Osztályozhatók aszerint, hogy milyen irányú bennük a folyékony
közeg energiatartalmának megváltozása: - munkagép: az, amely a bevezetett mechanikai munka árán szállított közeg energiatartalmát növeli. Ide tartoznak: szivattyúk, szellőzők, gázsűrítők.
- erőgép: az, amely a rajta keresztül áramló közeg energiatartalmának
csökkenése árán a forgó tengelyen energiát szolgáltat. Ide tartoznak a különféle közeggel működő turbinák.
- hajtómű: az, amelyben kétszeri energiaátalakulás megy végbe. A közös
folyadék térben elhelyezett “hajtott” szivattyúkerék a mechanikai energiát folyadékenergiává alakítja, majd ezt az energiatartalmat a turbinakerék a “hajtó” tengelyen mechanikai energia formájában adja vissza. Ide tartoznak a hidrodinamikus tengelykapcsolók – nyomatékváltók. Az áramlástechnikai gépek felosztása Csoportosíthatók továbbá a működési elvük alapján is:
- a térfogatkiszorítás elvén működő forgómozgású energiaátalakítók,
működés közben periodikusan változó körülhatárolt térrel rendelkeznek. Ezek az energiaátalakítók lehetnek dugattyús, fogaskerekes, ill. lapátos rendszerűek.
- az impulzusnyomatéki tételre (perdülettételre) vezethető vissza az
áramlástechnikai gépek működése. Használják ezekre a gépekre az örvénygép, ill. a turbógép elnevezést is. Az áramlástechnikai gépek felosztása Osztályozhatók aszerint, hogy milyen irányú bennük a folyékony közeg energiatartalmának megváltozása: - munkagép: az, amely a bevezetett mechanikai munka árán szállított közeg energiatartalmát növeli. Ide tartoznak: szivattyúk, szellőzők, gázsűrítők.
- erőgép: az, amely a rajta keresztül áramló közeg energiatartalmának
csökkenése árán a forgó tengelyen energiát szolgáltat. Ide tartoznak a különféle közeggel működő turbinák.
- hajtómű: az, amelyben kétszeri energiaátalakulás megy végbe. A közös
folyadék térben elhelyezett “hajtott” szivattyúkerék a mechanikai energiát folyadékenergiává alakítja, majd ezt az energiatartalmat a turbinakerék a “hajtó” tengelyen mechanikai energia formájában adja vissza. Ide tartoznak a hidrodinamikus tengelykapcsolók – nyomatékváltók. Az áramlástechnikai gépek felosztása Csoportosíthatók továbbá a működési elvük alapján is:
- a térfogatkiszorítás elvén működő forgómozgású energiaátalakítók, működés
közben periodikusan változó körülhatárolt térrel rendelkeznek. Ezek az energiaátalakítók lehetnek dugattyús, fogaskerekes, ill. lapátos rendszerűek.
- az impulzusnyomatéki tételre (perdülettételre) vezethető vissza az
áramlástechnikai gépek működése. Használják ezekre a gépekre az örvénygép, ill. a turbógép elnevezést is. Turbógépek osztályozása A turbógépek közös jellemzője a lapátkoszorúval ellátott forgó kerék (járókerék), amelynek lapátcsatornáiban megszakítás nélkül áramlik a folyadék, vagy a gáz, miközben annak energiatartalma megváltozik. Miután a járókerék a gép forgótengelye körül ω sebességgel forog, a járókerékben kialakuló áramlás szemlélhető úgy is, mint egy állandó szögsebességgel forgó csatornában fellépő áramlás. A járókerék, amelynek – a közeg számára áthatolhatatlan – lapátjai az áramló közeggel szemben kényszert jelentenek, igen sokféle lehet. A lapátok két forgásfelület között helyezkednek el. Ha e két felület közül legalább az egyik a tengelyre merőleges sík, ill. ahhoz közel van, akkor a kereket radiális átömlésűnek nevezzük. Az ilyen keréknél a meridiánmetszetben úgy látszik, mintha az áramlás a tengelyre merőleges vagy megközelítően merőleges lenne.
Az axiális átömlésű keréknél a lapátok a tengellyel
koaxiális hengerfelületek – vagy ehhez közel álló felületek – között helyezkednek el. Az ilyen keréknél a meridiánmetszetben az áramlás tengellyel párhuzamosnak – majdnem párhuzamosnak –, axiálisnak tekintik.
A két szélső eset közti átmenetekről azt mondjuk:
félaxiális átömlésűek. A külső határoló forgásfelület sokszor a lapátokkal egybeépített (a járókerékhez tartozik), de nem ritka az sem, hogy ez az álló ház része. Utóbbi esetben a járókereket nyitottnak mondjuk.