TINA szimuláció

7-es verzió
Tartalom:

I. Optimalizálás 2. oldal

II. Karakterisztika felvétele 6. oldal

III. Félvezető eszközök karakterisztikája 9. oldal

1, Dióda karakterisztikája 9. oldal

2, Bipoláris NPN tranzisztor karakterisztikája 10. oldal

IV. Váltakozó áramú mérések 14. oldal

1, Oszcilloszkóp használata 14. oldal

2, Soros R-L kör mérése 18. oldal

3, Aluláteresztő R-C szűrő 21. oldal

4, Búgófeszültség vizsgálata egy-utas egyenirányítónál 23. oldal

5, FE munkaponti mérése 25. oldal

6, FE erősítő mérése 26. oldal

7, Műveleti erősítő mérése 29. oldal

V. Digitális technika 31.oldal

1, Impulzusformáló áramkörök 31. oldal

2, Digitális alapáramkörök realizálása 32. oldal

3, 4 bites aszinkron előreszámláló J-K tárolókból 33. oldal

4, Szinkron szekvenciális áramkör vizsgálata 35. oldal

1
 I. Optimalizálás:
1, Feszültségosztó mérése:
Két adatot kell beállítani:

1, Mit szeretnénk? Optimalizálás célja

2, Ehhez mit változtassunk meg? Vezérlő elem

Nézzük meg egy egyszerű terhelt feszültségosztón:

R1 500
+

Ut 5
R2 1k
+
V
Uki 2,86V
Rt 2k

Mint látható Uki értéke most 2,86 V.

Legyen az a cél, hogy Uki értéke 1 V legyen.

Ehhez a következőt kell tenni:

1, Optimalizáslási cél választása:

Analízis menü, Optimalizálási cél választása: ekkor megváltozik az egér mutató, egy kis voltmérő jelenik meg
mellette. Ezzel kattintsunk bele a feszültségmérőbe, akkor kijön a következő ablak:

Mivel DC-ben (egyenáramban) vagyunk, ezért DC célfüggvény.

2
És itt válasszuk az értéket, és állítsunk be 1-et a nulla helyére. Azaz 1V-ot szeretnénk értéknek. Mértékegységet
nem kell megadni, csak a prefixumot ha van (k, M, m, u, n, stb.)

Majd OK-zuk le mindkét ablakot.

Ekkor Uki mellett megjelenik egy duplanyíl:

2, Vezérlő elem választása:

Ahhoz, hogy a célt elérjük, valamelyik alkatrészt meg kell változtatni. Meg kell tehát mondani a TINÁ-nak,
hogy melyik alkatrésznek, melyik adatát változtathatja meg a cél eléréséhez, ez lesz a vezérlő elem.
Analízis menü, Vezérlő elem választás. Megváltozik az egér mutató, egy kis ellenállás jelenik meg mellette.
Ezzel kattintsunk a kiválasztandó alkatrészre, ez példánkban legyen az R2.
Előjön a következő ablak:

Itt ki kell választanunk, hogy R2 melyik adatát változtathatja meg a TINA a cél eléréséhez. Nyilvánvalóan az
ellenállás értékét kell kijelölnünk. Tehát, kattintsunk a Kijelöl… gombra!

3
Állítsuk be az intervallumot, amin belül keres a TINA. Ha túl nagy intervallumot adunk meg, sokáig tarthat a
számolás, ha pedig olyant, ami nem tartalmazza a helyes értéket, akkor egy hibaüzenetet kapunk, hogy az
optimális érték kívül esik a megadott tartományos. Ilyenkor próbálkozzunk újra, a min., vagy a max. érték
odébb tolásával.
Ha le OK-zzuk, R2 mellett is megjelenik a duplanyíl:

Miután mindkét dolgot kiválasztottuk, jöhet a szimuláció: Analízis menü, Optimalizálás almenü, DC
optimalizálás.

Ezt csak le kell OK-zni, és indul a számolás.

És a végeredmény:

Ha OK-t nyomunk, akkor be is állítja R2 értékét a kiszámolt 133,33Ω-ra.

4
 + R1 500

Ut 5
R2 133,33 +
V
Uki 1000mV
Rt 2k

Az interaktív módot bekapcsolva látható, hogy Uki értéke valóban 1 V.

5
II. Karakterisztika felvétele

A karakterisztika egy olyan grafikon, melynek mindkét tengelyén villamos mennyiség található. Pl
T 70.00

60.00

50.00
Áram [A]

40.00

30.00

20.00

10.00

0.00
0.00 250.00m 500.00m 750.00m 1.00
Bemeneti feszültség [V]

Ezen a dióda karakterisztikán látszik, hogy a vízszintes tengelyen a dióda feszültsége, a függőlegesen pedig
árama van ábrázolva. Matematikailag úgy mondjuk, hogy az áram van ábrázolva a feszültség függvényében.

A karakterisztika felrajzoltatásához azt a mennyiséget, amit a vízszintes tengelyen akarunk ábrázolni

bemenetnek, amit a függőleges tengelyen, azt pedig kimenetnek kell állítanunk.
(Adatlapon az I/O állapot).

Nézzük meg egy példán keresztül:

Pt 3,13mW +
Rb 2k W
+
+

Ut 5
Rt 2k

Az ábrán egy valóságos feszültségforrás (Ut, Rb), és egy rákapcsolt terhelés látható (Rt). A Watt mérővel
mérjük Rt teljesítményét, jelenleg 3,13 mW.

Szeretnénk felrajzoltatni a teljesítményváltozás mértékét Rt változásának függvényében.

Tehát a függőleges tengelyen lesz Pt (kimenetre kell állítani), és a vízszintesen Rt (bemenetre kell állítani). Az
összes többi alkatrész I/O állapotát semmire.

6
Általában a TINA a fesz., vagy áramforrásokat automatikusan bemenetre, a műszereket kimenetre állítja.
Ezeket egyesével végig kell nézni, és kiállítani „Semmi”-re. Az I/o állapotot az adatlapon lehet állítani.
Pl. a fesz. Forrásnál:

Át kell állítani „Semmi”-re.

A Watt-mérőt kimenetre. Valószínűleg azon is lesz.

Most már csak Rt-t kell beállítani bemenetnek. Ezt nem lehet megcsinálni az adatlapján, hanem az Elhelyez
menüben van egy olyan, hogy Bemenet, erre katt rá.
Megváltozik az egér mutató: egy I+ jelre. Ezzel kell rákattintani a bemenet + pontjára, itt az Rt felső
kivezetésére. Ekkor ezt egy négyzettel bekeretezi, majd rá kell kattantani Rt másik kivezetésére, ekkor Rt így
fog kinézni:

Pt +
Rb 2k
+ W
+

In1
Ut 5
Rt 2k

7
Grafikon felvétele:

Analízis menü, DC analízis almenü, és ott DC transzfer karakterisztika.

Itt ki kell választani a kezdő és végértéket. Legyen a kezdő 0, a végérték 5000. A pontok száma azt jelenti, hogy
ezen a tartományon belül ennyi mérést végez, maradhat 100. A Bemenethez Rt van állítva egy így jó. OK. Íme:
T 4.00m

3.00m
Teljesítmény [W]

2.00m

1.00m

0.00
0.00 1.00k 2.00k 3.00k 4.00k 5.00k
Bemeneti ellenállás [Ohm]

a
T 4.00m

3.00m
Teljesítmény [W]

2.00m

1.00m

0.00
0.00 1.00k 2.00k 3.00k 4.00k 5.00k
Bemeneti ellenállás [Ohm]

A kurzort bekapcsolva meg tudjuk keresni a görbe maximumát, ami 2kΩ

8
 III. Félvezető eszközök karakterisztikája
1, Dióda:

Karakterisztika felrajzolásához a vízszintes

tengelyen ábrázolni kívánt mennyiséget kell
Id „bemenetnek” beállítani. Itt tehát Ud lesz a
+
A bemenet. A függőleges tengelyen lévőt pedig
kimenetnek kell állítani, itt tehát Id
(ampermérő) a kimenet. Beállításait ld. előbb.
(Valós mérésnél természetesen szükség van egy
+

soros áramkorlátozó ellenállásra is, itt viszont a

nélkül végezhető el a mérés. A karakterisztikán
Ud 5 is látszik majd, hogy milyen nagy áramok
jelennek meg a diódán.)
D1 1N1183

Analízis menü, DC analízis almenü, DC transzfer

karakterisztika
Itt azt állítjuk be, hogy Ud értékét 0 és 1 volt között állítsa.
A teljes karakterisztika (tehát záró és nyitó) felvételéhez a
kezdő értéket negatívra kell állítani, itt kb. -50, -60 V-ra.

Majd OK:
T 70.00

60.00

50.00
Áram [A]

40.00

30.00

20.00

10.00

0.00
0.00 250.00m 500.00m 750.00m 1.00
Bemeneti feszültség [V]

9
2, Bipoláris NPN tranzisztor:

A, Bemeneti:

UCE-t állítsuk „Semmi”-re. Ő nem vesz

részt a mérésben, csupán a kollektor
emitter feszültséget állítja be.
AM1 VS1 a bemenet, AM1 a kimenet. (Valós
T1 !NPN mérésnél itt is szükségesek az
UCE 5

+
+ ellenállások).
A
+

VS1 5

Analízis menü, DC analízis almenü, DC transzfer karakterisztika

Itt a VS1, tehát UBE értékének tartományát állítjuk be.

T 5.00m

4.00m

3.00m
Áram [A]

2.00m

1.00m

0.00

-1.00m
0.00 250.00m 500.00m 750.00m 1.00
Bemeneti feszültség [V]

10
B, Kimeneti:

Mivel a kimeneti karakterisztikát több különböző Ib-hez szokták felvenni, így ez egy kicsit bonyolultabb.

A bázisra ilyenkor áramforrást tegyünk,

ügyelve a polaritására!
+
Ic a kimenet, UCE a bemenet! Ib-t
Ic A vezérlőelemnek kell kiválasztani. Azaz, hogy
a TINA több különböző Ib értékre is
elvégezze a mérést.
T1 !NPN
UCE 5

+
Ib 10m

Analízis menü, Vezérlőelem választás:

Mivel azt szeretnénk, hogy a TINA Ib értékét változtassa, így Kijelöl…

Kezdőérték: 0
Végérték 120 mA
Esetek száma: 6 (ennyi Ib értéknél veszi fel a
karakterisztikát)

Ezután Analízis menü, DC analízis almenü, DC

transzfer karakterisztika

11
 Itt az UCE feszültség kezdő és végértékét
választjuk ki. Ez 0-10V.

T 20.00m

Ic[6]: 120u[A]
10.00m Ic[5]: 96u[A]
Ic[4]: 72u[A]
Áram [A]

Ic[3]: 48u[A]
Ic[2]: 24u[A]

0.00 Ic[1]: 0[A]

Ic[1] 0[A]
Ic[2] 24u[A]
Ic[3] 48u[A]
Ic[4] 72u[A]
-10.00m
0.00
Ic[5]
2.50
96u[A] 5.00 7.50 10.00
Ic[6] 120u[A]
Bemeneti feszültség [V]

A címkézést utólag lehet megvalósítani:

A görbék feliratozását ezzel a gombbal, a gombra, majd a grafikonra kattintva egyesével.

A címkézést pedig ezzel:

12
IV. Váltakozó áramú mérések:
1, Oszcilloszkóp használata:

Ur
+
V
R1 1k

+
+

C1 1u
Ug V
Uc

Generátor beállítása:

A TINA a generátornál mindig egységugrás jelet állít be alapból. Ezért sose feledkezzünk meg a generátor
átállításáról:
Kattintsunk rá duplán:

Itt a jelalaknál látható, hogy egységugrás, ezért katt az egységugrásra, majd a mellette megjelenő 3 pontra:

13
Előjön a Gerjesztés editor:

Itt be lehet állítani a jel alakját, amplitúdóját, és frekvenciáját.

Oszcilloszkóp:
A műszerek fülben található, ez az ikonja:

A műszer pedig:

Megtehetjük, hogy bekötjük, de a TINA a voltmérőket is meg tudja jeleníteni az oszcilloszkópon!

Ehhez elkészítjük az előbbi kapcsolást 2 voltmérővel.
Az oszcilloszkóp képernyője, és kezelőfelülete a T&M menüből hívható elő.

14
A Channel pontban lehet beállítani, hogy melyik voltmérőt használja bemenetnek.
A Storage blokkban lehet elindítani a mérést (RUN). A Horizontal blokkban a TIME/DIV-et lehet állítani,
vagyis, hogy egy osztás hány secundumot jelentsen. Mivel 1 kHz-es jelet állítottunk be, így ezt célszerű 1 ms,
vagy alá állítani. A Vertical blokkban pedig a VOLTS/DIV állítható, vagyis hogy egy osztás hány voltnak felel
meg. Mivel 1 V a tápunk csúcsértéke, így állítsuk 500 mV-ra.
A Trigger blokkban tudjuk megállítani a jelet. Állítsuk Normalra. (Ekkor ismét RUN állapotba kell
kapcsolnunk!
TIPP: az AUTO gombbal automatikusan beállítja a jelet! (Elvileg, de nem mindig).

Ha megállítjuk a mérést (STOP), akkor lehetőségünk van a képernyőn lévő jelalakokat exportálni.
15
A Data blokk középső ikonjával:

Címkézhetjük, mérhetünk rajta a kurzorokkal, és másolhatjuk is többek közt.

a
T 1.00
Ur

500.00m

Uc
Axis label

0.00

-500.00m

Uc
Ur
-1.00
0.00 1.00m 2.00m 3.00m 4.00m 5.00m

16
2, Soros R-L kör mérése:

+
A
I 8,47mA -32,14°
+

R1 1k
V
UR 8,47V -32,14°
+ +
V Ug

L1 100m
+
V
Ug 10V 0° UL 5,32V 57,86°

Ug értéke 10 V, 1 kHz. Szinuszos.

R1 1kW, L 100 mH.
AC mérést végezve kapjuk ezeket az értékeket.
Kapcsoljuk be az oszcilloszkópot, most mindhárom voltmérő jelét felrajzoltathatjuk:

17
A jelalakokat elmentve:
T 10.00
Ug

UR
5.00

UL
Axis label

0.00

-5.00

UL
UR
-10.00 Ug
0.00 500.00u 1.00m 1.50m 2.00m

Vegyük fel a soros R-L kör impedancia-frekvenciafüggését.

Ehhez alakítsuk át az áramkört:
R1 1k

+
Z ZM1 1k
L1 100m

Ezután válasszuk ki az impedanciamérőt vezérlőelemnek. Analízis, Vezérlőelem választás, és katt a műszerre:

18
Jelöljük ki, hogy a frekvenciát változtassa:

Logaritmikus legyen a skála, a mérések (esetek száma) 30 legyen. Nem lehet a kezdő frekvencia 0, mert 0-nak
nem értelmezhető a logaritmusa!
Ezután Analízis menü, AC analízis, AC transzfer karakterisztika:

Mivel az amplitúdó és fázis görbét is fel szeretnénk

rajzoltatni, így azt jelöljük be.

19
 T 70.00k

60.00k

50.00k
Impedancia [Ohm]

40.00k

30.00k

20.00k

10.00k

0.00

90.00

75.00

60.00
Fázis [deg]

45.00

30.00

15.00

0.00
10 100 1k 10k 100k
Frekvencia [Hz]

3, Aluláteresztő RC szűrő:

Ube: 1V, 50 Hz, szinuszos

R1 1k Rajzoltassuk fel a átviteli jelleggörbét
(Bode).
Ehhez a frekvenciát kell változtatni, mérni
Uki, és Ube értékét, majd kiszámolni Au
C1 100n

Ube + értékét, és ábrázolni. A frekvenciát a

+

generátoron lehet változtatni, ezért ki kell

V jelölni vezérlőelemnek, és ott kiválasztani a
Uki frekvenciát.
Analízis menü, vezérlő elem választás, katt
a gererátorra:

Ott jelalak, három pont-ra:

20
 Ott a frekvencia, és Kijelöl…

Itt nem érdemes bármit is változtatni, úgyis

később még rákézdez, tehát OK.

A görbe felvétele:
Analízis, AC analízis, AC transzfer karakterisztika:

10 Hz és 100kHz között végezze el a mérést. 100 mérést

végezzen, és a frekvenciaskála logaritmikus legyen.
Rajzolja fel az amplitudó és a fázis diagramot is.

21
A határfrekvencia (R=Xc) alatt átenged, itt az au=0 dB (1-szeres az erősítés). Határfrekvencián ehhez képest
3dB-lel kevesebb az erősítés, itt ugye -3 dB. A piros kurzor ide van beállítva, és leolvasható a frekvencia
értéke: (Az A merker x értéke) 1,59kHz.
A kék jelölőt is erre a frekvenciára állítva leolvasható a B merker Y értéke, azaz a fázisszök értéke: -45°.
Aminek pontosan annyinak is kell lennie.

4, Búgófeszültség vizsgálata egy-utas egyenirányítónál:

D1 1N1183
Ube=12 V, 50 Hz
C1 100u

+
+

R1 1k

Ube V
Uki

A generátor pozitív szinusz hullámait a dióda átengedi, a negatívakat levágja. Így fél szinuszokat kapunk. A jel
simításához kondenzátort használhatunk. Amikor a szinusz csúcsértéke után a feszültség értéke csökkenni kezd,
a kondenzátor elkezd kisülni. Minél nagyobb a C értéke, annál lassabban sül ki, így a jel változása csökken.
(azaz a búgófeszültség).

22
A mérés során több kölönböző C értéknél szeretnénk megvizsgálni, hogyan változik a kimeneti jelalak C
nagyságának váltpztatásával. Ezért C értékét kell kiválasztani vezérlő elemnek.
Vezérlőelem választás: C értéke:

Kijelöl…

Itt beállítjuk, hogy a C kondenzátor értékét

milyen határok között állítsa. (0-120 mikro), és
hogy ezen a tartományon belül 5 esetet
vizsgáljon.
Ezután Analízis menü, Tranziens:

A 80 ms 4 periódusidőnyi, mivel 50 Hz-es a frekvencia.

23
 T
20.00

Uki[2]: 37,5u[F]
Uki[3]: 65u[F] Uki[4]: 92,5u[F]
Uki[5]: 120u[F]

10.00
Feszültség [V]

Uki[1]: 10u[F]
0.00

-10.00

Ube
Uki[1] 10u[F]
Uki[2] 37,5u[F]
Uki[3] 65u[F]
-20.00 Uki[4] 92,5u[F]
Uki[5] 120u[F]
0.00 20.00m 40.00m 60.00m 80.00m
Idô [s]

Tehát minél nagyobb a C, annál simább lesz a jel. Azaz annál kisebb a búgófeszültség.

5, FE munkaponti mérése:
+

Ut 12
R1 120k Rc 5k

Ic 1,82mA

IB 7,44uA +
T1 BC182
V
+ UCE 1,98V
V

UBE 672,84mV
RE 500
R2 20k

24
Ampermérő helyett használhatjuk az áramnyilakat is.

6, FE erősítő mérése:

VG1=10 mV

+
Ut 12 1 kHz
R1 120k Rc 5k

C2 2,2u A bemenetre és
Ki 45,19mV rms a kimenetre
Be 7,07mV rms voltmérő helyett
C1 2,2u helyezhetünk
T1 BC182 kivezetéseket is.
Kiszámolható
VG1 az erősítés:
Rt 10k
+

Au=Uki/Ube=
=45,19/7,07=
=6,39
RE 500
R2 20k
ez 16,11 dB.

(rms=effektív
érték)

25
Exportálva:

T 80.00m
Ki
60.00m

40.00m
Be
20.00m
Axis label

0.00

-20.00m

-40.00m

-60.00m

-80.00m
Be
0.00 1.00m 2.00m 3.00m 4.00m Ki
5.00m
Az erősítő fázist fordít! A két jelalak között 180°-os fáziseltérés van.

Bode felvétele:
Ehhez a generátor frekvenciáját kell változtatni. Tehát:
Vezérlő elem választás. Válasszuk a generátor frekvenciáját.

26
Ezt csak OK.

Majd Analízis menü, AC analízis, AC tranziens analízis.

27
Az alsó és a felső határfrekvencia meghatározása:
Ahol au 3 dB-el csökken a közepes erősítéshez képest, tehát 16,11dB-hez képest. Ez 13,11 dB. Az A jelű
kurzort az alsó frekvenciához, a B jelűt a felsőhöz állítjuk be.
Így az A x értéke lesz az alsó határfrekvencia: fa=7,43 Hz
A B jelű X értéke pedig a felső: ff=16,33 MHz.
A sávszélesség: B=ff-fa= kb. 16,33 MHz

7, Műveleti erősítő mérése:

Invertáló váltakozó feszültségű erősítő:

Rv 200k

Be 7,07mV rms -Ut 12

C1 2,2u R1 20k
4

2
- OP1 uA741 C2 2,2u Ki 70,52mV rms
6
3 +
+
VG1
7
+

+Ut 12
Rk 200k R4 1k

VG1= 10 mV, 1 kHz, Válasszunk valós műveleti erősítőt, egy mA741-es típust. Ennél azonban be kell kötni a
+-Ut-t is! Ez legyen 12 V.

Au kiszámítása:
Au= - Rv/R1= - 200k/20k= - 10

Méréssel: Au=Uki/Ube= 70,52mV/7,07mV=9,974

au=20*lg Au= 19,77 dB.
28
Mérés oszcilloszkólppal:
T 100.00m

Ki

50.00m
Be
Axis label

0.00

-50.00m

-100.00m
0.00 1.00m 2.00m 3.00m 4.00m 5.00m
Jól látható a fázisfordítás, és az erősítés.
BODE felvétele:
Vezérlő elem: generátor frekvenciája
Analízis, AC analízis, AC transzfer karakterisztika, 1Hz-től 10M-ig.

Az alsó határfrekvencián az erősítés 3dB-lel csökken, vagyis 17-re. Ekkor leolvasható a frekvencia értéke az A
jelű merker segítségével:
(X érték): fa=71,57 Hz. Ezt C1, és/vagy C2 kondenzátorok okozzák, és kiszámolható. A felső szintén
meghatározható a B jelű merkerrel: ff=83,36kHz. Sőt a sávszélesség is: B=ff-fa=A-B=83,29 kHz.

29
V. Digitális technika
1, Impulzusformáló áramkörök:
Differenciáló áramkör:

C1 10n
+

R1 1k
Ube
V
Uki

Generátor beállítása:

Négyszögjel, 5V-os amplitudó, és

10kHz.

Ezután Analízis menü, és ott a Tranziens:

Analízis ideje: 300 mikrosec. (A 10kHz-es jel periódusideje:

100 mikrosec., így 3 periódust fog kirajzolni).

30
 T
10.00

Ube Uki

5.00
Feszültség [V]

0.00

-5.00

-10.00

0.00 100.00u 200.00u 300.00u

Idô [s]

2, Digitális alapáramkörök realizálása:

Adott a következő függvény:

F=S(2,4,5,6,7,10,12,14). D a legnagyobb helyi értékű változó. Egyszerűsítsük le VK táblával:

Az eredmény:

Építsük meg a TINA program segítségével:

31
 U3 SN7404
H D U4 SN7408
1
L &

C
H L1
L U5 SN7408 U6 4075
& ³1
H B
L
U2 SN7408
U1 SN7404
A
H &
1
L

Vegyük fel az igazságtáblázatát a kapcsolók kapcsolgatásával.

3, 4 bites aszinkron előre számláló áramkör J-K tárolókból:

U5
H
U1 Q1 U2 Q2 U3 Q3 U4 Q4

U7 Clock
J Q J Q J Q J Q
P

K Q K Q K Q K Q
C

A J-K tárolók P(negált), és C(negált) lábait állandó logikai 1-re kell kötni.
A P=Preset=Beírás=aktiválása esetén a kimenet értéke 1 lesz.
A C=Clear=Törlés aktiválása esetén a kimenet értéke 0 lesz.
Mivel negáltak, ezért alacsony szintek aktívak, így 0 esetén aktívak. 1 esetén kizárjuk őket a működésből.
Az első tárolóra adjuk az órajelet, az Órajelgenerátor2 nevű alkatrésszel.
A tárolók kimeneteire a már előbb használt Kivezetés nevű kapcsot tegyük.
Interaktív (Digitális!) mód bekapcsolása után elkezd számolni.
A legkisebb helyi értékű kimenet a Q1, a legnagyobb a Q4.

Rajzoltassuk fel a TINÁ-val a kapcsolás idődiagramját!

Analízis menü, Digitális idődiagram… almenü:

A következő figyelmeztetést kapjuk:

32
Ezt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen ezeket a lábakat szándékosan nem kötöttük be, és nem is
hibának titulálja a program, csak figyelmeztetésnek.
Kijön a következő ablak is:

Itt az analízis idejét kell beállítani. Mivel a generátor frekvenciája 1 Mhz, aminek a periódusideje 1 mikro sec.,
és nekünk legalább 16 periódus kell, így állítsuk 20 mikrosec.-re.

T H

Clock

L
H

Q1

L
H

Q2

L
H

Q3

L
H

Q4

0.00 5.00u 10.00u 15.00u 20.00u

Idô [s]

33
4, Szinkron szekvenciális áramkör vizsgálata:
És végül egy feladat az írásbeliről:

Rajzoljuk meg TINÁ-ban, és készítsük el az idődiagramját!

a b
T H

Clock

L
H

QA

L
H

QB

L
H

QC

0.00 2.50u 5.00u 7.50u 10.00u

Idô [s]

Látható, hogy az A és a B jelzők közötti szakasz ismétlődik.

Ebből már könnyen felrajzolható az állapotdiagram is.

34