Professional Documents
Culture Documents
MT2 11 Het AD DA Atalakitas
MT2 11 Het AD DA Atalakitas
Ó
B
U
D
A
I 11. hét
E A/D és D/A átalakítás
G
Y Mérésadatgyűjtés
E
T
E
M
Kerekes S.
11.Hét
Elmélet
Ó • Digitál-Analóg átalakítás (D/A)
B • Analóg-Digitális átalakítók
U • Okos érzékelők
D • Mérésadatgyűjtés
A
I A fejezet célja:
Ismerjen meg A/D és D/A átalakítási eljárást.
E Legyen áttekintése a félvezető alapú, analóg és digitális
G kimenetű érzékelők lehetőségeiben. Szerezzen alapismereteket
Y a virtuális műszerezés területén.
E
T Kulcsszavak:
E Single slope, dual slope, szukcessziv approximációs, smart érzékelő,
M MEMS, virtuális műszerek.
2
Kerekes S.
Bevezető
A digitális világ korában erre a bevezetésre nincs is talán szükség…?
Az utóbbi években integrálódtak az egyes érzékelő funkciók, a
Ó szilicium mechanikai tulajdonságait is kihasználják. A mikroelektronika
B világába került szinte a teljes mérőlánc, új szolgáltatásokkal.
U Az egyes rendszerek működési alapjaira továbbra is szükség van.
D
A A mobil telefon is ma már számtalan feladatra van felkészítve, ami
I ennek a technológiának az eredménye.
Találunk benne azonnal A/D átalakítót – a hangot kell átalakítani (a
E mikrofon kis feszültségű jelét felerősítve), találunk benne D/A
G átalakítót – a beérkező digitális információ hallhatóvá kell tenni!
Y
E Kis házi feladat – átnézni a mobil telefon szolgáltatásait, s
T elgondolkodni, hogy milyen érzékelőt igényel ez a feladat, utána nézni
E működési elvüknek!
M
3
Kerekes S.
Digitál-analóg (D/A) átalakító elvi felépítése, összegző
műveleti erősítővel.
Egy 4 bites átalakító esetén a lehetséges szintek értékei: 2N-1=15, ahol
N=4 a bitszám. U ref 10V
0,625V 625mV
Ó A legkisebb bithez tartozó feszültség: U LSB
2N 16
B
U Z kapcsolók az egyes helyértékeket kapcsolják, mint 20i, 21i, 22i és 23i.
D i=Uref/16R.
A
I
n
E Rv=R i 1
i i v
G
Y
E
Uki
T
E Rv 1 1 1 1
M u ki (Z3 Z2 Z1 Z0 )U ref
1 2R 4R 8R 16R
4
Kerekes S.
Digitál-analóg (D/A) átalakító elvi felépítése
Rv=Ri
Ó
B
U Uki
D Rv
A u ki (8Z3 4Z2 2Z1 Z0 ) U ref
16R
I
1 Z
u ki (8Z3 4Z2 2Z1 Z0 ) U ref U ref
E 16 Zmax 1
G
Y
E Pl. Uref=10V; N=4; A gyakorlatban ellenállás létra
T ULSB= 10/16=0,625V; alkalmazásával érhető el kellő
E Z=5…… Uki=-10*5/16=-3,125 V pontosság az ellenállások értékének
Z=6…… Uki=-10*6/16=-3,750 V szórása miatt,
M
5
Kerekes S.
A/D átalakítók felbontása és frekvencia tartománya
Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E Gépészeti mérésekre általában megfelelő a szukcesszív
M approximációs A/D frekvencia tartománya
6
Kerekes S.
Fűrészgenerátoros (single slope) eljárás (unipoláris)
7
Single slope A/D (bipoláris)
Ó
B
U
D
A
I K1 a fűrészjel és a bemenő jel komparátora.
(Unipolárisnál ennek volt szerepe).
E K2 a null komparátor, a fűrészjel polaritását
G másolja. G kapu egy ekvivalencia kapu. Ha
Y K1 és K2 jele azonos, akkor nyit, más
E esetben lezár. Nyitott kapunál történik az
impulzus számlálás, s ezzel a mérendő
T feszültség meghatározása.
E Jobb felső ábra a pozitív, alatta lévő ábra egy
M negatív feszültség mérését mutatja.
8
Kerekes S.
Dual slope –integráló A/D átalakító
Ó
B
U
D
A Az Ube mérendő feszültséget az
I integráló erősítő t1 ideig
integrálja, majd a pontos, ismert
értékű - Uref feszültség
E kapcsolódik az integráló
G erősítőre, s így adott t idő múlva
Y nulla értékre csökken a kimenet.
E Ezt a K null komparátor érzékeli.
T
Az időméréseket impulzus számlálással végzi a rendszer.
E Pl. adott értéket kijelző műszerekben alkalmazható. Előnye, hogy t1 idő beállítható
M egy lényeges zavarjel periódus idejére, ami pl. az 50Hz, s kiszűrhető az
integrálással.
9
Kerekes S.
Dual slope –integráló A/D átalakító
Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M
10
Flash A/D átalakítók
• Az átalakítás egy lépésben történik
• Az összes lehetséges digitális kimenethez
tartozó bemeneti feszültséget elő kell állítani
megvalósítása:
• referencia feszültségre kötött ellenálláslánc
Ó segítségével
B • valamennyi értéknél komparátor, utána tároló
U egység
D • N-bit felbontás esetén 2N darab ellenállás
A és
I • 2N darab komparátor szükséges)
• nagy a helyigénye
• nagy a statikus áramfelvétele
E
G
Y
E
T Az Uref referencia feszültséget egy ellenállás sor osztja le, igen nagy
E pontossággal.
M A komparátorok nem invertáló bemenetére kerül a mérendő Uin feszültség. Azok a
komparátorok billennek át pozitív értékre, ahol Uin feszültség nagyobb.
11
Kerekes S.
Szukcesszív approximációs AD eljárása
Ó Un
B U LSB
2N 1
U
D
A
I Működése: Legye N=4 bites az átalakító
A mintavevő tartó áramkör Ube feszültséget tartja.
E Első lépésként a regiszter az N bit legnagyobb helyértékét állítja 1-re, a többi
G nulla (Pl. N=4, akkor 1000). A DA átalakító a számnak megfelelő analóg jelet
Y állít elő (8*ULSB). Ez az érték kerül a komparátorra.
Ha Ube feszültség nagyobb, akkor ez a bit 0 értékre vált. Ha kisebb, akkor ez
E az érték megmarad.
T A következő legnagyobb bitet 1-re állítja, de közben a legnagyobb értéket
E most már az összehasonlítástól függően meghagyja. (pl. 1100).
M A jobb oldali ábra N=8 bites AD esetében ábrázolja az eljárást.
Ahány bites az AD, annyi ciklust végez el.
12
Kerekes S.
Példa A/D átalakító alkalmazásra MEMS-nél
13
Kerekes S.
Nyomásérzékelő kialakítása
Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E Si membrán a négy Piezorezisztiv elemek elhelyezése
M ellenállás a szélén Kapcsolásuk: hídban
benyúlik
14
A nyomás érzékelő tömb vázlata
Ó
B
U
D
A
I
E • Kettő az egyben= nyomás és hőmérséklet érzékelő. Ez utóbbi a
G kompenzálásra is szolgál.
Y • Sensing element = piezorezisztiv elemek híd kapcsolásban
E • Temperature sensor = hőmérséklet érzékelő
T • MUX = multiplexer = itt nyomás és hőmérséklet felváltva mérve
E (ezt vezérli, mert egy csatornás a rendszere)
• Low noise analog front end = aluláteresztő szűrő
M • ADC Analóg digitál átalakító (AD converter)
• Négyzetes hőmérséklet kompenzáció, digitális szűrő
• Busz kimenet
15
Kerekes S.
A nyomás érzékelő hőmérséklet kompenzációja és digitális szűrője
Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E Az AD átalakítás után kerül sor digitálisan a hőmérséklet
T kompenzációra és digitális szűrésre
E
M
16
Kerekes S.
Kis, hordozható adatgyűjtő hardverére példa
17
Kerekes S.
Adatgyűjtő hardverre példa
18
Kerekes S.
Analóg bemeneti csatornák kiosztása
Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M
19
Kerekes S.
Analóg bemenet
Ó
B
U
D
A
I
E
G AI (analóg input) a MUX-ra, azaz a multiplexerre kapcsolódik.
Y Mivel egy csatorna dolgozza fel a jeleket, a MUX kapcsolja a
E bemeneteket feldolgozásra (mintavétel) .
PGA programozható erősítő – szoftveresen állítható értékék (1, 2, 4,
T 5, 8,10, 16, vagy 20 –szoros erősítéssel).
E ADC Analóg/digitál átalakító,
M
20
Kerekes S.
Közös potenciálú bemeneti csatornák
Ó
B
U
D
A
I
E A bemeneti feszültség, ha nincs meghatározott potenciálon, akkor az
G átalakító közös bemenetére (GND) és az annak megfelelő csatornára
Y köthető (AI)
E Az összes csatornát így használva 8 analóg bemenetünk lesz.
T
E
M
21
Kerekes S.
Feszültség differenciával mérés
Ó
B
U
D
A
I
E A bemeneti feszültséget az átalakító egyik analóg bemenetére (AI+)
G és az annak megfelelő mási analóg bemenetére kötjük (AI-)
Y Ekkor a test (GND nincs bekötve.)
E Az összes csatornát így használva 4 analóg bemenetünk lesz.
T
E
M
22
Kerekes S.
Mérésadatgyűjtő konfigurálása
23
Kerekes S.
Összefoglalás
Az 1 héten megismert digitális mérőláncot követően egyes A/D
átalakítási eljárást néztünk át, illetve egy D/A –ra mutattunk elvi
kapcsolást.
Ó A 7. héten megismert impulzus számlálást több esetben
B alkalmaztuk (pl. dual slope), miként a komparátorok is (3. hét)
U újra megjelentek.
D A fejezet végén egy MEMS érzékelőt mutattunk be, mint példát,
A illetve egy mérésadatgyűjtő eszközt, melyeknek felépítésének
I és paramétereinek értelmezése lenne a megtanulandó feladat
(pl. MUX).
E
G
Y
E
T
E
M
24
Kerekes S.
Ellenőrző kérdések
1. Hogyan tudunk feszültség - idő átalakítással feszültséget
mérni?
2. Adja meg egy bipoláris single slope A/D átalakító
felépítését és működését!
Ó 3. Adja meg egy 4 bites D/A átalakító elvi felépítését és
B működését!
U
4. Adja meg egy szukcesszív approximációs A/D átalakító
D
A felépítését és működését!
I 5. Mit értünk MEMS alatt?
6. Adjon meg a megismert nyomás érzékelő felépítését!
E 7. Milyen bemeneti jellemzőket kell figyelembe venni egy
G mérésadatgyűjtő rendszernél?
Y 8. Miért kisebb a mintavételi sebesség több csatorna esetén a
E megismert rendszernél?
T Irodalom:
E Huba Antal: Méréstechnika, 2012 Typotex; www.tankonytar.hu
M 4. fejezet: Időben változó mennyiségek mérése fejezet: Két fontos eszköz a
digitális méréstechnikában
25
Kerekes S.