2006 4. szam O ‘* forteneti szemle BUDAPEST - GYOR - MISKOLC A TARTALOMBOL Magyarorszag 1956-05 eseményeiral_ — kinai szemmel A nemesség helyzete a kézépkori szerb jogban A Papai Allam alkotmanyfejlédése a kezdetektal az olasz egységig Valtoelméletek a 16-19, szazadban A tobbségi elv és a bizalmi kerdés az 1848-as forradalom korményzati rendszerében A halalbiintetés szabalyozasa a Kizéphorbon A jogallam valaszol Béloni Farkas SandorTARTALOM EVFORDULO ~ 1956 ‘Wang Yu: Magyarorszag 1956-0s eseményeir6l ~ kit TANULMANYOK i szemme! al Babjak Mdik6: Valéelmeletek a XVIEXIX. szizadban Bi BA Srdan Sarkié: A nemesség helyzete akozépkoriszer jogban 3 Szuromi Szaboles Anzeim O Praem.: A Pipa Allam alkotmsnyfelGidése a kezdotekt6l a7 oasz egysésig| aoe: ‘Wiener Gyorgy: A tabbségi elv és a bizalmi kérdés az 1848.-as forradalom korményzati rendszerében fia cores MUHELY Bat6 Szilvia: Az osztrik és magyar blintetSjogi szakirodalom a 19. szizad els6 felében 5 ieee Georg Ambach: A flggetlenné vélt bali dllamok biintet6joginak fejlGdése a huszadik saazad elején ... sicaraeataal Szideczky-Kardoss Irma: A kézépkori krdniksk és a korai magyar heraldika, mint jogtorténeti fortis... 46 DISPUTA Kabler Frigyes: A jogillam vitaszol . vere 8 ‘Téth J. Zoltén: A hakilbiintetés szabilyozdsa a K6zépkorban, kilns rekintettel a Német-R6mai Birodalomra 68 ARCKEPCSARNOK Herger Csabsing: A 65 éves jogtorténész, Gernot Kocher kOszOmtése ers SZEMLE Varitas dlectat — logi kur, processusok, Debrecen jogtuddsok ~ Megyeri-Palth Zolin A Magyar Jogtd6sok sorozat hari Ketérdt~ Bose Adm Igazsigot a maginjognak ~ Kotay Andris Patemalizmus 6s jog ~ Lenkovie Judit ‘Szab6 Istvin habilitéciés el6addsai a Miskolci Egyetemen ~ Sary Pal. A birodalom korményzisa~ A KelettGmai Csdsrisig igazgatistirténete ~ less Liszl6 Emickeet és felts a joghistria tikrében~ Fatal JogtnenészekEorépai Féruma Frankfurban ~ Mézi Ande Musée National des Prisons (Fontainebleau) ~ Siidi Gergely Texas Prison Museum (Hunstville) — Elek Péter . jouiszelnbkei ~Elek Peter k és szimbslumok ~ Balogh Elemér Kittetiink szerzii Magyar Tudoményos Akadémia Eétvis Lorind Tudominyegyetem Jogtoréneti KutatSesoport imtapkép: Balini Farkas Sindor (Bilbn, 1795. december 14. - Kolozsvir, 1842. februar 3.) jogs, jeay25, itraj és naploir6, a magyar bérténilgyi szakirodalom egyik ute. FS mive: Utazis Eszak-Amerikiban (Simé Ferenc litogriaja nyoman) Jog torténeti szemle Nemaxke!erhesasbionsg Dr, Wilhelm Brauneder (Wien), Dr. lasik Lajos (a szerkesztobizottség eindke), Dr. Peeter Virvelaid (Tallinn), Dr. Ganter Jerouschek (Jena), Dr. Srdan Sarkié (Novi Sad), Dr. Kurt Seelmann (Basel), Dr. Erik Stenpien (Kosite) ‘Szerkeszt6ség: Dr. Mithé Gabor, Dr, Mezey Barna, Dr. Révész T. Mihily, Dr Stpta Istvén Szerkes76: Bleszt6s Liszl6, Dr. Toth Béla Suerkesriség ime: 1053 Budapest, Egyetem ter 1-3. I. em. 211. Tel/Fax: 411-6518, ISSN 0237-7284 Kiadja az Botw6s Lonind Tudominyegyetem Magyar Allam- €s Jogtrténedi Tanszéke, a Széchenyi Istvin Egyetem Jogtténti Tanseske 66 a Miskolei Egyetem Jogtorténti Tanszéke Felel6s kiad6: Dr. Mezey Barna Nyomda: GB Kf. 2000 Szentendre, Patra u, 750 évvel ezel6tti Magyarorsz.igon lezajlott ese. Ane el6zményeinek elemzéséhez figyelembe kell venni a XX. szdzad kbzepének hideghdboris helyzetét és az akkori nemzetk6zi Kommunista moz Jom alkotta torténeti hitteret is. Magénak az. esemény- sommak és kévetkezményeinek fontos tanulséga, hogy a illami figgettenség, a nemzeti szabad biiz6 nemzetiségek kOlesinds tiszteletben tartésa fontos alapja minden orszag térsadalmi felvirdgzisanak, gaz~ dasdgi fejl6désének és az életszinvonal fenntartésénak. Egy tudés mondta egyszer: egy Gridsi hiba, amelyen hibas politika’ filoz6fidt és programot értet, esak hosz- sai id6 uta, f§jdalomiteli gyakorlatok révén valikfelis- merhetvé. Ennek kévetkeztében az emberi civilizéci6 fejl6dését mindig hibakivetés, szabotdlis és féjdalmas aldozat kiséri. A trténelem olyan, mint egy nagymére- 1G olajfestmény, amely, ha kézelrsl nézziik, az olaj vdszon egyenetlenségeit is megmutatja, viszont, ha messzir6l szemléljk, eydnydrkdhetiink a képen a szf- nes, szép téjban. Pél évszizad maltén, a messzi Kelet- 151 mi is visszaemléksaiink az 195 eseményekre. Ezek a masodik vilighabonit kOvet6 hi- deghaboni, illetve a XX. szézadi nemzetkiri kommu- nista mozgalom rendkivill fontos iddszakaban zajlottak Fel évszdizada wz egész viligon, természetesen M orszigon is, vita folyik az 1956, &vi magyar esemé- nyekrol. Néz6ponttot fu a hhangzik el réluk, de aban sokan m Kadir Janos is mondott 60, sziiletésnapjin, évtizedek- kel az eseménysort kivetGen: az a nemzet tragédidja volt. Az azéta eltelt hosszilid6 alatt az orszégban refor- 0k zajlottak, sok résztvevot rehabilitéltak. a politikai rendszer megvéltozott. Ami régen titoknak mindsilt, nyomn, mas \ijb61 méltatjuk ezt arorsziignak, Kelet nyugati Kapesolatok hom trténeti 6sz- felépitésének, az seg szefoglalisdnak. a harmonikus vik emberiség fejl6désének is. Azonban a tragédia az tragédia, ne bocsdtkozzunk felttelezésekbe, mert a torténelmet nem lehet megismé telni. Ma az a fontos, hogy jézanul felismerjik az ese mények véletlenségét és elkerilhetetlenségét. Az 1956. évi magyarorszagi események el6zményeit és kovetkez. ményeit elemezve-tanulmdnyozva kideriilhet szdmunk- ra, hogy a kommunista partnak, mint forradalmi partb6l lett korményz6 partnak, hogyan kell elrendeznie: nem- zetkizi, illetve hazai viseonyait més partokkal, az dllam szervezetével, valamint a kormény és nép kézit, tovab- bi lthatjuk az eseményeknek a kelet-eur6pai orszdgok- ra az elmilt 50 év alatt gyakorolth AZ 1956. EVI ESEMENYEK ELOZMENYE! mésouik vilighébord utén a magyar nép a szocialis- ta térsadalmi rendszert vélasztotta a kOvetke76 Jog: ‘i EVFORDULO - 1956 Wang Yu: Magyarorszag 1956-os eseményeirél — kinai szemmel nyez6k miata Szovjetunié szocialista tébort akart Iét- rehozni a kelet-eurépai orszdgokbsl, s bonyolult kap- esolatok voltak a magyar és a szoyjet kommunista part kozitt. Magyarorszig szinte teljesen stmasolta a sztali- ni modellt sajat gyakorlataba, ennek kévetkeztében el- nyomta a parton belili eltér6 véleményeket, korlitozta a polgérok jogait, a nép akarata és az orszag lehet6: gei ellenére gyors iitemben fejlesztette a nehézipart, Kényszertien végrehajtotta az agrar-kollektivizilast és ideolégiai monopdliumot gyakorolt. Miutin Sztilin szemeélyesen aldirta a Magyar Kommunista Part K6z~ ponti Bizottsigsnak tagja, Rajk Laszl6 elleni itéletet, fokozatosan kialakult Rikosi Matyas személyi kultusza tat6rikus hatalom, ezzel egyidejGleg azonban a k elégedetlensége naprol ntt. 1953. Imre lett a miniszterelnok, Rakosi azonban smaradhatott a part els6 titkiri beosztésdban, Mivel aa ket vezets személyiséa kéz6tti ellentétek egyre job: ban kiglezddtek, 19: frjiban a Szovjetuni értesi- tette Nagy Inrét, hogy kizérta 6t a part politikai és kéz- ponti bizottssigab6l, felmentette a minisztereinoki tiszt séz al6l, és megfosztotta minden tudomiinyos cimétdl. 1956 jéiniusdban a Magyar Kommunista Part Politikai Bizottsdigsinak stirg6s értekezletén, a Szovjetuni6 javas- latéra, Rakosi .betegsége” miatti nyugilloményba vo- hukisdrdl dintbttek, s utédjdul a Rakosi-klikk tagiét, Gerd Emét jelolték. Az ezt kovet6 partkongresszuson Kadir Jénost valasetottak a part Kézponti Bizottsigé- nak titkérdvd, Mindezek a t6rténések alapot szolgdltat- tak az események kitoréscher, map me AZ ESEMENYEK ES KOZVETLEN HATASUK Part tiszteletteljes temetést rendezett 1956 okt6- berében a Rakosi-klikk tal haltra ftét Rajknak 5a tomegek felszdlitaséra helyredllitotta Nagy Imre parttagsdgat. Oktober 23-dn budapesti egyetemistik 6 lakosok, tb mint hiszezren, tiintet6 felvonulist tartottak a demokrécidért és a szovjet beavatkozis el- len. Aznap este fegyverek ropogtak a Magyar Radié Gpillete el6t, s tomegzavargds tort ki. 24-n hajnalban a Part Kézponti Bizottsdiga Hegediis Andrést felmen- tette miniszterelndki tisztségéb6l, és helyére Nagy Im- rét allitotta, mig Gerd tovabbra is a Part els6 titkaira maradt, 24-En reggel a pesti utedkon szovjet tankokAz dllami rédi6 két rendeletet hirde- tett ki: tilos a témeggyillekezés, illetve a kézrend helyredllitisdra behivjak a szovjet csapatokat. Val6ja- ban a szovjet katondk mér a magyar kormény hivisa lott megérkeziek Budapestre. Hegedtis Andris akko- ri minisztereinok Onéletirasdban e7t frta: ,a segitséget Kér6 iratot oktber 26-4n én frtam ald, de akkor mar fel voltam mentye”. A szoyjet katonai beavatkozis erGs ellendilasra taldlt a magyar nép és a Nagy Imre vezette korminy részér61. OktGber 30-in a Szovjet- unié korménya kbzzétette nyilatkozatit a Szovjetuni6 6s.a tbbi szocialista orszg kiizitti baratsdg és egyiitt- miikédés tovabbi erdsitésének és fejlesztésének alap- jairdl. Ebben tbbek kozitt az allt: tekintetbe véve, hogy a szovjet katonai egységek tovébbi magyaror- szigi tart6zkodasa iiiigyiil szolgdlhat a helyzet tovab- bi kiglezédéséhez, a szovjet kormény utasitést adott katonai parancsnoksdgdnak, hogy vonja ki a szovjet csapatokat Budapestr6, miként azt a magyar kormény sziikségesnek tartja. Ugyanakkor a szovjet korméi kész megkezdeni a targyabisokat a Magyar Népki tarsasig korményéval é a Vars6i Szerzddés t6bbi tag llamaval a szovjet esapatok magyarorszigi tartézko- dasinak kérdésér6l. Ennek ellenére oktober 31-én a Szovjetunié Kommunista Partjanak Elnoksége elhata- rozta a szovjet katonai alakulatok tijabb bevonulisit Magyarorszigra. Nagy Imre nyomatékosan kévetelte a szovjet esapatok azonnali visszavonisit, és kijelen- tette, hogy a magyar kormny azonnal kilép a Vars Szerz6désb61. November elsején Kadir Jinost & Miinnich Ferencet a Szovjetuniba hivtdk, ahol a Nagy Imre-korménnyal szemben ij magyar kormdnyt alakitottak, amely mér egyiittmdkid6en viszonyult a szovjet esapatok Magyarorsziigra valé bevonulasihoz. v Nagy Imrét ellenforradalmarnak bélyegezték, és elti- volfottak a miniszterelndki s26kbOL AZ 1956. EVI ESEMENYEK TAVOLABBI ELOZMENYEI magyarség torténelme sordn az idegen agresszorok ellen, valamint a nemzeti fliggetlenségért és sza- badsagért harcolé nemzet volt. A XVIT. szézadban Kikergette a trdk hédit6kat az orszagb6l, 1848-ban ‘meginditotta a szabadsdgharcot. Mindezek ragyog6 jezeteket nyitottak a magyar népnek a nemzeti fugget- lenségért vivott kiizdelmében, Az 1956-08 események is ezen nemzeti szellemben t6rtek ki. A masodik vilighdborit kovetGen a vikigban két £6 tabor alakult ki: a kapitalista tébor, élén az Egyestilt Al- lamokkal, illetve a Szovjetunié vezette szocialista té- bor. Ezek a hideghbort id6szakaban a vilég két pélu- sit alkotték. Az 1956-05 eseménysor és a magyar nép tovdbbi ellendllésa, amelyet a hideghdboni. kértimé- nye kizitt a nemzeti flggetlenség és szabadsig eléré- séért & megvédéséért tantsitott, a kOvetkez6 &t {6 ok- bol indult meg: 1. A hideghdbori idészakdban meglévd hegemén nagyhatalmak. A vikighbord befejezése utén eltelttiz esatend6 folyamin az USA és Szovjetunié vezette hi- deghdbori fokozatosan élesedett. A hideghdboni kez- detben csak a kapitalizmus & a marxizmus kozbtt folytatott ideolégiai hare és konfliktus kivetkezménye, iMletve a kapitalizmus & szocializmus, e két politikai és gazdasigi rendszer kéziti kiizdelem volt. Azonban a Két szuperhatalom, a hideghabort kiterjes7tése sordn, sajat befolydsdnak fenntartésa és szélesitése érdekében abbal tiporta a. nemzetk6zi politikai jétékszabéilyokat, eltakarva kiilpolitikajuk igazi céljat 6s igényeit. A jaltai 6 a potsdami konferencién a ,,vilégbéke é nyugalom megyaldsitésa” tiriigyén tulajdonképpen elosztottak a hébord eredményeit, meghatdrozték a kétpdlust vildg- rendszert, mintegy meghtizva uralmuk hatérait. A hi deghdbontinak, az erdflény hosszan tarts harednak 16 szintere mindig Eur6pa volt. Az USA, mint kapitalista nagyhatalom, erdszakosan tartotta fenn befolyésat, meg- nyirbalta ma Kk szuverenitisit, rikényszeritve masokra saj Ebben a Szovjetunié sem maradt el mégotte; szép szavakkal, ideol6giai prédikaiciokkal ugyanezt valdsitotta meg. Az 1956-os események el6tti tiz évben torténtek — a NATO bovitése, Nyugat-Nemet- orszig amerikai felfegyverzése, a Szovjetunid és Jugo- szhivia kézotti konfliktus, a Vars6i Szerz6dés létrehozi- sa — mind objektiv hajiGerejei voltak a magyarorsza eseményeknek. E folyamatban a Szovjetunid egyre job- ban fokozta beavatkozisit, és erdltete a szovjet modell a Kelet-eurdpai orszaigokban, igy egyenlGtlen viszony alakult ki a szoyjet part éa kelet-curépai partok kiziit 2. Sztdlin diktétori uralma és Hrusesov politika’ for- dulata, Az egyte hevesebb hideghiborti a Szovjetuniot a katonai és nukle sre sztindzte a7. U: val szemben. Sztilin a személyi kultuszban értelmezte a marxizmus-leninizmust, amib6l_elkeriilhetetlenil dogmatizmus sziiletett. A Magyar Tandeskictarsasig megalakulisa idején mér Lenin is figyelmeztetet: A magyarorszégi forradalom kiilinleges koriilményei Kt ZOtt vAltoztatds nélkill é teljesen koveti Oroszorsz gunk politikdjét, ami hibaikat ered ményezhet". Mivel a szocializmus épitése kulinb6z6 adotségok kbzitt folyt, annak feltételei és formai dtmenetileg kulonbiz6- ek, ami természetes — mondta Nagy Imre. Azonban 1947 utén a Szovjetunié sajét modelljét kényszeritete rd a kelet-curdpai orszagokra, erészakosan megvaltoz- tatta azok népi demokratikus rendszerét, amely eredeti- leg fidggetlen volt a nyugat-eurdpai parlamentéris de- mokrécist6l & a Szovjetunié rendszerét6l is. Ezekben az orszégokban egypartrendszer, tervgazdasig és szoci- alista dllami wlajdonlis érvényestit. Jugoszlévidt ki- storitottak a bariti orszigok sors}, politika tisztoga List folytattak — egy Kalap ald véve az. igazsdgot és igaz- sdgtalans4got. Diktdtori munkastilust gyakoroltak, ami- vel megayengftették a kormény26 part népszertiséve A SZKP XX. kongresszusa utin Hrusesov killpolitik jjaban az enyhiilés jelei mutatkoztak; ez hozzdjérult ah- hoz, hogy a kelet-eur6pai orszjgok szabadabbnak érez- hették magukat. Ugyanakkor a szovjetek egyes nemzet- is versenyzi kérdések megoldésaban tandsitottkiszdmithatatlan ‘magatartésa esikkentette a kelet-eurspai orszigok bi: zalmat. A s2tdlinista diktatira és Hrusesov kiilpolitikai manéverei megrengetiék a gyenge alapra épiilt szocia- lista tabort. 3. Mao elndk mondta: a, viltozds feltételeit a kills okok, a véltozds alapidt pedig a bels6 okok képezik.” A hideghdbord idején a nagyhatalmi hegeménia, a Szov- jeluninak a szosialista tabor fot Onkényes politkja ‘2 1956-08 eseménysor kils6 oka, a.m uni6 paraneséra tevékenykedett, hanem atvette a szovjet iktatérikus rendszert, akdr egymis felrlésében, atisz- togatisban, akar igazsdgtalan birtinbiintetések kiszal séiban is. A ..Rajk-per” veszélyeztetett minden magas rangi politikust, ami semmi més nem volt, mint tiszto- gatis. A Magyar Komimunista Part szervezése és Nagy Imre tragikus sorsa azttikrizte, hogy egy bels6 ellenté- tekkel kiszki 6s egy misik orszig paraneséra eselek- ¥6 kormainy nem képes elhdritani a tragédist, vagy ut6bb, de mindenképpen megtirténik, 4, Hazai térsadalmi megrizkodiatdsok és nyugtalan- stigok. Az 1956. évi eseménysor azért is lett tragediava, mert a sok-sok probléma és ellentmonds mogott az emberek akkor ugyanigy gyanitotik az igazsigot, mint ahogyan ma is. 5. A sikerielen gacdastigi gvakorlat kiélezte a tarsa- dani ellenmondésokat. A szocialis| sa eredményeként a Si A KGST-ben a Szovjetunié a .nemzetkizi munkam osztis” eszkézeként vezényelte — és korlétozta ~a t Fejf6dését, azonban a szovjet modell szerint, a hazai adottsigok kézepette, nem lehetett a tagorsziigok sajat gazdasdigét eredményesen tejleszteni. Az igy létre- jot mesterséges elmaradottsig. a nép elszegényedés Kiélezte a térsadalmi ellentéteket, ennek kovetkeztében felkingolt a korménnyal és a Szoyjetuni6val seembeni ellenszeny. 1956 UJRAERTEKELT TORTENELMI JENTOSEGE Ni gitiziitk cla tenets, hiszen a a 6 tants ja. Ahhoz, hogy helyesen és pontosan megismerjik a mai helyzetet, és elkeriljlk az jab hibdkat, jézan ésszel kell kritizélni és Gsszefoglalni a torténteket. A ovetkez6 tanulssigokat vonhatjuk le: Az 1936. évi események sordn Magyarorszag sajat szuverenitisa meevédésének dldozata lett. A szovjet hegeménidval val6 szembendllisban a magyar ese- ménysor nem volt egyedillall6. A nyole évvel kordbban \rtént_jugoszlév-szovjet konfrontécié, az. 1956-ban, Poznafiban kitért lengyel események, az 1968 tavaszin Csehszlovikidban, Prégsban torténtek mind ellendllé nak tekintend6k, més-mas mértékben és formaban. A hideghabors idején a Szovjetunié a maga javéra korlé- Jog tozta a kelet-eurdpai orszégok szuverenitisat, és brutd- lisan beavatkozott azok belligyeibe. Az 1956. évi ese- mények leglényegesebb célja volt a szembeszillis az- al, hogy a Szovjetunié a felszabadit6 ur szerepében letszelgett, 5 beavatkozott Magyarorszigbeligyeibe. Az, hogy ezen 6haj megvalésftaséra a kelet-eurdpai or- igok kz6tt mikor, milyen mértékben és melyik or- igban tor ki valamilyen esemény, vératlan és véletlen \ényezOkon is mult, de az biztos, hogy egy szuverén or- sig sajit figgetlenségéén mindenképpen dldozatosan harcol. Talin mésként is alakulhatott volna a helyzet, ha a mésodik viléghdbord utén a magyar nép maga vi- laszthatot volna sajét adottsigainak megfelel6 utat, s kézben a Szovjetuni6 hegemén nyomiisa nem fokoz6- dott volna. A szovjet & a magyar kormany az események el6tt nem ismerte fel helyesen az orsziigban meglév6 el- lentételeket, nem becsiilte fel pontosan az események lezajldsdt sem, s képtelen volt azokat megakadilyozni. Sot, az azt kovet6 években mindig vita volt a rendbcho- zatal mikéntjér6l. Az események idején sem a magyar, sem a szovjet vezetés nem tudott idében déntést hozni, ami még nagyobb dldozatokba kergette a népet. Az dl- Jam szuverenitisdnak megvédelmezéséért fizetett éldo- zat ismeretében mindenképpen gondolkozzunk el azon, hogy egy korminyon lév6 partnak hogyan kell jo kap- esolatot fenntartani a kozvéleménnyel, és biztositani a nép érdekeit az dllamk6zi, illetve a pirtk6zi viszonyla tok kezelésében, Az 1956. évi eseménysor figyelmeztette a kommu- “nkritika kOvetelményére. A Kinai Kommunista Part és a Szovjet Kommunista Part kbzott folytatott vitéban megjelent a mozgalmon beliili krtika, rmikéeben pontosan akartik értelmezni: Mi a szocializ- mus? Mi a kapitalizmus? Mi a marxizmus? Mi a hege- nem a szocialista orszigok kormény26 pértjait is mé- lyenszant6 dnkrtikara késztették. A magyar események ideje alatt Liu Shaogi (Liu Sao-csi) Kinai dllamié a Srovjetunidba litogatott, és kérd6re vonta a szovjet ve- zet6ket, hogy Sztélin id6szakaban a Szovjetunié vajon kévetett-e el nagyhatalmi soviniszta és nacionalista hi- kat, amelyek kGvetkeztében elindultak a magyaror- szijgi események. Liu Shaogi tolmécsolta Mao elndk véleményét is, amely szerint a szocialista orszgok k6- Zoi is Ervényesfteni kell a békés egymas mellett élés el- veit. Felhivta a szovjet vezet6k figyelmét arra, hogy ha a Szovjetunié nem vonja ki csapatait Magyarorszsigr6l, akkor Magyarorszig valdszindleg kilép a Varsoi Szer- z6désb6i. A Szovjetunié korménya a mAsodik magyar- orszigi Katonai esapatkivonds el6tt a normélis kapeso- latok fejlesztését hangstilyozta a kommunista mozga- Jomban részt vev6 partok és dllamok kézott. A nyilat- Kozat ellengre a szovjet kormdny masodszor is bevetet- te csapatait, ami a szocialista tdbor tagorszdgait és nit annak végiggondoliséra késztette, hogy a kormény- 26 pairt hogyan tudja megvédelmezni az orszag szuve- renitasat é Onbecsilését az dllam élén, hogyan lehet sikraszéllni a békés egymds mellett é1és elveiért a szo-Jog cialista orszdgok kéziitt, hogyan kell bizto: munista mozgalom helyes irdnyba val6 fejl6déset Az 1956. évi eseménysor meginditotta a szocialista gazdasig dj fejles7tési ijainak kutatésit. A misodik Vilighdbord riisi gazdasdgi kart okorott a kelet-eur6- pai orszdgoknak, de azt kovet6en a Szovjetunié méris sajat homolég gazdasdgi rendszerét erdltette a szocia- lista tabor tagorsz4gaira. Bizonyos értelemben a jugo- szlév-szovjet konfliktus 68 a poznafi eseménysor arra irdnyul6 akaratot fejezett ki, hogy minden orsziig minél ‘gyorsabb titemben fejleszthesse sajét gazdasigat. Az 1956. évi események utin a Kédar-kormény ism kezdte az dt keresését a szocialista gazdasig fejleszté- sére, s tovabb probilkozott a szocialsta piacgazdasig itésével. , Aki nem ellenségiink, az a barétunk” —e7, a kiidari kifejezés nagymértékben enyhitette az 1956-08 eseményekbOl szérmaz6 tirsadalmiellentéteket és konfliktusokat. A magyar kormény kés6bb kis lépések- ben, lassan, de biztosan reformpolitikat hajtott végre Felismerték azt az igazsdgot, hogy a fejl6dés minden- képpen a reformok talajn megy véebe. Az eseményt Kévet6 tb mint 30 esztendaben a kelet-eurépai orszé gok, kézéttiik Magyarorszdg is, j6zanul kutatak a sajét orszégaik adottsigainak megfelel6 tdrsadalmi é gazda- gi fejlOdes una ‘Az 1956. évi esemény a magyar nép waged ugyanakkor az ditala szolgdtt eszme vérpezsdit6 é h6- sies. A tOrténtekre 50 év utin visszatekintve azt Ltjuk, hogy a magyar nép feldldozta magat a szovjet nagyha- talom erdszakos kiilpolitikajaval szemben. Az ese- ménysor kezdetét jelentette a szocialista orszdigok szi- 6s reformjénak. Az emberiség szerte a vikigon azonos és hasonl6 problémakkal dacolva viszi eldre a tarsadal- imi fejl6dés folyamatét. Minden kormdnynak azt a célt kellene kittiznie, hogy fejlessze a gazdasigot, gazdag sa az. orszgot a nép békés és j6médd élete érdekében. Mindaz a tapasztalat, amelyet egy-egy dllam a fejlesz- {6s itjanak kutatésdban szerzett, az az emberiség k6z0s & értékes tanulséga. A hOsies 1956-08 események meg: vilgitotték szdmunkra 1, hogy a2 orszdig fliggetlensége, a nemzeti szabadsdg, a nemizetek k6z0t ti Koleséinds tisztelet kulesfontossigd alapja a gazda fejlédésének, az életszinvonal emelésének és a térsada- om felvirigortatésinak. BS TANULMANYOK Babjk dike: Valtéelméletek a XVIEXIX. szézadban* A VALTOELMELETEK EREDETE evezet6 gondolatként azt tartom sziikségesnek hangstilyozni, hogy a valt6jog alapelveinek kiala~ kitdsaban sokkal inkdbb a keresked6knek, semmint a jogdszoknak — kiléndsen a rémai jogot GzGknek — jutott szerep. A romanistik nem foglalkoztak kite} zetten a maganjog e teriletével, anak ellenére, hogy a valt6jog gyakorlata, a valtOhaszndlat éppen Teil ban vert gyokeret, és innen terjedt el Europa més vi- dékeire. A kereskedok maguk munkéltak ki az els6 valt6jogi alapelveket. Degen szavaival .emancipal- tik magukat” a rémai jogdszok befolydsa all, akik nem nézték j6 szemmei, hogy a keresked6i testilletek maguk intéaték a valtSugyletekb6l szirmaz6 joavita- kat, lyan — a valtdizletek ltal megkivant gyors eljérésokat folytattak le, ahol a vasdri perekn ‘megszokott médon nem volt helye fellebbezésnek. A rémai jogdszokbol ellenérzést valtott ki, hogy © vé- iri hat6sdgok a jogtudésok kézremdkddése nélkill gyakorolnak térvényhatésdgot, amelynek nyomén kialakult a keresked6k szokasjoga, rudo mercantiae és a stylus mercantilis.' A kezdetekkor senki sem jegyezte fel ezeket a szabiilyokat, sem a m pedig a torvényhatésigok nem watkoztak a .kereskedok dolgaba”: a valtéjog kez- detben itatlan szokisjog volt.” A kereskedOk kézve- titeut as kiz6tt, & a legkiilinfélébb piacokon lényegében ugyanazon szabalyok érvényesiiltek, s6t hamar elterjedt a stylus mercatorum jus facit” elve.* A kereskeddk joggal tarthattak att6l, hogy a tiszta r6- mai jog alkalmazasa révén anyagi érdekik jelent6s csorbat szenvedett volna.* A vilté tirténetének kezdetén még széba sem jott a viltéjog elméletének kidolgozisa. A genovai Rota’ filtal hozott hatérozatokbs! (Rotae Genuae deci- siones®) sem lehet jogelvekre kévetkeztetni, az. dita- Ja kimondottak a késObb elé keril6 tigyek elintézése~ kor nem szolgaltak zsinérmértékill.” ‘A valt6, sot a véltéelmélet térgyaban a papsig sokkal hamarabb és tbbsz6r fogalmazta meg néze- teit, mint a jogdszsig. Az egyhéz mindig is igyeke- zett szemmel artani a pénztGke birtokosait, a keres~ ked6k rétegét, egyiittal meg kivanta védeni az. ad6so- kat az uzsorasok kapzsisgat6l. Az egyhdznak a vil tiizlet fejl6désre gyakorolt hatésa egyértelmd; mar IV. és V. Pius papa is megfogalmazta bulléjaba kamattilalmat, XIV. Benedek pedig kimondta, hogy sak az a valt6 érvényes, amelynek alapja a pénz- esere.® Az egyhiz e7zel el is inditotta a viltéelméle- tek sordt, A megengedett és a nem tiltott valtok te~ kintetében az egyhaz engedékenyebb politikat kéve~ tett, és bar nem hatérozta meg a valt6 fogalmét, meg-honositotta azon els6 valt6tedrist, amely szerint @ alts lénvege a pénzcserében dil. Ezen elmélet alap- Ja kett6s gyokert. A korabeli_valt6szabiilyzatok ugyanis a valt6 nélkilézhetetlen kellékének a. dis- tancia loci"-t és ae .értékvallomdst” jelolték meg. A distantia loci, mint helyek kézbtti tévolsag, abban allt, hogy a pénzt (valutat®) egy masik helyen kell dtadni,!” © helyek kézétt pedig pénzt — az. utak kora- beli bizonytalansdéga miatt ~ nem, vagy esak nagy veszéllyel Iehetett széllitani. Az értékvallomas sz0- ros sszefliggésben allt az. el626 valtkellékkel. hi- szen maga a valt6 egy fgéret azon dtvett pénzmeny- nyiség értékének mas helyen val6 visszafizetésére, amelyct a valt6birtokos a valté kidllit6jdnak megfi- zetett. Ez az iigylet pedig feltételezi a megtizetett pénzérték megnevezését, tehat az értékvallomi Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy ezen érték- valloméson alapult az a gyors kielégités, amelyet a Visiri valt6rendtartésok rdgzftettek. A valt6kitele- allgatasa nélkiil, pusztin tartoziisa miatt . tekintet nélkill arra, hogy szdban tdjog e korai periddusaban (1620-ig) ugyanis a vil- level pusztin az adéssig bizonyitékiul szolgalt. amely bizonyitékot mas bizonyitékok segitségével ketsézbe lehetett vonni. A kereskedelmi forgatom diktilta k= vetve a valt6tizlet fokozatosan kikerilt a pénzvalt6k (campsorok'") kizérolagos befoly.sa aldl, és a keres. ked6k a pénzvaltok kozbeiktatisa nélkiil, maguk is Allitottak ki valtkat, ezzel egyenlitve ki az egymais Kozotti KGlesonds kiveteléseiket. Ennek készinheto- en a vailt6tizlet sokkal gyorsabban terjedt. nagyobb lendilletet vett, ez pedig azt eredményezte. hogy a vailt6 az arutor amelyhez hozzi- jérult a Yorgatnny intézményének megielenése ELSO GONDOLATOK A VALTO LENYEGEROL A Ritsszeredds természetével mar a Kingpkor- ban is foglalkoztak. Raphael de Turri!? tude: arrél, hogy mér Baldus is leirta ennek jellemzdit: valt6t egy harmadik helyre kell intézvényeztetni”, s azént valutét adnak, amelyért egy harmadik helyen mas pénznemben fizetnek ki.!? A valt6t mindketten emtio venditio pecuniae absentis pro praesenti”- nek tartjak, tehat az adisvételre vezetik vissza.'* Savary, aki maga is keresked6 volt a XVII. szdzadi Franciaorszdgban,!° nem vetette el a valt6 adisvéte~ Ii jellegét, de a valtotigylet alapjénak a pénzbeli ko- vetelés dtruhdzasat tekintette.!¢ 1620 utén, amikor megjelent a valt6forgatmény, valtéelméletekben is ,.fordulat” kivetkezett be; sza- Kitottak a pénzesere elvével, ugyanis az. tij kereske- delmi szokdsoknak megfeleléen a valt6k ellenérté- Két mir nemesak pénzben, hanem mais javakban, Jog; dérukban is meg lehetett hatérozni, a valtet mas sze- mélyekre is t lehetett forgatni. A valtét innent6] a vett dru valédi (vagy az druért kialkudott) inak tekintették. Megjegyzend6, hogy a valt6 fgy is valamiféle ,csere” (commutatio) maradt,!? de amfg kordbban a valté egy kifizetett utalvényozds volt, addig iijabban puscra uralvany- ként jelent meg. A valt6 fokozatosan a mindennapi kereskedelmi élet fontos része lett, dnallé fizetési eszk0zzé valt, kézr6l kézre jart, forgot”, é potolta a készpénzt. Degen véleménye szerint a vilt6 ezzel tulajdonkép- pen a hitelek értékesitésének eszkdz6vé valt, és ezen Jellege a hdtirati forgatmanyok sta teljesedett ki tel- jesen.'* A valt6 gyakorlati funkcidjaban bekovetke- ett vltozis természetesen a vilt6 Iényegér6l kiala- kult elméletek all6vizét is felkavarta A XVI szazadban‘a valtéval foglalkoz6 német jo- gdszok (fSként Heydiger) még tartotték magukat al: hoz a régebbi itdliai te6rishoz, hogy a valtéiigylet konszenzudlis. szerz6dés, a valté maga pedig ezen srerz6dés bizonyitéka.! A XVIL szdzadban Bode a wilté fogalma mellett mar a viltélevél fogalmat is meghatérozta, iMetve a véltéban el6fordulé. szemé- lyeket (kibocsat6, intézvényes, elfogad6 és bemutat6) is megnevezte. 1646-ban kibocsatott értekezésében” merdben ij valtéelmétet jelent meg, hiszen élesen el- sztotta egymast6l a valt6t és a valtOlevelet, ellen- tetben az addig egyeduralkods itiliai nézettel, amely nem kiikinbéztette meg e fogalmakat. Bode szerint a 6 .contracius consensualis dandi et reddendi, tantudem pecuniae in diversis locis.” mig a valtolevél ad cambitun implementum requirivur et tractatus remittent: tradat litteras cambii.” tehiit a valt6levél esak betetbrése az. el6z6lex meekOtit valtés7er26- désnek. Bode ij elmé ira, hogy a francia torvényhozaisban is tit ta a régi itiliai valtéelveknek. A XVII. szazadban azonban nemesak a francia, hanem sok egyéb valt6- nek is az a vezérgondolata?! hogy a valté- szer26dés az adisvétel jellemz6it viseli; esszencislis cleme az dru (res), az. dr (pretium), valamint az ezek~ ben valé megegyezés (consensus), és esak annyiban el az adisvételt6l, hogy az dru dtadasdnak és a pénz kifizetésének helye kiilinbizik egymést6l (dis- tantia loci). Az elméletek XVII. szdzadi torténeté- ben Frank 172I-ben Halléban_ megjelent, Institutio iuris cambialis cfm mévét? kell kiemelniink, amelyben kifejti, hogy a valt6ligyletben négy kiilon- 626 szerz6dés jelenik meg: a kibocsit6 és az intéz- vényes, a kiboosats és az intézvényezett, a bemutat6 & az elfogad6, valamint a forgaté é a forgatményos kiizoui szerz6dés.* A valts Kisllit6ja és az. imézvé- yes kézitti szerzOdést az aldbbiakkal jellemzi: .con- ventio mero consensu obligans de duobus summis pecunide, quarum alterum unus alteri, alteram hic il- li diverso loco praestat.”** Frank elmélete szerint a valt6 puszta konszenzuélis szerz6dés, a valt6levél pe- dig esak ,documentum ex causa cambii."?®LOS A XVIL. szdzad masodik felében Bode é gondolataira reagilva Rulandus azon nézete jelent meg a valtéelméletek sordban, hogy a valté nem puszta konszenzuiilis szerz6dés, hanem irisbeli szer- 26dés (literalis. contractus).”” Rulandus a stipul i6b61 indult ki, amely ,rokonsdgban dill az.actio chi- rographidval, és mint ilyen, a litterarum obligatié- val.” Mivel a chirographum adéslevél gyandnt felet- tébb kozkedvelt volt a németfildi kereskedOk kéré- ben, elméletét a valtéra is alkalmazta, hivatkozva selvrokondra”, Baldusra.?* Rulandus dllitasénak ugyanezen évszdzadban vé- delmére kelt Stypmann és Gryphiander”” is. Gryphiander lireralis contractus-elméletét kifejtve gy irt a valt6rdl: tem contractus fit a dante ad cam- bium, a quo etiam requiritur, ut solutio pecuniae facta sit, idque in litteris cambii_ perseribatur.”*” Stypmann a valtészerz6dést contractus nomina- tws"-ként fogalmazta meg," amelynek lényege — Degen szerint helyesebben — ,,ex formula literarum cambii.” Egyikik elméletének sem akadt kovetéje, Heydiger kellGen megeafolta Gryphiander elméletét & Stypmann tanainak ingatagségéra is rimutatot.> Erdekes, hogy Heydiger int eldszir németiil a vilt6- és a literalis contracts elméleténck kialakit6i takin nem tudtik contractus consensualis elmé= ‘A XVIL szizad masodik felében egyre gyorsab~ terjed6 hatirati forgatményoknak késednhetéen Alt6t druként adtak kézr6l Kézre, illetve azon k6- riilményre timaszkodva, hogy a forgatminyoknal nem sziikséges az értékvallomds, fokozatosan kiala- ult az dltalinos m é rylet kon- szenzuilis szerz6dési jellege mar nem ailja meg a helyét, az inkdbb irdsbeli szerzédés. A FORDULATOS XVIII. SZAZAD XVIL. szézad masodik felében sziiletett jogaszi munkak mar sokkal vilégosabban megfogalmaz- tak a literalis contractus véltéelméleti érveit, mint a sziizadel6 valtéjoginak mfivei. Lipesében Barth gya- korlati jogaszként nytilt a vélt6hoz, és mind 1705. ben, mind 1708-ban"S kiadott révidebb munkaja ban hangstlyozta: a vélt6 sokkal inkabb formdlis (literalis), mint puszta (consensualis) szerz6dés. A korabbi, konszenzuson alapul6 valtészerz6dést hir- det6 elmélet azon felosztasat, hogy a valté lehet irott (cambium scriptum) 6 fratlan (cambium non scrip- tum), Barth teljesen elvetette, és a valt6t inkabb az irott végrendelettel hasonlitotta 6ssze, kiemelve, hogy mindkett6nél elengedhetetlen érvényességi fel- tétel az irisbeli forma (seriptura accidens aliquod inseparabile). Ezen véleményének 1715-ben megje- lent, nagyobb Iélegzeti méivében adott hangot.*° Bohmer is a literalis contracus valtéelmélet kovets- jének tekinthets, A XVIIL sz4zad folyamén hét kiadéssal’” biiszkélked6 munkéjéb6l ugyanis vikigo- san kideril, hogy a viltészerz6dés esak frdsban johet leétre. A valté lényegérdl kialakitott nézetét ekképp fogalmazta meg: ..n scriptis necessario hie cont tus est incundus et ex scriptura vis obligandi nasci- tur, adeoque, si verum faterilicet, ad contractus lite- rales hoc negotium referri posset."** E szdzad el felében mégsem Bohmer, hanem Leyser tevékeny ge fontosabb. Mikézben Frank konszenzudlis szer- z6dési elméletét timadva igazolta annak hidnyoss gait, a teoretikus kutatds mellett felismerte a valtoiiz~ Tet djabb gyakorlati jelentdségét; a valté nemesak a pénzforgatis terén hasznélhat6, hanem egytittal egyéni hitelmiiveletek megvaldsitaséra is alkal- mas. Osszehasonlitotta egymassal a_valt6t és a készpénzt,*? amellyel alapot teremtett Einert papir- pénz-elméletének,*! aki kés6bb szmos kOvetre ta- lalt a véltGelmélet-torténetben. ‘Annak ellenére, hogy teljes mértékben Leyser val- téelmélete készin vissza Ritter 1738-ban megjelent miivében,4? amely semmivel sem gazdagitotta az el- mélettérténetet, mégis ki kell emelntink a nevét; a XIX. szzadi vilt6jogi irodalom ugyanis inkabb hi vatkozik Ritterre, mint Leyserre. Szimos, a literalis contractus kérében megfogalmazott véleményt egyenesen Ritternek tulajdonitanak, pedig azok Leyser gondolatai.! esak éppen Ritter munksiban \ijra felszinre keriiltek. és a korabeli olvas6k Ritter méveinek tbb és tijabb kiadsisival talalkozhattak, ‘A szdzad masodik felében Heineccius folytatta literalis contratus valtGelmélet kutatasat, de 6 mie tj kivetkeztetésekre is jutott. Bar Elementa iuris cam bialis cimt atfog6 miivet esak habila utén, 1742-ben fia bocsdtotta kézre.+* mégis nyole kiaddsban jelent bb nyelvre forditottak. s az 1775. évi lengyel valt6térvény kifejezetten elgirta: a birésigok a valto- segédforrésként hasznilhatjik _itélkezésiik sordn. Heineccius ugyan ragaskodott Bohmer gon- dolatmenetéhez — emiatt tobben is kritizaltk'” tovabbment: felhivta a figyelmet arra, hogy kiallitisi” szerz6désen til a vattGhasendlat kérében ott van még az ,elfogadasi” és a hatirati forgatas, amelyek dndll6 szerz mindsiilnek*7 § mint ilyenck kiln vizsgalatot érdemelnek."® Ezen vizsgai- Iddiisait arra hasznilta fel, hogy a Stypmann diltal fel- {llitott nézeteket megeafolja. Mas tekintetben is vita ta Stypmann elméletét. Mig Stypmann szerint a tOkételem érvényessége nem az frott szerz6désb6l, hanem pusztin a mér teljesitett fizetésb6l ered, addig Heinecciusnal az a kibocsaté kitelezett quia se illam (scil pecuniam) aecepise scripsit, et quia locus non est exception’ non numerat pecuniae.” Bar bizo~ nyos kériilmények fennillta esetén lehetségesnek tartja a kiboesité részér6l a non numeratae pecuniae Kifogisét, de hangstilyozza, hogy a valt6 literalis contractusat_ nem tartja azonosnak a, Justinianus Institutidiban leint literalobligatiéval. O volt az els6 a literalis contractus elméletét vall6k kézil, aki a valté fogalménak meghatérozdsiba belefogialta aAltétartozast és az abb6l fakad6, szigoribb jogki- vetkezményeket (gyorsabb végrehajtis, személyes fogsdg).°° Apathy szerint Heineccius abbdl indult ki, hogy a vildszerz6dés tobb kiilinféle szerzbdésbol cred: az els6 szer26dés a kibocsit6 és a rendelvényes kézitt keletkezik, amely egy litterdlszerzerz6dé masodik szera6dés a mandatum, amely a kibocsé snyezett Kézéitt j6n létre; a harmadik a be- mutat6 és a rendelvényes kozoitt jon létre, és jellegét tekintve soktéle lehet; a negyedik eselekményre a be- mutat6 és az elfogad kézétt keril sor, amely nem te- Kinthet6 ondllé szerz6désnek.5! Heineccius tevékeny. ségér6l — Degen szavaival élve ~ megallapithaté, hogy ,.6a legbuzgdhb valtéjogmtivel6, kia valtélite- ralis contractus jellegének dltakinos elterjedése & € nézet_ meghonositasa érdekében legélénkebben téradozot."*? A valttirténet Kivetkez6 nevezetesebb személyi sége Siegel, aki, amellett, hogy a valtéjog forrds nak els6 gyGjt6je, elsGkéntdlitotta: a valt6 fogaln nak nem saikségszert alkot6része a distantialoci,>* és esak akkor keletkezik szigoribb v szerzidésbol, ha a valtdlevélre rivezetik a s26t.' Tehit esak akkor Iehet valaki ellen a valtdjog szigorat alkalmazni, ha az irisbél egyértelmiien ki- deriil, hogy az valt6.° Siegel kovetdjeként tartjak szdmon Eisenhartot® é Briichtinget, aki tovibb- ment, és sajit, illetve idegen vélt6kra osztotta fel a valtokat.°” Schmidt és Riccius is az irasbeli szerz6- dés elméletének képvisel6i. akik szerint a valt6 wats” ellenére jutott erre a kévetkeztetésre. ho; ta jekezett megeitolni.** Riccius pedig m vel ijradlesctette Leyser contractus literalis elméle- tet, ugyanis annak gondolatait adta vissza.” AXVIIL scat tanait kibontva tobben kisérletet tettek a sajit és az idegen valt6 megkiilinbiztetésére. Biisch®' azt dllitotta, hogy azon tigylet, amelynél fogva valaki pénzisszeget fi- zet le azon céIb6i, hogy azt a pénz felvevojének utal- vainya alapjén mashol megkaphassa, nem egyéb. mint utalvainy vésarld a valtoszigor ké- vetkezményével jama, valtstartozésnak mindsiilne holott ez a sajat valt6nailhidnyzik. Erre tekintettel ar- ra kovetkeztetett, hogy a sajit valt6 nem valté, valt6 Iényegét tekintve puszta utalvanyvasdrlis.© Csak az idegen valt6t tartotta érvényesnek, és olyan- nak, amelyb6l valtokételem keletkezhet. E nézetével tulajdonképpen visszafordult a cambias per literas fogalomhoz, amelyet ,irésban adott pénzkévetelés- nek, azaz utalvényozésnak” nevezett, feltételezve aat, hogy az utalvany dtadasdval kifizetik annak éntéket. Biisch tandt heves timadasok érték, ame- lyekben arra hivatkoztak, hogy ha igaza lene, akkor a vélt6b6l ered6 kitelem nem egyéb egyszert letéte- ménynél, amelynek visszakdvetelése érdekében sze- mélyes fogsdgot lehetne alkalmazni, és ezzel olyan keresked6k is kinnyen fogsdigba esnének, akik olyan mu szillitésdra kételezték magukat, amelyet_nem Bohmer Jog tudnak a kikOt5tt hatérnapon dtadni. Buisch elméleté- nek éppen az ellenkez6je vert gydkeret, amely sze- rint a sajat valt6k az. igazi és voltaképpeni valt6k, az idegen valtokat pedig nem valédi véltéknak nevez- ték. Selchow példdul az idegen vélt6t ,helytelen”, snem igazi” valt6nak frta, ugyanis 6 a valte Iényegét a valt6szigorral azonositotta, ennek kévetkeztében a viltészerz6dés maga csak jérulékos elem (contrac- tus accessorius).© Az idegen és a sajat valt6 kozitti Kiikinbségtéteten til az is széles korben elterje hogy valt6nak dltal sak olyan iratot Iehet tekin- teni, amelyet hatdrozottan valté megnevezéssel illet- tek.’ A valt6 s26 érvényességi kelléke lett tehat a valt6nak, de a distancia loci ,,ényegtelen és fokisle- ges valtokelléknek mondatott."°7 A XIX. SZAZADI NAGY GONDOLKODOK XIX. sziizad els6 felében Martens, amellett, tette, mit jelent a szigondbb kotelem: gyors eljirdst & személyes fogsdigot valtétartozis esetére, amely nélkiil a vélt6kotelem nem képzelhets el. Elsoként német valt6tirvénybe is fel kellene venni.® A valt6- kitelem tekintetében Martens kiilnbiztette meg el- sként a valtéban a pactum de cambianddt (ideigle nes valt6t)® a tulajdonképpeni valtészerz6dést6l. Ez utobbi szerz6dés csak a valtdérték atvétele utan, a valtslevél re. Ebben az at- adasban nyilvénul meg a véltészer26dés irasban var Io betejezése, Martens kévetdje volt Wagner. aki a pacium de cambiando és a contractus literalis éles megkilinbéztetését tette hozzi a valtéelméletek Wrténetéhez." Az osztrik valt6jogrél kiadott kézikiinyvében”! Martens mellett hatirozottan felis- merhetwk Heineccius, Scherer, Ritter, Selchow Runde tanai. Knorre és Koschak elméletére” reagal- va Martens vitalja, hogy a viltészerz6dés azonos lene a romai irasbeli szer26déssel, de elismeri, hogy a valt6elfogadas és a hatirati forgatmény contractus chyrographarius, amely a hellenisztikus jogbdl szi- vargott be a rémai posztklasszikus jogba, és valt frésbeli szerz6dési formava.”> Az alabbiakban azon szer26kre irényitom a figyel- met, akik a valté lényegét tekintve folyamatosan in- gadoz6 te6ridkat adtak kizre, szerintiik ugyanis a valt6 részben literalis, részben consensualis szerz6- dés. Minderre tekintettel az itodalomban ezen {r6k sft 19. szézadban feltdint hatérozatlan valt6- elméletek"™ képvisel6iként ismertek. ElsGként a ko- rabban mér emilftett Scherert kell kiemelniink, aki kezdetben a valt6t konszenzudlis szerz6désnek tar- totta, é elutasitotta azt, hogy barmilyen rokonsaig- ban llna a rémai irdsbeli szerz6désekkel, majd taJog nak kifejtése sorin — hivatkozva Barthra és Heinecciusra — arra a véleményre jutott, hogy a val 16 mégis inkabb a contractus litteralis elméletének felel meg.” Runde olyan szerz6désnek tartotta a vale 1t6t, amelyet irésban, dndllé elnevezéssel (,,vilt6”) él- Iitanak ki bizonyos Osszegrél, és amely természetét tekintve ,contractus stricti juris germanici". Ennek oka, hogy a szerz6d6 felek — még ha akaratuk nem is erre irinyult — pusztén a valtéban adott nyilatkoza- tukbol eredéen kotelezve lesznek. Ezen kijelentése cllenére (amely egyértelmtivé teszi a valt6 litaralis contractus jelleget is), mindvégig visszautasitotta a t6szerz6dés irdsbeli lényegének kimondését.”° Eichhorn munkdja is a két elmélet keveredését mu- tatja; a val kiszolgaltatést lita az tigylet betejez6 mozzanatinak, 6s jelzi, hogy ez a szera6dés egy ré- szének a teljesitése, mellyel j6formdn a literalis con- tractus elméletét utasitja vissza."” Masrészt viszont magat a viltészer2édést sem tekinti Konszenzudlis- nak.”* Oszinte szinfoltja a valtéelmélet-torténetnek Péhls, aki bevallja: a valt6 olyan sajétszerd jellemé, hogy ezen tulajdonsiiga miatt lehetetlen meghatéroz- ni, a literalis vagy a consensualis szeraddés taniihoz soroltassék-e.”? Lithatéan belenyugodott abba, hogy a valt6 a rémai jog dltal kidolgozott szerz6déstipu- sok egyikébe sem sorolhat6 be, és nem is faradozott kulonosebben azon, hogy valamiféle Onaill6 valtGel- méletet alapitson. Ennek ellenére helyesen kiilén- boztette meg a pactunt de cambiandot a tulajdonkép- peni valt6szerz6déstOl, szerinte ugyanis a valt6 kidl- litasaval épp esak megkezdik a valtOszer26dést. Sot vitatja Martens azon nézetét, hogy az esak akkor te~ Kimthet6 betejezetinek, ha a kiailitott & intézvénye- zeit valt6t az intézvényezett elfogaddsa utan ditadtak aa valtobirtokosnak."? Mittermaier is megkilinbiizte- tia pactum de cambiandét és a contractus cambiit, de ennek més jelentéséget twlajdonit, mint azt Martens, Wagner vagy Pohls. tette, ugya Mittermaier a kiszolgattatott valt6t a valtészerz6dés puszta bizonyit6 eszkizének tekintiS' Ezen gondo- latai folytatéséban pedig azt talilni, hogy a valtédt- is alapftja meg a valtészerz6dést, mert specials valt6 felmutatisa szikséges a valt6jog érvényesité- séhez; mindezek ellenére is allitja, hogy az. ezen jel- lemvondsokkal lefrt valt6 nem elégiti ki az szerz6désekkel szemben témasztott _kévetel- ményeket.® Treitschke is elkiildniti a valtoban a pactum de cambiandét & a contractus cambiit elabbi részbeni eldkésaitése az utdbbinak, a tulaj- donképpeni valtészerzédés megkotésének. A viltd- szerzodés pedig olyan kételem, amelynél fogva az egyik szerz6d6 fél a mésiknak a mar megkapott anyagi javakért vagy hitelre azt fgéri meg a valt6le- véllel a szerz6dés helyén, hogy a valtévevs (hitele- 26) a valtoban meghatérozott Ssszeget més helyen, a Kidll{t6 felel6ssége mellett felveheti. Mint latjuk, Treitschke még mindig a distancia loci és az érték- vallomas elvén allt vélt6fogalménak kialakitésakor, mindemellett a valtdérvényességhez a valt6 dtadasit is feltételtl szabta. {gy arra a kivetkeztetésre jutott, hogy a valtészerz6dés is akkor befejezett, amikor a valté atadésa és dtvétele ténylegesen megtdrténik.* Azi, hogy a valt6szerz6dés lényege a valt6atadasban és annak tvételében rejlik, szimos XIX. sedzadi viltdjogasz elismerte, de esak Thol miiveiben és el- méletében nyilvanult meg teljesen kidolgozott for- miban, Szerinte a valt6i valt6szerz6dés az alapja minden viltéigéretnek."*® A valtoigéret pedig ellen- ériék néikilli pénzisszegigéret, amely egy olyan for- maltigylet, amelynek alapjét a valt6 kidllitasat mee- el6z6 szerz6dés képei®® Ezen a forméligyleten alapszik a vélt6szigor, amely a causa debendi (az. t- adds jogefmének) megjelilése nélkill is érvényes, é minden krilmények kézitt perelhet6..” Kifejtette tovibba, hogy az ellenfgéret néikiil elvallalttarto a pénziisszegigéret minden kételem k6z0tt is a leg szigordbb, mert ez olyan feltétlen és mindig érvé- nyesithet6 kévetelést alapoz meg, ahol a valt6birto- kost semmilyen valtotartozas nem terheli. Mindezek alapjn Thal szerint a valt6 érott szerz6dés, amely- nek jellege annak dtadkisaban és dtvételében rejlik, amely dtadas egyébként formahoz nem kotétt, ennek ellenére a valtoszerzédés maga formillis szerz6des- nek tekintend6, ugyanis a valtoban kife szerzédési akarat, és a valt6jog érvényesi valt6levél birtoklésa okvetleniil sziikséges..* Thol valtéelméletét legin ‘Thal nézete szerint a valt6 puszta szerz6dés. kell fejeznie azt is, hogy a valtéadés kotelme nem feltétlenil ,.kincos tartozis"” (és iy barmely jogos hitelez6 kévetelhetné tole a valtstartozzist), hanem az adés ellenvetést tehet a persona indossantis ellen, to vabba élhet a nemo plus iuris elvének kifogdsaval (amely szerint senki sem adhat at mésnak tbb jogot annil, mint amennyi joga neki van), és ezek KOvet- kezménye az lenne, hogy a valtébirtokos esak szar- maztatott jogot gyakorolhatna, 5 soha nem gyako- rolhatna Gnall6 jogot a valt6b61."" A valtobirtokos ezen bizonytalan jogallisa ellentmondana a valte egész intézményének, ellenkezne Kenyegével: a vane ugyanis megkivinja a kotelezett feltétlen kételezett- sé gét, a valtObirtokos Onaillsagat és feltétlen kovete~ lési jogsinak biztosftasat is. Ezen kovetelményeknek Thal elmélete nem felelt meg, fy még a XIX. szi zad derekan is varatott magara az a forradalmi meg- oldis, amely megvdlaszolta volna: mi is az a valt6? Ha nem is forradalmi, de mindenképpen jfajta ~ kézgazdasigi szemléletti — gondolkodiismédot ho- zott Einert, aki alaposan felkorbécsolta a valt6jogd- ‘szok kedélyeit. O ugyanis teljes mértékben szakitott mind a contractus consensualis, mind pedig a con- tractus literalis valtGelmélettel, azt allitva, hogy a vvaltéban nines is semmilyen contractus, a vélt6 egy- szerdien a kereskedok papirpénze.”! A valt6kotelmet Einert egy irisbol szirmaz6, specialis causa nélkiili, egyoldalian is jogérvényesen Iétrehozhats tartozis- nak tartja, amely szerint a kételem voltaképpen szer-26dés nélkiil is fenndll.?? Mint léthatjuk, Binert telje- sen kivonta a valtéiigyletet a szerzddéstanbol, kéz- gazdasdgi szempontb6l kezelte a valtot; nyilvanval6. an szokatlan volt a valt6jog tudomainyat a pénztigyi spekuliciok vizeire vinni, Einert valt6rol_alkotott_papirpénz-elméletének «alabbi sarokpontjait érdemes kiemelni. ‘A kereskedelem kezdetén az aruk egyszeri csere folytdn keriltek forgalomba, mignem megielent az érepénz, majd a vert és a papirpénz is. Einert szerint akeresked6k a papirpénzt legel6szir valt6k forméjé- ban allitottik 6, majd a megatakul6 jegybankok a papirpénzt sokszorositottik, de ezzel a valtéiizlet ‘még inkibb virigzésnak indult. A kereskedelem fellendiilése kedvezett annak a szokdsnak, hogy a keresked6k viltékkal szerezzék be druikat, és a val- tokat pénz gyandnt haszndlték, amelyekkel érvényes kifizetéseket is teliesitettek* Ha a keresked6 val val torlesztette tartozasét, a hitelez6 mar a valt6 dtvé- telének pillanataban kiegyenlitettnek tarthatta kive- telését, s nem esak akkor, amikor a valt6ért jér6 &sz- szeget ditvette. Einert itt azt is megjegyzi, hogy a bankdirok. kihasznélva a kereskedelmi sziikséglet ket, valtkat adtak kizre, fey maguk érunak tekintet- él iizleteltek a véltéval.°® fogalmaz, hogy Einert elmélete szerint a vilt6 a Keresked6k papirpénze, mely 2 magdnosok, Kulonosen kereskedok hitelén nyugszik.” Legyen a valt6 fizetési esekiz, vagy a pénzt pols eszkiz — folytatja gondolatait Einert ~, annak papirja kilénd- sebb jelent6séed minden mas okmanynél, amelybél kotelem szirmazik, mert a valténdl a papir maga az {géret megtestesiilt képviseldje, eben rejlik az igé reten alapul6, a papirpénzben nyugv6 dologi jog, emiatt s2likséges a valt6 értékesitésénél annak kiz- vetlen dtadasa és dtvétele.” Allitisaib6l azt a ki Keztetést vonhatjuk le, hogy a valt6 elvont kereske~ detmi_ papi .éret, amely ma gaban foglalja tulajdonképpeni értékét.”® Apathy az alibbiak szerint foglalta Ossze Einert elméletével kapcsolatos észrevételeit: mig a valt6 hatérozott for- mihoz kOttt, a papirpénz nem; a vilt6 fizetési feé- retet tartalmaz, a papirpénz lényege értékmérs jelle- gében all; a valt6ndl a fizetési hatdridé Iényeges al- katrész, a papirpénznél ilyenr6l nem beszélhetiink; végill pedig, mig a valt6 egyes birtokosai k6zitt jos Kvetkezményeket is magiban foglal6 kapesolat dll fenn, addig a papirpénz egymédst kévet6 birtokosai Kozott ez teljesen hisnyzik.® Einent elmélete a német szerz6k k6zdtt sem ma- radt hatéstalan, ugyanis arra inditotta Liebét, hogy, eltévolodva Einert spekulativ valtéelméletét6l, an- nak szikirdabb magénjogi alapokat adjon azzal, hogy raviligit: a vélt6 magénjogi momentuma annak pa- Pirértékével indokolhat6,'™ és elsoként vezette visz- Sza a VAlt6 kidllitésat és dtaddsat a rémai.stipulé. ci6ra, s azt olyan forméliigyletnek nyilvénitotta,!°! amely az alapul szolgals jogviszonyt6l fliggetlentil ~ pusztin azért, mert vait6 alakjéban keletkezik — Jog: ‘ee an érvényesithet6." inert viszont el akarta erin hogy més valt6jogi szaktekintély valtoztasson elmé a fogott hoz24 sat taninak jbo magyarizatéhoz. Bar el6szir (az 1830-as években) még abb6l indult ki, hogy a valté egyoldali jogese- lekmény, és nem sorolhat6 egyik szerz6dési tipusba sem, tandnak djabb kifejtésekor (az 1850-es évek- ben) kimutatta, hogy a modern valtougylet parhu- zamba dilithaté a romai literalis contractussal.!° Einert ugyanezen, 1852-ben kiadott maivében (Uber das Wesen und die Form des Literal-Conractes, wie dieser zur Zeit der justinianischen Gesetzgebung ausgebildet gewesen, und Vergleichung desselben ‘mit dem Wechsel) maga is bevallotta, hogy kutatésai kezdetén az volt a célja, hogy .itlenditse a holtpon- ton” a Konszenzudlis € literilis. szerzédéselmélet Képvisel6i koz6tti valtoelméleti vitat, és Gjszerti ta- naival felélénkitse a valt6joggal foglalkozdk tevé- Kenységét. Mivel kovet6i (Brauer, Hardung, Koch, Kheil, Kitka, Liebe, Stubenrauch) kézill esak Liebe mutatott hajlandésdgot arra, hogy hatérozott lépése- et tegyen az dj elmélet tovabbfejlesztésére,'* maga létott hozzd tanainak djratérgyalisihoz. A XIX. szaizadl masodik felében alkot6 tijabb valto- Jogi szer26k is Liebe és Thot!"> — kordbban targyalt ~ eliméletére hivatkozva olyan valt6szerzédést littak a Valt6 mégdt, amely a literalis contractus elvén alap- szik, és ezen szerz6dés a maganjog elmélete ald tarto- ik. KévetSik kizil Bluntschli a valtoigéretet a r6mai stipulatidval tekintette azonosnak,! és bar a valtét forméligyletnek tartotta, de a valtOkOvetelés keletke- zéschez a viliGlevél dtadasat és dtvételét tartotta sziik- ségesnek.!"” Ot kivette Renaud! és Gengler!™ is, Walter struhizdsi szerzdésnek neverte avait," Thdl pedi Iényegét tekintve jrasbeli_ som- maigéretként jellemzi.!"' Plész emiatt scercédési vagy asszegfizetési (géret-elméletnek nevezte Thél elméletét.!" A valts stipukiciGhoz val6 hasonl6se: nak gondolatdt egyébként mind az 1847. évi porosz ItGt6rvény, mind pedig az 1848. évi éltakinos német viltérendszabaly elkészitésekor figyelembe vették.!!> A XIX. szdzad mésodik felében a viltéelmélet- trténet Biener valt6szerzédés-tana dltal kapott jabb lendiiletet. Amellett, hogy Allast foglalt amel- lett, hogy a valt6 analég a rémai stipuldciéra,!* munkdiban tbbszir is ellentmondott azon ail nak, hogy a viltészerz6dés elmélete azonos a valté dtadisinak és étvételének mozzanataval, hiszen a valt6 dtadasét és dtvételét gyakran olyan személyek végzik el, akik személyikben nem érdekeltek kéz- vetleniil a kételezettség elvallalésdban, annak meg- alapitiséban. Szerinte a valt6szerz6dés nem a valt6- level dtadsaban é¢ dtvételében nyilvinul meg, ha- nem azon egyezményben, amely megel6zi a valt6le- vél étadsdt. Az dtadiés esak annak a jele, hogy meg- tértént a megegyezés.''5 Biener tana szerint a valt6- levél maga és annak étadasa nem a valtészerz6dés, hanem e szerz6dés teljesitése.""6 Arra is figyelmez~ fet, hogy azon nézet — amelyet Mittermaier, 9Jog ‘see 10 Eichhorn és Treitschke is vallott, és amely szerint a vélt6 Iényege két részb6l, a pactum de cam- biandob6l 65 a voltaképpeni vilt6-contractusbol all ssze — tulajdonképpen a romai pactum de contra- hendo & a realszerz6dések kiS20ti visconynak felel meg, hiszen itt is re k6tik a szerz6dést, amelynek vélt6i joghatdsai csak annak dtadsdval kezdédnek meg.” Biener valtészerz6dés-tana alapjan a valté olyan szerz6dés, amelynél fogva az egyik szerz6d6 lekdtelezi magit, hogy a mésik szer26dOnek, aki né- la valamilyen értéket megfizetett, azért annak bizo- nyos helyen és id6ben valamely meghatérozott pénzisszeget fog rendelkezésére boesitani. A valt6- figylet tehat lényegét tekintve a valt6utalvany vasér- isa, amelynél szikséges szerz6dési elem a vilté vagy hatirati forgatmény frisbeli kidllitésa és ezen frott forma tényleges dtadésa. Erdemes Biener elmé- letét kézelebbrol is megvizsgalni; a valtdszerz6d hez képest a valt6 a szerz6désb6l szérmaz6 jogtol figgetlen és dnall6, de a valt6bél ereds jog azon ligylett6l is fllggetlen, amely a valté kidllitisinak alapjit képezi. Ezen .alapszerz6dést61” magat a val- t6szerz6dést is meg Kell kiikinbiztetni, mert el6for- dulhat, hogy valtot eldzetes tigylet nélkiil, pusztén a valtéra vonatkoz6 elvont egyezmény kovet- Keztében llitanak ki.!'* Biener a. valtészerz6dést adisvételnek tartja (kivéve azt az esetet, amikor va- lakinek ajindékba adnak egy valt6t), amely sokféle alakzatban fordulhat el6, s6t a sajat vAlt6nal a kibo- csit6 gs az eredeti hitelezd kézitt ez teljesen Jegyzetek. hidnyzik.!! Biener tehit leporolta azt a XII-XIX. szdzad kozbtt sokszor védett és vitatott tételt, hogy a valt6 ,cambium reale”, ,.emptio venditio pecuniae absentis pro praesente”, mely szerint természetére nézve a valté adasvételi szerz6dés.'"° Szerinte ugyanis a valtéiigyletnél gyakran el6fordul, hogy Gruként egy mésik valt6t adnak ét, amely valtét késObb készpénzre viltanak. Azt is emliti, hogy nem szokatlan, ha k6lesdnds kéveteléseket és tartozaisokat valt6kkal egyenlitenek ki, de ezt az esetet csak az idegen valt6ra tartja alkalmazhato- nak.!2! Szdmos korabbi_német valtéjogszhoz (Martens,!?_ Boset,'23 Zimmerl'®4)_hasonléan Biener is csatlakozott azon tanhoz, hogy a valtGat- adas és dtvétel a valt6szerzddés teljesitése, és nem més, mint az ,.instrumentum ex causa cambii” elmélete.'25 Ha komolyan vessziik ezt a nézetet, ak- kor a valt6 dtaddsa az iigylet befejeztét, a véltétarto- zis clenyész6sét jelentené. Ez azonban azért is hely- telen elgondolas, mert a valt6tartozas éppen hogy a valt6 dtaddsdval veszi kezdetét. Jelen tanulményban arra tettem kisérletet, hi felvazoljam azt az vet, amelyet a valtoszerz6d benlétér6l kialakitott elképzelések, elméletek rajzol- tak meg a XVI. és XIX. szdzad k6z6tti periédusban. Mint kittuk, kezdetben a konszenzuilis és redlis con tractus valt6elméletek a valtén kivill Keresték annak Ignyegét, majd a fejlédés kovetkeztében a valtsjogs- szok beliittik: a valt6 Kényege magaban a valtol annak sajatos mindségében rejlik.""6 mi ‘A tanuliminy a Mi fj Bizoussig & a Collegium Hungarieum timogatinival kes7it © Apathy Ls Anyagi és alak wiltdjog. (Budapest. 1884.27. p). 2 Uo, 8 Wagnemé! .Kaulmannstyl", in: Wagner. V. A.: Kritisches Handbuch des in den dtereichisch-deutschen Staaten gel- tenden Wechselrechtes, I. (Wien, 1832, 39. skk) + Degen G.: A vil witénelme a Tesnégibb idOkt6l korunkig (Pest, 1870. 131. skk) 5A Rota kifejezéssel rovidientck eredotilog a7 eayhéri bis ‘20k .cttdientia sacri palatit” nevét. A genovai Rota 1 alapfott birésig volt, amely nagy befolyéssal birt a kereske~ ‘elm é& tengerjog fejl&désére. Dolezalek, G.: Rota, in Handwisterbuch zur deutschen Rechtsgeschichie. 4, Szerk Erler, von A.-Kaufmann, E. (Berlin, 1978, 1150. p. ~ a to vvabbiakban: HRG) © A Decisiones Rotae tbh kétetben is megielent magénmun- kaként, Dolezalek: Rota, 1150. p; w. Apathy, im. 28. p. 7A genovai Rota 90. déntvéaye ugyan kimondja: nudum ‘pactum inter mereatores vim stipulationis obinet”, de 93 ‘dintvényében e7zelellentétes véleményt fogalmaz meg: .ex litera cambi oritur duplex mandatum, alterum erga perso nam, quae debet solvere,alterum vero erga illum, qui debet pecuniam reeipere.” In: Degen, 132. p. XIV. Benedek 1747-ben boesitotta kizte ezen elvet megfo- {galmazé, De synodo dioecesana cfm munkéjat In: Degen, i m.,, 136. . 9 Apathy, i m., 61. p Ub, A campsorok tevékenységét részetesen bemutatja és az stha- luk Kidilitow vatok eredeti szveget hozza: Biener, FA. Weshselesiliche Abhandlungen (Leipig, 1889, 18-28). & tiranigaihrol isd me 1: G. Fi Versich einer histrisehen Entwicklung des watren Unsprungs des Weehseltcchtes (Gottingen. 1797, 10. p.) x Wagner, V- Az ict. 12-19. p. " Plosz mesjeay2i: A vilt6 de Turi seerin wesak annyira te- inthetS vételnek,amennyire a veel eserének. A vata w&- tel egy noménck tekinthetS, ha az ember 27 illatok egy ne- méock tekinthetjih.” In: Plz. Sx A magyar vlgjog KE Kenge (Budapest, 1889, 32. p) "De Turi R:Tractatus de cambis (Frankfurt, 1645). Disp ‘quest, XXIIL: Primo dicit~ Ballus ~ vider eambium con- tractuin pecuniagemtas et yendtae. Nam siut propter diver siltem materiae consist emtio in pecuni, ita et partr si ‘xjear diversas Toc et tempos, ub est solvendum, Ve~ {sta proposto tam in se quam in ratone sui aurea est et tanto vito digna; licet per eum nullo jure probe” In: Avy. 60. SKK © Apithy, im. 61: p *S Bienes. i,m, 159. p "sSavary, J: Az Ordonnanee du commerce (A francia keres- kedelmi torvény) javaslata, 1673. V.efm, inc Apathy. jm. 61.9. U Piész, im. SH. p 4 Degen, im. 140. p “LJ: Anletung_zum grindlichen Verstand des 1713, 8. & 22. p.). Bienernsl 1 jelemt meg. mir 1859-ben, in: Heydiger Heydegserkt Biener, i. m., 168. p. ® Bode, M.: Dissertatio de cambiis (Marburg, 1646) 21 Heydiger, J.J Kurze Anleitung zum grindlichen Verstanddes Wechselrechtes (Frankfurt, 1676) cimimunkijéra Biener hivatkozik, in: Biener, F-A: Abhandlung aus dem Gebiete der Rechtseeschichte. I. (Leipzig, 1846, 168. p) * Biener ehez még azt is hozzatesi: abban is kilinbiik a vit az addsvételtl, hogy a pretium maga a pénz, és ex & distantialocival egyitt megalapozza a vil dnall6 szer76 desi letét, In: Biener: Wechselrechliche Abhandia 168. p. 2 Frank, J, Ch. Instituto iris cambialis (Halle. 1721) % Jelen tanulmsny trgya inkabb a valtselmet-tirténet, nem valiiigylet gyakorlati problénsiinak boncolgatésa, Itdkotclem fSszereplGisl. A Kiboesit: aki a valtban a fizetést fai: a intézvényes:aki- nek a fizetést igérik; az intézvényezet ait a vt kiboess- Aoja fizetésre felsz6it; a bemutats: az a viltdbirtoKos, aki @ alts felmutatisival annakkiizetsét keri az elfogad: az a2 intézvényerett, aki magira vllaa a vii Kétcleretséget a Forgas: aki a vil steuhizza; a forgatmnyos: akite a vilt6t ftruhdztik, é megszerezte a viltcbsl eredd Usszes jos Saladits Kéroly: A magyar masinjog vita (Budapest 1917, 259, p. 262. kk.. 267-269. p.) Ext az idézctet Bienor és Gengler is hozza. In: Biener Wechsclrechilche Abhandlungen. 168, skk. é Gengler, H. G. Ph Letubuch des deutschen Privatrecht. 1 (Evian 1854, 597, p.). Megiegyzéscive! kiewészti Treitschke. GC. Rezension von Einert’s Wechsclecht(Kritische Jabber fr deutsche Rechtswissenschafl. szctk. Richter, A. L. és Schneider. R. 1. Leipzig. 1840, 507-309. p.). Lid meg: pithy, m6. p % V6, Degen. im. 43. p Rulandus, M.: Tractatus de eommissaris et commissionibus eamerae imperals. ML (Frankfurt, 1664, 7. Kony. 2. fee ze) > Rulandus. im. 3.8 » Gryphiander. J Osconomicalegalia, seu de arte acquirend et cooservandi patimonii libri Il. in quibus ius evile priva turn ad rationes oscomodices e litatem rei Familiar aco. rmodatur. I (Bremen, 1662. 26, feezet [De permutats et cambio}. 69. szim). Gryphiander felettéhb megbeestt jo siszként lt Brémaban. de ezen mivét esak habla win fia boesitotta kize. V6. Degen. i m.. 183. p. °° Gryphiander. i. m.. 7 zim, % Stypmann, Fe Tracts de ia Fritz, A-G. Gryphwakl. 165 40-42! szimokban) © Degen. im. 145. . © Heydiger: Kurze Ankeitung, 8, & 22. p. Bart. FJ: Dissettio de negatione contractuum unit um (Leiprig, 1705, 2. §) Barth, FJ: Dissertatio iuris quadriga (Frankfurt-Leipzig, 1708, UI. kanyy, 155. p) % Banh, FJ: Hodegeticaforensiseiviis et criminals (Frank- fart, 1705, 1. fejezet [De processu eambiali. 738. p.). 2 Balimerelsdként 1710-ben, Frankfuribanadta kre vltsr- {neti szempontbel meghsatéror6 munkéjt;etanulmény szer- zie az 1765. évi hallei kiadishor fért hozzi a béesi Nationalbibiothekban. % Bahmer, J-H.: Doctrina de actionibus ad praxim hodiemam accommodiata (Halle, 1765, 664. *Leyser. A. von: Mediation ad Pendectas 13. (Wittenberg, 1717, IL sad) “© ,Cambia illud sunt in commerciis, quod crculatio sanguinis incompore human, Siewi corpus per circulationem sustinetur et cainterrpta languetatque corrumpitur, ita nee commereia, si circulaionem cambiorum demas, florere potuerunt. aque ‘eambia instar pecuniae numeratae esse debent.” Uo. “Lise alabb. a XIX. szizadi vldolmeletekndl Ritter, C. A Exercit. super Assignationis et eambiitassati idea prima et genuine (Leipzig, 1738) naritim et nautico. Seer WV, kotet, 3. 1b. 29, Jog ® Mavénok LV. $-ban példsul Ritter ugyandgy fogalmazta meg 4 valtélényegt, mint azt Leyser tte. Heineccius: Elementa juris cambialis (Amsterdam, 1742), v6. Biener: Weehselrechtliche Abhandlungen, 169. p. "Ax 1775, évi lengyel viltswrvény 8. §-a mondja ki e7t Scherer. Ph. C.: Handbuch des Weehselechtes, 11. (Frank- furt, 1800. 339. p.). z Die allgemeine deutsche Wechselordnung_ mit ina und Erliterung (Leipzig, 1848, XVI. p). é C+ Das Weehselrecht nach dem’ Bedirfnis. des ‘Wechselgeschifts im 19. Ih. (Leipeig, 1839, 23. p) + Bzen szeradéscket vari conivactusként jlole mes. jolezve hoay soktéle szerz6dést rejthet magiban, pl. Gnsllé szerz désnek tekintette a kislli6 65 az imézvényes.iletve a bemu- {a6 é ar eliogadé kizétti szerz6déseket. Vi. Biener: Wechselrechiiche Abhandlungen, 369. p “ Plosz szerint Heineccius az frisbeli viltészer26d6st kill. bobntete meg a s-dbel viltészere6dést6: Pls, 52 p. Degen, im, 152. Cambium est negotium ex yaris contatibus eonflatum. quo ieredenitus liters eambialibus summa Titio uno loco mime. ata a Mevio arrest vinculo constrictum" Degen. im. 153. p 3" Apathy: Heinceeius Elementija ej. 98.11L. fej 6.11. 15. 65 17. Sra hivatkorik. In: Apithy. 61. ssk © Degen, 152. p. 5 Siegel. J.G.: Finleitung zum Weehselrecht (Leipvig. 1743.8 $): ve: Apithy. 62. p. % Siegel. JG. Einleitung. 87. p % Siegel. J. G.: Corpus juris cambialis das ist vollstandige Sammlung deve... in’ Europa dblichen Wechsclordaung (Leipzig. 1742-1764) mivéte Biener hivathovik: Biener: Wechselrechtliche Abhandlunges Eisenhart J. F Institut ju 17. eim 5. §). © Briichting. D. A: Unterricht des Wechselrechtes (Leiprig 1747); okdatszim néiktlhozza: Deven. 154. p Schmidt. J. Ls Ausfahrliche -Abhandin; “Miinesorten in welche eine Geldsehuld abut 1762, 257.) © Riecius. Cu 1779-1781), ar vilijogi irodalomb Szladits az albbiak szernt kulnbsrtet mew: a sajat vilt6 kidd elsSsorban a mag iretét llenben az ideyen vil kilt cl- Gr. hogy afizetést mis. degen személy fosja tojesteni. Szerite a sat vals kitelervény. a2 idogen Vl pedig utalvdny. Slats i. m.. 259. p, © Matematikuskent és czy hamburgi Kereskedelm iskota tan raként fogott hozzi a vélt6_kutatisihor, Biener: Wechselrechiliche Abhandlungen, 171. p © Apathy, im. 62. ®Blisch, JG: Zusitze 2 seiner theoretisch-praktischen Darstellung der Handiung in ihren mannigfeltigen Geschiften. L. Hamburg, 1797-1798, 6, fejezet 4-6. §). Busch, J-G.: Abhandlung ber’ den Ursprung des ‘Wechserechtes. I. (Hamburg, 1784, 377. p.) © Selchow. J. H. Ch, von: Grundsitze des. Wechselrechies Gottingen, 1758, 26. és 34 §). “ Pittmann, J. L. E: Grundsitze des Wechselrechtes (Leipzig, 1805, 9; Runde, J. F Grundsitze des gemeinen deutschen Privatrechts (Gatingen, 1801, 224. p.). Biener ide sorolia még Pittman: Grundaiiges des Wechselreches (1784) cimt is: Biener: Weehselrechtliche Abandlungen, 171 1775, Ge Exercitat. jusis camb. (Géuingen, P. © Degen, jm. 156. p. % Martens. im. 19. §. © Martens, G. F: Grundriss des Handelsrechtes, imbesondere ‘des Wechsel- und Seerechtes (Gattingen, 1820, 7. §). A pactum de eambiandot és a Vil6levél tadésnak, stv nJog Jének mozzanatit Mittermaier(1821-ben) és Eichhorn (1823. ban) is élesen megkilonbdztette egymast6l. Biener ‘Weehselrechiliche Abhandlungen, 172. p. 7 Wagner, i. m. 146., 150., 161., 170., 184., 189-191., 196, 239. p. 7 Knorre, E. F Exercitationes de vera natura ac indole con- tractus cambialis in eambio trassato. VI. (Halle, 1752. 14-19, §) és Koschak, Az Das dsterreichische Weehselrecht (Graz, 1808, 51-85. p.). 75 A eémai fsbeli szer7Gdésekx6 bvebben list: Babjk L: A inyvviteli szokisok és a ltterilszerzddések kapesolata a Rémai Kéztérsasig korsban. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Scetio Juridica et Politica, Tomus XVI. (Miskole University Press, 2000, 60-65. p.) % PI, Degen. i. m 169. p. 78 Scherer, Ph. C.” Handbuch des Wechselrechtes. IIL (Prank: fur, 1801, V. rész: Weehseleontract, 7. §, 38-340. p). Runde, J, F: Grundsitze des’ gemeinen deutschen Privatrecttes (Gottingen, 1801, 224-233. §). 7 Biener: Wechselrechiliche Abhandlungen, 368. p. 7* Eichhorn, C-F: Einleitung in das deutsche Privatrecht (Gottingen, 1823, 129. §). ” Pohls, M.: Darstellung des Wechselrechtes nach gemeinen und ‘hamburgischem Rechie, und nach den sten handelnden Staaten Europas (Hamburg. 1829, 243. ) 8 Martens A Grundrss... 76. §-ban at isa, a viltészerz6dés 8 skiboesité skal wrtént stadissal lesz bofejezett 8 Biener: Weehselrechiliche Abhandlungen, 368. p, © Apathy. im. 63. , © Mitermaier, C.J. A Grundstize des gemeinen deutschen Privatrechts mit EinschluB des Handels-, Wechsel und Scotechies (Regensburg. 1830. 231. §). “Treitschke. G. C Alphabetische Encyclopiidie der Wechselrechie und Wechselgesetzts(Leipvig, 1832. 1. kikel 153. p), SS Biener: Wechselrechtliche Abhandlungen, 368. p. % Apathy. im. 65. p SThol, H.: Handelstecht. I Das Weehselrecht (Gottingen, 1847, 181-185. p.) v8. Apathy. i. m.. 65. p Uo. © Degen havrnilja ext a kifejezést: Degen, jm. 174. p. Ue SU Einert papiepénz-elméletét fowtalja Gssze:Biene ‘Wechselrechiliche Abhandlungen, 304-306. p, °Binert, C: Das Weehselrecht nach dem Bedifniss des Weehselgeschiftes inv 19. Ih. (Leipzig. 1839, 98. p) Binert, m3. Binet im. 5.8 95 Binet i,m. 8-9, §. Eines zen gondolaattkrOvi—27 6 tor- ‘ényjavasata (Eine. C: Ent einer Wechselordnung fr das Kénigreich Sachsen, Dresden und Leipzig, 1841) alapjn ellogadott a Szisz Kitdlysigban 1842. évben kibocsétott vilttorvény 6, $a: a valédh vlsnak az a rendelotse hogy (int maginszemély hitelén alapal papirpénz)fizetés estkzkéntforgatassék” In: Degen, i m., 183. p. é Thol: Das Handelsecht I, 21. p. % Plz, im. 53. p. 2” Binet 88. § 9% Binet elmeleténckKriija mellett az abl levonhatS ki- vetkeztetéseket foglalja éssze Biener: Wechselrechliche Abhandlungen, 303-319. p. © Apathy, im. 68. p 100 Liebe, Fs Die allgemeine deutsche Weehselordnung mit Einleiung und Erliulerung (Leipzig, 1848); u: Enowurt 12 einer Wechsclornung fir Braunschweig (Leipzig. 1842, 31-13, p.): 6: Entwurf einer Wechselomung flr das Herzogtum Braunschweig sammt Motiven (Braunschveig 11843). Lice ezen javasataalapjn keszitetek el6&s fogad tak el a braunschoveigi vélGtrvényt 1843-ban, Thdl: Das Handelsrecht Il, 22. p. V6: Biener: Wechselrechtliche Abhandlungen, 361. p.é Apihy. im. 32. p 101 Plgsznil,fordlaetus elméletként” jeenik. meg, és kUGsen hidinyosnak tar, mer Liebe nem fii ki benne a vilttigy- Tet rej, sm annak a szer26dés6l vale kilonbsabseast Plosz, im. 54. 1 patiy, i m., G4. p. Meajcayzend6, hogy a vilészerzédés formélis természetét Savigny mar korabban. felismerte: Savigny, F.C. von: Vermischte Schriften. 1. (Berlin, 1850 206. p) 1 Biner, C+ Uber das Wesen und die Form des Literal- Conractes, wie dieser zur Zeit der_justinianisehen Gesetzgehung ausgcbilder gewesen, und Vergleichung des- selben mit dem Weehsel Leipzig. 1852). 1 Liebe gondolatmenetébsl egyédként az szithetS le, hogy nem is érette Einen ij tandnak exész Kenyeget. Lisd Liche idézet mavet 41. p. 1s Bienen: Weehselrethiliche Abhandlungen. 368. p. \w Bluntschi, J. K: Deutsche Weehselordnung (Erlangen, 1852, 5-9. p). pithy. im. 66. Yo Renaud, A: Lehrbuch des Weehselcchtes (Giessen. 1868, 11. §}; Renaud Knyegében Tho viltéolméetét valloua: v8, Apathy, im. 65. skk " Genglet. H. ©. Phs Lehibuch des deutschen Privatrech. Erlangen, 1854, 609-613. WoWalter, Fs System des gemeinen deutschen Privatrechts (Bonn, 1855. 331.65 342. §) 8TH H.: Das Wechnelrecht (Leipzig, 1878, 180, & 216. §). 2 Post im 38. "© Biener: Weehselrechtiche Abhandlungen, 361. ps Phive 8. ‘A magyar viltéjog kézikinyve (Budapest. 1889. 26. p.) 6 ‘Apathy. im. 33. p "14 Biener: Wechselrechiliche Abkandlungen, 360. p. 8 V6, Savigny, F.C. von: System des heutjgen rmischen Rechts. Ill (Berl 1» Biener: Wechselrechil 1840-1849. 313. p). he Abhandiungen. 168. 65422. p 11-V6, Martens: Grundrss... 75. § & Walter im. 66. "WS Biener: Wechsclrechiliche Abhandlungen, 376. és 379. p, 'W Biener: Weehselrechtiche Abhandlungen. 376-378. pu: v6 pithy cm. 66. p. 129 Biener hansilyozza, hogy a valléndl is az. adisvételi seet7d ddés saikséuképpenielemei jelennck meg (consensus, res, pretium), de abhor még olyan egyedh jllemk is tarsulnak mint az, boay az deu maga a pénz,é fennsll a distant locd kavetelménye. Mindezen .mellkkorilmények” teszik onl- 16 szers6déssé a valuészere6sést. Biener: Wechselrecliche ‘Abhandhungen, 168 p "Biener, FA’: Abhandlung aus dem Gebiete der Rechisgeschichte, I. (Leipzig, 1846, 91-97 p.); 6. Treitschke, G. C2 Alphabetische Encyclopie der Wechselrchte und Wechseleesetate Il. (Leipzig, 1832, 680. p.). "2 Martens: Grundiss.. 75.§ 5 Boset, J. E. von: Der Wechseleontract nach seiner his torischen, teleologischen und philosophischen Ansicht (Praha, 1812, 33.§). 4 Zimmerl, J.-M. E. von:: Anleitung zur Kenntnis des Wechselrechtes (Wien, 1821. 12. §). "5 Biener: Weehselrechliche Abhandlungen, 168 p.zerb jogi forrdsok szerint mar a XI szézadban S megjelentek a személyenként eltérd stituszok és jogositvinyok. Nemanja Istvinnak, a kézép- kori szerb uralkodohaz alapitjanak egyik, a Hilandar-kolostornak cimzett kivéltsdglevelében a kévetkez6k olvashatok: ,Es ha barki a kolostor szol- kai vagy jobbigyai koztil elszkne a Nagy Zsupantél vagy barki mast6l, kiildjék vissza; ha a zsupain job! ayai_szdknének a kolostor birtokara, ismét csak Klildjék Oket vissza."! Ezek szerint a szerb parasztok mar ekkorra elvesztették a szabad koltézés jogat, és az egyhdizhoz vagy a Nagy Zsupdnhoz (az uralkodé- hoz) vagy valaki méshoz (egy nemeshez) tartoztak. A kirdly, Nemanja Istvan a ,Zigai Aranybulld”-ban (arany pecséttel elldtott kirilyi bulléjaban) egyértel- mien kilénbséget tett a nemesek (vlasiela) és a »szegény emberek” (ubodi fiudi) k6z6tt. Ugyanazon seabilysértésekre tisztséet6l (protivu rodu) és szir- mazist6l (protivu sanu) fiigaden a kirily eltérd biin- tetéseket rendelt alkalmazni. A bulla a nemességen beliil is kilnbséget tett az urak (vlastel) és az egvéb katonak (voinik, val6sziniileg alacsonyabb rend ne- messég) koz6tt. A ,szegény emberek” csoportja pa- pokra (popovi), viachokra (figeésben 616 pasztorok- ra) és jobbigyokra (szerbill egyszertien fiudi, ,embe- tek”, homines)? oszthat6. A fenti forrésok megkérd6jelezhetetlenné teszik, hogy a XIIL szizadi Szerbiéban tobb tirsadalmi o Lily Iétezett, amelyeknek korintsem voltak egyenl6 jogaik. A XIV. sedzadban, kilndsen Dusan Istvin Wrvénykinyvének kihirdetése utin, a térsadalmi egyenlotlenség tovabb nétt, igy mar négy osztilyrl beszélhetiink: 1, nemesek (vlastela); 2. kézrendiiek (sebri); 3. polgdrok (gradani), 4. idegenek (stranci). Ebben a rovid tanulmanyban csak a nemesséz jogi helyzetét fogjuk vizsgalni. ELNEVEZES lastela (nemesség) volt az a kifejezés, amellyel a kSzépkori Szerbia privilégiumokkal bird oszté- lyat illették, Etimoldgidja szerint a viast (hatalom) sedb6l szérmazik, tehat a vlastela (egyes szimban viastelin) azon személyek Osszességét jelenti, akik miisok felett hatalommal rendelkeznek.* A viastela s26 eldszér Szt. Sabba Nomokdnonjéban (1220) tint fel, amelyben a girdg &pyoutoc kilejezést ey fordi tottak, mint vlastel, boliar és knez.* A ,ZiGai Arany- bullé”-ban (1220) a fels6 osztilyt a vlastela (nemes- ség) néwel illették, mig a t6bbi lak6t alacsonyabb rendiinek tekintették (18., 19., 27., 28. cikkely).° A. kifejezést a XIN. szizad els6 felét6l altalénosan hasznéltak. Példdul Szent Sabba a vranjinai Szt. Miklds-kolostorhoz intézett _kivaltsaglevelében (1233) mds nemesekrél (mom patacresmup)® szélt. A kés6bbi jogi téreyd dokumentumokban ugyancsak eat a kifejezést hasznéltak, tehdt azt mondhatjuk, hogy a XIII szizadtol fogva ez szimit elfogadottnak. _ Jog Srdan Sarkié: A nemesség helyzete a kézépkori szerb jogban Egyes szerb forrésokban néhany nemesre a boliar kifejezést haszniltak, amely Bulgariéb6l szarmazott, s ott és kiiléndsen Oroszorszdgban a privilegizélt, felsobb osztilyt illették vele. A sz6 egy olyan sze- mélyre utal, aki jobb, mint masok (boli, miliores, optimatum unus)", de inkabb irodalmi, mint jogi sz vogekben haszniltak. Példdul a Radoszlav kirdly és Dubrovnik virosa k6z6tti szerzbdésben (1234. febru- ar 4.) a kindly’ boUarjaim” (Goxaps xpanesscrea un) sz6kapesolat szerepel.® A kifejezés megtaldlhaté Dusan Istvan kirdlynak a Hilandar-kolostorhoz inté- zett kiviltsdglevelében (1340. februdr), valamint a Szent Sziizr61 nevezett tetovoi kolostor ingatlanjegy- zékeben (1346).? Ezzel szemben a Szt. Istvin-kolos- tor oklevelében (70. cikkely) és a Degani Oklevélben (39. cikkely) a boljarok alatt a kolostor szolgaléinak egy csoportjat értették.” A boljar kifejezéssel, a vlastela szohoz képest, igen ritkin taldlkozunk a for rasokban. A bizinci irdk a szerb nemesek megnevezésére mis kifejezéseket haszniltak, példdul dvvaroi, Heyakdvonor, —ebmarpidar, —&protor, Trav mpayuarwy apxovrec, émavers, ev edyeveia Aaumpvvonevor, avyxAntiKoi és Kiiléndsen of év téner. A szerb nemességre vonatkoz6 elnevezések ilyen bésége a gordg nyelv igen kifejez6 voltabol, il letve abbol fakad, hogy a bizanci irok igen elszintan fitogtattak klasszikus miiveltségiket, TARSADALMI HELYZET MM eramatatia obban a nemeasés (vartela) ma gas tirsadalmi pozicidjat, mint azok a doku- mentumok, amelyekben az uralkodo a rokonai ko- zOtt emiliti Gket. Példéul Viadiszlév kirélynak a bistrikai Szent Sziiz-templomhoz intézett bulléja (1234-1243) a kovetkez6ket irja: ,senkinek sines ha- talma afOlott, amit én adtam e templomnak, sem a fivéreimnek, sem az unokatestvéreimnek (bratuéedi- je), sem més rokonaimnak és a nemeseimnek (ni ‘moji viasteli)”."! Milutin kirilynak a Hilandar- kolostorhoz cimzett oklevelében (1300 kériil) a kévet- kezOk olvashatok: és ha barmely nemes (i viastelin Kto Ijubo) vagy valamely rokonom bemegy oda [ti. a kolostor birtokara}, és elvisz valamit, fizessen ne- kem, a Kirdlynak tizenkét dkr6t”.!? 1334 koriil DuSan Istvan kirily ugy rendelkezett, hogy a raguzaiaktol senki sem vehet el semmit a beleegyezésiik nélkiil. A Kés6bbiekben tbbek kézétt azt mondja, hogy ,senki sem vehet el toliik (ti. a raguzaiaktdl] semmit fizetés 13