V�r�s milli�rdosok

Elosz�
1990 tavasza. Feledhetetlen pillanatok. Megalakult az Antall-korm�ny, �r�m�nnep az
orsz�gban. Optimizmusunk az egekig �r, legyozt�k, elkergett�k a kommunist�kat.
Tudtuk, hogy neh�z esztendok v�rnak r�nk, de megingathatatlanok voltunk hit�nkben.
A neh�zs�gek az�rt vannak, hogy legyozz�k azokat. S mi biztosan legyozz�k, mondtuk.
T�rt�nelm�nk sor�n, tal�n elosz�r, nem mi lesz�nk a vesztesek. Mondom, ezt hitt�k.
Pedig ha tudtuk volna, amit az�ta t�bb�-kev�sb� ismer�nk m�r� Ha tudtuk volna, hogy
m�g 1990 elott � m�sok �s m�shol � m�r r�gen d�nt�ttek a sorsunkr�l. D�nt�ttek a
szabads�gunkr�l. Arr�l, hogy megint rabszolg�k lesz�nk. A p�nz �s a rabl�k
rabszolg�i. Akkor, amikor mi m�g az utc�kat j�rtuk nemzetisz�nu z�szl�val a
kez�nkben, amikor Erd�ly falvai�rt t�ntett�nk, amikor egyre felszabadultabban
�nnepelt�k a mi m�rcius 15-�nket, igen, akkor, a nyolcvanas �vek k�zep�n, a
maffiavil�g m�r felosztotta Kelet-K�z�p-Eur�p�t. A KGB, a Cosa Nostra, a szic�liai
maffia m�r akkor d�nt�tt a keleti t�mb 450 milli� lak�j�nak vagyon�r�l. D�nt�tt
arr�l, hogy elveszi tol�nk, amit magunk�nak hitt�nk. Ehhez sz�vets�geseket keresett
�s persze tal�lt is. Kirabl�sunkban partner�kk� szegod�tt a volt MSZMP
vezetog�rd�ja. T�z �v alatt h�szezermilli�rd forintot, hat �v magyar k�lts�gvet�s�t
lopt�k ki a zseb�nkbol. Kialakult a M�t�-birodalom, a caol�s Nagy Imre birodalma.
Tok�ss� lett a szakszervezeti �rdekv�do Schalkhammer Antal, a Veszpr�m megyei volt
KISZ-es elso titk�r Szekeres Imre, az �nmag�t szoci�ldemokrat�nak hirdeto Csintalan
S�ndor, a fotexes B�kesi L�szl�, a K�d�r-korszak b�nya�gyi minisztere, Kapolyi
L�szl�. Ok lettek a v�r�s milli�rdosok. R�luk sz�l ez a k�nyv. �s persze r�lunk, a
becsapottakr�l, a kisemmizettekrol. A hitben gyarapod�kr�l, vagyonukb�l
kiforgatottakr�l. Tanuls�gos t�rt�netek, amelyek szenvedoi mi vagyunk. Tanuljunk
h�t ezekbol v�gre. M�g minden�nket nem lopt�k el.

Lakatos P�l

MAGYARORSZ�G AZ OLASZ ALVIL�G� LETT

A maffia �jra felosztotta a vil�got

� T�bb mint negyven�ves kommunista diktat�ra ut�n a megv�lt�st v�rja a magyar n�p.
Az idopont 1988. V�gyainkban tal�n m�r egy m�s vil�g �l, �s a k�r�l�tt�nk zajl�
esem�nyek fel-jogos�tanak benn�nket arra, hogy hihess�nk a m�sik vil�g
bek�vetkezt�ben. Mi, magyarok teh�t k�sz�l�nk erre. De k�sz�l a vil�g, hogy
benn�nket megszerezzen, becsapjon, hogy va-gyonunkat megcsapolja. Mif�le
osztozkod�s zajlik 1988-ban a magyar n�p tudta n�lk�l, de a magyar vezetok
k�zremuk�d�s�vel Eur�pa-szerte?

� Ez az osztozkod�s vil�gszerte zajlott. Magyarorsz�gon ebbol csak azt �rezt�k,

hogy v�lt�s van: K�d�r J�nos rendszere megbukott, k�vetkezett Gr�sz K�roly, majd
ut�na gyorsan N�-meth Mikl�s lesz a minisztereln�k. Kics�szik az MSZMP kez�bol a
hatalom, l�trej�nnek a reformk�r�k. Mindenki szabadabban besz�l ekkort�jt, �s
megsz�letik egy sarkalatos t�rv�ny, az 1988. �vi gazdas�gi t�rsas�gokr�l sz�l�
t�rv�ny, az �gynevezett hatos, amely t�rt�nelmi l�pt�ku, csak �pp a magyar n�p nem
tudja, mi van benne.

� Mit mond ki ez a t�rv�ny?

� Azt, hogy szabad a v�s�r. Ez egy �nprivatiz�ci�s, �ls�gos t�rv�ny. B�r az �llami
tulajdon v�delme ekkor m�g alkotm�nyban r�gz�tett, az eml�tett hatos t�rv�nnyel
sz�tz�zz�k az �gy-nevezett sztalini alkotm�nynak m�g ezt a viszonylag norm�lis
rendelkez�s�t is. Eszerint b�r-milyen m�don lehet a vagyont apport�lni, b�rmilyen
�rt�ken, egyszem�lyes, k�tszem�lyes kft.-kbe, ak�r milli�rdos �rt�ket is. Mondok
p�ld�t is: 980 milli�s k�nyvszerinti �rt�ket egy-milli� forint�rt apport�lnak,
amelyet ut�na term�szetesen mag�nvagyonk�nt tov�bbforgatnak 1989-90-ben. Teh�t a
t�rv�ny felt�teleit a gazdas�gi, a banki, a KISZ-lobby, a j�l f�lk�sz�lt, Nyugatot
megj�rt bank�r-lobby m�r �nmaga haszn�ra forgatja.

� Besz�lj�nk m�g 1988-r�l, arr�l az idoszakr�l, amikor N�meth Mikl�s lesz

Magyarorsz�g minisztereln�ke.

� K�d�r J�nos ekkor m�r eltunik, igaz Horn Gyula mond m�g egy besz�det az MSZMP KB-
�l�sen, ahol k�zli: f�lh�bor�t�, hogy egyesek m�g K�d�r J�nost is merik kritiz�lni.
Egy rend-k�v�l r�vid, agressz�v, rossz korszak j�n, Gr�sz K�roly
minisztereln�ks�ge, a haza �megmen-t�se� program, teli �res jelszavakkal. �s ekkor
elor�bb l�p az ifj� tit�n, N�meth Mikl�s. O lesz a minisztereln�k. O m�r szak�rtoi
korm�nyk�nt hirdeti kabinetj�t, tev�kenys�ge azonban a legs�t�tebb r�sze �jkori
t�rt�nelm�nknek. Ekkor sz�letnek meg az �nprivatiz�ci�t enged�-lyezo szabadrabl�si
t�rv�nyek, ekkor t�rt�nik meg a sajt� teljes letarol�sa, az �rott sajt� �npri-
vatiz�ci�ja. A t�rt�nelem �s az ido �ltal�ban mindent megsz�p�t, ezt az idoszakot
azonban k�ptelens�g megsz�p�teni. Rendk�v�l cs�ny�ra siker�lt, m�rhetetlen k�rokat
okozott a tov�bbi privatiz�ci�ban. Egyszeruen nyak�ba l�kt�k a f�lk�sz�letlen
magyar �s a kelet-k�z�p-eur�pai orsz�goknak Nyugatot, a toke felt�tlen tisztelet�t.
Azt azonban � sz�nd�kosan � �szre sem vett�k, hogy ezek az �gynevezett tok�sek
piacot venni j�ttek ide, sajn�latos m�don a hazai politikai elit seg�ts�g�vel.

� Ha m�r N�meth Mikl�s neve sz�ba ker�lt, �s ennyire meghat�roz� szerepe volt 1998
�s '90 k�z�tt a k�sobbi sorsunk alakul�s�ban, elmondok egy t�rt�netet. Amikor
elosz�r hallottam, megd�bbentem, de musz�j volt elhinnem igazs�g�t. Egy
orvosprofesszor mes�lte el nekem. Ez az az idoszak, amikor Gr�sz K�roly s�lyos
r�kbeteg, t�bb vesemut�ten is �tesett. Ez a profesz-szor v�gezte a mut�tet. Bizalmi
kapcsolatba ker�lt Gr�sz K�rollyal, aki elmondta neki, hogy a politikai �talakul�s
idoszak�ban egyetlen emberben csal�dott igaz�n, az unoka�ccs�ben, N�-meth
Mikl�sban. Teh�t Gr�sz azt �ll�totta, hogy N�meth Mikl�s az unoka�ccse! Elmondta,
hogy a mindent eld�nto politika bizotts�gi �l�s elott, mikor a t�t az volt,
megmarad-e vagy sem az MSZMP, N�meth Mikl�s mindenben ot t�mogatta, ott bent
viszont h�tat ford�tott neki, szembefordult vele. Erre mondta Gr�sz, hogy ot m�g
senki nem csapta be annyira, mint N�-meth Mikl�s. Meggyozod�se, hogy N�meth Mikl�s
az�rt futhatott be gyors karriert, mert az o unoka�ccse.

� Nekem azt mondta Gr�sz, hogy N�meth Mikl�s a legkedvesebb rokona. H�romszor
besz�l-tem 1995-ben a m�r nagyon beteg Gr�sz K�rollyal, az o k�r�s�re. Soha nem
felejtem el, akkor azt mondta: ��nnekem m�r nincs mi�rt hazudnom, mert tudom, hogy
meghalok�, �s valahogy meg is b�k�lt. N�meth Mikl�sra nagyon m�rges volt, m�g
betegs�g�ben is indulatba j�tt, s azt mondta r�la, hogy egy cs�sz�-m�sz�, aki soha
nem mondott elore v�lem�nyt, hanem mindig megv�rta az eroviszonyok alakul�s�t.
Amikor pedig o is a karrierje �tj�ba �llt, �term�szete-sen� ellene fordult.

� Akkor most t�rj�nk vissza megint 1988-hoz, a vil�g �jrafeloszt�s�hoz. Mert

nemcsak n�lunk k�sz�lodtek a rabl�hord�k, hanem m�shol is.

� Akkor m�r lehetett l�tni, hogy a gazdas�gi verseny �s ennek erej�bol sz�rmaz�
katonai ver-seny gyoztese az Amerikai Egyes�lt �llamok �ltal vezetett NATO �s a
nyugat-eur�pai piac-gazd�lkod�s. A Szovjetuni�t ebben az idoszakban egy rendk�v�l
nyitott ember vezette, Gor-bacsov, aki ezt a felismer�st elfogadva tudta, hogy a
t�rs�gben a tov�bbiakban nem lehet szo-cializmust j�tszani. Nem megfeleloek az
�rdekviszonyok, nincs benne demokr�cia, teh�t a szocializmus �nmaga ellen muk�dik.
De mindezt j�l l�tta a saj�t h�rszerz�se, a vil�g egyik legerosebb, legr�gebbi �s
legszervezettebb h�rszerz�se, a KGB. Ennek vezeto tisztjei nemcsak tan�csokat
adtak, hanem inform�ci�kat szereztek �s vontak el a szovjet politikai vezet�stol.
1988-ban a szervezett alvil�g cs�csa m�r tudta, hogy n�gysz�z�tvenmilli� ember
vagyon�t az elk�vetkezendo �vtizedben mag�nos�tj�k, magyarul: m�sf�l nyugat-eur�pai
m�retu vagyon ker�l mag�nk�zbe. Felk�sz�lt a KGB ukr�n �s orosz vonala, a Cosa
Nostra �s a klasszikus eur�pai maffia, az olasz maffia, amelyikrol ismert, hogy
mennyire be�p�lt az olasz gazdas�g-ba. A szervezett alvil�g mintegy �tsz�zmilli�rd
doll�rt elk�l�n�tett a n�gysz�z�tvenmilli� em-ber vagyon�nak megszerz�s�re, amely,
ha az �sv�nyi kincseket is belesz�m�tjuk, n�gy eur�p�nyi vagyon. Ilyen osztozkod�s
a vil�gt�rt�nelemben m�g nem volt. Magyarorsz�g volt a c�lorsz�g, az�rt, mert a
legnyitottabb volt, a legszabadabb barakk, �s az 1988-ban megindult gazdas�gi
t�rv�nykez�s m�r egy �vtizedes gyakorlatra tekintett vissza. Hisz eml�kezz�nk
vissza a gazdas�gi munkak�z�ss�gekre, a kft.-kre, a polg�ri jogi t�rsas�gokra. A
nyolcvanas �vek elej�tol Magyarorsz�gon v�llalkoz�si szabads�g volt,
kizs�km�nyolhattuk magunkat. A technik�k m�r ki voltak tal�lva a v�llalati
gazdas�gi munkak�z�ss�gekben, a kissz�vetkeze-tekben az �llami �s a sz�vetkezeti
vagyon mag�nos�t�s�ra. Megvoltak a kitaposott utak.

� Ebben az alvil�gi osztozkod�sban, ha a privatiz�ci� kezdeteit n�zz�k, az olasz

maffia kapta meg Magyarorsz�got. A n�v�nyolajipar a privatiz�ci� sor�n olasz k�zbe
ker�lt, a cukoripar szint�n. Olaszorsz�g teh�t, pontosabban az olasz maffia,
megkapott benn�nket.

� Nagyj�b�l az olasz alvil�g, amelyik nagyon egybenott a nyolcvanas �vekben az

olasz politi-kai elittel, megkapta a t�rs�g egyik legerosebb j�ved�ki term�kei, a
cukor �s a szesz egy r�-sz�t, valamint a n�v�nyolajipart, amelyhez �tsz�zezer
hekt�ros f�ldintegr�ci� tartozott. Ez a ter�let teh�t '91-ben rendk�v�l gyorsan,
t�rv�nytelen�l �s alkotm�nyellenesen ker�lt olasz k�zbe. Megkezdod�tt a harc a
vagyon�rt. A magyar m�diumok azonban nem k�z�lt�k azt, hogy p�ld�ul a Feruzzi-
kl�nt, amely a magyar n�v�nyolajipart kapta meg, Olaszorsz�gban a saj�t maffi�ja
kiv�gezte. Az orosz maffia a fegyveriparban lett tulajdonos, a Magnexben. De a
bankrendszerbe, a br�kerrendszerbe bet�ro alvil�gi k�r�k sem voltak magyarok.
Ezeket per-sze befektetoi k�rk�nt emlegett�k, s ennek a befektetoi k�rnek senki, de
senki nem vizsg�lta meg az eredet�t! �rdekes m�don a titkosszolg�latoknak is a
kipr�b�lt ter�let�v� v�ltunk, hisz a St�si szerezte meg p�ld�ul az Aut�kert� De
milyen seg�ts�ggel? Tevoleges miniszteri k�z-remuk�d�ssel.

� Ki volt ez a miniszter?

� Az akkori privatiz�ci�s miniszter, Szab� Tam�s. aki seg�ts�g�l h�vta Csepi

Lajost, az �V� �gyvezeto igazgat�j�t. Ok ketten olyan szerzod�st k�t�ttek, ha a
vevo nem fizeti ki a v�tel-�rat, akkor �venk�nt t�zmilli� m�rk�val cs�kken a
v�tel�r. Ezek a szerzod�sek term�szetesen megvannak nek�nk. Ez annyira hihetetlen
�s nevets�ges volt, hogy amikor a minisztereln�k �rnak, Antall J�zsefnek bevittem
ezt a faxot, azt hitte, viccelek. K�sobb azt�n kider�lt, hogy ez messze nem vicc.
Az �rt�kveszt�s az Aut�kern�l mai re�lis �rt�k�n sz�molva k�r�lbel�l
huszon�tmilli�rd forint. Erre mondjuk azt, hogy spont�n privatiz�ci� Egy�ltal�n nem
volt spont�n. Muk�d�tt a szervezett alvil�g, amelyben az a vesz�lyes, hogy
rendk�v�l gyorsan tud d�nteni, nincs kontrollja, hat�konyabb mint a politikai elit,
�s r�ad�sul rajta kereszt�l a kor-rupci� el�rasztotta Kelet-K�z�p-Eur�p�t. A maffia
azt�n, mint tulajdonos, a saj�t eroszakos m�dj�n h�d�tja meg folyamatosan � a
p�nzmos�son, az ingatlanok megszerz�s�n kereszt�l, a robbant�sokon, a fegyvereken
kereszt�l � Nyugat-Eur�p�t is. �s ez m�g nem az �t v�ge.

� N�meth Mikl�s az �talakul�s minisztereln�ke, a '89-es nagy hat�rnyit�. Ez a k�p

alakult ki Gr�sz K�roly unoka�ccs�rol. S�klaky Istv�n k�zgazd�sz azonban �ll�tja,
hogy a szocialista politikus k�zismerts�g�t, a nemzetk�zi p�nzvil�gban ma is fennen
�velo karrierj�t eg�szen m�snak k�sz�nheti. Kezemben van S�klaky Istv�nnak egy
nyilv�noss�g el� m�g nem ker�lt �r�sa, amelyben az egykori minisztereln�krol a
k�vetkezok�ppen �r a c�mben: N�meth Mikl�s, az �jragyarmatos�t�s kulcsembere.

� Ma m�r teljesen nyilv�nval�, hogy a klasszikus gyarmati rendszer megsz�ntet�se

ut�n a nemzetk�zi p�nzvil�g nagyon �tgondoltan, szakszeruen �s eredm�nyesen
v�grehajtotta a vil�g �jragyarmatos�t�s�t. Ez annyib�l �j, hogy jogilag nem ny�l
hozz� a gyarmatos�tott �llamok szuverenit�s�hoz, val�j�ban azonban gazdas�gi
eszk�z�kkel, nevezetesen az elad�s�t�ssal, az ennek alapj�n t�rt�no zsarol�ssal �s
a gazdas�gpolitik�nak a nemzetk�zi Valutaalap r�v�n val� meghat�roz�s�val f�ggo
helyzetbe hozta ezeket az �llamokat. Ezt a helyzetet pedig arra haszn�lja ki, ami a
klasszikus gyarmatos�t�snak is a c�lja, hogy az ott termelt �rt�keket kiszi-
vatty�zza, min�l nagyobb m�rt�kben. Ebbe a st�tusba ker�lt a szovjet birodalomb�l
val� kiv�-l�sa ut�n Magyarorsz�g, �s ennek a kulcsembere N�meth Mikl�s, amit k�sz
vagyok igazolni.

� N�meth Mikl�s 1987. j�nius�t�l az MSZMP K�zponti Bizotts�g�nak gazdas�gpolitikai

tit-k�ra, majd 1988. osz�tol '90 tavasz�ig minisztereln�k. De ha a tev�kenys�g�t
�rt�kelni akar-juk, akkor vissza kell ny�lni az Orsz�gos Tervhivatalig. Gyors
karrier az �v�, szerepe a visz-sz�s �talakul�sban j�l tetten �rheto.

� Amikor azt mondom, hogy N�meth Mikl�s az �j gyarmatos�t�s kulcsembere, t�volr�l

sem azt akarom mondani ezzel, hogy valami mag�nyos harcos lett volna. A kommunista
n�men-klat�ra felso r�tege a nyolcvanas �vek elej�n m�r tiszt�n l�tta, hogy a
szovjet birodalom �sz-szeoml�sa napirenden van. Most visszapillantva egy�rtelmuen
meg�llap�that�, hogy egy j�l �tgondolt strat�gi�t dolgozott ki ez a felso r�teg
arra, hogy a szovjet �sszeoml�s ut�n megtart-hassa hatalmi �s anyagi poz�ci�it az
�j vil�grend keret�ben. Ezt pedig �gy �rte el, hogy a Ma-gyarorsz�g f�l�tti
gyarmatos�t� poz�ci�t �tj�tszotta a nemzetk�zi p�nzvil�g sz�m�ra, teh�t ez ennek a
vezeto r�tegnek kollekt�v, kidolgozott strat�gi�ja volt. A v�grehajt�sban viszont,
a kritikus idoszakban, a foszerep N�meth Mikl�snak jutott.

� Sz�ljunk N�meth Mikl�s minisztereln�k gazdas�gpolitik�j�r�l, azokr�l a

t�rv�nyekrol, ame-lyeket a magyar Parlament N�meth Mikl�s minisztereln�ks�ge alatt
hozott meg. Elsok�nt, m�ig hat� erovel, az �gynevezett spont�n privatiz�ci�s
t�rv�nyt emlegetik nagyon sokan, mint bunt, mint rosszat.

� Ez az, ami miatt a legink�bb el kell marasztalni N�meth Mikl�st, mert az

ad�ss�g�llom�ny alakul�sa olyan, amilyen. Az azonban t�ny, hogy Magyarorsz�g
termelo nemzeti vagyon�nak a z�me az elm�lt t�z �vben egyszeruen elolvadt �s
megszunt. �gy szunt meg, hogy m�g csak nem is a k�lso ad�ss�g fedez�s�re
ford�tottuk. S ennek a felt�teleit N�meth Mikl�s regn�l�sa alatt teremtette meg az
akkori Parlament. Pontosan h�rom �sszehangolt t�rv�nnyel: ez a t�rsa-s�gi t�rv�ny,
az �talakul�si t�rv�ny �s a csodt�rv�ny. Ezek a t�rv�nyek gyakorlatilag a kom-
munista vez�rigazgat�k tulajdon�ba adt�k a magyar termeloszf�ra v�llalatait. Ezek a
vez�r-igazgat�k pedig, �lve a lehetos�ggel, azt a termelo v�llalati szf�r�t, amely
jogilag a n�p va-gyona volt a kommunista alkotm�ny szerint is, jogilag is a saj�t
mag�ntulajdonukk� tett�k. Azzal a korrekci�val, hogy ezt a mag�ntulajdont
megosztott�k a kommunista politikai veze-tokkel �s a nyugati tok�vel. Ezzel
v�s�rolva meg azt a biztons�got, amivel a saj�t poz�ci�jukat megtartott�k. Teh�t
ekkor dobt�k a �gyeplot� a kommunista vez�rigazgat�k k�z�, akik ezzel a
szabads�ggal kitunoen �lve, a k�vetkezo privatiz�ci�s �vek alatt � el�g r�vid ido
alatt a z�me v�gbe is ment � v�grehajtott�k a magyar termelo n�pvagyon
sz�thord�s�t.

� Nem v�letlen, hogy a n�pnyelv ezt a t�rv�nyt spont�n privatiz�ci�s t�rv�nynek

nevezi. Benne rejlik a kifejez�sben az is, hogy ellenorizhetetlen m�don t�rt�nt.
Nem volt meg a jogi ellenor-z�se annak, hogy mik�ppen zajlik a privatiz�ci�
Magyarorsz�gon.

� Igen, �s az is indokolja ezt a tal�l� spont�n megnevez�st, hogy a hivatalos felso

vezetok is azzal h�r�tott�k el a feleloss�get, hogy nem ok rendelkeztek arr�l, hogy
X nagyv�llalat XY kommunista vez�rigazgat� vagy a retyeruty�ja tulajdona legyen.
Ezzel szemben az az igazs�g, hogy olyan jogi keretet hoztak l�tre, ami a k�zember
sz�m�ra �tl�thatatlan, �s lehetov� tette azt, hogy ez a kommunista vez�rigazgat�
megkaparintsa a mag�ntulajdon�t �s k�sobb azt�n tov�bbadja, �tj�tssza.

� Fogalmazhatunk �gy, hogy mire az Antall-korm�ny, az �talakul�s korm�nya 1990.

m�jus�-ban megalakul Magyarorsz�gon, addigra N�meth Mikl�s idej�ben hozott
t�rv�nyek segedel-m�vel a gazdas�gi hatalom teljes eg�sz�ben a kommunist�k kez�be
ker�l.

� Igen, �gy van. Eg�sz pontosan �gy fogalmazhatunk, hogy a termelo �llami vagyon
f�l�tti tulajdonosi rendelkez�s t�nylegesen a kommunista v�llalati vezetok kez�be
ker�lt, �ppen a N�meth Mikl�s-f�le t�rv�nyek folyt�n. Teh�t az Antall-korm�nynak
nem volt jogi alapja ah-hoz, hogy belesz�ljon ezeknek a v�llalatoknak az �let�be.
Az Antall-korm�ny parlamentje megv�ltoztathatta volna ezeket a t�rv�nyeket, most ne
besz�lj�nk arr�l, hogy ezt mi�rt nem tette meg.

� Volt-e valami hallgat�lagos meg�llapod�s arra vonatkoz�an, hogy ezek a volt

kommunista vezetok megkapj�k a gazdas�gi hatalmat, ugyanakkor viszont a megalakult
�j ut�dp�rt, az MSZP anyagi t�mogat�s�t ezen a gazdas�gi hatalmon kereszt�l
pr�b�lj�k k�sobb megoldani. Magyar�n a kiv�lts�gok�rt � feket�n � fizetnek.

� Nekem nincs tudom�som arr�l, hogy erre vonatkoz�an vannak-e �rott vagy r�gz�tett
doku-mentumok. A t�nyek azonban azt igazolj�k, hogy ez egy tervszeru l�p�ssorozat
volt, hiszen az�ta nagyon sok t�ny napvil�gra ker�lt, amely bizony�tja, hogy az
�llami termelo vagyon f�l�tti osztozkod�snak egyik eleme az MSZP anyagi h�tter�nek
biztos�t�sa volt. Egy m�sik eleme az MSZP-s politikai vezetok vagyonnal val�
ell�t�sa, �s a harmadik eleme � amint m�r eml�tettem � a k�lf�ldi tok�nek egy
jelentos r�sz juttat�sa annak �rdek�ben, hogy a nemzet-k�zi p�nzvil�g elfogadja ezt
az �j hatalmi v�lt�st.

� A privatiz�ci�nak abban a kezdeti idoszak�ban k�tf�le megold�si lehetos�ge volt:

az egyik, hogy azokat a gy�rakat, �zemeket, amelyeket el akarunk adni ak�r
k�lf�ldinek, ak�r belf�ldi-nek, f�lfejlesztj�k, �s mint �rt�ket adjuk el, vagy
pedig teljess�ggel leromboljuk �s �rt�ktelen-k�nt pr�b�lunk megszabadulni tole. Ez
az ut�bbi ment v�gbe�

� Csak �n m�sk�nt fogalmazok, mert itt nem a megszabadul�s gesztus�t l�tom, hanem
azt, hogy az�rt tett�k �rt�ktelenn� �s cs�kkentett�k nagyon �tl�tsz� eszk�z�kkel
minim�lisra a termelo v�llalatok �rt�k�t, hogy a kiszemelt k�lf�ldi tok�s mintegy
aj�nd�kba kapja, �s ez�rt h�l�j�t kifejezze azoknak, akiktol kapta.

� Magyar�n: beveszi ut�na r�szesnek a volt kommunista vezetot?

� R�szint �gy t�rt�nt, hogy a volt kommunista vezeto r�sztulajdont kapott, r�szint
pedig �gy, hogy egy biztos�tott poz�ci�t kapott a v�llalat vezet�s�ben, ami egy
�lland�, ismert elj�r�sa a nemzetk�zi tok�nek a vele sz�vets�ges helyi vezetokkel
szemben. Ennek t�rt�nelmi hagyo-m�nya van. M�r Metternich, amikor a b�csi
forradalom elkergette, a londoni bank�rokn�l keresett mened�ket, mert elozoleg
olyan oket, kiszolg�l� int�zked�seket tett, aminek nagy r�sze volt a forradalom
kit�r�s�ben, �ppens�ggel a magyar forradalom kit�r�s�ben is. N�meth Mikl�sn�l
ugyanezt l�tjuk: a szolg�latai ellen�rt�kek�ppen kapott egy t�z�ves, j�l fizeto
�ll�st, nyilv�n nem az�rt, mert a nemzetk�zi szakmai sz�nvonalb�l kiemelkedo
p�nz�gyi tehets�g.

� Londonban az egyik bankn�l jelenleg szem�lyzeti �gyekkel foglalkoz� aleln�k.

Egyesek sze-rint m�g az eb�djegyeket is o osztja sz�t a dolgoz�k k�z�tt.

� �gy van. �s ugyanez a megszokott formula ment v�gbe Bokros Lajosn�l, aki szint�n
a szol-g�latai ellen�rt�kek�ppen vezeto banki poz�ci�t kapott az EBRD-n�l.

� A spont�n privatiz�ci� k�vetkezt�ben h�ny munkahely szunt meg Magyarorsz�gon?

� A spont�n privatiz�ci� �s az azzal �sszef�ggo m�sodlagos jelens�gek egy�ttes

hat�sak�ppen ebben a n�h�ny �vben m�sf�l milli� munkahely szunt meg Magyarorsz�gon.
Ez az�ta is nyo-masztja a magyar t�rsadalmat, a munkahelyek jelent�ktelen h�nyada
aktiviz�l�dott ism�t.

� Hogyha �ssze kellene foglalni gazdas�gi szempontb�l mindazt, amit N�meth Mikl�s-
korszaknak nevez�nk, akkor a k�zgazd�sz ezt mik�ppen tenn� meg?

� A kommunista rezsim k�zjogilag a n�p �tulajdon�ba� adta 1945 ut�n a

mag�ntulajdonban l�vo termeloszf�r�t �s N�meth Mikl�s regn�l�sa alatt ezt a
termeloszf�r�t ugyanez a kommu-nista vezet�s mag�ntulajdon�ba vette �t.
V�geredm�nyben teh�t, ha �sszek�tj�k a kezdopon-tot a v�gponttal, az t�rt�nt, hogy
a kommunista vezeto garnit�ra a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni mag�ntulajdonosokt�l
saj�t mag�ntulajdon�ba rabolta el az ��talakul�s� idoszak�ban a ma-gyar
termelotok�t.

� Sajt�szabads�g pedig nincsen, helyette szoci�l-liber�lis m�diahatalom uralkodik a

magyar nyilv�noss�gon � �ll�tja a kutat� szoci�lpszichol�gus, Feh�r Ibolya. A k�p
egy�ltal�n nem r�zs�s. M�diah�bor� m�diah�bor�t k�vet. A sajt� nagyobb r�sze,
amikor besz�lni kellett vol-na, hallgatott. Nyilv�noss�grahozatal helyett be�llt a
korrupci�s sorba. N�zz�k, 1989-ben mik�ppen t�rt�nt a megyei lapok
tulajdonosv�lt�sa.

� Rengeteg c�gnek, v�llalatnak a k�lf�ldi befekteto �ltali privatiz�ci�ja �gy ment

v�gbe, hogy a v�llalatvezetoket, menedzsereket, vagyis a r�gi rendszer embereit, a
r�gi MSZMP-s k�dere-ket meghagyt�k volt poz�ci�jukban. Ez �gy zajlott le, hogy
�rt�k�hez k�pest fill�rek�rt cser�lt gazd�t egy-egy �llami v�llalat. Hogy a kor�bbi
hallgat�lagos megegyez�s alapj�n meddig turik meg a r�gi rend k�dereit, nem tudjuk,
de a mai napig itt vannak, az biztos.

� Azt mondja akkor, hogy a sajt�ban ugyanaz t�rt�nt, mint m�s privatiz�ci�n�l, hogy
�ron alul eladt�k a megyei lapokat, �s az �j tulajdonos, itt most az Axel
Springerrol besz�l�nk, en-nek fej�ben otthagyta a r�gi vezetoket.

� Nagyon sok megyei lap eset�ben ez t�rt�nt. Nem folyt p�ly�ztat�s, teh�t nem
t�rt�nt ny�ltan, re�lisan a k�lf�ldi befekteto keres�se, hanem a szok�sos m�dszer
szerint, �gymond fu alatt kerest�k meg azt a befektetot, akivel elozetesen
egyeztett�k, hogy �tveszi a lapokat fill�rek�rt, k�r�lbel�l t�z-h�sz sz�zal�kos
�rt�ken. Ennek fej�ben megmaradhattak a r�gi szerkesztok. Ez t�rt�nt a legt�bb
megyei lapn�l.

� Az orsz�ggyul�si vizsg�l�bizotts�g, amelynek vezetoje Debreczeni J�zsef volt, a

tanulm�-ny�ban meg�llap�totta, hogy a tizenkilenc megyei lap elad�sa idopontj�ban
k�tmilli�rd-h�romsz�zmilli� forintot �rt. Mennyi�rt adt�k el?

� H�szmilli� forint�rt. K�r�lbel�l ennyi�rt adhatt�k el, persze ez csak

felt�telez�s, hiszen ez az �sszeg nem folyt be az �llam privatiz�ci� sz�ml�j�ra.
Hogy a p�nz hol k�t�tt ki, errol csak v�leked�sek vannak, a vizsg�l�bizotts�g ezt
m�r nem tudta meg�llap�tani. Feltehetoleg az MSZP k�zeli J�zsef Attila Alap�tv�nyba
folyt be, �s onnan azt�n l�thatatlan csatorn�kon el-folyt. Teh�t az a l�nyeg, hogy
nulla forint folyt be ebbol a 2, 3 milli�rd forint�rt�kbol a ma-gyar privatiz�ci�
sz�ml�j�ra.

� 1979 �s '88 k�z�tt k�tmilli�rd forintot fizettek be a lapkiad�k a p�rtkassz�ba.

Nevezetesen abb�l a p�nzbol, amit �n, mint �js�golvas� fizettem az �js�g�rt, az
MSZMP-t finansz�rozt�k.

� Ez �gy t�rt�nt, �s ezen k�v�l m�g nagyon fontos azt is szem elott tartani, amit a
vizsg�l�bi-zotts�g akkori Fidesz-es tagja szint�n kiemelt � �s sajnos ez is
elsikkadt, pedig ez a l�nyeg �, hogy ezek a lapok, valamikor az �tvenes �vekben,
�llami p�nzbol j�ttek l�tre. Teh�t ez �llami inveszt�ci� volt, itt sz�ba sem j�het
az, hogy k�sobb az MSZP tulajdona volna, az MSZP ezt bitorolta � nevezz�k nev�n �,
ez ido alatt is. Kor�bban, amikor m�g az MSZMP megalak�totta ezeket a lapokat,
akkor m�g nem l�v�n ad�rendszer, tizennyolc sz�zal�k t�rsas�gi ad�t k�rt�k. A
lapkiad� v�llalatokon kereszt�l ez a p�nz is a magyar �llamot illette volna meg. De
ha m�r bitorolt�k, akkor legal�bb a rendszerv�lt�skor, '89-'90-ben tisztess�gesen
kellett volna privati-z�lni.

� Hogyan lett v�g�l ezekbol a megyei lapokb�l Axel Springer-tulajdon?

� Egy j�l megszervezett puccsk�nt lehet le�rni az eg�szet. Az Ellenz�ki Kerekasztal

t�rgyal�-sok sor�n �s az egy�b fejlem�nyekbol l�tszott, hogy az �ltaluk kor�bban
elk�pzelt �zsiai t�pu-s� szocializmust nem tudj�k megval�s�tani, teh�t
elker�lhetetlen a t�bbp�rtrendszer, elker�l-hetetlen a v�laszt�sok ki�r�sa. Nagyon
gyorsan cselekedtek teh�t. �gy tettek, mintha egyik napr�l a m�sikra az �remelked�s
miatt csodbe menne a kiad�, illetve a szerkesztos�g. Hirdet-t�k, hogy holnap,
holnaput�n nem tudj�k m�r megjelentetni az �js�got. Ez nem volt igaz, mert
rengetegen vallott�k a vizsg�l�bizotts�g elott, hogy sz�nd�kos csodbevitel t�rt�nt,
sz�rt�k a p�nzt, v�s�roltak, dupla fizet�seket adtak, tizenharmadik havi fizet�st.
Mindezt az�rt, hogy ezt a mesters�ges csod�llapotot ut�lag igazolni tudj�k, �s
k�zben pedig az Axel Springer k�pvise-loj�vel, akivel mindezt elore megbesz�lt�k,
szinte napok alatt lebonyol�tott�k a tulajdonoscse-r�t. Hogy a dolgoz�k
beleegyez�s�t megszerezz�k, olyan tr�kk�kh�z folyamodtak p�ld�ul, hogy nyugd�jas
takar�t�not, port�st, irodai alkalmazottat is beh�vtak a t�rgyal�sra csak az�rt,
hogy meglegyen a t�bbs�g. Nagyon sok helyen �gy szavaztatt�k meg azt, hogy a
dolgoz�k beleegyeznek a v�ltoztat�sba.

� 1989. m�jus 30-�n hozott mag�nak m�g egy fontos t�rv�nyt MSZMP. Az �llami
privatiz�ci-�s ellenorz�s al�l kivonta a t�rsadalmi szervezeteket, vagyis saj�t
mag�t. Nyugodtan gar�z-d�lkodott, kft.-be, alap�tv�nyba, r�szv�nyt�rsas�gba vitte a
lapok �s a szakszervezet tulajdon-jog�t, vagyon�t, mindezt alaposan kusz�lva,
keverve, hogy lehetetlen legyen meg�llap�tani az ellopott vagyon �tvonal�t.

� 1989-tol kezdve, amikor a rendszerv�lt�s szele meg�rintette az orsz�got,

megszoktuk, hogy az MSZMP, illetve azt�n az MSZP mindig hozott gyorsan egy olyan
t�rv�nyt, saj�t t�bbs�gu parlamentj�vel, illetve egyhang� parlamentj�vel
term�szetesen, amivel legaliz�lni tudta eze-ket a � magyarul kifejezve � lop�sokat.
�gy a t�rsadalmi szervezeteket kivonta a privatiz�ci�s ellenorz�s al�l. Ezek
tulajdonk�ppen mind az MSZMP, teh�t a p�rt, vagy a p�rt �ltal b�jtatott vagy a p�rt
kez�ben tartott szervezetek voltak. Azon k�v�l, hogy az MSZMP kivonta a t�rsa-dalmi
szervezeteket az ellenorz�s al�l, m�g elozoleg a kiad�kat �s a szerkesztoket
egyetlen felelos szem�ly al� vonta. Ez mindig a szerkeszto lett, hiszen o volt a
megb�zhat� p�rtk�der. Innentol kezdve m�r csak egy al��r�s kellett b�rmilyen l�p�s
elv�gz�s�hez. A szerkesztos�gi dolgoz�kat egyszeruen �tl�ptett�k a r�gi-�j
�js�ghoz, teh�t el� tett�k azt a pap�rt, amin le-mondta az MSZMP-hez val�
viszony�t, a m�sikon pedig al��rta az Axel Springer-es munka-viszony�t. A kiad�
kez�ben l�vo tulajdont, teh�t b�torokat, felszerel�seket, sz�m�t�g�peket,
�p�letb�rletet, �p�letb�rleti jogot pedig a szok�sos m�dszer szerint reduk�lt�k,
vagyis t�re-d�k�rt�kben hat�rozt�k meg. Ezt az �rt�ket nevezt�k meg v�tel�rnak, �s
�gy tulajdonk�ppen a mindentol megfosztott kiad�t aj�nlotta fel az MSZP t�bbsz�r is
nagy hangon a magyar �llam-nak. Ez semmi m�s nem volt, mint p�r doboznyi c�girat,
ami a volt lapkiad� �s a volt szer-kesztos�g formalit�s�t jelentette.

� Az MSZMP 1989. okt�ber 6-�n megszunik �s megalakul az MSZP, de okt�ber 8-�n m�g
az MSZMP nevezi ki Lengyel S�ndort a Vas megyei napilap �l�re, aki kor�bban az
MSZMP K�zponti Bizotts�g�nak instruktora volt.

� M�s megyei lapokn�l is megtal�ljuk a volt KISZ KB �s MSZMP KB instruktorait �s

egy�b vezetoit. Ami a d�tumokkal val� vissza�l�st illeti, erre azt lehet mondani a
birtokomban l�vo dokumentumok alapj�n, hogy abszol�t f�ty�ltek m�g a formalit�sokra
is, teh�t teljesen l�-nyegtelen volt, hogy legal�bb dokument�ltan rendben legyen a
dolog. Ezzel nem foglalkoz-tak, mint ahogy azzal sem, hogy a megszuntnek
nyilv�n�tott, illetve felsz�mol�s al� ker�lt volt lapkiad�t teljesen megsz�ntesse,
ezt bejegyezze a c�gb�r�s�g, �s az �jat �gyszint�n bejegyez-ze. P�rhuzamosan
futottak a dolgok. Teh�t az adminisztrat�v ter�letre, a t�rv�nyek betart�s�ra
abszol�t nem figyeltek.

� Az �jonnan alakult MSZP 1989-ben l�trehozta a v�llalkoz�sszervezo �s -kiad�

egyszem�lyes kft.-t, �s ennek vezetoje lett Nagy Imre, aki a KISZ K�zponti
Bizotts�g�nak utols� elso titk�ra volt.

� Az volt a szerepe, hogy egy k�zben tartsa a dolgot, �s m�g feltehetoen az, hogy a
befolyt �sszegekkel gazd�lkodjon. �s az is, hogy a befolyt �sszeg az MSZP
sz�ml�j�ra eljusson, mint ahogy el is hangzott k�sobb a vizsg�l�bizotts�g elott,
hogy feltehetoleg az MSZP 1990-es kamp�nyk�lts�geit fogj�k ebbol fizetni. De azt is
cinikusan hozz�tette akkor a nyilatkoz�, hogy k�l�nben ehhez senkinek semmi k�ze.

� Megszunik egy lap, �j tulajdonossal �jra indul. Ez m�r egy m�sik lap
tulajdonk�ppen, mert hiszen egy-egy sz�t a kor�bbi n�vhez hozz�biggyesztettek �s
azt mondt�k, ez m�r egy m�sik, �j lap. De elgondolkodtat�, hogy a r�gi
elofizetokh�z az �j lapot egyik napr�l a m�sikra, azon-nal el tudt�k juttatni. A
r�gi c�mlista alapj�n.

� Ez az a pont, ahol a j� �rz�su ember is azt mondja, hogy nagyon tisztess�gtelen

l�p�s t�r-t�nt. Magyarul kifejezve: csal�s, vissza�l�s. Ezt a volt MSZMP-s k�derek,
bar�ts�gok, kap-csolatok n�lk�l meg sem lehetett volna csin�lni, hiszen val�j�ban
az t�rt�nt, hogy a posta egyik napr�l a m�sikra az ��j� szerkesztos�geknek kiadta
az elofizetok n�vsor�t. Itt szegte meg a t�rv�nyt a Magyar Posta, de ebben a
vizsg�l�bizotts�g el� h�vott postaigazgat�k semmi kivetnival�t nem tal�ltak.
�ls�gos m�don azt hangs�lyozt�k, hogy mindez az elofizetok, az �gyfelek �rdek�ben
t�rt�nt. J�llehet az nem az �gyfelek �rdeke volt, hogy v�laszt�si lehetos�g n�lk�l,
tettszik-nem tetszik alapon tov�bbra az �j lapot kapt�k. Itt az MSZP, illetve a
szer-kesztok �s az eg�sz ebben r�szt vevo t�rsas�g arra alapozott az olvas�i
szok�sokat meglova-golva, hogy kihaszn�lhatj�k a lakoss�gnak azt a tulajdons�g�t,
hogy nem szeret �gyet int�zni, nem fog m�szk�lni az�rt, hogy lemondja a r�gi
elofizet�st, nem fog elmenni az OTP-be, hogy az �tutal�st megsz�ntesse. A
k�nyelemre, a b�rokr�cia ut�l�s�ra alapozva tett�k meg azt, hogy az elofizetoknek
egyik napr�l a m�sikra eljuttatt�k, illeg�lis m�don, az �j �js�got.

� Ebben az idoszak m�r muk�dnek az �gynevezett nemzeti p�rtok, van m�r MDF p�ld�ul.
Hogy-hogy nem vett�k �szre az akkori p�rtvezetok, hogy tulajdonk�ppen az eg�sz
orsz�g nyil-v�noss�g�t ily form�ban elveszik tol�nk?

� Feltehetoleg �szrevett�k, de a n�gy igenes szavaz�s elok�sz�t�se annyira ig�nybe

vette oket, meg egy�ltal�n a v�laszt�sok kidolgoz�sa, hogy senki nem gondolta azt,
hogy az MSZP k�pes lesz ezt megtenni, amikor azt mutatja, hogy roppant h�ve a
demokr�ci�nak. L�nyeg�ben az MSZP �ls�gos m�don azzal �lt vissza, hogy az Ellenz�ki
Kerekasztal-t�rgyal�sokon �s m�s sajt�-megnyilv�nul�son roppant demokratikusnak,
roppant t�bbp�rt-szimpatiz�nsnak, piac-gazdas�g-szeretonek tetette mag�t, Mik�zben
a sajt�privatiz�l�s sor�n mindezeket a szempon-tokat figyelmen k�v�l hagyta, teh�t
abszol�t a piaci �rdekek figyelembe v�tele n�lk�l haszno-s�totta az MSZP lapjait.
Hiszen megtehette volna azt is � m�r ha elfogadjuk azt, hogy o a tu-lajdonos �,
hogy p�ly�ztatja ezeket a lapokat �s min�l nagyobb �sszeg�rt adja el. Erre azon-ban
nem �gy ker�lt sor.

� Az Axel Springer tulajdonosi g�rd�j�t itt Magyarorsz�gon konzervat�v

gondolkod�s�nak tekintett�k. Ha ez �gy van, akkor hogy mehetett bele egy
konzervat�v gondolkod�s� tulajdonosi g�rda egy olyan v�lt�sba, ahol a r�gi
kommunist�k megmaradnak a hely�k�n, nevezetesen a megyei lapok foszerkesztoi
posztjain?

� Azt tapasztaltam majd t�z�ves n�metorsz�gi tart�zkod�som alatt, hogy az Axel

Springer lapok nem kifejezetten konzervat�vak. Ez egy tudatosan el�ltetett
inform�ci� lehetett itthon. F�lrevezeto sz�nd�kkal hirdett�k, hogy az Axel Springer
kereszt�nydemokrata, az�rt, hogy tov�bbi vizsg�l�d�sok ne t�rt�njenek. �gy az
akkori ellenz�k, illetve a vizsg�l�bizotts�g mun-k�ja sor�n m�r a nemzeti p�rtok is
bizalommal tekintettek az Axel Springer �s a t�bbi n�met v�llalkoz� fel�. De meg
kell mondani, hogy a Beltersmann, a N�pszabads�g gazd�ja �gyszin-t�n kiszolg�lja az
MSZP �rdekeket.

M�g 1999 nyar�n besz�lt�nk az eleki olajmaffi�z�, Moln�r L�szl� titokzatos

hal�l�r�l, aki a helyi rendors�g szerint ugyan k�zleked�si baleset �ldozata lett,
�m �desanyja, Moln�r J�nosn� �ll�tja, meg�lt�k. Sz�ltunk az akkori Vas�rnapi
�js�gban a B�k�s megyei rejt�lyes rendorhal�lokr�l is. A hivatalos verzi� szerint
mind az �t esetben �ngyilkoss�g t�rt�nt. De vajon milyen megfontol�sb�l dug a
sz�j�ba �ngyilkoss�gi sz�nd�kkal pisztolyt egy rendor, mik�zben �ppen eszik. Mert
az egyik �ngyilkosnak kiki�ltott rendortiszt nyelocs�v�ben a hal�-la ut�ni
vizsg�lat sor�n �telmarad�kot tal�ltak. Az olajmaffia B�k�s megyei t�nyked�se
bizony foglalkoztatja �s m�dfelett nyugtalan�tja is az ott �loket, hiszen az
olajmosod�kban sz�zmilli-�rdok tunnek el. Pallag L�szl�, a F�ggetlen Kisgazdap�rt
B�k�s megyei orsz�ggyul�si k�pvi-seloje tiszt�z� vizsg�latokat k�vetel.
1996. m�rcius 31-�n Eleken, m�ig tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt meghalt Moln�r
L�szl�, aki a rendszerv�ltoz�s ut�n az SZDSZ tagja lett. Az�ta Moln�r L�szl�t
olajszok�tok�nt, olajmaffi�z�k�nt ismerik. Pallag L�szl� szerint van-e �sszef�gg�s
Moln�r L�szl� hal�la, illet-ve tev�kenys�ge �s a B�k�s megyei rendor�k: Kuzma
Mih�ly, Szab� Andr�s, Kov�cs L�szl� Zsolt, Szuvek J�nos �s D�nes G�bor hal�la
k�z�tt?

� Kuzma Mih�ly nyomozott �s vizsg�l�dott, nem csak olaj�gyekben, csemp�sz�gyekben,

k�b�t�szeres �gyekben, hanem vizsg�l�dott a koll�g�ik, a fon�keik mozg�sk�r�t,
kapcsolatait illetoen a korrupci�gyan�s �gyekben is. Vizsg�lat t�rgyai voltak
bizonyos v�llalkoz�k, mondhatn�nk maffi�z�k kapcsolatai a rendor�kkel, befoly�suk a
rendori vezetokre.

� K�zbevetoleg id�znem kell a Napi Magyarorsz�g egyik sz�m�t, amelyben az

olajszok�t�shez kapcsol�d�an a k�vetkezot lehet olvasni: A szabad demokrat�k � �s
itt Elekrol van sz�, mert hiszen Ramasz Istv�n az SZDSZ eleki szervezet�nek eln�ke
adja ezt az interj�t � az MDF-korm�ny megbuktat�sa c�lj�b�l alak�tottak ki kituno
kapcsolatot az olajmaffi�val.

� Az elekiek t�j�koztattak engem errol. Nyomon k�vett�k az ottani esem�nyeket.

Tavaly osz-szel a V�m- �s P�nz�gyors�g Nyomoz�hivatal�nak vezetoj�vel ker�ltem
kapcsolatba vagy vit�ba sajt�n kereszt�l. Sot od�ig elment a dolog, hogy mentelmi
jogomat is f�l k�v�nt�k f�ggeszteni. Akkor utaltam arra, hogy a V�m- �s
P�nz�gyors�g Nyomoz�hivatala ne adjon nekem kit�ntet�st: az, akit az
olajszok�t�sben �rdekelt SZDSZ-es k�r�k seg�tettek ebbe a po-z�ci�ba. Ez �ri�si
vit�t �s �ri�si botr�nyt v�ltott ki, vizsg�latok voltak eg�szen a V�m- �s
P�nz�gyors�g orsz�gos fel�gyeleti szerv�ig, majd az �ltalam leadott anyagokat
megvizsg�lva kaptam v�laszt is. Ezt a v�laszt val�j�ban nem fogadtam el, de el�rtem
azt, hogy a megy�ben kezdtek jobban odafigyelni a v�mosok munk�j�ra. Egyik
rendk�v�l nagy l�p�s volt, amikor Badajon megfogt�k a g�pkocsi-csemp�szeket, hat
hat�rort �s egy v�mtisztet le is tart�ztattak.

� Mik�ppen k�pzelheto el �n szerint, hogy egy p�rt, egy parlamenti p�rt, jelen
esetben az SZDSZ-rol besz�lek, kapcsolatba ker�lhet az olajmaffi�val?

� Nagyon szomor�, hogy ez �gy van�

� �gy van? Teh�t �n �ll�tja?

� �gy tapasztaltam az elm�lt �vek sor�n, hogy igenis, van kapcsolatuk. A Futaki-
sz�l az egyik biztos sz�l a megy�ben, rajta kereszt�l alakultak a dolgok.

� Az o feles�ge volt Moln�r L�szl� v�do�gyv�dje�

� Valamint az Olaj Bt. jogi illet�kese is, majd k�zremuk�d�tt a Miller Olaj Bt.
�talak�t�s�ban is, egy m�sik t�rsas�gba �tv�ve a vagyont.

� Ekkor bukkan f�l Ramasz J�zsefn� neve is.

� Igen, de �n sz�v� tettem a megyei rendorparancsnoknak egy k�pviseloi meghallgat�s

sor�n, a kapit�nys�gon, hogy mik�ppen lehet az Moln�r L�szl� hal�l�val
kapcsolatban, hogy a bal-eset ut�ni �jszaka beviszik a Mercedest a gyulai
rendorkapit�nys�gra, �s az onnan m�snap eltunik. Valaki elviszi. Mik�zben m�g arra
sem volt ido, hogy megvizsg�lj�k a g�pj�rmuvet, ugyanakkor az olaj-�rdekelt felek
k�pviseloi megkeresik Moln�r L�szl� testv�r�t, bizonyos v�lt�kat mutatnak be,
Moln�r L�szl� tartoz�sait, �s ennek fej�ben k�rik a g�pkocsit. Moln�r L�szl�
testv�re azonnal jelentkezik a V�m- �s P�nz�gyors�gn�l, seg�ts�get k�r, majd a
baleset �jszak�j�t k�veto d�lelott kimennek Gyul�ra, hogy megvizsg�lj�k a
g�pkocsit, �s m�r nem tal�lj�k ott. Ezt nagyon szigor�an jelenteni kellett volna,
�s mag�nak a megyei V�m- �s P�nz-�gyors�g Nyomoz�hivatala vezetoj�nek kellett volna
azonnal feljelent�st tennie az esetleges rendor k�zremuk�dokkel szemben.

� Az eleki olaj�gyben, az olajszok�t�sben t�bb milli�rd forint fordul meg, �s ha

itt ilyen ha-talmas p�nz van, �s ekkora vissza�l�s, akkor hogy ker�lhet ennek,
majdhogynem a k�zep�be � m�g egyszer hangs�lyozom � egy parlamenti p�rt, a Szabad
Demokrat�k Sz�vets�ge?

� �s ok tetszelegnek jelenleg kritikusk�nt, ellenz�ki p�rtk�nt, �s fogalmaznak meg

olyan kri-tik�kat, amik nagyr�szt val�tlanok. Ez t�nyleg elfogadhatatlan. �s
nemcsak az SZDSZ-t �rin-tett�k az olajp�nzek, hanem az MSZP-t is. Ezekre a p�nzekre
muk�d�s�k sor�n sz�ks�g�k volt, valamint ezekbol k�l�nb�zo c�geket hoztak l�tre. A
demokr�cia bajnokaik�nt nyilatkoz-nak orsz�g-vil�g elott, k�zben a h�tt�r tele van
korrupci�val, mocsokkal, piszokkal. A nyilv�-noss�g f�lhaszn�l�s�val szeretn�m
el�rni azt, hogy egy teljes k�ru vizsg�lat folyjon le B�k�s megy�ben, k�zpontban a
rendors�g, a rendori vezetok �s a korrupci� felsz�mol�sa. Hiszen a
korm�nyprogramban a szervezett bun�z�s elleni harc kulcsk�rd�sk�nt szerepel a
v�laszt�k elott.

� �n levelet �rt a Fov�rosi Fo�gy�szs�gre, B�cz Endr�nek, amiben megeml�ti, hogy

tiszt�zni kellene G�l dand�rt�bornok �r szerep�t, aki abban az idoben B�k�s megye
rendor-fokapit�nya volt, most pedig a Bel�gyminiszt�riumban dolgozik.

� Jelenleg a rendv�delmi szervek hivatalvezetoje a Bel�gyminiszt�riumban.

� Eszerint neki kell kivizsg�lni, hogy mi t�rt�nik a rendorkapit�nys�gokon, teh�t

azt is, mi-k�ppen halt meg az �t B�k�s megyei rendor.

� Amikor meghalt Kuzma Mih�ly, akkor G�lnak azonnal kifog�st kellett volna
jelentenie �n-maga ellen, �s k�rni, hogy az �gyet m�s vizsg�lja. Akkor lett volna
igaz�n tiszta az �gy. Ugyanis Kuzma Mih�ly vel�k szemben is fell�pett, �s a
kifog�sokat, a vizsg�lati anyagokat megk�ldte az Orsz�gos Rendor-fokapit�nys�g
illet�kes szerv�nek. Teh�t a bizony�t�kok fo-lyamatosan j�ttek f�l Budapestre.

� Akkor ki volt az orsz�gos rendor-fokapit�ny?

� Ha j�l tudom Pint�r S�ndor, a jelenlegi bel�gyminiszter. A bel�gyminiszter �rnak
tudni kellett volna azt, hogy G�l L�szl� ideje alatt mik t�rt�ntek B�k�s megy�ben.
A beadv�nyom-ban kifog�sk�nt eml�tem az elfogults�g bejelent�s�nek elmulaszt�s�t,
k�telezo int�zked�sek megt�tel�nek elmulaszt�s�t. Hivatali bunp�rtol�s �s korrupci�
gyan�ja miatt t�rt�nt a feljelen-t�s. Teh�t az �ltalam az �gy�szs�gre leadott
beadv�nyokban minden�tt tetten �rheto az, hogy nem jelentett elfogults�got G�l
L�szl� ezekben az �gyekben. Ezek k�z�l legs�lyosabb a Kuzma-�gy. Akkor lett volna
tiszta a vizsg�lat �s elfogadhat�, ha m�s megy�t k�r fel a vizs-g�lat
lefolytat�s�ra. De megvan az oka annak, hogy ez nem �gy t�rt�nt. G�l t�bornoknak
elfo-gults�got kellett volna jelentenie a beadv�nyban l�vo t�bbi �gyben is, mint
p�ld�ul a Hidash�ti Rt. �gye, amelyben az igazgat� ellen bunv�di elj�r�s folyik,
mik�zben a komman-d�sok vad�sznak a Vad�szkertben, sz�rakozni j�rnak a b�lmegyeri
vad�szkast�lyba, k�rty�z-nak, teniszeznek, it�k�znak, csajoznak � eln�z�st �
szexelnek. A F�si-�gyben is ezt kellett volna tennie a t�bornoknak.

� F�si �r a hazai sz�ps�gkir�lyno-v�laszt�s atyja.

� Igen, sot tov�bb megyek! A mostani rendors�gi vizsg�lat sor�n is elfogults�got

kellett volna jelentenie G�l L�szl�nak �s �nk�nt f�l�llni a sz�kbol. Mindaddig,
am�g meg nem t�rt�nik a vizsg�lat vele kapcsolatban, valamint a vezetot�rsaival
szemben. Az volt a c�l, hogy egy k�z-ben �sszpontos�tsunk �s megakad�lyozzuk a
szervezett bun�z�s elleni harcot. Ha ezt nem teszi meg, �s nem �ll fel, akkor �n
sz�l�tom fel arra, hogy tegye meg. �n kerestem meg lev�l-ben a bel�gyminiszter
urat, k�rve ot arra, hogy �ll�tsa fel az �gy�szs�gi vizsg�lat idej�re, �s a
parlamenti vizsg�l�bizotts�g idej�re is, mindaddig, am�g nem tiszt�z�dnak a dolgok.
�gy tudom, hogy azok az emberek, akik a B�k�s megyei kapit�nys�gon dolgoztak,
kor�bban eredm�nyesen l�ptek fel a B�cs-Kiskun megyei hasonl� korrupci�s �gyekben
is. Most m�sok dolgoznak ott helyett�k. Ebben a kezdem�nyez�semben seg�ts�g�l h�vom
a korm�nyt, a kor-m�nykoal�ci�t az�rt, hogy a szervezett bun�z�s elleni harc menjen
�s muk�dj�n, �s megtud-juk, hogy hova ny�lik vissza a bun�z�s, mit kell itt
tenn�nk. �s tudni akarjuk azt is, hogy kik azok, akik ebben a k�rd�sben a h�tt�rben
ott voltak �s mozogtak.

� �nnek mentelmi joga van, teh�t egyfajta v�detts�ge is. De ez a mentelmi jog a
goly�kkal szemben nem v�dheti meg.

� �n azt mondtam, ha a k�pviselo-t�rsaim nem sorakoznak fel m�g�m, ha hallgatnak,

akkor vagy �rintettek az �gyekben, vagy gy�v�k. A k�pviselos�ggel v�llaltuk az
ezzel j�r� feladato-kat. Amikor a v�laszt�polg�rok megkerestek, amikor Karancsi
Tibor kiter�tette azokat az �gyeket, amiket �n elozo �vben a V�m- �s P�nz�gyors�g
kapcs�n felvetettem, t�bben meg�l-l�tottak: hallgatsz Laci? Nem sz�lalsz meg? Meg
fogsz sz�lalni? Elv�rjuk, hogy ne hagyd, legal�bb te �llj m�r ki ezek ellen, �s
mindent tegy�l meg, hogy felsz�molj�k a bunsz�vetkeze-teket. �gy n�z ki, hogy ez a
kezdem�nyez�s rendk�v�li elismer�st v�ltott ki a k�zv�lem�ny-ben, elismer�st
v�ltott ki a minisztereln�k �r sajt�t�j�koztat�n val� bejelent�se, amikor azt
mondta, eg�szen a gy�kerekig, az olajszok�t�sig le kell menni, �s k�ri a
vizsg�latok eredm�-ny�t. Megk�ldtem minden anyagot a minisztereln�k �rnak, hogy
t�j�koztassam arr�l, hogy mik a kifog�saim, mit k�ldtem a Fov�rosi Fo�gy�szs�gnek,
mit k�ldtem a bel�gyminiszter �rnak, �s k�rtem ot, seg�tsen abban, hogy a vizsg�lat
ideje alatt olyan ember ne lehessen ott, fel�gyelve a vizsg�latot, akirol sz�l a
vizsg�lat. Tudom, hogy a m�sik oldalr�l minden eszk�zt felhaszn�lnak arra, hogy ezt
a polg�ri korm�nykoal�ci�t megbonts�k. Tapasztaljuk ezt mi is, mindenf�lek�ppen
�ket akarnak verni k�z�nk. �ppen ez�rt mindenkinek, a korm�nykoal�ci�n bel�li
k�pviseloknek, miniszt�riumi vezetoknek, minisztereknek, mindenkinek, ebben a k�r-
d�sben egy�ntetuen fel kell �llni. Ez az orsz�g j�voj�t jelenti. A rendors�g
megtiszt�t�sa s�-lyos k�rd�s. Nemcsak B�k�s megy�rol van sz�, hanem a t�bbi
megy�rol is, sot a fov�rosr�l is. Kaptam �rtes�t�st Szegedrol, hogy egy jugoszl�v
v�llalkoz� �sszepakolt �s tele mukincsekkel meg akart l�pni az orsz�gb�l. K�t kocsi
�t is ment a hat�ron, a harmadik kocsi a v�mosok v�l-t�sa miatt fennakadt a
vizsg�laton. Teh�t l�tszik az eredm�ny, csak nem mindenki dolgozik egyform�n j�l a
szervezett bun�z�s ellen. Tisztess�gesnek tartom a rendor�k t�bbs�g�t, az �gy�szek
t�bbs�g�t, a b�r�k t�bbs�g�t, de a korrump�lhat� kisebbs�get fel kell sz�molni! A
korrump�lhat� kisebbs�g kez�bol ki kell venni a hatalmat, hogy a megtisztul�s ne
csak sz� legyen, meg is t�rt�njen!

A K�LF�LDI �LLAMAD�SS�G KIALAKUL�SA

Fekete J�nos szelleme itthon tov�bb �l

� Egyes k�zgazd�szok szerint ma Magyarorsz�g k�lso �llamad�ss�ga h�szmilli�rd

doll�r, brutt�ban. A k�lcs�nfelv�tel, az orsz�g igazi elad�sod�sa 1982-tol
sz�m�that�. De ha m�r kimondom ezt a d�tumot, akkor egy nevet is mell� kell tennem,
Fekete J�nos�t, aki a k�lcs�n-felv�telben teljhatalm� �r volt Magyarorsz�gon. Mit
tudunk Fekete J�nosr�l?

� 1957-tol, a forradalmat levero korm�ny egyetlenegy bizalmasa bank�rvonalon Fekete

J�nos, aki K�d�r J�nos legk�zvetlenebb munkat�rsa. K�d�r �vente k�t napot,
tavasszal �s osszel vele t�lt�tt Magyarorsz�g p�nz�gyi helyzet�nek megt�rgyal�s�ra.
Ugyancsak Fekete J�nos volt az �sszek�to a nyugati p�nzvil�g �s haz�nk k�z�tt. O a
szocialista Magyarorsz�g egyes sz�m� p�nz�gyi embere. Hogy ki volt az eln�k,
bankeln�k, egy�b, ez m�r teljesen indifferensnek sz�m�tott.

� M�rmint a Magyar Nemzeti Bankn�l.

� A t�nyleges hatalom Fekete J�nos� volt, tal�n m�g azt is mondhatn�nk, hogy hat�sa
jelenleg is �l, hisz az �ltala kinevelt bank�rok ker�ltek ut�na a kereskedelmi
bankok �l�re. A CIB Bankt�l kezdve, hisz 1982-tol a kereskedelmi bankok
l�trehoz�s�t nagyon kem�ny k�derpoli-tika elozte meg. Itt J�nos b�csi volt a
legerosebb.

� Fekete J�nos egy interj�j�ban a k�vetkezot mondta: valaki eml�tette neki, hogy ha
o olyan sok bunt k�vetett volna el a rendszerv�ltoz�s elott p�nz�gyileg, mint
amirol n�lunk besz�lnek, akkor o nagy bajban lenne most 1999-ben. De mivel vele
nincs baj, mondta, ez azt is bizony�t-ja, hogy o semmi rosszat nem tett ennek az
orsz�gnak.

� A p�nz�gyi vil�g azokat az embereket soha nem hagyja cserben, akik eredm�nyeket
hoztak nekik. Nyilv�nval�, hogy a titkos�tott bankrendszerbe nemhogy a magyar �llam
bun�ld�zo hat�s�gai, de m�g a politikusai sem l�ttak bele. Ann�l okosabb volt a
Nemzeti Bank volt alel-n�ke, minthogy mag�nak kelljen �gymond lopni, ez�rt hozt�k
l�tre a kereskedelmi bankokat, �s az�rt volt annak vez�rigazgat�ja, igazgat�ja,
�gyvezeto igazgat�ja, igazgat� tan�csa, hogy ok hajts�k v�gre ezeket a piszkos
munk�kat. Ez tal�n t�rt�nelm�nk egyik legs�t�tebb idosza-ka, mert a k�lso �s belso
�llamad�ss�g ebben az �gynevezett nagyon okos politik�ban el�rte a t�zezermilli�rd
forintot. Ennyi a minim�lis, ebben m�g a mag�nszem�lyek �s a v�llalatok f�l-vett
ad�ss�ga nincs is benne. Ez lehet kicsit t�bb is, egy p�r milli�rddal. Az viszont
teljesen bizonyos, hogyha csak a minim�lis kamatot fizetj�k is ebben az
infl�ci�ban, ebben a cs�sz� forintle�rt�kel�sben, akkor ennek az �sszegnek csak a
kamatterhe egy �vben legal�bb ezer-milli�rd forint. Azt kell f�lfogni, hogy
k�lts�gvet�s�nknek k�r�lbel�l az egynegyede mindig a kamatra megy el.

� N�zz�k meg, a hitelfelv�tel ut�n mi marad Magyarorsz�gon?

� Ha egy sz�val akarn�m kifejezni: az ad�ss�g. A f�lvett hitelek f�lhaszn�l�s�t

mindig a Vi-l�gbank szakemberei ellenorizt�k. Ehhez kaptak megfelelo t�mogat�st a
k�nyvvizsg�l� c�gek, term�szetesen ezt p�nz�rt, 10-15 sz�zal�k�rt v�gezt�k �vente.
Az �js�gh�rekben csak azt l�t-tuk, hogy itt vannak a Vil�gbank szakemberei, de arra
nem gondoltunk, hogy az �ltaluk meg-ismert adatok egy�ttal a magyar gazdas�g belso
adatait is r�gz�tett�k. Ezek alapj�n privatiz�l-t�k a magyar nemzeti vagyont, ezek
alapj�n t�rt�nt meg a bankkonszolid�ci�. Szinte f�lfogha-tatlan, de igaz, hogy a
hitelbol mi m�g kifizetj�k a szak�rtonek �lc�zott hitelezoket is. Van olyan f�lvett
vil�gbanki hitel, mint ahogy az Eg�szs�gbiztos�t�n�l t�rt�nt, hogy a negyven�t-
milli� doll�r f�lvett hitelbol t�zmilli� doll�rt m�r szak�rtore, tolm�csol�sra,
utaz�sra, egyebek-re elk�lt�ttek, �s a vil�gon semmi nem val�sult meg a f�lvett
hitelbol. Itt vetodik fel egy�b-k�nt a hitelt ad� feleloss�ge is, mert tudj�k, hogy
a p�nz K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban sok he-lyen mag�nzsebekbe v�ndorolt.

� Akkor lehet �gy fogalmazni, hogy ha Magyarorsz�g f�lvett egy meghat�rozott

�sszegu hi-telt, �s itt most az 1982 �s '90 k�z�tti idoszakr�l besz�lek, akkor
annak mondjuk h�sz-harminc sz�zal�ka eleve visszav�ndorolt abba az orsz�gba,
majdhogynem abba a bankba, amelyik a hitelt adta, mert a szak�rtok r�gt�n
visszavitt�k innen a p�nzt, mik�zben nem is v�geztek szak-�rtoi munk�t?

� Minden esetben a magyar szakemberek v�gezt�k el a szak�rtoi munk�t, csak a

sz�ml�z�s t�rt�nt term�szetesen a nagy nyugati c�gekn�l. Mindig azt mondta Nyugat
is �s a mi politi-k�nk is, hogy az�rt ad�sodtunk el, mert t�lfogyasztottunk. Nem
az�rt ad�sodtunk el! Magyar-orsz�g belso fogyaszt�sa soha nem volt ar�nyban a
l�trehozott teljes�tm�nnyel. Az igazi prob-l�ma az, hogy a kereskedelmi
bankrendszeren kereszt�l a f�lvett hitelek jelentos r�sze, ism�-telten mondom,
mag�nzsebekbe v�ndorolt.

� N�zz�nk meg egy speci�lis ad�ss�gfajt�t. A Szovjetuni� f�lboml�sa ut�ni,

�gynevezett �tv�l-lalt orosz �llamad�ss�got, amely az indul�sa k�r�l olyan
k�tmilli�rd doll�r k�r�l volt.

� A fel�t Jelcin eln�k ittl�te alkalm�b�l m�r �ruban t�rlesztett�k, �s ut�na

k�r�lbel�l 900-950 milli� doll�r maradt, ami orosz �llamad�ss�gk�nt Magyarorsz�gon
jelentkezett. K�l�n csapat alakult, akik majd ezt az orosz �llamad�ss�got kezelni
fogj�k. Ilyen p�ld�ul a T�rsas�g a Ke-leti Piacok�rt. Ebben r�szt vettek az MSZP
vezeto politikusai: Hujber Ott�, P�l L�szl�, M�t� L�szl�, akik ezt a kv�zi rossz
hitelt ugyanabban a rendszerben � mert azt mondt�k, az oroszok nem akarj�k megadni
� hajland�k a legjobb felt�telekkel biztos�tani haz�nk r�sz�re. Amit teh�t nem
hadianyagban teljes�tettek, �s nem a Honv�delmi Miniszt�riumon kereszt�l kaptunk
meg MIG 21-esekben �s egyebekben, annak a marad�k �sszeg�t ez az �rdekcsoport �le
akarta ny�lni�. Siker�lt is belole zsebre tenni p�r milli�rd forintot, de
�sszevesztek rajta. Ekkor rob-bant ki az olajbotr�ny, ekkor robbantak ki Dunai
Imr�nek, P�l L�szl�nak a viselt dolgai. Itt m�r az MSZP-s �rdekcsoportok egym�snak
is betartottak, ez miniszterv�lt�sokat eredm�nye-zett, majd az olaj�gyben ezek az
�rdekcsoportok sok s�lyos buncselekm�nyt k�vettek el. Az olaj�gy ebben az
�llamad�ss�g gondban-bajban keletkezett, a legjobb megold�s az lett volna, ha az
orosz �llami v�llalat a magyar, az akkor m�g teljesen �llami v�llalat, a MOL
r�sz�re teljes�t bartell-meg�llapod�s form�j�ban. Akkor viszont nem nyertek volna
rajta a tisztelt urak, ez�rt a MOL �s az orosz importor k�z� mag�nszem�lyeket
kellett beiktatni, akik a k�z-vet�toi jutal�kb�l is rendk�v�li m�don meg�ltek
volna. Az, hogy az eg�sz 950 milli� doll�r jelentos r�sze nem ker�lt �t '94 �s '98
k�z�tt mag�nzsebekbe, a belso marakod�snak k�sz�n-heto

� Tudunk neveket mondani? Kor�bban ezzel �sszef�gg�sben eml�tette p�ld�ul Berecz

J�nos nev�t is.

� A T�rsas�g a Keleti Piacok�rt szervezetben t�bb sz�zfos csapat van, term�szetesen

Berecz J�nos is benne van. Ez a �keleti piac� Kapolyi L�szl�t�l kezdve arra
szakosodott, hogy a r�gi elvt�rsi-bar�ti kapcsolatok inform�ci�ira �p�lj�n. Az �j
korm�nyzatnak, az Antall-korm�nynak semmilyen hasznos�that� keleti kapcsolata nem
volt. A r�giek viszont bar�ti, �zlett�rsi kapcsolatban voltak a felbomlott szovjet
birodalom vezeto poz�ci�j� embereivel. Ez egy nagyon fontos momentum, mert nemcsak
Magyarorsz�gon t�rt�nt az �llami tulajdon ilyen m�don val� �kiprivatiz�l�sa� �s az
�llami javak elt�ntet�se. Ugyanez t�rt�nt a f�lboml� Szov-jetuni�ban, de
nagys�grendekkel nagyobb csal�sokkal.

� Megint sz�ba ker�lt egy n�v, Kapolyi L�szl��.

� Az o keleti kapcsolatai jelenleg is nagyon erosek, nemcsak az �gymond

korm�nyzati, ha-nem az �gynevezett tud�si kapcsolatai is.

� Mennyire gazdag ember Kapolyi L�szl�?

� Legal�bb M�t� L�szl� m�rt�ku a gazdags�ga.

� Ez pedig, mint ahogy eml�tett�k m�r, negyvenmilli�rd forint k�r�li.

� Meggyozod�sem, hogy Kapolyi L�szl� e k�r�li r�szv�ny �s egy�b tulajdon boldog

birtoko-sa.

� �s ez hogy j�tt �ssze?

� A kapcsolatok, amelyek keleti ir�nyban nagyon erosek voltak, p�nzz� v�ltoztak. Ez

a p�nz pedig nem kis p�nz. Sz�zmilli�rd forintokban m�rhetok.

� T�rj�nk vissza a bevezetoben eml�tett Fekete J�noshoz. Eml�tette, hogy a mai

bankszakem-berek jelentos r�sze Fekete-tan�tv�ny. Kikrol van sz�?

� Itt most megnevezhetn�nk a CIB-bank eln�k-vez�rigazgat�j�t, Zdeborszky Gy�rgy�t,

az Agrobank Kunos P�tere term�szetesen szint�n tan�tv�ny, Sur�nyi Gy�rgy, Bokros
Lajos is atyai mester�nek tekinti Fekete J�nost, de Medgyessy P�ter is. A Magyar
Fejleszt�si Bank eln�kek�nt Medgyessy a fo tan�csad�j�nak Fekete J�nost jel�lte a
'94 ut�ni idoben. Miut�n ez id�ig megalakultak a kereskedelmi bankok a Postabankig
bez�r�lag, ez�ltal valamennyi meg-nevezett szem�ly ma is tan�t�mester�nek Fekete
J�nost tartja.

� Akkor Fekete J�nos szelleme, gazdas�gi szellemis�ge a tan�tv�nyokon kereszt�l �l

tov�bb?

� �s m�g �vtizedekig �lni fog. O mindenkor �gy tartotta a nyugati bankvil�g

�rdekeit szem elott, hogy meg is tudta magyar�zni: ha nem �gy tesz�nk, akkor
Magyarorsz�g hitelt sem fog kapni. Jelezt�k is a nyugati bankok a Vil�gbanknak,
hogy ok csak Fekete J�nossal �hajtanak besz�lni. O nemcsak a Vil�gbanknak, hanem
p�ld�ul az osztr�k bankeln�knek, Androsnak is szem�lyes bar�tja. A p�nzvil�g elso
sz�m� let�tem�nyese o volt. Ez m�g �vtizedekig �gy lesz. Azt tudom mondani, hogy a
magyar bankrendszerbol minim�lisan 4000 milli�rd forint tunt el 1982 �ta. Ha ezt
infl�ci�val sz�moljuk, legal�bb t�zezermilli�rd forint tunt el ez ido alatt.

� Fekete J�nos ma mit csin�l?

� Magyar-ausztr�l �llampolg�rs�g�, minimum k�t haz�ja van m�r. Ha nem h�rom. De

azzal a harmadik orsz�ggal � Izraellel � nincs kiadat�si egyezm�ny�nk.

LOPTAK, CSALTAK�

H�szezermilli�rd forint �s ami m�g�tte van

� T�rsadalombiztos�t�si p�nzek �s k�zszolg�lati telev�zi�, Technomark �s N�dor 95,

Agrobank �s Pill�r, Conexus �s Globex � fejezetc�meket soroltam Tell�r Gyul�nak az
egyik napilap sorozatak�nt olvashat� �r�s�b�l, amelyben a k�zelm�lt gazdas�gi
vissza�l�seit elem-zi. A szerzo 1990-es �rfolyamon ezermilli�rdra becs�li az �llam
privatiz�ci�b�l ad�d� veszte-s�g�t, amely ma mintegy nyolcezermilli�rd forintot
jelent. Egyes k�zgazd�szok �ll�tj�k, hogy csak az olajszok�t�sbol sz�rmaz�
vesztes�g �tezermilli�rd forintot tesz ki. Ez testv�rek k�z�tt is
tizenh�romezermilli�rd forint. Dr. Kor�si Imre, az Agr�r Munkaad�k Sz�vets�g�nek
eln�-ke, a Magyar Munkaad�i Szervezetek Nemzetk�zi Egy�ttmuk�d�si Sz�vets�g�nek
tagja, aki egy�bk�nt a magyarorsz�gi maffiavil�ggal r�g�ta foglalkozik, sot annak
fenyegetettje, egyet-�rt ezzel a sz�madattal, vagy esetleg kevesli, net�n t�lz�nak
tartja becsapotts�gunkat?

� Gyakorlatilag mintegy nyolcezermilli�rddal, a nemzeti vagyon privatiz�ci�s

�sszeg�vel n�velendo az im�nti �sszeg, teh�t mintegy h�szezermilli�rd forintr�l van
sz�. Ez a h�szezer-milli�rd megoszlik olajmaffi�ra, szesz- �s gabonamaffi�ra, a
legnagyobb bankmaffi�ra, a br�-kermaffi�ra, az �FA-maffi�ra, az export-t�mogat�s
visszat�r�t�si maffi�ra, valamint az eltunt nemzeti vagyonra, a privatiz�ci�nak
nevezett tolvajl�sra. Teh�t ez ink�bb h�szezermilli�rd forint, amit sz�mszeruen
bizony�tani is lehet. Nyilv�nval�, hogy ekkora �sszeg, ami k�zel �t�ves nemzeti
j�vedelm�nk, hihetetlen k�rokat okozhatott �gy a politik�ban, mint a k�zigaz-
gat�sban.

� H�ny �s h�ny embert lehetne igaz�n boldogg� tenni anyagilag, ha nincs ez a

korrupci�

� Az �llamilag menedzselt maffia 1989-ig muk�d�tt, k�sobb, a �rendszerv�lt�st�

k�vetoen, megeros�d�tt mint tulajdonos. L�trej�ttek � a parlamenti jogalkot�s �ltal
� a szakosodott maf-fi�t seg�to t�rv�nyek, amelyek a kilencvenes �vek elej�tol
kilencvenn�gyig a j�ved�ki t�rv�-nyeken, a halasztott v�mfizet�si t�rv�nyeken
kereszt�l legaliz�lt�k a tolvajl�st. A liberaliz�ci� c�m�n behozott �s ki nem
fizetett �rumennyis�g is oket t�mogatta. A bankkonszolid�ci�r�l pedig ne is
besz�lj�nk, mert az�rt t�bb sz�z �vet kellene a bank�roknak adni� Ezek akkora
�sszegek, hogy ki sem szabad mondani szinte. H�szezermilli�rd forint! De ami m�g
n�veli a bajt, hogy ennek hat�sa �vtizedekre elore ny�lik. Ezzel ugyanis nem
cs�kkent a magyar �l-lamad�ss�g, hanem a k�lso �s belso �llamad�ss�g mintegy
megn�gyszerezod�tt az elm�lt t�z �vben. Akkor, amikor a nemzeti vagyont egy�ttal el
is t�ntett�k.

� �n azt mondja, hogy 1989-90-ben a t�rv�nyalkot�s adott lehetos�get a

liberaliz�l�s k�zre-muk�d�s�vel arra, hogy ez a rabl�helyzet kialakuljon. De 1990-
ben Kor�si Imre az MDF sz�-neiben ott �lt a parlamentben, k�pviselok�nt.

� El�g hamar fel is l�zadtam. 1991 osz�n volt az elso ilyen tiltakoz�som, s akkor
elmondtam, hogy rosszak a t�rv�nyeink: rossz a p�nzint�zeti t�rv�ny, a korrupci�
ellenes t�rv�ny. Meg-k�rdeztem, hogy mi�rt kell nek�nk, k�pviseloknek a munk�t
azzal kezdeni, hogy amneszti�t adunk a bun�zoknek. Egy ido ut�n ugyanis ez l�that�
volt. De a k�zigazgat�s, ahol az igazi korrupci� van, k�ts�gk�v�l rengeteg j�
sz�nd�k�, tisztess�ges k�pviselot, tan�rt, orvost �s a k�pzetlen politikust
f�lrevezette. Akiket pedig nem tudott f�lrevezetni, az kiz�ratott. Mint �n is.

� Nyakon lehet cs�pni a korrupci�t? Nyakon lehet cs�pni a h�szezermilli�rd forintot

elherd�-l�kat? V�gig tudunk-e vezetni egyetlen folyamatot, hogy minden �rtheto
legyen?

� El tudom mondani, hogy hol muk�dik a kerozinmaffia t�bb sz�zmilli�rd forinttal,

tudom, hogy hol van az olajmaffia k�zpontja a MOL Rt. k�tf�le �rk�pz�s�vel. Tess�k
elovenni a MOL Rt. �ves m�rlegeit, tess�k elvenni a TIK-k�szleteket, hogy haszn�lta
f�l �gy a Magyar Honv�ds�g�

� Milyen k�szletet mond?

� A tartal�kgazd�lkod�snak az olaj- �s egy�b energiak�szlete. Teh�t ezek tetten

�rhetok, csak azt az egyet kell tudni, hogy aki tetten �ri, az vagy eltunik, vagy
egy�b m�s, nagyon s�lyos dolog t�rt�nik vele.

� Hogy t�rt�nt akkor ennek a tartal�kk�szletnek a felhaszn�l�sa? Ez a t�rt�net�nk a

kilencve-nes �vek elej�n kezdodik.

� Nem akarok n�ven nevezni most m�g senkit. Harmincezer tonna kerozin be�rkezik a
telep-helyre, ahol a tiszt elvt�rs azonnali hat�llyal minos�tteti. A leminos�t�s
t�z percig tart. Az eg�sz k�szlet, mint meg nem felelo energiahordoz� ker�l
leselejtez�sre, �ra h�rom forint ki-l�nk�nt. Tess�k kisz�molni, egy kil� 1,12
literrel egyenlo. Az �ra literenk�nt hatvan forint. A br�ker m�g aznap
elsz�ll�ttatja Debrecenbe, Szolnokra vagy m�shov�. Gyakorlatilag h�rom forintb�l
�tvenh�t forint hasznot csin�l azonnal a rossz leminos�t�ssel. Ezek a
csal�ssorozatok a Napn�l vil�gosabbak. Elo kell venni a k�nyveket, a megsz�ntetett
nyomoz�sok jegyzok�ny-veit. Hogy ha �sszeadj�k�, nem kell ide k�l�n�sebb parlamenti
vizsg�l�bizotts�g. Tess�k berendelni az illet�keseket, hiszen az �gyletek
bizonylata jelenleg is megvan.

� A legnagyobb �zlet a m�g�tt�nk l�vo t�z �vben az olaj volt?

� A szeszmaffia legal�bb ekkora �eredm�nyt� hozott, muk�d�s�k �s egym�sba

�tmos�d�suk szinte azonos nagys�grendu. De a legnagyobb ��zlet� term�szetesen a
banki p�nzmos�s, a br�kerc�gek csal�ssorozatai, az �sszeszedett p�nzek
megcsapol�sa, majd �rt�k�nek �tsz�r�s�-re-hatszoros�ra emelked�se. Ez legal�bb
akkora �gy volt. A legnagyobb k�r azonban � re�l�r-t�kben � a nemzeti vagyon
�gynevezett privatiz�ci�val t�rt�no �tj�tsz�sa. Ez k�r�lbel�l nyolc-
kilencezermilli�rd forint vesztes�get okozott mindannyiunknak.

� Azt nyilatkozta a k�zelm�ltban musorunkban Tell�r Gyula, a minisztereln�k egyik

tan�cs-ad�ja, hogy a bankkonszolid�ci�val, amely hatsz�z�tvenmilli�rd forint k�r�l
lehetett, a p�nz egyharmada mag�nzsebekbe v�ndorolt.

� Kicsit nagyobb a sz�m, mint egyharmad, k�zel a fele, de hogyha megn�zz�k az ebbol
k�-vetkezo felsz�mol�si elj�r�sokat �s az alultok�s�tett c�geket, akkor legal�bb
ezerk�tsz�zmilli-�rd forintba ker�lt nek�nk a bankkonszolid�ci�, plusz annak az
�rt�kveszt�se. Mert a bank-konszolid�ci� csak egy r�sze a vagyon
konszolid�ci�j�nak. Teh�t a bankkonszolid�ci� r�v�n mintegy nyolcsz�zmilli�rd
forint v�ndorolt illeg�lisan mag�nzsebekbe.

� N�zz�k az olajmaffi�t, a szeszmaffi�t, a bankkonszolid�ci�t, a m�g�tte l�vo

maffia-lehetos�geket. Tal�lunk k�z�s nevezot, k�z�s szem�lyeket?

� T�k�letesen azonos�that�k, ismert szem�lyek voltak. M�g az MDF-korm�ny idej�n

alakult ki az igazi �gynevezett MSZP-s maffia, teh�t M�t� L�szl��k, Szekeres Imr��k
csoportja, akik akkor gazdagodtak meg igaz�b�l, akik mellesleg ki�p�tett�k maguknak
a mag�n titkosszolg�-lataikat, a Postabank-maffi�t. Ebben az �gyk�rben k�r�lbel�l
�tsz�zmilli�rd forint tunt el, nemcsak a Tell�r �ltal eml�tett f�ltok�s�tett
sz�z�tvenmilli�rd forint. Tetten �rheto teh�t ez a k�r. Ha megn�zn�nk a magyar
c�gjegyz�ket �s az off-shore c�geken kereszt�l kiv�ndorolt p�nzt, akkor k�r�lbel�l
harminc-negyven emberrel kellene csup�n sz�molnunk. Az o akt�v vagyonuk t�z �s
harminc�t-negyvenmilli�rd forint k�r�l van.

� A privatiz�ci� idoszak�ban mif�le lehetos�gek ad�dtak a p�nz illeg�lis

zsebret�tel�re?

� Fel kell venni bankk�lcs�nt, m�rhetetlen olcs�ra le kell �rt�kelni a vagyont, a

bankk�lcs�nt pedig nem kell visszafizetni.

� Akkor csodbe megy a c�g?

� Term�szetesen csodbe megy a c�g, �s f�lsz�mol�son kereszt�l nulla forint�rt a
r�gi fon�k-s�g megv�s�rolja. Ez egy kital�lt �t, erre hozt�k l�tre a f�lsz�mol�
c�geket. Tess�k megk�r-dezni esetleg M�t� L�szl�t, hogy kell ezt csin�lni. O tudja.

� De ha ez ennyire vil�gos, akkor mi�rt nem tudjuk nyomon k�vetni? Kinek az �rdeke,
hogy mindez ne der�lj�n ki, hogy a sz�lakat ne lehessen elvarrni?

� A mai k�zigazgat�s k�todik a r�gi n�menklat�r�hoz. Az �j politikai ero, mire

f�lismerte egy�ltal�n, hogy minek a r�szese � mik�zben azt hiszi, hogy akt�v
szereploje, de val�j�ban szinte passz�v szeml�loje �, m�r k�rbe is veszi a maffia
oket. Ezek az �gynevezett nagyp�nzu emberek, �s sajn�latos m�don egy�ttal meg is
kenik, korruptt� teszik az �tvert politikusokat, a k�zigazgat�sban dolgoz�kat.
Amikor pedig a k�zigazgat�s korruptt� v�lik, onnant�l kezdve semmi nem der�lhet ki,
tudniillik nem rendors�gi feladat a szervezett bun�z�s f�lsz�mol�sa. Ezt a
nyilv�noss�ggal �s a t�rv�nyek v�grehajt�s�val lehet csak f�lsz�molni, de azt is
kell tudni, a magyar sajt� legal�bb olyan korrupt, szennyezett, mint maguk a
politikai erok vagy a maffia.

� Mivel bizony�tja?

� Egy teljesen t�rv�nytelen privatiz�ci�val, ami 1989-ben kezdod�tt. Eml�kez�nk

ugye az Axel Springerre, amikor a megyei napilapokat privatiz�lt�k?! Ugyanaz a
v�zfeju sajt� uralko-dik most is, amely uralkodott a Lakatos-Berecz kettos
idej�ben�

� Lakatos Ernore gondol?

� Igen, igen, igen. Ugyanez az �tvil�g�tatlan III/3-as maffia uralkodik jelenleg

is, �s vony�t abban a szent pillanatban, ha k�z�l�k p�r senkihez hozz�ny�lnak. Az a
baj, hogy a sajt� ma m�g meg sem k�rdezte, hogy hova tunt a nemzeti vagyon.
Nyilv�nval�, hogy nem, mert r�-szese, cinkosa, vagy tal�n m�g kedvezm�nyezettje is
a vagyon elherd�l�s�nak.

CSOD�K �S KONSZOLID�CI�K

Feh�rgall�ros bankrabl�k

� ��n m�r annak idej�n megmondtam, hogy baj lesz itt, ha K�d�r ap�nk lehunyja a
szem�t, csak a Gyul��k j�nn�nek m�r vissza! Mit ugr�l ez a majom itt a harminchat
�v�vel?� � mond-ta, h�r�gte, �v�lt�tte az utcai �rus. Nyak�n kidagadtak az erek,
f�jtatott, indulat�ban levego ut�n kapkodott. N�h�nyan megpr�b�ltak a forgatagban
hozz�sz�lni, vagy legal�bb bekapcso-l�dni, de a szitok�radat elnyomott minden m�s
hangot. Az o figyelm�be aj�nlom elsosorban a most k�vetkezoket.
Csillognak az �jonnan fel�p�tett bank�p�letek, suhannak a cs�ndes j�r�s� liftek,
mobil-telefonoznak a csokornyakkendos urak, el�nk t�rul a magyar bankvil�g.
Nyilv�noss�gra ke-r�lt egy bankvez�r havi j�vedelme, f�lh�rd�lt az orsz�g, amikor
meghallott�k, hogy nyolcmil-li� forint f�l�tt van.

� O a rosszul fizetett bank�rok k�z� tartozik, a kereskedelmi bankokban a j�vedelem

enn�l l�nyegesen magasabb. Ez a j�vedelem egy k�z�pszintu br�ker fizet�se. Ez a
bankvez�r alulfi-zetett a bankszakm�ban. Tudom�sul kell venni, hogy enn�l legal�bb
�tsz�zan sokszorosan t�bbet keresnek.

� Mennyi ez a �sokszorosan�?

� Hogyha r�szv�nyben veszik ki a fizet�s�ket, mint erre t�bb p�lda volt: az OKHB-
n�l, a Hi-telbankn�l, egyebekn�l, �s miut�n a r�szv�ny �rt�ke a bankokn�l a
privatiz�ci� ut�n megt�z-szerezod�tt, akkor ez a sokszorosa, mondhatni h�szszorosa,
harmincszorosa is lehet. Isme-r�nk olyan bank�rt, aki k�t nap alatt keresett
hatsz�zmilli� forintot a r�szv�ny-tr�kk�kkel. Ez m�r az�rt v�rl�z�t�.

� �s akkor tegy�k mell� azt, hogy most arr�l vitatkozunk, huszon�tezer vagy
huszon�tezer-�tsz�z forint legyen-e a minim�lb�r.

� Felh�bor�t�, hogy a minim�lb�r �s az �tlagkereset milyen szinten van

Magyarorsz�gon, �s milyen m�rt�kben szipolyozt�k ki az orsz�gb�l a keletkezett
�rt�keket. A magyar bankrend-szer f�l�p�t�se �s annak a k�rokoz�sa t�bb mint
�tezermilli�rd forint az elm�lt t�z �vben. Sz�mokkal bizony�thatom.

� A magyarorsz�gi privatiz�ci�nak �s ezzel egy�tt az �llami tulajdon ki�rus�t�s�nak

alapjait a magyar bankokn�l kereshetj�k?

� 1982-ben d�nt�s sz�letett a k�tszintu bankrendszer ki�p�t�s�re. Ez hihetetlen

nagys�grendu �sszeget em�sztett fel, az infrastrukt�r�val egy�tt nyugodtan
mondhatunk ezermilli�rd forin-tot, s ez m�g al�becs�lt sz�m. Ha azt n�zz�k, hogy a
k�tszintu bankrendszer �ltal ellenorizhe-tetlen kereskedelmi bankrendszeri
tev�kenys�g alakult ki, amely teljes privatiz�ci�j�b�l szinte nulla forint �rkezett
a magyar �llamkassz�ba, a ki�raml� �sszeg pedig n�gy-�tezer milli�rd forint, akkor
ez az 1983-t�l ki�p�lo bankrendszer, valamint a szint�n elk�tyavety�lt biztos�t�si
rendszer egy eg�sz �ves nemzeti j�vedelmet elvett az orsz�gt�l.

� N�zz�k meg k�t bank privatiz�ci�j�t: az Orsz�gos Kereskedelmi �s Hitelbank�t �s a

Hitel-bank�t.

� Mindk�t bankn�l 1995 m�jus�ban k�zgyul�st h�vtak �ssze az iszonyatos k�rokra, a

rossz portfoli�ra val� tekintettel. Tized�re cs�kkentett�k a jegyzett tok�t, ami az
egyikn�l negyven-nyolcmilli�rd forint volt, a m�sikn�l hetvenh�tmilli�rd. Teh�t az
OKHB-t 4,8 milli�rddal je-gyezt�k '95 m�jus �ta a Horn-korm�ny idej�n, a m�sikat
7,7 milli�rdon. Innentol kezdve a hozz��rtok tudt�k, hogy itt privatiz�ci�ra ker�l
sor, ami meg is t�rt�nt egy j� f�l �v m�lva, �s �dicsos�ges� m�don jelentett�k be a
Parlamentben, hogy k�tsz�zh�sz sz�zal�kon kelt el a k�t bank. A val�s�gban azonban
ez a Hitelbankn�l huszonk�t sz�zal�k. Ez egyszeruen becsap�sa a k�zv�lem�nynek, a
saj�t k�pviseloinknek is, hiszen a k�pviseloktol tudom azt, hogy ez mekkora siker
volt. Mondtam nekik f�l �vvel ezelott, hogy n�zz�tek meg, lapozz�tok fel a
k�zgyul�si jegyzok�nyvet, azt�n majd r�j�tt�k, hogy mekkora siker is ez.

� Rakjuk egym�s mell� a sz�mokat m�g egyszer. Teh�t a Hitelbank jegyzett tok�je
1995-ben 77,5 milli�rd forint, ezt tized�re cs�kkentik, 7,7 milli�rd forint lesz
belole, �s eladj�k 14-15 milli�rd forint�rt. De mekkora a val�s�gos �rt�ke ekkor a
Hitelbanknak?

� A jegyzett toke �s az alaptoke soha nem fedi a val�s�gos �rt�ket, ami rendszerint
n�gyszere-se, �tsz�r�se ezeknek a bankokn�l. Minim�lisan n�gyszerese-�tsz�r�se.
Teh�t itt h�romsz�z-�tvenmilli�rdra nyugodtan lehet taks�lni a bank �rt�k�t, mert
ha az infrastrukt�r�t n�zz�k, teh�t a benne l�vo ingatlanegy�ttest, a hozz�
kapcsol�d� p�nzmozg�st, a m�rleget, a hozz� csatol�d� �zleti lehetos�geket, ez
ennyi. S m�g azt is megkock�ztatom, hogy ez a h�romsz�z-h�romsz�z�tvenmilli�rd is
nagyon al�becs�lt k�nyvszerinti �rt�k. Minden egyes privatiz�ci�, ami a nagy
eloszt�rendszerek, a kereskedelmi bankok vagy �ppens�ggel a biztos�t�si rendsze-
r�nk odaad�s�t sikert�rt�netk�nt jellemzi, az a val�s�gban azt jelenti, hogy egy
alulbecs�lt, kifosztott �s pap�ron �rt�ktelen c�get adunk oda, aminek az �rt�ke
viszont, mikor az �j tulaj-donos ideker�l, egy �v alatt megt�zszerezodik a tozsd�n.
De ez a t�rt�net nem egyedi �s nem csak a bankokn�l fordul elo. Az EGIS
Gy�gyszergy�r is egy �v alatt megh�tszerezte az �rt�-k�t, hisz a magyar tozsde
ebben az idoben a befektetok paradicsoma volt, sajnos nem a ma-gyarok�, hanem a
sz�lh�mos nyugati befektetok�.
� Mielott a jegyzett tok�t cs�kkentett�k volna, mielott a privatiz�ci�ra sor ker�lt
volna, ezek a bankok konszolid�ci�n is kereszt�lestek, teh�t �llami p�nzzel
f�ljav�tott�k oket.

� Sajnos az Antall- �s a Boross-korm�ny nem tudott mit kezdeni a bankokkal, ez�rt

mintegy h�romsz�zkilencvenmilli�rd forinttal konszolid�lta a banki menedzsment
�ltal elk�vetett ga-l�ds�gokat. De ezt nemcsak a banki menedzsment k�vette el,
hanem a hozz� csatol�d� n�-menklat�ra is. Ez�ltal ez a bankrendszer, ami ilyen
olcs�n ker�l �tad�sra � ad�sv�telt sz�nd�-kosan nem mondok �, elotte m�r k�zel
n�gysz�zmilli�rdot f�lem�sztett 1993-94-ben. Ezzel azonban m�g nem fejezod�tt be a
bankrendszer �tvil�g�t�sa, hisz a legkorruptabb bankokr�l m�g sz�t sem ejtett�nk: a
Postabankr�l, a Trigonbankr�l �s a CW Bankr�l. Ezeknek a korrupt kihelyez�sei sok
sz�zmilli�rd forintosak, amit nyilv�nval�, hogy r�szint a Nemzeti Bankon kereszt�l
(p�ld�ul a CW Bankn�l), r�szint a magyar �llamon kereszt�l (a Postabankn�l), az
�llami ad�fizetok p�nz�bol kell konszolid�lni.

� Amikor elosz�r nyilv�noss�gra ker�lt, hogy a CW Banknak hetvenmilli�rd forintos

hi�nya van, f�lh�rd�ltek j� n�h�nyan. K�sobb m�r azt mondt�k � p�ld�ul Boros Imre
t�rca n�lk�li miniszter �, hogy sz�zmilli�rd forint a hi�ny. Most, a legut�bbi
t�rgyal�sokon, amikor a CW Bank vezetoit itthon meghallgatt�k, m�r
sz�z�tvenmilli�rd forintos hi�nyr�l besz�l�nk. Kor�si Imre viszont azt mondja, ez
m�g nem a v�ge.

� Lesz az k�tsz�z�tvenmilli�rd is. Ugyanaz a t�rt�net, mint a Postabankn�l, hogy

egyszerre nem merik elmondani, mennyi a hi�ny. A Postabankn�l is 20-30 milli�rdn�l
kezdod�tt. Ami-kor ez napvil�gra ker�lt, �n mint a biztos�t� egyik ellenorzoje, az
eg�szs�gbiztos�t� egyik k�pviseloje jeleztem, hogy ez nem igaz. Akkor azt mondtam,
hogy ez nem Postabank, hanem Panamabank, �s minim�lisan sz�z�tvenmilli�rd forint
lesz a hi�ny. Hiszen lehetett l�tni! A CW Bankn�l ez a szertorn�z�s ugyan�gy
folytat�dik, tudniillik a hetvenmilli�rd k�r�lbel�l a n�gyszeres�n�l fog meg�llni.
Ezek a bankok gyakorlatilag nem banki tev�kenys�get folytat-tak, hanem a val�s�gban
a szervezett alvil�g, a szervezett n�menklat�ra p�nznyelo automat�i voltak.
Nyugodjunk meg, k�tsz�z�tvenmilli�rdn�l fog ez meg�llni. Miut�n a Nemzeti Bank a CW
tulajdonosa, ezt az irdatlan mennyis�gu p�nzt ism�telten az ad�fizetok fogj�k
kifizetni.

� J�-e az az inform�ci�m, hogy a m�dszer a CW Bank eset�ben a k�vetkezo volt:

mindenf�le garancia n�lk�l adtak hitelt magas kamattal haveroknak, ismeros�knek �s
ismeros�k ismero-seinek? A magas kamatot besz�molt�k mint nyeres�get, de mivel aki
f�lvette a hitelt, semmif�-le garanci�t nem v�llalt a visszafizet�sre, ezt a Magyar
Nemzeti Bank v�llalta mag�ra. Azaz a haver-hitelezok helyett v�llalta � fizetni fog
a mi zseb�nkbol.

� Ez a m�dszer nem a Nemzeti Bank saj�tja, 1998-ig a magyar �llam ugyan�gy v�llalt
titkos korm�nyhat�rozatokkal garanci�kat a privatiz�ci�b�l keletkezo k�rokra. De
ugyan�gy tett az �PV Rt. is. A nagy diszn�s�gok f�l� mindig odatolj�k vagy a
Nemzeti Bankot, vagy az �PV Rt.-t, vagy a magyar �llamot. Tudniillik az, aki az
egyenes ad�bev�telt �sszeszedi, az garanci-�t is tud v�llalni. Ezekn�l a bankokn�l
gyakorlatilag becs�letsz�ra adtak hitelt. B�r ez �gy m�gsem igaz, mert ezeknek az
embereknek becs�lete nincs. Telefonon kereszt�l elint�zett hitelekrol volt sz�:
majd megadom kom�m. Istenigaz�b�l itt az a nagy baj, hogy mindez sok ezer milli�rd
forintj�ba ker�lt haz�nknak.

� Arr�l is lehet olvasni, hogy a CW Bank p�nz�tmos� bankk�nt muk�d�tt, hogy a

kelet-n�met titkosszolg�lat, a Stasi ide rakta a p�nz�t, �s olvashattunk arr�l is,
hogy enn�l a bankn�l k�-l�nf�le maffia�rdekelts�gek is felfedezhetok voltak.

� Ezek a t�rt�netek ism�telten igazak. Nyugati bar�taimmal besz�lgettem r�la, hogy

Magyarorsz�g bankrendszere az egyetlen olyan bankrendszer a vil�gon, amely m�g a
p�nzmos�son is bukni tud. Tudom�sul kell venni, hogy a bankrendszer tudta �s
tevoleges k�zremuk�d�se n�l-k�l a vil�gon sehol sincs p�nzmos�s. Ezeknek csak a
t�red�k�t leplezik le Nyugaton is, meg Keleten is. De a nyugati bankok a
p�nzmos�sb�l mintegy harmincsz�zal�kos hasznot h�znak, �s �gy rendk�v�l gazdagok
lesznek. A magyar bankok pedig a p�nzmos�sb�l sz�rmaz� j�ve-delmet azonnal
visszaadt�k a p�nzmos� haveroknak, a volt n�menklat�ra embereinek. Nevet-s�ges, de
m�g ezen is veszteni tudtunk. Csod�latos magyar teljes�tm�nye ez, negat�v cs�cs.

� Ez a k�tsz�z�tven-k�tsz�zhatvan milli�rd forintnyi vesztes�g, ami a CW Bankn�l

f�lhalmo-z�dott, kinek hozott nyeres�get?

� A menedzsmentnek �s a hozz� tartoz� n�menklat�r�nak. Ez nagyon k�rbehat�rolhat�

p�r sz�z ember, akik politikai elvbar�tk�nt kiosztott�k �nmaguknak ezt a
m�rhetetlen j�vedelmet. Azt�n ezek a p�nzek megjelentek a magyar tozsd�n. A
korm�nyv�lt�s idej�n ijedt�kben ebbol kivittek egy p�r sz�zmilli�rd forintot�

� 1998-ban, az Orb�n-korm�ny hatalomra ker�l�sekor? Mentett�k a menthetot?

� Igen, 1998-ban. Ekkor esett is a tozsde. Ezek maffiap�nzek voltak, t�bb

sz�zmilli� doll�r tunt el ekkor a magyar tozsd�rol. Azt hitt�k, hogy z�rolj�k a
p�nzt, �s az �j korm�ny gyorsan bele fog n�zni ezekbe a p�nz�gyi muveletekbe. Ez
viszont elmaradt. Egy�bk�nt a legkifino-multabb banki �s bun�gyi m�dszerekkel
�lc�zz�k a p�nzmos�st, ez�rt �gy gondolom, hogy a maffiap�nzek felfedez�s�re �vek
m�lva ker�l csak sor, akkor lesz m�dunk arra, hogy belel�s-sunk, mi is t�rt�nt
val�j�ban. Szakmailag sem lehet ennek gyorsabban ut�nan�zni, mert ez �vtizedes
f�lhalmozott k�r, �s a bunsz�vets�gben elk�vetett csal�st�l kezdve minden benne
van. Teh�t ezeknek a f�lder�t�se rendk�v�l fontos feladat. A p�nzek nagy r�sze
Amszterdam-ban tal�lhat� meg, ezek a politikai gengszterek azt nem tudj�k, hogy a
nyugati p�nzvil�gban minden t�zezer doll�r f�l�tti �sszeget m�r nyomon k�vetnek.

� Politikai hovatartoz�st meg tudunk jel�lni? Tudjuk, mely p�rtokhoz vagy

holdudvar�hoz tartoznak ezek a feh�rgall�ros gengszterek?

� 1990-tol is az SZDSZ �s az MSZP volt hatalmon. B�r l�tsz�lag MDF-es volt a

korm�ny, de az �sszes int�zm�nyrendszerben, az �V�-ben, a bankrendszerben, senki
m�s nem volt poz�-ci�ban, csak az �gynevezett liber�lis baloldali �rtelmis�gi. Az
Amerikai Nemzeti Bank �s a nyugati bankvil�g is megijedt att�l a m�rhetetlen
mennyis�gu p�nzmos�st�l, amit a kelet-k�z�p-eur�pai bankok csin�ltak. F�ltek att�l,
hogy annyi piszkos p�nz �rasztja el Nyugatot, ami az o tozsd�j�ket �s az o
gazdas�gukat is zavarni tudja. Itt t�zmilli�rd doll�rokr�l van sz�, olyan eros �s
olyan nagys�grendu p�nzmos�sr�l, ami m�r az Eur�pai Uni�t is zavarja. Azon-ban ha
tagjai lesz�nk az Eur�pai Uni�nak, az ottani hatalmas p�nz�gyi k�lts�gvet�sben apr�
fill�reknek sz�m�tanak a tol�nk ellopott ezermilli�rdok. K�vethetetlenn�,
felfedhetetlenn� v�lnak teh�t a csal� tettesek, akik a mai politika felsoh�z�hoz
tartoznak. Ez�rt is s�rgetik ha-z�nk uni�s csatlakoz�s�t.

AZ ELT�NTETETT NEMZETI VAGYON

Titkos korm�nyhat�rozatok

� �gy l�tszik, a nemzeti vagyon elolvad�s�nak, eltun�s�nek elm�lt t�z�ves t�rh�za

kimer�the-tetlen. Az energiaszektor minden orsz�gban strat�giai �gazatnak sz�m�t,
nem �gy n�lunk, ahol nemcsak a megl�vo l�tes�tm�nyek, de az �jabbak telep�t�s�nek
joga is idegen k�zbe v�ndorolt, a megk�t�tt szerzod�sek v�g�re pedig a magyar
lakoss�g elott h�tpecs�tes titokk�nt orz�tt garancia-v�llal�si z�rad�kok ker�ltek
arr�l, hogy �n�k �s �n, a magyar n�p mennyi nyeres�-get fizet majd a k�lf�ldi
tulajdonosoknak. Az energia-�gazat gy�sz�ve 1995. Kor�si Imre sze-rint ami akkor
t�rt�nt, azt nem lehet privatiz�ci�nak tekinteni.
1995 v�g�n - 1996 elej�n m�sr�l sem sz�lt a magyar sajt�, mint arr�l, hogy a
privatiz�ci�, nevezetesen az energiaszektor privatiz�ci�ja sikert�rt�net. Ezt
hangoztatta Suchman Tam�s akkori privatiz�ci�s miniszter is, aki azt mondta, hogy
nem sz�gyelli ezt, b�szke arra, hogy az energiaszektor privatiz�ci�ja �gy t�rt�nt,
ahogy t�rt�nt. 1996. febru�r 4-�n Kop�tsy S�ndor k�zgazd�sz nyilatkozott errol a
Vas�rnapi �js�gnak, �s azt mondta: �Ez a korm�ny (m�rmint a Horn-korm�ny a szerk.)
ezt az energiaszektor privatiz�ci�j�nak h�vja, holott egy francia �llami
v�llalatnak adtunk el magyar �llami tulajdont, egy olyan monop�liumot, amit nem
szabad egyik �llamnak sem eladni egy m�sik �llamnak. Vel�nk majdnem egy idoben az
ango-lok eladtak angoloknak, azaz privatiz�ltak egy energiav�llalatot, s egy
hasonl� nagys�g�, mint a mienk, tizenegyszer magasabb �ron kelt el.� Csak
eml�kezteto�l mondom, hogy a ma-gyar energiaszektort 400 milli�rd forint�rt adtuk
el 1995-ben.

� A magyar privatiz�ci�n v�gigh�z�dik az alkotm�nyelleness�g, a t�rv�nyelleness�g,

hiszen a Parlament nem tartotta be a saj�t maga �ltal hozott t�rv�nyt. Az
energiaprivatiz�ci� kapcs�n t�rv�nytelen�l j�rt el a Horn-korm�nyzat is. 1995.
augusztus 17-ig a nemzetgazdas�gilag fon-tos �gazatokr�l jelent�st kellett volna
terjesztenie a p�nz�gyminiszternek �s a privatiz�ci�s miniszternek a Parlament el�.
Term�szetesen ez elmaradt, ezek ut�n nem is privatiz�ci� t�r-t�nt, hanem elad�s. Ez
az elad�s az�rt furcsa, mert a privatiz�ci� az mag�nos�t�s, itt pedig az
energiaszektor �llam �s �llam k�z�tt cser�lt gazd�t. Semmi meg nem magyar�zhatja,
hogy mi�rt t�rt�nt ez, r�ad�sul egy olyan ad�sv�teli szerzod�sben, amely
eszk�zlek�t�si 8 %-os nyeres�get garant�l az elk�vetkezendo idoben.

� Ez az �venk�nti 8 %-os garant�lt nyeres�g sok�ig vitat�ma volt, hiszen errol nem
lehetett olvasni dokumentumszeruen sehol sem, mert titkos�tott�k a szerzod�seket.
Mindez csak v�let-len�l der�lt ki, �s a magyar korm�ny akkor azt mondta, sz� sincs
arr�l, hogy ok garant�lt�k volna a 8 %-os biztos nyeres�get a vevonek.

� A titkos korm�nyhat�rozatoknak pontosan ez a probl�m�juk, mindent le lehet

tagadni, miu-t�n titkos. A k�zv�lem�ny t�j�koztat�sa olyan fontos k�rd�sben, mint
az energiarendszer pri-vatiz�ci�ja, nem tagadhat� meg. Hi�ba hazudozott �sszevissza
a Horn korm�nyzat, ez a 8 %-os eszk�zar�nyos nyeres�g garant�lt volt, de meg kell
n�zni, hogy mi t�rt�nik, amikor p�ld�ul a b�kk�br�nyi b�ny�n�l nem �p�theti fel a
n�met vevo az eromuvet. Merthogy a lehetos�g�t odaadt�k a francia vevonek, csak ok
�p�thetnek ott a k�lsz�ni fejt�sre eromuvet. R�szint nincs is r� sz�ks�g, r�szint
pedig egy iszonyatos nagy gazembers�g, mert a korm�nyhat�rozat, ame-lyet oly
m�rt�kben eltitkos�tottak, hogy m�g a saj�t k�zigazgat�si appar�tusuk sem tudhatott
r�la, most j� p�r �v m�lva nagyon cs�ny�n vissza�t�tt. T�bb t�zmilli�rd forintot
k�nytelen visszafizetni a magyar �llam a vevonek az�ltal, hogy ezt a beruh�z�st nem
volt k�pes megcsi-n�lni. Annyit az�rt hadd mondjak, hogy ez a n�gysz�z milli�rd
forint m�reteiben mennyit je-lent. Az energiarendszer�nk �jraelo�ll�t�sa,
amennyiben ez az akkori �rakon megt�rt�nt vol-na, 4500-5000 milli�rd forintba
ker�lt volna.

� Teh�t, ha ki kellett volna �p�teni ennek a c�gnek a teljes magyar

energiarendszert, amit megvett, az 4-5000 milli�rd, �s ezt vette meg 400 milli�rd
forint�rt.

� Gyakorlatilag ennyi�rt vett�k meg azok az �llamok, amelyek megszerezt�k a magyar

energiarendszert.

� A n�metek is besz�lltak az �zletbe?

� Term�szetesen ez oly nagy form�tum� �zlet, hogy ebbe idegen �llamoknak is be

kellett sz�llni, ami hangs�lyozom, p�lda n�lk�li, tudniillik az energiarendszer
strat�giai �gazat. El sem tudom k�pzelni, hogy mondjuk a n�met �llam
energiar�szv�nyeit a magyar �llam egyszer megv�s�rolja. Nem kevesebbrol van sz�,
mint hogy a magyar privatiz�ci�ban ezek az ad�sv�-telek minden esetben
t�rv�nytelen�l, �s maximum t�zsz�zal�kos �ron ker�ltek �rt�kes�t�sre.

� Amikor a titkos ad�sv�teli szerzod�sben a magyar korm�ny a vevonek �venk�nti 8 %-

os biztos nyeres�get garant�lt 1995-ben, akkor a magyar v�llalatok �ltal�ban
mekkora nyeres�-get �rtek el?

� Ekkor volt a szigor�t�s a Bokros-csomaggal, s ekkor cs�kkent 12 sz�zal�kkal a

re�lj�vede-lem, ami soha nem l�tott jelens�g a magyar t�rt�nelemben, �s hozz� kell
tenni, hogy ekkor a munkan�lk�lis�g is a legmagasabb szintre emelkedett. Teh�t,
amikor 8 sz�zal�kot garant�lt a magyar korm�ny a vevonek, akkor a magyar v�llalatok
�s magyar tulajdon� munkaad�k nye-res�ge ink�bb a null�hoz k�zel�tett, mint az egy-
m�sf�l sz�zal�khoz.

� Mint energiafogyaszt�, �n mik�ppen k�rosodtam ebben az �zletben? Mennyire v�ltam

ki-szolg�ltatott� az�ltal, hogy a strat�giai ter�let�nket eladtuk egy idegen
�llamnak?

� Nyilv�nval�, hogy egyenes �llami tulajdonban nagyobb r�hat�sa van a

korm�nyzatnak, itt viszont az �j tulajdonos k�l�nb�zo m�don tudja zsarolni a magyar
korm�nyzatot, �s rajta ke-reszt�l a lakoss�got is. Hossz� t�von �rv�nyes�lni fognak
a nyugat-eur�pai �rak. Ezek viszont a magyar j�vedelemszinten egyszeruen
megfizethetetlenek.

� 1999 v�g�n Budapesten t�ntettek a b�ny�szok, a t�ntet�st a B�nyaipari Dolgoz�k

Szakszer-vezet�nek eln�ke, Schalkhammer Antal szervezte. Ebben az eg�sz eladott
energiarendszerben benne van p�ld�ul az oroszl�nyi, a bokodi, a v�rtesi eromu is.
Amikor eladt�k ezt az energia-rendszert, a szakszervezet �s egyes orsz�ggyul�si
k�pviselok megsz�laltak-e? Tiltakoztak-e?

� �n mint munkaad�i eln�k sz�laltam meg az �rdekegyezteto Tan�csban ezekben a

k�rd�-sekben, a szakszervezet ezt csendben v�gig�lte, hisz akkor az MSZOSZ-es
k�pviselok parla-menti k�pviselok voltak a Szocialista P�rt sz�neiben.

� Kikrol van sz�?

� Schalkhammer Antal, S�ndor L�szl� meghat�roz� MSZP-s politikusok voltak, �s

jelenleg is azok. Az igazi megd�bben�s azonban az, hogy Schalkhammer sztr�jkot
szervez, holott a leg-nagyobb sz�nimportor a tisztelt �r. Felh�bor�t�, hogy az
�gazat le�p�l�se k�zben saj�t profit-orient�lt c�g�vel hasonl� minos�gu cikket hoz
be az orsz�gba. Ha Nyugat-Eur�p�ban valaki ilyennel pr�b�lkozna, az nemcsak polg�ri
feleloss�get vonna maga ut�n. Hogy egy szakszer-vezeti vezeto a saj�t �gazata ellen
gazdas�gi tev�kenys�get folytasson, az nyugaton p�ld�tlan! Visszatasz�t�, hogy a
t�rv�ny adta lehetos�geket, amelyeket a privatiz�ci�s t�rv�ny adott a
szakszervezeteknek mint munkav�llal�knak, nem pr�b�lt�k meg �rv�nyes�teni. A
mostani sztr�jkfenyegetoz�s�k pedig egyszeruen a sors furcsa fintora, hogy az
�gazatot tevolegesen t�nkretevok �gymond sztr�jkot szerveznek. A mi t�rt�nelm�nkbe
m�g ez is belef�r.

� A M�trai Hoeromuben is t�rt�nt n�h�ny �rdekes dolog. Arr�l van sz�, hogy nevezett
szak-szervezeti vezetok, Schalkhammer Antal �s m�g j� n�h�nyan m�sok, ebben az
idoszakban a dolgoz�i r�szv�nyeket a hoeromun�l nagyon olcs�n f�lv�s�rolt�k.

� Nyilv�nval�, hogy ennek ugyanaz a technik�ja, mint a k�rp�tl�si jegyekn�l: el

kell hinteni, a sajt�n kereszt�l r�mh�reket kell terjeszteni, hogy a r�szv�nyek,
amelyeket ingyen kaptak a dolgoz�k, nem �rnek semmit. M�gegyszer mondom, ugyan�gy,
mint a k�rp�tl�si jegynek, nincsen fedezet�k, b�kek�lcs�n jelleguek � hirdett�k.
Ekkor percek alatt fel tudja v�s�rolni � fill�rek�rt � a tisztelt vezeto, legyen az
szakszervezeti vagy munkaad�i vezeto. A r�szv�nye-ket vagy egy bankkal, vagy az �PV
Rt.-vel, vagy a saj�t br�kerc�geiken kereszt�l sokszoros �ron, 20-30-szoros
haszonnal f�lv�s�rolj�k, ahogy ez a bankrendszerben is t�rt�nt. Ebbol ke-letkezik
majd a nagy probl�ma, az, hogy off-shore c�geken kereszt�l kiviszik ezt a t�bb t�z-
milli�rd forintnyi p�nzt.

� Teh�t olyan c�gekrol van sz�, amelyeket k�lf�ld�n, Kajm�n-szigeten,

Lichtensteinben beje-gyeztek, de nem muk�dnek, csak a p�nz �tmos�sra szolg�lnak,
vagyis ezek fantomc�gek.

� Jelentos r�sz�k, Ciprust�l kezdve Sv�jcig, p�nzmos�sban �rdekelt.

Valuta�gyletekbe is be-sz�llnak ezek a off-shore c�gek. Nyilv�nval�, hogy ezek
haszna �s mobilit�sa l�nyegesen na-gyobb, mint az itteni v�llalatok� vagy b�rmilyen
kereskedelmi tev�kenys�g�.

� Elhangzott egy n�v most m�r t�bbsz�r is, Schalkhammer Antal�, aki a B�nyaipari
Dolgoz�k Szakszervezet�nek eln�ke. Ebben a tranzakci�ban mekkora vagyonhoz
juthatott o?

� Milli�rdos nagys�grendu vagyonr�l van sz�. Mindig azon mosolygok magamban, hogy
amikor valaki a szakszervezetben vagy a vel�k egy�ttmuk�do MSZP-ben, SZDSZ-ben
f�l�s-legess� v�lik, akkor azt lenyakazz�k. Mondjuk Pasztern�k L�szl�t egy � ennek
sz�zal�k�ban sem kimutathat� � ingatlan�gylet�rt meghurcolt�k. Nyilv�nval� mi�rt:
nem volt benn a pik-szisben. Ez a vagyont�meg, amit a tisztelt urak az
energiarendszerben, a b�ny�szatban �ssze tudtak maguknak har�csolni, sokszorosa
ahhoz k�pest, ami az egy�bk�nt nagyon gy�nge sz�nvonal� �s le�p�lo magyar
vasasszakszervezetben t�rt�nt. Bun �s bun k�z�tt �sszegszeru-s�gben a magyar jog
szerint is van k�l�nbs�g. Az azonban teljesen biztos, hogy ezek a p�nzek nem haz�nk
ter�let�n kezdenek el dolgozni, nem a magyar munkav�llal�k, nem a magyar fogyaszt�k
�rdek�ben, hanem saj�t zsebre t�rt�nik a haszonszerz�s. Az a tolvajl�si lehetos�g,
amit a magyar privatiz�ci�, a magyar �talak�t�s adott, val�sz�nuleg a t�rt�nelemben
soha meg nem ism�telheto.

� Megint neveket sorolunk, �s hozz� kapcsol�d�an tisztess�gtelen vagyonosod�sr�l

sz�lunk, �s ilyenkor az emberben �lland�an f�lvetodik a k�rd�s, hogy ha ezt �ntol
sz�mon k�rik, Kor�si �r, ha azt mondj�k, hogy k�rem, bizony�tsa be, hogy ez val�ban
�gy t�rt�nt, hogy val�-ban ennyit har�csoltak ezek az emberek, akkor fel tudja �n
mutatni a dokumentumokat?

� Term�szetesen, a c�gjegyz�kek ezt minden esetben tartalmazz�k. J�l

k�r�lhat�rolhat� az a tulajdonosi k�r, amelyikn�l ezek a bizony�t�kok
megtal�lhat�k. Az �ves m�rlegek is el�g j� adatokat szolg�ltatnak hozz�. Az
adatokat mindemellett le kellett v�detni, mert l�ttam m�r c�geket megsz�ntetni,
l�ttam m�r elt�ntetni. Ezek a c�gjegyz�kek, h�l' Istennek, birtokomban vannak, �s
hogyha valaki ezt a tulajdonosok oldal�r�l reklam�lni akarja, nagyon �rdekes m�-don
saj�t maga h�zza meg a v�szcsengot maga f�l�tt.

� Az energiaszektorn�l egyetlen sz�lat nem varrtunk m�g el, �s ez B�kk�br�ny.

� A vevo n�met c�g, �s miut�n nem kell fel�p�teni ezt az eromuvet, term�szetesen a
vevo be-v�ltotta a garanci�t: 50 milli�rd forintot egy rossz szerzod�s miatt.
Miut�n nemcsak egy szer-zod�srol van sz�, hanem az eg�sz magyar energiarendszerrol,
v�rhat�, hogy m�sutt is t�rt�nik garanciabev�lt�s.

� �s akkor mennyi lesz a k�telezetts�gv�llal�s?

� Visszakanyarodtunk a titkos korm�nyhat�rozatokhoz. Elvileg ezek

alkotm�nyellenesen mintegy 900 milli�rd forint k�telezetts�get r�nak a magyar �llam
polg�raira. Hogy ebbol mennyi ker�l bev�lt�sra k�rnyezetv�delmi vagy egy�b elo�r�s
alapj�n, ma m�g nem lehet tud-ni. Tudniillik van egy csom� olyan titkos
korm�nyhat�rozat, ahol m�g az�rt is felelnek, hogy a j�voben eloker�lo nem ismert
tartoz�sok, a j�voben eloker�lo esetleges j�rul�kv�ltoz�sok...

� Azok is k�telezetts�get r�nak a korm�nyra, az �llamra, a magyar polg�rra?

� Sajnos ilyenek a Horn-korm�ny �ltal, a bankok �ltal, valamint az �PV Rt. �ltal
f�lv�llalt garanci�k.

� Sz�moljunk tov�bb, 900 milli�rdot mondott az im�nt. Ha hozz�tessz�k m�g azt is,
ami eset-leg eloj�het, mennyi lesz a v�ge?

� Azt kell mondani, hogy a bankrendszerben �s az �PV Rt.-ben �bev�llalt� garanci�k

hasonl� nagys�grenduek.

� Azt mondja �n, hogy ez t�bb mint k�tezermilli�rd forint?

� Ak�r�li lehet az a garancia, amelyet az elozo korm�ny �s az elozo, �gymond

rosszul mene-dzselt �gazatok v�llaltak. F�lelmetes, hogy mindig azt mondja a
mindenkori p�nz�gyminisz-ter, hogy nem kell tole f�lni, ezt a k�vetel�st nem fogj�k
bev�ltani. K�rem sz�pen, B�kk�br�nyban bev�ltott�k, �n csak abban rem�nykedem, hogy
nem minden�tt v�ltj�k be.

A M�T�-BIRODALOM KIALAKUL�SA

Kossuth Kereskedoh�z, Budai Hengermalom, N�dor '95

� Kor�si Imre szerint t�z �v alatt Magyarorsz�gon k�r�lbel�l h�szezermilli�rd

forint tunt el nyomtalanul. S azt is mondja, az elso nagy hib�t 1990-ben k�vett�k
el, amikor � amneszti�val � kiengedt�k a tolvajokat. Mire �s kikre gondolt?

� A KISZ-vagyon elkezeloire, a szakszervezeti vagyon, a p�rtvagyon �s az �llami, az

�npriva-tiz�ci�s vagyon elkezeloire. Gyakorlatilag a m�lt rendszer politikai
elitj�re.

� Itt arr�l van sz�, hogy bizonyos emberek ellen a nyolcvanas �vek v�g�n elj�r�s
folyt k�l�n-f�le tiszt�zatlan tev�kenys�gek miatt, akik amneszti�t kaptak, �s
minden tov�bbi b�ntet�s al�l � m�r a vizsg�lati idoszakban � f�lment�st is?

� Igen, gyakorlatilag sikkaszt�s, hutlen kezel�s, hanyag kezel�s, kis m�rt�kben

elk�vetett csa-l�s, egyebek. 1990 nyar�n az �j MDF-korm�ny, amely tavaszi
nagytakar�t�st hirdetett, sajn�-latos m�don amneszti�val kezdte. Ezzel az
amneszti�val elj�r�si kegyelmet kaptak a tolvajok, a bun�s�k, akik evvel a
lehetos�ggel nem al�zattal �ltek �s visszaadt�k a lopott vagyont, ha-nem ebbol
�p�tett�k ki a birodalmukat. Ez vonatkozik a KISZ-, a szakszervezeti-, de foleg a
p�rtvagyonra.

� Mi most neveket is fogunk eml�teni, �s �n egy�rtelmuen �ll�tja, hogy akik sz�ba

ker�lnek �s amely �gyek sz�ba ker�lnek, mindenkirol �s minden �gyrol
dokumentumokkal rendelkezik.

� Term�szetesen �lementett� dokumentumokkal. Pontosan az 1991-es, '92-es

tapasztalatok alapj�n d�nt�ttem �gy, hogy minden egyes dokumentumot k�zjegyzo �ltal
hiteles�tek, mert akkor az �V�-ben tett k�s�rleteimn�l a dokumentumok elvesztek.
�gy volt ez p�ld�ul az Aut�ker eset�ben. Az�ta pontosan tudom, hogy akkor lehet
csak megsz�lalni, ha ennek a hite-les�tett forr�soldala bizony�tott. Az, hogy most
a rendors�g ebben nem nyomozott, baj, de nyilv�nval�an elj�n majd az az ido is a
demokr�ci�nkban, amikor ezek a bun�k napvil�gra ker�lnek. �s miut�n nagy �rt�ku
csal�sokr�l, sikkaszt�sokr�l van sz�, ez�rt m�g t�z �v van az el�v�l�sig.
Meggyozod�sem, hogy ezek a vagyonok m�g �trendezodnek, a tettesek bunhod-hetnek.

� Vagyonokr�l besz�lt az im�nt, elorzott vagyonokr�l, de a neveket nem sorolta.

� Nemzeti vagyonunk elorz�i k�z�tt nagyon nagy birodalmak alakultak ki: a M�t�-
birodalom, a Leisztinger Tam�s-f�le Arago-birodalom, a volt szakszervezeti
birodalom, a KISZ-vagyonos Nagy Imre birodalma, a Caola-birodalom�

� Nagy Imre volt ugye a KISZ K�zponti Bizotts�g�nak utols� elso titk�ra?

� A KISZ-vagyon elkezeloje volt, teh�t utols� elso titk�ra, aki egy�bk�nt azt
nyilatkozta, hogy az�rt van az o kezel�s�kben ez a vagyon, hogy majd amikor a KISZ-
vagyont meg kell osztani az ifj�s�gi szervezetekkel, j� gazda gondoss�g�val
visszaadj�k. H�t ezt az egyet felej-tett�k el. �rdekes dolog szembes�lni a
nyilatkozataikkal '89-'90-bol, amikor m�g f�ltek. Ak-kor azt hirdett�k, hogy ok
soha nem mondt�k, hogy saj�t maguknak saj�t�tj�k ki ezt az �npri-vatiz�ci�s csal�s-
sorozatot, azonban '90 ut�n, az amneszti�t k�vetoen gyakorlatilag elfelejtet-t�k
ezt, �s saj�tjukk�nt apport�lt�k ezt a m�rhetetlen nagys�g� �llami-, KISZ-,
szakszervezeti- �s p�rtvagyont.

� Akkor kezdj�k el a birodalmak ismertet�s�t! Menj�nk sorban, kezdj�k a M�t�-

birodalommal. A rendszerv�ltoz�s elott, a hetvenes-nyolcvanas �vekben tudjuk-e azt,
hogy M�t� L�szl�nak mekkora vagyona lehetett?

� Egyenlo a null�val. Az 1990-es �vek elej�n lett az MSZP p�nzt�rnoka. A kimentett

p�rt-ingatlanok, egyebek kapcs�n nagyon komoly bev�telek sz�rmaztak. O a p�rt
vagyonkezeloje-k�nt, p�nzt�rnokak�nt aleln�ki rangba ker�lt az MSZP-n�l, �s a volt
KISZ-es bar�taival, akik az �PV Rt.-ben kulcspoz�ci�ba ker�ltek, olyan m�rhetetlen
�rt�keket privatiz�ltak az elso k�rben maguknak, mint p�ld�ul az orsz�g legjobb
malma, a Budai Hengermalom, aminek az �rt�ke �t-nyolcmilli�rd k�z�tt lehetett. Ezt
M�t� meg is vette �tsz�zmilli� forint�rt, term�sze-tesen a Postabank adott neki
hitelt, amit nem is nagyon kellett visszafizetni. Teh�t nem keve-sebbet �ll�tok,
mint hogy a privatiz�ci�s nemzeti vagyon ellenorz�s n�lk�l mag�nk�zbe ker�lt.
Hangs�lyozom: fizet�s n�lk�l, mert a vissza nem fizetett hitelekbol meg lett a
bankkonszoli-d�ci�. M�t� �r ebben m�rhetetlen �gyes volt. 1992-tol m�r minden
gazdas�gi poz�ci� az MSZP kez�ben volt, �s a privatiz�ci� ut�n r�j�ttek, hogy a
banki hitelekre kell fel�p�teni a tov�bbi vagyonosod�st, valamint a t�nkretett
p�nzekbol, �gymond a felsz�mol�s�b�l kell csemeg�zni. A Hitelbankn�l a banki
hiteleket visszafizetni nem tud� c�gek megszerz�s�re szakosodtak. Itt m�r M�t�
L�szl� a Kossuth Kereskedoh�z Kft.-n�l tal�n a legnagyobbat �ka-sz�lta� az eg�sz
�talakul�sban.

� Akkor a Kossuth Kereskedoh�zat pr�b�ljuk most �tvil�g�tani.

� Ez egy f�lsz�mol� c�g, ebben m�r �sszeker�ltek az olajosok, �s odaker�lt

Csintalan S�ndor is m�g MSZP-s �gyvezeto eln�k kor�b�l, teh�t ez a p�rtelitnek volt
a szemezgeto c�ge. A f�lsz�mol�sb�l �t-nyolc, h�t-t�z sz�zal�k k�z�tt szerezt�k meg
a vagyont, de mindig hitelbol. A kedvenc bankrendszer�k a Hitelbank, az OKHB �s az
�r�k�s elso helyu Postabank volt, ahol becs'sz�ra adt�k a hiteleket, aminek
jelentos r�sz�t nem kellett visszaadni. Ebbol k�nnyu volt meggazdagodni, mert egy
�llami t�bbs�gi tulajdon� bankrendszer adta a p�nzt a mag�n-f�lnek, az �llami
tulajdon kiv�s�rl�s�ra. Ez egy�bk�nt p�ld�tlan a t�rt�nelemben.

� Teh�t itt a klasszikus m�dszerrol volt sz�, arr�l, hogy t�nkrementek a c�gek,
vagy tettek is egyes emberek az�rt, hogy c�gek t�nkremenjenek. Akkor j�ttek ezek a
foprivatiz�torok, felv�-s�rolt�k, �s ehhez a p�nzt a bankokt�l, �n szerint
elsosorban a Postabankt�l szerezt�k.

� Is. Postabank, Hitelbank, OKHB, kis r�szben az OTP is adott, de t�teleiben az

elso h�rom bank volt a pr�mhegedus.

� Az Agrobank itt milyen szerepet j�tszik? Kunos P�ter? Kov�cs Mih�ly?

� Az Agrobank rendk�v�l komoly szerepet j�tszik a mezogazdas�g privatiz�ci�j�ban,

ugyanennek a k�rnek ok az E-hitelt finansz�rozt�k�

� M�rmint az egzisztenci�lis hitelt.

� Az egzisztenci�lis hitelt, el�g agressz�van, de hangs�lyozom, t�teleiben messze

lemaradtak a bank m�rete miatt a m�r eml�tett, akkor m�g �llami mamutokt�l. Ezeket
az �llami mamuto-kat, amelyek a privatiz�ci�hoz adt�k az E-hiteleket, a tranzakci�
ut�n konszolid�lni kellett, mert az elvt�rsaknak esz�k �g�ban sem volt a hitelt
visszafizetni.

� T�rj�nk m�g vissza a Kossuth Kereskedoh�zhoz. Itt eml�tett m�r k�t nevet: M�t�
L�szl��t, Csintalan S�ndor�t, de azt mondta, hogy a p�rtelit a Kossuth
Kereskedoh�zban jelen volt.

� Nyilv�nval�, hogy egy �gyvezeto eln�k �s egy p�nzt�rnok aleln�k k�rny�k�n ott
s�nd�rg�tt az �gynevezett v�llalkoz�i tagozat. A csapat, amely m�g�tt megb�jhattak,
mert m�g a mor-zs�k is hatalmas �rt�kek voltak. A felsz�mol�sban �t-nyolc
sz�zal�kon lehetett vagyont, m�r egy eleve �lerontott� c�get szerezni, biztos
piaccal. Hisz kialakult technik�juk volt ahhoz, hogyan kell olcs�n privatiz�lni,
majd mik�ppen kell ut�na �bebuktatni� a privatiz�lt vagyont, hogy m�g olcs�bban,
szinte nulla forint�rt ker�lj�n saj�t tulajdonba.

� Mi volt ennek a rendje?

� Mindent k�lts�ggel kellett elsz�molni, meg kellett buktatni a sz�ll�t�i oldalt,

nem kellett nekik fizetni. Erre tudn�k mondani p�ld�kat: konzervgy�rakn�l �gy kell
a termeloi oldalt elle-hetetlen�teni, hogy nem fizetem ki az �rut, nem fizetek
semmilyen k�zterhet, �s gyakorlatilag kimosom k�lts�ggel az �sszes p�nzt, teh�t nem
j�vedelemk�nt, hanem k�lts�gk�nt sz�molom el. Ezt ugye hajdan�ban a vil�gon senki
nem vizsg�lta, foleg nem az APEH, amelyik el volt foglalva az �FA-visszat�r�t�s
maffi�inak megteremt�s�vel �s az esetleges nyomoz�s�val. Teh�t gyakorlatilag nem
volt kontrollja a nemzeti vagyon �rt�kes�t�s�nek, �s miut�n a kulcs-poz�ci�ban a
r�gi n�menklat�ra volt, �gy egym�s k�z�tt leosztott�k a lapokat.

� A Kossuth Kereskedoh�z mekkora p�nzt jelent? Mekkora vagyon-lehetos�get?

� Miut�n itt br�kerc�gek is vannak �s a tozsde a p�nzt megn�gyszerezi, majd

megk�tszerezi mag�t, kimondhatatlan vagyon keletkezik. Nem is nagyon szeretem
kimondani ezeket a sz�-mokat, harminct�l-sz�zmilli�rd forintos vagyonok alakultak
ki. Ezt �p �sszel nagyon neh�z v�giggondolni, foleg �gy, hogy az ad�bevall�sok
ezekn�l az emberekn�l rendszeresen null�ra futottak ki. Magyar�n: nem fizettek
ad�t.

� Azt mondta �n, hogy a rendszerv�ltoz�s elott M�t� L�szl�nak szinte nem volt semmi
vagyo-na sem, sot �gy fogalmazott, hogy nulla vagyona volt. Most mit tudhatunk,
k�r�lbel�l mekko-ra lehet a M�t�-birodalom?

� Hihetetlen�l nagy. Sz�val N�dorostul, meg a �kimosott� p�nzekkel egy�tt harminc-

negyvenmilli�rd forint, ez or�lt sok p�nz. Ezt nem is nagyon tudj�k mire haszn�lni,
de ilyen-bol van egy p�r: a B�kesi Fotex-birodalom k�rny�ke, hozz�t�ve sajnos a
Leisztinger Tam�s-f�le Arag�t. S akkor m�g nem besz�ltem az olajp�nzekbol kimosott
�s tozsd�re bevitt vagyo-nokr�l, ezek harminct�l sz�zmilli�rdig terjednek.

� A M�t�-birodalmat eml�tve a Kossuth Kereskedoh�zr�l besz�lt�nk r�szletesebben, de

sz�lni kell a Budai Hengermalomr�l, sz�lni kell a N�dor '95-rol.

� Az a trag�dia benne, hogy a Budai Hengermalomra most m�r kitehetn�nk a v�r�s

csillagot, mert az is �gy lerobbant, mint a v�r�s csillag. A malom m�r r�g nem
or�l. Egy havi sz�zezres tonna kapacit�s� malom ma azon k�v�l, hogy Tasn�di csapata
orzi az egyik oldalon, a m�sik oldalon meg Seres Zolt�n orzo-v�doi, m�r nem
muk�dik. Gyakorlati �rt�ke nulla, egy fill�r f�lv�s�rl�s sincs benne, ugyanakkor
van rajta egy csom� k�ztartoz�s. A malmot majd ism�-telten f�l fogj�k sz�molni, ez
a szok�sos �t. A baj az, hogy a privatiz�lt �s elorozott vagyon nem muk�dtetett,
hanem tov�bblopt�k. Mert ha egyszer loptak volna csak, �s ut�na tisztess�-gesen
muk�dtetik, akkor azt tudn�nk mondani, hogy a c�l szentes�ti az eszk�zt. De a
privati-z�lt vagyon jelentos r�sz�t csak meg kell n�zni, hogy n�znek ki. Sajnos
nemcsak M�t�n�l van ez �gy, hanem a t�bbi kialakult kl�nn�l is.

� �s mi�rt nem volt �rdek�k az, hogy ha valamit nagyon j� �ron megszereztek � �s
annak megvan a piaca, megvan a kereskedoi h�l�zata, megvan a vevok�re �, hogy ezt
muk�dtess�k? Most akkor a Budai Hengermalomr�l ess�k sz�.

� Mert dolgozni nem tudnak, nem azt tanult�k. Lopni, csalni l�nyegesen egyszerubb,
mint egy rendszert muk�dtetni.

� Olyan k�nnyen mondja ki ezeket a szavakat, hogy lopni, csalni� Meg van r�la
gyozodve, hogy ez mind bizony�that�?

� An�lk�l nem mondan�m. Term�szetesen ezek az �rt�kek, amelyeket eml�tettem,

amelyek a hengermalomr�l sz�lnak p�ld�ul, a Kossuth Kereskedoh�zr�l, mind
k�vethetok. Hogy ezt �n lop�snak, csal�snak, gazembers�gnek vagy minek nevezem, ez
mindegy. Az �llami vagyon eloroz�sa kifejezetten korrupci�s m�dszerekkel, akkor
finomabban �gy fogalmazom.

� N�dor '95.

� Az egy mag�n titkosszolg�lat. A rossz p�nz, a piszkos p�nz elkezd muk�dni, keresi
a hely�t, ha olajp�nz, ha szeszp�nz, ha a gabonamaffia p�nze, az ut�na soha nem
tisztul ki. Mindig azt mondjuk, hogy Henry Ford is az elso milli� doll�rt kereste
csak �gy, de Ford egy szab�lyozott piacgazdas�g keretein bel�l �p�tette ki a
birodalm�t. N�lunk pedig tudatosan anarchikus �lla-pot alakult ki, hogy olcs�bb
legyen a nemzeti vagyon, �s miut�n ez a vagyon ingyen ker�l k�zbe, meg sem tudja
becs�lni a privatiz�tor, hisz nem kell visszafizetnie a hitelt. Nem el�g, hogy
szinte ingyen odaadjuk, a mi k�runkra f�lveszik a hitelt, f�lvesz p�ld�ul
nyolcsz�zmilli� forintos hitelt�

� Ki �s mire?

� P�ld�ul megvesznek t�rv�nytelen�l egy �llami gazdas�got, �s az erre f�lvett

nyolcsz�zmil-li� forint hitelt m�r m�snap el is viszik. Az �llami gazdas�gi
eszk�z�ket gyorsan eladj�k, p�l-da erre a Duna mellett Apajpuszta. Trag�dia, hogy
nem muk�dtetni akarj�k a vagyont, hanem az eszk�z�k ki�rus�t�sa ut�n azonnal a
tozsd�re bevinni, mert akkor a tozsd�n m�g l�nyegesen nagyobb haszna volt, hisz
tudatosan alul�rt�kelt�k a nemzeti vagyont. Mondok egy p�ld�t erre. Megkapja a
gy�gyszergy�r egy r�sz�t a francia EGIS mondjuk hatmilli�rd�rt, egy �v alatt ennek
az �rt�ke megh�tszerezodik, vagyis negyvenk�tmilli�rdot �r a tozsd�n. A t�bbin�l is
�gy t�rt�nt. A magyar tozsde val�s�gos paradicsoma volt a gazdagod�snak, k�t �s f�l
�v alatt megt�zszerezod�tt az �rt�k. Mi�rt kellett volna nekik akkor dolgozni,
amikor a tozsd�n is j�tszhattak?

� M�t� L�szl� az MSZP p�nzt�rnoka �s aleln�ke volt, neve az MSZP-vel �sszefon�dott.

M�t� L�szl� �s az MSZP kapcsolat�r�l 1999-ben nem hallani, mint ha nem is lett
volna k�z�k soha egym�shoz.
� Ez nem ritka egy ilyen p�rtn�l, ez az MSZMP-nek sem jogut�dja, ahogy hirdeti
mag�r�l, csak a vagyon�t haszn�lta el.

� �n most azt is akarom tudni, hogy M�t� L�szl� �s az MSZP kapcsolata megszakadt-e?
Az MSZP-nek nem volt semmi haszna abb�l, hogy M�t� L�szl� ily m�rt�kben
meggazdagodott?

� Hogyne lett volna, osztja vissza a p�nzt a p�rtj�nak. Azt f�l ne t�telezze m�r
valaki, hogy ezek a vagyonok kiz�r�lag M�t� L�szl� szem�lyes tulajdon�v� v�ltak. Ez
n�vleges vagyon csup�n, de hogy ut�na, m�g�ttesen hogy osztj�k sz�t a p�nz,
elsosorban nem Magyarorsz�-gon, azt m�r igen neh�z bizony�tani, de nem folytatom
tov�bb, mert errol a dokumentumom nincs meg. Azt viszont nagyon j�l tudom, hogy
v�letlen�l senki nem szokott meggazdagodni egy p�rtrendszerben. Ennek megvan a maga
visszaoszt�si rendszere, az eg�sz magyar rend-szer erre �p�lt ki. Ha megn�zz�k a
zsebbe dugott bank�rokat, akkor tudni kell, hogy a j� poz�-ci�ban, j� helyen l�vo
elvt�rs vissza is osztott a p�rtj�nak, k�l�nben nem engedt�k volna a h�sos
faz�khoz. Ha nem adott, ha m�r nem osztott, akkor egyszeruen kir�gt�k onnan. Nem
�rt persze arra eml�keztetni, hogy Horn Gyula, a kongresszusokon is megdics�rte
M�t� L�szl�t �zletemberi teljes�tm�nye miatt. Ha Horn Gyul�nak ez a m�rc�je, akkor
azt gondolom, hogy az MSZP-nek is megvolt a maga m�rc�je, s a m�rce egy�ltal�n nem
eur�pai.

A KISZ-ES VAGYON�TMENTOK

A caol�s Nagy Imre

� Kor�si Imre videokazett�ival j�rja az orsz�got, bemutatja az �ltala f�lt�rt

vissza�l�seket. T�bbek k�z�tt ezt a kazett�t lej�tssza az MSZP tagjainak, a
K�zt�rsas�g t�ren. Mi a reag�-l�s?

� Azt mondj�k, hogy akik loptak, nem a p�rt megb�z�s�b�l tett�k. Igaz, hogy loptak
k�z�l�k, de h�t N�meth Mikl�snak � mondj�k � nem ez a m�rc�je, meg a mostani
p�rtnak sem ez a m�rc�je. Ez a p�rt m�r elhat�rol�dik a M�t� L�szl�kt�l. Ok mondj�k
ezt, a K�zt�rsas�g t�riek. De ez az elhat�rol�d�s az�rt od�ig nem jut el, hogy volt
tagt�rsukat tal�n f�ljelents�k az�rt, mert lopott.

� Esett m�r sz� a p�rtvagyon �tment�s�rol, a M�t�-birodalom kialakul�s�r�l. Mi lett

a KISZ-vagyon sorsa? Hogyan alakult Nagy Imre gazdas�gi �lete, az� a Nagy Imr��,
aki a KISZ K�zponti Bizotts�g�nak utols� elso titk�ra volt?

� Gyakorlatilag a KISZ-vagyon is ugyanolyan �ls�gos m�don ker�lt mag�nkezekbe, mint

a p�rt-, vagy a szakszervezeti vagyon. Mag�t az elso titk�r urat id�zem, aki
egykoron azt mond-ta: az�rt vett�k �t �s apport�lt�k saj�t t�rsas�gaikba a KISZ-
vagyont, hogy a vagyon hus�ges, j�, gondos kezel�se ut�n a demokr�ci�ban majdan
megalakul� ifj�s�gi szervezeteknek ne egy �rt�kcs�kkent vagyont adjanak �t, hanem a
v�laszt�si eredm�ny alapj�n egy j�l kezelt, j�l karbantartott vagyont. Na, errol az
�g�retrol t�k�letesen elfelejtkezett Nagy Imre, Karl Imre, Kiss P�ter�

� A volt munka�gyi miniszterrol van sz�?

� Igen, jelenleg �gyvezeto eln�k az MSZP-ben. De ebbe a k�rbe tartozik m�g Kocsis
Andr�s, az �gynevezett fiatal tit�nok egyik ide-oda csap�d� embere is. T�rsas�gba
apport�lt�k a KISZ-vagyont, majd az apportot j�hiszemu vevonek m�g tov�bb
j�tszott�k, innentol kezdve a vagyon tov�bbi �tja k�vethetetlen.

� Mekkora volt ez a KISZ-vagyon?

� T�zmilli�rdos nagys�grendu 1989-es forintban sz�molva. Az ingatlanok �rt�ke

hihetetlen nagys�grendu, csak n�zz�k meg Z�nk�t, amely elad�si �r�nak ma
sokszoros�t �ri. Arr�l van sz�, hogy az apport �rt�ke �s a t�rsas�g �rt�k�nek
meg�llap�t�sa a '89-es �s a '90-es gyakorlat sor�n a j�l bev�lt hasra�t�ses
m�dszerrel t�rt�nt, ut�na m�r csak meg kell n�zni, hogy kinek j�tsszuk �t a
vagyont. Ha mondjuk az �rt�ke egymilli�rd forint, azt lehetoleg tizen�tmilli��rt
vegye meg. Teh�t ennyiben �llap�tj�k meg az �rt�k�t. Hisz privatiz�ci�nk t�rt�nete
is azt mu-tatja, hogy a megszerzett privatiz�ci�s vagyon �rt�ke a tozsd�n
megt�zszerezodik egy �v alatt.

� Mekkora volt Nagy Imre vagyona, vagy mekkora lehetett 1988-89-ben �s mekkora
most?

� �ri�si, milli�rdos vagyona van jelenleg. 1989-ben, mint alulfizetett

k�ztisztviselonek egy k�tszob�s lak�sa volt. Ha valaki a magyar ad�bevall�sokat
komolyan venn� �s ezt f�l�lvizs-g�ln�, akkor t�telesen be lehetne bizony�tani, hogy
ezek a szerzett vagyonok nem t�rv�nyes �ton keletkeztek.

� N�zz�k akkor meg, hogy mi t�rt�nt a KISZ-vagyonnal. Besz�lhet�nk Z�nk�r�l,

Tat�r�l, a KISZ-t�borr�l, KISZ-�p�letekrol, irod�kr�l.

� Saj�t t�rsas�gokba apport�lt�k, majd ezeket a t�rsas�gokat eladt�k �ron alul,

vagy �ppen-s�ggel, ha komoly vevo volt r�, azzal m�r j�l megfizettett�k. Teh�t aki
muk�dtetni akarta, annak komoly �ron adt�k el, de a megalakul� ifj�s�gi szervezetek
ebbol szinte semmit nem kaptak. Ugyan�gy j�rtak, mint a szakszervezetek. A
szakszervezeti sz�llod�kat is teljes eg�-sz�ben �elkezelt�k�. Egyfajta m�dszer
muk�d�tt a kilencvenes �vek elej�tol, amelynek a gya-korlati rendszere, a gazdas�gi
�talakul�sokr�l sz�l� t�rv�ny, mely az 1988. �vi hatossal kez-dod�tt, ahol
kipr�b�lt�k, hogy milyen m�don lehet �gymond lerontani egy vagyont, mit b�r m�g el
a c�gb�r�s�g, mit b�r m�g el az akkor alakul� APEH. H�t az mindent elb�rt, miut�n a
saj�t n�menklat�r�j�t �ltette a fontos poz�ci�kba. �s mik�zben a v�laszt�polg�rt
�lbotr�nyok-kal elfoglalt�k, ak�zben a balk�zrol szerzett vagyonok neves�tetten
saj�t tulajdonn� v�ltak.

� Most m�r nem a KISZ-vagyonr�l besz�l�nk, de m�g mindig Nagy Imr�rol ess�k sz�.
Besz�l-j�nk a Caol�r�l. Egyforintos, n�vleges �ron jutott a Caola-birodalom Nagy
Imre tulajdon�ba.

� Ezek a n�vleges �ron t�rt�no v�telek rendszeresen �gy t�rt�ntek, hogy a vevo
v�llalja a megvett objektum hatalmas k�ztartoz�s�t, ami terheli ezt a vagyont. A
k�ztartoz�st k�sobb viszont a bankkonszolid�ci� �s a hivatalos konszolid�ci�
lenyelte. Teh�t gyakorlatilag a v�tel a n�vleges �ron, egy forinton t�rt�nt m�gis.
Ennek a darabjait azut�n �rt�kes�tgett�k h�rom-n�gy meg �tsz�zmilli� forint�rt.
Jelenleg is folyik a c�gek vagyonainak �rt�kes�t�se, majd ezekbol a p�nzekbol �
ugyan�gy mint a p�rtvagyon nagyszeru kezeloje, M�t� L�szl� � ok is elkezdik a
tozsd�z�st, mely rendk�v�li p�nz�gyi eredm�nyekkel j�r. Hihetetlen vagyonok
k�pzodnek, de megint nem az eszk�z�k muk�dtet�s�bol. Meg kell n�zni a Caol�t is,
ami egy kifejezetten j�l muk�do, k�z�p-eur�pai m�retekben eros gy�r volt. M�ra
n�hol m�r a ker�t�se sincs meg. �gy teh�t a vagyon el van kezelve, aminek
k�vetkezt�ben m�sf�l milli� munkahely elveszik. Ezt azonban r�fogj�k a
piacveszt�sre, pedig nem errol van sz�, hanem arr�l, hogy hozz� nem �rto tolvajok
ker�ltek a tulajdonosi poz�ci�ba. Azok, akik annyira sem b�ztak meg a
menedzsmentben, hogy legal�bb r�b�zt�k volna a tov�bbi munk�t. Nem ezt tett�k,
hanem a saj�t eszk�zeikkel dolgoztak tov�bb, vagy nem dolgoztak, e miatt azt�n
�gazatok mentek t�nkre. A Caola csak egy p�lda erre a m�dszerre, nem kir�v�, majd
f�lsz�molj�k.

� Persze a KISZ-vagyon privatiz�l�sa idoszak�ban nemcsak Nagy Imre, mint volt elso
titk�r szerezhetett vagyont, hanem m�sok is.
� Term�szetesen, a saj�t csapat nagyon �sszetart�, hiszen az elm�lt rendszer
k�derpolitik�ja hihetetlen eros volt, poz�ci�kba �ltette az �gynevezett KISZ-
eseket. A KISZ-bol nevelod�tt ki az eg�sz �V�. R�b�zt�k a nemzeti vagyont erre a
siserahadra. Csepi Lajos p�ld�ul honnan ker�lt ki? A KISZ-bol. Onnan ker�lt ki
Kocsis Istv�n is. Trag�dia, hogy kontroll n�lk�li, tit-kos szerzod�sekkel az eg�sz
nemzeti vagyont �t lehetett j�tszani. P�rtvagyonk�nt kezelt�k a nemzeti vagyont is.

� Az MSZMP �s a KISZ 1990 elott egym�st seg�tette, az MSZMP-s k�derek a KISZ-ben

sze-rezt�k a gyakorlatot. Hogy alakult a volt KISZ �s a mostani MSZP kapcsolata
1990 ut�n gaz-das�gilag?

� A Baloldali Ifj�s�gi T�m�r�l�s, az MSZP ifj�s�gi szervezete a KISZ jogut�dja

lett, �s ha siker�l nekik a X�nia-l�nc nevu sz�lh�moss�g, m�g az �tt�ro sz�vets�get
is bekebelezik ma-guknak, annak �sszes tags�g�val, �sszes vagyon�val. H�la
Istennek, ezt m�r olyan erk�lcste-len�l csin�lt�k, hogy m�g �nmaguk sem turt�k el.
Ezek is milli�rdos vagyonok. De egy kicsit megzavarodott az MSZP vez�rkara is, mert
m�r egyre �hesebbek lettek, �s �gymond egym�st is �lekontr�zt�k�. De gondoljunk
bele, �tt�ro sz�vets�g�X�nia-l�z, KISZ�BIT, MSZMP�MSZP, ennek a m�rhetetlen
vagyonnak a kezeloje, tulajdonosa az MSZP �tvennyolc sz�zal�-kos akkori parlamenti
t�bbs�ggel. Szinte kontroll n�lk�liv� tudtak v�lni, �gy a szerz�sben, mint a
politikai m�dszerekben. A baj benne az, hogy ennek negat�v k�vetkezm�nyeit egy
Bokros-csomaggal nek�nk kellett elszenvedni.

� Holott Bokros Lajos volt az, aki kijelentette, hogy v�deni kell a vagyont.

� 1989 m�jus�ban eg�sz oldalon ezt fejtegette. Sz� szerint azt mondta, hogy abba
kell hagyni az �nprivatiz�ci�t, mert a nemzeti vagyon el�rt�ktelenedik �s ebbol
k�ros folyamatok alakul-nak ki, p�ld�ul forradalom is lehet. A reformkommunist�k
�lharcosai akkor m�g nagyon be voltak ijedve, hogy esetleges sz�monk�r�s is lesz.
Amikor l�tt�k, hogy vel�k ilyen probl�ma nem lehet, akkor azt�n t�nyleg
r�szabadultak a vagyonra. A legnagyobb baj azonban az, hogy elorozni m�g k�pesek
voltak, de j�l muk�dtetni m�r k�ptelenek. Nagyon �rdekes, hogy di-cseksz�nk a
magyar ipar teljes�tm�ny�vel, de ha megn�zz�k az �sszet�tel�t, r�j�v�nk, hogy azok
bizony a multik z�ldmezos beruh�z�saib�l erednek, nem pedig a privatiz�lt
vagyonb�l. A privatiz�lt vagyon ugyanakkor t�bb mint egymilli� munkahely
elveszt�s�t is eredm�nyezte.

KORRUPT �LLAMIGAZGAT�S

Megy a b�za v�ndor�tra

� Besz�lt�nk m�r a negyvenmilli�rdos M�t�-vagyon kialakul�s�r�l, a t�bb mint

egymilli�rdos Nagy Imre-vagyon l�trej�tt�rol, de most besz�lj�nk azokr�l az
esetekrol, amikor a vissza�l�s vagy a vissza�l�s lehetos�ge mag�ban az �llami
appar�tusban van benne. Az export-t�mogat�sok rendszer�re gondolok.

� Az exportt�mogat�si nagykassza �vente v�ltoz�, de 50 �s 80 milli�rd k�z�tti

�sszeg. Ez az �gynevezett piacra jut�si exportt�mogat�s jelentos r�szben az
agr�rium lehetos�ge. Neves�t-s�nk egy idopontot: 1995-ben a b�za rendk�v�l magas
f�lv�s�rl�si �ra miatt exportt�mogat�s n�lk�l nem ker�lhetett volna j�l piacra. A
probl�ma csup�n az volt, hogy nem eg�szen egy-milli� tonn�s �rualapra 14,4 milli�
tonna exportt�mogat�st ig�nyeltek vissza k�l�nb�zo fan-tomc�gek. Ezeknek a
k�lts�gvonzata t�bb t�zmilli�rd forint, mert ezerk�tsz�z forint volt ton-n�nk�nt az
export-t�mogat�s. Ezek a buncselekm�nyek ismertt� v�ltak, de titkos�tott�k, egy-ben
sincs m�g jogeros �t�let, sot jelentos r�szben az elj�r�st is megsz�ntett�k. A
csal�shoz az �llam tevoleges seg�ts�g�re volt sz�ks�g, mert igazolni kellett a
VPOP-nek, hogy elhagyta az �ru, az az irdatlan mennyis�g, az orsz�got.
� M�rmint a V�m- �s P�nz�gyors�g Orsz�gos Parancsnoks�g�nak�

� Igen. T�rcak�zi bizotts�g enged�lyezte �s adta ki az �gynevezett exportt�mogat�si

lehetos�-get, teh�t az �gynevezett kv�t�kat. Ebben r�szt vett az akkori Nemzetk�zi
Gazdas�gi Kapcso-latok Miniszt�riuma, a P�nz�gyminiszt�rium, r�szt vett benne
term�szetesen a F�ldmuvel�s-�gyi Miniszt�rium. Ugyanakkor igazolni kellett az APEH-
nek is, hogy a v�tel�r befolyt az export ad�sv�tel kapcs�n. Az igazs�g ezzel
szemben az, hogy sem a v�tel�r, sem pedig a ter-m�k nem hagyta el az orsz�got. Az
ism�tlodo exportt�mogat�si maffia �ves k�rvonzata ak�r negyven-�tvenmilli�rd forint
is lehet. Ha az infl�ci�t nem sz�m�tjuk, akkor ez az �sszeg az elm�lt t�z �vben
l�nyegesen t�bb mint �tsz�zmilli�rd forint.

� Hogyha tudjuk azt, hogy 1995-ben k�r�lbel�l kilencsz�zezer tonna b�za exportj�ra
van le-hetos�ge Magyarorsz�gnak, hogyhogy nem tunik fel senkinek, hogy tizenn�gy �s
f�l milli� tonna b�za exportj�ra k�rtek t�mogat�st?

� Nem monopol helyzetben l�vo c�gek export�ltak, ez�rt versenyeztett�k a fikt�v

c�geket is, �s ez�ltal esze �g�ban sem volt senkinek �sszeadni a val�tlan
mennyis�get, a versenyeztet�s m�g� b�jtatt�k az eg�sz csal�si rendszert.

� Tulajdonk�ppen akkor ez a b�za meg sem mozdult, legal�bbis a kilencsz�zezer tonna

f�l�tti, vagy tal�n nem is l�tezett.

� Jelentos r�szben t�rol�si jegy form�j�ban l�tezett csup�n, �s soha �let�ben nem
volt b�za�

� Fikt�v t�rol�si jegyeket �ll�tottak ki?

� �gy van, fikt�v t�rol�si jegyeket �ll�tottak ki, amellyel f�l lehetett venni a
bankt�l a v�tel�rat, s miut�n azt felvett�k, el is lehetett �tapsolni�. Ezt a
v�tel�rat term�szetesen nem fizett�k visz-sza a bankoknak, a bankok ezt
vesztes�gk�nt le�rt�k. T�bb milli�rdos �gynevezett piszkos p�nzrol van sz�.

� Kik vannak benne ebben az �zletben?

� Nagyon pontosan meg lehet hat�rozni a k�rt, m�g akkor is, ha titkos�tott�k az
�gyeket. A mi k�reinkben ezt �gy szoktuk mondani, hogy a legnagyobb diszn�s�gok
�llamtitokk� minos�l-nek, ebben az MSZP n�menklat�r�ja 1995-ben r�szt vett. Az
�llamigazgat�s cs�csa, valamint az �gynevezett eros mezogazdas�gi �s kereskedelmi
lobby. Egyszer nekem Nyugaton azt mondta az egyik mezogazdas�gi szakember az
uni�ban, hogy �n�k m�g nem is tagjai az Eu-r�pai Uni�nak, de m�r az �vtized
b�zabotr�ny�t megcsin�lt�k.

� Neves�teni nem tudunk, de m�gis gondoljunk egyetlen szem�lyre, aki '94 �s '98
k�z�tt igen magas k�zhivatalt t�lt�tt be, akinek az �gyv�dje tizenk�t c�g
megszun�s�t jelentette be, miut�n az exportt�mogat�si �gyletnek v�ge lett.

� MSZP-k�zeli politikusr�l van sz�, annyira k�zeli, hogy korm�nytag volt, az

�gyv�dje volt egy�bk�nt a kamp�nyfon�ke az 1994-es v�laszt�sokon. Sem a miniszter
�rnak, sem az �gy-v�dj�nek ebbol az �gybol nem sok baja sz�rmazott. Mondhatn�m azt
is, hogy egy�ltal�n nem sz�rmazott baja. Ezeket a c�geket, klasszikus nyelvezetben
�gy mondj�k, hogy els�llyesztik, teh�t jogut�d n�lk�l f�lsz�molj�k. Erre is megvan
a kialakult m�dszer. Be kell vallani az ad�-h�tral�kot, hogy ad�csal�st ne k�vessen
el, �s meg kell tal�lni a fikt�v vevot. Ez a vevo ut�na azonban nem jelentkezik,
nincs, k�mforr� v�lik. Miut�n eset�nkben titokgazd�kr�l van sz�, elmondhat�, hogy
nagyon j�l kitaposott �t szerint �s�llyesztett�k el� ezeket a c�geket.

� Ebben az adott esetben mekkora p�nz forgott illeg�lisan? Mekkora feketep�nz

zsebret�tel�ben �s�ros� a Horn-korm�ny egykori minisztere?

� T�bb sz�zmilli� forint csak az exportt�mogat�s visszat�r�t�s, ehhez hozz�j�rul

m�g ennek az �rualapja. Akkor t�zezer forint f�l�tt volt a b�za �ra, �s ezerk�tsz�z
forint volt az export-visszat�r�t�s. Hitelf�lv�tellel, egy�b m�s dologgal egy�tt ez
t�bb milli�rdos nagys�grendu.

� Budapesten, de az orsz�g k�l�nf�le r�szein is sorra �p�lnek a nagy

bev�s�rl�k�zpontok, �s egyre t�bbsz�r hallani arr�l, hogy �FA-csal�sokat k�vetnek
el. Mik�ppen t�rt�nnek ezek?

� A k�tkulcsos �FA bevezet�s�vel �ri�si lehetos�g ny�lt meg az �gyesked�sekre.

� Teh�t azzal, hogy tizenk�t �s huszon�t sz�zal�kos �FA is van.

� Igen� Nyilv�n Nyugaton is van �FA j�l bej�ratott rendszer szerint, de ott
�tlagosan hatt�l h�sz sz�zal�kig. A mi �FA-tartalmunk rendk�v�l magas, tizenketto
�s huszon�t sz�zal�k k�-z�tti. Tudni kell azt, hogy ebben az �gyeskedo
�talakul�sunkban nem sz�vesen k�r�nk mi sem sz�ml�t. Itt gondoljunk a piaci
forgalomra, gondoljunk a T�Z�P-re. Nem v�llalkoz�k�nt, hanem fogyaszt�k�nt nem kell
nek�nk �F�-s sz�mla, ez�ltal rengeteg sz�mla nem ker�l ki-ad�sra. �gy viszont az
�gyeskedoknek szabad pr�d�j�v� v�lik a mi el nem vitt sz�ml�nk. Megint azt kell
mondani, hogy az �llamigazgat�s tevoleges hozz�j�rul�sa n�lk�l ezt nem le-hetne
megcsin�lni. Az APEH sz�mlaellenorz�si rendszere ma nagyon rossz gyakorlatot foly-
tat, megb�nteti a kiskereskedot, a fagylaltost p�r ezer forintos sz�mlacsal�s�rt.
De �n ismerek olyan kereskedot, aki azt mondta: kij�tt hozz�m az APEH, de k�z�ltem
vel�k, hogy itt nem vizsg�l�dhatnak, mert nincs helyis�g, nem biztos�tok nekik. Sok
sz�z milli�s forgalm� c�grol van sz� egy�bk�nt. �s ennyiben maradtak�

� Hallottunk a k�zelm�ltban h�t-nyolcsz�zmilli� forintos �FA-csal�sr�l. Ez a

cs�csot jelenti, vagy van enn�l nagyobb is?

� Ha a c�geket �sszeadjuk, k�zel h�tmilli�rdos �FA-csal�si rendszerrol is tudunk.

Term�sze-tesen itt sincsenek m�g jogeros �t�letek.

� Ez a h�tmilli�rdos �FA-csal�s egyetlen v�llalkoz�hoz kapcsol�dik?

� Egy v�llalkoz�csoporthoz, de az nyilv�nval�, hogy itt is str�manok szerepelnek,

elosztj�k a p�nzt t�bb c�g k�z�tt. Ha megn�zz�k a c�gek igazgat�tan�cs�t, fel�gyelo
bizotts�g�t, a t�ny-leges tulajdonosokat, abb�l kider�l, hogy a keresztap�k
azonosak.

� Ez a h�tmilli�rd, megint n�v n�lk�l, milyen ter�leten �rheto tetten?

� Beruh�z�s, �p�tkez�s, ebben benne van az �tt�l kezdve minden, �s azt is tudni
kell, hogy a vonalas l�tes�tm�nyek �p�t�se, a beruh�z�sok hatalmas p�nzeket
ig�nyelnek�

� Vas�t, metr�, villamos? Erre gondol?

� Erre. Ez nagyon sikaml�s ter�let, hiszen ahol nagy �llami, �nkorm�nyzati

p�nzekkel t�rt�-nik a beruh�z�s, az a vil�gon minden�tt a korrupci� meleg�gya.
Gondoljuk v�gig, hogy Nyu-gat-Eur�p�ban, de az eg�sz muvelt vil�gon az igazi nagy
csal�sok mindig a vonalas l�tes�t-m�nyekn�l �s a nagy �llami �s �nkorm�nyzati
beruh�z�sokn�l t�rt�nnek meg. N�lunk is �gy van ez.

� Ha egy v�llalkoz�i csoportn�l h�tmilli�rd forintos �FA-csal�sr�l besz�l �n �

olyan �FA-csal�sr�l, amelyik m�g nincs b�r�s�gi szakban, ez�rt nem mondunk neveket
�, akkor orsz�go-san egy �vben mekkora lehet az �FA-csal�sok nagys�ga?
� Az exportt�mogat�si nagy eloszt�rendszer m�rt�k�t el�ri�

� Az mennyi? Csakhogy eml�keztess�nk�

� T�bb mint �tsz�zmilli�rd forint. Ebben a fo gond az, hogy miut�n az

�llamigazgat�s tevole-ges r�szese ennek a tev�kenys�gnek, az �gyek jelentos r�sze
l�tens marad, teh�t titokban ma-rad, mert az �llamigazgat�s �nmaga sz�nteti meg a
bizony�t�kokat, hiszen r�szese a csal�snak. Hangs�lyozom, tevoleges r�szesei az
�FA-csal�soknak. Megpr�b�ltak m�r egy-k�t �t�letet hozni ilyen �gyben, de mindig
meg kellett semmis�teni az �t�letet az�rt, mert minden esetben csak a l�tsz�lagos
kedvezm�nyezettet akarj�k el�t�lni. Aki pedig visszautalta az �F�-t, azt m�g
gyan�s�tottk�nt sem szokt�k kihallgatni, csup�n tan�k�nt. Ilyen p�ld�t a nyugat-
eur�pai jog nem ismer, a mi jogrendszer�nk teh�t egyelore csak szavaiban nyugat-
eur�pai. Sajn�latos m�don az �llamigazgat�sban nincs visszatart� ero a korrupci�val
kapcsolatban

BOMBA�ZLET A K�RP�TL�SI JEGY

A termof�ldre is szemet vetettek

� Hov� tunt az elm�lt t�z �v alatt h�szezermilli�rd forintnyi �llami vagyon? �

tessz�k f�l a k�rd�st, imm�ron negyedszer. Most a k�rp�tl�sijegy-maffi�r�l, a
p�rtingatlanok �rt�kes�t�s�-rol, valamint egyes budapesti lak�sok elad�s�r�l esik
sz�. Kor�si Imre, az Agr�r Munkaad�k Sz�vets�g�nek eln�ke orsz�ggyul�si
k�pviselok�nt 1991-ben a t�rv�ny elok�sz�t�s�ben r�szt vett. Nem �rezt�k akkor,
hogy ez a k�rp�tl�si jegy vissza�l�sre ad majd lehetos�get?

� �n voltam a felelose az MDF-frakci�n bel�l, �s az �sszes m�dos�t� javaslat az �n

nevemmel volt f�mjelezve. V�rhat� volt, hogy ha az �llamigazgat�s nem figyel oda �s
nem kelloen sza-b�lyozza a v�grehajt�si elj�r�sban, akkor ez vissza�l�sekre ad
lehetos�get. Ezt '91 �prilis�ban elmondtam a frakci�nak, ugyanez �v m�jus�ban a
korm�ny tagjai is megismerhett�k ezt az �ll�spontomat. Sajnos nem szab�lyozt�k
kelloen az elj�r�st, ez�ltal egy rendk�v�l eros lobby alakult ki a k�rp�tl�si
jegyek f�lsz�v�s�ra �s a f�ld�rver�sek elh�z�s�ra.

� Eml�kezz�nk csak 1994-re, amikor a Horn-korm�ny hatalomra ker�lt. Akkor nyolc

h�napig l�tsz�lag nem mozdult semmit a k�rp�tl�si jegy �ra. A k�rp�tl�si jeggyel
szemben semmif�le privatiz�land� vagyon felaj�nl�s�ra nem ker�lt sor, magyar�n: a
k�rp�tl�si jegy �rt�ke zu-hanni kezdett lefel�.

� Nyolc h�nap ut�n a vagyont oda tett�k vele szemben, �s akkor a k�rp�tl�si jegyet,
amit mondjuk sz�z�tven, k�tsz�z, h�romsz�z forint�rt szereztek meg a br�kereken
kereszt�l az �gynevezett tulajdonosok, sz�zhetven sz�zal�kon sz�molt�k be, teh�t
ezerh�tsz�z forintban. Volt, aki r�gt�n megt�zszerezte az �llami vagyon szerz�sekor
a k�rp�tl�si jegy vagyon�t, �s ha m�g ehhez hozz�tessz�k, hogy '94-ben
megn�gyszerezte a toke az �rt�k�t, akkor azt mondhatjuk, hogy egy �v alatt volt,
aki negyvenszeres �rt�khez tudott jutni a kisemmizettek k�r�ra. Ez f�lelmetes.
Sz�moljuk ki az eredeti �rt�ku k�tsz�zmilli�rddal szemben ezt a negy-venszeres
�rt�ket. T�bb ezer milli�rd forintr�l van sz�.

� Ezt a k�rp�tl�si jegyet haszn�lt�k azt�n fel privatiz�l�sra.

� Ez volt a privatiz�l�snak az �gynevezett legvadabb idoszaka. Nyilv�nval�, a j�l

inform�ltak ker�ltek ebbe a k�rbe, akik tudt�k elore a titkos inform�ci�k alapj�n,
hogy mikor lesz privati-z�ci�. Ily m�don egy �v alatt megh�szszorozhatta,
harmincszorozhatta, negyvenszerezhette a vagyon�t. Ebben a p�rtk�zeli szem�lyek,
�gyv�dek, br�kerek vettek r�szt. �gy alakult ki a k�rp�tl�sijegy-maffia, melyek
sz�nlelt szerzod�sekkel a f�ldet elorozt�k, t�bbsz�zezer hekt�rt. A k�rp�tl�si jegy
k�zbeiktat�s�val mintegy t�zszeres �rt�k keletkezett. Panama-csatorna m�re-tu
csal�s�

� Tudunk szem�lyekrol, akik ekkor alapozt�k meg a vagyonukat? �s tudunk-e olyan

gy�rak-r�l, �zemekrol, amelyek k�rp�tl�si jegy k�zremuk�d�s�vel cser�ltek gazd�t?

� Ha az 1994-95-�s privatiz�ci�t megn�zz�k, a fest�kbirodalom, az

ingatlanbirodalmak ekkor alakultak ki. Ezek nagyon szem�lyhez k�todo dolgok.
K�rp�tl�si jeggyel kapt�k az OTP-r�szv�nyeket, a banki r�szv�nyeket. Ezeket a
szem�lyeket nagyon k�rbe lehet hat�rolni, ez az MSZP holdudvara. Meno �gyv�dek �s
az �llamigazgat�s berkeiben otthon l�vo r�gi motoro-sok, a sokat emlegetett
n�menklat�ra.

� A f�lhaszn�lt k�rp�tl�si jegyeket a t�rv�ny szerint meg kellett sz�ntetni. Azt�n

csod�k cso-d�ja, ezek m�gsem mentek a z�zd�ba, hanem �jb�l f�lhaszn�l�sra ker�ltek.

� T�bb milli�rd forint �rt�kben vannak ilyen k�rp�tl�si jegyek. A siralmas benne
az, hogy amit nem semmis�tettek meg, azzal valami m�sfajta csal�si m�dszert
alkalmaztak: egy sz�mot �rtak a k�rp�tl�si jegy el�, nyolc sz�mjegyuv� tett�k a
sorozatsz�mot. Ezzel a k�rp�tl�si jegy-gyel azt�n fikt�v tokeemel�seket hajtottak
v�gre a c�gekben. Megd�bbento p�ld�ul, hogy a K�rp�tl�si Hivatal volt eln�ke, aki
jelenleg a szentgotth�rdi Kaszagy�rban dolgozik�

� Kirol van sz�?

� Nagy Ferenc volt �llamtitk�r �rr�l, aki ilyen k�rp�tl�si jegyeket befogadott,
majd nem ind�-tott b�ntetoelj�r�st ezzel kapcsolatban. Csak a sajt�ban nyilatkozott
arr�l, hogy majd meg fogj�k vizsg�lni. 1997-rol van sz�. Ezek a fikt�v
tokeemel�sek, miut�n c�gb�r�s�gi nyilv�ntar-t�s nincs az �sszegre, csak
becs�lhetok. V�lhetoen, ha valaki kital�lta ezt a m�dszert, nagyon sokszor
alkalmazta is. Ezek nagyon tetten �rhetok. Meggyozod�sem, hogy az urak nem fog-nak
ellenem f�lsz�lalni, majd legfeljebb lemondanak ijedt�kben.

� Teh�t ezekrol is van dokumentum a �n birtok�ban.

� Term�szetesen, minden hiteles�tett dokumentum n�lam van. Most m�r nem egyed�l
csak �n csin�lom. Igen komoly csapatok gyujtik a bizony�t�kokat a k�l�nb�zo maffi�k
tev�kenys�g�-rol, hisz ugyanezt meg kellett csin�lni a sz�nlelt szerzod�sek, a
f�ldv�s�rl�sok eset�ben is. Ezzel a m�dszerrel m�g k�zel h�romsz�zezer hekt�rt
j�tszottak �t. Teh�t az igazi baj itt is a k�zigazgat�s, az �gyv�di kar �s a
politikai kar �sszefon�d�sa. S ez mindenkor a saj�t v�lasz-t�ja ellen ir�nyult.
Sajn�latos, hogy a politikai ero ism�telten kifosztotta saj�t haz�j�t.

� Sz�ltunk m�r a p�rt-, a KISZ- �s a szakszervezeti vagyon privatiz�l�s�r�l. Nem

besz�lt�nk azonban arr�l, hogy az �rt�kbecsl�st, mielott privatiz�l�sra ker�lt egy
sz�lloda vagy b�rmi-lyen m�s objektum, ki v�gezte?

� Az �PV Rt. vagy az �V� Rt. �ltal megb�zott ingatlan�rt�kbecslo c�gek, vagy az
�gyneve-zett tan�csad�i c�gek, amelyek mellesleg r�szt vettek ut�na, mint
tan�csad�k, a privatiz�ci�-ban is. A Credites First Bostont�l kezdve tudn�k mondani
egy-k�t ilyen csod�latos tan�csad� c�get, amelyek � hangs�lyozom � a
tan�csad�sok�rt �s az iszonyatosan alul�rt�kelt vagyon-t�rgyak�rt, amelyekre a
pecs�tj�ket r�tett�k, sok t�zmilli�rd forintot kivittek az elm�lt �vek-ben. A
tan�csad� c�gek �s az �gyv�di ellenjegyzok az �llami vagyonnak k�zel t�z sz�zal�k�t
saj�t maguk haszn�lt�k f�l. Megd�bbento sz�m.
� P�ld�b�l �rt az ember. Mondjunk egy sz�llod�t, mekkora az eredeti �rt�ke �s
milyen �rt�ken privatiz�lt�k?

� Hajd�szoboszl�n a MEDOSZ-sz�ll� �rt�ke k�r�lbel�l kilencvenmilli� forint, �s

�tmilli��rt odaadt�k egy tisztelt �rnak. Olyan rendszereket adtak �t ilyen
alul�rt�kelt m�don, mint p�ld�-ul a n�v�nyolajipar, amelyet hatmilli�rd forint�rt
adtak oda. A n�v�nyolajipar mind a hat gy�-r�t �eladt�k� �s az eredm�ny: az export-
import szald� roml�sa �venk�nti h�romsz�zmilli� doll�rral �s h�rom gy�rat
term�szetesen be is z�rtak. Teh�t a n�v�nyolajiparb�l sz�rmaz� pri-vatiz�ci�s �ves
vesztes�g az export-import szald�n�l t�bb mint hatvanmilli�rd forint.

� Kisz�m�that�, hogy ezeknek az objektumoknak az �ron aluli elad�sa �sszess�g�ben

mekkora vesztes�get jelentett Magyarorsz�gnak?

� A Vil�gbank szerint mintegy sz�zh�szmilli�rd doll�r volt a magyar nemzeti vagyon

privati-z�lhat� r�sze, ezzel szemben nem futott be �sszesen h�tsz�zmilli� doll�r.
Az eg�sz vagyont elorozt�k. Hangs�lyozom, az 1989-es vil�gbanki adatok alapj�n
mondtam ezt. Meggyozod�-sem azonban, hogy haz�nkban az �vezred utols� �vei voltak a
legsz�rnyubbek gazdas�gi szempontb�l.

� L�tsz�lag kisebb �zletnek sz�m�t egy-egy h�z, egy-egy ingatlan �rt�kes�t�se �ron
alul. De h�t a sok kicsibol megint csak sok lesz v�g�l.

� Budapesten csak egy c�g, a FIK Rt. mintegy t�zezer lak�st �elprivatiz�lt�,
jelenleg sem ke-resik ezeket az �nkorm�nyzatok. De hogy t�teleket mondjak,
Budapesten a lak�s- �s ingatlan-vagyon �rt�ke t�bb mint t�zezermilli�rd forint. Ha
megn�zz�k, hogy mennyi lett ebbol, az �gynevezett �nkorm�nyzati tulajdon
privatiz�ci�j�b�l mennyi futott be, akkor meg fognak d�bbenni: nem futott be egy
sz�zal�ka. A nemzeti vagyonnak az a r�sze, amely volt �llami, majd tan�csi, ut�na
�nkorm�nyzati vagyonk�nt ker�lt privatiz�l�sra, egyszeruen �t lett j�tsz-va.

� Mennyi�rt lehetett megvenni egy nagyon �rt�kes ingatlant Budapesten?

� Mondjuk volt n�gy k�zponti bizotts�gi tag �s volt egy csod�latos budai villa,
ez�rt n�gy�k-nek ki kellett fizetni egymilli� forintot.

� Mekkora lakter�letu?

� K�zel hatsz�z n�gyzetm�ter.

� �s hol van?

� Bud�n, f�nt, nagyon �rossz� helyen, a R�zsadombon. Ennek az egymilli� forint�rt

vett �r-t�knek a mostani forgalmi �rt�ke h�romsz�zmilli� forint. A villa egy r�sz�t
el is adt�k �tven-milli� forint�rt. Az megint m�s k�rd�s, hogy ezeket mind
t�rv�nytelen�l adt�k el, mert fikt�v szerzod�seket alkalmaztak, nehogy
j�vedelemad�t kelljen fizetni. De az �gylethez az �llam-igazgat�snak nagyon nagy
seg�ts�get kellett ny�jtania, hogy az �rt�kk�l�nb�zetet ne ad�ztas-s�k meg. Ez
k�l�n muv�szet, erre k�l�n maffi�k alakultak.

� 1994 �s '98 k�z�tt suttogt�k az emberek, hogy privatiz�lj�k az Andr�ssy utat,

hogy politiku-sok f�lv�s�rolj�k az ottani �p�leteket. Akkor korm�nyon l�vo
politikusok nevei hangzottak el.

� K�z�l�k nagyon sokan rendk�v�li �rt�ku ingatlanokat szereztek. F�lelmetes, hogy

azokat a m�rhetetlen �rt�ku barokk vill�kat micsoda alacsony �ron kapt�k meg. Az�rt
jelenleg Kispes-ten egy lak�st nem lehet kapni. Megkap mondjuk t�zmilli� forint�rt
hatsz�zmilli� forintos �rt�ket. �s hogy k�nny�tsenek a �r�szorul�kon�, a t�zmilli�
forintot harminc�ves r�szletre kell kifizetni. Nem kevesebbet lehet teh�t �ll�tani,
mint azt, hogy a nemzeti vagyon ingatlanva-gyon r�sze 0,5 sz�zal�k �s egy sz�zal�k
k�z�tti �rt�ken kelt el. �gy fordulhat elo, hogy 1994-es forintban sz�molva
k�tezer-nyolcsz�zharminch�t forint�rt vettek egy n�gyzetm�tert. De nem csup�n egy
h�zat, hanem sz�zas nagys�grendben, rengeteget.

� Milyenek az �rak ekkor igazi piac eset�ben?

� Az Andr�ssy �ton �s a k�rny�k�n, amirol az elobb besz�lt�nk, �tvenezer forint

alatt egy n�gyzetm�tert nem lehetett megkapni. Ezek t�nyek, valamennyi adat a
birtokomban van. L�-tom, hogy csod�lkozik�. Gondolja el, a vill�k egyhuszad �rt�ken
ker�ltek �tad�sra. Hihetet-len m�rt�ku csal�s ez.

� Kik voltak a tuz k�zel�ben? Kik voltak a kedvezm�nyezettek? Politikusok?

�js�g�r�k?

� Is-is. J� r�sze a politikusi g�rda, a bank�r g�rda, a n�menklat�ra. Az az

�r�k�sen �dics�rt� n�menklat�ra �s a b�rtollnokaik. Egy�bk�nt azt meg kell mondani,
hogy j� p�r foszerkeszto f�ltehetn� a kez�t, hogy milyen alapon kapott ilyen m�don
ingatlant, ak�r az Orb�nhegyi �ton, vagy mehetn�nk f�l a Nyereg utca fel�. Az a
siralmas ebben, hogy ezek az emberek ma is nyugodtan kritiz�lhatnak mindenkit,
nyugodtan ostorozhatj�k az �talakul�s veszteseit, mi-k�zben ok, mint haszon�lvezok,
m�rhetetlen vagyonhoz jutottak. Van olyan politikai vezeto, aki h�rom lak�st is
kapott ilyen m�don a Belv�rosban. Igen neves k�pviselo, nagyon sokra vitte�

� Mostani korm�nyoldalon vagy ellenz�ki oldalon van?

� Most m�r ellenz�ki oldalon, de elotte korm�nyoldalon volt n�gy �vig. A Veres
P�ln� utc�-ban pedig tudok egy sz�zhuszonk�t n�gyzetm�teres ingatlanr�l, amit egy
h�tv�gi hetilap fo-szerkesztoje megkapott h�romsz�zezer�rt, mik�zben nyolcmilli�t
�r. �gy nem csoda, hogy a nemzeti vagyon le�rt�kelod�tt, hisz a kedvezm�nyezettek
�rdekeltek voltak ebben. Nemcsak postabanki VIP-lista van, az ingatlan VIP-lista
ennek a sokszorosa, �s azt az �nkorm�nyzatok �s a hozz�juk k�zel levok, a
politikusok haszn�lt�k, m�ghozz� �vtizedek �ta. Ha azt a renge-teg p�nzt, aminek
eltun�s�rol az im�nt sz� esett, ak�r csak ezresekben is egym�sra rakn�nk, mondjuk a
Duna-parton, magasabb lenne tal�n a Gell�rt-hegyn�l is.

�ZLET T�ZMILLI�RD�RT

M�r Csilleb�rc is kell nekik

� Besz�lj�nk akkor mai t�m�nkr�l. T�bbsz�r olvashattunk mostan�ban arr�l, hogy

elad� a Csilleb�rci �tt�rot�bor. �n� a sz�, Kor�si Imre.

� T�rj�nk vissza az elej�re, az ingyenes �llami juttat�sokhoz, az �llami tulajdonok

ingyenes juttat�s�hoz, a KISZ-hez, a szakszervezetekhez �s a p�rtokhoz. Ahhoz az
idoh�z, amikor ez a vagyon elsosorban az MSZP-n�l k�t�tt ki. Ezekrol a
vagyont�rgyakr�l � mint ahogy azt m�r jelezt�k � 1989-ben a megk�rdezett KISZ elso
titk�r, Nagy Imre azt mondta, hogy az�rt ve-szik �t az ingyenes tulajdont, mert a
j� gazda gondoss�g�val kezelik a vagyont �s majd, ami-kor az ifj�s�gi szervezetek
megalakulnak, a szavazatar�ny szerint ezt a vagyont sz�t fogj�k osztani egym�s
k�z�tt, �gy a szakszervezetit, mint a KISZ-es vagyont. Ennek term�szetesen semmi,
de semmi jele sem a p�rtvagyonn�l, sem a szakszervezeti vagyonn�l, ez a megoszt�s
nem t�rt�nt meg. Csilleb�rc nem szokv�nyos t�rt�net, mert ennek a vagyonkezel�s�t
az �tt�ro sz�vets�g mint jogut�d, mint tulajdonos �s mint vagyonkezelo gyakorolta
eg�szen a legut�bbi idokig. De most m�r �t akarja adni tulajdonba egy olyan
t�rsas�gnak, amelynek az ingatlanberuh�z�sban semmilyen m�ltja sincs. Nevezetesen,
az ingyenes �llami tulajdont, amelynek �rt�ke 2,5 milli�rd forint minim�lisan,
�tadja a f�l �ve alap�tott Mobilber Kft.-nek, amelynek az alaptok�je h�rommilli�
forint. Az�rt h�rommilli� forint, mert egy �ve ez a mini-m�lis alaptoke, amivel
kft.-t lehet alap�tani. De ki is a Mobilber �gyvivoje? Dr. T�th Mikl�s, aki egy nem
l�tezo FIK nem l�tezo igazgat�tan�cs�nak fel�gyelo-bizotts�gi eln�ke, teh�t
visszat�rhet�nk az ingatlanmaffi�hoz. De hogy kik a Mobilber alap�t�i? Ez azt�n m�r
egy sz�rnyu t�rt�net: sv�jci, vaduzi �s lichtensteini c�gek. Az�rt nem vett�k bele
a ciprusi c�get ugyanebbol a k�rbol, mert azt idok�zben, 1998-ban, a p�nz�gyi
hat�s�gok rev�zi�ja z�r al� vette.

� Mekkora ezeknek a k�lf�ldi c�geknek a vagyona, mekkora a nyeres�ge, k�pesek- e

arra, hogy k�zremuk�djenek egy minimum 2,5 milli�rdos �zlet ny�lbe�t�s�re?

� Az �zlet t�zmilli�rd f�l�tti, mert a 2,5 milli�rd csak az ingatlan �rt�ke. A

f�l�p�tendo pro-jekt, ami eur�pai l�pt�ku sz�rakoztat�k�zpont lenne, l�nyegesen
t�bb mint t�zmilli�rdba ke-r�lne. Amit k�rdezett, az viszont a leg�rdekesebb, mert
a legerosebb c�gnek k�r�lbel�l sz�z-�tven sv�jci frank volt a nyeres�ge az elm�lt
�vekben, illetve volt egy olyan c�g is, amelyik-nek kilencvenh�rom frank volt a
vesztes�ge. Egy�bk�nt ezeknek a c�geknek a sz�khely�n minden�tt csak postafi�kok
tal�lhat�k. Teh�t gyakorlatilag nem muk�do, �gymond �jegelt� off-shore c�gek az
alap�t�i, amelyeket p�r t�zezer sv�jci frankkal vagy �ppens�ggel p�r ezer n�met
m�rk�val alak�tott�k meg. Szinte eg�sz Eur�p�t beh�l�zz�k ezek az �gynevezett
�alta-tott� c�gek. A magyarorsz�gi piacon, amikor egy-egy ilyen sz�lh�moss�ghoz
beindulnak, �tvenezertol k�tsz�zezer forintig lehet venni ezeket az off-shore
c�geket. Nagyon nagy baj, hogy az alap�t�k k�z�tt �gyv�dek, sajn�latos m�don
�gyv�dnok �s volt �llamigazgat�si al-kalmazottak is vannak. Nekik erre a nagy
beruh�z�sra nincs fedezet�k, ez egyszeruen sz�lh�-moss�g. Itt arr�l sz�l a
t�rt�net, hogy �tj�tszani, m�g a v�tel�r kifizet�se elott �tj�tszani a tu-
lajdonjogot, amit a m�r bejegyzett Mobilber Kft. megfelelo s�ppal majd tov�bbad. Ez
l�nye-gesen nagyobb probl�ma, mint mondjuk a Tocsik-�gy.

� Hol tart most az �gy?

� Abban a pillanatban, ahogy a szereploket megismert�k, tudtuk, hogy ez

sz�lh�moss�g. Egy�bk�nt, akit eml�tettem, dr. T�th Mikl�snak, azon k�v�l, hogy
ennek a nem l�tezo fel�gye-lo-bizotts�gnak az eln�kek�nt szerepel, van egy
l�nyegesen nagyobb s�ntas�ga is. Az o telep-hely�k�n tal�lt�k meg azt a k�zel t�z
tonna, p�nzhamis�t�sra is alkalmas pap�rk�teget, amelyet a magyar rendors�g oly
sok�ig keresett.

� Ez hol volt?

� A Dunakeszi �ti �JV felsz�mol�s �ltal megvett telephely�n. �rdekes m�don ezt a
p�nzmeg-tal�l�si akci�t le is filmezt�k, �m soha vet�t�sre nem ker�lt a Magyar
Telev�zi� ad�s�ban, �s m�g �rdekesebb, hogy akiknek a telephely�n ezt megtal�lt�k,
azok soha v�demel�sbe, sot m�g nyomozati szakba sem ker�ltek. Teh�t ezek az �gyek
messzev�voek, mert nyilv�nval�, hogy valahova k�tod�tt ez a kapcsolat.

� Besz�lj�nk m�g az ingatlanokr�l, mert hiszen a napokban p�rtok k�z�tti vita

t�rgya lett az, hogy az �gynevezett juttatott, �r�k�lt ingatlanok ter�let�n 1990-
tol kezdodoen az MSZP-nek, mint jogut�d p�rtnak n�gyszer annyi ingatlana van, mint
az �sszes t�bbi p�rtnak egy�ttv�ve. Ezt az MSZP vitatja.

� Nem sok vitatni val� van rajta, esetleg abb�l a szempontb�l vitathat� csak, hogy
�rt�kben nem n�gyszer, hanem enn�l l�nyegesen t�bb van az MSZP-nek, mint az �sszes
t�bbi p�rtnak egy�tt, mert az �sszes nagy�rt�ku �s tov�bbi alb�rletbe adhat�
ingatlan is az o ingyenes jutta-t�suk, ok kapt�k. Ilyen p�ld�ul a volt MSZMP
le�nyfalui ingatlana, ami egymag�ban nagyobb �rt�k, mint az �sszes t�bbi ingatlan
egy�tt. Annyira reprezentat�v, hogy az igaz�n nagy p�rtta-l�lkoz�k esti vacsor�i
rendszeresen itt fejezodtek be a K�d�r-idoszakban. Brezsnyev �elvt�rs-t�l� kezdve
mindenkinek a k�z�r�s�t megtal�lhatj�k ott az eml�kk�nyvekben. Ezeket az ingat-
lanokat leterhelte az MSZP, j�r�szt a Postabankn�l, s a Postabank adta ki, mint
�zemelteto, a nagy �rt�ku ingatlant. Milli�rdos �rt�kekrol van sz�. Ezeket az
ingyenes vagyonjuttat�sokat, pontosan a probl�m�k elker�l�se v�gett, el�gg�
�ls�gosan nem ad�sv�telben rendezt�k, nem arra gondoltak, hogy eladj�k, mert az
esetleg kirobbantan� a botr�nyt �s azt a m�rlegben is kell szerepeltetni. Nem,
hanem a f�lvett hitelek fedezetek�nt haszn�lt�k f�l. A Postabankt�l vett�k fel
ezeket a hiteleket. Azt is tudni kell persze, hogy ez nemcsak hitelf�lv�tel volt,
mindez k�lcs�n�ss�gi alapon muk�d�tt, mert eml�kezz�nk csak r�, hogy az MSZP
uralkod�-sa idej�n a K�zt�rsas�g t�ri sz�kh�z pinc�j�t olyan �ron adt�k �t b�rleti
jogviszonyba a Posta-banknak, ami�rt egy�bk�nt egy �ttermi b�rleti d�jat k�rnek a
Nagyk�r�ton. Teh�t oda-vissza zajlott ez a nem teljesen tiszta �zlet.

� Az ingatlanok �rt�kel�s�t, �s most a p�rtingatlanokr�l besz�l�nk, ki v�gezte?

� A Fov�rosi Ingatlank�zvet�to 1989-90-ben. De nemcsak az MSZMP ingatlanait, hanem

a KISZ-ingatlanokat, a nagy �rt�ku munk�sor vagyoningatlanokat, a sz�llodal�ncokat.
Ezek iratanyaga iszonyatos titkokat rejt, mert meg volt adva, hogy nagyon
al�becs�lten kell �rt�-kelni, itt t�zszeres, h�szszoros, harmincszoros �rt�kekrol
van sz� egy�bk�nt.

� Mennyit �rt akkor ez az ingatlanegy�ttes?

� Ha a mai �rt�ken n�zz�k, az eg�sz, amit az MSZP megkapott, csak sz�zmilli�rdos

�rt�kben kifejezheto.

� Ezt kapta ingyen.

� Teljesen ingyen kapta, ugyan�gy, mint ahogy ingyen kapta a KISZ is az

ingatlanait. Ha azt mondjuk, hogy mindez hatalmas �zlet az MSZP saj�t appar�tus�nak
�s �ri�si arculcsap�sa az �sszes t�bbi p�rtnak, akkor nem t�lzok.

� Most sz� van arr�l, hogy a K�zt�rsas�g t�ri sz�kh�zat, amelyet szint�n ingyen
kaptak, elad-j�k.

� R�g�ta sz� van r�la, sot 1998 nyar�n meg�llapod�s-k�zeli helyzetbe is ker�ltek,
viszont a v�laszt�sok elveszt�se ut�n t�bb �zleti v�llalkoz� nem l�t m�r fant�zi�t
benne. Egy�bk�nt a K�zt�rsas�g t�ri MSZP-sz�kh�z milli�rdos �rt�k.

MAFFI�K, BR�KEREK, LESZ�MOL�SOK

A politikusok gyilkoltatnak?

� Mint azt a sajt� h�r�l adta, nemr�giben Budapesten, Grand Cherokee Jeep t�pus�
terepj�r�-j�ban lelott�k a 46 esztendos R. Ign�cot, a London Br�ker
R�szv�nyt�rsas�g tulajdonos�t. A tettes ismeretlen, a nyomoz�k nyilv�n nyomoznak, a
sajt� �s a k�zv�lem�ny meg tal�lgat, ahogy az m�r k�zepesen fejlett, �m f�l�tt�bb
fejlodok�pes demokr�ci�kban lenni szokott. Kor�si Imre nem tal�lgat - neki k�sz,
hat�rozott verzi�ja van.

� Az elm�lt t�z �v politikai hatalom birtokosai azokkal a tulajdonosokkal vagy

str�manokkal fognak lesz�molni az elk�vetkezendo idoben, akik t�l sok titkot tudtak
meg az �p�tkez�si maf-fi�r�l, a telekmaffi�r�l, a br�kermaffi�r�l vagy az
olajmaffi�r�l.

� A London Br�kerh�zn�l mekkora p�nzmozg�sr�l besz�lhet�nk?

� Ez a c�gcsoport, amelybe beletartozik a Buda Cash �rt�kpap�r, a London Br�ker

�rt�kpap�r, a HBW Westminster Takar�ksz�vetkezet �s sorolhatn�m m�g azt a hatalmas
tulajdoni rend-szert, amely laz�n egym�shoz tartozik, messze t�bb m�r, mint 100
milli�rd forintos csomag. Teh�t itt m�r val�s�gos tulajdonr�l van sz� �
sz�llodal�ncok, t�bb br�kerc�g, ezeknek az �r-t�ke �, ez�rt f�lve mondom ki,
sz�zmilli�rd. De lehet, hogy l�nyegesen t�bb, de semmilyen m�don nem kevesebb.

� Azt mondja, hogy az elm�lt t�z �v politikai hatalmass�gainak v�ltak ezek az

emberek feles-legess�.

� Ezek az emberek tevoleges seg�ts�get ny�jtottak az ilyen br�kerek �ltal

megmozgatott ha-talmas p�nz�gyi tranzakci�khoz. A br�kerc�gek, ha valakik
istenigaz�b�l tudt�k a bankok mellett, hogy hol forgatj�k a p�nzeket, ok tudt�k.
Tudt�k, hol forgatj�k �t r�szv�ny form�j�ba, hol forgatj�k �t olajmaffia form�j�ba,
hol van a g�pkocsi behoz�, �gynevezett saj�t c�ges Mercedeseknek a helye. Sajnos,
annyi titok lappang, hogy v�lhetoen m�g j� p�r embert el-tesznek l�b al�l. Az�rt
nem maffia-lesz�mol�sokr�l van itt sz�, mert ha �szrevessz�k, a
maffialesz�mol�soknak rendszerint megvoln�nak a tettesei, itt pedig az elm�lt t�z
�vben egyetlenegy tettes sincs meg � sem a robbant�sos, sem a gyilkoss�gi
buncselekm�nyekn�l, teh�t a goly�sz�r�s gyilkoss�gokn�l sem. Annyira nincs meg a
tettes, hogy egyetlenegy eset-ben sem tal�lt�k meg m�g a megb�z�t sem. Megb�z�
n�lk�l pedig nagyon neh�z tettest tal�lni. Ak�r a Fenyo-gyilkoss�gr�l besz�l�nk,
ak�r az Aranyk�z utcai gyilkoss�gr�l, ak�r errol a mostanir�l.

� �n 1999-ben tal�lkozott �s besz�lgetett a London Br�kerh�z most meggyilkolt

vezetoj�vel, tulajdonos�val.

� 1999. augusztus k�zep�n tal�lkoztam vele, megd�bbentem �n is, hogy o keresett

f�l, �s mondta el, hogy a London Br�ker meg fog bukni, mert mintegy nyolcezer
embernek a p�nz�t �sszeszedt�k, k�r�lbel�l k�tmilli�rd forintot, �s ezt oktalanul
kifizett�k, �gy fizet�sk�ptelenn� v�ltak. O tudja, hogy hova ker�ltek ezek a
p�nzek, de semmilyen jelz�sre nem kapott reag�-l�st. A rendors�gnek, a
p�nzt�rfel�gyeletnek jelzett. Egy nagyon ijedt, szerencs�tlen embert ismertem meg
ekkor benne. Akkor annyit mondtam neki, ha val�ban ennyire meg van ijedve, tegyen
f�ljelent�st, �s ne bejelent�st, mert a feljelent�sre harminc napon bel�l
v�laszolni k�te-les �gy a rendors�g, mint a p�nzt�rfel�gyelet. O is tal�n azon
�ldozatok k�z� tartozik, aki ezek ut�n s�rba vitte titk�t.

� Azt, hogy kitol, vagy milyen k�rtol f�lt, tudhatjuk?

� O azt mondta, hogy az ingatlan- �s az olajmaffi�t�l f�l, akik hatalmas p�nzeket,

r�szv�nye-ket tettek be a London Br�kerbe, a Buda Cash-be. De azt�n, megmondom
oszint�n, pillanatok alatt befejezod�tt a besz�lget�s, ut�na m�r nem tal�lkoztam
vele. Az egyik maffi�z�nak ugyanis megjelent a g�pkocsivezetoje, �s �n m�g embert
nem l�ttam �gy megijedni. Hangs�-lyozom, az egyik maffi�z� g�pkocsivezetoje ennek a
besz�lget�snek a legv�g�n majdnem hogy szemtan� volt. Azt a r�m�letet �n nem
k�v�nom m�g egyszer senkinek az arc�n l�tni.

� Ahogy hallgatom, az egykori titokminiszter, Katona B�la jut az eszembe, aki

kijelentette, hogy a politika �s az alvil�g kapcsolat�nak ki�p�t�se megkezdod�tt.
Ez '95-'96 k�rny�k�n t�r-t�nt. De azt hiszem, hogy a miniszter �r k�s�sben volt,
mert nemhogy megkezdod�tt volna a kapcsolat�p�t�s, hanem ahogy �nt hallgatom,
szil�rdan l�tezett is.

� Annyira szil�rdan l�tezett, hogy amit Katona B�la miniszterk�nt �s politikusk�nt

elmondott, az b�tors�gra vall. Term�szetesen ut�na m�r nem is lett soha t�bbet
miniszter, �s mint sokat fecsego ember az MSZP �ltal ki is lett vetve. Perif�ri�ra
ker�lt. Annyit tudni kell, hogy az a '95 tavaszi nyilatkozata, amely szerint a
h�dver�s megkezdod�tt a politika �s az alvil�g k�z�tt, akkor m�r nem h�dver�s volt.
Akkor m�r stabilan, hangs�lyozom, stabilan a maffi�k a kor-m�nyp�rtok p�nzemberei
voltak. Persze senki ne gondolja, hogy a maffi�k �gy keletkeznek j�ved�ki csal�sok
�s egyebek kapcs�n, hogy a b�rt�nbol kiszabadult emberek magukt�l szer-vezett
bun�z�si tev�kenys�get folytatnak. Ez ford�tva muk�dik. R�juk b�zz�k a piszkos mun-
k�t, ebbol lesz a piszkos p�nz, amelyet ut�na a politikusok ism�telten
visszavesznek maguk-hoz.

� Eml�tette az im�nt Fenyo J�nost, a VICO birodalom fej�t, a sajt�c�z�rt, aki

fot�riporterbol lett milli�rdos, hatalmas kapcsolatokkal rendelkezo ember. Bud�n,
az utc�n, egy szemvillan�s alatt meg�lt�k, egy kora esti, h�tfoi napon. A gyilkos�t
az�ta is keresik.

� Soha nem is fogj�k megtal�lni, tudniillik egy-k�t politikai vezetonek beismero

vallom�st kellene tenni, hogy mit is csin�lt k�t �r�val a hal�la elott Fenyo J�nos.
Kikkel szaun�zott? Mi�rt szaladt el onnan? Mi�rt hagyta ott a testoreit...? Akiket
Fenyo J�nos soha nem hagyott el, hisz �vek �ta fenyegetve �rezte mag�t. Val�sz�nu,
hogy egyetlenegy ilyen ember sem fog istenigaz�ndib�l megny�lni. Azt viszont tudni
kell, hogy r�gt�n egy nem l�tezo maffiakapcso-lattal pr�b�lt�k ezt a buncselekm�nyt
fed�sbe tenni. Term�szetesen ez nem siker�lt. Fenyo J�nos az 1990-es �vek elej�n
zugkazettam�sol�b�l lett milli�rdos, mindig meg is b�ntett�k p�r sz�zezer forintra,
s k�zben kazetta- �s CD-m�sol�sb�l birodalmat �p�tett ki. Viszont t�lter-
jeszkedett, ir�ny�tani akarta a politikusokat, �s ugyan�gy feleslegess� v�lt, mint
Princz G�bor.

� H�rom emberrol tud, akikkel hal�la elott egy�tt szaun�zott Fenyo J�nos. Nem
mondjuk most ki a neveket, de azt tudjuk, hogy mely politikai ir�nyzathoz
tartoznak. Persze a neveket is ismerj�k.

� Az elozo korm�nyp�rt, teh�t a '98 elotti csapat meghat�roz� politikusaival

t�rt�nt ez a tal�l-koz�.

� MSZP-s �s SZDSZ-es politikusok?

� Igen, MSZP-sek �s SZDSZ-esek. Sot az egyiket a rendor�k k�ldt�k el, amikor t�l
hamar meg�rkezett a tett sz�nhely�re, �s mondt�k neki, itt most nincs semmi dolga.
Nagyon �rdekes volt, hogy nem o sz�moltatta be a rendor�ket, hanem a rendor�k
mondt�k neki, a fon�knek, hogy menjen m�r innen, mert itt most gyilkoss�g t�rt�nt.

� A sajt�birodalom �jb�li feloszt�sa volt akkor a t�t!

� Princz G�bor szemet vetett a VICO-birodalomra, hisz az ebben l�vo lapok �ra a mai
�rt�ken is mintegy tizen�tmilli�rd forint volt. De tudni kell, hogy a
sajt�birodalmak ki�p�t�se politika-meghat�roz�v� v�lt. Ez nemcsak Magyarorsz�gon
van �gy, mert Berlusconi a k�belt�v�ken �s a tv-csatorn�kon kereszt�l lett
Olaszorsz�g minisztereln�ke. R�vid volt a t�nd�kl�se, hosz-szabb a buk�sa. Princz
G�bor �s Fenyo J�nos k�z�tt ez a harc gyakorlatilag m�r mindenki �ltal ismert volt.
Egym�sr�l �ratt�k a cikkeket, egym�sr�l �ratt�k megrendel�sre a k�nyveket, �gy
l�tszott, hogy mindketto elbukik.

� Teh�t azok a politikusok, akik a szaun�ban utolj�ra l�tt�k �lve Fenyo J�nost, a
sajt�biroda-lom eloszt�sakor nem Fenyo J�nosra, hanem Princz G�borra tettek?

� Term�szetesen, egy�bk�nt ezek a politikusok ma is parlamenti k�pviselok, teh�t

nem a �fu-tottak m�g� kateg�ri�ba tartoznak. Annyit azonban tudni kell, hogy Princz
G�bor oly' nagy-m�rt�kben v�s�rolta meg '98-ig a politikai elitet � itt a baloldali
politikai elitre gondolok �, hogy nem is lehetett m�sra tenni, csakis or�. Ezek az
emberek soha nem t�telezt�k fel, hogy '98-ban veres�get szenvednek a v�laszt�sokon.
Ha m�g egy ciklusig az SZDSZ-MSZP kor-m�ny van, akkor ez a maffiaszeru tev�kenys�g
v�glegesen be�gyaz�dik a magyar k�zigazga-t�sba �s a magyar bankrendszerbe. Most
egy �rdekes k�s�rlet tan�i lehet�nk, nevezetesen, hogy hogyan lehet ezt bizonyos
szempontb�l eur�pai norm�j�v� tenni? Magyarul: az Eur�pai Uni� elott �gy v�lhatunk
csak szalonk�pess�, ha ezek ellen a maffiaszeru, szervezett bun�z�s-szeru
tev�kenys�gek ellen, amelyeknek nemzetk�zi le�gaz�sai vannak, a legkem�nyebben
fell�p�nk.

� Princz G�bornak nem kell f�lnie? Nem kell f�ltenie az �let�t?

� Ha elkezdene besz�lni, akkor minden oka megvolna r�, de o ann�l l�nyegesen

okosabb em-ber. Szakmai gyakorlata miatt � mely nem a bank�ri tev�kenys�gbol
ad�dik, hanem bizonyos m�sfajta tev�kenys�gbol � nyilv�nval�an megteszi azt, hogy
az �ce�non t�l fog �lni, nem fog o m�r meghallgat�sokra hazaj�nni.

� Az Aranyk�z utcai robbant�sok m�g�tt is a politik�t kell keresni?

� Term�szetesen, miut�n a felrobbantott c�lszem�ly gyakorlatilag az olajmaffi�nak

volt a p�nz�gyminiszterszerus�ge, el�g nagy mennyis�gben vitte az Energolon, az
ETL-en kereszt�l a �kimosott� p�nzeket. Tudni kell, hogy ezek a c�gek gyakorlatilag
nem csak Karl Imr�nek a fel�gyelo-bizotts�g�val voltak f�mjelezve, hanem nagyon
kem�ny MSZP-s elk�telezettek is.

� �n itt jegyzok�nyveket, c�gjegyz�keket, fel�gyelo-bizotts�gi tagok neveit,

v�ltoz�sokat, alaptoke-�sszegeket mutat nekem a pap�ron. �s azt mondja, hogy
figyelj�nk oda egyetlen c�g-re, amelynek a neve: Arago.

� Ok ma a legfiatalabbak �s legr�menosebbek, m�rhetetlen birodalmat �p�tettek ki,

t�bb br�-kerc�g�k van, a Buda Cash-ben, a London Br�kerben is tulajdonosok, de a
Hunguesttol az Eravisig, a Zalaker�mi�ig minden�tt ok a t�bbs�gi tulajdonosok. Ez
egy nagyon eros MSZP-s elk�telezetts�gu csapat, akikn�l a c�gjegyz�k, amit
megmutattam, el�g erosen bizony�tja, hogy mindenhova r�l�t�suk van. Az�rt vettek
meg br�kerc�geket, mert ezeken kereszt�l lehet befoly�solni a tozsd�t is.

� �s mely politikusokat mozgatj�k?

� Akik ma az olajjal foglalkoznak, azok erosen �rdekeltek voltak �s jelenleg is

�rdekeltek a volt n�menklat�r�ban. Magyarul mondva az MSZP-SZDSZ-es vonallal.

� Neveket mond?

� M�r mondtam Karl Imr�t, nyugodtan mondhatom M�t� L�szl�t, az export-

visszat�r�t�sek �s a felsz�mol�sok �r�k�s bajnok�t, tov�bb� az MSZP p�nzembereit,
meg kell eml�teni a MOL Rt. volt vezetoit, hossz� list�t tudn�k mondani, a Bal�
Kft.-t p�ld�ul. De tal�n felesleges is, hisz itt a rendszerrel volt baj. Itt nem a
szem�lyekrol kell besz�lni, akik r�sztvevoi voltak en-nek. Nem az a l�nyeges, hogy
ki j�tszotta el a minisztert, hanem az, hogy ez egy tudatosan csal�sra fel�p�lo
j�ved�ki rendszer, amelynek a haszna �vente t�bb t�zmilli�rd forint.

� Hogy kapcsol�dhat ehhez a rendszerhez az �M�SZ, a D�D�SZ �s m�s �ramszolg�ltat�k?

� Ha ezek jobb br�kerc�gekbe besz�llnak, ha apport�lj�k a vagyonukat, �s most az

�M�SZ-r�l, a D�D�SZ-r�l besz�lek, akkor gyakorlatilag sz�z-sz�z�tven-k�tsz�zmilli�
forintokat jegyeznek. �gy b�zott a TVK is �tsz�znegyvenmilli� forintot a Buda Cash-
re, amibol term�-szetesen nem kap vissza csak sz�zhatvan�tmilli� forintot. Teh�t
ezek a hatalmas energetikai rendszerek, ezek a nagy muanyag- �s olajipari
m�sodlagos term�keket gy�rt�k is a br�kerekre b�zz�k a p�nzt. Tudniillik a
br�kereknek van egy �rdekes szerzod�si t�pusuk. Garant�lj�k a l�nyegesen magasabb
j�vedelmet �venk�nt, magasabb hozamot, mint amennyi a banki kamat. Ezekben a
c�gekben viszont elspekul�lj�k az alaptok�t �s a l�tsz�lagos nyeres�g iszonyatos
vesztes�gbe megy �t. Egy�bk�nt a TVK rajtuk egy f�lmilli�rdot bukott, ott m�r
v�demel�si szakban van az �gy �s egy p�r embert le is fognak majd csukni egyszer. A
k�vetkezo �vtized-nek az lesz a legfontosabb feladata, hogy a szervezett bun�z�s �s
a politikai ero kapcsolat�t megsz�ntess�k. Nemcsak Magyarorsz�gr�l van sz�, hisz
tizen�t eur�pai orsz�g �s az �szak-amerikai orsz�gok vezetoi az�rt �ltek �ssze,
mert p�ld�ul Magyarorsz�gr�l indult ki minden idok legnagyobb �szak-amerikai
tozsdecsal�sa. Magyarorsz�gon t�z centtel vezetik f�l r�sz-v�nyenk�nt a kanadai
tozsd�re a Magnex �s a Swinn Csepel tulajdonos�nak, Szev�nak a r�sz-v�nyeit. Nem
eg�szen k�t �v alatt ezeknek a r�szv�nyeknek az �rt�ke megsz�znegyvenszere-zodik!
Sajnos, �szak-Amerik�ban is esendok a politikusok, mert nem kisebb szem�ly lesz a
tagja ennek az �lc�gnek, mint Ontario �llam volt minisztereln�ke Kanad�b�l. Amikor
Ma-gyarorsz�gon kider�l, hogy itt nincsenek is c�gek, nincs termel�s, az akkori
minisztereln�k 1997-ben megbukik, de t�bb milli�rd doll�ros k�rt okoz a tozsd�n a
preszt�zsvesztes�gen k�-v�l. Ha Magyarorsz�gon nem vizsg�lt�k volna f�l�l a
k�nyvvizsg�l�k, hogy itt milyen �nagy� termel�s folyik, magyarul nem csaltak volna
m�rlegcsal�ssal, akkor a tozsdekrach nem k�vet-kezett volna be enn�l a
c�grendszern�l. Ehhez hozz� kell azonban tenni, hogy rendk�v�l si-ralmas, hogy a
CIA-nek �s az FBI-nak kell Magyarorsz�gon nyomozni, mert a magyar szer-vek soha az
eml�tett ember ellen � Szeva b�csi ellen � m�g elj�r�st sem ind�tottak.

HOV� ROBOG A ROHAMMENTO

�letvesz�lyben

� T�l vagyunk most m�r egy t�bb r�szes riportsorozaton. Minden szava, mondata
eljutott az �rintettekhez, a n�ven nevezettekhez. V�zoltuk a magyarorsz�gi
privatiz�ci� fekete t�rt�net�t. V�rtuk folyamatosan, mivel neveket eml�tett�nk,
hogy valaki majd f�ljelent benn�nket. Nagy Ferenc, a K�rp�tl�si Hivatal egykori
eln�ke level�ben tiltakozott, hogy amit r�la �ll�tottunk, nevezetesen, hogy az
egyszer m�r f�lhaszn�lt k�rp�tl�si jegyeken a megl�vo sz�mok el� �jabb sz�mot
�rtak, ez�ltal nyolc sz�mjegyuv� tett�k a sorozatot, �s �jb�l f�lhaszn�lt�k, az nem
igaz.

� De ez teljesen igaz. Nagy Ferenc ezzel kapcsolatos levele is n�lam van. O is

tudja� Egy�b-k�nt meg lehet tal�lni az 1997-ben ind�tott rendors�gi nyomoz�s
anyag�t is, amely bizony�t�k hi�ny�ban lett megsz�ntetve, magyarul a k�rp�tl�si
jegyeket visszalopt�k. A fikt�v tokeeme-l�st ezek ut�n Budapesten nem hajtott�k
v�gre. Annyit azonban hadd jegyezzek meg, hogy ez a volt �llamtitk�r �r, akit Nagy
Ferencnek h�vnak, ma a maffia alkalmazottjak�nt a szentgott-h�rdi Kaszagy�r
igazgat�tan�cs�nak eln�ke. Ink�bb azt k�rje ki mag�nak, hogy mi�rt ker�lt o oda!

� Besz�lt�nk M�t� L�szl� negyvenmilli�rdos birodalm�r�l, a kialakul�s

k�r�lm�nyeirol, vi-szont M�t� L�szl� k�r�l cs�nd van most. Mi van vele? Hol �l
most?

� Kint volt nagyon sok�ig Londonban, jelenleg m�r izraeli �llampolg�r, a vagyona
jelentos r�sz�t elt�ntette.

� Mennyi vagyont vitt el?

� K�r�lbel�l sz�zh�szmilli� doll�rt.

� De az�rt az �rdekes, hogy akkor kezdik el a Budai Hengermalmot �s a N�dor '95-�t

vizsg�l-ni, amikor M�t� L�szl� m�r nincs itthon. Izraellel pedig nincs kiadat�si
egyezm�nye Magyarorsz�gnak. Az emberek a M�t�-�gy kapcs�n gyakran teszik f�l a
k�rd�st, ugyanez lesz majd Princz G�bor sorsa is? Sz�pen elaltatj�k az �gyet?
Elfelejtik, hogy mennyi p�nz tunt el, �s egyszercsak Princz G�bor is megjelenik egy
olyan orsz�gban, ahonnan m�r ot sem lehet visz-szahozni.

� Ez term�szetesen �gy fog t�rt�nni. Princz G�bor jelenleg is az egyik legt�bb

inform�ci�val rendelkezo ember. Esz�k �g�ban sincs lecsukni Princz G�bort. Ha
valakinek sz�z�tvenmilli-�rd forintot el lehet lopni a bankj�b�l, �s nem
gyan�s�tj�k az illetot, nem ker�l elozetes letar-t�ztat�sba, akkor el kell
gondolkodni, hogy n�lunk val�ban �ld�zik-e a bunt? Nem rendori k�rd�s egy�bk�nt az
ilyen hordereju bun�gyi k�rd�sek megold�sa. Ez politikai sz�nd�k k�rd�-se. Princz
G�bor zsarolhat. A t�bbi bank�r is zsarolhat. Mert nehogy azt higgye valaki, hogy a
Postabanknak van a legnagyobb VIP-list�ja. Van olyan bank, amelyiktol t�zszer annyi
politi-kus �s �gynevezett �zletember kapott kamatmentes hitelt, mint amennyi a
Postabankt�l ka-pott, kapott olyan szolg�ltat�st, ami nem hitel. S akkor m�g a
t�zszeresen-h�szszorosan meg-forgatott r�szv�ny �rt�k�rol nem is besz�lt�nk. Teh�t
nem csukj�k le Princz G�bort.

� T�bben k�rdezt�k a sorozatot hallgatva, hogyha Kor�si Imre minden dokumentummal

ren-delkezik, �s minden h�ten azt mondja, hogy igen, ezek megvannak, akkor mi�rt
nem �llt elo ezekkel a dokumentumokkal, mi�rt nem jelentette f�l a tetteseket?

� Megtettem. Hangs�lyozom, 1992-ben tettem meg az elso f�ljelent�semet, m�g

parlamenti k�pviselok�nt a legfobb �gy�sznek, Gy�rgyi K�lm�nnak. Mint parlamenti
k�pviselo tettem ezt akkor, amikor a dolgoz�k szolidarit�si alapj�t elsikkasztott�k
a vezetok. 1992 osz�n inter-pell�ltam is. Ugyanezt megtettem '93-ban is. 1996-ban
Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordultam, mert a hat�s�gok nem voltak hajland�k foglalkozni
ezekkel a feljelent�sekkel vagy bejelent�sek-kel. Sz�mtalan f�ljelent�st tettem,
amelyben bizony�t�kokat is adtam a BRFK-nak, az ORFK-nak, a miniszter uraknak,
lev�lben Kuncze G�bornak, Forg�ch t�bornoknak, Horn Gyul�nak, Peto Iv�nnak, de m�g
az ellenz�ki p�rtok vezetoinek is jeleztem. Az �rdekegyezteto Tan�cs-ban h�romszor
sz�ltam napirend elott, hogy mi folyik ebben az orsz�gban. Elmondtam t�tele-sen,
hogy hol lopnak, csalnak p�ld�ul az Eg�szs�gbiztos�t�ban. Minden egyes
Eg�szs�gbizto-s�t�val kapcsolatos bejelent�semet, m�g a bizotts�gi anyagokat is,
titkos�tott�k. Sz�lmalom-harc ez, lassan-lassan Magyarorsz�g a legkorruptabb
orsz�gok k�z� szorult, �s ez�rt Nyugat-Eur�pa, valamint az amerikai kontinens is
rendk�v�l rossz szemmel n�z r�nk. Most kezdodik majd a tisztul�s, de ez m�r a
szuverenit�sunk elveszt�s�vel j�r. Milyen orsz�g az, ahol az FBI-nak kell nyomozni,
irod�t nyitni? Sz�gyellem magam, de ezt �n javasoltam az�rt, mert Ma-gyarorsz�gon
nem tudta senki, hogy a szervezett alvil�g melyik sz�llod�ba, melyik p�nzmos�
bankokba f�szkelte be mag�t. A magyar bankvil�gb�l t�bb ezermilli�rd forint eltunt.
Egyet-
lemegy ember ellen m�g csak elj�r�st sem ind�tottak.

� A m�sik gyakran elhangz� k�rd�s, hogy Kor�si Imre nem f�l?

� T�l vagyok rajta. Nagyon sok fenyeget�s �rt az elm�lt hossz� �vben. �rdekes m�don
az ellenfeleimtol kev�ss� f�lek m�r, mert el�g ismertt� v�ltam Keleten �s Nyugaton.
Szerintem f�lgyors�tan� az esem�nyek tiszt�z�s�t az, ha velem valami t�rt�nne. Az
viszont igaz, hogy k�pviselok�nt operat�v akci�t szervezett ellenem a saj�t
nemzetbiztons�gom. Ez a legsz�r-nyubb idoszaka az eg�sz �letemnek.

� Ez mikor volt?

� 1993 osz�n kezdod�tt, amikor �beleny�ltam� a nemzetront� privatiz�ci�ba, �s 1994

v�g�ig tartott. Ismerem egy�bk�nt az anyag�t. Horn Gyula 1994. szeptember 27-�n a
parlamentben meg is eml�tette, hogy t�rv�nytelen eszk�z�kkel egy belso ellenz�khez
tartoz� k�pviselot fi-gyeltek meg. Nem folytatta, de r�lam volt sz�. Operat�v
akci�t szerveztek a t�nkret�telemre. Tudniillik �n a magyar Parlamentben mondtam
el, hogy az �talak�t�s nem a hazai �rdekek szerint t�rt�nt.

� Eml�kszem egy mentos sz�ll�t�sra a kilencvenes �vek elej�rol. �n rosszul lesz,

tal�n a sz�v�-vel van baj, elvesz�ti az eszm�let�t, azt�n �szhez t�r, de besz�lni
nem tud, mindent l�t �s min-dent hall maga k�r�l. Arra �bred f�l, hogy egy mentoben
van, �s a mento nem a k�rh�z fel� robog.
� Ez k�vetheto t�rt�net. Mento menetlev�llel egy�tt igazolhat�, hogy '94 tavasz�n
volt egy sz�vrohamom, amelyn�l a mentot kih�vta az orvos, a mento meg�rkezett �s
elindult velem a k�rh�zba, Tatab�ny�ra.

� Merthogy Bicsk�n lakik�

� Igen. Az eset �ta m�r tudom, hogy a sz�vroham alatt m�g hallunk. V�gighallgattam
h�t a besz�lget�st, hogy ford�ts�k meg a k�pviselot, �s Pestre, a K�tv�lgyi �ti
k�rh�zba vigy�k. Biatorb�gyon �lltak le a mentovel. Akkor m�r j�tt szembe a
budapesti mento, nagyon hideg volt, az m�g kicsit �szhez is t�r�tett. �ttettek a
rohammentobe, mik�zben folyamatosan a lehe-to legcs�ny�bb szavakkal illettek�

� A mentoben nem orvosok voltak?

� Ha azok orvosok voltak, akik lealkoholist�ztak, letr�gereztek, �s azt mondt�k,

vigy�k fel a bolondok h�z�ba, mert v�g�l �gyis tepsibe ker�l ez az ember� Ha ezek
mentos tisztek vagy orvosok voltak, akkor �n nagyon csod�lkozn�k. A K�tv�lgyi
k�rh�z pszichi�triai z�rt oszt�-ly�n tal�ltam magam, ahonnan f�l �r�n bel�l a
csal�dom, hangs�lyozom, a gyermekeim sza-bad�tottak ki. Ha valakit sz�vrohammal
pszichi�triai z�rt oszt�lyra, bolondok k�z� visznek, akkor errol csak azt lehet
mondani, hogy a cinizmuson k�v�l m�s c�lja is volt. A trag�dia eb-ben az, hogy
az�ta �n az operat�v akci� r�szleteit is ismerem. Teh�t annyira gy�nge a magyar
titkosszolg�lat, hogy m�g ez is kisziv�rgott! Ismerem a velem kapcsolatos anyagot.
Trag�dia, de a titkosnak hitt Ny�rfa-akci� kilencven sz�zal�k�t is k�v�lrol f�jom
m�r.

� Mag�t meg akart�k �lni?

� Biztos, hogy nem �polni vittek a pszichi�tria z�rt oszt�ly�ra. Ott egy-k�t
injekci�val el�g sok mindent el lehet int�zni. Nem vagyok k�pzelt beteg, nem
szenvedek �ld�z�si m�ni�ban. Engem val�ban el akartak tenni l�b al�l. T�lont�l
s�lyos �rdekeket s�rtettem. Antall J�zsef egyszer azt mondta nekem: Imre, az
Istenre k�rlek, ezekbe ne k�ss�l bele, mert nem tudlak megv�deni tol�k. Ez a
besz�lget�s 1993. janu�r 6-�n t�rt�nt, majd k�t �s f�l �r�s besz�lget�s k�vette
1993. janu�r 14-�n a minisztereln�k szob�j�ban. O ism�t k�rt: Imre, nem tudlak meg-
v�deni. Tudod te, kikbe k�t�tt�l bele? Sajnos, amikor m�r az eg�szs�ge megromlott,
ezt az operat�v akci�t nem tudta megakad�lyozni. Viszont az egyik korm�nytag a
Parlament folyo-s�j�n mondta: Imre, nagyon vigy�zz, nemcsak az�rt, mert a falnak is
f�le van, de n�zz k�r�l az utc�n, mindig n�zd meg, hogy hova l�psz. Ezt mondt�k
'96-ban is a privatiz�ci�s beadv�-nyaim ut�n, vagy '97-ben, amikor meg tal�ltam
�rni Horn Gyul�nak, hogy az unoka�ccse egy gengszter. Nem j� az, ha azt mondj�k az
embernek, hogy n�zz k�r�l. Ebben benne van a fe-nyeget�s is. Annak ellen�re, hogy
hazai �rdekeket, haz�nk polg�rainak �rdek�t v�dem. �gy teszik ezt Eur�p�ban
minden�tt, n�lunk �gy l�tszik, ez m�g nem divat.