ma-
gasat is kiírtuk, jelezve, hogy kiegyenesedünk.
A második ütem elején a vízszintesben lévő kart
a két csapáshoz kissé hajlított alaphelyzetébe
jelöltük.

129. Decsi verbunk: J J II

Kiindulás ,,1" -es tér, a bal lábon térdhajlítás.
Bal lábbal parányit jobbra ugrunk, mialatt a
jobb lábbal, kifelé forgatott térddel, sarkon elő­
re koppantunk J + 1/8-otjobbra forogva (érke-
zés ,,2" -es tér), jobb lábbal térdhajlítással dob-
bantva rézsút előre ugrunk, mialatt a bal lábat,
kissé hajlított és befelé forgatott térddel lábuj-
jon a földre érintjük és törzzsel magasan balra
hajlunk J Szimmetrikus ismétlés. (Az első ug-
rással 1/8-ot balra forogva az ,,1" -es térbe érke-
zünk.)

A törzs alapjeiét a kiindulási helyzetbe írtuk,

mert ott nincs ritmusértéke. Az első ugrás alatt
a törzs alaphelyzetét jelöltük. Erre azért volt
szükség, mert a szimmetrikusan ismételt motí-
vum első ugrása alatt kiegyenesedünk. A törzs
hajlítását úgy különböztetjük meg a törzs dönté-
sétől, hogy az irányjel alá egy "szűk" jel, a x ke-
rül, ami ez esetben a hajlítást jelenti.
Igen jellegzetes a kiskállói Nyeste András karjá-
téka és törzshajlása. Egy motívumpár az ő tán-
cából karmozgással együtt.

96
130. Kiskállói ugrós: n J I n J I
Kiindulás a bal lábon térdhajlítás, a jobb láb

(1
~ /". l - közel a föld fölött elöl. Bal kar kissé hajlítva
vÍzszintesen oldalt, jobb kar kissé hajlítva, mé-
Iyen a test előtt balra. A törzs magasan jobb-
ra hajlik. Jobb lábbal rézsút előre lépünk )+
bal lábbal féltalpon, hátul V. pozícióba lépünk
j + jobb lábbal, kis térdhajlítással oldalt lé-
pünk, mialatt a ballábszárat mélyen rézsút hát-
ra emeljük J A három fázis alatt törzzsel folya-
matosan balra hajlunk; a kart a test előtt vezet-
@ ve a kiindulás szimmetrikus helyzetébe visszük
(ajobb kart a vízszintesbe, a bal kart mélyen ke-
resztbe) + bal lábbal rézsút hátra lépünk) +
jobb lábbal elöl III. pozícióba lépünk) + bal
lábbal kis térdhajlítással hátul III. pozícióba lé-
pünk, mialatt a jobb lábat közel a föld fölé ré-
zsút előre emeljük J A három fázis alatt törzzsel
folyamatosan jobbra hajlunk és a kart a test
előtt vezetve a kiindulási helyzetbe visszük (az
első ütem szimmetrikusát táncoljuk). Azonos is-
métlés.

A kiindulási helyzetben a jobb kar mellett az V.

pozíció jele most a test előtti helyzetet jelenti.
A cifralépés alatt a folyamatos törzshajlást
egyértelműen kifejezi a hosszú irányjel. A kar
folyamatos vezetését a kis kötőív biztosítja,
mint ahogyalábnál is, a karnál is a folyamatos
végrehajtást jelenti.

97
 A közelítő irányok
Gyakran találkozunk leírásainkban olyan irányjelekkel, amelyekben
pozíciójelek vannak. Ezekkel az ún. közelítő irányokat fejezzük ki. Súlyt
hordozó lábnál általában csak a pozíciójelek középfokát alkalmazzuk az
iránykitérés jelölésére. A pozíciójel 15°-os kitérést jelöl a jel mutatta
irányba. PI. I!l = a rézsút előre irány közelít az előre irányhoz. ~ = a jobb
oldalirány közelít a jobbra rézsút előre irányhoz. A kar irányainak kis
kitéréseit is gyakran csak pozíciójelekkel tudjuk pontosan jelölni. A de-
rékdőlésnél is alkalmazzuk a magas jelben a megfelelő közelítés jeiét.
fll = alap magas jel közelít a magasan előréhez. A másik gyakran hasz-
nált jel: ~ = magasan elöl közelít az alap magashoz. Másik példa :
r = ez a vízszintesen oldalt jel, benne a mélyen jobbra rézsút előre jel: az
oldalt vízszintes közelít a mélyen jobbra rézsút előréhez. Így jelölhetünk
nemcsak szomszédos irányhoz, hanem magassági fokhoz való közelítést
is. ~ = mélyen oldalt közelít a vízszintesen jobbra rézsút elöl irányhoz.

A test dőlése

A testrész jelek ismertetésénél találkoztunk már az egész testet kifeje-

ző jellel. Ennek alkalmazására mutatunk be két példát.

131. Nyírségi friss csárdás: J J II .

r--r---r--= Kiindulás a jobb lábon térdhajlítás. Bal lábbal
térdhajlítással dobbantva oldalt ugrunk, mialatt
a jobb lábbal kis térdhajlítással talpon előre V.
pozícióba dobbantunk és testtel magasan jobbra
dőlünk J + a fázist szimmetrikusan megismé-
teljük J Azonos ismétlés.

A test jele a "bokától a fejtetőig", fölötte a ma-

gas oldal jellel kifejezi a test dőlését.

98
132. Inaktelki legényes: J n I J J J J I
Kiindulás a bal lábon térdhajlítás, a jobb láb kis
térdhajlítással mélyen oldalt. Jobb lábbal, kis
térdhajlítással, bokaütéssel a bal mellé ugrunk,
mialatt a bal lábat kis térdhajlításs al mélyen ol-
dalra emeljük J + levegőbe lendülve a jobb lá-
bat is kis térdhajlítással mélyen balra oldalra
lendítjük és testtel jobbra dőlve bokánkat össze-
ütjük )l + az ugrás ból térdhajlítással a jobb láb-
ra érkezünk, testtel kiegyenesedünk )l + bal
lábbal térdhajlítással kis terpeszállásba lépünk )l
+ a levegőbe ugorva bokánkat összeütjük,
majd igen kis mértékben nyitjuk a bokázó után
a lábat » + az ugrásból, kis térdhajlítással,
bokaütéssel alapállásba érkezünk )l + a jobb
térdet meghajlítjuk, mialatt a bal lábat kis térd-
hajlítással mélyen oldalra emeljük )l Szimmetri-
kus ismétlés.

A bokázó után a levegőbe lendülve dőltünk test-

tel jobbra. A test jele, valamint az irányjel
együttes hossza fejezi ki a dőlés időtartamát.

A csúsztatott taps és csapás

A csúsztatást már több ízben érintettük, s ezt mindenkor a megfelelő
jelek megkettőzésével fejeztük ki. A csúsztatott csapást, ill. tapsot is ha-
sonló módon jelöljük.

99
133. Nagyecsedi magyar verbunk: n n n n II
Kiindulás hajlított és befelé forgatott térddel
terpeszállás, a jobb lábon csak fél súllyal, a kar
kissé hajlítva mélyen oldalt, a törzs kissé jobbra
hajlik. Bokaütéssel alapállásba ugrunk, mialatt
törzzsel kiegyenesedünk és a bal kart derékszög-
ben hajlítva a vízszintesig rézsút előre, a jobb
felkart mélyen előre, az alkart magasan balra ré-
zsút előre emeljük) + a jobb lábat, kissé hajlí-
tott és befelé forgatott térddel, parányit oldalra
emeljük, mialatt jobb tenyérrel csúsztatva meg-
csapjuk a jobb combot rézsút elöl a térd fölött;
a jobb kart a csapás után kissé hajlítva mélyen
oldalra lendítjük ) + jobb lábbal, bokaütéssel a
bal láb mellé ugrunk, mialatt a ballábszárat mé-
lyen hátra lendítjük ; a bal felkart a csapáshoz
mélyen előre, az alkart magasan jobbra rézsút
előre emeljük) + a ballábszárat a vízszintesig
rézsút hátra lendítjük és bal tenyérrel, csúsztat-
va megcsapjuk a bal combot rézsút elölről, a
térd fölött és a kart a csapás után kis hajlítással
mélyen oldalra lendítjük ; a jobb kart derékszög-
ben hajlítva a vízszintesig rézsút előre emeljük)
+ az utóbbi két fázist, még kétszer, szimmetri-
. kus ismétléssel megismételjük n n
A csúsztatott csapást az érintésjel megkettőzésé­
vel jelöljük. A csúsztatott csapás esetében a kar-
nál csak a két véghelyzetet jelőljük, mert nyil-
vánvaló, hogy a két karirány között kell a lábat
csúsztatva megcsapni. Mivel a csapás helyét és a
kar két végpontját meghatároztuk, a csúsztatott
csapás karvezetése egyértelműen kikövetkeztet-
hető.

100
 iiin~ults
134. Kónyi verbunk: J
ktrel szemben, alapállás, bal kar a
test mellett, jobb kar kissé hajlítva alap magas-
ban. Csúsztatott tapssal kart váltunk (a bal
kart, kissé hajlítva magasan előre, a jobb kart,
kissé hajlítva mélyen előre lendítjük) J + csúsz-
tatott tapssal kart váltunk (a bal kar kissé hajlít-
va mélyen előre, a jobb kar kissé hajlítva maga-
san előre lendül) J + csúsztatott tapssal kart
váltunk J + jobb lábbal helyben ugrunk, mi-
alatt a bal combot a vízszintesig rézsút előre, a
lábszárat mélyen jobbra rézsút előre emeljük, és
bal tenyérrel megcsapjuk a bal belső csizmaszá-
rat a térd alatt i
A karváltásnál a karmozgás két végpontja kö-
zött tapsolunk.

Az eszközök átugrása
A tárgyak, eszközök átugrásánakjelölése miatt szükségünk van az ún.
vonatkozás jelre: egyenes vonal kis körívvel a végén ---v, esetleg, az
egyenes vonal kezdetén kis vonalkával. Ha valamely tárgyat, eszközt, pl.
botot, gyertyát, üveget ugrunk át, a vonalrendszerben az ugrás üresen
hagyott helyére húzzuk a vonatkozás jel szárát, míg a kis körívet azon
tárgy vagy eszköz jele, vagy helye fölé illesztjük, melyet át akarunk
ugrani.

135. Araki gyertyás tánc: n J II

Kiindulás a ,,8"-as térben, a jobb lábon, a bal
láb derékszögben hajlítva a vízszintesben elöl.
A gyertya tőlünk balra a földön. Bal lábbal az
ugrás alatt erősen hajlítottan oldalt emelt láb-
bal, a gyertyát átugorva kis térdhajlítással balra
érkezünk (a gyertya a jobb oldalunkra kerül),

lOl
 mialatt a jobb lábat térd magasságig a bal mellé
emeljük) + jobb lábbal féltalpon a bal mellé
lépünk) + bal lábbal térdhajlítással helyben lé-
pünk, mialatt a jobb lábat térdmagasságig haj-
lítva a bal mellé emeljük, majd az újabb átugrás-
hoz oldalt visszük J Szimmetrikus ismétlés.

Ismét egy új jellel kell megismerkednünk és ez a

föld jele !!l (Terra = föld) . A gyertyát ehhez a
föld jeihez kötöttük a tartás jelével. A tart~s jel
(Jásd a 105. oldalon a kal a p a fejen jeinél) vízszin-
tes vonal két végén kis vonalkával, melynek irá-
nyát szükség szerint változtathatjuk. A gyertya
sematikus jele a tartás jelével együtt azt fejezi ki,
hogya gyertya a földön van. A viszonyjellel azt
érzékeltetjük, hogya gyertya tőlünk balra van.
(Magunkat mindig a viszonyjel másik, üres ol-
dalára képzeljük). A vonatkozás jel szára átível
az ugrás helyén, jelezve, hogy most az ugrás vo-
natkozik valamely tárgyra, eszközre. A vonat-
kozás jel kis köríve pedig a gyertya sematikus
ábrája fölé került, rajta egy alap magas pozíció-
jei, mely ebben az összefüggésben fölé irányt je-
löl. Vagyis, az ugrás a gyertya fölé "vonatko-
zik"; átugorjuk a gyertyát. A gyertya jele fölötti
hely mindvégig a gyertya helye marad a tánc-
írásban, s így másodszor már nem kell kitenni a
gyertya jeiét, mert a vonatkozás jeiének kis kör-
íve a gyertya fölötti helyen automatikusan a
gyertyára vonatkozott. Itt újból alkalmaztuk a
hozzáadás jeiét. A levegőben levő jobb lábnál a
kettős keresztet írtuk bele, jelezve, hogy az erős
hajlítás mind a két levegőben végzett lábmozdu-
latra vonatkozik.

102
 A láb alatti taps
A vonatkozás jelet használjuk a láb alatti taps jelölésére is.

136. Somogyi ugrós: J J II

Kiindulás a jobb lábon. Bal lábbal mellé ug-
runk, mialatt a jobb lábszárat magasan hátra
lendítjük J + bal lábbal helyben ugrunk, mi-
alatt a jobb lábat kis térdhajlítással a vízszinte-
sig előre lendítjük és a láb alatt tapsolunk J
Szimmetrikus ismétlés.

Az előre emeItjobb lábtól két vonatkozás jel in-

dul. Mindkettő kis vonal kával kezdődik, ami
egyértelművé teszi, hogy az előre emelt jobb láb-
ra vonatkozik. A vonatkozás jel kis köríve a
tapsot jelentő ív két vége alá került. A lábtól in-
duló egyenes vonalakon az alap magas pozíció-
jel látható (ismét a fölötte jelentésben) vagyis a
láb a taps fölé vonatkozik, tehát a láb alatt
tapsolunk.

A földütés
A néptáncainkban előfordulójöldütést kétféleképpen írhatjuk. Vagy a
fővonalhoz kötjük az érintés jeiét, vagy kiírjuk a föld jeiét III, s ehhez köt-
jük a taps érintő vonalát. Példánk a tápéi "oláhos" földütögető motívu-
ma, melyben két ütést a fővonalra, két ütést a föld jeIéhez kötöttünk.

103
137. Tápéi ugrós: n n n J II
Kiindulás jobb térden és törzzsel a vízszintes ig
előre dőlve. Jobb tenyérrel a földre csapunk)

,
~,...---....
+ egyet tapsolunk ) + a földütést és a tapsot
1
még kétszer megismételjük n T1 + a
, """---""
df) földre csapunk J

, ~

,,
@

Rövidítések, előjegyzések

A táncleírásnál rövidítési lehetőséget jelentenek az ún. előjegyzések.

Az előjegyzéseket a vonalrendszer két kockányi hosszúságú, s alul-fölül
kettős vonallal határolt szeletébe írjuk. Előjegyzést akkor alkalmazunk,
ha egy motívumot vagy táncot végig kis lépéssel vagy rugózással tánco-
lunk, vagy pl. a levegőbe emelt láb mindig hajlított. Néhány példa:
- a motívumot rugózással táncoljuk
- a motívum súlyt hordozó lábmozgásait kis térdhajlítással kell járni (itt a
cselekvő jelet vettük segítségül, biztosítva, hogya hajlítás a súlyt hor-
dozó lábra vonatkozik)
- a levegőbe emelt láb mély irányú mozdulatait közvetlenül a föld fölött
hajtjuk végre (a cselekvő jel most a levegőben lévő lábnál) ,
- a levegőben végzett lábmozdulatokat kis térdhajlítással hajtjuk végre
- minden súlyt hordozó láb mozgása féltalpon történik
- a motívumot párhuzamos lábfejjel táncoljuk

DID '[l] ru mm
104
 Minden olyan jel, ami gyakran előfordul, előjegyzésbe kerülhet. Az
előjegyzések másik formája az ún. "rövidítés". Ha a táncban a nő gyak-
ran teszi csípőre a kezét, ezt rövidített jellel írjuk a táncban, de előjegy­
zésként meg kell magyarázni pontos jelentését.
A 16. ábrán a kéz ökölben, csípőn rövidített jelölése és magyarázata;
a karok erősen hajlítva, könyök beforgatva (tehát kifelé néznek) és a
kéz ökölbe szorítva érinti a derék jobb és bal oldalát. A kézfej jele
fölött a szűkítés végső foka a teljesen ököl be szorított kezet jelöli.

16.ábra
A 17. ábrán a néptáncban alkalmazott pattintás rövidített jelölése, s
mellette a részletes leírás. A karnál is alkalmaztuk az ún. parazita írás-
módot: a felkaron az alkar jele jelenik meg. A pattintásnál az öt vonal az
ujjak jele. Az első ésa harmadik vonalnállévő pont arra a két ujjra utal,
melyeknek erőteljes' csúsztatott érintése útján kapjuk a pattintás t.

[][J
17. ábra

A tánceszközök fogása és tartása

Nem szóltunk még az egyes tárgyak táncírásbeli megjelenítéséről.
Ezeknek a sematikus rajzai a következők: W= kis seprű; ~ = seprű;
i= bot; A = zsebkendő, [j= üveg; -=- = kalap; LJ = párna; Ó= gyer-
tya stb. E tárgyak fogását a fogva tartás jeléver-x-í.rjuk. A jel kereszt
nélkül csak tartást jelent, pl. kalap a fejen: ~-=- A fej jeiének a köze-
pén az alap magas pozíciójel a fejtetőtjelenti. Ehhez kötöttük a tartás je-
lével a kalapot. Tehát ez egyértelműen azt jelenti, hogya kalap a fejen
van.

105
 A 18. ábráJlal egy seprűfogást mutatunk be. A jobb kar kissé hajlítva
vízszintesen elöl, a jobb kézben seprűt tartunk (a kézfej jeiét a fogva tar-
tás jelével a seprűhöz kötöttük) a seprő jele fölé írt alap magas jel azt je-
lenti, hogy az eszköz függőleges helyzetben van.
Mint láthattuk, a seprű helyzetét is irányjellel határoztuk meg. Ha kü-
lönnem jelöljük, akkor az ábrázolt sematikus jel fölé írt irányjel az esz-
köz azon végére vonatkozik, amely fölé írtuk. Esetünkben a seprű sep-
rűs vége fölé írtuk a jelet, tehátarra vonatkozik. Ha botfogást írunk, an-
nak sematikus ábráján a bot vastagabb végét kis bunkóval jelöljük és
úgy különböztetjük meg a két végét.

18. ábra 19. ábra

19. ábrán k a kiskállói botoló kiindulási helyzete: A bal' alkar a hát

mögött a vízszintesben. (A mély hátra pozíciójel mutatja, hogy a kar a
test mögött van.) Ajobb felkar a vízszintesben oldalt, alkar a magasban.
Jobb kézzel a bot közepét fogjuk, amelynek vékonyabbik "B" vége ma-
gasan előre mutat. A bot fogásának helyét a bot jeiéhez húzott fogás jel
érintkező pontja mutatja.
A 20. ábra a nagydobosi pásztorbotoló kiindulási helyzete. Kiindulás
,,1" -es tér, kis terpeszállás kifelé forgatott térddel. Bal kar mélyen elöl,
jobb kar mélyen oldalt, az alkar vízszintesen balra rézsút elöl. Bal kézzel
a botot középen fogjuk, melynek "B" vége a földre támaszkodik. A bot
"A" vége magasan balra rézsút előre. A fogás jel két végén levő kis vo-
nalkák irányát tetszés szerint változtathatjuk. Itt mindkét vége jobbra
fölfelé irányul, éppen úgy, ahogyan a fogás kívánja. A bot "B" végét a
már ismert föld jeIéhez kötöttük a tartás jellel. (Ha a botot elengedném,
a föld tartaná a botot). A botot bal kézzel a boton jelölt "a" helyen fog-
tuk meg, míg alatta egy "b" jel is szerepel. Erre azért van szükség, mert a
bot egyik kézből a másikba való átvételénél lényeges, hogy azt a másik
kéz fölött vagy alatt fogjuk meg.

106
 20. ábra 21. ábra

A 21. ábra a nyírvasvári cigánybotoló kiindulási helyzete. Kiindulás

,,2" -es tér. Kis térdhajlítás a bal lábon, a jobb lábszár a vÍzszintesben há-
tul. A bal kar erősen hajlítva a vÍzszintesben elöl és bal kézzel a botot az
"a" részénél fogjuk . A jobb kar derékszögben hajlítva a vÍzszintesben
balra rézsút elöl ésjobb kézzel a botot a "b" részénél fogjuk (tehát a bal
kéz alatt). A bot "A" vége alap magas, tehát a bot függőleges. A végta-
gok derékszögű hajlítását a ;« (kereszt, két ponttal) jellel jelöljük, mint a
féllépés távolságot a súlyt hordozó lábnál.
A következő két seprűtánc motívum megegyezik abban, hogya sep-
rűnek csak az egyik végét fogjuk, a másik vége pedig a földön van.

I:
138. Panyolai seprűtánc : J J: I 7x n J
Kiindulás alapállás, ,,1 "_es tér, magasan előre
döntött törzs. A jobb kar kissé hajlítva a test
előtt és jobb kézzel a seprű nyelét fogjuk, seprűs
vége a földön, iránya mélyen elöl. A jobb lábat
kis térdhajlítással a vÍzszintesig előre emeljük,
mialatt bal kézzel a láb alatt átvesszük a seprűt
J + jobb lábbal kis térdhajlítással helyben lé-
pünk J + a két fázist szimmetrikus ismétléssel
még háromszor megismételjük J J J J -
J J + jobb és bal lábbal helyben lépünk, mi-
alatt a jobb kézben lévő seprűvel kétszer köny-
nyedén a földre koppantunk J J + jobb láb-
bal helyben lépünk J + a bal lábat a vÍzszintesig
előre emeljük és a seprűt a láb alatt átvesszük a
bal kézbe J + bal lábbal helyben lépünk, mi-

107
 alatt a seprűt átvesszük a jobb kézbe J + a jobb
lábat kis térdhajlítással a vízszintesig előre emel-
jük és a seprűt a láb alatt átvesszük a bal kézbe
J + jobb, bal, jobb lábbal n J ritmusban
helyben lépünk, mialatt törzzsel kiegyenese-
dünk. A kiindulási helyzetben a fogás jeiét a
seprű nyelének a végéhez kötöttük, jelezve,
hogya seprűt a végén fogjuk meg. A seprűs vé-
gét a föld jeiéhez kötöttük, jelezve, hogy az van
a földön, s irányának (mélyen előre jel) megadá-
sával a helyzetét is meghatároztuk. Az l. fázis-
ban a felemelt jobb lábtól kiinduló vonatkozás
jel (rajta az alap magas pozíciójellel) a seprű jele
fölé nyúló kis körívvel jelzi, hogya seprűt a láb
alatt vesszük át. A bal kéztől induló fogás jel,
mely a seprű vonalában végződött, mutatta,
hogy a fogás a seprűre vonatkozott. Vele egy
magasságban a jobb kéz jele fölött megjelent a ""
jel, a fogás feloldásának a jele. Az első két fázist
szimmetrikusan négyszer ismételtük, így felvált-
va egyszer ajobb, egyszer a bal láb alatt vesszük
át a seprűt. Másodszor alkalmazzuk az ismétlő­
jelnek a zenéből átvett prima volta - secunda vol-
ta jeiét némileg hasonló értellllezésben. A jelet
mindkét oldalon behatároltuk r;::1l s így a kezdő
és záró vonala világosan mutatja, hogy melyik
részt akarjuk másként ismételni. Ebben az eset-
ben háromszori ismétlés megegyezik az első
ütemmel,1i="l"I míg negyedszer az utolsó J-et már
másként járjuk, s ezt a 14.1 jel mutatja. Ez eset-
ben az a változás, hogy nem kell a jobb lábat a
vízszintesig előre emelni, mert nem seprűátvétel
következik. A motívumsor 7. ütemének első fá-
zisában a seprűátvétel csak egyszerűen a test
előtt történik, így elég volt jeleznünk, hogy a

108
 jobb kézbe vesszük a seprű t és a bal kézhez kiír-
tuk a fogás feloldását. Az utolsó átvétel azon-
ban ismét a láb alatt történik.

139. Karádi seprütánc: n J II

Kiindulás a bal lábon térdhajlítás, a jobb láb
mélyen elöl. Jobb kar mélyen elöl és jobb kézben
a seprű végét fogjuk, míg seprűs vége a földön,
iránya mélyen elöl. A jobb lábat derékszögben
a vízszintesig rézsút előre emelve és a seprű t át-
ugorva oldalt ugrunk, mialatt a bal lábat derék-
szögben hajlítva a vízszintesig előre emeljük és a
hát mögött jobb kézből a bal kézbe vesszük át
a seprű t )1 + bal lábbal kis távolságra félsúllyal
előre lépünk, mialatt a kart a test mellé enged-
jük)1 + jobb lábbal térdhajlítással kis tá volságra
hátra lépünk, mialatt a bal lábat mélyen előre,
majd derékszögben hajlítva a vízszintesben ré-
zsút előre lendítjük J Szimmetrikus ismétlés.
A kiindulási helyzetben a jobb kézzel fogjuk a
seprű végét. (A fogás jel a nyél végéhez fut.)
A seprű végét tartás jellel a földhöz kötöttük.
Mivel átugorjuk a seprűt, a vonatkozás jel az
ugrás helyétől a seprű jele fölé kerül, rajta a ma-
gas pozíciójellel. Hogya seprű-átvétel a hát mö-
gött történik, azt a karok mellett látható mély
hátra pozíciójelből tudjuk meg. A pozíciójel itt
a karra vonatkoztatja a lábnál tanult V. pozíci-
ós jelet. A bal kézfej jelétől a fogás jel a' seprű
vonaláig tart, jelezve, hogya seprűt bal kézzel
fogjuk meg. A motívum végén, mivel a motívu-
mot szimmetrikus an ismételjük, a vonatkozás
jC!1 visszatér, az ugrás ismét a seprű fölé vonat-
kozik.

109
 Pásztortáncainkban gyakori a keresztbe tett bo-
tok közötti táncolás is. Ezek kiindulási helyzetét
kis térrajzon szemléltetjük. Ezen feltüntetjük a
keresztbe tett botok és a táncos kiindulási hely-
zetét. A botok köré szaggatott vonalakkal raj-
zolt négyzet nyomán kialakuló négy térközt
nyomtatott nagy betűkkel jelöljük meg. Amikor
a táncos a botközök valamelyikébe ugrik vagy:
lép, a mozdulat kezdetétől kiinduló tartás jel
másik végéhez a négyzetnek megfelelő betűt ír-.
juk.

140. Törökkoppányi kanásztánc : n J I n J I n J I n J II

Kiindulás ,,1 "_es tér, térdhajlítás a jobb lábon., a
"D" botközben. Bal lábbal kis térdhajlítással
nagy távolságra előre ugrunk, az "A" közbe ér-
kezünk )i + jobb lábbal, kis térdhajlítással, fél-
D súllyal elöl nyitott III. pozícióba lépünk )i + bal
lábbal kis térdhajlítással hátul nyitott III. pozí-
cióba lépünk, mialatt a jobb lábat a bal mellé a
c térd alá emeljük J + jobb lábbal kis térdhajlí-
tással nagy távolságra rézsút hátra a "B" közbe
ugrunk, mialatt a bal lábat a jobb mellé a térd
alá emeljük )i + bal lábbal, féltalpon, kis térd-
B hajlítással a jobb mellé lépünk )i + jobb lábbal
kis térdhajlítással hátul nyitott III. pozícióba
ugrunk, mialatt a bal lábat a jobb mellé a térd
alá emeljük J + bal lábbal, kis térdhajlítással,
A
tágan balra ugrunk,a "e" közbe érkezünk, mi-
D alatt a jobb combot mélyen oldalt, a lábszárt a
vízszintesig hátra emeljük )i + jobb lábbal, kis
A
térdhajlítással féltalp on apró távolságra oldalt
C)l(B lépünk )i + bal lábbal térdhajlítással hátul nyi-
tott III. pozícióba lépünk, mialatt a jobb lábat a
D
bal mellé a boka fölé emeljük J + jobb lábbal
 kis térdhajlítással tágan rézsút hátra a "D"
közbe ugrunk (a kiindulási helyzetbe) ) + bal
lábbal ajobb mellé lépünk ) + jobb lábbal térd-
hajlítással helyben ugrunk, mialatt a bal lábszárt
a vízszintesig hátra emeljük J Azonos ismétlés.
Táncírásban a fővonaltól kiinduló tartás jel mu-
tatja, hogy mikor melyik botközben vagyunk.

141. Szentgáli kanásztánc : J J II

_ _ _~-~ Kiindulás a ,,8"-as tér, térdhajlítással terpeszál-
I I lás, bal láb az "A", jobb láb a "C" b~tközben.
1/4-et jobbra forogva (érkezés a ,,2"-es tér),
A térdhajlítással úgy ugrunk terpeszállásba, hogy
a bal láb a "B", jobb láb a "D" közbe érkezzen J
+ 1/4 ~et balra forogva (érkezés ,,8"-as tér),
térdhajlítással úgy ugrunk terpeszállásba, hogy
a bal láb az "A", ajobb láb a "C" bot közbe ér-
kezzen J Azonos ismétlés.
A c
Mivel páros lábon s különböző botközökben ál-
lunk, ill. ugrunk, mindkét lábnál a tartás jellel
feltüntetjük a megfelelő botközt. A kis térrajz a
motívum elején a kiindulási helyzetet mutatja.

Következő példánk a seprű láb alatti átvételét szemlélteti, miközben a

kezünkben lévő seprűt forgatjuk . Álló helyzetben a seprű irányát az
egyik végének irányával határozzuk meg. Ez történik az eszköz forgatá-
sakor is. Az eszköz egyik végének levegőben megtett útját irányjelekkel
fejezzük ki. Csupán a végpontokat jelöljük és a folyamatos végrehajtást
a kötőívvel fogjuk össze.

III
 142. Öregcsertői seprlitánc: J J I J J II
Kiindulás "l"-es tér, a bal kar kissé hajlítva,
mélyen oldalt, ajobb kar kissé hajlítva a vízszin-
tesben rézsút elöl és a jobb kézzel a függőleges
)<.
helyzetben lévő seprűt középen fogjuk, a seprűs
d vége van felfelé. Kis térdhajlítással úgy ugrunk
I~ Y nyitott I. pozícióba, hogya bal lábon csak fél-
S lx ~) súly legyen (a bal lábat a végén súlytalanítjuk) J
+ a jobb lábbal helyben ugrunk, mialatt a bal

Q~ ~
lábat kis térdhajlítással a vízszintesig előre len-
dítjük és a seprűt a vízszintesben elölről balra
Lx.
® cb kanyarintva a jobb kézből a bal kézbe, alulról
fúgva vesszük át, törzzsel kicsit előre dőlünk,
etc etc
T ~ majd mindkét kart kissé hajlítva a vízszintesig
-+- I S= sepru " rézsút előre tárjuk és a seprűt függőleges hely-
.l = ~ zetben forgatjuk J + a motívumot szimmetri-
-<>- ~ kusan megismételjük, azzal a különbséggel,

ii hogya seprűátvételnél a bal kézben lévő seprű

végét balra döntjük és jobb kézbe fölülről fogva
vesszük át, majd mindkét kart kissé hajlítva a
vízszintesig előre emeljük és a söprűt a mélyben
balra rézsút elölről, jobbra rézsút előre, majd a
magasba forgatjuk J J Azonos ismétlés.
A kiindulási helyzetben két előjegyzés van. A
seprű jele fölé írt pozíciójelek és az egyenlőség
jele után ugyanazok az irányok irányjelekkel sze-
repelnek. A seprű jele fölé írt pozíciójelek ez
esetben normál irányokat fejeznek ki. (Gyakran
használjuk ezt az előjegyzést, mert kis helyet fog-
lalnak el.) Egy nagy "S" betű és = jel pedig a
seprű szimbólumaként a továbbiakban a seprű
jeIét helyettesítheti. Az l. fázisban a kiindulás-
ban szereplő törzs jele fölött az alap magas jele
szerepel s a kiegyenesedést fejezi ki. Erre a motí-
vum ismétlése miatt van szükség, mert az utolsó

112
 fázisban kissé előre döntött törzzsel állunk, te-
hát az l . fázisnál ki kell egyenesednünk. A 2. fá-
zisban a karok kissé hajlított alapjelei mellett lé-
vő elöl V. pozíciós jelek az ilyenkor szükséges
(átadás a láb alatt) kar helyzetét mutatják. A bal
kar mellett a kézfej jele és fölötte az alap mély
jel, s ettől indul ki a fogva tartás jele, melyet a
seprű fölötti hely vonaláig húztunk. Itt tehát a
fogva tartás jel a seprűre vonatkozik. A kézfej
jele feletti mélyalapjel pedig az alulról fogásra
utal. A levegőben levő bal lábtól kiinduló vo-
natkozás jel az "S" betű fölé ível, rajta az alap
magas jel, jelezve, hogya láb a seprű fölé vonat-
kozik, vagyis a seprűt a láb alatt vesszük át.
A motívum ismétlésénél a jobb kéz vonalában
megjelenik a tartva fogás jele a seprű vonalába
húzva, ami a fogást jelenti. Az alap magas jel a
kézfej vonalában a fogás jel alatt a fölülről való
fogást jelenti. Az első átadásnál a jobb kézfej
vonalában, a második átadásnál a bal kézfej vo-
nalában írtuk a ~ jelet, a fogás feloldását (nem
elég az egyik kézzel megfogni, a másik kézzel el
is kell engedni, ha átadásról van szó). A jobb
kézbe való átvételkor a három irányjelet (most
pozíciójelet) kis ívvel kötöttük össze, jelezve,
hogya három irányt folyamatosan kell végre-
hajtani, tehát egy ívvel kell a seprűt a megadott
irányokon át a függőlegesbe forgatni .

A bot forgatása
A bot forgatását is hasonló elvek alapján írjuk. Táncírásból nem lehet
megtanulni botot forgatni, de aki tud botot forgatni, az le tudja olvasni
a botforgatásokat. Az eddig közölt pásztor és cigánybotolók fáradságos

113
leolvasásával a botvezetésnek, botforgatásnak igen szép változatait ta-
nulhatjuk meg. Az egyszerű botforgatásnak két fajtáját ismeljük, az elő­
re és a visszafelé forgatást.
Míg az előre forgatásnál a nyolcas t úgy írjuk le, hogya bot nehezebb
végével ("A"-val) indítjuk a bot forgatását, a másik forgatásnál a bot
könnyebb végével ("B"-vel) indítjuk. Az előre forgatásnál az ún. hü-
velyk él vezet a forgatásban, míg a visszafelé forgatásnál a kisujj él vezet.
Példaként következzék egy előre- és egy visszafelé forgatás . Pásztor és
cigánybotolóink leírásában nem mindig jelöljük a kisujj él, ill. hüvelyk-
ujj él vezetését, mert a kétfajta forg<'l:tást azok nélkül is, a kar és bothely-
zetekbőI is egyértelműen leolvash·a tjuk.

143. Előre botforgatás : J J (J J J , J) II

Kiindulásjobb kar merőlegesen haj-

~I)
Htva vízszintesig előre . A függőleges
helyzetben lévő botot jobb kézzel
~
::<
középen fogjuk. A bot irányait az
"A" végével jelöljük és hüvelyk él

f d) D
1=)
vezetéssel forgatjuk . A jobb kart a
vízszintesben előre nyújtjuk, mialatt
a botot vízszintesen balra rézsút elö-
lön át alap mélybe forgatjuk (J),
HI ~ ~A
* majd az alkart a vízszintesben balra
rézsút előre vezetjük és a botot a víz-
szintesen balra rézsút hátrán át az
alap magasba forgatjuk (J) J + a
jobb kart merőlegesen hajlítva a víz-
szintesben előre emeljük és a botot
a vízszintesen jobbra rézsút elölön
át az alap mélybe (), s onnan a vízszintesen
hátra, majd alap magasba forgatjuk () J
Azonos ismétlés.
Kiindulási helyzetben a kézfejet a tartva fogás
jelével a bot közepéhez kötöttük. A bot bunkós
végét "A"-val jelöltük, utalva arra, hogy annak
irányairól van szó. A bot a levegőb en egy lapos
114 ,,8" -ast ír le. A bot első négy irányát kívülről kö-
 tőÍvvel egybefoglaltuk, hiszen a négy irá nyba
való mozgatását folyamatosan kell végrehajta-
ni. A belső kötőÍvbe viszont a jobb hüvelyk él
jeIét fl illesztettük, jelezve, hogya forgatást hü-
velyk él vezetéssel hajtjuk végre. A botirány kö-
vetkező négy jeIét hasonlóképpen összekötöt-
tük, feltüntetve a folyamatos végrehajtást és a
hüvelyk él vezetést is.

144. Visszafelé forgatás: J J J J) II

Kiindulás jobb kar a vÍzszintesben
elöl, az alkar alap magasban, és a
botot jobb kézzel jobbról fogjuk és
a bot "B" vége magasan elöl. A jobb
alkart magasan balra vezetjük, mi-
alatt a botot magasban balra rézsút

00
I=) elölön át, magasan rézsút hátra for-
gatjuk (j) , majd a kart magasan
rézsút előre emeljük és a botot az
Jl alap mélyen át magasan jobbra rézs-
@ út előre forgatjuk (j) J + a jobb
felkart a vízszintesig előre, az alkart
alap magasba vezetjük, mialatt a bo-
tot alap mélyen át, a vízszintesben
hátra (j) , majd az alap mélyen át,
magasan előre forgatjuk (j) J
Azonos ismétlés.
A kiindulási helyzetben a jobb kézfej jele és a
tartva fogás jel között egy vÍzszintesen jobbra
oldalt pozíciójelet látunk, ami azt jelenti, hogya
magasan elöl irányú bototjobbról fogjuk . A bot
sematikus jeIét most fordítva rajzoltuk és a bot
"B" végét jelöltük meg, tehát az irányok az esz-
köz "B" végére vonatkoznak. Négy-négy irány-
jelet egy ívvel jobbról kötöttünk össze és a bal
oldali Ívben jelöltük a kisujj él vezetést a jobb
kisujj él jelével flo.
Példatár

117
 /

~H
mfm
9.
. ~
10.
~
11 .
c f- ~

~
vi

,
I I· / ,

f-
~)

.I :J

13. ~ 14. ~ 15.

( 1,<'
~

" "
KARIKAZO 119
 l·
11
r,
;J
r
;
9)
..

l·
17.
.~
18.
)
l 19.
~
1
~

~ o
}I
(\
?\ 1-1 I[
? (.
(- I- I1/ , (, I'
1/ ' II
*~
t< l~ 'J .I
1-1 ? ,
IL '

~. '> 1(.
J ,. * .1
~
~ v
~
I) v J' V~
21 . 22. " 23. " ~ o
~ 24 .

. "
120 KARIKAZO
 I I· \ /
lJ '\ V
) \
1 / '\

I· l
? ) ~)

jJ
?
·1 I
( (
·Ir ~l
-
l( /
'\
l( '\/
'\
26. 27.

"

,
r~
L I. •T
,
~)

\ 1 1
32.

, ,
KARIKAZO 121
 36.

37.
39. 40.

42. 43.
44.

45.
47. 48 .

33-88·1= ) I

UGROS
 50. 51 .

I
t:J
.\

íJ
I

íJ
~
54. 55..
53 . © C!>~
~

-I

57. ® 58. (!) 59. <!> 60 . é

,
UGROS
-
61. 62 . 63. 64 .
@ c!) <0 c!>

.. .. .. ..
,
,
- - ,
67. 68.
65.
c!> 66 .
~ c!> @

69. @ 70.@~ 71 . ~ 72. ®

~

124 UGROS
- - -
73. 74 . 75 . 76.
@ ~ @ @

o l
,'>
1 ~

77. @ 78 . @ 79. @ 80. @ ~

81. © l'l 82. @ ~ 83. @ .@. 84 . ~

,
UGROS 125
 , M

!~J
~ )
86 . ® 87. ® 88. @

"
89. @~ 91. (~

.-
126 UGROS
 95. [!J 96. [!J

100.

103. 104 .
I

LEGENYES 127
105. 106. CtJ 107. cb 108 . cb
105-112·I=j)

109. @
110. @ 111. @ 112. <!l
~

LEGENYES
 114. cb
113. I.~
113-120. -.)
115. 116. CtJ

./

,
LEGENYES 129
 77 -.-;- ..

cb /
I I
-1
C
-

-1 t-
dJ

l
C

S
'- ~

12 1. 12 3 .
[±J 1 22 . 0 124.
~
12 1 -127} )

..
,/

,
* t- l
~ t

, , <>-
t

'-'- , t- t - ."
125. 127.

126.

130 LE GENYES
 '!9 ..
",
", "~

1..s ' 1' ,

,
,.
"- , /'
",.

128. 129. 130. r!l

128-133·1= )

,
, --.
~

-,.
, ~

-
~

o , ~
131. [!J
132.
.- 133 .
LEGENYES 131
 ,
--o

134. 136.

134-139·I=~

137. 138.
132
.-
LEGENYES
 /
~
•
,,~

'-.
~

-..
4 ,I ~.s:

141. 142.

140-145.

143. 144 .
..
LEGENYES 133
 .. ..

/
CtJ ~ Eb
~
.. - - 0'
146. 149 . tJ
147.
B 148. 0'

146-152. I-j)

(
~ '. '.
,l
T
~

\
'.
~
, '.
;

x
1

150. 151. 152.

,
134 RI TKA LEGENYES
 ,'"
~
~ \.
,
~
l'
~
l'

~
'} \.
,
\. ~ ~
I'

,'" '," I~
~ { {
,1 ,l ,I
,1

153. 154. 155.

156. dJ 157. 158 .

153-1581=) RI TKA LEGENYES

I

135
 159. B
<8>
,
136
RI TKA LEGENYES
 161.

165.

169.
171 .

.:...:..1

173. 174.
~
160 - 174. I=-) I I

SZala VERBUNK 137

 182.
181 . ~
~

185. 186 .

, ./

138 SZala VERBUNK

187.
188. 189. 190 .

191. 193. 194. cb

192.

196. 198.
ta
I I

SZala VERBUNK 139

 -

199. 200. o o
---
201. 202.

, ~
,
,
,
, ,
~

,
I

203. ~,

-..
, 205.
204.

~ ;
~
,
I I

-í /,
~
-, ,
207. ~
208.
f f

SZOlO VERBUNK
209. 210. CtJ

,
,
~
,
, .t:
~ , 211 . 212 .
~ ,
\
"
'-,

213.

, , '.

~
,.I
~

, ,
, ,
,"- ,
,
",,"-
214 .
215. 216.
I

SZEKEL y VERBUNK 141

 x x

, • 40 ,
40 , , ~

40 ~ , ~

, ,
, , ,.t:

A
A (

.. , ( O 01
, ,
, , I ~ , ,
.. , (o 01

~ ~ ~
~

X
--o-

1X X~ ~~P ~I~ ~ ~

>< X
~ ~ J>
- ~ X~ fil a ~~~ ~
~
x X
217. 218 . 219.
~ ~ ~

142 KORVERBUNK
 ) ..-X,

A
( "A
~

~ ~
:r ~ ~

~~ ~I~ ~ ~ X
,,~

,,~

~ ~p ~~D~IilI \})
iii ~ o

220. ~ --- /,X" *'

221. ~ ~ ~222.

223. ~ ., 224.
KORVERBUNK ~
 227. @.@ cb

"..
JI G-
-j

lr-:
'-I'.'

I.
~I I~
x I
o 1C!Jo lv
229.~ 232.~~ [!]

, , ,
144 LASSU CSARDAS
 ·Ip ~ ~dJ ~ ·1 I
( i
o

~ "'\ I .----lp o ~ f-
~
---- l i" l
l)
!)
ep . /~

~ "'< 1~
o
}
~
R.. / o
G;l
'.(.
N.
kl ~ & I r dl/'o

~/ 11

l- ')-
~
II - l
t--4
I)-1 ,.

.---

If ~
~/
~ --j
I~
234 .
I!-- .B---.. JI
~ f-

J t-----.. ~
. .I ~ I. G-

- ~ r-

I)
t- ,.
I)

.lJ r--....
-*
.x t-- ír--
I)

~~ ~ \·1·1 ~ ~~ ~~ ~ H ~ fu ~
~ '----- ~

..@L @-8
LASSU" CSARDAS
" " 145
 - ~ · , ~
~
)< o Ep )< x
'\

~J~ ) I'
- - iL ~J · ,
r; ~~
r·
j 1/ ~ ~ k l r- f
/ -{o .:).-

/
~....--- ---..; II
1-1

/ ~ 1/ b<~ ~)< f l
* x :J
~

~l 1,
/ ')
Ö I

j
-;
- - --
(- X (
~ • )<
~ f- l )<

~'\ ~ ~J · ~ ,J t,
p< c
1 ~ IB x
v IB- ~-1
~~
I-~
4~
~A
I
) / .,
. 'l- / X .. x
:r - -- - ----
/ -}' 'f:!--

f
/
~ 1/ - ~.--l ~

/ -~. 'J- -c ..~

/
/
r ~ , ~.......
,
-{o .~

/' "- / 1 .. ~
"'f ,~
/
1
/
~....--- ' 1-, 1
--
t- -- - -
Ii ~
,~

-tx rr~JI-
w---
)<

7 ~X, ir--- ~ ·IT

[f ! .I ~x~~ I· ·1 ~
I II

x
., X ~()~ X ~ ~
237.

238.
~ ~ ~

146 LASSU CSARDAS

_~
;-
t[. ;
m'l- -
_--I'
i]r- HI
.l-
_-1.; _.1
o
243. @ 245. @

WHf=i
0 0 . 0 . ,

. ..' ~ .
.!.-"- .:..:.. --l . -'--'-- ~ . .:

248.@ .02.
247. @ 249.@
250 . (~

254. © .02.

255. @
-~
~ m
257.
~
m
258 . c!>
I I

FRISS CSARDAS 147

 r • T
~ ' I· j.! I~ ~

~1
260. @
261. @

264 . © if
266. ©

$ W
267.~ i?L
.!..:.

268 . ~
/
. ./ T
0·0" 1
~
{H
-

269. ©
g -t

270.
.

@
o

J "-
~
/ /
)( o

/\ >I
(
t-I
-<>
)(

./

271.@ i§l
x .
/ "- Ii
I
·1
)(
l
~ ~

148 FRISS CSARDAS

275. @ 277. @ 278. ~

279. @ 280. @
281,@ ~ 282. ®

7
[
h.-
1·
J{
'kT
~I

283.® 284.@

" "
FRI SS CSARDAS 149
287. @ 290. @

(~I'
.·1 'l
9

D<

·1
o
291. 292 . 293.
@ @ .02... 294. @

295. 296.
@ @ 297. @ 298 . @
, ,
150 FRI SS CSARDAS
299. @ 300. @ 301. @ 302.@

303 . 304. 305.

@.@L @ @ 306.@

308 . o 310. @
307. @i§l 309.
@~ @
, ,
FRI SS CSARDAS 151
 EE <l
<l •
• P

312. @ 313. ® 314. @

315. @ 316. @ 317. @ 318. ~ CtJ

'-'

f------t----I-I~ EP
~'~1
I"--I-L---ll)9 r
==-+--+---ll $ }
320. @ dJ 321. @
322. @ C!J
. ..
FRI SS CSARDAS
 o
10
~ ~ 1.~@.
f ",1 1
,1 ~
*
.l

11
1

<r
II [~ I
o
T
it
~
J
t
323. @ 324. ~ d:J 325. @ 01 cb 326. © cb

327. @ CtJ 328. @ CtJ 330. @ CtJ

329. @ CtJ
, "
FRI SS CSARDAS 153
 o

~I

r,
...l

T
~)

~ *
.l

I
(. T
,
~)

il :f
1.

331. @ li! 332. ~ dl 333. @

I I
334. ~ CtJ
FRI SS CSARDAS
.. uIYI~:
" ~) ~ x:

f- ItY I I I--J-l9L-J111!!'

JU--4-1-'-'!'I ~ ~ ~i I------"br----

(----------~

~--&~~::::::l(.~., fol
) .,r)
0'

335.
 't9
~-..I..,.,==:::L_~~!-A]' ~~

(
338. @@ FORGAT'ÓS
 ~ !~~~4
. r!J.J' +/ ~
lx- • -; 0' I~

~I
o
I t- B- J.
~' ~ I 11
~ ~
o ~
J.
l~ l- ~ ~~ II M

A
b ____
lL,( .~ ~ -
~~
lx- \ o ~~ ~ ~~
l ~. ~ I- f
vIT ~ ~ I~~~ r,y
~~
~ ~ o

1Ji)!J
;>

~UJI:I ~~~x~,
'"
339. ® ~ -EJ
156 FORGATOS
 o II·
~ I· f-

o' I
f-
ICL) I
J.
.,

~
x___.
r---
~
-
~
~ (~~1
cb---'f../ x - - ~1 /~
rr= .:::::;: ~ ~
~ - ----1/
/! r
~ $. ~ ~ cJ~~1
/

II *I~

tn ~ '-; 1/
~ -*111 ~~ /
_J
~x ~~ -- -- !

I r
/
/ 7
/

/ /
/ /
r r- --r
~ -- !
~
rI
iJJ~
o :f.
(ti ,b
~~ i ~f
/..--
"\ -tI lf- ·1
I ~, G
340. tolyt.

FORGATOS 157
 d~ ~,J /.] i'>
'j{,'><~
r r.y
~
p~

~r --
c

~J ~ I ,\><-~ W ~
-\',
~
i1 -------n· G-
.1
)(

o /
..
CP~ /
/ ~i-

V t----" -- -- / --fJ
--j f-

~~ ~I
/

~
/
~
II • I
l
~ ( /
/
~
-- - - I

, ~~
/
/
~
!
~~ 'l l
li
~td k>
-
oJ /
(~
~~ T=}
rr---- ~
ld
c>- ..".. ~~
9-
.~
~~
)< ló -

~~ Hl fux ...
341. ~ -fJ ,
158
FORGATOS
 (
)
o (
X

) o
343·dJ h-~
342. J\~
G- ~ CtJ (TI 344.
0' /Ó/"(TI

346. ep ~ 347 th 1'/.1

A
8

~ ~ ~ 1=) A

~~
D
B C

345. m ,~
L x. ~ D 8 C

A
CtJ A
+~r!
L_ _ _
D
348.
, , ,
PASZT ORT ANC - ESZKOZOS TANC
 o
~ /

/ o
Á "
/ dl B
A

A
b /

/ A
/
B
G- C 351. -8
~
B
~ /
/ B

'-
C

c
/ 4J O

J t~ i : A
/ ~r
B ~/
c
r - rJ /1
hJ ~~ ~A
O
~

O eJ I

I O A

349. liJ 350.

B C A
G-

A
EI1 O
352. Ar~T -J O
::-2f:j
" " ...." B C
PASZT ORTANC - ESZKOZOS TANC
 ~~
A B
\ ~~$~
o~
~~

355.--~
A

354.
C!:J A D

B
[~[J c

356.

fl .).......--rT.---,-+.-----f-v.r-=
o~ J! f---Lt~~--'
~ A x.t--++-·
. ~
=~ J! .
357. 358.

" ,
PASZTORTANC-ESZKOZOSTANC
 ~
"

IX :I!',
II
~

~~
l
" ~
~
H ~~l

,I 1
J;
~r: X
) r "

/
/

.
=

I l I
~IX
~) r' J.
-o-
. t:::Y
j~

363,
H , ~ ~

/ / /

162 PASZT ORTANC-ESZKOZOS TANC

 A néptáncmotívumok forrásai:

A Tánctudományi Tanulmányok kötetei : 1959-ó0 ; 1961-ó2;1963-ó4 ; 1965-ó6 ;

1967-ó8; 1969-70. Bp.
Martin György: Motívumku.tatás, motívumrendszerezés. A sárközi-dunamenti
táncok motívumkincse. Bp. 1964.
Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. I-Il-III. táncírás mellék-
lettel (kinetográfia: Lányi Ágoston). Bp. 1970- 72.
Pesovár Ernö-Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete.
Néptánciskola I- II. Bp. 1974.

A motívumpéldák jegyzéke
KARIKÁZÓ MOTÍVUMOK

l. Lépő . Szeremle, Bács-Kiskun m.

2. Lépő . Szeremle, Bács-Kiskun m.
3. Katolikus lépő. Báta, Tolna m.
4. Lépő. Őcsény, Tolna m.
5. Kocsikala. Karád, Somogy m.
6. Karikázó . Attala, Somogy m.
7. Karikázó. Törökkoppány, Somogy m.
8. Körcsárdás . Haraszti-Hrastin, v. Verőce m. Jugoszlávia
9. Karéj. Tura, Pest m.
10. Leány tánc. Alap, Fejér m.
II. Rözgős. Dunafalva, Baranya m.
12. Rözgős. Dunafalva, Baranya m.
13. Kocsikala. Karád, Somogy m.
14. Karikázó. Tápiószecső, Pest m.
15. Menyecsketánc. Vízvár, Somogy m .
16. Karikázó. Értény, Tolna m.
17. Férc. Géderlak, Bács-Kiskun m.
18. Fércelés. Szakmár-Felsőerek, Bács-Kiskun m.
19. Körcsárdás (lassú). Rétfalu-Retfala, v. Pozsega m . Jugoszlávia
20. Csárdás. Dunafalva, Baranya m.
21. Férc. Uszód, Bács-Kiskun m.
22. Férc. Uszód, Bács-Kiskun m.
23. Körbe táncolás. Bag, Pest m.
24. Lassú. Dunafalva, Baranya m.

163
 25. Karéjozó. Tard, Borsod m.
26. Karikázó (csárdás). Sárpilis, Tolna m.
27. Körcsárdás. Haraszti-Hrastin, Verőce m. Jugoszlávia
28. Csárdás. Nagybaracska, Bács-Kiskun m.
29. Körcsárdás (lassú). Szentlászló-Laslovo, Verőce m. Jugoszlávia
30. Kisugrós. Dunafalva, Baranya m.
31. Nagyugrós. Dunafalva, Baranya m.
32. Körbe táncolás. Bag, Pest m.

UGRÓS MOTÍVUMOK

33. Dus. Szany, Győr-Sopron m.

34. Mars. Kalocsa, Bács-Kiskun m.
35. Mars . Kalocsa, Bács-Kiskun m.
36. Ugrós . Bogyiszló, Tolna m.
37. Kanásztánc. Berzence, Somogy m.
38. Kanásztánc. Berzence, Somogy m.
39. Mars. Homokmégy, Bács-Kiskun m.
40. Dus. Bogyoszló, Győr-Sopron m.
41. Tustoló . Sári, Pest m.
42. Mars. Dunaszentbenedek, Bács-Kiskun m.
43. Kanásztánc. Szenyér, Somogy m.
44. Dus. Rábatamási, Győr-Sopron m.
45. Mars . Géderlak, Bács-Kiskun m.
46. Ugrós. Dunafalva, Baranya m.
47. Ugrós. Tápé, Csongrád m.
48. Mars. Drágszél, Bács-Kiskun m.
49. Mars. Szakmár, Bács-Kiskun m.
50. Mars. Homokmégy, Bács-Kiskun m.
51. Mars . Szakmár-Felsőerek, Bács-Kiskun m.
52. Ugrós. Sárpilis, Tolna m.
53. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
54. Cinege. Sárpilis, Tolna m.
55. Ugrós. Birján, Baranya m.
56. Ugrós. Birján, Baranya m.
57. Dus. Szany, Győr-Sopron m.
58. Ugrós. Tápé, Csongrád m.
59. Dus. Szany, Győr-Sopron m.
60. Cigány tánc. Nyírvasvári, Szabolcs-Szatmár m.
61. Mars. Homokmégy, Bács-Kiskun m.
62. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.

164
 63. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
64. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
65. Mars . Szakmár-Felsőerek , Bács-Kiskun m.
66. Mars. Drágszél, Bács-Kiskun m.
67. Mars . Szakmár-Felsőerek, Bács-Kiskun m.
68. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
69. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
70. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
71. Mars. Homokmégy, Bács-Kiskun m.
72. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
73. Mars. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
74. Mars. Szakmár, Bács-Kiskun m.
75. Mars. Drágszél, Bács-Kiskun m.
76. Mars. Homokmégy, Bács-Kiskun m.
77. Ugrós. Bogyiszló, Tolna m.
78. Ugrós . Bogyiszló, Tolna m.
79. Cinege. Sárpilis, Tolna m.
80. Ugrós . Bogyiszló, Tolna m.
81. Cinege. Sárpilis, Tolna m.
82. Ugrós. Sárpilis, Tolna m.
83. Ugrós. Alap, Fejér m.
84. Cinege. Sárpilis, Tolna m.
85. Dus; Bogyoszló, Győr-Sopron m.
86. Ugrós . Sárpilis, Tolna m.
87. Dus. Szany, Győr-Sopron m.
88. Ugrós . Bogyiszló, Tolna m.
89. Ludas. Sárpilis, Tolna m.
90. Ludas. Sárpilis, Tolna m.
91. Ugrós . Sárpilis, Tolna m.
92. Cinege. Sárpilis, Tolna m.

LEGÉNYES MOTÍVUMOK

93. Minintelu. Méhkerék, Békés m.

94. Cigány tánc. Tarpa, Szabolcs-Szatmár m.
95. Ardeleana . Méhkerék, Békés m.
96. Csárdás. Szék-Sic, v. Szolnok-Doboka m. Románia
97 . Pontozó. Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
98. Pontozó. Lőrincréve-Leorint, v. Alsó-Fehér m. Románia
99. Legényes. Magyarvista-Vi~tea , v. Kolozs m. Románia
100. Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia

165
 101. Sűrü magyar. Válaszút-Rascruci, v. Kolozs m. Románia
102 . Pontozó. Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
103 . Legényes. Magyarvista-Vi~tea , v. Kolozs m. Románia
104. Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
105. Marosszéki. Nyárádmagyarós-Magheran, v. Maros-Torda m. Románia
106.0Iáhos. Sándorfalva, Csongrád m.
107. Oláhos. Csongrád-Bokrospart, Csongrád m.
108. Ardeleana. Méhkerék, Békés m.
109. Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
110. Pontozó. Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
III. Pontozó . Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
112. Legényes. Magyarvista-Vi~tea, v. Kolozs m. Románia
113 . Pontozó . Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
114. Pontozó. Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
115. Legényes. Méra-Mera, v. Kolozs m. Románia
116. Legényes. Magyarvista-Vi~tea , V. Kolozs m. Románia
117. Pontozó . Lőrincréve-Leorint, v. Alsó-Fehér m. Románia
118. Pontozó. Lőrincréve-Leorin( , v. Alsó-Fehér m. Románia
119. Verbunk . Válaszút-Ra~cruci , v. Kolozs m. Románia
120. Pontozó. Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
·121 . Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
122. Legényes. Magyarvista-Vi~tea , v. Kolozs m. Románia
123 . Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
124. Legényes. Magyarvista-Vi~tea, v. Kolozs m. Románia
125 . Csapásolás. Tiszapolgár, Hajdú-Bihar m.
126. Legényes. Magyarvista-Vi~tea , v. Kolozs m. Románia
127. Oláhos. Jászalsószentgyörgy, Szolnok m.
128. Csizmaverős. Lakócsa, Somogy m.
129. Ritka legényes. Feketelak-Lacu, v. Szolnok-Doboka m. Románia
130. Ritka legényes . Méra-Mera, v. Kolozs m. Románia
131. Fecioreasca. Fogaras-Fagara~, v. Fogaras m. Románia
132. PontUl'Í. Capilna de Jos, v. Kis-Küküllő m. Románia
133 . Legényes. Györgyfalva-Gheorgheni, v. Kolozs m. Románia
134. Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
135 . Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
136. Pontozó. Lőrincréve-Leorin(, v. Alsó-Fehér m. Románia
137. Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
138. Legényes. Inaktelke-Inuc, v. Kolozs m. Románia
139. Legényes. Györgyfalva-Gheorgheni, v. Kolozs m. Románia
140. Pontozó. Lőrincréve - Leorin!, v. Alsó-Fehér m. Románia
141 . Pontozó. Lőrincréve-Leorin!, v. Alsó-Fehér m. Románia
142. Cigány tánc. Nyírlugos, Szabolcs-Szatmár m.

166
143. Legényes. Magyarvista-Vi ~ tea , v. Kolozs m. Románia
144. Legényes. Magyarvista -Vi~tea , v. Kolosz m. Románia
145 . Legényes. Bogártelke-Bagara, v. Kolozs m. Románia

RITKA LEGÉNYES

146. Lassú pontozó . Magyarlapád-Lopadea Noua, v. Alsó-Fehér m. Románia

147. Ritka fogásolás. Ördöngösfüzes, Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m.
Románia
148. Ritka legényes . Feketelak-Lacu, v. Szolnok-Doboka m. Románia
149. Ritka legényes. Feketelak-Lacu, v. Szolnok-Doboka m. Románia
150. Ritka fogásolás . Ördöngösfüzes-Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m.
Románia
151. Ritka fogasolás. Ördöngösfüzes-Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m. Ro-
mánia
152. Ritka fogásolás . Ördöngösfüzes-Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m.
Románia
153. Ritka fogásolás. Ördöngösfüzes-Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m.
Románia
154. Ritka fogásolás. Ördöngösfüzes-Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m.
Románia
155. Ritka fogásolás. Ördöngösfüzes-Fize~ul Gherlii, v. Szolnok-Doboka m.
Románia
156. Ritka legényes. Feketelak-Lacu, v. Szolnok-Doboka m. Románia
157. Ritka legényes. Feketelak"Lacu, v. Szolnok-Doboka m. Románia
158. Lassú pontozó. Magyarlapád-Lopadea Noua, v. Alsó-Fehér m. Románia
159. Lassú pontozó. Magyarlapád-~opadea-Noua, v. Alsó-Fehér m. Románia

SZÓLÓ VERBUNK MOTÍVUMOK

160. Csárdás egyedül. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.

161. Csárdás egyedül. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.
162. Verbunk. Decs, Tolna m.
163. Verbunk. Decs, Tolna m.
164. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
165. Verbunk. Decs, Tolna m.
166. Verbunk. Decs, Tolna m.
167. Verbunk. Decs, Tolna m.
168. Verbunk. Decs, Tolna m.
169. Verbunk. Decs, Tolna m.

167
170. Verbunk. Decs, Tolna m.
171. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
172. Hatoztató. Alsóberecki, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
173. Bertóké verbunk. Halászi, Győr-Sopron m.
174. Magyar verbunk. Nagyecsed, Szabolcs-Szatmár m.
175. Hatoztató. Alsóberecki, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
176. Magyar verbunk. Nagyecsed, Szabolcs-Szatmár m.
177. Magyar verbunk. Nagyecsed, Szabolcs-Szatmár m.
178. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
179. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
180. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
181. Verbunk. Pusztafalu, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
182. Hatoztató. Alsóberecki, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
183. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
184. Lassú csárdás. Birján, Baranya m.
185. Csapás. Nyíregyháza-Bundásbokor, Szabolcs-Szatmár m.
186. Csapás. Nyíregyháza-Bundásbokor, Szabolcs-Szatmár m.
187. Verbunk. Sárpilis, Tolna m.
188. Verbunk. Decs, Tolna m.
189. Verbunk. Sárpilis, Tolna m.
190. Verbunk. Sárpilis, Tolna m.
191. Magyar verbunk. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.
192. Magyar verbunk. Szatmárököritó, Szabolcs-Szatmár m.
193. Selyem csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
194. Csárdás egyedül. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.
195. Hatoztató. Alsóberecki, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
196. Hatoztató. Alsóberecki, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
197. Vasvári verbunk. Borzova-Silická-Brezová, v. Gömör m. Csehszl.
198. Verbunk. Decs, Tolna m.
199. Vasvári verbunk. Borzova-Silická Brezová, v. Gömör m. Csehszl.
200. Vasvári verbunk. Borzova-Silická Brezová v. Gömör m. Csehszl.
201. Verbunk. Decs, Tolna m.
202. Verbunk. Decs, Tolna m.
203. Csapásolás. Tiszapolgár, Hajdú-Bihar m.
204. Magyar verbunk. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.
205. Verbunk. Cigánd, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
206. Csapás. Nyíregyháza-Bundásbokor, Szabolcs-Szatmár m.
207. Csapásolás. Tiszapolgár, Hajdú-Bihar m.
208. Magyar verbunk. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.

168
SZÉKELY VERBUNK MOTÍVUMOK

209. Székely verbunk. Makfalva-Ghindari v. Maros-Torda m. Románia

210. Székely verbunk. Marossárpatak-Glodeni v. Maros-Torda m. Románia
211. Székely verbunk. Marossárpatak-Glodeni v. Maros-Torda m. Románia
212. Székely verbunk. Marossárpatak-Glodeni v. Maros-Torda m . Románia
213. Székely verbunk. Marossárpatak-Glodeni v. Maros-Torda m. Románia
214. Székely verbunk. Marossárpatak-Glodeni v. Maros-Torda m. románia
215. Székely verbunk. Makfalva-Ghindari v. Maros-Torda m. Románia
216. Székely verbunk. Makfalva-Ghindari v. Maros-Torda m. Románia

KÖRVERBUNK MOTÍVUMOK
217. Karéj . Szil, Győr-Sopron m.
218. Karéj. Szany, Győr-Sopron m.
219. Marhaiíska. Visné Raslavice, Csehszlovákia
220. Karéj. Szany, Győr-Sopron m.
221. Verbunk. Szany, Győr-Sopron m.
222. Sárku raz. Parchovany, Csehszlovákia
223. Verbunk. Szany, Győr-Sopron m.
224. Verbunk. Kapuvár, Győr-Sopron m.

LASSÚ CSÁRDÁS MOTÍVUMOK

225. Lassú csárdás. Sárpilis, Tolna m.

226. Lassú csárdás. Uszód, Bács-Kiskun m.
227. Lassú csárdás. Sárpilis, Tolna m.
228. Lassú csárdás. Sárpilis, Tolna m.
229. Lassú csárdás. Madocsa, Tolna m.
230. Lassú csárdás. Szebény, Baranya m.
231. Lassú csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
232. Lassú csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
233. Lassú csárdás. Tápé, Csongrád m.
234. Lassú csárdás. Tápé, Csongrád m.
235. Lassú csárdás. Kutas, Somogy m.
236. Lassú csárdás. MadoCsa, Tolna m.
237. Lassú csárdás. Tardoskedd, Csehszlovákia
238. Lassú csárdás. Paszab, Szabolcs-Szatmár m.

169
FRISS CSÁRDÁS MOTÍVUMOK

239. Friss csárdás. Uszód, Bács-Kiskun m.

240. Friss csárdás. Szebény, Baranya m.
241. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
242. Friss csárdás. Dunafalva, Baranya m.
243. Friss csárdás. Nyíregyháza-Tamásbokor, Szabolcs-Szatmár m.
244. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
245. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna m.
246. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
247. Friss csárdás. Decs, Tolna m.
248. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna ffi.
249. Friss csárdás. Nyíregyháza-Tamásbokor, Szabolcs-Szatmár m.
250. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
251. Friss csárdás. Madocsa, Tolna ffi.
252. Friss csárdás. Madocsa, Tolna ffi.
253. Friss csárdás. Decs, Tolna m.
254. Friss csárdás. Foktő , Bács-Kiskun m.
255. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
256. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna m.
257. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna m.
258. Friss csárdás. Báta, Tolna m.
259. Friss csárdás. Kiskálló, Szabolcs-Szatmár m.
260. Friss csárdás. Báta, Tolna ffi.
261. Friss csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
262. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
263. Friss csárdás. Bük, Vas ffi .
264. Friss csárdás. Decs, Tolna ffi.
265. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
266. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna ffi.
267. Friss csárdás. Madocsa, Tolna ffi.
268. Friss csárdás. Madocsa, Tolna ffi.
269. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
270. Friss csárdás. Nyíregyháza-Tamásbokor, Szabolcs-Szatmár m.
271. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
272. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
273. Körcsárdás. Dávod, Bács-Kiskun m.
274. Friss csárdás. Madocsa, Tolna ffi.
275. Friss csárdás. Dunaszekcső, Baranya m.
276. Friss csárdás. Szeremle, Bács-Kiskun m.
277. Friss csárdás. Madocsa, Tolna ffi .
278. Friss csárdás. Dávod, Bács-Kiskun m.

170
279. Friss csárdás. Dun a szekcső, Baranya m.
280. Friss csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
281. Friss csárdás. Szebény, Baranya m.
282. Friss csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
283. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
284. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
285. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
286. Körcsárdás. Báta, Tolna m.
287. Selyem csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
288. Körcsárdás. Báta, Tolna m.
289. Körcsárdás. Báta, Tolna m.
290. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna m.
291. Friss csárdás. Dunafalva, Baranya m.
292. Friss csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
293. Friss csárdás. Dunafalva, Baranya m.
294. Friss csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
295. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
296. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
297. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
298. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
299. Friss csárdás. Dunafalva, Baranya m.
300. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
301. Friss csárdás. Dunafalva, Baranya m.
302. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
303. Friss csárdás. Bátmonostor, Bács-Kiskun m.
304. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
305. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
306. Friss csárdás. Foktő, Bács-Kiskun m.
307. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
308. Friss csárdás. Decs, Tolna m.
309. Friss csárdás. Sárpilis, Tolna m.
310. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
311. Friss csárdás. Decs, Tolna m.
312. Friss csárdás. Bogyiszló, Tolna m.
313. Friss csárdás. Decs, Tolna m.
314. Friss csárdás. (fedőtánc) . Sárpilis, Tolna m.
315. Friss csárdás. Maglód, Pest m.
316. Friss csárdás. Gyergyóremete-Remetea, v. Csík m. Románia
317. Friss csárdás. Báta, Tolna m.
318. Friss csárdás. Karcag, Szolnok m.
319. Friss csárdás. Szentistván, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
320. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.

171
321. Friss csárdás. Bag, Pest m.
322. Friss csárdás. Berzence, Somogy m.
323. Friss csárdás. Uszód, Bács-Kiskun m.
324. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
325. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
326. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
327. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
328. Friss csárdás. Bag, Pest m.
329. Friss csárdás. Szenna, Somogy m.
330. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
331. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
332. Friss csárdás. Madocsa, Tolna m.
333. Friss csárdás. Bátmonostor, Bács-Kiskun m.
334. Friss csárdás. Elek, Békés m.

FORGATÓS MOTÍVUMOK

335. Marosszéki forgatós . Makfalva-Ghindari, v. Maros-Torda m. , Románia.

336. Marosszéki forgatós. Nyárádmagyarós-Miigheran, v. Maros-Torda m.
Románia
337. Marosszéki forgatós . Makfalva-Ghindari, v. Maros-Torda m.
Románia
338 . Marosszéki forgatós. Nyárádmagyarós-Miigheran, v. Maros-Torda m.
Románia
339. Marosszéki forgatós. Nyárádmagyarós-Miigheran, v. Maros-Torda m.
Románia
340. Marosszéki forgatós . Makfalva-Ghindari, v. Maros-Torda m., Románia
341. Marosszéki forgatós. Makfalva-Ghindari, v. Maros-Torda m., Románia

PÁSZTORTÁNC-ESZKÖZÖS TÁNCMOTÍVUMOK

342. Gyertyástánc. Bősárkány, Győr-Sopron m.

343. Gyertyástánc. Arak, Győr-Sopron m.
344. Gyertyástánc. Arak, Győr-Sopron m.
345. Kanásztánc. Karád, Somogy m.
346. Seprűtánc . Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
347. Seprűtánc. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
348. Csipketánc. Tyukod, Szabolcs-Szatmár m.
349. Kanásztánc. Hosszúhetény, Baranya m.
350. Kanásztánc. Karád, Somogy m.

172
351. Kanásztánc. Rétfalu-Retfala v. Verőce m. Jugoszlávia
352. Kanásztánc. Alap, Fejér m.
353. Kanásztánc. Alap, Fejér m.
354. Kanásztánc. Alap, Fejér m.
355. Kanásztánc. Karád, Somogy m.
356. Söprűtánc. Bőrsárkány, Győr-Sopron m.
357. Söprűtánc. Mezőkomárom, Fejér m.
358. Söprűtánc. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
359. Kanásztánc. Kórógy-Korodj, v. Szerém m. Jugoszlávia
360. Kanásztánc. Kórógy-Korodj, v. Szerém m. Jugoszlávia
361. Kanásztánc. Kórógy-Korodj, v. Szerém m. Jugoszlávia
362. Sapkatánc. Öregcsertő, Bács-Kiskun m.
"363. Söprűtánc. Madocsa, Tolna m.
 Tartalomjegyzék

Előszó .. .. .. .. .. . ... ....... .. .. . .. .. ... . ... . .......... 5

Alapfogahnak: irányok, időtartam és a lépés ..... . ........ 7
A térdhajlítás és emelkedés ... . . ... ...................... II
A körben és párban táncolás ... . . . . . . . . ... .. .. ... . ...... 15
A levegőben lévő láb mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A motívum ismétlése . ....... . .. .. .. .. .. .. ... .. .. .. . . ... 18
Az ugrás. .... . ... .. ... ..... . . . . . .... . . .. ............. . 22
A távolság csökkentése .. . ... . .. .. .... . .... . . . .......... 25
A távolság növelése . . ... .... . .... ..... . ....... . . . . .. .. . 26
A földhöz közelítő lábmozdulatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
A kis térdhajlítás . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 27
A nyújtott láb . . . .. ... . .. ... .. .. . . . .. .. ... . . .. .. . ..... . 30
A talp és a lábfej részei . ..... .. . . ............ . ... . .. . . . . 32
A gördülő és a csúszó lépés ................ . ..... .. . ... . 34
A talaj érintése lábbal . . . ... . . .... ... ..... .. .... . . . . . . .. 35
A csúsztatott lábmozdulat .... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 37
Az erőteljes lábmozdulatok .. .. ... .. . .... . ... . . . ... . .. . .. 38
A rugózás és rezgés . . . . ..... . .... . . . . . .. .. . .. . . . . ... . .. 41
A bokázó és a taps ....... . .......... .. .. . .. ... . . .. .. ... 43
A pozíciók ... .... .. .. . . .... .. . .. .. .. . . . .. . ...... ... ... 47
A testrészek forgatása .. . ............... .. ... . ... . .. ... . 51
A forgás ...... . ... . ... .. ... . ..... . .. .. ... . . . . ......... 54
A perdülő forgás ..... . . . . . .. . .. .. .... . . .... . . .. .. .. .. .. 56
Forgás két lábon .. .. .. .. .. . .. .. : .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
A perdülés nélküli forgás .... .... . .. . ... . ... ... . .. . .. . .. 59
Az ugró forgás . . ... . .... . ... . .. . ... . ......... . . .. .. . . . 61
A forduló ugrás ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
A páros forgás . . ... . ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 67
A perdülés nélküli fordulás . .. . . ... ... ... . ... .. . .. ... .. . 70
A páros lábú haladó-forduló ugrás . .. . . ... . . . . . . . .... .. .. 72
Testrészek és izületek . ... . ... . ... .. . .. ... .. .. ... .. . .. .. . 75
A csapásolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 78
Alábszárkörzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
A lábfej tartása ..... . . . ........ .. .... .. . .. .... .. .. . . .. . 85
Karhelyzetek és fogások ....................... . ....... . 86
A csípő forgatása .... . ............ . ...... . .. . . . ...... . . 93
A törzs forgatása .. . ... . .... . ....... . . . .... . ... . ... . . . . 94
A törzs döntése és hajlítása ...... . . . ............. . ... . ... 94
A közelítő irányok .... . . ... . . ... .. ... ... .... . .. . ... . .. . 98
A test dőlése .. . . . .. . ... . .................. . ......... . . 98
A csúsztatott taps és csapás .... . ............ . ........... 99
Az eszközök átugrása ......................... . ...... . . . 101
A láb alatti taps . ............. . ..................... . .. 103
A föld ütés . . . .................... . . .. .......... . ...... 103
Rövidítések, előjegyzések ............ . ..... . . . . . .. . ...... 104
A tánceszközök fogása és tartása ............... . .... . . . . . 105
A bot forgatása ...... . ..... . ..... . .. ... . . ... .. ..... . ... 113
Példatár ... . ........ . ..... . ..... . . . .. ... ...... . .. . . . .. 117
 Felelős kiadó a Zeneműkiadó Vállalat igazgatója.
80-0369 - Dabasi Nyomda, Budapest- Dabas
Felelős vezető Bálint Csaba igazgató.
Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (808784/80)
Felelős szerkesztő Takács Ágnes.
Műszaki szerkesztő Pákozdy Katalin.
Műszaki osztályvezető Tóth Béláné.
A fedél terv Szvoboda Gabriella munkája.
Megjelent 6200 példányban, II A/5 ív terjedelemben (Z 60075)