Méréstechnika II.

Ó
B
U
D
A
I 12. hét
E Elmozdulás, elfordulása, szint mérés
G
Y Áramlásmérés
E
T
E
M
 12. Hét

Labor gyakorlat
Ó • Elmozdulás mérése R, L és C változása alapján
B • Gyorsulás mérés
U • Szintmérés
D • Áramlás mérés
A
I
A fejezet célja:
E Gyakorlathoz közeli példákon bemutatni a gépészeti
G gyakorlatban többségében előforduló tartományban a passzív és
Y aktív érzékelők lehetőségeit.
E
T Kulcsszavak:
E Különbségi mérés, MEMS, relativ permittivitás, rezonancia frekvencia,
M vezetőképesség, szűkítő elemes, resolver, örvény leválásos.

2
Kerekes S.
 Bevezető

A gépészeti mérések egy jelentős része a mm-mm-m-es tartományban

Ó van.
B Az elmozdulás mérésre vezethető vissza, mint mérendő fizikai
U mennyiségre egyes erő-nyomás mérések (pl. membrán elmozdulás,
D rugó deformációja.).
A A passzív elemek ezen a területen is sok esetben fél vagy egész hídba
I kapcsoltak.
Az áramlásmérésnél sok eddig megismert eljárást illetve továbbiakat is
E fel lehet ismerni. A villamos jelek feldolgozásának oldaláról azt
G tekintettük át, hogy milyen mennyiség alapján mérhető az adott
Y áramlás.
E
T
E
M

3
Kerekes S.
 Elmozdulás mérése passzív érzékelőkkel
Ellenállás feszültség osztásával. (Potenció méter.)
Induktivitás változás
• differencia kapcsolásban
• L mérésével
Ó Kapacitás változás -
B • differencia kapcsolásban,
U • C mérésével
D Szint mérés Fordulatszám mérés
A tachométer dinamók
I Áramlás mérés Szöghelyzet mérés
• Szűkítő elemes Resolver
E • Turbinás
G • Indukciós
Y • Ultrahangos
• Termikus
E
T Gyorsulás mérés
E Piezo gyorsulás érzékelő szeizmikus tömeg által töltésmennyiség
M változás.
MEMS szeizmikus tömeg általi kapacitás változtatásával
4
Kerekes S.
 Elmozdulás-elfordulás mérése potencióméterrel
Potenciométeres (csúszóérintkezős ellenállásos) átalakítók

U ki  r
Ó  
B U táp  R
U
D
A A potencióméter teljes elforgatási szöge .
I A jobbról balra elfordulás szöge .
A teljes ellenállás érték R
E Feszültségosztással kapjuk meg s kimenő
feszültséget.
G
A tápfeszültség értékét ismerni kell!
Y
E A forgó potenciómétert kiegyenesítve
T lineáris változást mérhetünk.
E
M

5
Kerekes S.
 Elmozdulás-elfordulás mérése potencióméterrel
Kimenő feszültségre kapcsolt terhelés
hatása

Ó Általában a következő egység

B bementi ellenállása adja ezt az
U értéket, ami több 100kohm.
D Akkor lineárisnak vehető a
A változás, a potencióméter is
I lineáris! (létezik pl. logaritmikus)

E Linearitás változása adott terhelő

G ellenállások esetén.
Y
E
T
E
M

6
Kerekes S.
 Lineáris potencióméteres útmérő jellemzői

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

7
Kerekes S.
 Induktivitás változásán alapuló átalakítók
Az induktiv átalakítókban az önindukciós tényező változik:
L= N2*/Rm= mN2*A/l= mN2*geometria
 N menetszám
 Rm mágneses ellenállás
 ‘l’ mágneses kör közepes hossza
Ó  ‘A’ mágneses kör keresztmetszete
B  ‘m’ mágneses permeabilitás, ahol m m0 mr

U A mágneses kör változása a mágneses ellenállás változásával jár, ami

D L induktivitás változásában jelentkezik.
A RM=RMvas+Rmlev= RMkonst ± ΔRM
I
L(x) függvénye.
E Mérése : L induktivitás
G folyamatos meghatározás
Y (pl. Z impedancia mérése, s
kiszámítása)
E A kapcsolás egy negyed
T hídnak felel meg.
E
M

8
Kerekes S.
 Induktivitás változásán alapuló átalakítók
Elmozdulás mérés
Induktív félhíd.
A L1 és L2 változása ellentétes.
Ó A különbségi mérés előnye:
B Linearizálható.
U A táplálás:váltakozó feszültség.
D Mérésük előnyösen:
A Vivőfrekvenciás mérőhíddal. Az
I Finomtapintó példája:
induktív félhid kiegészítés teljes
híddá az erősítő szolgáltatása.

E
G
Y
E
T
E
M
Negyed híd Félhíd
9
Kerekes S.
 Elmozdulás mérés Lineárisan változó differencia transzformátor.

A két szekunder tekercs ellentétesen

tekercselt. Kiértékelő elektronikája:

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

10
Kerekes S.
 Inductosyn

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E
T
E
M

11
Kerekes S.
 Elmozdulás mérés. Kapacitás változás
A kapacitív átalakítókra példa a síkkondenzátor egyenlete:
C= eA/s= e*geometria
 ‘s’ kondenzátor lemezei közötti távolság
Ó  ‘A’ kondenzátor keresztmetszete
B  ‘e’ elektromos permittivitás, ahol e e0 er
U
D Geometria változásának hatása a kapacitásra:
A d távolság, A felület változás, :dielektrikum elmozdulása.
I (forgó kondenzátor – szögváltozástól függő kapacitás)

E
G
Y
E
T
E
M

12
Kerekes S.
 Kapacitások differencia kapcsolásban (félhíd)

A középső fegyverzet azonos távolságban

a két szélsőtől, akkor kapacitásuk azonos.
Ha Dd –vel elmozdul, akkor ábránkon a
felső kapacitása növekszik, az alsóé
Ó csökken.
B A kondenzátorok jellemzően kis
U elmozdulások mérésére alkalmas.
D
A Gyorsulás mérés:
I
MEMS kapacitiv félhíd
E változását egy ún.
G szeizmikus tömeg
Y tehetetlensége fejt ki
E erőt gyorsulásnál a
T rendszerre.
E
M

13
Kerekes S.
 Kapacitív szintmérés
H magasságú henger alakú fém
tartályban h magasságú a folyadék.
Belehelyezünk egy ábrán látható fém
rudat úgy, hogy ne érintkezzen a
Ó tartállyal. Az egyik fegyverzete a rúd, a
B másik a tartály.
U Határozzuk meg a kondenzátor értékét
és írjuk fel a tartályszint függvényében
D a változását.
A
I
E 2(H  h ) 2h 2e0
C  e0  e0e r C  (H  h (e r  1))  áll 1 (H  h (e r  1))
rb
G r
ln b
r
ln b ln
rk
Y rk rk
E C  áll 1 (H  h (e r  1))  áll 1H  áll 1áll 2 h
T
E A tartály H-h magasságú henger kondenzátorként írható fel, mint
M levegő kondenzátor. A h magasságú folyadék ad egy vele
párhuzamosan kapcsolt folyadék kondenzátort.
Egy szerű lineáris kapcsolat jött ki a levezetésből.
14
Kerekes S.
 Gyorsulás érzékelés

Piezo érzékelők gyorsulás mérésre. A

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E A rezgés érzékelő egy kéttömegű
T lengő rendszerként modellezhető,
E amely F gerjesztés hatására a
M kristályban töltések keletkeznek.

15
Kerekes S.
 Gyorsulás érzékelés

Ó
B
U
D
A
I
E
G
Y
E Az érzékelő saját frekvenciájának környezetében a mérés
T teljesen hibás lenn! Az ábrán 30dB a növekedése a
E kimenetnek - a rezonancia miatt .
M Az érzékelőnek ezt a frekvenciáját közlik a gyártók.
Ez a tulajdonság a MEMS gyorsulás érzékelőknél is mfennáll.
16
Kerekes S.
 Analóg szöghelyzet érzékelők - synchro

Ó
B
U
D
A
I
A forgórész váltakozó árammal táplált.
E A háromfázisú állórészben egyrészt létrejön a 120°-ra eltolt
feszültségek, de egyben valamennyi tekercs a forgórész
G tápfeszültségének frekvenciájával is változik.
Y
E
T
E
M

17
Kerekes S.
 Analóg szöghelyzet érzékelők - Resolver

Ó
B
U
D
A
I
A synchroval megegyező az elv, de itt 90°-os a tekercs
elrendezés. Két egyenlet írja le az állórész feszültségeit.
E
G
Y
E
T
E
M

18
Kerekes S.
 Áramlás mérés
A jegyzet alapján a hagyományos, nem elektronikus
megoldásokat ismerje meg. Egy vagy két megoldást tudjon
ismertetni.
Az áramlás mérésnél meg kell különböztetnünk
Ó • Közeget
B • A közeg sebesség mérése
U • Térfogatáram (Közegsebesség mérés (több
D helyen)*keresztmetszet)
A • Tömegáram (számítással vagy közvetlen méréssel.)
I
Áramlás mérésének módszerei és mérési módjai melynek jeleit dolgozza fel
a mérőrendszer:
E Nyomás különbség mérés:
G szűkítő elemes áramlás mérők, Prandtl cső
Y Nyomás mérés : Pitot cső
E Frekvencia mérés: örvényleválásos módszer
T turbinás áramlás mérők
Árammérés: Hőfóliás, hődrótos áramlás mérők.
E Időmérés: Ultrahangos áramlás mérés, radioaktiv
M Feszültség mérés: Indukciós áramlás mérő

19
Kerekes S.
 Szűkítő elemes módszer

Veszteséges módszer.
Mérjük a mérőperem két
oldalán lévő nyomások.
Ó  átfolyási tényező
B r közeg sűrűség
U
D
A
I
Összenyomhatatlan közegek esetén:
E
G
Y
E
T
E
M

20
Kerekes S.
 Szűkítő elemes módszer

Összenyomható közegekre:
e expanziós szám

Ó
B
U
D
A
I
E
G Szűkítő elem típusai:
Y mérőperem
E mérőtorok
T Venturi cső
E
M

21
Kerekes S.
 Örvény leválásos módszer

Ó
B
U
D
A
I
E A laminárisan áramló közeg útjába egy zavaró testet teszünk.
G A zavaró test mögötti térben kialakuló örvények, leválások
Y frekvenciája arányos a közeg sebességével.
E A frekvencia mérése:
T felfűtött termisztor ellenállás változása (örvények hatása)
E rezgőnyelves , piezo kristály töltésének változása
M

22
Kerekes S.
 Hődrótos anemométerek

A hídkapcsolás egyik elemét

(hődrót, platina szál) felfűti a
Ó rendszer. Az áramló közeg
B
U hűti – ami felborítja a hidat.
D Az egyensúlyi helyzethez
A szükséges teljesítményt a
I villamos rendszer pótolja.
A villamos teljesítmény
E alapján számítható a közeg
G sebesség.
Y
E
T
E
M

23
Kerekes S.
 Indukciós áramlás mérő

Ó
B
U
D
A
I Pontosság ~2%

E 20 mS/cm minimális vezetőképesség feletti folyadék áramlási

G sebesség mérésére.
Y Alapelve: áramló közegek indukciója alapján mér.
E Egy szigetelt csőszakaszban egy külső tekercs az áramlásra
T merőleges B mágneses indukciót hoz létre, akkor az áramló közeg
E hatására a tekercsre merőleges elektródákon feszültség mérhető.
M B= mágneses indukció, D mérőcső belső átmérője, v közeg átlagos
áramlási sebessége.
24
Kerekes S.
 Ultrahangos áramlás mérő

Ó
B
U
D Ismert A és É közötti L távolság.
A A adó által kibocsátott ultrahang c0 sebessége a folyadék álló
I állapotában mért. L hossz is mért t0 idő alatt.
Az ultrahang c0 sebessége a közeg v sebességétől és áramlási
E irányától függően ér el az érzékelőig t idő alatt.
G A két idő különbségéből:
Y
E L 1
Dt  t 0  t  ( )
T c
c0 1  0
E v
M Pontosabb eredményt ad a differencia mérés, mindkét irányba mérve.

25
Kerekes S.
 Összefoglalás

A fejezetben elmozdulás mérés analóg egyes megoldásait tekintettük át.

Ó A cél az, hogy egy adott paraméter mérésére tudjanak javaslatot tenni,
B akár több megoldási lehetőséggel.
U A gyorsulás mérésre két megoldást emeltünk ki – a pontos méréseknél
D használt piezo gyorsulás érzékelőket illetve a tömegesen használt
A kapacitív mikroelektronikai terméket.
Mindkettőnél szempont, hogy vegyük figyelembe a saját frekvenciájukat.
I A szöghelyzet méréséhez két analóg megoldás alapelrendezését
vázoltuk. Kimeneteik jelét kiértékelő elektronika már digitális jelként
E továbbítja a forgórész szöghelyzetét.
G Az áramlás mérésnél a villamos jelek felületéhez szükséges pontok
Y lettek kiemelve.
E
T
E
M

26
Kerekes S.
 Ellenőrző kérdések

1. Elmozdulás mérést milyen módon tud mérni, hogy villamos

Ó paraméterként a további feldolgozását elvégezhessük?
B 2. Miképpen tud gyorsulást mérni kapacitív érzékelővel?
U 3. Hogyan mérné meg kapacitív úton egy fém tartály szintjét? Adja
D meg számítását!
A 4. Soroljon fel és ismertessen négy áramlásmérési módszert.
5. Melyik áramlásmérési módszernél mérünk frekvenciát?
I
E
G
Y Irodalom:
E Huba Antal: Méréstechnika, 2012 Typotex; www.tankonytar.hu
T 6. fejezet: Időben változó elmozdulás (út), szög mérése, sebesség és gyorsulás
E mérése.
M 9. fejezet: Áramlásmérés

27
Kerekes S.