FONTOS! - Növénytermesztés Elméleti Ismeretei - Szóbeli

MAGYAR FELNŐTTKÉPZÉSI CENTRUM KFT.
Székhely: 4242 Hajdúhadház, Vörösmarty u. 2.

Telephely: 4034 Debrecen, Vágóhíd u. 3.
Telefon: +36 30 290 6100 * E-mail: tolliimre83@gmail.com
Nyilvántartási szám: B/2020/007662 * Engedélyszám: E/2021/000082
1. tétel
Ismertesse a talajok legfontosabb fizikai tulajdonságait! Válaszában térjen ki a
mechanikai összetételre, a fizikai talajféleségekre, a kötöttségre, a talajszerkezetre, a
hézagtérfogatra és a talajban lévő víz formáira! Mutassa be a talaj kémhatásának
jelentőségét, a különböző kémhatású talajokon termeszthető növények körét! Vázolja fel
a talajlakó élőlények szerepét a nitrogén körforgalmában!
A talaj mechanikai összetétele

A talaj szilárd, folyékony és légnemű alkotórészekből áll. Legnagyobb részét szilárd anyagok
alkotják. A mechanikai összetétel azt fejezi ki, hogy a különböző nagyságrendű szilárd
alkotórészek (kő, kavics, homok, iszap, agyag) milyen arányban vannak jelen a talajban.
A mechanikai összetétel szerint megkülönböztetünk:
- homok
- agyag
- vályog
- homokos vályog
- agyagos vályogtalajokat
A talaj kötöttsége
A talaj kötöttségén azt a tulajdonságot értjük, hogy milyen ellenállást fejt ki a művelő
eszközzel szemben. Minél több agyagot tartalmaz egy talaj annál kötöttebb, nehezebben
művelhető. Ezzel ellentétben, minél nagyobb a homok aránya a talajban, annál lazábban
kapcsolódnak egymáshoz a talajrészecskék.
A kötöttség jellemzésére az Arany-féle kötöttségi számot (jele: KA) használják. Alapja, hogy
minél több agyagot tartalmaz egy talaj, annál több vizet tud megkötni.
Talaj szerkezete:
A talajalkotók tömörebb vagy lazább szemcsehalmazokat hoznak létre. A morzsák egymáshoz
való illeszkedésétől függ a talaj szerkezete.
- Morzsás szerkezetű talaj: a talaj darabjai enyhe nyomásra különböző alakú, kisebb-
nagyobb morzsákká esnek szét. Élénk a talajélet, könnyen bomlanak a szerves
anyagok, jó a tápanyagok feltáródása.
- Szerkezet nélküli rögös vagy elporosodott talajok: levegőtlenek, a növények
életfeltételei hiányoznak, termőképességük gyenge.
Talaj hézagtérfogata és jelentősége: A talajrészecskék közötti hézagok nagyságát jelenti. Ettől

függ nagymértékben a talaj hő-, víz-, levegőgazdálkodása.
- Nagy hézagtérfogatú homoktalajok: könnyen felmelegedő levegős talajok.
Vízbefogadó képességük nagy, de vízmegtartó képességük kicsi, így
vízgazdálkodásuk is gyenge.
- Kis hézagtérfogatú kötött agyagos talajok: levegőtlen talajok, amelyek nehezen
melegednek fel. Vízbefogadó képességük kicsi, vízmegtartó képességük nagy,
vízgazdálkodásuk is rossz.
- Közepes hézagtérfogatú aprómorzsás szerkezetű talajok: Víz-, levegő- és hő-
gazdálkodásuk legjobb, ami az aprómorzsák közötti kapilláris hézagoknak
köszönhető. Ezek a nagyságú hézagok teszik lehetővé a víz lefelé és felfelé történő
mozgását és a legnagyobb szabad-vízforma szolgáltatását a növények részére.
Vízformák a talajban:
1
10998-12 Növénytermesztés elméleti ismeretei komlex szóbeli tételsor
1. Szabad víz: növények számára felvehető
- Gravitációs víz (nagyobb hézagokban a lefelé áramló víz)
- Kapilláris víz (kisebb hézagok a gravitációval szemben visszatartják a vizet)
- Talajvíz (amely a kapilláris hézagok segítségével táplálja a feltalajt)
2. Holtvíz: a növény nem tudja felvenni
- Adszorpciós víz: a talajkolloidokhoz nagyobb erővel kötődő vízmolekulák, amit a
gyökér szívóereje nem tud fölülmúlni
- Kémiailag kötött víz: talajkolloidokban kémiailag kötött víz
- Biológiailag kötött víz: a talajban élő szervezetekben található meg
A pH jelzés általában a folyadékok lúgos, közömbös vagy savas voltát jelenti. A termelésben
főként a talaj kémhatását fejezzük ki pH-ban. A kémhatásnak azért van a termelésben igen
nagy jelentősége, mert a növények bizonyos kémhatású talajokban fejlődnek jól.
Semleges kémhatású talajok: ha a savas és lúgos természetű anyagok egyensúlyban vannak.
Savanyú kémhatású talajok: mészben szegény talajok
Lúgos kémhatású talajok: meszes-szódás talajok
A rozs, zab, vöröshere, burgonya savanyú talajt tűrő növények. Az árpa, lucerna, cukorrépa,
repce a mészkedvelő növények közé tartoznak.
A talajnak (a benne élő mikroorganizmusok egyes fajainak) fontos szerepe van a nitrogén
körforgásában. A növények csak a nitrogéngyűjtő baktériumok segítségével képesek felvenni
a nitrogént - a fehérjék fő alkotóelemét -, s így végső soron az állatvilágot is innen látják el
nitrogénvegyületekkel.
2. tétel
Ismertesse a talajvédelem, az erózió és a defláció fogalmát! Mutassa be az eróziót és a
deflációt kiváltó és befolyásoló tényezőket! Ismertesse az erózió és a defláció elleni
védekezés lehetőségeit!
A talajvédelem fogalma: A termőföld termékenységének és minőségének megóvását,

javítását, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzését foglalja magába.
Erózió: A víz talajromboló hatása, amely lejtő területeken a talaj, növényzet, tápanyag
elhordásában jelentkezik.
Befolyásoló tényezők:
- lejtő hajlásszöge,
- csapadékmennyiség,
- talajtulajdonságok, (vízbefogadó, vízelvezető képesség)
- növényzet, (sűrűsége, gyökérzet fejlettsége)
Védekezési módok:
- vízlefolyás megakadályozása: sánckészítés 20-30 m-enként, terasz kialakítás,
rétegvonalak mentén való talajművelés, a vetést, növényápolást a lejtőre merőlegesen
végezzük.
- Vízbefogadó képesség növelése: mélyművelés, talajvédő gazdálkodás, különböző
tenyészidejű növények egymás mellé.
2
Defláció: a szél által okozott kár, a talajszemcséket, tápanyagot, vetőmagot elfújja,
homokverést okoz.
Befolyásoló tényezők: talajszemcsék mérete, nedvességi állapot, talajborítottság, szélerősség.
Okai:
- erdők irtása,
- gyepterületek felszámolása,
- a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat,
- talajszerkezet leromlása,
- helytelen vízrendezés, (lápok lecsapolása)
- mezővédő erdősávok telepítése,
- megfelelő nagyságú és alakú táblák kialakítása,
- növények védőhatásának kihasználása, - évelő növények, őszi vetésű növények
nagyobb arányú termesztése, növények sávos vetése, árvakelések, szármaradványok
talajvédő hatásának kihasználása, zöldtrágyának szánt növények termesztése.
- talajvédő termesztéstechnológia, - talajművelés az uralkodó szélirányra merőlegesen,
lazítás után rögtön tömöríteni a talajt, őszi szántás felülete ormos legyen, talaj
nedvességtartalmának megőrzése.
- mesterséges szélfogók kihelyezése,
- egyéb módszerek: - öntözés, - holt növényi részek talajba dolgozása, - talajtakaró
fólia, - homokkötés kolloiddal való dúsítással.
3. tétel
Ismertesse az istállótrágya, almos trágya és hígtrágya fogalmát! Mutassa be az almos
trágya alkotóit, kezelését, erjesztését és kijuttatásának szabályait! A tarló és
gyökérmaradványok trágyaértéke, a káros szénhidráthatás kiküszöbölése, a
zöldtrágyázás.
Istállótrágya: az állatok ürülékének és szénának a keveréke (az állattartás mellékterméke)
Almos trágya: ritkán takarított, vastag, tömörödött istállótrágya
Hígtrágya: almozás nélküli állattartás közben keletkező folyékony halmazállapotú szerves

trágya, amely bélsárból, vizeletből és a trágya eltávolítására felhasznált vízből áll.
Az almos trágya összetétele:

– Bélsár: a takarmány meg nem emésztett részeit tartalmazza, amely emésztő
nedvekkel, élő és elhalt mikroorganizmusokkal van keveredve.
– Vizelet: nitrogén tartalma miatt értékes alkotórésze az istállótrágyának.
– Alom: a jó alom kényelmes fekhelyet nyújt az állatnak, a híg ürüléket felszívja.
Az istállóból kikerülő nyers trágyát hosszabb ideig érlelni és tárolni kell, mert még kiszórásra
alkalmatlan. A tárolás ideje alatt az istállótrágyában erjedési folyamatok játszódnak le. Az
istállótrágya kezelésének általánosan elterjedt módja a kazalban való erjesztés.
Kazalban való erjesztés:

3
A kazal helyét az istálló mellett vagy a trágyázandó tábla végében vagy ahhoz közel kell
kijelölni. A kazal ne legyen közel a kúthoz és a lakóházhoz, elkerülve ezzel a környezet
szennyezését. Lehetőleg a terület kiemelkedő részén legyen, hogy a csapadék ne folyjék a
kazal alá, mert a trágya rothadását idézi elő.
Egyszakaszos kezelés:
Egymás után következő 2-3 napon át mindig új szakaszt kezdünk egymás mellett. A 4. napi
mennyiséget az első, az 5. napit a második, a 6. napit a harmadik szakasz fölé rakjuk addig,
amíg a kazalmagasságot eléri. Az egyes rétegek vastagsága 50-60 cm.
Trágya érlelés:
1. Trágya telepen: az istállókból minden nap kihordják a trágyát.
2. Mélyalmos: az állatok végzik az érlelést, 4-6 hónapig tart, kitrágyázásnál trágyaszarvasba
viszik vagy azonnal kijuttatják a trágyázandó területre.
Kijutatás ideje:
A nyárvégi és az őszi vetésű növények alá a nyár elején, a tavasziak alá a nyár végén célszerű
az istállótrágyát kihordani. Azonnal be kell dolgozni a földbe, alapműveléssel→forgatással. A
tavaszi istállótrágyázást kerüljük, mert annak alászántásával a talajt kiszárítjuk
Kijuttatás módja:
Robbantásos
Kézi (platóról)
Trágyázó gépekkel
Kiszórás után azonnal bedolgozni (beszántani) majd lezárni
Tarló- és gyökérmaradványok: betakarítás után visszamaradt növényi részek (gyökér, szár)

Hasznosítani lehet őket:
- Szerves trágyaként tarlóhántással
- Melléktermékként állatok feletetésével és alomként
- Energianyerésre (szalmatüzelésű erőművek, brikettek, granulátumok)
- Defláció elleni védekezésben (talajtakarás)
Zöldtrágyázás: Azaz eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényt alászántjuk. Olyan
szerves trágya, amely hozzájárul a növény tápanyag-szükségletének kielégítéséhez, fokozza a
talaj termőképességét (táphumusz) és megvédi a talajt a káros környezeti hatásoktól (defláció,
erózió).
Legértékesebb zöldtrágyanövények:
- Csillagfürt
- Somkóró
- Napraforgó
Zöldtrágya bedolgozása: Legnagyobb zöldtömegben (virágzás, magkötés). Eszköze:
megdöntés után (terelőlánc, terelőrúd, henger) alászántjuk ekével. Szántás után tömörítjük
hengerrel. Mélysége: 20-30 cm.
4. tétel
4
Ismertesse a nitrogén, foszfor, kálium szerepét a növények életében! Sorolja fel
legfontosabb nitrogén, foszfor, kálium tartalmú műtrágyákat! Csoportosítsa a műtrágya
kijuttatási lehetőségeit azok módja és ideje szerint!
Nitrogén: a növények vegetatív részét fejleszti

Hiányában: a levelek zöldessárga színűek lesznek, a növény sínylődik, kevés termést hoz,
lerövidül a tenyészidő
Túlzott mennyisége: buja fejlődést és megdőlést okozhat, meghosszabbítja a tenyészidőt,
fogékonnyá válik a betegségekre, rontja a télállóságot
Nitrogén műtrágyák:
- Pétisó(mészammon- salétrom) : 27-28% nitrogéntartalom, minden talajtípusra jó
- Ammonium-nitrát: 34% nitrogén, a talajt kissé savanyítja, nyílt lángtól óvni kell, tűz
és robbanás veszélyes
- Karbamid: 46% nitrogén a savanyú talajok kivételével minden talajra jó, kiszórás után
rövid időn belül a talajba kell munkálni, vetéskor nem szabad adagolni, mert a
csírázást gátolja
Foszfor:
A növényi sejtmag nélkülözhetetlen alkotórésze, részt vesz az anyagcsere folyamatban a
sejtek osztódásában és növekedésében, lerövidíti a tenyészidőt, elősegíti az érést, a
termésképződében van nagy szerepe, szilárdítja a szárat, elősegíti a gyökérzet fejlődését és
ezzel javítja a növények szárazságtűrését
Hiányában: a növekedés lelassul, a termésképződés elhúzódik, a levelek lilás- vöröses
színűek lesznek
P műtrágyák:
- Szuperfoszfát: 18% P, por és szemcsés formában kapható, lassabban oldódik, mint a N
műtrágyák
- Triple- foszfát: 45% O, hatása azonos a szuperfoszfáttal
Kálium:
Kedvező hatással van a növények vízfelvételére, gátolja a párologtatást, szilárdítja a szárat,
javítja az eltarthatóságot, javítja a termés minőségét, fagyállóbbak lesznek, jobban ellenáll
a betegségeknek
Hiányában: a levéllemez a levél erek kivételével sárgulnak, majd a levél szélei elhalnak.
Betegségekre hajlamos lesz, termés mennyisége csökken, minősége romlik
K műtrágyák:
- Káliumklorid (kálisó): 40-60%- os K, szemcsézett, kristályos és por alakban kapható, vetés
előtt 2-3 héttel kell a talajba dolgozni, mert a klórtartalmukkal károsítják a csírázó
magvakat
- Kénsavas kálium: 50% K, olyan növények alá adjuk, amelyek érzékenyek a klórra Pl.:
burgonya, paradicsom, dohány
Műtrágyák: olyan szervetlen anyagok, amelyekkel a termesztendő növények

tápanyagszükségletét elégítjük ki (közvetlen trágyák). A talajra savanyító hatásuk miatt
károsan hatnak.
Hatóanyag szerint:
5
- Egyszerű
- Összetett
Halmazállapot szerint:
- Szilárd
- Folyékony
Műtrágyázási módok:
1. Kijuttatás ideje szerint:
- Alaptrágyaként: vetés előtt, alapműveléssel bedolgozva (P és K teljes mennyisége,
N egy része)
- Kiegészítő trágyázás:
- Starter: vetéssel egy időben,
- Fejtrágyázás: tenyészidőben, a talajra juttatjuk
- Lombtrágyázás: tenyészidőben, lombon felszívódó szerekkel
2. Kijutatás módja szerint:
Függ a műtrágya halmazállapotától:
- Szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatása:
a. Szántóföldi gépekkel:
 Felszínre szórással:
- mechanikus,
- pneumatikus szórószerkezettel.
 Felszín alá:
- kultivátorozással,
- vetéssel, talajlazítással egymenetben.
b. Légi úton:
 merevszárnyú,
 forgó szárnyú gépekkel.
- Folyékony halmazállapotú műtrágyák
a. A felszíni kiszórás változatai:
• Szántóföldi permetezéssel.
• Légi permetezéssel.
• Csepegtetés szórókerettel és ejtőcsövekkel.
• Öntözőberendezésekkel.(csepegtető, esőztető)
b. A felszín alá juttatás módjai:
- A művelőtest mögé szerelt ejtőcső alkalmazása (gravitációs kijuttatás)
- A művelőtest mögé szerelt injektor alkalmazása (túlnyomásos
kijuttatás).
5. tétel
Ismertesse a vetőmagok értékmérő tulajdonságait! Ismertesse a vetés idejét, mélységét,
és a vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezőket! Sorolja fel a vetési módokat!
A faj- és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi

szemlék alkalmával, illetve utólag, a kész vetőmag szántóföldi kitermesztésével ellenőrzik.
Néhány faj egyes fajtái bizonyos kémiai és fizikai módszerekkel vetőmagmintából is
meghatározhatók.
6
A vetőmag tisztaságán az ép, fajtaazonos magvak tömegszázalékát értjük. A tisztasági
vizsgálat során nemcsak a tiszta anyag részarányát állapítják meg, hanem az idegen kultúr- és
gyommagvakat, továbbá a hulladék (törött, sérült mag, föld stb.) mennyiségét is
meghatározzák.
Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között meg-

adott időn belül fejlődött, normális, egészséges, ép csíranövények darabszázalékát értjük.
A csírázási erély a csírázás gyorsaságának a mérőszáma, a csírázóképesség-vizsgálat határ-
napjánál rövidebb idő alatt (az erély napjáig) kifejlődött csírák darabszázaléka. A jobb
csírázási erély erőteljesebb kezdeti fejlődést és nagyobb teljesítőképességet ígér.
Az ezermagtömeget grammban fejezzük ki. Sok fajnál tapasztalható, hogy a nagyobb mag-
vak nagyobb teljesítményű növényegyedeket eredményeznek.
Az osztályozottság azt mutatja meg, hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka esik a meg-
adott határértékek (vetőmagátmérő vagy ezermagtömeg) közé. A legtöbb faj azonos méretű
magból kelt növényegyedeinek fejlődési ideje, termésmennyisége kiegyenlítettebb. A vető-
magtétel osztályozottsága, kalibráltsága ezért különösen ott fontos, ahol követelmény az egy-
szerre érés.
A vetőmag használati értéke a legfontosabb mutató, mert a vetéskor szükséges tényleges

magmennyiség kiszámítását teszi lehetővé. A használati érték azt mutatja meg, hogy egy
vetőmagtételnek hány tömegszázaléka a vetéskor értékes rész, amely tehát normális, ép,
egészséges csírát fejleszthet
Fontosabb szántóföldi növények vetésideje:

Őszi árpa, rozs: szeptember
Őszi búza: október
Mák, borsó, tavaszi árpa, cukorrépa: március
Kukorica, napraforgó: április közepe- május eleje
Lucerna: nyár vége vagy március
Őszi káposzta: augusztus, szeptember
Vetés mélységét meghatározó tényezők:

- Milyen nagyságú a vetőmag:
- Apró magvaknál: (1-2g/1000szem): 0,5-2 cm a vetésmélység
- Gabona magvaknál: (25-50 g/1000 szem): 5-7 cm a vetésmélység
- Nagy magvaknál (200-500 g/1000szem): 7-9 cm a vetésmélység
- A talaj kötöttsége:
- Kötött talajnál sekélyebbre vetjük, laza talajnál pedig mélyebbre vetjük.
- A talaj hőmérséklete
- A talaj nedvességtartalma
Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők:

- Növény fajtája
- Vetőmag minősége
- Vetési mód
- Talaj szerkezete
7
Vetési módok:
1. szórva vetés: kézzel vagy géppel
2. sorba vetés: sortávolság adott, folyóméterenkénti magszámot állítjuk be.
- Sűrűsoros: 6-8 cm
- Gabona sortávú: 12 cm
- Két vagy háromszoros gabonasortávú: Borsó: étkezési 24cm, vető 36cm
- Kapás sortávú: 50-70 cm (pl. kukorica)
3. helyre vetés: sortávot és a tőtávot is be tudjuk állítani. Pl.: kukorica, napraforgó
6. tétel
Mutassa be az öntözés szerepét, feltételeit, az öntözés módjait! Ismertesse a
vízmegőrzésre alkalmas technológiákat, technológiai elemeket és eljárásokat!
Az öntözés során a talaj vízkészletét pótoljuk. Az öntözés hatására a termésben minőségi és

mennyiségi javulás következik be, javul a termesztés biztonsága.
Az öntözés célja:
- A vízpótló öntözés során a hiányzó csapadékot helyettesítjük. Egy–egy alkalommal
általában nagyobb mennyiségű (20–40 mm) öntözővizet juttatunk ki.
- A kelesztő öntözés a magvetés utolsó lépése. Hatására a maghéj megpuhul, a kis
csíra fejlődésnek indul. Finom porlasztású szórófejjel végezhető, viszonylag kicsi
(10–15 mm) vízadaggal.
- A frissítő, párásító öntözést akkor igénylik a növények, ha túl nagy melegben,
vagy erős szélben légköri aszály lép föl, azaz nem képesek annyi vizet fölvenni,
amennyit elpárologtatnának. Ilyenkor kis vízadaggal a növények lombfelületét, a
környezetüket vagy akár a burkolt felületeket is öntözhetjük. Erős napsütésben
levélperzselődést, égést okozhat a kényesebb fajoknál.
- A víztároló öntözés az előrelátható, csapadékszegény időszakokat előzi meg.
Örökzöld dísznövények esetében például, száraz ősz esetén érdemes a talaj
vízkészletét (vízkapacitását) feltölteni, hogy a téli kifagyásnak elejét vegyük.
- A beiszapolást a telepítés során végezzük. Ennek segítségével a talajban

megszűnnek az üregek, a föld közvetlenül a gyökerek felszínéhez mosódik, a talaj
tömörödik. Célja az eredés biztonságának növelése.
- A trágyázó öntözés során tápoldatot juttatunk a gyökérzónába, így az öntözés
helyettesítheti a talajforgatást, a trágyák bedolgozását. Csak nagy mennyiségű
(30–50 mm) vízzel hatékony, elsősorban lazább talajokon.
- A fagyvédelmi öntözés kora tavasszal, a gyümölcsösök virágzásakor időszerű. A
növényzetre kijuttatott öntözővíz megfagy, ezáltal energia szabadul föl, amelyet a
környezet vesz fel: ennek köszönhető, hogy a virágrészek nem fagynak meg.
- A színező öntözés egyes gyümölcsfajtáknál lehet jelentős. Hatására a héj
színanyagai élénkülnek, ezáltal látványosabb, piacosabb árut tudunk előállítani.
Az öntözés feltételei:
- megfelelő minőségű és mennyiségű öntözővíz,
- technikai berendezések, öntözőrendszer a víz felvételéhez, esetleges tárolásához, a
szállításhoz és a kijuttatáshoz,
- megfelelő terepviszonyok, amelyek biztosítják a kijuttatott vízmennyiség
hasznosulását, csökkentve az elfolyási, elszivárgási veszteséget,
8
- okszerű talajművelésnek köszönhető, megfelelő talajszerkezet, amely képes a
kiadagolt vizet befogadni és szükség szerint raktározni,
- megfelelő színvonalú termesztéstechnológia, azaz a fenntartási munkáknak olyan
színvonalú elvégzése, amely biztosítja a növény számára legjobb életkörülményeket.
Öntözési módok:
- Felületi öntözés: árasztó, sávos (csörgedeztető), barázdás áztató, zárt vezetékes
(tömlős), öntözőgépes
- Esőszerű: az öntözővíz levegőbe porlasztva jut el a növényhez. Az öntözőberendezés
áll a szivattyúból, csővezetékből és a szórófejből. Kiegészítő berendezések pl. szűrők,
nyomásszabályzók, keverő- és adagolótartályok
- Felszín alatti öntözés:az öntözővíz a talaj felszíne alatt, a művelés által nem érintett
talajrétegben, az ott elhelyezett csövekben mozog és oszlik szét, alulról áztatja a
termőréteget (altalajöntözés). Nem akadályozza a felszíni művelést, párolgási
veszteség minimális, beépítési költsége magas
- Mikroöntözés: A talaj víztározóképességét nem kell igénybe venni. Kis vízveszteség
→ ~ 95 %-os hasznosulás lehetséges. Tápanyagok kijuttatásának lehetősége a növény
gyökérzetéhez. Kedvező növényegészségügyi körülmények → száraz lombozat. Rossz
vízgazdálkodású talajokon is alkalmazható.
Vízmegőrző talajművelés: Már az aratással kezdődik: a kombájnra szerelt szecskázó a

növények szalmáját minél kisebb méretűre vágja, és egyenletesen elszórja. Az aratáskor
adapterrel zúzott és a tarlón szétterített szalma késlelteti a talaj kiszáradását.
Az aratást követően lássunk hozzá a tarlóműveléshez, mert amíg a talaj őrzi az árnyékolás
előnyét, néhány napig könnyebben megmunkálható.
Először sekély tarlóhántást végezzünk, 3-5 ujjnyi mélyen, méghozzá a vetés irányára
rézsútosan, ekkor ugyanis jó alátakarás mellett elegendő mulcs marad a felszínen is. A mulcs
ugyanis óvja a földet a hőségtől és a záporoktól is.
A szükséges arányú mulcstakarás véd az eliszapolódástól és a cserepesedéstől. Ami a talajba
jutott hántáskor az nyár végére szinte teljesen eltűnik, tápanyaggá alakul át.
7. tétel
Ismertesse a károsítók elleni védekezés módjait! Csoportosítsa a növényvédő szereket a
felhasználhatóság legfontosabb szempontjai alapján! Ismertesse a növényvédő szerek
felhasználásának fontosabb óvórendszabályait!
Károsítók: Minden olyan tényező, amely a növény fejlődését, növekedését gátolja vagy
csökkenti és ezzel gazdasági kárt okoz a termesztőnek.
- Agrotechnikai növényvédelem: feladata a növények számára a zavartalan fejlődést
biztosító életfeltételek megteremtése, ellenállóképességük növelése. Ilyenek:
- A gondosan előkészített talaj
- A megfelelő tápanyagellátás
- A fertőzéstől mentes szaporítóanyag használata
- Az időbeni vetés
- Az optimális tőszám
- A helyesen összeállított növényi sorrend
9
- A gondos növényápolás
- A betakarítási idő helyes megválasztása
- Mechanikai növényvédelem: a károkozókat fizikai eszközökkel gyérítjük.
- Fertőződött és beteg növényi részek eltávolítása, megsemmisítése
- A kártevők összegyűjtése és elpusztítása (pl. rovarfogó gépekkel)
- Riasztó anyagok (illatanyag, fény) és eszközök (védőháló) használata
- A gyomok mechanikai (kapával, kultivátorral vagy kaszával történő) irtása
- Kémiai növényvédelem: vegyszerek használata
- Preventív: megelőző jelleggel
- Gyógyító: kuratív jelleggel
- Biológiai növényvédelem: a kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek célszerű
felhasználása a védekezésben, esetleg a károsító szervezetek szaporodásának,
elterjedésének megakadályozása mesterséges módszerekkel. (a kártevőket a rajtuk
élősködő vírusokkal, baktériumokkal pusztítjuk el)
- Integrált (egységes) növényvédelem: magába foglalja az agrotechnikai, fizikai, kémiai
és biológiai védekezés módszereit. Lényege, hogy vegyszerből a lehető legkevesebbet
használjunk.
Növényvédő vegyszerek csoportosítása:

Kórokozók szerint:
- gombaölő,
- rovarölő,
- gyomirtó szerek,
Felhasználási mód szerint:
- talajfertőtlenítő,
- csávázó,
- porozó,
- permetező,
- gázosító,
Hatás szerint:
- erős mérgek,
- mérgek,
- gyenge mérgek,
- méregjelzés nélküliek,
Forgalmi kategória szerint:
- I. forgalmi kategória – felsőfokú végzettség,
- II. forgalmi kategória – növényvédelmi szakmai képzettség,
- III. forgalmi kategória – korlátozás nélküli
A növényvédő szerek felhasználásának fontosabb óvórendszabályait

- Növényvédő szerek felhasználásának személyi feltételei: a megbontott anyag
kezeléséhez megfelelő egyéni védőruházatot kell viselni.
- Környezetvédelmi óvintézkedések: a szert a csatornarendszerbe, illetve a természetes
vizekbe beengedni tilos.
- Kezelés: Az anyagot óvatosan kell kezelni, mintha nagyon mérgező lenne.
Gyermekektől távol tartandó. Állati takarmányoktól távol tartandó.
- Tárolás: A szert csak az eredeti tartályában szabad tárolni. A szer élelmiszerek vagy
ivóvíz közelében nem tárolható. A szer állati takarmányok közelében nem tárolható.
A tartályt tartsuk jól szellőző helyen. A tárolási hőmérséklet ne legyen 50 °C felett.
10
8. tétel
Ismertesse az őszi búza termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
talajelőkészítésre, tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra!
Talajelőkészítés:
Kellően tömött, jó kultúr állapotú, aprómorzsás, gyommentes magágyra van szüksége. A talaj
előkészítés attól függ, hogy mi volt az elővetemény és mikor került le.
1, korán lekerülő elővetemény után:
- tarlóhántás ekével, vagy tárcsával.
- utána tarlóhántás, lezárása hengerrel.
- ezek után gyommentesen tartjuk a talajt kultivátorral.
- nyár végi szántás, melynek eszköze az eke.
- magágy készítés, eszköze a kombinátor.
- vetés
2, későn lekerülő elővetemény után:
- szántás
- elmunkálás
- magágy készítés
3, évelő pillangós után:
- lehetőleg júliusban szántással feltörjük a pillangóst, gyűrűshengerezzük,
majd magágyat készítünk. Közben gyommentesen tartjuk a talajt.
Tápanyagigény: tápanyagigényes, nagy termés csak jó tápanyagellátás mellett érhető el.

1.) Nitrogén: erőteljes, egyenletes fejlődést biztosít, haragoszöld színt ad a növénynek.
Több szár, levél, kalász lesz általa, egyenletes érés, szárazságtűrés fokozódik. A
nitrogénbőség megdőlést és az ellenálló képesség gyengülését okozza. A nitrogén
felvétele folyamatos, de vannak nitrogénigényesebb időszakok, pl. kezdeti fejlődés a
kalász differenciálódása.
2.) Foszfor: fokozza a gyökérfejlődést, bokrosodást, szalmaszilárdságot, gombákkal
szembeni ellenálló képességet, elősegíti az érést, rövidíti a tenyészidőt. Felvétele
változó intenzitású, legtöbb a gyökér fejlődésekor és szárnövekedéskor.
3.) Kálium: fagyállóságot fokozza, a szár szöveteit erősíti, ellenálló képességét fokozza.
Káliumból a talaj általában elegendő mennyiséget tartalmaz, de a megfelelő táparány
miatt szükség lehet az adagolásra. Felvétele nem egyenletes, főleg szárba indulástól
magkötésig igényli.
Kalcium, magnézium és nyomelemek is hiányozhatnak a talajból, ezeket is pótolni kell.
Vetés: a vetőmag legyen fajtaazonos legalább 98% tisztaságú, 92% csírázóképességű,

egészséges. Nem lehet dohos, nyirkos, penészes, üszök spórás.
Vetés ideje: a vetést a fajta határozza meg, általában október a legkedvezőbb. A vetés
mélysége legyen egyenletes 4-6 cm. Sortávolság gabona sortávolság 10,5-12 cm.
Tőszám 4,5-5,5 millió/ha. Egy folyóméterre 70-80 szem magot vessünk. Vetés után
magtakaró boronát járatunk és, ha száraz a talaj hengerezzünk is.
Növényápolás: ősszel érje el az optimális tőszámot és a 10-12 cm-es magasságot. Az áttelelés

akkor jó, ha a tél folyamán nem ritkul ki, színe üde zöld és április végére 15-20 cm magas. A
11
belvíz elvezetést meg kell oldani, felfagyás esetén hengerezés, a talajfelszín porhanyítása,
gyomirtás, kártevők és betegségek irtása vegyszerrel.
Aratás:
Lehetőleg a teljes érés elején kell aratni. Általában júliusban. Egy-egy fajtát 5-6 nap alatt be
kell fejezni, mert utána nagy a kipergés. Ezután több eltérő fajtát kell ültetni. A betakarítás
történhet egy menetben és két menetben. Egy menetben a betakarítás kombájnnal történik.
Kétmenetes aratásnál első menetben rendre vágják a gabonát, második menetben járva
cséplik. Ha a magvak víztartalma 17-18%-nál nagyobb, akkor szárítani kell. Ha alacsonyabb
15% körüli, akkor forgatással lehet kiszárítani. 12-13%-os nedvességtartalomnál tárolható. A
kombájn búzát azonnal tisztítjuk és szárítjuk. A tárolás történhet silóban, ömlesztve,
garmadával, zsákban.
9. tétel
Ismertesse az őszi árpa termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
Hazánkban az őszi gabonák biztosabb és nagyobb termést adnak, mint a tavasziak. Az őszi
árpafajták termése is nagyobb, mint a tavasziaké. Különösen száraz éghajlatú vidékeken terem
többet az őszi árpa a tavaszi árpánál. Az őszi árpa termesztése azért is előnyös, mert korai
érésével - legkorábban érő gabona - csökkenti az aratási munkák torlódását, és a korán
felszabadult terület még másodnövények termesztésével is hasznosítható.
Talajművelési rendszere megegyezik az őszi búzáéval. A korán lekerülő elővetemények
(repce, borsó) után van elegendő idő a talajelőkészítésre. Az elővetemény lekerülése után
mielőbb hántsunk tarlót. Erre a célja tárcsát, nehéz kultivátort, ásóboronát használhatunk. Az
őszi árpa nem igényli a mélyművelést. A 8 cm körül magágyat célszerűbb kombinátorral vagy
fogas boronával és hengerrel előkészíteni.
Tápanyagigény:
Lényegében azonos - csak nagyon kis mértékben tér el - a búza és a többi gabonaféle
trágyázásának irányelveitől. A foszfor és kálium műtrágyákat a talajelőkészítés során
alaptrágyaként juttatjuk ki. A szükséges nitrogénnek csak harmadát adjuk vetéskor, a
fennmaradó részt kora tavasszal fejtrágyaként adjuk. Tápanyagigénye: N 27, P 10, K 26 kg/t.
Vetés:
Nagyon fontos a jó minőségű, kellően előkészített vetőmag. A vetésidő október eleje, ez
egyre jobban áthúzódik október közepére. Az őszi árpát is gabonasortávolságra vetjük. A
vetésmélység 3-5 cm. Vetőmag mennyiség: 190-210 kg/Ha.
Ápolás és gyomirtás:
A vegetáció kezdete után, de a szárbaindulás előtt, márciusban kell a vegyszeres gyomirtást
elvégezni. Betegségei: árpatő gomba, fuzáriumos gyökérrothadás. Szár és lomb betegségek:
lisztharmat, levélcsíkosság, rozsda. Kártevők: árpabogár, levéltetű, gabonalégy. Talajlakók
ellen magágy készítéskor juttassuk ki a vegyszert.
12
Betakarítás: Az őszi árpa a legkorábban aratható gabona, már június közepén, második felén
beérik. Ezért, ha csak lehet, aratását a többi gabonák érése előtt be kell fejezni. Kombájnnal
egymenetben csak teljesérésben aratható. Az őszi árpa aratásával ne késlekedjünk, mert a
túlérett árpa kalászai letöredeznek és nagy lesz a szemveszteség.
10. tétel
Ismertesse a tavaszi árpa termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
Jelentősége: takarmányozás, sör és malátagyártás céljára termesztik. Elsősorban azonban

söripari célra termesztik.
Éghajlatigénye: Az éghajlat és az időjárással szemben igényesebb a takarmányárpánál. Csak
mérsékelten meleg, csapadékos tájakon termeszthető eredményesen. A kedvezőtlen időjárás
nem csak a mennyiséget csökkentheti, hanem a minőséget is ronthatja. Két alkalmas táj van a
sörárpa termesztésre: Észak Magyarország és Nyugat Magyarország.
Talajigény: a gyengén fejlett gyökérzete miatt a talaj iránt is igényes, tápanyagokban gazdag,
jó vízgazdálkodású talajokon éri meg termelni. A savanyú, hideg, erősen kötött, laza homok
és láptalajok alkalmatlanok a sörárpa termesztésére.
Vetésváltás: Igényes az előveteményre! Az ok jók, melyek jó kultúr állapotban,

gyommentesen hagyják a talajt. Pl.: cukorrépa, burgonya, silókukorica, repce, korai kukorica.
A hüvelyesek és a kalászosok rossz elővetemények. Utána főleg tavaszi növények vethetők,
gyakori előveteménye évelő pillangósoknak.
Tápanyagigény: rövid tenyészideje alatt, viszonylag sok tápanyagot igényel. Fontos, hogy
nem csak megfelelő mennyiségű, hanem könnyen felvehető formában álljon a rendelkezésére
a tápanyag. A Nitrogén adagolásra figyelni, sőt limitálni, kell, mert megnövelheti a fehérje
tartalmat, ami minőség romlást okoz. Átlagos műtrágyaigénye: N 60-80, P 46, K 140 kg/Ha.
P, és K őszi kijuttatás, valamint a N 25-30 %-a, a maradék N tavasszal kerüljön ki.
Talaj előkészítés: alapvető cél, a téli csapadékot minél nagyobb mennyiségben megőrizzük a
talajban, őszi szántás. A vetőágy készítést lehetőleg azonnal kövesse a vetés!
Vetés: Csávázott vetőmagot érdemes vetni! Március első felében el kell végezni a vetést.
Gyorsan kel, jól bokrosodik. Vetés mélysége: 4-5 cm, gabona sortávra vetik. Vetőmagigény:
160-200 kg/Ha.
Növényápolás: Ha a talajlakó kártevők jelenléte indokolja, akkor vetéssel egy időben

talajfertőtlenítőt kell kijuttatni. Ha csak lehet, ne használjuk gyomirtót, viszont ha
rákényszerülünk, akkor kontakt hatású szereket alkalmazzunk, melyek nem befolyásolják a
söripari felhasználhatóságot. Betegségei: árpaüszög, lisztharmat, sárgarozsda, levélfoltosság.
Kártevői: vetésfehérítő, drótféreg, gabonaszipoly.
Betakarítás: Csak teljes érésben takaríthatjuk be! Mert így kapunk keményítőben gazdag,
fehérjében szegény terményt. Megázás rontja a minőségét.
13
11. tétel
Ismertesse a rozs termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talajelőkészítésre,
tápanyagellátásra, vetésre, növényápolásra és betakarításra!
Jelentősége: a búza gyomnövényeként került be Európába. A hűvös Észak Európai klíma

legfontosabb gabonaféléje. Kenyérgabonaként nagy jelentőségű! Rozst termelő országok:
Lengyelország, Németország, Csehország, Dánia. Igénytelen, extenzív növény, hozama jóval
kisebb a búzáénál. Univerzális növény, mind étkezési és mind takarmányozási célra kiváló.
Biológiája: A Secale nemzetségbe tarozik. A gyökér és hajtásrendszere alaktanilag hasonló a

többi gabonáéhoz. Főbb jellemzők: hosszú szár, fejlettebb gyökérzet, erősebb bokrosodás,
kölcsönös megporzással termékenyül. Kalászkákban 2-3 virág található, és csak kettő
termékenyül. Szemtermése hosszúkás, keresztmetszete háromszög alakú, színe szürkészöld,
sárgásszürke.
Éghajlatigény: a hűvös, csapadékos éghajlatot kedveli, de jól tűri a szárazságot is. Ő bírja
legjobban a telet. Hazánkban mindenütt termeszthető. Még a tél beálltáig bokrosodnia kell,
mert tavasszal már bokrosodik, gyorsan szárba szökken. Kalászoláskor igényli a legtöbb
nedvességet, nálunk beérik a kánikulák előtt.
Talajigénye: Gyengébb adottságú talajokhoz is jól alkalmazkodik. Minden talajon megterem,

ahol nincs pangó nedvesség. Hazánkban főleg gyenge talajokon termesztik, jól bírja a
homokverést is.
Vetésváltás: a gabonák közül a rozs a legkevésbé igényes az előveteményre. Önmaga és más

gabona után is vethető.
Trágyázás: Jól hasznosítja a talajban lévő tápanyagot fejlett gyökérzetével, ezért kisebb a
tápanyagigénye, mint a búzának. Az országos átlag 2 t/Ha átlaghoz: N 66, P 42, K 44 kg/Ha.
Talaj előkészítés: Fokozottan ügyelni kell az ülepedett magágy biztosítására. Homokon csak
vetés előtt szántsunk, vetőszántás, melyet gyűrűs hengerrel tömörítünk. Magágyat,
kombinátorral, vagy ásóboronával készítjük el.
Vetés: Fontos a korai vetés – szeptemberben! Vetésmélység: kötött talajon 2-3 cm, laza
talajon 3-5 cm. Vetőmag igény: 150-170 kg/Ha. Vetés gabona sortávra történik.
Növényápolás: Már vetést követően gondoskodni kell a belvíz elvezető barázdákról. Jó

gyomelnyomó a gyors bokrosodás miatt, így vegyszeres gyomirtást nem igényel, szár erősítő
kezelés esetleg. Csávázással és talajfertőtlenítéssel megelőzhető a legtöbb kár.
Betakarítás: Június végén, július elején érik a rozs, teljes érésben kell betakarítani. Szalmája
jelentős mennyiségű, a szemtermés tömegének 2,5 szerese. Időben betakarítani – szempergés.
Minőség: Hektolitertömeg, ezer szem tömeg, acélosság. A rozsban nincs vízzel kioldható
sikér!
12. tétel
14
Ismertesse a zab termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talajelőkészítésre,
A zab nagyon értékes takarmánygabona. Termesztésére főleg a hűvösebb, mérsékelt éghajlatú

országok alkalmasak. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A
zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari
feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt. A zab takarmányértéke nagyon
jó.
Mindenben megegyezik a tavaszi árpa talajelőkészítésével. Mélyművelést nem igényel, mert
gyökérzete a talaj felszínéhez közel helyezkedik el. Ősszel célszerű forgatásos talajművelést
végezni. Száraz, rögös talajokon e helyett középmély lazítást végzünk. A tél beálltáig
igyekezni kell a talaj felső rétegét úgy átdolgozni, hogy tavasszal egy menetben tudjunk
magágyat készíteni. A zab vetőágy igénye valamivel kisebb, mint a tavaszi árpáé. A
vetésmélység a legtöbb talajon 4-5 cm között van.
Tápanyagellátás:
Műtrágyázása hasonló, csak nagyon kis mértékben tér el a többi kalászos gabona
műtrágyázási irányelveitől. A műtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab
nitrogén-igényes növénynek tekinthető. A foszfor és kálium igénye kisebb, mint a többi
gabonaféléé. A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg
P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK – hatóanyag.
Vetés:
Nagyon fontos a jól előkészített vetőmag. Vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora
tavasz - az időjárástól függően március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert
csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés A zabot is gabonasortávolságra
vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetőmag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem
folyóméterenként, /ez 130-150 kg/ha vetőmagnak felel meg./
Növényápolás:
A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval. Ha a talajlakó kártevők jelenléte
indokolja, akkor vetéssel egy időben talajfertőtlenítőt kell kijuttatni. Ha csak lehet, ne
használjuk gyomirtót, viszont ha rákényszerülünk, akkor kontakt hatású szereket
alkalmazzunk.
Betakarítás:
A zab a legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek
egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. A zab aratására
legmegfelelőbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk
száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedő kombájnnal. Az egymenetes
kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévő szemek is a teljes érés
kezdetén vannak.
13. tétel
15
Ismertesse a szemes kukorica termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
Ismertesse a silókukorica termesztés eltérő vonatkozásait!
A talajelőkészítés ideje és módja az elővetemény lekerülésének idejétől függ. Késő tavaszi
növényeknek megfelelően kell a talajt előkészíteni. (őszi mélyszántás után nem munkáljuk el,
majd a fagy megteszi hatását)
Tápanyagigény:
Tápanyagigénye nagy. Nitrogénigénye nagy, sárgul, ha nincs elég nitrogén. A
nitrogénfelvétele egészen a címerhányásig nő. A foszfor felvétele egyenletesebb,
gyökerezéstől az érés idejéig folyamatos. A kálium nagyobb részét a tenyészidő első felében
veszi fel. A foszfort és káliumot alaptrágyaként juttatjuk ki, a nitrogén egy részét is, a többi
nitrogént starterként kerül ki.
Vetés:
A vetés ideje április 15-e és május 5-e közé esik. A talajhőmérsékletnek meg kell lennie 8-
12°C-nak. Megkésni nem szabad a vetéssel, mert száraz idő jön utána és nem kel ki.
Sortávolság 70 cm, tőtávolság 30 cm körül, tőszám 45-50 ezer-60-7 0ezer tő/ha. Vetőmag
mennyiség 10-20kg/ha. Vetés mélysége 5-7cm, vetőgép szemenkéntvető gép.
Növényápolás:
Tőszámbeállításból, gyomirtásból, betegségek, kártevők irtásából áll. A gyomirtás lehet
mechanikai és vegyszeres. Kártevők ellen 3-5 leveles korban kell először védekezni.
Betakarítás:
A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, amikor a szemek már kemények. A szemek
nedvességtartalma 25-40% ilyenkor.
Betakarítás módjai:
- csöves betakarítás: történhet kézzel és géppel
- morzsolásos betakarítás: kombájnnal
- szem-csutka keverékes betakarítás: kukorica mellett a csutka 50%-át is
tartalmazza.
- Zúzva betakarítás: a szemek mellett a csutka és csuhélevelek bizonyos
mennyiségét is tartalmazza.
Silókukorica termesztés:
A silókukorica termesztés technológiája néhány elemében eltér a szemeskukorica
termesztéstől. Ezek közül legfontosabb a vetés és a betakarítás. A silókukorica betakarítását
akkor kell elvégezni, amikor biomassza termése a legnagyobb és nedvességtartalma,
cukortartalma jó minőségű szilázs készítését teszi lehetővé. Túl későn végzett betakarítás
esetén megnő a szárban az emészthetetlen lignintartalom, és ez rontja a takarmány
emészthetőségét. A betakarítást akkor célszerű elkezdeni, amikor az egész növény
nedvességtartalma 60 % körül van. Ilyenkor a szemek nedvességtartalma általában 40 % alatt
van.
16
14. tétel
Ismertesse a takarmányborsó termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki
A borsó az emberiség egyik legősibb növénye. A takarmányborsót abraktakarmánynak,

zöldtakarmánynak régóta termesztik. Jelentősége fehérjetartalma miatt várhatóan növekszik
és az igénytelensége miatt gyengébb talajokon is javasolható a termesztése.
A hüvelyes növények nitrogén gyűjtésük révén, valamint a korai betakaríthatóságuk révén is
kedvező elővetemények, és javítják a vetésszerkezeti feszültségeket, ellensúlyozzák a gabona
túlsúlyt. Több faja ősszel és tavasszal is vethető.
Mind az őszi, mind a tavaszi változatoknál fontos a jó, kellően nyirkos magágy biztosítása.
Ehhez már az elővetemény lekerülése után tarlóhántást és lezárást kell végezni. Cél, hogy az
őszi borsónál októberre, a tavaszi vetésűeknél legalább március közepére kellően ülepedett,
aprómorzsás magágyunk legyen.
Tápanyagigénye:
A borsó nem tartozik a nagy tápanyagigényű növények közé. 100 kg szemterméshez és a
hozzátartozó melléktermékhez 3,5-4,5 kg nitrogént, 1,0-1,5 kg foszfort, 1,5-2,5 kg káliumot
és 2-2,5 kg kalciumot vesz fel a talajból. A borsó érzékeny a N-túltrágyázásra, és csak a
kezdeti nitrogén éhségét szabad és kell kielégíteni.
Vetése:
Az őszi takarmányborsót október közepéig, a tavaszit márciusban el kell vetni, mivel a borsó
6-8 ° C-on már csírázik. Abraktakarmány borsóknál 1 millió/ha körüli csíraszámot,
zöldtakarmány borsóknál ennél valamivel kevesebbet, általában csak 800 ezer csírát kell vetni
hektáronként 5-8 cm mélyre. Apró magvúakat sekélyebben vetjük, de száraz talajon
mélyebbre vessünk. A madár kár miatt a vetésmélységre ügyelni kell. A borsómagot érdemes
csávázni vetés előtt.
Növényvédelme:
A borsótermesztésnél is mindig törekednünk kell az állomány gyommentesen tartásáról. Ezt
már a talajelőkészítés során, a kikelt gyomok kiirtásával megelőlegezhetjük. Zöldtakarmány
borsó esetében a gyomirtás el is hagyható, ha nincsenek a területen mérgező gyomok.
Kártevők közül kezdetben a csipkéző bogarak, később akácmoly és a bagolylepkék elleni
védekezésre lehet szükség. A betegségei közül a peronoszpóra, a rozsdák és a baktériumos
zsírfoltosság inkább csak csapadékos, hűvös évjáratokban okozhatnak gondot, így ezek ellen
csak szükség esetén védekezzünk.
Betakarítása:
A takarmányborsó betakarításánál is a hasznosítás szerint két megoldás alkalmazható.
Abraktakarmánynak átalakított gabona kombájnnal éretten (16-18 % szemnedvesség) kell
betakarítani egy vagy néha két menetben a borsómagot. Két menetes betakarításnál, ha
gyomos, vagy ha nem ért össze a borsó, először rendre vágják a borsót és némi utóérlelés után
harmaton rendről kombájnnal csépelhető. Szemtermése 3-5 t/ha.
Zöldtakarmányborsónál egyszerűbb a helyzet, virágzásban, az állatok igénye szerint
kaszálható vagy szenázskészítésnél kaszáló-szecskázó gépekkel betakarítható a zöldtömeg.
Zöldtömege 20-35 t/ha.
17
15. tétel
Ismertesse a szója termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talajelőkészítésre,
A szója sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény. A hüvelyesek közül az egyik

legértékesebb növényünk, amely a nagy biológiai értékű beltartalma miatt emberi
táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt
alkalmas.
A szójamag 36-42 % fehérjét és 18-22 % olajat, valamint különböző vitaminokat /A, B, E, K,
stb./ és biológiailag aktív vegyületeket is tartalmaz. A többi hüvelyes növényhez hasonlóan
nem csak a szójamag, hanem az egész növény gazdag fehérjében. Ezért a szója szálas- és
tömegtakarmányozás céljára is termeszthető. Az olaj kinyerése után visszamaradó szójadara
az állattartásban és hizlalásban nélkülözhetetlen fehérjetakarmány.
Legjobb terméseket mélyrétegű mezőségi, réti- és erdőtalajokon lehet elérni, de
eredményesen termeszthető a szélsőséges talajok kivételével mindenhol, ahol elegendő víz áll
rendelkezésre. A többi hüvelyes növényhez hasonlóan a pillangósok kivételével, jó
előveteménye minden olyan növény, amely korán betakarításra kerül és még az ősz folyamán
jó minőségben el lehet végezni a talajelőkészítési munkákat. Legjobb előveteményei a
kalászos gabonák, ezért talajművelési rendszerét ezek utónövényeként érdemes tárgyalni. Az
aratást követő tarlóhántást, majd annak ápolását a nyár végéig az időjárástól függően
folyamatosan végezni kell. Ezzel megőrizhetjük a talaj nedvességét, hatékonyan
csökkenthetjük a gyomosodást és elősegíthetjük a talaj beérését.
Tápanyagellátás:
A szója a hüvelyesek közül a legtápanyag-igényesebb növényünk. Ezért szükséges, hogy a
tenyészidő folyamán - különösen a virágzás és hüvelyképzés idején - a tápanyagok megfelelő
mennyiségben és arányban álljanak a növények rendelkezésére. A szója fajlagos
tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 6,2 kg N, 3,7 kg P, 5,1 kg K, vagyis 15 kg
vegyes - N, P, K - hatóanyag. A szója viszonylag kevés nitrogént igényel, mivel
szükségletének kb. 40 %-át a légköri N megkötésével fedezi. A nitrogén műtrágyázással a
szójánál is vigyázni kell, mert a túlzott adagolás erős gyomosodást, késői érést vagy
megdőlést okozhat. A szója foszfor és káliumigénye elég nagy. A foszfort és a káliumot teljes
mennyiségben ősszel kell kijuttatni és szántással a talajba keverni.
Vetés:
A szója csírázásához legalább 6-8°C talajhőmérséklet kell, ezért a szóját nem szabad korán
vetni. Az optimális vetésidő április közepén van, de a gyors és egyenletes kelés érdekében
április második felében is vethető. A szóját 50 cm-es sortávolságra kell vetni. Vetésmélység:
3-6 cm legyen.
Ápolás és vegyszeres gyomirtás:

Magágykészítéskor akkor van szükség talajfertőtlenítésre, ha a felvételezéskor
négyzetméterenként 3 db drótféreg és pajor található. A talajfertőtlenítőt a talajba 5-8 cm-re
kell a vetés előtt bedolgozni. A szója növényápolása kémiai és mechanikai gyomirtásból áll.
A vegyszeres gyomirtás mellett mechanikai gyomirtásra is szükség van egyes évjáratokban.
18
Így a szóját a tenyészidő folyamán esetleg egyszer vagy kétszer géppel is meg kell kapálni
(kultivátorozás). Vetés előtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére.
Betakarítás:
A fajtáktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A szója akkor érett és
aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek és a levelek
már mind lehullottak. Ha az érés elhúzódik, akkor a szóját is deszikálni kell. A szója
legkisebb veszteséggel akkor aratható egymenetes aratásra beállított kombájnnal, ha a magvak
nedvességtartalma 16-18 % körül van.
16. tétel
Ismertesse a burgonya termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
Jelentősége: Népélelmezési szempontból fontos növény, Felhasználható továbbá

takarmányozási, élelmiszeripari, szeszipari és gyógyszergyártási célokra. Napjainkban az egy
főre eső burgonya fogyasztás 60 kg körül van. Tápértéke és táplálkozás élettani jelenősége
mellett, eltarthatósága miatt egész évben fogyasztható növény. Csongrád megyében 4000 Ha
feletti területen termesztenek burgonyát.
Biológiája: a burgonyát vegetatív úton gumóval szaporítják, magról (generatív úton) csak
nemesítéskor.
Éghajlatigény: A mérsékelten meleg, páradús levegőjű, csapadékosabb tájakat szereti. Az

alacsony hőmérséklet (-1,-2) a lombozatot károsítja, a meleg (26-30) a gumóképződést
gátolja. Vízigényes növény igénye meghaladja a 300 mm-t, öntözés!
Talajigény: Az erősen kötött, nedves és szikes talajos valamint a futóhomok kivételével szinte
mindenhol termeszthető. Lazább, légjárható, jó tápanyagellátottságú talajokat kedveli. A talaj
lazasága fontos a gyökérzet valamint a gumók megfelelő fejlődéséhez.
Vetésváltás: előveteményre igénytelen. Önmaga után ne! 4-5 évnél korábban ne kerüljön
ugyanabba a táblába. Kalászosok közé ideális.
Tápanyagigény: tápanyagigényes növény. 30-40 t/Ha átlaghoz N 150-200, P 60-80, K 180-

240 kg/Ha.
N- termésmennyiségre, minőségre legnagyobb hatással van, növeli a fehérjetartalmat és
csökkenti a szénhidrátot. Túladagolás esetén érzékenyebb a betegségekre, rontja az ízét.
P- megfelelő mennyiségben növeli a csírázást, gyökérképződést, betegségekkel szembeni
ellenállást.
K- nagyobb, biztonságosabb termést biztosít, javítja a vízgazdálkodását.
Mész- a burgonya az 5-6-os pH –n fejlődik legjobban, mészhiányos talajon alkalmazzák
termésnövelő hatású.
Mg- 20-25 %-os termésnövelés lehet elérni Mg hiányos talajokon alkalmazzák.
Kijuttatás időpontja: N- tavasszal a burgonya alá, szerves trágya ősszel, P, K alaptrágyaként.
Talajfertőtlenítés: Ha a talajlakó kártevők száma indokolttá teszi, ültetéssel egy menetben.
19
Talaj előkészítés: 30-35 cm mélységben megmunkált, laza, levegős talaj.
Őszi talajmunkák: tarlóhántás, ha istállótrágyázunk akkor a hántás után, mélyszántás.
Tavaszi talajmunkák: minél kisebb mértékű mozgatás, a kiszáradás miatt, borona, kultivátor
Vetőgumó: fontos a jó minőségű vetőgumó, 3-6 cm átmérőjű, 50-80 g-os, legalább 4-6 rügy
legyen rajta.
Ültetés: 10-12 cm mélységbe a talaj eléri a 7-8 fokos hőmérsékletet, általában március vége,
április eleje.
Sortávolság: 70-75 cm-es. Nagyüzemeknél 75 cm-es az ültetőgépek miatt. 40-50 ezer

gumó/Ha.
Ültetési mód: kézzel, géppel. Kézzel kapa után. Gépi, lehet automata és félautomata. Ültetési
mélység kézi ültetésnél 10-12 cm, nagyüzemi gépi 3-4 cm, itt takarótárcsák kialakítják az
elsődleges bakhátat, 8-12 cm-re takarja, minél előbb másodlagos bakhátat is ráhúzni.
Növényápolás: Nagyüzem – másodlagos bakhát, utána vegyszeres gyomirtás. Mechanikai

ápolás, családi gazdaságokban van szükség, sorközművelés, kapálás. Töltögetés – megelőzi a
burgonya szárának a szétterülését. Bimbózásig be kell fejezni.
Öntözés: gazdaságos! 150-200 mm öntözővíz, 3-4 alkalommal 30-40 mm-t. Esőszerű

öntözéssel.
Betakarítás: hozzáértő munkaerő, korszerű gép, téli tárolásra érett állapotban kell a burgonyát
betakarítani. (levélzet, szár elszáradt, megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Lehetőleg
száraz időben végezzük. Nagy lombozatú fajtáknál szárzúzás, utána jön a felszedés.
Tárolás: cél a burgonya minőségének megóvása, 4-7 hónapos ideig tároljuk. Feltétel sérülés
mentes gumók kerüljenek tárolásra. Tárolni lehet válogatás előtt, vagy után. Osztályozás előtt,
után.
17. tétel
Ismertesse a napraforgó termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
Jelentősége: Legfontosabb szántóföldi növények közé tartozik, olaja nélkülözhetetlen

alapanyagát képezi táplálkozásunknak. Étolaja 85-91 % telítetlen zsírsavakból áll, zsírsavak:
20-50 % olajsav, 50-70% linolsav. Az olaj előállításkor visszamaradó fehérjében gazdag dara
a takarmányozásban tölt be fontos szerepet. Megyei vetésterülete: 20000-25000 Ha.
Származása: Észak Amerika nyugati részéről. Először dísznövényként termesztették.
Biológiája: A fészkes virágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, egyéves kórós növény.

Gyökérzete jól fejlett, mélyre hatoló, dúsan elágazó főgyökér és dúsan fejlődött
oldalgyökerek, melyek 60-70 cm mélységig szövik át a talajt. Szórt állású, nagy szívalakú
serteszőröktől érdes levelei vannak. Virágzata fészkes, külső peremén elhelyezkedő
20
fészekpikkelyekkel. A fészekvirágzat szélén vannak a rovarok csalogatására szolgáló sárga
színű, nyelves virágok. A tányéron a tányér közepe felé haladva, szabályos körben
helyezkednek el a hímnős, csöves virágok, melyekben a porzók előbb érnek be mint a bibe.
Ezért kölcsönös beporzással, rovarok útján termékenyülő növény. Fajtától függően változó
színű és méretű egy magvú kaszattermése van. Magvak olajtartalma: 30-50 %. Átlagtermés:
2-3 t/Ha.
Fajta: a vetésterület 100%-án hibrid napraforgót termesztenek.
Éghajlatigény: Hazánkban bárhol, ahol a középérésű kukoricák beérnek. Meleg, fényigényes,

szárazságtűrő növény. Jó terméshez megfelelő mennyiségű csapadék kell.
Növénytársítás, vetésváltás: Jól társítható búzával és kukoricával. Önmaga után 5 évig ne!
Általában két gabona közé kerül. Előveteményre nem érzékeny.
Tápanyagellátás: 2t/Ha átlagterméshez: N 30-80, P 40-120, K 80-140 kg/Ha.
Talaj előkészítés: Egyezik a kukoricáéval. Biztosítani kell a mélyművelést. Közepesen

igényes a talaj előkészítésre.
Vetés: 8-12 fokos talajhőmérsékletet igényel, április 20-28. Vetésmélység: 4-7 cm, sortáv:
kukoricáéval egyezik 70 vagy 76,2 cm. Csíraszám: 48 000-55 000 növény/Ha. Csak csávázott
vetőmaggal szabad vetni, vetés után a talajt hengerezzük, zárjuk.
Növényápolás: Ide tartozik a gyomirtás, betegsége, kártevők elleni védekezés,

tőszámbeállítás. Gyomirtás szinte kizárólag vegyszeres úton történik. Érzékeny károkat
okozhatnak madarak a kikelt csíranövények kicsipkedésével, valamint a mezei nyúl a fiatal
növények visszarágásával. Betegségek elleni védekezés: a gombás betegségek jelentős
terméscsökkenést, terméskiesést okozhatnak. Peronoszpóra, szürke és fehérpenészes szár és
tányérrothadás, diaportés szár és tányérfoltosság. Ezek ellen 3 sorban lehet védekezni: 6-8
leveles állapotban, virágzás előtt, és teljes virágzásban. Gyomok ellen vetés után kelés előtt
vegyszerrel, záródás után jó gyomelnyomó a napraforgó.
Betakarítás: ha a tányér és a szár felső része elsárgul. Kaszatok nedvességtartalma 15-18 %

akkor indulhat a betakarítás. Az egyöntetű száradás, madárkárok kivédése érdekében,
vegyszerrel – desszikálással – gyorsítható. Betakarítás kombájnnal történik. Betakarítás után
szárítás 10 % nedvességtartalom alá.
Tárolás: Fontos, hogy a tároló szellőztethető legyen, egyenletes hőmérsékletet tartson, száraz
legyen, és ellenőrizhető legyen a hőmérséklet.
18. tétel
Ismertesse az őszi káposztarepce termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a
A repce, vagyis az őszi káposztarepce fontos és értékes olajnövényünk, mivel kedvező viszonyok közt
gazdaságosan termeszthető. Jelentőségét a gazdaságosságon kívül az is indokolja, hogy a repceolaj
felhasználása sokoldalú. A vetésterület főként az étkezési jelentőségénél fogva növekszik, de azért is, mert a
repcetermesztés jól gépesíthető és az olajgyártás melléktermékei értékes takarmányok. A káposztarepce további
hasznosítása: felhasználható még zöldtakarmányozásra és zöldtrágyázásra is.
21
A repce apró magját sekélyen kell vetni. Ezért a repce részére is aprómorzsás, kellően
ülepedett és beérett magágyat kell készíteni. Talajelőkészítése nagyon hasonlít az őszi
gabonák és az őszi vetésű pillangós szálas takarmányokéhoz.
Tápanyagellátás:
A repce tápanyagigényes növény. A repce meghálálja az istállótrágyát, amelyet még
műtrágyával is ki kell egészíteni.
A repce fajlagos tápanyagigénye 100 kg főtermékre vonatkoztatva: 5,5 kg N, 3,5 kg P, 4,3 kg
K - 13,3 kg vegyes hatóanyag A foszfor és a kálium műtrágyákat itt is őszi alaptrágyázásra
használjuk, a nitrogént viszont megosztva adjuk: 20-30 %-át adhatjuk ősszel, a fennmaradó
70-80 %-ot pedig tavaszi fejtrágyázásra kell felhasználni. A tavaszi N-fejtrágyázás két
részletben is megoldható: 40 % koratavasszal és 60 % virágzáskor.
Vetés:
A repce a legkorábbi őszi vetésű növényünk. Vetésideje augusztus utolsó harmada,
szeptember eleje. A sortávolság 12-36 cm, de leggyakrabban 24 cm-es sortávolságra vetjük.
Vetőmagszükséglete: 5-8 kg/ha, ami 1,2 millió csírának felel meg egy hektáron. A vetés
mélysége a talaj kötöttségétől függően 1,5-3 cm. Vetés után rendszerint hengerezni kell,
kötött talajon gyűrűs, lazán pedig sima hengerrel.
Növényápolás:
A repce növényápolása gyomirtásból, a kártevők elleni védekezésből és a növény fejlődését
elősegítő munkákból áll. Ősszel a gyomok ellen 3-4 leveles korban védekezhetünk egy
sorirányú fogasolással. Vegyszeres gyomirtás: ősszel vetés előtt és tavasszal az egyszikű
gyomok ellen.
Betakarítás:
A repce akkor aratható, amikor a főhajtás középső becőiben a magvak barnulni kezdenek. Ha
megkésünk az aratással, igen nagy lehet a magveszteség, mivel a repce éretten nagyon
pereg. Hazánkban általában június közepén - második felén aratható, gabonakombájnnal,
egy- és kétmenetes aratással. Az utóbbi években az egymenetes kombájnos aratás terjedt el.
19. tétel
Ismertesse a lucerna termesztéstechnológiáját! Válaszában térjen ki a talajelőkészítésre,
Jelentősége: termőképessége és takarmányértéke miatt a legértékesebb szálastakarmány

növényünk. Termesztése biztonságos, jól bírja a hazai mostohább időjárási viszonyokat,
nitrogénszükségletének nagy részét a levegőből köti meg és jelentős mennyiségűt hagy vissza
a talajban, talajjavító növény. Magas fehérjetartalmú, kiváló takarmánynövény.
Származása: A lucerna nemzetségbe számos faj tartozik, ezek nagy része vad lucernafaj. A
legfontosabbak:
- közönséges, kék, vagy takarmány lucerna (Medicago Sativa),
- tarkavirágú lucerna (M. varia Martyn),
- sárkerep lucerna (M. falcata),
22
- komlós lucerna (M. lupulina L.)
A felsoroltak közül csak a közönséges és a tarkavirágú lucerna jelentős.
A közönséges, kék, vagy takarmánylucerna őshazája Elő és Közép-Ázsia. Hazánkban

Tessedik Sámuel honosította meg a XVIII. Század végén.
A tarkavirágú lucerna vagy homoki lucerna állandósult keverék faj, a kéklucerna és a sárkerep
lucerna természetes hibridje. Igénytelenebb, mint a közönséges lucerna, főleg homokon van
jelentősége.
Sárkerep lucerna – vadlucerna faj. Száraz, meszes talajon mindenütt megtalálható, igénytelen
növény.
Komlós lucerna – vadlucerna faj. Gyepes területeken fordul elő, egy és kétéves változat
gyepkeverékekben előfordul.
Biológiája: Évelő növény, tavasszal vetve már a vetés évében virágzik. Általában a második
és a harmadik évben terem legtöbbet, utána elkezd ritkulni. Jól fejlett, orsó alakú , mélyre
hatoló karógyökérzete van. Talajtípustól függően 3-6 m mélyre is lehatol, ennek köszönhető a
szárazságtűrő képesség. Gyökérgümők már fiatal gyökérágakban is megjelennek. A
Rhizobiumok semleges, vagy gyengén lúgos talajokon fejlődnek. Fontos rész a gyökértörzs, a
rizóma, tápanyag raktározás, bokrosodás, újra sarjadás itt illetve innen zajlik. Szára üreges,
felálló, kissé elhajló, elágazó 40-100 cm magas. Bokros jellegű. Levél: hármas összetett
levelei vannak, középső levélnyél hosszabb, mint a két szélső, levelek lándzsa alakúak. Levél
szár aránya változó (40-50%).
Virágzat: Tömött füzérvirágzat. Virágok száma virágzatonként: 5-50. Jellegzetesen pillangós

szerkezetűek, színe kékes. Túlnyomó részt idegen termékenyülő, főleg rovarok végzik.
Virágzás időtartalma 4-14 nap, fontos a meleg, napsütéses idő.
Termés, mag: Termése több magvú hüvely. A hüvelyben 2-8 vese alakú mag van,
ezermagtömege 1,5-2,7 g.
Éghajlatigény: Ebben a tekintetben rendkívül plasztikus növény. Szárazságtűrő és télálló. Az

optimális fejlődéshez azonban igényli a csapadékot.
Talajigénye: Igényes a talajra. Mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, meszes, vagy

közömbös kémhatású, középkötött tápanyagban gazdag talajt igényel. Kedvező, ha a talajvíz
3-5 m mélyen fekszik és csak átmenetileg emelkedik fel.
Terület megválasztás, növénytársítás: Figyelembe kell venni, hogy a lucernát 3-4 évre
telepítjük. Jól társítható növény. Előveteményre nem igényes, jó minőségű, gyommentes
magágyat igényel.
Tápanyagigény: nagyon tápanyagigényes növény: N40-60, P 35-40, K 75-100 kg/Ha. N-nél

figyelembe kell, venni, hogy az igényét, csak részben kell kielégíteni, starter trágyázása
nagyon fontos. P, és K alaptrágyaként kerüljön ki több évre szól. A foszfor a legfontosabb
tápanyag (fehérje alkotó)! K-t csak kötöttebb talajokon.
23
Talaj előkészítés: mélyen művelt, jó kultúr állapotú talaj szükséges. Aprómorzsás, nyirkos
ülepedett magágy. Nyárvégi telepítéskor: -tarlóhántás, szántás – vetés előtt 3-4 héttel. Magágy
készítés kombinált eszközzel, rotációs borona, kombinátor.
Telepítés: lehet – takarónövényes, - tiszta és – füves lucerna telepítés. A legjobban a tiszta

terjedt el. Nyárvégén mindig takarónövény nélkül telepítsünk. Tavasszal is jobb. A tiszta
telepítés egyenletesebb sűrűbb állomány. Takarónövényes: csapadékos viszonyok között, laza
és deflációs talajokon, ahol homokverés veszélyeztet. Legáltalánosabb takarónövény a kis
mennyiségű tavaszi árpa. Füves lucerna – egyszerre vetik a lucernát pázsitfű keverékkel, vagy
2.-3. év végén felülvetik pázsitfűmaggal.
Vetésmódok: fontos a jó minőségű, fémzárolt vetőmag. Ideje, tavasszal vagy nyár végén.
Tavaszi vetés előnyei: könnyű a megfelelő magágy előkészítése, elegendő nedvesség a
talajban. Hátránya: elhúzódó kelés lehet, gyomosodás, kevesebb termés az 1. évben.
Márciustól április végéig lehet vetni.8- 12 fokos talajt igényel. Nyárvégi vetés: augusztus
hónapban zajlik. Előnye: ősszel kellően megerősödhet, már teljes termést ad a következő
évben, kisebb a gyomosodás veszélye. Hátrány: nehezebb megfelelő magágyat előkészíteni,
vetés sikere bizonytalanabb.
A lucernát gabona sortávolságra vetjük, de lehet kétszeres gabona sortáv, valamint szórva
vetés is. Vetőmagnorma: 15-20 kg/Ha. Vetés mélysége: 2-4 cm.
Ápolás: gyomok és rovarkártevők elleni védekezés. Mechanikai ápolás – nem nagy a

jelentősége, fogasolás és a lefagyott lucerna hengerezéséből áll. Gyomok ellen kaszálással és
vegyszerrel lehet védekezni. Gyomnövényei: nagy aranka, kis aranka, szádor. Mezei pocok,
hörcsög is jelentős károkat okozhat.
Öntözés: öntözve jelentősen többet terem, évente 5ször is kaszálható. Viszont csökkenti az
élettartalmát.
Betakarítás: a nyár végén vetett lucerna következő évben 3-4szer kaszálható, a tavaszi csak 2-
3szor. Első kaszálással várjuk meg a teljes virágzást, később a talajtól és az időjárástól
függően 3-4szer kaszálhatunk, általában 4-5 hetente.
20. tétel
Ismertesse a gyeptelepítés technológiáját! Válaszában térjen ki a gyep hasznosításának
lehetőségeire, a telepítés idejére, a talajelőkészítésre, a csíraszámra, a mélységre, az esz-
közökre, a várható termésmennyiségre!
A gyepgazdálkodás a kérődző állatok (szarvasmarha, juh) és a lovak számára a természetszerű

tartás, és a költségtakarékos tenyésztés fontos eleme. A gyepgazdálkodás történhet
természetes és telepített gyepeken. A természetes gyepek hosszú évek alatt jöttek létre olyan
ökológiai környezetben, ahol a gyepalkotók életfeltételei adottak voltak. Mind a természetes
gyepek, mind a telepített gyepek a legeltetés során elhasználódnak és felújításukról idővel
gondoskodni kell.
Telepítés: gyepet két időpontban telepíthetünk. Tavasszal március 3. dekádjában és nyár

végén, az augusztus vége, szeptember első fele közötti időszakban. A tavaszi telepítés előnye
a téli, tavaszi csapadék hatása, az aprómorzsás magágy kialakítására kedvezőbb körülmények.
24
Hátránya, hogy nagy a gyomosodás. A fű hideghatás nélkül nem képes magszárat nevelni,
ezért gazoló kaszálással kell védeni. Ha a gyökérváltás idején - ami a kelést követő 6.-8. héten
van - nincs elég csapadék, nagy lesz a kiritkulás. A telepítés évében a hasznosítható
termésünk nagyon kevés lesz. A nyár végi telepítés előnye, hogy a területet még a telepítés
évében is hasznosítjuk. A gyomosodás nem veszélyezteti. A gyökérváltás idején több a
harmat, kisebb a kiritkulás. A következő évben már hasznosítható, de nem legeltethető
termést kapunk. A fű elnyomja a gyomokat. Hátránya a nehezebb talaj előkészítés és száraz
ősz esetén az elhúzódó kelés miatti kifagyás veszélye.
A telepítés talaj előkészítésnél, történjék a gyeptörés vagy szántóföldi kultúra után, az
aprómorzsás kellően ülepedett magágy elérésére törekedjünk.
A vetést célszerű aprómag vetőgéppel végezni. Ez esetben, a nyitó gyűrűshenger alkotta
tömör barázdafenékre szórva vetett magot a záró simahenger lazán betakarja és kedvező
feltételeket biztosít a keléshez. Cserepesedés ellen használjunk seprőboronát.
A talaj előkészítéssel egyidőben juttassuk ki az alaptrágyát, N:P:K = 1:1:1 arányban, 100
kg/ha hatóanyagra számítva.
Ápolás: Aszályos időben számolni kell azzal, hogy az augusztusi időszakban nem terem, mert
"kisülési" vagy kényszernyugalmi stádiumba kerül a gyep. Az adott gyepterület
termésbiztonságát a szárazművelés esetén a talaj pórustérfogat vízzel való ellátottsága,
öntözött művelés esetén pedig az öntözővíz mennyisége határozza meg. A termésmennyiség
alakulását a tápanyag gazdálkodás színvonala befolyásolja. Alapelv, hogy az elérhető
alaptermésen felül 1 kg N hatóanyaggal az adott növényállomány 100 kg zöldfű
terméstöbbletet biztosítson. Amennyiben ez nincs meg, vagy ez alá csökken a hozam, a
műtrágyázást tovább fokozni nem érdemes. A nitrogén kedvezőbb hasznosulása érdekében
adjunk P, K kiegészítést, N:P:K = 1:0,4:0,4 arányban. A műtrágyázást szárazművelés esetén
évente kétszer, a P-t és K-t ősszel a nitrogént pedig tavasszal egy adagban kijuttatva, öntözés
esetén célszerű négy egyenlő részre osztva növedékenként elvégezni.
Megjegyzendő, hogy az ammónium-nitrát hatóanyagából 50 kg/ha-nál kevesebbet a
kedvezőtlen hasznosulás miatt és 200-220 kg/ha-nál többet a költségek miatt, nem célszerű -
szárazművelés esetén - kijuttatni.
A N műtrágya adagjának növelésével a füvek elszaporodnak a pillangósok pedig kiritkulnak a
gyepből. A takarmány bel tartalmi értéke azonban nemcsak ezért, hanem magának a
műtrágyának a hatása is változik. A valódi fehérjéhez viszonyítva megnő az amidok aránya és
a mérgező szabad nitráttartalom is.
Mechanikai ápolás: felfagyás esetén sima hengerrel orvosolhatjuk a kipusztulást,
iszaplerakódás (vízfolyás miatt) esetén pedig fogassal tehetjük lehetővé a gyepek kitörését a
takarásból. Gyomszabályozás: június végén – július elején gyomirtó kaszálás, legeltetés
esetén a szezon végén tisztogató kaszálás alkalmazható a visszamaradt növényi részek, cserje
kezdemények letakarításához.
Felújítás: A felgyomosodott, kiritkult gyepek termőképessége felújítással javítható.

- gyeptöréses felújítás: az újratelepítést a régi gyep feltörése előzi meg, tárcsával
felaprítják a gyepnemezt, feketére műveli, hengerezik, ezt követően 30-40 t/Ha
istállótrágyát forgatunk alá 20 cm mélységben. Vetés történhet a törés évében, illetve
1-2 évi szántóföldi művelés után (gyakoribb).
- Törés nélküli direktvetéses gyepfelújítás: speciális direktvetőgéppel, a meglévő
gyepnemezbe optimális mélységbe juttatja a vetőmagot. Lehet tavasszal, nyár végén.
- Ökológiai gyepfelújítás: a gyomosodást kiváltó okok feltárásán és az azt előidéző
agrotechnika megváltoztatásán alapul.
25
26

FONTOS! - Növénytermesztés Elméleti Ismeretei - Szóbeli

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FONTOS! - Növénytermesztés Elméleti Ismeretei - Szóbeli

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR FELNŐTTKÉPZÉSI CENTRUM KFT.

Székhely: 4242 Hajdúhadház, Vörösmarty u. 2.

A talaj mechanikai összetétele

Talaj hézagtérfogata és jelentősége: A talajrészecskék közötti hézagok nagyságát jelenti. Ettől

A talajvédelem fogalma: A termőföld termékenységének és minőségének megóvását,

Istállótrágya: az állatok ürülékének és szénának a keveréke (az állattartás mellékterméke)

Almos trágya: ritkán takarított, vastag, tömörödött istállótrágya

Hígtrágya: almozás nélküli állattartás közben keletkező folyékony halmazállapotú szerves

Az almos trágya összetétele:

Kazalban való erjesztés:

Tarló- és gyökérmaradványok: betakarítás után visszamaradt növényi részek (gyökér, szár)

Nitrogén: a növények vegetatív részét fejleszti

Műtrágyák: olyan szervetlen anyagok, amelyekkel a termesztendő növények

A faj- és fajtaazonosságot (fajtatisztaságot) még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi

Csírázóképességen a szabványban meghatározott (laboratóriumi) körülmények között meg-

A vetőmag használati értéke a legfontosabb mutató, mert a vetéskor szükséges tényleges

Fontosabb szántóföldi növények vetésideje:

Vetés mélységét meghatározó tényezők:

Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők:

Az öntözés során a talaj vízkészletét pótoljuk. Az öntözés hatására a termésben minőségi és

- A beiszapolást a telepítés során végezzük. Ennek segítségével a talajban

Vízmegőrző talajművelés: Már az aratással kezdődik: a kombájnra szerelt szecskázó a

Növényvédő vegyszerek csoportosítása:

A növényvédő szerek felhasználásának fontosabb óvórendszabályait

Tápanyagigény: tápanyagigényes, nagy termés csak jó tápanyagellátás mellett érhető el.

Vetés: a vetőmag legyen fajtaazonos legalább 98% tisztaságú, 92% csírázóképességű,

Növényápolás: ősszel érje el az optimális tőszámot és a 10-12 cm-es magasságot. Az áttelelés

Jelentősége: takarmányozás, sör és malátagyártás céljára termesztik. Elsősorban azonban

Vetésváltás: Igényes az előveteményre! Az ok jók, melyek jó kultúr állapotban,

Növényápolás: Ha a talajlakó kártevők jelenléte indokolja, akkor vetéssel egy időben

Jelentősége: a búza gyomnövényeként került be Európába. A hűvös Észak Európai klíma

Biológiája: A Secale nemzetségbe tarozik. A gyökér és hajtásrendszere alaktanilag hasonló a

Talajigénye: Gyengébb adottságú talajokhoz is jól alkalmazkodik. Minden talajon megterem,

Vetésváltás: a gabonák közül a rozs a legkevésbé igényes az előveteményre. Önmaga és más

Növényápolás: Már vetést követően gondoskodni kell a belvíz elvezető barázdákról. Jó

A zab nagyon értékes takarmánygabona. Termesztésére főleg a hűvösebb, mérsékelt éghajlatú

A borsó az emberiség egyik legősibb növénye. A takarmányborsót abraktakarmánynak,

A szója sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény. A hüvelyesek közül az egyik

Ápolás és vegyszeres gyomirtás:

Jelentősége: Népélelmezési szempontból fontos növény, Felhasználható továbbá

Éghajlatigény: A mérsékelten meleg, páradús levegőjű, csapadékosabb tájakat szereti. Az

Tápanyagigény: tápanyagigényes növény. 30-40 t/Ha átlaghoz N 150-200, P 60-80, K 180-

Talajfertőtlenítés: Ha a talajlakó kártevők száma indokolttá teszi, ültetéssel egy menetben.

Őszi talajmunkák: tarlóhántás, ha istállótrágyázunk akkor a hántás után, mélyszántás.

Sortávolság: 70-75 cm-es. Nagyüzemeknél 75 cm-es az ültetőgépek miatt. 40-50 ezer

Növényápolás: Nagyüzem – másodlagos bakhát, utána vegyszeres gyomirtás. Mechanikai

Öntözés: gazdaságos! 150-200 mm öntözővíz, 3-4 alkalommal 30-40 mm-t. Esőszerű

Jelentősége: Legfontosabb szántóföldi növények közé tartozik, olaja nélkülözhetetlen

Származása: Észak Amerika nyugati részéről. Először dísznövényként termesztették.

Biológiája: A fészkes virágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, egyéves kórós növény.

Fajta: a vetésterület 100%-án hibrid napraforgót termesztenek.

Éghajlatigény: Hazánkban bárhol, ahol a középérésű kukoricák beérnek. Meleg, fényigényes,

Tápanyagellátás: 2t/Ha átlagterméshez: N 30-80, P 40-120, K 80-140 kg/Ha.

Talaj előkészítés: Egyezik a kukoricáéval. Biztosítani kell a mélyművelést. Közepesen

Növényápolás: Ide tartozik a gyomirtás, betegsége, kártevők elleni védekezés,

Betakarítás: ha a tányér és a szár felső része elsárgul. Kaszatok nedvességtartalma 15-18 %

Jelentősége: termőképessége és takarmányértéke miatt a legértékesebb szálastakarmány

A közönséges, kék, vagy takarmánylucerna őshazája Elő és Közép-Ázsia. Hazánkban

Virágzat: Tömött füzérvirágzat. Virágok száma virágzatonként: 5-50. Jellegzetesen pillangós

Éghajlatigény: Ebben a tekintetben rendkívül plasztikus növény. Szárazságtűrő és télálló. Az

Talajigénye: Igényes a talajra. Mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, meszes, vagy

Tápanyagigény: nagyon tápanyagigényes növény: N40-60, P 35-40, K 75-100 kg/Ha. N-nél

Telepítés: lehet – takarónövényes, - tiszta és – füves lucerna telepítés. A legjobban a tiszta