AZ IRODALOM

HATÁRTERÜLETEI
 Olvasási mód - szépirodalom
◦ Babits Mihály: „Ami szép, az nehéz.”
◦ A műértelmezés, a műalkotással folytatott párbeszéd időigényes
tevékenység.
◦ Az alkotások dekódolásához ismernünk kell azok sajátos
kódrendszerét.
◦ Az olvasás izgalmas nyomozási folyamat.
 Olvasási mód – szórakoztató irodalom

◦ Az ún. könnyű szövegértés jellemzi: az olvasónak nem kell komoly

erőfeszítéseket tennie az értelmezésükhöz.
◦ Nyelvi megformáltság tekintetében is egyszerűbb a szépirodalomnál.
 Szövegvilágok az irodalom határterületein

◦ Nem irodalmi szövegek: dalszövegek, filmforgatókönyvek, reklámok szövegei, heti-

vagy napilapok, viccek, napjaink népköltészeti alkotásai
◦ (Szórakoztató) irodalmi szövegek: a lektűr különböző változatai, a
ponyvairodalom termékei.
 Értékítélet a megnevezésben
◦ ponyvairodalom – olcsóbb árkategóriájú könyv, minősége kifogásolható, de
divatos
◦ szórakoztató irodalom – célja az olvasó szórakoztatása, nem a formálása
◦ népszerű vagy populáris irodalom – az olvasói fogadtatást hangsúlyozza
◦ tömegirodalom – tömeges befogadás
◦ bestseller – a könyv árujellegéből fakadó elnevezés, sikerlistás könyvek
◦ kommersz irodalom – egy bizonyos olvasói réteg igényeihez való igazodás
◦ lektűr – a ponyva és a szépirodalom határán helyezkedik el, a ponyvánál
igényesebb
 Irodalmi kánon – leegyszerűsítve

◦ mérce, minta, norma

◦ egységes szempontok alapján kiválasztott művek gyűjteménye
◦ a kánonok átrendeződnek, hisz az őket alakító szempontok is változnak az
irodalom történetében
 A szórakoztató irodalom története zanzásítva
◦ A középkori ponyvákban kísértetek, szellemek szerepeltek, lovagok írták le útjukat a
pokolba, purgatóriumba.
◦ Cervantes is sokféle lovagregény ismeretében alkotta meg azok paródiáját, a Don
Quijotét.
◦ Goethe vásári komédia formájában ismerkedett meg Faust doktor történetével.
◦ A 19. század magyar költőóriásai – Vörösmarty, Petőfi Sándor, Arany János – is jól
ismerték a ponyvákat.
◦ Arany: Toldi trilógia (Ilosvai Selymes Péter históriája), Szondi két apródja (Tinódi
Lantos Sebestyén históriája)
◦ Vörösmarty egy 16. századi széphistória történetét dolgozta fel a Csongor és Tündében.
◦ A 19. században a közélet iránt érdeklődő emberek szívesen olvastak filozófiai
műveket, de a forradalomnak, sőt Napóleonnak is lettek bestsellerei.
◦ Stendhal Vörös és feketéjében Julien Sorel a párnája alatt rejtegeti kedvenc
olvasmányát, Napóleon Szent Ilona szigetén írt naplóját.
◦ A vesztes forradalmak után az embereket inkább a lélek mélyén rejlő szenvedélyek
kezdték foglalkoztatni.
◦ Művelt, értelmiségi emberek sem vágytak arra, hogy részt vegyenek a közéletben,
inkább visszavonultak; saját világukat, vágyaikat próbálták megérteni.
 Giccs

◦ eredetileg díszes, iparművészeti tárgyakra vonatkozott, lekicsinylő jelentése

később alakult ki – túldíszítettség, túlságosan cifra
◦ később hat a többi művészeti ágra is: irodalom, képzőművészet, zeneművészet,
filmművészet, színművészet
◦ irodalmi giccs - Hedwig Courths-Mahler (1867-1950) regényei
◦ az irodalomban a túlzásba vitt érzelmesség, érzelgősség mentén mutatható ki
 A ponyva - összegzés
◦ Elsődlegesen az olcsó könyvet mint árut jelentette, az elnevezése a 19. századból
való.
◦ Azon alkotásokra használták, melyeket rossz minőségű papírra nyomtattak, s a
földön kiterített ponyvákról árulták.
◦ A 19. században a populáris, izgalmas történetvezetésű szövegeket jelentette, s
rendkívül széles olvasótáboruk volt.
◦ Céljuk a tabudöntögetés és a korra jellemző értékrend közvetítése volt.
◦ A későbbiek folyamán telítődött a szó esztétikai ítélettel: olcsó, tehát nem értékes
könyv. De nemcsak a könyv, hanem a tartalma is értéktelen, silány minőségű.
◦ A ponyvák íróit nem tekintették valódi művészeknek, nem fogadta be őket az
irodalom, a kritika sem méltatta figyelemre.
◦ A legtöbb 19-20. századi ponyvaíró nevét ma már nem is ismerjük, mert
kihullottak az emlékezetből, noha az adott kor olvasói értékelték az olvasottakat.
◦ „Vonzereje”: sztereotíp (gépiesen ismétlődő) helyzetek, klisék (elkoptatott
frázisok)
◦ Rendkívül sokszínű műfaji tekintetben: a krimi, thriller-horror, kalandregény,
romantikus szerelmi regény (újabban erotikus), sci-fi történetek, lányregény,
fantasy
 o hajlamosak vagyunk
Ne ítélkezzünk! Olvassunk! a szépirodalom
vagyis a ,,magas
irodalom” felől
tekinteni ezekre az
alkotásokra
o népszerűségük
töretlen
o olyasmit adhat, amit
más nem: beleélést,
azonosulást, a
vágyak
beteljesedését, az
olvasás örömét

A kép forrása:
http://www.stpaulsvacaville.org/reading-
books-for-pleasure
 A dalszöveg mint irodalmi műfaj
◦ zene és költészet a születésük pillanatában összefonódtak
◦ „Vers és dal valamikor ugyanazt jelentette. A dalszövegek fennmaradtak, a kották
nem, így aztán a dallam elveszett, a szöveg viszont, verssé válva, megmaradt, ezért
ma Szapphót vagy Alkaioszt nem dalszövegírónak, hanem költőnek nevezzük.
[…] Ezekről a régi versekről tehát azt mondhatjuk, vers annyi, mint dalszöveg
mínusz dal.” Fábri Péter 2005. A dalszöveg (Irodalmi szószedet). Magyar Narancs
15. http://magyarnarancs.hu/konyv/a_dalszoveg_irodalmi_szoszedet-63912
(2021.január 7-én)
◦ Balassi énekversei pályájának elején – nótajelzések
◦ Petőfi művészete a népdalokra támaszkodik
◦ 19-20. század – zeneiség a költészetben – dallamot írnak
◦ A dalszövegek írói nyelvi tehetségük révén képesek arra, hogy élményeiket,
érzéseiket úgy fogalmazzák meg, hogy a zenehallgatóból hasonló élményeket
hívnak elő.
◦ A dalszövegek értelmezésekor kiválóan alkalmazhatók azok a szempontok,
melyeket egy lírai mű elemzésekor figyelembe veszünk: a cím és a szöveg
kapcsolata, a szövegvilág jellemzői, vershelyzet, beszédhelyzet, műfaji jellemzők,
nyelvi megformáltság, mondanivaló, a dalszöveg elhelyezése a szerzői életműben,
esetleges intertextuális jegyek
 Az Apám a vadludakkal
című dal az Élet elvitelre
albumon jelent meg
2014-ben.
Dalszerző: Szabó Balázs
Meghallgatható itt:
https://www.youtube.co
m/watch?v=RdTCYvVl
Qm4

A kép forrása:
https://szabobalazsbandaj
a.bandcamp.com/album/l
et-elvitelre
 Szabó Balázs Bandája: Apám a vadludakkal
A másik szobában senki van, csöndet csinál,
elszökik a napfény, mászik a ház falán,
anyám a konyhában a boldogságot főzi,
apám a kertben felszállásra vár…
Akarok szaladni, én is énekelni,
megállni mellette, bőszen integetni:
engem is vigyetek messze, kicsit pihenni!
De apám csak annyit szól: maradj csak, erre senki se jár.

A nyári boldogság biciklin, a határban érzi

Akarok szaladni, én is énekelni,
elmúlt időknek füstös illatát,
megállni mellette, bőszen integetni:
ahogy a vázon utazunk, az apám meg én,
engem is vigyetek messze, kicsit pihenni!
beszőtte az emlék, mint kiadó pókszál szobát.
De apám csak annyit szól: maradj csak, erre senki se jár.
Várjatok ti éberek, mindjárt kelek én is,
Gyökeret vernek a repedések a falakba, nézd, itt
addig maradok álmomban cirkuszban zenélni,
fércelt álmaim szakadtan csüngnek alá,
ahol a fűrészporos égen apám a ludakat nézi,
megsárgult képeink maradtak a kamrában, érik,
a szárnyas had elejére most már magát idézi,
anyám a családfán a kilátásra vár.
és azt mondja: aludj nyugodtan, erre senki se jár.
 Miért szép?
◦ más leszek általa, többé válok
◦ magába szippant – saját univerzum – másodlagos jelentés
◦ mondanivaló – nem mindennapi téma – gyász; az édesapa elvesztésének
elfogadása
◦ a lírai alany édesapjához fűződő kapcsolata a gyermekkortól az apa haláláig –
életképek – a mindennapok egy-egy jellemző szeletét kapjuk
◦ címmeditáció – a vadludak az ősz beköszöntét jelzik – évszaktoposz - elmúlás
◦ poetizáltság: megszemélyesítés, metafora, hasonlat
 Feladat
Kérdezzétek meg a szüleiteket, hogy amikor ők fiatalok voltak (15-20 évesek),
akkor melyik előadó/együttes dala volt a kedvencük! Hallgassátok meg a
szüleitekkel együtt az általuk említett zeneszámokat, és feltétlenül faggassátok ki
őket arról is, hogy mi tetszett nekik leginkább az adott dalszövegben!

Jó szórakozást a közös zenehallgatáshoz!