Kepes Szotar Matematika

7/22/2019 Képes szótár - Matematika
kerékpái kördiagram íkozadodekaéder
gyalogos
autó
villamos
vonat
sorozatok
szimmetria
testek
egyenes hasáb
diagram
számok
mozaikok
több mint 500 világos definíció

több nnint 300 rajz és diagram
több mint 100 kidolgozott példa
INTERNET-ELERHETOSEG, WEBLAPOK
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 1/129
í NÓVUM
MATEMATIKA
KÉPES SZÓTÁR
SzövegiTori Large
lllusztációk: Adam Constantine
Fordította: Koromné Beck Zsuzsanna
TARTALOM }
MI 15 AZ A MATEK?
A matek vagy matematika oldalak, formák és mennyiségek
közötti összefüggések tudománya, mely leírásában számokat
és szimbólumokat használ.
Ebben a könyvben négy fejezetre osztottuk a matematikát.
A különböző területeket és azok kisebb részeit itt ismertetjük.
Számok
Különböző típusú számokat tartalmaz, megmutatva, hogy
ezek a matematikai
lényeges eszközei a számítások
mindennapiépítőkövei,
életnek is. és ugyancsak
10
Formák, tér és mértékek

Több különböző testnek és a körülöttünk lévő formáknak
a tulajdonságait, méreteit foglalja magába. Áttekinti
a mindennapi élet során használt mértékeket, úgymint
hosszúság, tömeg és térfogat.
Algebra
Az algebra a matematikának az az ága, mely betűket és
szimbólumokat használ a számok bemutatására és a köztük
lévő összefüggések kifejezésére.
Ez a rész tartalmazza az egyszerűsítés és egyenletmegoldás
különböző eljárásait, illetve a függvények ábrázolását és
jellemzését.
Adatkezelés
Különböző módszereket, lehetőségeket ismertet
az adatok gyűjtésére és elemzésére, megmutatva,
hogyan értékeljük a kapott eredményeket grafikonon
vagy táblázatban.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ■{ TARTALOM }-
TARTALOM
SZAMOK ALGEBRA
6 Számok 75 Algebra
12 Halmazok 76 Az algebra alapjai
14 Számtan 79 Egyenletek
17 Törtek 80 Algebrai függvények
19 Tizedes törtek 85 Másodfokú egyenletek
21 Hatványok és normálalak 87 Egyenletrendszerek
24 Hányados és arányok 90 Egyenlőtlenségek
27 Százalékszámítás 92 Függvények
94 Olvassunk grafikonról!
FORMÁK, TÉR ÉS MÉRTÉKEK

ADATKEZELÉS
30 Geometria
32 Szögek 96 Adatok
34 Sokszögek 100 Átlagok
40 Testek 102 Szélesség mérése
42 Szimmetria 105 Adatok feltüntetése
43 Transzformációk 112 Valószínűség
45 Vektorok 116 Pénzügyi kifejezések A-tóI Z-ig
47 Geometriai szerkesztések 118 Matematikai szimbólumok
51 Nevezetes mértani helyek 119 Tárgymutató
52 Kicsinyítés
55 Terület, kerület
58
60 Térfogat
Trigonometria
65 Körök
66 Számítások a körön belül
70 Szögek egy körben
72 Mértékek
74 Idő
A .
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika
AAA 4/129
-(J N T E R N E T - E L É R H E T Ő S É C E K >
INTERNET-ELERHETOSEGEK
A könyvben szereplő témákhoz kiválasztottunk néhány izgalmas és fontos
weboldalt, ahol még jobban megismerheted az adott tárgykört, vagy
gyakorolhatod a tanultak használatát. Az oldalak megtekintéséhez látogass
el az Usborne QuickUnks Website - ra, és írd be a „m aths dictionary "
(matematikai szótár) jelszót. Az itt található linkekről minden elérhető
a témával kapcsolatban.
Néhány lehetőség az ajánlott weboldalról: Biztonsági tanácsok az internethez:
• Találsz itt matematikai rejtvényeket, Az internetet használva, tartsd szem előtt
kérdéseket és játékokat, melyekkel a következő tanácsokat:
ellenőrizheted tudásodat, illetve javíthatsz • Gyermekek az internetre csatlakozás
eredményeiden. előtt kérjék a szülő vagy a nevelő
• Matematikai szakkifejezések használatával hozzájárulását!
beutazhatod
legbelsejétől az univerzumot
a távoli világűrig.az atomok • vendégoldalára
Ha üzenetet küldenél valamely ne
vagy fórumára, website
írd be
• Irányíthatsz egy autót változó irányú és személyes adataidat, nevedet, címedet,
nagyságú vektorokkal. telefonszámodat, sőt az e-mail címedet
• Ellenőrizheted a tudásodat online is csak akkor, ha egy felnőtt véleményét
feladatlapokon, ahol azonnal megnézheted kikérted!
a válaszokat is. • Ha egy weboldalra való belépéshez vagy
• Megtanulhatsz trükköket, hogyan végezz el regisztrációhoz kérik személyes adataidat,
fejben bonyolult matematikai számításokat. mielőtt beírnád, feltétlenül kérdezz meg
• Találsz még további feladatokat és egy felnőttet!
megfejtéseket, melyek segítségével • Ha egy ismeretlentől kapsz üzenetet,
a tárgyhoz tartozó szűkebb területekben mielőtt válaszolnál, mutasd meg egy
is elmélyülhetsz. felnőttnek!
• Ne beszélj meg személyes találkozót
senkivel, akivel az interneten levelezel!
Hogyan érheted el ezeket az oldalakat?
Hogy csatlakozz azokhoz az oldalakhoz, Az elérhetőségekről, lehetőségekről
amelyeket a könyv témáival kapcsolat A Usborn QuickUnks kapcsolatokat
ban ajánlunk, látogass el az Usborne rendszeresen felülvizsgálják, korszerűsítik,
QuickUnks Wehsite-ra, írd be a „maths de néhanapján kaphattok olyan üzenetet,
dictionary" (matematikai szótár) jelszót, hogy elérhetetlen. Ez csak ideiglenes lehet,
ezért próbáld meg később vagy másnap.
majd kövesd a további utasításokat! K, Ha a probléma nem átmeneti, mi,
amennyiben lehetséges, helyreállítjuk
a megfelelő módon. Ezért mindig nézd
meg a legújabb kapcsolatok listáját!
4
-( i n t e r n e t -e l é r h e t ő s é g e k }-
Az Internet használata Vírusok

Az ebben a könyvben leírt w'eboldalak egy A számítógépes vírus olyan program, mely
szerű otthoni számítógéppel és egy böngésző- nagy károkat okozhat a gépben. A vírus a
programmal elérhetőek (mely program gépre kerülhet a programok Internetről való
lehetőséget ad arra, hogy az Interneten lévő letöltése közben, vagy egy e-mail mellékleté
információk a képernyőn megjelenjenek). vel (csatolt fájl), javasoljuk, hogy számítógépe
védelmében vegyen antivírus-programot,
Extrák amelyet rendszeresen frissít. A vírusokról
Néhány weboldal használatához további további információt talál az Usborne
ingyenes programok {„plug-in"-ek = beépülő Quicklinks oldalon, a „Net He!p"-re kattintva.
modulok, bővítmények) szükségesek
a hanglejátszáshoz, a videók, animációk vagy
háromdimenziós képek megtekintéséhez. Ha Megjegyzések szülőknek
egy oldalt nézünk, és nincs meg a szükséges Az Usborne Quicklinks w-eboldalait
plug-in, egy üzenet jelenik meg a képernyőn. rendszeresen felülvizsgálják, és a linkeket
Általában az adott oldalon található egy frissítik. Mindazonáltal a weboldal tartalma
gomb, amelyre rákattintva a plug-in letölthető. bármikor változhat, és az Usborne Publishing
Ezenkívül a „Net Help"-re kattintva talál nem felelős semmi olyan weboldal
hatunk olyan linkeket, ahonnan a szükséges tartalmáért, amely nem az övé.
programok letölthetők. Az alábbiakban
a szükséges plug-in-ek listája található: Javasoljuk, hogy miközben a gyerekek az
Internetet használják, figyeljenek rá, hogy
RealOne Player - videó- és audiofájlok közben ne látogassák az úgynevezett
lejátszásához a csevegő szobákat (chat), Önök pedig
használjanak tartalomszűrőket a nem
QuickTime - videoklippek megtekintéséhez kívánatos anyagok kiszűrésére. Kérjük,
Flash - animációk lejátszásához bizonyosodjon meg róla, hogy gyermekei
Shockwave - animácók és interaktív elolvasták

utasításbanésfoglaltakat!
betartják a használati
programok lejátszásához
További információért kattintson a „Net
Súgó Help"-re az Usborne Q uicklinks oldalon.
Általános segítség és eszköz az Internet
használatához, a adott oldalon található
„Net Help". Ha többet akarunk megtudni
a böngészőnk használatáról, kattintsunk a A számítógép nem nélkülözhetetlen.
böngészőprogram tetején található „Help"-re, Ha nincs Internet-elérése, ne aggódjon!
majd válasszuk a „Contents and Index"-el. Ez a könyv önmagában is teljes,
önálló mű.
Itt számos tippet
böngésszünk kaphatunk, hogyan
az Interneten.
•(
#
Internetes oldalak; hasznos weboldalakat találhalsz a www.usborne-quicklinks.com címen és kiválaszthatorl a „Net Help" parancsol.
^7/22/2019
A számok a matematika alapvető építőkövei, Közös tulajdonságaik alapján
Képes szótár - Matematika
különböző halmazokba sorolhatjuk őket.
Számjegyek: Egész számok:

10 különböző, az araboktól származó A pozitív és a negatív egész számok halmaza,
számjegyet használunk: 0, 1, 2, 3, 4, beleértve a nullát is.
5, 6, 7, 8, 9 pl.:-11, -4, 0, 3, 8, 12
Nem tartoznak ide a törtek*, tizedes törtek*
Számrendszer: vagy vegyes törtek*, mint az 0.32, 6l.
Egyik lehetősége annak, hogy 8
a számok segítsenek minket

a számolásban. A tízes v /
számrendszer például 10
számjegyet használ (0, 1, Z
2, ... 9), melyek segítségével
nagyobb számokat is meg
jeleníthetünk. Ezt a szám- egészek nem egészek
rendszert használja a
legtöbb ember manapság. Természetes számok:
Egyes vélemények szerint A pozitív egész számokat számlálásra
eredete arra vezethető használhatjuk, pl.: 1, 2, 3, 4
vissza, hogy régen Ide soroljuk a 0-t is, minden nemnegatív
az emberek 10 ujjuk egész számot.
segítségével számoltak. A természetes számokat összeadhatjuk, kivon
A bináris, azaz kettes hatjuk, szorozhatjuk vagy eloszthatjuk
alapú számrendszert egymással (lásd 14-15. oldal).
a számítástechnika
használja, és csak két Egymást követő számok:
számjegy kell hozzá: Olyan egész számok, melyek egymás után
0 , 1. következnek. PL: 4, 5, 6, 7, 8...
Helyi érték:
Egy számjegy értéke függ a számban elfoglalt helyétől. Pl.: a 12, 205, 2600 mindegyike
tartalmazza a 2-es számjegyet, de a 2-es helye minden számban más és más.
A 12-ben 2 db egyest, a 205-ben 2 db százast, míg a 2600-ban 2 db ezrest jelent.
A helyi értékek a tíz hatványaival* fejezhetők ki. A tizedes ponttól jobbra találhatók
a tizedek, századok stb.; balra pedig az egymást követő tíz hatványok: egyesek,
tízesek, százasok, ezresek.
ezresek százasok tízesek egyesek tizedek századok

0 t 0 s 0 0
tizedesvessző*
A fenti táblázat mutatja, hogy a 205-ben a 2 a százasok, a 0 a tízesek és az 5 az egyesek

számát jelenti. Az összes 0, ami az első „értékes" számjegy* előtt áll (itt a 2), elhagyható.
6 ‘Tizedes, Tizedesvessző 19; Tört 17; Vegyes számok 18;

Hatvány 21; Maradék 15; Értékes számjegy 9.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ■
{ SZÁ M OK y
Pozitív szám:
Minden nullánál nagyobb szám. pl.: +1, j
+6.5, +327 A hétköznapi életben az egyik A hétköznapi életben az egyi
A poz itív sz ámokat je lölh e tjü k a sz ám e lőtt leggyakoribb
leggyakoribb módja
módja aa pozitív
pozitív 1
'I I -i '■ I és számok hasznalatanak

es negatív szamok használatának i
egy (+) jellel, de altalaban e nélkül írjuk. a^hőmérő.
főmérő. Ha a hőmérséklet
Minden olyan számot, mely előtt nincs előjel, o °c
0 °C vagy
vagy 0o °Fa
°f alá
iá esik,
pozitívnak tekintünk. a hőmérő negatív
értéket mutat.
Negatív szám:
Minden nullánál kisebb szám. pl.: -3, -21.8, -40
A negatív számok elé mindig ki kell tenni az
előjelet (-). Hogy megkülönböztethessük az
előjelet a kivonás műveleti jelétől, egy kicsit
feljebb írjuk -3 helyett ~3.
j
Használd a számológép +/-

billentyijjét, ha egy szám előjelét
meg akarod változtatni.
Előjeles számok:
Minden pozitív és negatív szám ide tartozik. Ezeket számegyenesen szokás ábrázolni,
ahogy azt a lenti ábra mutatja. A számegyenes irányítottsága azért fontos, mert ezzel jelezzük
a számok növekedésének irányát.
+1 +2- +3
Előjeles számok
a számegyenesen.
Páros szám: Prímszám:

Bármely egész szám, melyet maradék nélkül Azok a számok, melyek csak 1-gyei és
oszthatunk 2-vel. pl.: -2, 2, 4, 6 önmagukkal oszthatók. Az első tíz prímszám:
2, 3, 5, 7, n , 13, 17, 19, 23, 29
Páros szám minden olyan egész szám,
melynek utolsó számjegye 0, 2, 4, 6 vagy 8 . A prímszámok száma végtelen, a sornak
A 114, a 2748 és a 357196 mindegyike sosincs vége.
páros.
Fontos megjegyezni, hogy:
Páratlan szám:
Minden olyan egész szám, melyet nem • az I nem prímszám
tudunk 2-vel elosztani úgy, hogy ne legyen • a 2 az egyetlen páros prím
maradék*. Pl.: -1, 1, 3, 5 Összetett szám:

Páratlan szám minden olyan egész szám, Minden olyan, 1-nél nagyobb egész szám,
melynek utolsó számjegye 1, 3, 5, 7 vagy 9. ami nem prím. pl.: 6, 9, 20, 27
A 47, az 579 és a 82 603 mindegyike páratlan.
Internetes oldalak: Számokkjí kapcsolatos, hasznos webolcialakat találhatsz a www.uiborno-quickHnks.com címen. 8/129
-( SZÁM OK y
Négyzetszám: Köbszámok:
Olyan egész szám, melyet egy egész szám Olyan pozitív szám*, melyet úgy kapunk,
önmagával való összeszorzásakor kapunk. hogy egy egész számot megszorzunk
(Ezt nevezzük a számok négyzetének.) önmagával, majd az eredményt még
PL: 4 -4 = 16 egyszer megszorozzuk az adott számmal.
7 -7 = 49 (Ezt nevezzük a számok köbének.)
-5 --5 = 25 PL: 4 -4 •4 = 64
Az első tíz négyzetszám: Az első tíz köbszám;

1, 4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81, 100 1, 8, 27, 64, 125, 216, 343, 512, 729, 1000
A négyzetszámok sora végtelen. Azért A köbszámok sora végtelen. Azért nevezzük

nevezzük őket négyzetszámnak, mert őket köbszámnak, mert kocka segítségével
négyzetté rendezve tudjuk őket szemléltetni. tudjuk szemléltetni őket.
• • • •
• • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • •
• • • • i(>
A golyókkal kirakott 4
X 4-es négyzet szemlél • • • • • • •
teti a 16-ot, mint
négyzetszámot.
A golyókkal kirakott 7 ■7-es
négyzet szemlélteti a 49-et,
mint négyzetszámot.
Háromszög számok:
Olyan pozitív egész számok*, melyek egymást
követő egész számok összegeként* állíthatók elő.
PL: 1 = 1
1+ 2 = 3
1+2+3=6
1 + 2 + 3+ 4 = 10
Ezeket a számokat egy háromszöggel tudjuk

szemléltetni. Minden új háromszöget úgy
kapunk, hogy egy újabb sort teszünk az előző
háromszöghöz.
Az első tíz háromszög szám:
1, 3, 6, 10, 15, 21, 28, 36, 45, 55
A háromszög számok sora végtelen.
A golyókkal kirakott ábra A 4 ■4 ■4-es kocka

szemlélteti a háromszög j Q mutatja, hogy
számokat, az 1-et, 3-at, a 64 köbszám.
6-ot és 10-et.
8 *Tizedes, Tizedes értékek 19; Nevező 17; Számjegy 6; Tört 17; Negatív szám 7; Számláló 17; Pi 66; Helyiérték 6; Pozitív szám 7;
Szakaszos tizedes tört 19; Kerekítés 16; Halmaz 12; Négyzetgyök 11; Összeg 14 (Összeadás); Véges tizedes tört 19.
{ S Z ÁM O K y
Palindrom szám: Értékes számjegy: (alaki érték)

Olyan szám, melyet akár balról jobbra, akár Egy szám számjegyei* megmutatják a szám
jobbról balra olvasva, ugyanazt kapjuk. értékét bizonyos pontossággal. Az első -
PL: 23432. nem nulla - számjegy a legnagyobb értékű,
függetlenül a számjegy értékétől.
Pandigital számok: PL: a 4209-ben az első értékes számjegy
(Ilyen nálunk nem létezik, mint fogalom, de a 4, ami azt mutatja, hogy a számban négy
érdekes.) db ezres van, és még valami. A 9, bár ez
Olyan szám, mely tartalmazza mind a tíz a legnagyobb számjegy, csak kilenc darab
számjegyet, de csak egyszer: egyest jelent, így itt a legkisebb értékű.
pl.: 2 918 653 470. Az első értékes számjegy után álló nullák
már értékes jegynek számítanak.
Racionális szám:
Minden olyan szám, mely felírható két egész Számításaink eredményét gyakran kerekítve*
szám hányadosaként* (számláló* és nevező*) adjuk meg. A kerekítés történhet egy, kettő,
Az egész számok lehetnek pozitívak* vagy három stb. tizedes jegyre A kerekítésnek is
negatívak*. Bármely véges tizedes tört*, mint megvannak a szabályai. (Ha a kerekítendő
az 50,856 és bármely szakaszos tizedes tört* számérték 5 vagy annál nagyobb, mindig
mint a 0,3felírható mint racionális szám. felfelé, ha 5-nél kisebb, lefelé kerekítünk.)
pl.: ha a 328 000-t két értékes jegyre
, 50856 3 1 kerekítjük, leírjuk a 3-at, és utána eldöntjük,
P'- = 0 ,3 ^ - ^ j
hogy a 2-t felfelé vagy lefelé kerekítsük.
Irracionális szám: Mivel a 2 után 8 áll, ami közelebb van
Azok a számok, melyek nem racionálisak, a 10-hez, mint a nullához, így felfelé
azaz nem írhatók fel normál tört alakban. kerekítünk, és az eredmény 330 000 lesz.
Ilyenek a végtelen, nem szakaszos tizedes
törtek*. A tt* (pi) irracionális szám, mely úgy
kezdődik, hogy 3,141592653
....
második é.j. a 8 10-hez van
első é. i közelebb, ezért a
Valós számok: kettőt felkerekítjük
A racionális és irracionális számok halmaza*.
OOO
3 S 0 000
A négyzetgyök 2 (leírva:) irra Hasonlóan járunk el a tizedes törteknél.

cionális szám. Úgy kezdődik,
hogy 1,414213562.... és foly PL a a0,0004591
jegy 4. A nullákesetén az első
fontosak, mertértékes
mutatják
tatódik a végtelenségig.
a helyiértéket*, de nem értékes jegyek. Ha ezt
két tizedesre kerekítve írnánk, 0,00046 lenne.
első é. j. második é. j. a 9 közelebb
Internetes oldalak: Számokkal kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a w\vw.usbomc-quicklinks.com címen.

http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 9
10/129
\ S ZA M O K /
Sorozatok
Amikor a számok valamilyen adott szabály vagy minta szerint követik egymást, számsorozatról
beszélünk. Minden számot vagy formát, mely tagja a sorozatnak, a sorozat tagjának nevezzük.
Ha nem ismerjük a szabályt, azt a sorozat első néhány tagjából meghatározhatjuk.
Számtani sorozat: Flbonacci-sorozat:

Olyan sorozat, amely egy állandó* értékkel A sorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13...
nő vagy csökken. A 2n-1 képlet* a következő Minden számot (a harmadiktól kezdődően)
sorozatot határozza meg: úgy kapunk meg, ha az előtte álló két számot
1, 3, 5, 7, 9, n , ..., összeadjuk. Például a sorozat következő
mely kettesével növekszik. eleme a 8 és a 13 összege, vagyis 21.
Ennek oka:
(2 •D - 1 = 1 Bármely más sorozatot is képezhetünk
(2 -2)- 1 =3 a Fibonacci-sorozat mintájára,
(2 •3) - 1 = 5 és így tovább. pl.: 7, 10, 17, 27...
Négyzetes
Olyan sorozat:
sorozat, amely négyzetes kifejezést A sorozat,
ismert melyet Leonardo
fel 1202-ben, gyakranFibonacci
megjelenik
tartalmaz. a természetben is.
Az n2+1 képlet egy ilyen sorozatot ad meg:
2, 5, 10, 17, 26, ...
1^+1 =2 A Fibonacd-sorozatot egy kagyló csigavonalában is láthatjuk.

Előállítható ez a spirál olyan négyzetek sorozataként, amelyná
22+1 =5 oldalai a Fibonacd-sorozatot követik (1, 1, 2, 3, 5 ...).
32 +1 =10 és így tovább.
Néhány esetben a szabályt úgy használhatjuk,

mint egy képletet, ha a sorozat egy konkrét
tagját akarjuk megkapni. A fenti esetben
például, ha meg akarjuk tudni a sorozat 7.
tagját, helyettesítsük be az n^ + 1 képletbe
a 7-es számot:
72 + 1 = 50.
A sorozat bármely más tagját hasonló eljárás Elindulva az első négyzet csúcsából. Az eredmény olyan
rajzoljunk körvonalat, aztán a jobb felső spirál lesz, amilyen
sal kapjuk meg. sarok felől a szemközti csúcshoz, majd a kagylókon látható,
így tovább a négyzeteket követve.
Kínai vagy Pascal-háromszög A Pascal-háromszög csúcsában 1 áll, és min

den sora 1-gyel kezdődik és végződik.
Minden más szám a háromszögben a felette
1 álló két szám összege, mint 3 + 3 = 6.
A háromszöget már 1300-ban használták
=2 1 1 Kínában.
1 2 1
Csak később nevezték el Blaise Pascal
1 3 3 1
(1623-62) francia matematikusról, aki
felhívta rá a nyugati matematikusok figyelmét.
1 4 6 4 1 A háromszög ábráját gyakran használják
valószínűségek meghatározásához.
1 5 10 10 5 1
10 ‘ Konstans 75; Képlet 75; Negatív szám, Pozitív szám, Pnm szám 7; Valószínűség 112; Halmaz 12;
Összeg 14 (Összeadás).
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ■
{ SZÁ MO K y
Többszörösök
Gyökök
A többszörös egy adott egész szám egész
számszorosa. Négyzetgyök
Pl, 3 •2 =6, 3-4=12, 3-6 = 18, Egy szám négyzetgyöke azon osztója,
így a 6, 12 és 18 mind a 3 többszöröse. melyet önmagával szorozva eredményül
az adott számot kapjuk.
Közös többszörös
Olyan szám, mely két vagy több számnak is iI
a többszöröse.
n 2
PL: a 2 többszörösei: 2, 4, 6, 8, 10, 12 ...
a 3 többszörösei: 3, 6, 9, 12, 15 ...
így a 2-nek és a 3-nak közös többszöröse
például a 6 és a 12. Az négyzetgyöke n, Például 2 ■2 = 4, így
ahol n^ egy négyzet a 2 a 4 négyzetgyöke,
Két vagy több szám legkisebb közös több területe, (az n a négyzet
oldatának hossza)
szöröse (LKKT) a közös többszörösök közül
a legkisebb. A 2 és 3 legkisebb közös több Minden pozitív számnak* két
szöröse a 6. négyzetgyöke van: egy pozitív és egy
negatív. (Ha megszorozzuk -4 --4,
Osztók az eredmény akkor is 16.)
Az osztó egy olyan egész szám, mellyel egy A négyzetgyökvonást a következő

adott egész számot elosztva újra egész számot szimbólummal jelöljük: V9~^lenti
kapunk. Míg a prímszámoknak* csak két a 9 pozitív négyzetgyökét, a - i9 pedig
osztójuk van (1 és önmaga), más számoknak a negatívat. A 9 pozitív és negatív
több osztója is lehet, a 12-nek pl. az 1, 2, 3, négyzet^ökeit együtt úgy írhatjuk,
4, 6 és aegész
Bármely 12 számok
szám mindegyike osztója.
felírható osztóinak hogyI—±\'9.
) Ezt a gombot használd
\ a számológépeden, ha egy
szorzataként. szám négyzetgyökét keresed!
PL: 12 =2- 6, 12 = 3- 4
Köbgyök
Közös osztó Egy szám köbgyöke azon osztója a szám
Olyan szám, mely két vagy több számnak is nak, amelyet önmagával háromszor
osztója. megszorozva, az adott számot kapjuk.
PL: a 15 osztói: 1, 3, 5, 15
a 40 osztói: 1, 2, 4, 5, 8, 10, 20, 40
A 15 és 40 közös osztói az 1 és az 5. a
Két vagy több szám legnagyobb közös osztója

(LNKO) a közös osztóik közül a legnagyobb. 1
A 15 és 40 legnagyobb közös osztója az 5.
2 2
Prímosztó Az n^ köbgyöke n, ahol Pl.: 2 ■2 ■2 = 8,
n^ egy kocka térfogata, így a 2 a 8 köbgyöke.
Az osztók között vannak prímszámok* is. (n a kocka élének hossza)
A 12 osztói közül (1, 2, 3, 4, 6, 12) a 2
és a 3 prímszámok, ezeket nevezzük Bármely pozitív vagy negatív számnak
prímosztóknak. csak egy köbgyöke van. A köbgyökvonást
a következő szimbólummal jelöljük:
Tökéletes számok Ezt a gombot használd
Olyan szám, mely egyenlő osztóinak
összegével* (kivéve önmagát),
T a számológépeden, ha egy
szám köbgyökét keresed!
pl.:6 =1+2 +3
Internetes oldalak: Számokkal kapcsolatos, hasznos wcbolciaiakat tal.ilhatsz a www.uslx^rne-qukkliiiks.com cimm .

7/22/2019
-( SZÁMOK )- Képes szótár - Matematika
HALMAZOK
A halmaz olyan elemek csoportja, amelyeknek van
valamilyen közös tulajdonsága, vagy követnek valamilyen
szabályt. A halmaz minden eleme egyedi: ugyanazt az
elemet a halmaz csak

arra használhatók, egyszer
hogy tartalmazhatja.
megmutassák A halmazok
az elemek külön
A kapcsos zárójelek
használatával jelezzük,
hogy a beléjük írt elemek
böző csoportjai közötti kapcsolatokat. egy halmazhoz tartoznak.
Halmazok jelölése hangzók}, akkor az alaphalmaz az ábécé.

Az alaphalmazt H-val jelöljük. H = {ábécé)
A halmaz elemeit kapcsos zárójelbe tesszük,
és vesszővel választjuk el őket egymástól. Véges halmaz
PL la, e, I, o, u). Olyan halmaz, mely véges számú elemet
Ezt a módszert felsorolásnak nevezzük. tartalmaz. Például, ha az A halmaz a 0 és 6
közé eső páratlan számok* halmaza:
A sorrend, amelyben a halmaz elemeit A = {1, 3, 5)
felsoroljuk, nem fontos. Az A halmaz véges halmaz, mert lAI = 3 (aliol
PL {a, e, i, o, u} = |a, e, i, o, ul és így tovább. az lAl halmaz elemeinek számát jelenti).
Nem szükséges, hogy a halmaz minden Végtelen halmaz

elemét feltüntessük. Ehelyett a kerek záró Olyan halmaz, amely végtelen számú elemet
jelben azt a szabályt adjuk meg, amely tartalmaz. Például a páratlan számok* halmaza
alapján az elemek a halmazba kerülnek, végtelen halmaz, sosem fejeződik be. Úgy
pl. (magánhangzók). jelezhetjük egy halmaz végtelenségét, hogy
leírjuk az első néhány tagot, és utána pontokat
Ez különösen hasznos, amikor nagyon teszünk.
nagy halmazokkal kell dolgozni, PL B = {1,3, 5, 7,...)
pl. {egész számok 1-től 1000-ig.) B egy végtelen halmaz, mivel IBI = oc (ahol IBI
a halmaz elemeinek száma és a oc jel jelenti
Halmazokat sokszor jelölünk egy betűvel. a végtelenséget).
PL A = {páros számok)
Üres halmaz
Néhány gyakran használt halmazt meghatáro Olyan halmaz, amely nem tartalmaz elemet.
zott betűvel jelölünk. Ezek: Például X halmaz = {a hét napjai, amelyek „J"
Z = egész számok halmaza* betűvel kezdődnek) üres halmaz. Az üres
= természetes számok halmaza* halmazt így írjuk { ), vagy 0 jellel jelöljük,
Q = racionális számok halmaza* azaz úgy is írhatjuk a példát, hogy X = { )
ÍR = valós számok halmaza* vagy X = 0.
Halmaz elemei Részhalmaz

Azok a dolgok, melyek hozzá tartoznak Olyan halmaz, amely egy másik halmazba is
a halmazhoz. Az e szimbólum azt jelenti, beletartozik. Például ha az A halmaz = {más
hogy „eleme" a halmaznak. A ^ szimbólum salhangzók) és B halmaz = {t, r, y), akkor a B
pedig azt, hogy „nem eleme". Például az halmazt az A halmaz részhalmazának nevez
1 természetes szám, úgy is írhatjuk, hogy zük. A c jel jelenti azt, hogy „valaminek a
1 e I^. A -1 nem eleme ennek a halmaznak, részhalmaza", azaz ez a kapcsolat úgy írható,
vagyis -1 ^ f^. hogy B c A. Ha
részhalmaza a C halmaz
az A-nak. = {a,
A (t jel e, i),azt,
jelenti az nem
Alaphalmaz hogy „nem részhalmaza valaminek", azaz
Olyan halmaz, amely tartalmazza a többi ez a kapcsolat úgy írható, hogy C (t A.
halmazt. Például ha a C halmaz = {mással
1 2http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika
*Egész számok, Temnészetes számok 6; Páratlan számok, Pnm számok 7; 13/129
Racionális számok. Valós számok 9.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( SZÁM OK y
H alm az m ű ve lete k Néhány Venn-diagram:
A kapcsolatot két vagy több halmaz között h

az egyes halmazok elemeinek vizsgálatával
lehet megállapítani, eldöntve, hogy vannak-e
közös elemeik.
A
Komplementer halmaz halmaz
Az összes olyan elem halmaza, amelyek nem
szerepelnek egy bizonyos halmazban.
Például, ha A tartalmazza a prímszámokat,
akkor A tartalmazza az összes nem prímet.
Ez ugyanaz, mintha azt mondanánk;
A =H - A, mivel a H alaphalmaz tartalmaz
za az összes számot. Az A halmaz komple
menterét A-nek írjuk.
Halmazok uniója
Kettő vagy több halmaz elemeinek
összessége. Ezt az u jel jelöli (neve unió).
Például, ha A = {2, 4, 6} és B = n , 3, 5, 6|,
akkorAuB = {1,2, 3, 4, 5, 6}.
Halmazok metszete
Olyan elemek, amelyek kettő vagy több
halmazban is megjelennek. A metszetet
a n jel jelöli (neve metszet). Például,
ha A =(2, 4, 6) ésB = |1,2, 3, 4,5},
akkor A n B = |2, 4}.
Venn-diagramok
Egy Venn-diagram mutatja a halmazok
közötti kapcsolatokat. A Venn-diagramban alaphalmaz
a halmazt általában egy kör jelöli, az (H)
alaphalmazt
elemeit pedig
gyakran egy téglalap.
pontok jelölik a A halmaz
körben.
A diagram minden egyes része címkézett,
és az aktuális rész be van színezve.
Venn-diagram
A pontok jelölik Téglalap jelöli Ez a kör jelöli az A hal-

ai A halmaz az alaphalmazt, mázt, amely részhalmaza
elemeit. az általános halmaznak. (A U B)/A n B
Internetes oldalak: Halmazokkal kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.usbome-quicklinks.com címen.
13
1
7/22/2019
■{ SZ ÁM OK y Képes szótár - Matematika
SZÁMTAN
A számtan a számok használatának képessége.
Négy alapműveletet használunk: az összeadást,
a kivonást, a szorzást és az osztást.
Összeadás Hosszú szorzás

A nagy számokkal való szorzás módszere
Az a matematikai művelet, számológép nélkül. A hosszú szorzást
A számoló
gépen amellyel két szám összegét kapjuk lépésekben lehet elvégezni. Azon a tényen
használd meg. Úgy is felfoghatjuk, hogy alapszik, hogy minden számot fel lehet
az össze
adás jelét, a megadott számot növeljük egy bontani százasokra, tízesekre, egyesekre stb.,
hogy végre másikkal. Az összeadást a + b amelyeket tartalmaz.
hajtsa a PL: 143 = (1 •100) + (4 •10) + (3 •1)
műveletet!
alakban adjuk meg.
PL; 6 + 3 = 9
így az egyik szám szorzása a másikkal
Az összeadás a kivonás ellentettje, fordított ugyanolyan, mintha az első számot
művelete, és vonatkozik rá az asszociativitás megszorozzuk a százasokkal, tízesekkel,
és kommutativitás szabálya. egyesekkel, és végül összeadjuk az ered
ményeket.
PL: 736 •143
__ Kivonás = (736 ■100) + (736 •40) + (736 •3)
A számoló Az a matematikai művelet, mellyel Általában először a legnagyobb helyi értéken

gépen két szám különbségét kapjuk meg. szereplő számot szorozzuk meg, majd
használd a
Úgy is felfoghatjuk, hogy az egyik
kivonás jelét,
hogy végre számot csökkentjük a másikkal. a következő
jobbról balralegnagyobbat,
haladva. és így tovább,
hajtsa a A kivonást a - b alakban szokás
műveletet!
megadni. A hosszú szorzások egyik levezetési mód
PL: 10 - 6 = 4 szerét az alsó példa mutatja. A magyarázatot
(ami itt zárójelben van) nem szokás kiírni.
A kivonás az összeadás ellentettje, fordított
művelete. Nem vonatkozik rá az asszocia
tivitás és kommutativitás szabálya.
X Szorzás ? 3 &
A számoló- Az a matematikai művelet, mellyel K T ^ 3
gépen két szám szorzatát kapjuk mee. 'i 9 A r\ ^
használd a n .:. , a. fenti példábanJ Uis. látható.
Mint U .. A 'T O h 0 O (73b ■WO)
szorzás jelét,
hogy végre- a szorzast d •ü alakban szokás 2- ^ 4 “ 4^ O (73(>-40)
hajtsa a megadni, de írhatjuk c? •6 vagy
műveletet!(ha a mennyiségeket betűkkel 2- 2- 0 S (736 -3)
fejezzük ki) C36alakban is. ~ z — ~ — -----------(összeidott
A szorzás felfogható ismételt összeadásként is. I 0 5 2^ ^ O ^véseredmLy)
PL: 3 •4 = 4 + 4 + 4
vagy 3 + 3 + 3 + 3 = 12
A szorzás az osztás ellentettje, fordított

művelete, és vonatkozik rá az asszociativitás
és kommutativitás szabálya.
14
7/22/2019 Képes szótár - Matematika SZAMOK
Osztás Hosszú osztás

Eljárás, mellyel egy nagy számot elosztunk egy
Az a matematikai művelet, másik számmal számológép nélkül. 5996 osztása
Aszámoló
gépen amelyben egy számot elosztunk 22-vel úgy történik, hogy sorrendben mindegyik
használd az egy másik számmal és így helyi értéken lévő számot megpróbálunk 22-vel
osztásjelét, elosztani, balról kezdve. A maradékot mindig
hogyvégre megkapjuk a hányadosukat.
hajtsa a
műveletet! PL: 40 : 8 = 5 hozzáírjuk
egy a következő
új számot, számhoz,
amit újból elosztunkígy22-vel.
alkotva
Mint a fenti példában látható, az
osztást a : b, a/b vagy —alakban 5 (ezresek) : 22 = 0 és marad 5 (ezres)
is felírható. 59 (százasok) : 22 = 2 és marad 15 (százas)
159 (tízesek) : 22 = 7 és marad 5 (tízes)
Például a 40 osztva 8-cal felírható 56 (egyesek) : 22 = 2 és marad 12 (egyes)
a következőképpen: így az eredmény 2 (százas), 7 (tízes) és 2
(egyes), a maradék 12, vagyis az eredmény
40 :8, 272, és marad 12.
A hagyomár)yos módszer a következőiképpen néz ki, ha másképp
Az osztás felfogható többszörös kivonásnak. akarsz számolni.
Mintha arra lehet

„hányszor a kérdésre válaszolnánk,
a második hogy
számot elvenni
A megoldás több lépésből épül fel, a ssámolás
különböző részeinek megfelelően.
az első számból?" Például, annak az
eredménye, hogy az 5-öt hányszor lehet 2 ? 2 rd k W l 2-
elvenni a 40-ből: 8.
40-5 -5- 5-5 -5- 5-5 -5 = 0 59-ből vonj ki 44-et (2 -22),
hogy megkapd a maradékot.
Az osztás a szorzás ellentettje vagy fordított Hozd le a 9-et,
művelete, és nem vonatkozik rá az asszocia s írd a maradékhoz.
^159-ből vonj ki 154-et (7 -22),
tivitás és kommutativitás szabálya. ' hogy megkapd a maradékot.
^ M Hozd le a 6-ot,
Emlékeztető ^ s írd a maradékhoz.
Osztásnál, ha nincs meg pontosan az egyik ^ A A 56-ból vond ki a 44-et (2-22),
száma másikban, akkor maradék marad. ' hogy megkapd a maradékot
Például, ha 16-ot osztjuk 3-mal, akkor Amikor már nincs több
az meglesz benne 5-ször, de marad 1. f ^ szám, amit lehozzál,
írd le a végső maradékot,
hogy befejezd a megoldást.
A számtan szabályai
Az asszociativitás szabálya A komnnutativitás szabálya

A szabály kimondja, hogy egy kifejezésben A szabály kimondja, hogy egy kifejezésben
az eredmény nem függ a számok, a tagok az eredmény nem függ a számok, a tagok és
és a jelek különböző csoportosításától. Az a jelek sorrendjétől. Összeadásra és szorzásra
összeadásra és szorzásra igaz ez a szabály, igaz ez a szabály.
míg a kivonásra és osztásra nem.
Összeadásnál a kommutativitás szabálya
Összeadásnál az asszociativitás szabálya kimondja, hogy a -\-b = b + a
kimondja, hogy (a + b) + c = a (b c) pl.: 6 + 3 = 3 + 6
pl.:(12 +7) +6 = 12 + (7 + 6)
Szorzásnál az asszociativitás szabálya Szorzásnál a kommutativitás

kimondja, hogy a ■b = b ■a szabálya
kimondja, hogy (a ■b) •c = a •(b •c) pL: 5 •3 = 3 •5
pl.: (5 •2) •4 =5 •(4 •2)
Internetes oldalak: S/ámtann,il kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.ushornv-quickHnks.com címen.

http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 15 16/129
7/22/2019
■í SZÁMOK \ Képes szótár - Matematika
Vegyes műveletek
Az összetett számítások többféle műveletet Kerekítés
foglalnak magukba. Vegyes műveletek
elvégzésekor vannak bizonyos szabályok, A kerekítés a számok becslésének egy
amelyeket be kell tartani. módja, amelynek során 0-ra cserélődnek
a számunkra értéktelen számjegyek.
Ha a feladatban csak összeadás* és kivonás* A becslés eredménye a megkívánt
szerepel, lényegtelen, hogy milyen sorrend pontosság mértékétől függ.
ben oldjuk meg őket. Bár nem árt észben
tartani, hogy a + vagy - jel csak a közvetlenül A számokat kerekíthetjük a legközelebbi
utána következő számra vonatkozik.
egész számra, tízesekre, százasokra
és így tovább. Tizedes törteket* gyakran
pl. 7 - 5 + 10
ugyanaz mint 7 + 10-5 kerekítünk egy vagy több tizedeshelyre.
vagy -5 + 7+10 A számok kerekítésének módja sokszor
attól függ, mit mérünk. Például egy ember
Ha a feladatban a műveletek más variációja magasságát gyakran a legközelebbi
is feltűnik, figyelembe kell venni a műveletek centiméterre kerekítjük, míg egy falu
elsőbbségi szabályát, a műveleti sorrendet. lakosságát a legközelebbi száz vagy
ezer emberre.
Számok kerekítéséhez
Keresd meg a szám azon részét, ahonnan
f^éldául a feladat megoldásához:
kerekíteni akarsz, és nézd meg az attól
6 + 40 : 20 •(3 + 1)^ - 3 jobbra eső utolsó számjegyet.
• Ha ez 5 vagy annál nagyobb, növeld
a számot 1-gyel a kerekítés miatt.
számold ki a zárójelet: • Ha ez 4 vagy kevesebb, a kerekítendő
szám ugyanaz marad.
6 + 40 : 20 - .tST 1 3 Például a 276 tízesekre kerekítve 280
lenne, mert a 6 közelebb van 10-hez, mint
hatványozz: a 0-hoz, és így 276 közelebb áll 280-hoz,
6 + 40 : 20 3 mint 270-hez. A 4872 tízesekre kerekítve
4870 lenne, százasokra kerekítve pedig
számold ki az osztást : 4900.
6 +'40 -1 6- 3 Felső határ

A legnagyobb érték, amelyet lefelé lehet
számold ki a szorzást: kerekíteni egy bizonyos számra.
6 +; Például, ha egy üvegben a babok száma
tízesekre kerekítve 550, a valódi számuk
számold ki az összeadást: 545-től 554-ig terjedően bármi lehet.
Az 554-es érték a felső határ.
^ + 3 ^ 3
Alsó határ
számold ki a kivonást: A legkisebb érték, amelyet felkerekíthetünk
egy adott számra.
Például, ha egy üvegben a babok száma
így a válasz 35. tízesekre kerekítve 550, a valódi számuk
545-től 554-ig terjedően bármi lehet.
Az 545-ös érték az alsó határ.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( SZÁM OK y
TÖRTEK
Amikor valami egyenlő részekre bomlik,
a részeket törteknek nevezzük. Egy törtet
kifejezhetünk úgy, hogy egy számot egy másik
fölé írunk (^). Az alsó számot (y) nevezőnek, /4Ö/Ctörtek beírásához ezt
a felsőt (x) számlálónak nevezzük. a gombot használjuk
a számológépen.
Számláló Nevező
Számláló
A tört felső része. A tört alsó része.
A számláló jelenti A nevező jelenti az
a vizsgált részek számát. egyenlő részek számát.
Például a jobb oldali Például a bal oldali
kép 4 részből 3-at kép 4 részből 3-at
ábrázol, azaz egy
egész narancs három
negyedét, vagyis
©
/
ábrázol, azaz egy
egész narancs három
negyedét, vagyis
a számláló 3. a nevező 4.
Nevező
Azonos értékű törtek Azonos értékű törteket kaphatunk úgy, hogy

Törtek, amelyek egy egész azonos részeit a számlálót és a nevezőt azonos számmal
jelölik, csak különböző módon írva. osztjuk vagy szorozzuk (ezl magyarul
bővítésnek nevezzük).
A lenti körök különböző számú, de egyenlő
részekre lettek osztva. A kör kiemelt részei Pl.: 1 .2 4 _ 4 .4 = 1
2 2 8 8 ■4 2
3 egyenlő törtet ábrázolnak.
Amikor a számlálót és a nevezőt azonos
számmal osztjuk el, a végeredményül
kapott tört számlálója és nevezője kisebb
lesz, mint az eredetié. Ezt a tört egy
szerűsítésének nevezzük. Amikor egy tört
számlálóját és nevezőjét a lehető legkisebb
számra egyszerűsítjük, akkor a „legegy
szerűbb alakjára" hozzuk.
Egyszerű módja a törtek összehasonlításá

Végtelen számú azonos értékű tört létezik. nak, ha a legkisebb közös nevezőre
A tört kifejezése vagy leírása azon múlik, bővítjük őket, ami a két nevező legkisebb
hogy hány részre lett osztva az egész. Ha az közös többszöröse. Például az -L és a -
egészet 20 részre osztottuk, a felét ^ -ként legkisebb közös nevezője a 6, vagyis a
fejezhetjük ki. törteket ^ és ^ formában fejezhetjük ki.
6 6
Internetes oldalak: Törtekkel és tizedesekkel kapcsolatos, hasznos weboldalaka! találhatsz a www.usborno~quicklinks.com címen. 17
7/22/2019
SZÁMOK y Képes szótár - Matematika
Egyszerű tört Szám reciproka

Olyan törtszám, melynek számlálójában* Egy számot 1-gyei elosztva az adott szám
és nevezőjében* egész szám van. Ez a törtek reciprokát kapjuk. Például 3-nak a reciprokaj,
leggyakoribb írásmódja.
Pl • 1 1 46 Ahhoz, hogy egy törtszám reciprokát
2 3 19
megkapjuk, egyszerűen fordítsuk meg
Emeletes
Olyan / Többszörös
törtszám, tört
mely rendelkezik számlálóval*
a számot. Például | reciproka mert:
és/vagy nevezővel*, a melyek maguk is törtek. 1.3^1.3^1.4^4
■4 1’4 1 3 3
Használd a reciprok gombot

a számológépeden, hogy
megkapd egy szám reciprokát!
Valódi tört Törtek és százalékok

Olyan törtszám, melynek értéke kisebb egy
nél. Ide tartozik minden olyan törtszám, A törteket százalék* formájában is kifejez
melynek számlálója* kisebb, mint a nevezője*. hetjük, ami megmutatja, hogy a szám
Pl • 1 4 40
4 5 71 hányad része a 100-nak.
Például a 25% azt jelenti, hogy — .
Nem valódi tört ’ 100
Olyan törtszám, melynek értéke nagyobb egy Minden törtet át lehet alakítani százalékos
nél. Ide tartozik minden olyan szám, melynek formára, ha a törtet egyszerűen megszoroz
a számlálója* nagyobb, mint a nevezője*. zuk százzal.
Pl • A Z . 412 Pl.: 1 = (1 . 100)% = 50 %
2 3 4
Vegyesszám ^ •100)% = 75%
Olyan szám, mely egy egész számból és egy 4 4
valódi törtszámból áll. A vegyesszámok nem A százalékot is át lehet alakítani törtes
valódi törtként is kifejezhetőek. Például egy formára, ha elosztjuk százzal, és a lehető
vegyesszám, ami nem valódi törtként legegyszerűbb alakra* hozzuk.
is kifejezhető, mint
Műveletek törtekkel Törtek szorzása

Törtet törttel úgy szorzunk, hogy a számlálót*
Törtek összeadása a számlálóval, a nevezőt* a nevezővel szorozzuk meg.
Hozzuk a legkisebb közös 3 •1
PL:
nevezőre* a törteket, majd adjuk 4-2
össze a számlálókat*.
Vegyesszámok szorzásához először át kell alakítani
PL: 3.7_ii azokat nem valódi törtekké.
3 2 6 6 6 6
Törtek kivonása Törtek osztása
Hozzuk a legkisebb közös nevezőre’* Törtet törttel úgy osztunk, hogy az osztandót
megszorozzuk az osztó reciprokával.
törteket, majd vonjuk ki
a számlálókat*. 1 1 1• 8 8 =l l = i l
PL =
8 2 2 -3 6 6 3
PL: 1 =^ _4_
3 12 12 12 Vegyesszámok osztásához először át kell alakítani
őket nem valódi törtekké.
■
{ SZÁ MO K y
TIZEDE5TÖRTEK
A tizedes rendszer tízes alapú rendszer. Az olyan számot amely ezt
a rendszert használja, tizedestörtnek hívjuk. Ez a kifejezés általában
olyan számra utal, amelynek minden olyan része, amely kisebb
egy egész számnál, a tizedespont (tizedesvessző) mögött helyezkedik el,
például 1,2 vagy 59,635 vagy 0,0091.
Az alábbi diagram a számjegyek helyiértékét* mutatja meg a 6539,023 példáján.
Ezresek Százasok Tízesek Egyesek Tizedek Századok Ezredek

é S S , 0 Z 3
f
Tizedespont/vessző
A tizedesponttól indulva a bal oldalon minden egymást követő helyen a tíz következő hatványai állnak
növekvő sorrendben. A jobb oldalon minden egymást követő helyen a tíz csökkenő hatványai vannak.
A tizedesek helye Tizedespont

A számok a tizedespont után helyezkednek Olyan pont, amely elválasztja az egészeket és a
el. Az első hely a tizedeket, a második tizedeket. Ez a számok között is elhelyezkedhet
a századokat jelöli stb. középen (pl.: 1-2), de manapság inkább a vo
nalon helyezkedik el (pl.: 1.2). Néhány ország
Tizedestört ban a pont helyett vesszőt használnak, hogy
Minden egynél kisebb szám kifejezhető elkerüljék a félreértéseket, mivel ők a pontot
tizedestörtként. Például 0,375 tizedestört, a szorzás kifejezésére használják. Mi is ezt
ami átalakítva: tesszük!
0 + +^ +
10 100 1000
Végtelen tizedestört
A tizedestörteket egyszerűen tizedeseknek is Olyan tizedestört, amely megszámlálhatatlan
hívjuk. tizedes jegyet tartalmaz. Két fajtája van:
a nem szakaszos és a szakaszos tizedestört.
Vegyes tizedestört
Olyan szám, mely egy egész számból* és Nem szakaszos tizedestört
egy tizedestörtből áll. Például 15,76 vegyes Olyan végtelen tizedestört, melyben a tizedes
tizedestört, amely felírható 1 5 + ^ + -^ vessző után levő számsorozat nem ismétlődik.
, ,, ’ 10 100
alakban. Ilyen például a Pi (tt), ami úgy kezdődik, hogy
3,141 592 653...
Véges tizedestört
Olyan tizedestört, amely véges sok tizedes Szakaszos tizedestört
jegyet tartalmaz. Olyan tizedestört, melyben a tizedesvessző
PL: 1 =0,5 tizedestörtként után lévő számsorozat végtelenül ismétlődik.
= 0,0272 tizedestörtként Pl.: 3,333 333...

625
0,125 125125...
jegyezzük meg, hogy ezeknek a törteknek
nevezője* is van, ami 2 vagy 5 többszöröse*. A szakaszos tizedestörtek végtelenül ismétlődő
Ez igaz minden tört alakban levő véges része fölé egy pontot tesznek, vagy a pontot az
tizedestörtre. első és az utolsó ismétlődő szám fölé teszik.
Tehát a fenti példák alakja 3,3 és 0,l25.
7/22/2019
■{ SZ Á M O K }■ Képes szótár - Matematika
Műveletek tizedestörtekkel Tizedestörtek szorzása

Hagyd el a tizedesvesszőt*, és szorozd össze]
Tizedestörtek összeadása és kivonása őket, mintha egész számok lennének. Majd
A tizedestörtek* összeadását, illetve kivonását jelöld a tizedesvesszőt az osztandók összes
megkönnyíti, ha a tizedesvesszőket* egy helyi értékének* megfelelően.
oszlopba írva írjuk fel a számokat egymás PL: 3,5 •2,36
alá. (1 tizedesjegy) (2 tizedesjegy)
Számolásnál: 35 •236
Pl.: 11,45 + 17 + 2,5 leírva:
A tizedesvesszőket
egy oszlopba
1 1 / 4 5 3 5
1 ? / 0 0
(35-6)
-t 3 0^ ( ^S 05 1
1 0
0 B 0 1
f (35 •30)
Akárcsak az egész számok összeadásánál,

itt is jobbról balra haladva végezzük el
0 0 0 (35 ■200)
a műveletet.
5 2 6 0 (add össze
a számokat)
PL: 50,19 - 36,2 írásban:
A tizedesvesszők egy
oszlopba kerüljenek Tehát: 3,5 •2,36 = 8,260
(1 tizedesjegy) + (2 tizedesjegy) = (3 tizedesjeg
S" 0 / 1 ^
3 (> ,. Z 0 Tizedestörtek kerekítése
A tizedestörtekkel* való számolásnál szük
1 3 / ségünk lehet a számok felfelé vagy lefelé
Ahogyan az egész számok kivonásánál, kerekített* értékére. Ezt pontosan ugyanúgy
most is jobbról balra haladva dolgozunk. tesszük, ahogy az egész számoknál: kerekít
sük a számot a legközelebbi tizedekre,
századokra vagy ezredekre, attól függően,
Tizedes törtek osztása hogy hány tizedesjegyig* szükséges. Például
A tizedesvesszők*
számokat elhagyásával
kapunk (ezzel egyben egész
az is a 63,5378
63,538számos módon kerekíthető:
(ezredekre)
biztosított, hogy az így kapott számok 63,54 (századokra)
a 10 ugyanazon hatványával növekedtek). 64 (egyesekre).
Ezután oszd el a számokat: az eredmény
ugyanannyi, mintha a tizedestörteket*
osztottad volna egymással.
A kerekítési hiba
PL: 3,2 : 0,4
A kerekítéssel bizonyos fokú pontatlanság is
•10 együtt jár. PL: ha a 0,69473-at 0,69-re
kerekítjük,
ami a kerekítési
nem kevesebb, hiba
mint 0,69473
0,00473. -0,69,
Általános
szabály, hogy nem szoktunk sem felfelé, sem
lefelé kerekíteni a számolás befejezéséig.
•10 Minden egyes részeredmény kerekítéssel
pontatlanabb lesz.
*Köb 8 (köbszámok); Tizedes, Tizedes érték, Tizedesvessző 19; Tört 17; Egész számok 6; Reciprok 18; Kerekítés 16;
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ■{ S ZÁ M O K y
HATVÁNYOZÁS ÉS NORMÁLALAK
Nem könnyű igazán nagy vagy éppen nagyon kicsi
számokkal számolni. A hatványozás és a normál alak*
segíti az ilyen számokkal való műveleteket.
A kitevő Hatvány
A számjegy jobb felső sarkába írt kisebb szám, A felső indexszel* ellátott szám értéke.
amely az önmagával való szorzást jelenti. Ez PL: 42 = 4 •4 = 16
a kis index mutatja meg, hogy az adott szám
hányszor szerepel tényezőként a szorzatban. Tehát a 16 a 4 második hatványa.
PL: a^= a a
a^ =a a •a A „hatvány" kifejezést gyakran használjuk
(ahol „a" egy tetszőleges számot jelöl) a „kitevő"* helyett.
Például a 42 esetében azt mondjuk:
Vagyis: 4^=4 •4 „a négyet második hatványára emelve".
6^=6-6-6-6.
Amikor egy számot annak második
Ha negatív szám van a kitevőben, akkor hatványára emelünk, azt is lehel mondani,
aszáníi reciprokának nevezőjébe a pozitív hogy a négyzetére* emeltük. Hasonlóképpen
előjelű kitevőt írjuk. egy szám harmadik hatványát a szám
köbének szokás mondani.
PL:
(ahol „a" és „n" egy tetszőleges valós szám)
Használd a zsebszámológép e
Vagyis: 6'- =^ billentyűit, hogy könnyen négyzetre
vagy bármely más kitevőre tudd
emelni a megadott számokat.
Törtkitevő
Amennyiben a kitevőben törtszám* áll,
az egészen pást jelent, mintha egész szám
lenne. pl. 5i ugyanazt jelenti, mint a V5
(lásd a hatványozás azonosságait
a 22. oldalon). E kifejezés kiírása sok helyet
igényelne, ezért egyszerűbb, ha
a6’^,
hatványalakot* használjuk:
sokkal rövidebb és kön
nyebben átlátható.
-( SZÁMOK y
A hatványozás azonosságai 6. Hatvány* hatványozásakor a kitevők

összeszorzódnak.
Azokat a szabályokat, melyeket a hatványozás
során alkalmazunk, a hatványozás azonos ahol a, n és m tetszőleges szám.
ságainak nevezzük. PL: (52)3 = 52-3 ^ 56^
mert (52 )^ = 5 2 . 5 2 . 5 2 = 5 ^^^+2 ^ 56
1. Azonos alapú hatványok* szorzásakor
a kitevők összeadódnak.
a '’ ■ = a'^'^
7. Szorzat hatványozásakor* a tényezőket
ahol a, n és m tetszőleges számok külön-külön hatványozzuk.
(a •/?)"= a'’ -b'’,
PL: 42 . 44 = 4<’
ahol a, b és n tetszőleges számok.
mert 42 •4^ = (4 •4) •(4 •4 •4 •4) = 4^- PL: (5 •3)2 = 52 . 32
mert (5-3)2 = 152 = 225,
Ezt a módszert nem alkalmazhatjuk,
és 52 •32 = 25 •9 = 225
ha az alapok különböző számok.
2. Azonos alapú hatványok* osztásakor 8. Hányados hatványozásakor* a tört szám

a kitevők kivonódnak. lálóját és nevezőjét is hatványozni kell.
a^ : a'^ = a"-'^
ahol a, n és m tetszőleges számok a
pl.: 3^ : 32 = 34 , ~ p n'
mert 3<^ : 32 ahol a, b, és n tetszőleges számok, de b nem
= (3 •3 •3 •3 •3 •3) : (3 •3) = 34 lehet 0.
Különböző alapú hatványok esetén ez 3y ^ 43

P'
a módszer nem használható. 4
mert 1 . 1 . 1 = 2L
4 ' 4 ' 4 64'
3. Minden szám első hatványa* önmaga és

43 64
a' = a
ahol a tetszőleges szám.
PL: 31=3
9. A tört kitevőjű hatványokkal* ugyanúgy
végezhetjük a műveleteket ( szorzás, osztás),
mint más kitevőknél.
4. Az 1-nek minden hatványa* 1. PL:
EbbjőI következik, hogy mivel 62 •62 = 6, így
ahol n tetszőleges szám. a 62 épp 6-nak a négyzetgyöke*, amit úgyis
PL: ife = 1 . 1 .1 . 1 . 1 . 1 = 1 írhatunk, hogy
32 = VcJ.
5. Minden szám nulladik hatványa* 1. Ezt Ezt akkor is alkalmazhatjuk, ha a kitevő*
néha a nuil-hatványszabáiynak mondjuk, 1 1 1 1.1.1 1
a^ = 1 , PL: 5* . 53 . 53 = = 5' =5
ahol a tetszőleges szám. Vagyis 53 az 5-nek a köbgyöke*. Ezt a

PL: 20=1, szabályt úgy is írhatjuk, hogy
rhert (a 2. szabályt alkalmazva):
= 1 és Az általános szabály tört kitevőjű hatványok

esetén:
ebből következik, hogy a ° = 1
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 1 II/- , m jí /— 23/129
an = V a es a" = V a "’
-( SZÁMOK y
Normál alak
A normál alak a számok a •10" torma szerinti
felírása, ahol a 1-nél nagyobb vagy egyenlő,
és kisebb, mint 10.
Pl.:normál
A 63000
alakot=exponenciális
6,3-10'’ vagy
tudományos alaknak nevezik.
A normál alakot úgy kaphatjuk meg,

hogy tegyünk tizedesvesszőt* a két
legmagasabb helyi értékű* számjegy
közé. Ez lesz az 1 és 10 közötti
szám. A 10 kitevőjét* úgy határoz
hatjuk meg, hogy megszámoljuk,
hány számjeggyel mozdítottuk el
a tizedes pontot jobbra vagy balra.
Ha az új szám kisebb, mint az erede- v
ti, akkor a tíz kitevője pozitív lesz,
mivel a számot növelnünk kell ahhoz,
hogy visszakapjuk az eredeti alakját.
Ha az új szám nagyobb, mint az eredeti,
a tíz kitevője negatív lesz.
Pl.: 683000000 átírva normál alakra:
A tizedesvesszőhelye A tizedesvessző helye

az új számban az eredeti számban
A Hold tömege*
23 számjegyet igényelne,
6* g ' l ' o ' ö ö o o o V t o ^ ha kg-ban akarjuk megadni. Könnyebb
normál alakban felírni, 7,37 ■10^^ kg.
A tizedesvessző 8 helyi értékkel ment balra
0,00005842 normál alakja:

Számológép és a normál alak
A számológépek gyakran használják
Atizedes
az eredetivesszőhelye
számban A
aztizedesvessző
új számban helye a számok normál alakját, ha az eredeti,
túl hosszú lenne a kijelzőhöz képest.
odooo&luz
A tizedespont 5 helyi értékkel ment jobbra.
X \0^ A tudományos számológépek többféle
módon szokták jelölni a normál alakot.
Gyakran használják az „E", „EE", „EX"
vagy „EXP" gombokat a „szorozva
A normál alak hasznos lehet nagyon nagy, 10 a valahanyadikon" rövidítésére.
illetve nagyon kis számok összehasonlításakor. Különböző normál alak kijelzések:
Például 97430000000-t normál alakban írva 1,4567 a2t jelenti, hogy 1,4567 •lO ’^
9,743 •10’° és a 785 300000-nek a normál 5,856 ^ azt jelenti, hogy 5,856 •10"^’
alakja: 7,853 ■lO^. Összehasonlítva 32,25^ azt jelenti, hogy 32,25 •10*^
akitevőket*, láthatjuk, hogy 10^^ kisebb, mint
10'°, így máris ismerjük a két szám nagyság- rEXP Ezt a gombot használd
a számológépen, ha normál
rendi viszonyát. alakkal akarsz számolni.
-( SZÁMOK y
ARÁNY, ARÁNYOSSÁG
Az arány két mennyiség összehasonlítása sajátos formában.
Például, ha egy teremben három lány és nyolc fiú van, azt
mondhatjuk, hogy a lányok és fiúk aránya három a nyolchoz,
vagy hogy a fiúk és lányok aránya nyolc a háromhoz.
Az arányt kettősponttal jelöljük (:)/ így a nyolc a háromhoz A csillagok ésköiü
arányt 8 : 3-nak írjuk. Ezt akár tört alakban is írhatjuk; |. aránya 5 ; 4.
Egységarány Arányok egyszerűsítése

Olyan arány, melyben az egyik szám az 1.
Pl. 1 :3 vagy 8 : 1 Arányokat gyakran egyszerűsítünk azért, hogf
kisebb számokat kapjunk, vagy hogy törtek*'
Több mennyiség aránya helyett egészekkel dolgozzunk. Az arány
Az arány két mennyiség viszonya, de írható egyszerűsítéséhez osszuk vagy szorozzuk az
pl. hármas összefüggés \s. a : b : c rövidített arány mindkét oldalát ugyanazzal a számma
írásmódja három aránypárnak, a : b, b : c így az értéke nem változik. Amikor az arány
és a : c. mindkét oldala a lehető legkisebb, de még
egész szám, a legegyszerűbb alakról
Egyenlő vagy ekvivalens arányok beszélünk.
Két vagy több arány is adhatja ugyanazt az
értéket. Például a 4 : 6 és a 8 : 12 ekvivalens Egyszerűsítés egész számokat tartalmazó
arányok, mivel mindkettő leegyszerűsíthető arányokban
2 ; 3 -ra. Hogy megtaláljuk az egyenlő Ha szükséges, egyeztessük a mértékegységá
arányokat, szorozzuk
mindkét oldalát vagy osszuk
ugyanazzal az arány
a konstans az arány mindkét oldalán. Az egyszerűsítést
a két oldal legnagyobb közös osztójával*
számmal. végezzük.
Pl.: néhány egyenlő arány a 2 : 4 -gyei PL: hozzuk a legegyszerűbb alakra
1 : 2 (osztunk 2-vel) a 40 min : 2 h arányt
4 : 8 (szorzunk 2-vel)
40 min : 2 h = 40 min : 120 min (2 h =120miif
Arányok összehasonlítása = 40 : 120
írjuk át az arányokat törtekké*, hozzunk közös = 1 :3 (40-nel osztva)
nevezőre*, és hasonlítsuk össze az így kapott így 40 min : 2 h aránya 1 : 3.
törteket. Ha a szereplő számoknak nincs 1-nél nagyoiáj
Például, ha meg akarjuk tudni, hogy melyik közös osztójuk*, pl.: 7 : 9, akkor az már
arány a nagyobb - 3 : 4 vagy 5 : 6 - , először a legegyszerűbb alak.
írjuk őket tört alakba, majd hozzuk őket közös
nevezőre*. Egyszerűsítés olyan arányban, mely törtet
X?
tartalmaz
3 : 4 = ^ - ^ es c . A - 5- 10 Ha szükséges, egyeztessük a mértékegységekíi
4 12 ^ -^ -6 -T 2
az arány mindkét oldalán. Aztán szorozzuk
x5 x2 meg a törtet* úgy, hogy egész számot kapjunk,
majd ezzel a számmal szorozzuk meg az
Mivel
nagyobb, a mint
nagyobb,
a 3 : 4.mint a az 5 : 6 arány arány másik oldalát is. Pl.: i : 2
Ha egy arány mindkét oldalán ugyanolyan Arány egyszerűsített formájához szorozzuk
mennyiség áll, pl. hosszúság, akkor ellenőrizni meg mindkét oldalt 2-vel.
kell, hogy azonosak-e a mértékegységek.
Ha át kell váltani, érdemes a nagyobb mérték- 1-2 = 1 és 2-2 = 4
2
egységről a kisebbre váltani.
Pl.: 1 m : 47 cm = 100 cm : 47 cm = 100 : 47 így az 1 : 2 arány legegyszerűbb alakja 1:4.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( SZÁMOK y
Arányosság Fordított arányosság

Ha két mennyiség között olyan a kapcsolat,
Ha két olyan mennyiség változik, melyek hogy ahányszorosára növekszik az egyik,
között összefüggés van, azt mondjuk, hogy ugyanannyiad részére fog csökkenni a másik,
arányosak egymással. Az arányosságot a-val akkor fordított arányosságról beszélünk.
Hasonlóan, ha az egyik csökken, a másik
ugyanolyan arányban nő.
Egyenes arányosság
Ha két mennyiség között olyan a kapcsolat, Például a lenti táblázat azt mutatja, hogy
hogy ahányszorosára növekszik az egyik, mennyi ideig tart egy autónak a 120 km-es
ugyanannyiszorosára fog nőni a másik, akkor távolság megtétele különböző sebességeknél.
egyenes arányosságról beszélünk. Hasonlóan,
ha az egyik csökken, a másik ugyanolyan 120 km
arányban csökken.
Sebesség (km/h) 20 40 60 80
Például, ha egy dinnye
8embernek lenne elég, Idő (óra) 6 3 2 1.5
akkor az arány 1:8.
Ez tehát egy példa a fordított arányosságra; az
Két dinnye már 16 embernek elég (2 •8) utazás ideje csökken, ha a sebesség nő, azaz
az utazás időtartama és a sebesség fordítottan
Fél dinnye csak négy arányos.
embernek elég •8).
Az emberek és a dinnyék Amikor egy a mennyiség és egy b mennyiség
száma egyenesen arányos. fordítottan arányos, így írhatjuk: a oc 1.
A kapcsolatot úgy is írhatjuk, hogy:
Amikor
egy egy a mennyiség
6mennyiséggel, egyenesen
úgy írhatjuk, arányos
hogy accb. vagy a •b = k,
Az állandót arányossági tényezőnek nevez ahol k az arányossági tényező.
zük, és az összefüggést így írhatjuk fel:
a= kb,
A fenti példában az idő {a mennyiség) és
ahol k az arányossági tényező. a sebesség {b mennyiség) szorzata mindig
ugyanaz a szám (2 ■60 = 120, 3 •40 = 120),
A fenti példában az emberek (a mennyiség) így az arányossági tényező 120. Ez azt jelenti,
és a dinnyék számának (b mennyiség) aránya hogy 120 km-es út esetén az időt
8:1, így az arányossági tényező 8. Ez azt megkaphatjuk, ha a 120-at elosztjuk a
mutatja, hogy az emberek száma mindig sebességgel. Minden fordított arányosság
a dinnyék számának nyolcszorosa. esetén érvényes a következő szabály:
Két fordítottan arányos mennyiség szorzata
mindig állandó.
A grafikon azon emberek számát mutatja, A grafikon mutatja a 120 km-es
hogy hányan kellenek az adott mennyiségű távolság megtételéhez szükséges
dinnye megevéséhez. időket változó sebesség esetén.
Ha az a és b Ha ábrázoljuk
mennyiségeket az a és b
egy diagram mennyiséget,
mon* ábrá egy olyan
zoljuk, egy görbét kapunk,
olyan egyenest melynek neve:
kapunk, mely hiperbola*.
áthalad az
origón (0,0) és
meredeksége* k.
7/22/2019
Arányossági feladatok megoldása

Egy mennyiség adott arányú felosztása Egységes módszer
1. Adjuk össze az összes számol, amely az Eljárás olyan feladatok megoldásához,
arányosságban* szerepel, hogy megkapjuk melyekben egy mennyiség aránylik* a
a részek számát! másikhoz, és meg kell találni azt az egységet
2. Osszuk el az adott mennyiséget a kapott amelyet szorozni kell, hogy megkapjuk
értékkel, így megkapjuk egy rész nagyságát! a keresett értéket.
3. Szorozzuk meg az arányban* szereplő Például egy nyomtatógép 5 percenként 200
számokat az egységnyi rész nagyságával, oldalt nyomtat. Hány oldalt nyomtat ki 3óra
így megkapjuk a keresett értékeket! alatt?
Például, ha egy háromszög a, j3, y szögeire 1. Számoljuk ki, hány oldalt nyomtat ki egy
teljesül, hogy arányuk 4 : 3 : 5 , mekkorák perc alatt:
ezek a szögek?
A részek összege: 4 + 3 + 5 = 12 5 perc alatt 200 oldal
A háromszög belső szögeinek összege: 180° 1 perc alatt vagyis
Egy rész: =15° 1 perc alatt 40 oldalt nyomtat.
Tehát az a = 4 ■15 = 60° 2. Számoljuk ki, hány perc van egy órában:
1 óra = 60 perc
.-. 3 óra = 180 perc
Szakasz adott arányú felosztása
Egy szakaszt kívülről és belülről is oszthatunk 180 perc alatt 180 •40 azaz 7200 oldalt
adott arányban*. Ha a P pont A és B között nyomtat a gép.
van,
P az tehát elválasztja
AB szakaszt őket,osztó
belülről azt mondjuk,
pont. Az hogy
első Hányados módszer
szám az AP, a második a PB arányára Olyan megoldási eljárás, mely az egyenes
vonatkozik. arányosságra* épül. Ennél a módszernél
(3 + 2) rész az arányokat* tört* formában írjuk fel, az
Az AB szakaszt A P ismeretlen (x) az egyik számlálóba kerül,
3:2 arányban •- ------ •- és úgy számolhatjuk ki, ha a törteket
osztó belső pont
beszorozzuk ugyanazzal a számmal.
2 rész
Például egy nyomtatógép 5 percenként
Ha a P pont az AB szakaszon kívül van, külső 200 oldalt nyomtat. Hány oldalt nyomtat
osztásról beszélünk Ha az első arányszám
nagyobb, mint a második, akkor P közelebb ki 3 óra alatt?
van B-hez, mint A-hoz, és P az AB szakasz A három óra alatt kinyomtatott oldalak száma
B-n túli meghosszabbításán van. egyenesen arányos az 5 perc alatt kinyomta
tott oldalak számával. Legyen x az a szám,
(3 - 2) rész 2 rész ahány oldalt 180 perc (3 óra) alatt nyomtat
a gép. (levezetés)
Az AB szakasz külső 3 rész Az első szám Í80 5

pontból való 3 : 2 a nagyobb, ezért P W - = 180 • -2-Oy
arányú osztása B-hez van közelebb.
X = 180 • ^50
Ha a második szám a nagyobb, a P pont A-hoz 5
van közelebb, és a BA meghosszabbításán fek ^ = 3bOOP
szik. 2 rész 5
(3 - 2) rész
P X = 7200
•-
3 rész Tehát a gép 7200 oldalt nyomtat ki 3 óra
alatt.
Az AB szakasz külső pontból való 2 : 3 arányú osztása 27/129
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( SZÁMOK y
I SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Ezt a jelet használjuk

a százalék jelölésére.
A százalék lehetőség, hogy egy törtet* vagy
tizedestörtet úgy értelmezzünk, mint a száz eg'
bizonyos részét: például 10% azt jelenti, hogy Ezt a gombot használd a
vaey 10 század. % számológépen,

adott százalékátha egy szám
keressed.
Törtek vagy tizedesek átváltása százalékra Egy mennyiség meghatározása egy másik
Szorozzuk meg a törtet vagy tizedestörtet százalékaként
100-zal! Osszuk el az első számot a másodikkal, és az
Pl.; 1 = /1.100^% = = 75% eredményt szorozzuk meg 100-zal!
4 \4 I 4
0,28 = (0,28-100)% = 28% Százalék = ^ "Jennyisés

B mennyiség
M indkét fen
kisebb ti példában
volt, így a nekika megfelelő
törtek értéke 1-nél
százalék Például egy
érkezett nap a napi
pontosan. Hány60százaléka
buszjáratból
volt 51
érték is kisebb, mint 100%. Az egynél nagyobb buszoknak pontos?
törtekhez mindig olyan százalékérték tartozik,
ontos buszok
ami nagyobb, mint 100%. • 100 %
összes busz
Pl.: 100^% ^ ■100% = 85%
60
- 1100
5 Vagyis a buszok 85%-a volt pontos.
- 220
1 Az eredeti mennyiség kiszámítása
= 22 0 % Osszuk el az adott mennyiséget a százalékkal,
(így megkapjuk az egy százalékát), aztán
és 1,16 = (1,16-100)% = 116% szorozzunk 100-zal, hogy a teljes mennyi
séget kapjuk! Ezt megtehetjük úgy is, hogy az
ÁWáItás százalékból törtformába adott számot a százalék tizedestört alakjával
Osszuk el a százalékot 100-zal, aztán osztjuk el. Ezt a módszert néha fordított
egyszerűsítsük a törtet* a lehető legnagyobb százalékszámításnak is nevezzük.
mértékben*!
PL 60% = - a = i Például, ha egy osztály 75%-a, vagyis 24 diák
kitöltött egy tesztet, hány fős az osztály?
ÁWáItás százalékból tizedestört alakba
Osszuk el a százalékértéket 100-zal! I. megoldás:
PL: 60% =0,6 Osszuk el a 24-et 75-tell, hogy megkapjuk,
5,2% =0,052 hány tanuló lenne az osztály 1%-a, majd
szorozzuk meg 100-zal, hogy az osztály
Ismert értékből százalékot számolni létszámát kapjuk:
Tekintsük a százalékot törtként (-^), és szoroz ^ •100=32
zuk meg az adott mennyiséggel! 75
Egy másik lehetőség, ha a százalékot tizedestört II. megoldás:
formában írjuk, és úgy szorozzuk meg. Osszuk el a tesztet írt tanulók számát
Például egy 9000 fős város lakosságának 5%-a: a százaléknak megfelelő tizedestörttel;
J _ . 9000 = 450 24 : 0,75 = 32
100
vagy 0,05 •9000 = 450 Tehát az osztály létszáma 32 fő.
7/22/2019
Változások százalékban kifejezve Kamatok

Azt a számot, amivel egy adott érték megvál Amikor betesszük a pénzünket egy
tozik, az eredeti szám valahány százalékaként* bankba, hogy befektessék, használják,
is ki lehet fejezni. pl. kölcsön adják valaki másnak, a bank
egy bizonyos összeget fizet nekünk cserébe,
Százalék- _ új érték
változás - eredetiérték
eredeti érték ^ hogy használhatják a pénzünket, ezt
nevezzük kamatnak.
Százalékos növekedés
Amikor a százalékváltozás pozitív. A százalékos Ugyanígy, ha kölcsönt veszünk fel egy
növekedés kiszámítható: banktól, egy bizonyos kamatösszeget is
vissza kell fizetni a kölcsönzött összegen
Százalékos értéknövekedés felül. Az eredetileg kölcsönadott vagy
100
növekedés eredeti érték kölcsönvett összeget alaptőkének
nevezzük.
Például, ha egy 750 fős iskola újabb 75 hellyel
növelheti a tanulói létszámot. A kamatláb az az összeg, amennyit
a betett vagy kölcsönvett összeg egy
Fejezzük ki ezt a változást százalékos év alatt kamatozik.
növekedéssel: Ezt évi százalékos* formában szokták
_ 75 megadni, például a 4%-os kamat azt jelenti,
• 100 hogy minden 100 Ft után év végén 4 Ft-tal
750
növekszik az összeg.
= • 100
10
= joo Kétféle kamat van: egyszerű és kamatos
10 kamat. Mindkettőt másképp számolják.
= 10 Egyszerű kamat
Az a kamat, amit kizárólag az alaptőke
Az iskolai férőhelyek számának növekedését után adunk vagy kapunk, függetlenül
megadhatjuk úgy, mint egy 10%-os emelkedést. a korábbi kamatozástól, tehát a kamat
nem változik.
Százalékos csökkenés
Negatív százalékos változás. A százalékos Kamatos kamat
csökkenés kiszámítható; Az a kamat, ami figyelembe veszi az
Százalékos érték csökkenés eredeti összeg kamatozását is. Ezáltal
100 az összeg kamata évről évre növekszik.
csökkenés eredeti érték
Például, ha egy gyár évente, munkásonként 60 Szorzó

autót gyárt, és ez lecsökken 57 autóra fejenként, Az a szám, amivel az alaptőkét megszorozvaj
mennyi a százalékos csökkenés? megkapjuk azt az összeget, amennyit adunk
vagy kapunk a periódus (általában egy év)
Az autók számának csökkenése = 60 - 57 = 3 végén.
Százalékos csökkenés = — •100 A szorzó = 1 + a kamatláb tizedestörtben*

60 megadva.
=i l Oö
20 Például évi 6%-os kamat esetén a szorzó
= joo 1,06.
20
=5
Vagyis a gyár termelése 5%-kal csökkent.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( S ZÁ M O K }-
Egyszerű kamatszámítás Kamatos kamat számítása

(Rövid módszer)
Egyszerű kamat = ^ ' P - ^ — Tekintsünk egy embert, aki 500 forintot tesz be
100 évi 5%-os kamatra.
Ahol A az alaptőke, p a kamatláb (százalék Az első év végén az új összeg:
ban) és n az eltelt évek száma. 500 Ft •1,05
Avégösszeg megállapításához a következő (alaptőke x szorzó)
képletet használjuk:
A második év végére az összeg:
Végösszeg = A + (500 Ft •1,05) •1,05
100
= 500 Ft -1,05^
Például, ha valaki 500 forintot tesz be egy
bankba 4%-os egyszerű kamatra, akkor az A harmadik év végére:
összegévente 20 forinttal fog növekedni, mivel: (500 Ft -í,05) -1,05 •1,05 = 500 -1,05^
500 •4 •1 = 20
100 Ezt a sorozatot követve a végösszeg:
Ateljes összeg az első év végén 520 forint a 6. év végén: 500 -1,05^'

a 10. év végén: 500 -1,05^”
(mivel a kamat hozzáadódott az alaptőkéhez). az n. év végén: 500 - 1,05'^
Kamatos kamat számítása A hatványt amivel a szorzó növekszik

(Hosszú eljárás) szorzótényezőnek nevezzük, és annak értéke
Keressük meg a szorzót, amelynek segítségével megegyezik a kamatidő éveinek számával.
megkapjuk, mennyi lesz az összeg az Tehát, a befektetett összeg végösszegének
évvégén, aztán tekintsük ezt az értéket kamatos kamatja:
a következő év alaptőkéjének.
Például,kam
4%-os haatra,
valaki 500az
akkor forintot tesz
első év be évi
végén már Végösszeg = A •^1 +
520forintja van (500 •1,04), a második évben
már ez az 520 forint fog 4%-kal kamatozni, Kamatos kamat = A -(] + ^ V - A
ésígy tovább.
Elsőév végösszege Ahol A az alaptőke, P a kamat (százalékban) és

=500-1,04 = 520 Ft n az eltelt évek száma.
Második év végösszege
=520-1,04 = 540,80 Ft
Például,kamattal
4%-os ha 20 forintot
5 évre, teszünk be évi
Harmadik év végösszege az 24,33 forintot
=540,8 •1,04 = 562,43 Ft fog érni, mivel:
Ennek a kamatos kamat számítási módszernek

azalkalmazása nagy összegre, sok évre elég
időrabló, de van más lehetőség is.
= 2 .0 X
7/22/2019
-( FORM ÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK )- Képes szótár - Matematika
háromszög
GEOMETRIA
A geometria az a tudomány, amely a
különböző formák és környezetük tulaj A geometria olyan formákat
donságait vizsgálja a legegyszerűbb tanulmányoz, mint ez a
háromszögtől a legbonyolultabb testekig. háromszög

és a köztük vagy ikozaéder,
lévő kapcsolatot
vizsgálja.
Pont Koiiineáris
Egy hely, amit megadhatunk a koordinátáival. Olyan pontok gyűjtőneve, melyek egyegj^
A pontnak nincs hosszúsága, szélessége, nesbe esnek.
vastagsága. Általában egy kis pöttyel vagy
kereszttel szoktuk ábrázolni.
Szakasz
Az egyenes két pont közötti része. A szakasz Az A, B és C pontok egy egyene^
nak van hosszúsága. Szigorúan véve az esnek, tehát kollineárisak, a D, í,Jj

és F pontok is, de a C, B ésfpon-j
egyenes még a végtelenségig folytatódik tok nem, mert nem ugyanazon
egyenesre illeszkednek.
mindkét irányban. Az egyenes és a szakasz
egydimenziós: van hosszúságuk, de nincs Sík vagy síkidom
szélességük és vastagságuk. Kétdimenziós alakzatok, hosszúsággal és
félegyenes szakasz lességgel.
— ^
Példák
síkidomokra
pont pont
Metsző egyenes
Olyan egyenes, amely
két vagy több egyenest
is elmetsz. Transversai
Vízszintes Koplenáris
Egy kifejezés, amely arra utal, hogy az egyenes Annak kifejezése, hogy
vagy sík követi a horizontot, és 90°-ot zár be pontok vagy más alakza
a függőlegessel. tok ugyanazon síkban
Függőleges vannak.
Annak kifejezése, hogy az egyenes vagy sík Az ábrán látható test A, D és C
pontja egy síkban van, az A, B és E
90°-os szöget zár be a horizonttal. pontok is, azonban A, B, C és D
pontok nincsenek mind egy síkban. D
Merőleges
Annak kifejezése, hogy két egyenes, vagy sík
90°-ot zár be egymással. Testek
Háromdimenziós tárgyak, hosszúsággal,
Párhuzamos szélességgel és vastagsággal.
Annak kifejezése, hogy két egyenes vagy görbe gúla
kocka
sohasem találkozik, akármilyen hosszan is
húzzuk, és a pontjaik közötti távolság állandó.
A H betűben pirossal Ábrákon

jelzett szakasz vízszintes. a párhuzamos
egyenesek
jelölése:
A kék vonalak függőlegesek
és párhuzamosak, mivel
távolságuk állandó és
sosem találkoznak.
7/22/2019 FORMÁK, TEREK É5 MÉRETEK
Képes szótár - Matematika
Descartes-féle koordinátarendszer Síknegyedek

Egy olyan rendszer, amely pontok helyzetét Az xés y tengelyek négy részre osztják
adja meg a síkban vagy térben bizonyos a síkot, ezek a részek a síknegyedek.
egyenesektől (tengelyektől) való távolságuk
alapján. Egy síkban a pontok megadásához
két egyenes kell, az x tengely és az / ten II. síknegyed 1. síknegyed
gely, amelyek merőlegesek egymásra. Ezek
alkotják a derékszögű koordinátarendszert.
X
y
Az y tengely III. síknegyed IV. síknegyed
általában
a függőleges.
A két tengely Az X tengely

metszéspontja általában
Dinnenziók
az origó. vízszintes. Azon koordináták száma, melyek egy pont
térbeli
Egy pontmegadásához szükségesek.
helyzetét egy egyenesen vagy
egy szakaszon, egyetlen koordinátával
Az Xtengely origótól jobbra eső része megadhatjuk, ezért mondjuk, hogy
apozitív, a balra eső része pedig a negatív. az egyenes egydimenziós.
Az Vtengelyen az origó fölötti rész a pozitív,
azorigó alatti pedig a negatív. a
-f-
A 3 helyzete
Yt 1 Az y értékek orig ó
2 fölött pozitívak
Ai Xénékek az origótól 7
Két koordináta szükséges egy pont síkbeli
bűimnegatívok
megadásához, így a sík kétdimenziós.
-5 - 4 - 3 - 2 - 1 1 2 3 4 5 6 X
-1
Az Xértékek az origótól
Azyénélfekoz _2 jobb ra pozitíva k. A pont helyzetét
origó alatt negatívak az (a;b) számpár
adja meg, ahol
a és b értéke a
használt skálától
függ.
Descartes-féle koordináták
Apont helyzetét a koordináták (x,y) segít
ségével adhatjuk meg. Az első, az x koordiná
ta mutatja a pont / tengelytől való távolságát,
a második, az / koordináta mutatja
a pont Xtengelytől való távolságát. Három koordináta szükséges egy pont
Mindig az x koordinátát írjuk előre. térbeli meghatározásához, ami azt jelenti,
hogy a tér, vagy a körülöttünk lévő testek
háromdimenziósak.
yi ^ Ennek a pontnak a
Ennek a pontnak a 2 • koordinátái (1;2) A pont helyzetét A pontok térbeli
koordinátái (~5;1) az (a;b;c)
számhármas adja megadásához már
* 7 Az origó ko or diná tái (0 ;0 ) három egyenes,
meg, ahol a, b és c az X az Y és a z
értéke a használt ^ tengely kell.
-5 - 4 - 3 - 2 - 1 1 2 3 4 5 6 X skálától függ. •
• -1 •
Ennek a pontnak a Ennek a pontnak a
koordinátái (- 3 ; - 1 ) koordinátái (4 ;~ 1 )
7/22/2019
-{ F O R M Á K . T E R EK ÉS M É R E T E K }- Képes szótár - Matematika
SZÖGEK
Egy szög úgy jön létre, hogy két egyenes egy pontban*
találkozik. A szög nagyságát az adja, hogy az egyik egyenest
mennyivel kell elforgatni
nessel fedésbe a pontazkörül,
kerüljön. Ennek hogy a másik
elforgatásnak egye
a mértékét
fokban (°) adjuk meg. Néhány nevezetes szöget mutatunk A két egyenest, rréf
közrezárja szöget, c
be, méreteik alapján. szárainak neveziöí..
Nullaszög Tompaszög
Nincs elforgatás (0*^ Minden olyan szög,
nagyobb a derékszögnél
(90°), de kisebb, mintáz
egyenesszög (180°).
Teljes szög Homorúszög

Minden olyan^szög,
Egy teljes körön forgatunk, mely nagyobb,
így ez 360°. mint az egyenesszög.
Derékszög
A teljes szög negyedrésze,
90°. Azokat az egyeneseket,
melyek 90°-os szöget zárnak
be, merőleges egyeneseknek
nevezzük.
-A derékszöget jelölő
Ezek az egyenesek szimbólum: A szöget
merőlegesek. Q jelző körívben egy pont
Óramutatóval azonos irány Óramutatóval ellentétesir^

Egyenesszög
Az órák percmutatója óránként megtesz egy teljes kört,
A teljes szög fele, 180" vagyis elfordulása: 360°. Azt az irányt, amerre a percmutd
elfordul az óramutató járása szerinti, a vele ellentétest
óramutató járásával ellentétes iránynak hívjuk.
Ez a szög 02ón-
Pozitív szög
Az óramutató járásával mutatóval ellen
tétes irányú, ^
ellentétes irányban felmért pozitív (-¥100°)
Hegyesszög szög.
Minden szög, amely kisebb,
►
Ez a szög, óraim-
mint 90°. Negatív szög tatával
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika Az óramutató járásával azonos 33/129
irányú, n
azonos irányban felmért negatív (-1
7/22/2019 F O R M Áá,K.
K TER EK ÉS M ÉR ETE K ^ Képes szótár - Matematika
síkidomok
Olyan alakzatok, amelyek három vagy több pontját három vagy több
egyenes köti össze. A pontokat a sokszög csúcsainak, az egyeneseket
az oldalainak nevezzük. A legtöbb sokszög az oldalszáma
(szögszáma*) alapján kapta a nevét.
n - szög
A sokszög Oldalainak és Alakja Olyan sokszög, melynek n db szöge és n db
neve szögeinek száma oldala van, ahol n egy tetszőleges egész
számot helyettesít.
Háromszög
Belső szög
A sokszög bármely belső szöge, ahol két oldal
Négyszög egy csúcsban találkozik. A belső szögek
összege minden ugyanannyi oldallal, illetve
szöggel rendelkező sokszög esetén egyenlő.
Ötszög A belső szögek összege n - szög esetén:
( n - 2 ) • 1 8 0 °.
PL: Egy háromszögben
Hatszög n értéke 3, így:
180^(3 - 2)
= 180° ■7
= 180°
Hétszög
5 0° + 85 ° + 45° = 180°
Nyolcszög Egy négyszögben n = 4, így:

180°(4 - 2)
= 180° ■2
Kilencszög = 360°
100° + 60 ° + 90 ° + 110° = 360‘
Tízszög 10 Külső szögek

Olyan szög, melyet a sokszög egyik oldala és
szomszédos oldalának meghosszabbítása zár be.
Tizenegyszög 11
Egy belső szög és
a hozzá tartozó
külső szög mindig
Tizenkétszög 12
kiegészítő* szög,
így összegük 180° külső szög
Tizenötszög 15
Húszszög 20
Húrsokszög
Olyan sokszög, mely
köré úgy tudunk kört írni,
Átló hogy a sokszög minden
A sokszög két szemközti csúcsa a körvonalon*
(nem szomszédos) csúcsát legyen.
húrnégyszög
összekötő szakasz.
Átlók
34 *Hegyesszög, Szög 32; Körvonal 65; Tompaszög 32; Pont 30; Téglalap 39; Homorúszög 32; Rombusz 39; Kiegészítő szögek 33.
7/22/2019 Képes szótár - -Matematika
( F O R M Á K . T E R E K ÉS M É R E T E K )-
Egyenlő szögű sokszög Szabályos sokszög

Olyan sokszög, melynek minden belső szöge Olyan sokszög, melynek minden oldala
egyenlő. Az egyenlő szögű sokszögeknek és minden belső szöge egyenlő, vagyis
nemkell feltétlen egyenlő oldalúnak is lenni. egyszerre egyenlő szögűek és egyenlő
oldalúak. Néhány példa szabályos
A téglalap* egyenlő sokszögekre:
i: szögű négyszög,
hisz minden szöge
derékszög (90°).
Azonban nem
egyenlő oldalú,
a r
mivel hosszúsága és
szélessége különböző.
Egyenlő oldalú háromszög Négyzet
Egyenlő oldalú sokszög

Olyan sokszög, melynek minden oldala
egyenlő. Az egyenlő
nemkell egyenlő oldalúissokszögeknek
szögűnek lenni.
Szabályos ötszög Szabályos hatszög

Ennek a rombusznak*
minden oldala
egyenlő, a belső
szögei azonban
különböznek, így
nem egyenlő szögű.
Konvex sobzög
Olyan sokszög, melynek minden belső szöge
kisebb 180°-nál.
A konvex sokszögben
minden szög
vagy hegyesszög*,
vagy tompaszög*,
vagy derékszög*
(kisebb, mint 180°).
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, a Pentagon,

mely nevét az ötszögletű épülete alapján kapta.
Konkáv sokszög
Olyan sokszög, melynek egy vagy több belső
szöge is nagyobb 180°-nál. A sokszögek jelölései
A sokszög csúcsait
általában
A sokszög legalább egy
szöge homorú szög* nagybetűvel (pl. A,
(nagyobb, mint 180°). B, C ...) oldalait b oldalát c
Egy sokszög
kisbetűvel (pl. a, b, ugyanolyan betűvel
c ...) jelöljük. jelöljük, mint a
szemközti csúcsot,
csak kisbetűvel.
Internete;, oldalak: Formákk.tl és testekkel kripcsolatos, has/nos weboklaldkat találhatsz a www.uiborne-quicklinks.com f ímcn.
35
F O R M Á K . T E R E K ÉS M É R E T E K )-
Mozaikok
Félig szabályos mozaik
A mozaik egy vagy több alakzat kombiná Nem csak egyfajta szabályos sokszög
lása, ismétlése, mely során különböző alkotja. A mintázat úgy jön létre, hogy
mintájú felületek jönnek létre anélkül, hogy a sokszögek azonos csúcsokban
fednék egymást, vagy rés lenne közöttük. találkoznak.

Az ily módon megfelelően összeillesztett
alakzatokat nevezzük mozaiknak. Nyolcféle, félig szabályos
mozaik létezik, ezekhez egyenlő
oldalú háromszögeket,
négyzeteket, hat-, nyolc- és
tízszögeket használtunk fel.
Ezek a négyzetek Ezek a körök

mozaikot alkotnak. nem mozaikok.
Sokféle alakzatból lehet mozaikot készíteni, de ▼

két lényegesen különböző típus van: az egyik,
amelyik csak szabályos sokszögekből* áll, és a
másik, ami nem - ezeket szabályos, illetve félig rAAA
szabályos mozaikoknak nevezzük.
Szabályos mozaikok ▲
A mozaikot csak egyfajta szabályos ■ ■
sokszögből készítjük.
Háromféle szabályos
sokszög van, ami
szabályos mozaikot
alkothat: a szabályos
háromszög, a négyzet
#
és a szabályos hatszög.
*
▲▲▲ ^
TTT
-( F O R M Á K . T E R E K ÉS M É R E T E K )-
Háromszögek
A háromszög olyan sokszög, amelynek három A háromszögeket szögeik szerint is
szöge és ebből következően három oldala osztályozhatjuk.
van. Ha ismertek a háromszög bizonyos szö
gei és oldalai, a többit kiszámíthatjuk a Pitá-
gorasz-tétellel (lásd 38. oldal) vagy szögfügg- Hegyesszögű Ebben a
hegyesszögű
vénye/r segítségével (lásd 60-64. oldal). háromszög háromszögben
Olyan háromszög, a szögek
A háromszögeket osztályozhatjuk oldalaik mindegyike
melynek minden szöge
hosszúsága szerint. kisebb,
hegyesszög*, vagyis mint 90°.
kisebb, mint 90°.
Egyenlő oldalak
Ha két vagy több oldalt azo
nos számú kis keresztvonallal Tompaszögű háromszög
jelölünk meg, ez azt jelenti, Olyan háromszög, melynek egyik belső szöge
hogy az oldalak egyenlők. tompaszög, vagyis nagyobb, mint 90°.
Ebben a tompaszögű
Általános háromszög háromszögben az a szög
Háromszög, melynek nagyobb, mint 90°.
minden oldala és minden
szöge különböző. Az
ilyen háromszög is lehet ^
derékszögű (de akkor Egy általános három-
Derékszögű háromszög
már nevezzük derékszögű S X t o s ío tofcöö.ő. Olyan háromszög, melynek egyik belső
háromszögnek mondjuk). szöge* derékszög, vagyis 90°. A másik két
szög pótszög, ami azt jelenti, hogy
Egyenlő szárú háromszög összegük 90°.
Olyan háromszög, mely
nek van két egyenlő
oldala. Ezekkel az A derékszögű
háromszögeknek van
oldalakkal szemközti egy különleges
szögek is egyenlők. tulajdonságuk (nézd
Az egyenlő szárú meg a Pitagorasz-
tételt a 38. oldalon)
háromszögnek van szim
metriatengelye, mely két
egybevágó derékszögű Egyenlő szárú háromszög:
szögei (a és (3) egyenlők,
háromszögre bontja. oldalai a és b szintén A háromszögnek ezt
egyenlők. A háromszög szögei a csúcsát az alappal
szemközti szögnek is
A belső szögek* , nevezzük.
Egyenlő oldalú háromszög összege 180°:
Olyan háromszög, melynek A szöget
bővebben úgy is
háromegyenlő oldala van. mondhatjuk, mint
Minden szöge 60°-os. a két oldal által
Minden külső szög* közbezárt szög.
egyenlő a nem
mellette fekvő belső
Az egyenlő oldalú szögek összegével:
háromszögrjek három 8=a+y
szimmetriatengelye van:
ezekmindegyike két
egybevágó derékszögű
háromszögre bontja Csúcsok
0háromszöget.
Internetes oldalak; Formákkal és testekkel kapcsolatos, hasznos wcbolclalakal lalálhals/ a www.usborne-quicklinks.com címen.
FORMÁK. TEREK ES MERETEK
Egyéb háromszögek
Pitagorasz-tétel
Egybevágó háromszögek A tétel egy Pythagoras nevű görög
Olyan háromszögek, melyeknek pontosan filozófus és matematikusnak
ugyanolyan az alakja, és oldalaik egyenlők. tulajdonítható, aki a Kr. e. hatodik
Két háromszög egybevágó*, ha bármelyik, században élt. A tétel azt mondja ki,
lentebb felsorolt esetnek megfelelnek. hogy egy derékszögű háromszög*
átfogójára emelt négyzet* területe
Mindhárom oldal (OOO) egyenlő a másik két oldalra (befogók)
Ha egy háromszög mindhárom oldala egyenlő emelt négyzetek területének összegéveh.
egy másik háromszög oldalaival, akkor a két Az átfogó a derékszögű háromszög
háromszög egybevágó. leghosszabb oldala. Ez mindig
3 cm a derékszögű csúccsal szemközt van.
4 cm 3 cm
A Pitagorasz-tételt
felírhatjuk:
4 cm
Két oldal és a közbezárt szög (OSO) a2 +b^=c2
formában.
n
Ha egy háromszög két oldala és az ezek által
közbezárt szöge* megegyezik egy másik Ha egy háromszög egyik oldalának négy
háromszög két oldalával és az általuk bezárt zete egyenlő a másik két oldal négyzeté-,
szöggel, akkor a két háromszög egybevágó. nek összegével, akkor a háromszög derék--
szögű. (Ez a Pitagorasz-tétel megfordítása.).]
a2 +b2 =C2
32 + 42= 32 c
9 -i- 16 = 25 a 5 cm
3 cm
24 mm 12 mm Ebből következik^ hogy
az ábrán az átfogóval
Egy oldal és a rajta fekvő két szög (OSS) szemközti a szög derék
Ha egy háromszög egy oldala és a rajta fekvő szögű kell, hogy legyen. 4 cm
b
két szöge megegyezik egy másik háromszög
egy oldalával és a rajta fekvő két szögével, A tételt arra használhatjuk, hogy egy
akkor a két háromszög egybevágó. derékszögű háromszög harmadik
oldalát kiszámítsuk a másik két oldal
ismeretében.
a2+b2 =c2
20 mm c 36 +b^= 100
10 cm b2 = 100 - 36
b2=64
Két oldal és a nagyobbikkai szemközti szög 6 cm b= 8
Ha egy háromszög két oldala és a hosszabbik így a b oldal
hossza 8 cm.
oldallal szemközti szöge megegyezik egy másik
háromszög két oldalával és a hosszabbikkal
szemközti szögével, akkor a két háromszög Pitagoraszi számhármasok
egybevágó. mm Olyan pozitív egész* számhármasok
Ui, b és c), melyek egy háromszög
22 mm oldalai is lehetnek, és teljesül rájuk
15 mm 22 mm a Pitagorasz-tétel {a^ + = d).
A pitagoraszi számhármasok közül a
legismertebbek:
Hasonló* háromszögek 3, 4, 5: 32 + 42 = 52
Olyan háromszögek, melyek szögei egyenlők, 5, 12, 13: 52 + 122 = 732
de az oldalak nem feltétlenül ugyanolyan 7, 2 4 , 2 5 : 72 + 2 4 2 252
8, 15, 17: 32 + 152 = 172
nagyságúak. A megfelelő szögek egyenlők, a
megfelelő oldalak pedig arányosak egymással.
FORMÁK. TEREK E5 MERETEK
Négyszögek Paralelogramma
Olyan négyszög, melynek szemközti oldalai
A négyoldalú sokszögeket röviden párhuzamosak* és egyenlő hosszúak, szemközti
négyszögeknek nevezzük. Minden négyszög szögei egyenlők. A legtöbb paralelogrammának
egy mozaik*. Ezen az oldalon különleges nincs szimmetriatengelye*, de másodrendű
tulajdonságú négyszögeket gyűjtöttünk össze. forgásszimmetrikus*. Kivételek a téglalap,
a négyzet és a rombusz, melyek speciális
Négyzet paralelogrammák.
Olyan négyszög, melynek minden oldala -h
egyenlő, és minden szöge derékszög (90°). Ennek a paralelogrammának
A négyzet szemközti oldalai párhuzamosak*. a szemközti szögei egyenlők,
de nincsenek derékszögei.
Négy szimmetriatengelye* van, és
negyedrendű forgássz immetri kus*.
Rombusz
Olyan paralelogramma, \ /
melynek minden oldala
egyenlő hosszú, és
- - i-
h_ szemközti szögei egyenlők.
A rombusznak két szimme / \
így négyzetnek A négyzet szemközti A négyzetnek
négy egyenlő oldalai párhuzamo négy szimmetria-
triatengelye* van, és
oldala és négy sak, és átlói* tengelye van, másodrendű forgásszim
derékszöge van. egyenlő hosszúak. és negyedrendű metrikus*. A négyzet spe A rombuszt gyakran
forgásszim mondják deltoidnak is,
metrikus. ciális rombusz, amelynek ha a csúcsán áll.
négy derékszöge van.
Téglalap
J
...
Olyan négyszög, L T rapéz

melynek szemközti Olyan négyszög, melynek egy párhuzamos
oldalai egyenlők és oldal párja van. A legtöbb trapéznak nincs
párhuzamosak*, és
szimmetriatengelye*, azonban, ha a trapéz
minden belső szöge* szárai (a és b) egyenlő hosszúak, akkor van
derékszög (90°). egy szimmetriatengelye*. Ezt a fajta trapézt
A téglalapnak két szim egyenlő szárú trapéznak (trapezoidnak)
metriatengelye* van, és nevezzük.
másodrendű forgásszim n , ..... II
metrikus*. A téglalap A téglalapnak két
átlói* egyenlő hosszúak. szimmetriatengelye

van, és másodrendű
forgásszimmetrikus.
trapéz
Deltoid
Olyan négyszög,
melynek két-két Nyílhegy
szomszédos oldala (magyarul konkáv deltoid)
egyenlő, és van egy Olyan konkáv* négyszög,
egyenlő szögpárja, melynek két pár
amelyek egymással szomszédos oldala egyenlő.
szemben vannak. Csak Egy nyílhegynek
belső az egyik
szöge* nagyobb mint
egy szimmetriatengelye*
van, és nem forgásszim 180°, és egy szimmetria-
metrikus*. tengelye* van. Nem
A deltoidnak egy forgásszimmetrikus*.
egyenlő szögpárja és egy
szimmetriatengelye van
Internetes oldalak: Formákkal és testekkel kapcsolatos, hasznos weboldalakat lalálhalsz a www.usbornc-quickHnki.com címen.
FORMÁK. TEREK ES MERETEK
TESTEK
A test háromdimenziós* vagy térbeli alakzat. Egy test lehet bármilyen alakú
és méretű, de sok testnek, mint amilyenek például a poliéderek, a gömbök,
a kúpok és a hengerek,
tulajdonságait egyedi
itt tárgyaljuk, de atulajdonságaik vannak. és
gömbökről, kúpokról A poliéderek
hengerekről
a 67-69. oldalon olvashatsz majd.
Poliéder Szabályos poliéder
Olyan térbeli alakzat, melynek felszínét Olyan poliéder, melynek min
sokszögek alkotják. A sokszögeket lapoknak, den oldallapja egybevágó sza
az oldallapok találkozását éleknek nevezzük. bályos sokszög*. A csúcsoknál
Azokat a sarkokat, melyeknél három vagy több lévő szögek egyenlők. Öt ilyen
oldal találkozik, csúcsoknak nevezzük. szabályos poliéder van. Ezeket A szabályos
tetraéder négy
a görög filozófus. Platón nevezte szabályos
A kocka Csúcs el, és néha platóni testeknek is háromszögbS'
poliéder. mondjak őket. áll.
Oldal = lap
A kocka hat A szabályos
négyzetből oktaéder nyolc
áll. szabályos
háromszögből*
A testek annak alapján csoportosíthatók, hogy áll.
milyen sokszögek alkotják őket.
A szabályos A szabályos
A poliéder neve Az oldalak száma dodekaéder ikozaéder húsz
tizenkét szabályos
Tetraéder 4 szabályos háromszögből*
Ötoldalú 5 ötszögből* áll. áll.
Hexaéder 6
Hétoldalú 7
Oktaéder 8
Kilencoldalú Félig szabályos poliéderek
9
Tízoldalú Olyan poliéder, melynek
10
oldallapjai különböző
Dodekaéder 12 szabályos sokszögek.
Ikozaéder 20 Az ikozadodekaédernek
32 oldala van, melyek
Lapszög
Két oldallap által 20
12 háromszögből* és
ötszögből* állnak. Ikozadodekaéder
közbezárt szög*.
lapszög
Euler tétele
Ez a tétel a poliéderek éleinek, csúcsainak
Konvex poliéder
és lapjainak a számára vonatkozik:
Olyan poliéder, melynek minden lapszöge
kisebb, mint 180°, például egy kocka.
C + 0 = E+2
Konkávpoliéder,
Olyan poliéder melynek Ahol C = csúcsok
O = oldalak száma. száma, E = élek
Ez a tétel száma,
jól látható
legalább egy szöge pl. a kocka esetében, amelynek 8 csúcsa,
nagyobb, mint 180°. Ez 12 éle, és 6 oldala van (8 + 6=12 + 2).
azt jelenti, hogy legalább Ez a tétel a svájci matematikus, Leonard
egy csúcsa a test Euler (1 707-83) után kapta a nevét.
középpontja felé mutat. konkáv poliéder
-( F OR M Á K . T ER EK É5 MÉ R E T E K )-
Gúla Sík
Olyan poliéder, melynek alapja egy sokszög, A test felülnézetből
oldalai pedig háromszögek, melyek a csúcs látható kétdimenziós
pontban találkoznak. A gúla, más néven rajza.
pi-ramis neve az alapját adó sokszögre utal.
Ha az alap szabályos sokszög*, akkor a gúla
isszabályos lesz. Elölnézet
Tetraéder A test elöl nézetből vagy oldalnézetből
látható rajza. A test eleje a szemlélőhöz
közelebbi levő oldal.
Négyzet Öts/ög alapú gúla
alapú gúla
Csúcspont
Azegyenes gúla olyan Egyenes
gúla, amelyben a csúcs gúla
pont az alap közép Oldalnézet Elölnézet
pontjában állított Oldala
merőlegesen van.
Azoldallap magassága A test két olyan csúcsát összekötő szakasz,
Agúla csúcspontját és az alapél amelyek nem azonos élen fekszenek.
oldallap
oldalfelező pontját összekötő magasság
A testeknek vannak lapátlói, melyek a felszín
egyenes. A gúla oldallapjának csúcsait összekötő szakaszok, és testátlói,
[.magassága megegyezik melyek a test belsejében vannak.
alapháromszög
magasságvonalával*.
Lapátló
Hasáb
Olyan poliéder, mely két, egymással Testátló
párhuzamos és egybevágó* sokszögből áll
(ezek az alapok), melyeket paralelogram
mákkal kötünk össze (ezek az oldalak). Síkmetszet A kocka
\ síkmetszete
alapok A testátló állal ^ ----- négyzet.
alkotott metszet
a testben
oldalak
síkmetszetet
képez.
k háromszög alapú hasáb A téglatest olyan hasáb,
alapja háromszög. melynek alapja téglalap. A négyzet alapú gúla
keresztmetszete
Ez az egyenes négyzet.
Egyenes hasáb esetén hasáb szabályos,
Keresztmetszet
azoldallapok derék mivel az A szimmetriatengelyre
szöget* zárnak be alapja merőleges egyenes
négyzet.
azalappal. mentén létrehozott
Ha az alapja szabályos metszet. Ezáltal
sokszög, akkor a hasáb Derék csonka test keletkezik.
isszabályos lesz. szög il-
ferde
<z>
A
hasáb Térháló
Ferde hasáb esetén az Olyan sokszögekből álló
oldallapok és az alap alakzat*, mely a poliéder oldalait
V
által bezárt szög nem szemlélteti, és melynek alkotóit .
. . . I .. , I I Negyzet alapú
derékszög. behajtva, poliedert kapunk. piramis térhálója
Internetes oldalak; Formákkal és testekkel kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.usborne-quicklinks.com címen.
41
SZIMMETRIA
Egy alakzat szimmetrikus, ha úgy megfelezhető, hogy a kapott
forma saját magával fedésbe hozható. Az a síkidom vagy térbeli
alakzat, amely nem szimmetrikus, az aszimmetrikus. Két fajtája
van a szimmetriának: tükrözés és elforgatás.
Tükrözéses szimmetria vagy tengelyesen Elforgatás

szimmetrikus Amikor egy alakzatot egy megadott pont^
Az a szimmetria, mikor egy alakzatot egy körül elforgatunk, és a két forma
vonal vagy síklap mentén két részre osztunk, egymással fedésbe hozható.
s ezek a részek egymás tükörképei.
Ez a téglalap
forgásszim
metrikus.
A forgási szimmetria rendje

A lepke szimmetrikus, A tál szimmetrikus,
mivel a két része mivel mind a kapott Az a szám, ahányszor egy teljes
tükörképe egymásnak. részek egymás körül fordul ás alatt
tükörképei. elforgatható a test ^
úgy, hogy saját
Szimmetriatengely magát lefedje.
Az a vonal, amely az alakzatot két részre
osztja, s mindkét rész tükörképe egymásnak.
Egy síkidomnak több szimmetriatengelye is Ennek a 4 csúcsú
lehet. csillagnak 4 forgási
Ennek a i szimmetriája
csillagnak ^ van, mert négy
négy szim különböző helyzetben
metriateng fedi saját magát.
elye van
Szimmetria-középpont
Az a pont*, amely körül elforgatva a
síkidomot, saját magával fedésbe hozható.
Ennek a csillagnak
Síkszimmetria nyolc elforgatása
Egy sík két részre oszt egy térbeli alakzatot, lehet a középpontja
körül.
s mindkét rész tükörképe egymásnak.
Egy térbeli alakzatnak lehet egynél több
szimmetriasíkja is.
Forgástengely
Az a vonal, amely körül elforgatva a
síkidomot, fedésbe hozható saját magával,
Ennek a
téglatestnek egy
forgástengelye
Ennek a téglatestnek
van.
három
síkszimmetriája van.
FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK
TRANSZFORMACIO
Ageometriában transzformációval egy szakasz, síkidom vagy térbeli test
helyzetét, méretét vagy alakját változtathatjuk meg. Az adott szakaszt,
síkidomot vagy térbeli testet, melyet transzformálni fogunk, tárgynak, az
eredményt, amit kapunk, képnek nevezzük. Transzformációt végrehajtani
olyan, mint egy tárgyat leképezni a képmásába. Ha egy szakasz végpontjait
A-val és B-vel jelöljük, akkor a kapott szakasz végpontjai A' és B'.
Eltolás Elforgatás
Az a transzformáció, melyben az alakzatot új Az a transzformáció, amelyben a tárgyat úgy
helyre mozdítjuk el anélkül, hogy elforgatnánk mozgatjuk, hogy a transzformáit kép pontjai
vagy tükröznénk. A transzformáit kép nagysá egy adott ponttól vagy egyenestől azonos
gaés alakja megegyező az eredeti alakzattal. távolságra maradnak attól függően, hogy
Azt a helyváltoztatást elmozdításnak nevezzük. ez egy síkidom vagy egy térbeli test. Az
A transzformáció
zam os szakasz menténsorán a pontokat
eltoljuk, s eztegy
az párhu elforgatott
korák, mintkép
az nagysága és szögei
eredeti tárgyé, ugyanak
csupán más
irányított szakaszt vektornak nevezzük. helyzetben van a tengelyhez képest.
y-tengely
A vektor ‘fi megadja a
háromszög elmozdításának
új helyét. Minden pontját
3 egységgel jobbra és
1 egységgel feljebb kell
helyezni.
tárgy forgás
tengely
Ez az építőkocka egy tengely
körül van elforgatva.
1 2 3 4 5 6 x-tengely A forgatás középpontja lehet az alakzat

Tükrözés határain belül, rajta vagy kívül is. A
Aza transzformáció, melyben egy pont képét középpont meghatározásához kössük össze
úgy kapjuk meg, hogy az a megadott tükrözés! a tárgy bármely két pontját a kép megfelelő
tengelytől azonos távolságra lesz az eredeti pontjaival. Az így keletkezett két szakasz
vel, és az őket összekötő egyenes merőleges felezőmerőlegese* épp a forgatás
lesza tengelyre. Ha az alakzat síkidom, középpontjában metszi egymást.
atükörtengely egy egyenes. Ha térbeli
alakzatról van szó, akkor a tükrözési tengely
síklap. Tükrözéskor az alakzat mérete és
szögei változatlanok maradnak, de körüljárási
iránya megváltozik, a kép megfordul.
Azt a szöget, amellyel
elforgatjuk a testet, az
elforgatás szögének
nevezzük.
Ha az óra járásával ellentétes irányba
forgatjuk el a testet, akkor azt pozitív
iránynak mondjuk. Ha az óra járásával
megegyező irányba, akkor negatív iránynak.
Az
óramutatóval^ ^ óramutatóval\
ellentétes irány azonos irány
a pozitív a negatív
/i tűkrö/ött kép alakja és mérete ugyanolyan, de az eredeti
Miatnak pont az ellentettje. Az x, y és z távolság ^forg atási irány.J forga tási irányok
atükrözési tengely mindkét oldalán ugyanakkora.
Internetes oldalak: Szimmetriákkal és transzl’ormációkkjl kapcsokilos, hasznos weboldalakat találhalsz a www.ushorno-cfuickHnks.com címei
43
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉRET EK )-
Nagyítás Eltolásos tükrözés

Az a transzformáció, mely megváltoztatja Az a transzformáció, amelyben az objektumot
egy objektum méretét, de az alakját nem. egy egyenes mentén tükrözzük*, és azzal
Nagyífáskor meg kell adni a nagyítás párhuzamos* egyenes mentén eltoljuk*. A
középpontját, amely lehet az objektumon kapott alakzat mérete és szögei megegyeznek,
belül, az objektum határán és rajta kívül is. de a tükörképe és a helye is változhat
A nagyítás mértékét a hasonlóság az eredetihez képest.
arányszámának nevezzük.
Tárgy Ezt az
objektumot
eltoltuk, ma]á
Ebben a példában a kapott tükröztük.
alakzat háromszor nagyobb,
mint az eredeti, tehát a
hasonlóság arányszáma 3. Képe
......£'
A B' Hasonló alakzatok
C^lyan alakzatok, melyek alakja megegyezik,
de a méretük nem: ilyet kapunk például
nagyítás esetén.
C Ezek az alakzatok
hasonlóak:
ugyanolyan
alakúak, de
C' méretben eltérnek
OA' = 3- OA A'B’ = 3 A B egymástól.
OB' =3- OB B 'C = 3 B C
OC' =3- OC C D ' = 3 CD
OD' = 3- OD D 'E' = 3 -DE
OE' =3- OE E'A' = 3 E A
ahol 0 a nagyítás
középpontja.
Egybevágó alakzatok
Olyan alakzatok, melyek teljesen azonos
Ha a hasonlósági arány negatív, alakúak és méretűek, de lehetnek egymás
a nagyítás középpontja az eredeti tükörképei is. Tükrözés*, eltolás* és
és a kapott alakzat között van. elforgatás* által létrejött alakzatok.
Ezek az alakzatok
egybevágóak:
ugyanolyan alakúak
Az ABC háromszög és méretűek.

nagyításánál
OA' = -2-OA a hasonlósági
OB' = -2 -OB arányszám -2, a
OC' = -2 OC kapott alakzat pedig
ahol 0 a nagyítás az A 'B'C háromszög.
középpontja
Ha a hasonlóság arányszáma -1 és
1 között van, kicsinyítésről
beszélünk. b Invariáns (állandó) tulajdonság

ABC háromszög
Olyan tulajdonság, mely a transzformáció
kicsinyítésénél a által nem változtatható meg. Például egy
hasonlóság arányszáma objektum alakját eltolással*, tükrözéssel*,
p ahol a kapott O ....ik==
alakzat az A'B'C' A' A elforgatással* és nagyítással sem lehet
háromszög. megváltoztatni.
-í FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK )-
Észak Északkelet
VEKTOROK
A vektor olyan mennyiség, amelynek nagysága
és iránya van. Az áthelyezés (helyzetváltozás)
Az áthelyezés távolsága az a
a vel<tormennyiségek egy példája. A következő
távolság, melyet
iránybaa megtett,
vektor egy
oldalakon a vektorok alapvető tulajdonságait megfelelő
például A és B távolsága 3 km.
mutatjuk be, amelyek minden vektormennyiségre
alkalmazhatók.
A vektorok jelölése A vektor hossza
Az a mód, ahogy a vektorokat ábrázoljuk. A vektor nagysága. Például az áthelyezés
Avektor egy Irányított szakasz, amit egy nagysága az a távolság, mellyel a tárgy helye
nyíllal ellátott szakasszal jelölünk. A szakasz megváltozott. A vektor hosszát ' a -val i
avektor méretét jelöli, a nyíl pedig az irányát. jelöljük.
A vektor hossza megadja a vektor méretét. A

vektor hosszának meghatározásához rajzold
be a elmozdulást az xés az y tengely mentén,
így egy derékszögű háromszöget* kapsz,
melynek átfogója a vektor. Utána használd
Pitagorasz tételét {a^ + = c^), hogy
megkapd az átfogó hosszát.
Például ahhoz, hogy megkapjuk x hosszát;

Ezt a vektort jelöl- Ezt a vektort jelöl
hetjűkjjgy, hogy AB hetjük úgy, hogy DC 1x1= Vcí^ +
vagy ÁB. De lehet vagy DC. De lehet 1x1 = V 32 + 42
egyszerűen a-ként egyszerűen -a-ként
jelölni nyomtatás jelölni nyomtatás Ixl = V9 + 16
ban, kézzel írva ban, kézzel írva 1x1 = V 25
pedig (L vagy ^ . pedig-íLvagy -a .
1x1 = 5
Egy vektort fel lehet írni oszlopvektorként is,
/ x'
ebben a formában
\ ^/
Afelső szám jelenti az x tengely irányában mért Egyenlő vektorok
elmozdulást, az alsó pedig az y tengely Azok a vektorok, amelyek hossza és
irányában mért elmozdulást. A felfelé és jobbra iránya megegyezik.
haladó mozgás pozitív előjelű, a lefelé és balra
haladó mozgás pedig negatív előjelű. X és y vektor egyenlő:
ugyanolyan hosszúak
és irányúak (vagyis
párhuzamosak).
p és q vektorok nem
egyenlőek. Ugyanolyan
hosszúak, de nem
ugyanolyan irányúak.
m vektor párhuzamos -m
vektorral, és ugyanolyan
hosszú, de ellentétes
irányú. A két vektor nem
egyenlő.
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK }-
Számolás vektorokkal Skalárral való szorzás

Oszlopvektorként írd fel a vektort*, majd
Vektorok összeadása és kivonása minden számjegyét szorozd meg egy skalár-
Rajzold fel az első vektort, majd a másodikat mennyiséggel.
úgy, hogy annak kezdőpontja az első vég
pontjába
sodik kerüljön. Az
végpontjával első kezdőpontját
összekötve, hozd létrea amá
har /8
madik vektort: ez az összegvektor. Ez az ábrá v^/
zolás az X és y tengely mentén is végrehajtható. Az ábrán látható az x
és 2x vektor, amely
fent látható
oszlopvektorként.
A skalárral való szorzást szoktuk skalár-

szorzatnak is nevezni. Két vektort nem lehet
egymással megszorozni.
Vektorok összeadásnál a vektorokat úgy illeszd össze, hogy Geometria vektorokkal

azonos irányba álljanak (az óra járásával megegyező vagy Vektorok szerkesztésénél felmerülhetnek
ellentétes irányban felrajzolva). A vektorok összeadása problémák. Például a lent látható forma több
kommutatív és asszociatív, vagyis a + b = b + a.
vektorból épül fel. Mindegyik vektor
kifejezésével megtudhatod az oldalak relatív
hosszát.
Például az alsó ábrán látható, hogy az AX

szakasz felezőpontja* a B pont. Fejezd ki
az YB, ÁB, YA és AZ vektorokat.
Vektorok kivonásánál a vektorokat úgy illeszd össze, hogy
azonos kezdőpontból induljanak, és a végpontjaik
összekötésével kapod a különbségvektort.
Két oszlopvektor* összegének vagy

különbségének kiszámításánál először
a felső (x tengely menti értéket), majd az
alsó (/tengely menti érték) számmal kell
végrehajtani a műveletei.
Pl.:
\ a
a+b= 2. / \
6^ YB = YX + XB - -a + -b = -a - b
-3 \2/ -1
Ennek oka az, hogy a és 6 vektorok ellentettjét
(4 \ 2 6 kell használni, hogy V'pontból 6 pontba
b +a = +
■3
/ -1 jussunk el.
' 2 í-2\
a-b= -5 ÁB - =b
\ Mert ÁX vektor felezőpontja B, és BX szakasz
/4\ 2^ ^2\ azonos b vektorral.
a=
12/ -3
Y'A = Y^ + B^ = (-a - b) + -b
= -a - b - b = -a - 2b
Skalár vagy skalármennyiség Mert = -a - b (lásd fent), és BA
Olyan érték, amelynek nagysága* van, de megfordítottja AB-nek, így ez -b.
iránya nincs. A tömeg* skalármennyiség,
melynek van nagysága, de iránya nincs. Á Z - Á Y + \ ^ = a + 2b + c
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika Mert ÁY az W ellentettje. 47/129
YA = -a - 2b so ÁY is a + 2b
GEOMETRIAI SZERKESZTES
A szerkesztés a geometriai alakzatok ábrázolása. Néhányat meg lehet szerkeszteni
körző és vonalzó segítségével, de van, amelyhez szögmérő is szükséges.
Körzők Körív vagy kör rajzolása körzővel

A matematikában körök* és körívek* rajzolásá Fogd meg a körzőt a hüvelyk- és
rahasznált eszköz. Használjuk a távolságok mutatóujjaddal. Forgasd a körzőt az óramutató
vonalzóról papírra vagy az ábra egyik részéről a járásának megfelelően, vigyázva, hogy a körző
másikrészére történő átmásolására. A körzőnek mindkét szárát egyformán nyomd a papírra,
egy pontból kiinduló két láb van. Az egyik és rajzold meg a kört* vagy a körívet*.
végében grafithegy található, a másik vége
akörző hegye, amely körül forog a körző.
Fej, ahol
a körzőt
megfogod.
Néhány körzőn rögzítő

csavar, található amely fixen
tartja a távolságot a szárak
között. Szögmérő
Szögek mérésére
ló eszköz. és megrajzolására
A szögmérő szolgá
általában átlátszó,
lapos, kör vagy félkör alakú eszköz,
melynek a szélén feltüntetik a szögeket.
Amikor szöget mérsz vele, mindig a nullás
beosztásnál legyen az egyik szögszár.
Van körző, amely
ceruzában végződik. Az u szög - a külső A (3 szög - a belső
skáláról leolvasva - skáláról leolvasva -
45 fokos. 77 fokos.
Körző használata
Mielőtt elkezdenéd, zárd össze a körzői,
sgyőződj meg arról, hogy mindkét szára
egy pontba mutat. A szerkesztendő távolság
beállításhoz helyezd a körző hegyét a vonalzó
0pontjához. Tedd a körző másik hegyét
amegfelelő ponthoz.
FômorLiszög* mérésekor először mérjük

meg azt a szöget*, amely ezt 360° -ra
egészíti ki, majd ennek értékét (amely
CYŐződj meg Told ki a körző
0° és 180° közötti) vonjuk le a 360°-ból.
fáa, hog/ a körző másik lábát Az « szög meghatározásához
hegye a 0 ponton
a megfelelő mérjük meg a fi-t először, aztán
van!
távolságra! ezt vonjuk le a 360°-ból.
legpontosabban
Pl. ha a ji szög = 85°
körzővel lehet megfelelő
- í FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK \
Hasznos fogalmak a szerkesztéshez Egyenlő távolságban

lévők
Felezőpont A P pont az AB
Olyan pontok* halmaza,
Olyan pont*, mely szakasz felezőpontja. amelyek azonos távol
E- D
pontosan megfelez ^ ságra vannak egyenestől
több ponttól, egy vagy Az A, B, C, D, E és F
pontok egyenlő távolság
egy szakaszt*. 1.5 cm P 1.5 cm
ra vannak a P ponttól.
vagy más alakzattól.
Szögfelező
Metszéspont A P pont az AB és CD Olyan egyenes, mely egy
egyenesek metszéspontja. szögfelező
C^lyan pont*, adott szöget* két egyenlő
amelyben két szögtartományra oszt.
egyenes metszi
Felező merőleges
egymást.
Olyan egyenes, mely merőle felező
ges* egy szakaszra, és felezi azt. merőleges
Alapszerkesztések
Szögfelezés
Az ábra mutatja, milyen lépéseket kell a szögfelezéshez*
végrehajtani:
1. Szúrjuk a körzőnket* a szög csúcsába* (V), és húzzunk
köríveket*, amelyek metszik* a szög szárait*.
2. Szúrjuk a körzőnket az így keletkezett metszéspontokba
és húzzunk köríveket, melyek a szögtartományon belül
metszik egymást.
3. Kössük össze a most kapott pontot a szög
csúcsával. Az így kapott egyenes a szögfelező.
Szakaszfelező merőleges szerkesztése Merőleges egyenes szerkesztése adott pontból

Egy AB szakasz felezőmerőlegesének Szerkesszünk olyan egyenest, amely
szerkesztése a következő: merőleges* az AB egyenesre, és átmegy
1. Nyissuk ki a körzőnket* a szakasz felénél a külső P ponton:
valamivel nagyobbra! Szúrjuk a körzőt 1. Szúrjuk a körzőnket a P pontba, és
az A pontba, és húzzunk körívet* mindkét metsszük el két kis ívvel az AB egyenest!
oldalon!
2. Az így keletkezett metszéspontokból újabl
2. A körző nyílásának megváltoztatása nélkül köríveket húzunk az egyenes másik
szúrjuk a körzőt a B pontba, és körözzünk oldalára.
vele mindkét oldalra!
3. Az itt keletkező metszéspontot kössük
3. A két metszéspont összekötésével kapjuk össze a P ponttal! Az így kapott egyenes
a szakasz felező merőlegesét. merőleges lesz az AB egyenesre.
3
\/ p
/\
3 7
2
\\/
48 *Szög 32 ív (ívet rajzolni) 47; szár ( bevezetés) 32; körző 47; bezárt szög (a háromszög szögei) 37; szakasz 30;
7/22/2019 -( FORMÁK. TEREK És MÉRETEK
Képes szótár - Matematika ^
Háromszögek szerkesztése
Háromszög szerkesztése a
háromoldal ismeretében \
Á
B A
10 cm 10 cm 10 cm
I. Húmk meg a leghosszabb 2. Szúrjuk a körzőnket 3. Szúrjuk a körzőnket B-be, 4. Kössük össze A-t és B-t a
otóo/í, és jelöljük a végpontjait A-ba, és húzzunk a és húzzunk a háromszög metszésponttal! (Egyenlő oldalú
AésBpontokkal! háromszög másik harmadik oldalának háromszög szerkesztésekor
oldalának megfelelő megfelelő nagyságú körívet! tartsuk a körzőt AB oldalnak
nagyságú körívet! megfelelő nyílásban!)
Háromszög szerkesztése két szög és egy

oldal ismeretében
B
10 cm 10 cm 10 cm 10 cm
J. Húzzunk az adott 2. Szögmérő* segítségével 3. Szögmérő segítségével 4. jelöljük C-vel a két

oldallal egyenlőszakaszt, mérjük fel az egyik szöget* mérjük fel a másik szöget B egyenes metszéspontját!
ésjelöljük a végpontjait A-ból, így megkapjuk a bői, így megkapjuk a három
A-val, illetve B-veí! háromszög másik oldalát! szög harmadik oldalát!
Háromszög szerkesztése két oldal és

a közbezárt szög ismeretében
'I
8 crr
B
10 cm 10 cm 10 cm
1. Húzzuk meg 2. Szögmérő segítségével 3. Mérjük fel a másik oldal 4. Kössük össze B és C
a leghosszabb oldalt, mérjük fel a szöget A-ból, hosszát az előbb keletkezett pontokat, és megkapjuk
ésjelöljük a végpontjait így megkapjuk a egyenesre, és az így kapott a háromszöget!
AésB pontokkal. háromszög másik oldalát! pontot jelöljük C-vel!
Háromszög szerkesztése két megoldással

Ha a háromszöghöz megadott adatok nem elegendőek az egyértelmű szerkesztéshez,
két lehetséges megoldás is van. Ezeket különböző (kétértelmű) eseteknek mondjuk.
Például, ha adott egy háromszög
AB =7,5 cm és AC = 5 cm oldala
1. Húzzuk meg az AB 2. Használjuk a szögmérőt* 3. Nyissuk ki a körzőt* 4. Két különböző metszéspontot

oldalt! az ABC szög felméréséhez! AC oldalnak megfelelő kapunk, ami azt jelenti, hogy
nagyságra, és húzzunk két különböző háromszög is
vele körívet* A-ból! megfelel a fenti adatoknak.
Internetes oldalak: Geometriai szerkesztéssel kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.usborne-quicklinks.com címen.
49
Más szerkesztések
Szabályos sokszög* szerkesztése
Például egy szabályos ötszög* szerkesztéséhez osszuk el
a belső szögek* összegét (540°) az ötszög szögeinek* számával
(5), így megkapjuk egy belső szög nagyságát (108°).
/OS,
/. Rajzoljunk egy 2. Szögmérő* segítségével 3. Körzővel* mérjük fel az 4. Szúrjuk be a körzőt o CáD
szakaszt, ami az ötszög mérjük fel a kapott szöget alap hosszát mindkét most pontokba, és húzzurtk az c
alapja lesz! jelöljük a A-ból is, és B-ből is! keletkezett szárra* (C és D)l nak megfelelő nagyságú köri-^
végpontjait A-val és B-vel! veket! Ahol az ívek metszik
mást, ott lesz az E pont C, D’
és E pont összekötésével kési
az ötszög.
Egyenes oldalú testek rajzolása
1. Rajzoljuk meg a látható 2. A nem látható éleket 3. jelöljük a párhuzamos* 4. jelöljük a derékszögeket* ]
éleket! Győződjünk meg szaggatott vonallal jelöljük! éleket! Ha különböző élek az ábrán; ez fontos lehet
arról, hogy a függőleges* is előfordulnak, főleg azoknál a szögeknél,
vonalak függőlegesek használjunk különböző melyeken nem látszik, hogy
legyenek! jelöléseket! 90°-osak.
Előrenyomtatott hálózatok
Vannak előrenyomtatott papírok,
melyek megkönnyítik a három-
dimenziós* ábrázolást. Párhuzamos*
egyenes csoportok, melyek 60°-os
szöget zárnak be egymással.
Ha ilyen papírt használsz, mindig győződj meg róla,

hogy a lent látható jelek függőlegesen álljanak.
/
X 51/129
NEVEZETES M É R T A N I H E L Y E K
A mértani helyek olyan ponthalmazok*, melyek
valamilyen különleges feltételnek tesznek eleget. 10 m
Ez lehet valaminek a pályája vagy a környezete.
Ha például egy helyben állsz előrenyújtott kézzel,
majd körben forogsz, eközben az ujjvéged körpályát Ezt a kecskét 10 m hosszú kötél-lei
ír le. A tested lesz a kör középpontja*, a karod hossza kötötték ki egy póznához a mezőn. Az
a terület, ahol enni tud anélkül, hogy
pedig a kör sugara. elszakítaná a kötelet, kör, melynek
középpontja a cölöp, a sugara* pedig
a 10 méteres kötél.
Adott ponttól e g ye n lő
távolságra lévő pontok Összetett mértani helyek
Egyrögzített ponttól* egyenlő Olyan ponthalmazok*, melyeknek egyszerre
távolságra lévő pontok több feltételnek is eleget kell tenniük. Ezek
halmaza a síkon egy kör. megrajzolásához:

1. Készíts vázlatot a várható mértani helyről!
[gy adott 0 ponttól egyenlő r távolságra
Időpontok egy körön vannak. 0 a kör
2. Használj körzőt*, vonalzót a végső ábra
lÉiéppontja, r a sugara. elkészítéséhez! Ne radírozz ki egyetlen
szerkesztési vonalat sem!
Két ponttól egyenlő 3. Használj megfelelő betűjeleket az ábrán,
távolságra lévő pontok hogy áttekinthető legyen, és könnyen
Két rögzített ponttól* eligazodj rajta!
egyenlő távolságra levő 4. Satírozd be az ábrán azt a részt, mely
pontok halmaza a síkon eleget tesz a feltételeknek! Használj
akét pontot összekötő Az egyenes minden összefüggő vonalat arra a határvonalra,
szakasz felező merőlegese’' pontja egyenlő
van P-től
távolságra
és Q-tól. amely hozzátartozik a meghatározott
részhez, és szaggatott vonallal jelöld
Egyegyenestől egyenlő távolságra lévő pontok azt a határvonalat, amely nem!
Azon pontok* mértani helye a síkon, melyek egy Például, P és Q pont távolsága legyen 3 cm.
adott egyenestől egyenlő távolságra (d) vannak, Keressük azokat a pontokat, melyek P-től való
két párhuzamos* egyenes, mely a rögzített távolsága kisebb, mint 2 cm, de közelebb van
egyenes két oldalán halad tőle d távolságra. Q-hoz, mint P-hez!
/. Készítsünk vázlatot! Ahhoz, hogy
megtaláljuk azokat a pontokat,
melyek 2 cm-nél közelebb vannak
id P-hez, rajzoljunk egy 2 cm sugarú*
kört P körül. Hogy megtaláljuk,
Minden egyeneshez tartozó, Szakasz* esetén két párhu mely pontok vannak Q-hoz köze
tők adott távolságra lévő zamos* szakaszról van szó, lebb, mint P-hez, húzzuk meg PQ
egyenesek az eredetivel két félkörrel* a végükön. felező merőlegesét*.
egyenlő hosszúak.
2. Szerkesszük meg! Itt a felező merőleges szaggatott vonal,
Metsző egyenesektől egyenlő távolságra pontjai nem tartoznak a keresett mértani helyhez, hiszen
egyenlő távolságra vannak P-től és Q-tól, tehát nincsenek
lévőpontok Q-hoz közelebb. ___
Két egymást metsző egyenestől egyenlő távol

ságra lévő pontok* halmaza a síkon a két egye
nesáltal bezárt szögek* felezője.
/\
r 1
\ \
^ szögfelező bármely pont  A metsző egyenesek szögfelezői

ja egyenlő távolságra van (az ábrán kékkel jelölve) mindig A satírozott rész lesz az a ponthalmaz, mely P-től
OAésOB száraktól. merőlegesek* egymásra. 2 cm-nél kisebb távolságra van, és Q-hoz van közelebb.
7/22/2019
FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK Képes szótár - Matematika
KICSINYÍTÉS, NAGYÍTÁS
Több tárgy túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy valóságos
méretében rajzoljuk meg. A méretarányos ábrázolás a
tárgyak minden adatát a megfelelő arányban* kicsinyíti
vagy nagyítja. A rajz kisebb vagy nagyobb, mint az eredeti
tárgy, de a mérőszámok közötti kapcsolat megegyezik az
eredetiével.
Ez a párizsi Eiffel-torony
méretarányos rajza. A valóságban
Méretarány a torony 70 000-szer nagyobb.
Állandó arány, mely megmutatja a ka|x:solatot
a rajz (vagy modell) és az eredeti tárgy között.
Kicsinyítés
Az arányt x : y osztás adja, ahol x az ábra, y
Azt jelenti, hogy arányosan*
az eredeti tárgy megfelelő méreteit mutatja. csökkentjük valaminek a
méreteit. Kicsinyítéskor az
Például az 1 : 1000 arány azt jelenti, hogy Ez a a
aránypárban az első szám kicsinyíti
egységnyi hosszúság a rajzon 1000 egység
kisebb, mint a második.
a valóságban.
Pl. A kicsinyítés aránya 1 : 2750
Nagyítás
Azt jelenti, hogy arányosan* növeljük
valaminek a méreteit. Nagyításkor az
aránypárban az első szám nagyobb,
mint a második. 2,5 cm I
Pl. arány = 3 :1 i
4 cm
a csillag
nagyított. A fenti ábra egy futballpálya kicsinyített mása,
ahol 1 cm a valóságban 2750 cm. Mekkora
a pálya valódi mérete méterben 10-esekre
kerekítve? ?I
í
3 cm 4 cm jelentése 4 •2750 cm = 11 000 cm = !
110 m I
2,5 cm jelentése 2,5 •2750 cm = 6875 cm =\
68,75 m = 70 m (kerekítve) {
A futballpálya 110 m hosszú és 70 m széles.
Arányszám
Az ábrán egy katicabogár méretarányos rajza
Az a számérték, ahogy egy tárgy képén a
szerepel, ahol 3 cm a valóságban csak 1 cm.
Adjuk meg a katica méreteit mm-ben. mérete csökkent vagy nőtt. Például, ha valami
tízszeresére nőtt, az arányszám 10. Ha valami
3 cm jelentése 3 : 3 cm = 1 cm = 10 mm a felére csökken, az arányszám ?. Hogy
kiszámíthassuk az arányszámotf
2 cm jelentése 2 : 3 cm = 0,66 cm = 7 mm
(kerekítve) Arányszám = ábrázolt hossz
eredeti hossz
A katicabogár 10 mm hosszú, és 7 mm széles. (Nézd meg a nagyítás címszót a 44. oldalon!)
Irány Leírás három számjeggyel

Olyan eljárás, mely során megadhatjuk egy
Iránytű pont helyét egy másikhoz képest. A kiindulási
Eszköz a tájoláshoz. Az iránytűben egy kis pont mindig észak, innen haladunk az
tüskén mágnestű van, amely szabadon óramutató járása szerint. Ahhoz, hogy
elfordulhat, így mindig észak felé mutat. megkapjuk Q pont helyzetét P-hez képest,
Anégy tő iránypont a tájolón: észak (É) induljunk el egy P-ből északra mutató,
a tetején, dél (D) az alján, kelet (K) jobbra félegyenessel az óramutató ^
és nyugat (NY) balra. Köztük található járásával azonos irányba
másodlagos pontok: északkelet (ÉK), délkelet jobbra, míg Q-hoz nem érünk!
:), délnyugat (DNY) és északnyugat (ÉNY).
Például az ábrán Q pont
háromjegyű helyzete P
pontból 285«. 285°
bokép a nyolc
égtáj elhelyezkedését Ha az elfordulás szöge
mitatja az iránytűn,
k belső körön látható 100"-nál kisebb, tegyünk egy
vonolkók a fokokat nullát a fokszám elé, így
jeliik. háromjegyű számot kapunk!
60
Például, az R pont helyzete
Északot gyakran nyíllal P-ből 060°.
A B
jelölik. Ha ismerjük, • •
merre van észak,
onnan már követ A pont B-től
nyugatra, C pont Emelkedési szög
keztethetünk B-től délre van. B Megmutatja, hogy a tárgy felé nézve
atöbbi irányra is. pont A-tól keletre * C látósugarunk mekkora szöggel* emelkedik
és C-től északra van.
a vízszinteshez* képest.
Ha egy irány a fő égtájak közé esik, akkor
atőlük való eltérés szögét szokás megadni
attól függően, melyikhez van közelebb.
B helyzete
A-ból nézve
40° D-ről
Ny-ra.
P helyzete 0-ból
nézve 60° É-ról Depressziószög
K-re. Annak a látósugárnak a vízszintessel*
bezárt szöge*, mely a megfigyelőtől egy
Méretarányok, irányok és támpontok nála alacsonyabb tárgyra irányul.
segítségével olyan ábrákat készíthetünk,
mint egy térkép, pontosan megmutatva
atávolságokat és irányokat.
Ez a térkép megmutat
ja, hogy
re van a városa 20
északra km-
falutól,
és 35 km-re észak
nyugatra a tanyától.
2 cm
méretarány =
1.1000000
falu tanya
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉRE TEK )-
Arányos méretrajz készítése
Készítsünk méretarányos rajzot 4. Szerkesszük meg a pontos végső ábrát

1. Készítsünk vázkUol a tárgyról! Ez nyers a mérőszámok segítségével, amelyket
elképzelés arról, végül hogyan kell kiszámoltunk!
kinéznie a rajznak.
5. Jelöljük a léptéket a rajzon! Ha
2. Válasszunk megfelelő léptéket* a rajzhoz! szükséges, adjunk neki címet!
3. Készítsünk még egy vázlatot, amelyen 6. Állapítsuk meg az ismeretlen adatokat

bejelölünk minden méretet, szöget, távolságméréssel, körző* vagy vonalzó
amelynek segítségével elkészíthetjük segítségével. A kapott számot szorozzuk
a végső rajzot. meg az arányszámmal*.
Feladat: Új
Egy szabadidőközpont felújítása során a A
téglalap alakú úszómedence végébe sekély
Méretarány
vizű gyerekmedencét építettek. A medence 1 cm : 2,5 m
eredeti mérete lö m •20 m. A gyerek
medence alakja egy szabályos hatszög fele,
melynek oldalai 5 m hosszúak.
Rajzold meg az uszoda kicsinyített rajzát!

Használj olyan méretarányt, ahol 1 cm 2,5 m-
nek felel meg! A rajz segítségével állapítsd
meg, mekkora az uszoda teljes hossza
méterben, tizedekre kerekítve!
A vázlat mutatja az Még pontosabb vázlat, már

aktuális méreteket. a méretarányos adatokkal.
V __ f
Az A pont a gyerekmedence végének

r felezőpontja, a 6 az átellenes fal
felezőpontja. A rajzból AB mérete
10^ 1^0 97 mm, így az uszoda teljes hossza
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 24,3 m (tizedekre kerekítve) 55/129
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK )-
KERÜLET, TERÜLET
Azahosszúság, amelyet egy alakzat élei mentén körbehaladva megteszünk,
azalakzat kerülete. Egy kétdimenziós alakzat által elfoglalt síkrész mérőszáma
alerület. Az alakzatok területét egységnégyzetekben szoktuk megadni: a
kisebbterületek esetében ez négyzetmilliméter (mm^), négyzetcentiméter
(cm-) a nagyobb területekében négyzetméter (m^) vagy négyzetkilométer
'M. A nagyon nagy területekre, mint egy farm vagy tanya a hektárt (ha)
használjuk. Egy hektár 10 000 m^ vagy 10 km^.
Terület
,^2egyenes old a la kb ó l Területszámítás
,i!lóalakzat kerületének Hogy kiszámoljuk egy alakzat területét,
aeghatározásához adjuk rajzoljuk fel egy négyzetrácsos papírra
össze oldalainak a hosszát! kerület = és számoljuk meg a négyzeteket.
az oldalak
hosszának
Kerület = az oldalak összege* összege
Ennek az
Például a háromszög alakzatnak
íOT ^5 cm kerülete: a területe 16
6 + 5 + 5 = 16 cm területegység.
Sem Ha egy sokszög* nem pontosan illeszkedik a

Akörkerületének meghatározása: szorozzuk négyzetrács éleire, számoljuk meg a belsejében
megakör átmérőjét P/-vel*. Pi közelítő értéke lévő egész négyzeteket, aztán adjuk hozzá
3,14,vagy megadhatod az eredményt P/-vel azokat, ahány négyzetet tudunk össze tudunk
itPí-rea görög szimbólumot használjuk: n. rakni a kimaradó részekből.
Ennek az
alakzatnak a
belsejében 15
egész négyzet
van, Aés B együtt
ktimialhossza kitesz még egy
négyzetet, és C
kilálmlete.
átméma és D ugyancsak.
láápponton A terület így 17
iModóuakasz. terület egység
(15 + 2).
Ha egy alakzatot csupa görbe vonal határol,

A kör kerületének k é p le te : becsüljük meg a területét annak segítségével,
Kerület =K-d (vagy nd) hogy a betöltött rész több vagy kevesebb,
ahol d a kör átmérője. mint egy négyzet, vagy annak a fele.
Figyelmen kívül hagyhatjuk a fél négyzetnél
kisebb területeket.
Például ennek a körnek a kerülete: Ennek az
K-á alakzatnak
a területe
rí-5,5 megközelítőleg
:5,5itcm 4 területegység.
5,5-3,14
= 17,27 cm
7/22/2019
-{ FORMÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK )- Képes szótár - Matematika
Területképietek A háromszög területe

A háromszög* területének kiszámításához
A különböző alakzatok területének
szükségünk lesz a magasságára. A ma
kiszámítására használhatunk képleteket*.
gasság az alappal szemközti csúcsból*
Ezeket a szabályokat alkalmazhatjuk
az alap egyenesére állított merőleges. A
különböző méretű alakzatok esetén. háromszög bármelyik oldala lehet alap.
A téglalap területe alappal
A téglalap* területének kiszámításához szemközti csúcs
számoljuk ki vagy mérjük meg a hosszát és
a szélességét, majd szorozzuk össze őket.
Hegyesszögű
háromszögben
a magasság a
háromszögön
belül van.
szélesség
Derékszögű
hosszúság
magassag háromszögben*
a magasság
A téglalap területének kiszámítása: egybeeshet az
Terület = hosszúság •szélesség egyik oldallal.
Ezt a következő képlet* írja le: 7= a ■b
ahol a a téglalap hosszúsága, b a szélessége. alap
6 cm
Például ennek
Tompaszögű
4 cm
a téglalapnak háromszög* esetén,
a területe: a magasság a
■magassag
háromszögön
6 •4 = 24 cm2 kívül van.
A négyzet
téglalap területe
területéhez hasonlóan, A háromszög területének kiszámítása:
itt is szorozzuk meg a szélességet
Terület = 1 •(alap •magasság)
a hosszúsággal.
Mivel a négyzet* esetén ez a kettő
Képlettel*: T = 1 am.
megegyezik, a területet így írhatjuk fel:
Terület = (oldal)^
T=
5 cm Például ennek
a háromszögnek
Pl.: ennek a a területe:
négyzetnek 1 •(5 •6) =
a területe:
5 •5 = 25 cm2 i •30 = 15 cm^
A paralelogramma területe A kör területe

A terület kiszámításához szükség lesz a A kör területének kiszámításához
magasságra. A magasság itt is az alappal elegendő ismerni a sugarát. A sugár a
szemközti csúcsból* az alap egyenesére kör középpontjának és a kerületén lévő
állított merőleges. bármely pontnak a távolsága.
A kör területének kiszámítása:

Terület = n ■
T=Kr2
Ahol n (Pi) megközelítőleg
3,14, r pedig a kör sugara.
A paralelogramma területének kiszámítása:

Terület = alap •magasság
Képlettel*: T = am Például ennek a
körnek a területe:
jc •32
Például ennek a = 3,14 -9
paralelogrammának = 28,3 cm2
a területe: (tizedekre kerekítve)
4 cm\
4 ■5 = 20 cm^
5 cm
Felszín
Egy test oldallapjai területének összege*
A trapéz területe a test felszíne.
Egy test felszínének kiszámítása:
A terület kiszámításához szükség lesz
a párhuzamos* oldalak hosszára (d és c) Felszín = a felületet alkotó területek összege
és a köztük lévő távolságra (a trapéz
magasságára) (m).
Például ennek a prizmának a felszínét
3 egybevágó téglalap és két egybevágó
háromszög alkotja. így felszínének
kiszámítása:
3(5 •3) + 2(1 •3 •2)
= 45 + 6
5 cm
= 51 cm2
A terület kiszámításának képlete:
3 cm
A szabályos testek* felszínét általában így
például, ennek számítjuki:
4 cm a trapéznak a Felszín = oldalak területe •oldalak száma
területe:
3 cm (4 + 7) •3 Ennek a kockának
11-3 a felszíne:
7 cm 6 •(4 •4)
2
33 = 96 cm2
= 16,5 cm2
7/22/2019
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉRET EK Képes szótár - Matematika
TÉRFOGAT
A háromdimenziós* test által kijelölt térrészt a test térfogatának nevezzük.
Nagyságát úgy mérhetjük, hogy megszámoljuk, hány egységkocka fér el benne,
A térfogat mértékegysége a hosszúság mértékegységeiből származik.
PL: köbcentiméter (cm^), köbméter (m^).
A 36 kockából álló lenti test ( 3 ■4 ■3 A téglatest térfogata

kocka egymásra rétégéivé) térfogatát úgy A téglatest térfogatának kiszámítása:
szárrjíthatjuk ki: 3 ■4 ■3 = 12 térfogat- Térfogat = hosszúság •szélesség •magasság
egység.
Például annak a téglatestnek a térfogata,

melynek hosszúsága 8 cm, szélessége 3 cm
és magassága 4 cm: 8 •3 •4 = 96 cml
1 cm
A prizma (vagy hasáb) térfogata

1 cm
A prizma térfogatának kiszámítása:
Ha egy egységkocka térfogata Térfogat = keresztmetszet területe •magasság
1 cm^, akkor a téglatest
térfogata 36 cm^.
A keresztmetszet
Térfogatképletek területének kiszámítása
A különböző alakzatok térfogatának az alap alakjától függ,
kiszámítására használhatjuk a képleteket*. 2 cm (lásd 56-57. oldal).
Ezeket a szabályokat alkalmazhatjuk különböző
méretű testek esetén.
Ennek a hasábnak az alapja háromszög, íí
A térfogat
van kiszámításához
az alapterület* legtöbbször
kiszámítására. szükség
Ez azért van, szükségünk van a háromszög területének
képletére;
mert a legtöbb testet úgy származtatjuk, hogy Terület = 1 •(alap •magasság)
az alapra több réteg kerül, mint például a fenti
téglatest esetén. így a hasáb térfogata:
(1 •3 •2) •5 = 5 cm3
Néhány test esetében ezek a rétegek egyenlő
területűek (pl. henger). Ezeknél bármely Egy henger alapja kör, így a térfogatának
keresztmetszet egyforma. Másoknál, mint kiszámításához a kör területét kell
például a kúp, a rétegek formája - és így megszorozni a henger magasságával.
a területe is - változik. Térfogat = nr^ •magasság
Például ennél a Uo íK
hengernél:
• 7t •(2,5)2 . 6 magiH
= 71•6,25 •6 6cm
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika = 117,75 cm3 59/129
A henger bármely A kúp különböző rétegének = 118 cm-"* (kerekítve)
7/22/2019 FORMÁK.
Képes szótár - Matematika TEREK E5 MERETEK
A gúla vagy kúp térfogata

Agúla* vagy kúp* térfogatának kiszámítása: Térfogat és űrtartalom
Térfogat =| •alapterület •magasság Egy tárgy térfogata tulajdonképpen az űrtar
talma is, hisz megmutatja, hogy mennyi
anyaggal lehet kitölteni. Az űrtartalom mér
tékegysége a milliliter (ml) vagy a liter (I).
A térfogat és űrtartalom mértékegységei
magassag a következőképpen feleltethetők meg
magossag
egymásnak: 1 cm^-nek 1 ml felel meg,
míg 1 liter az 1000 cm^.
Az orvosságos
kanál S ml-es. Ü
I f Például ennek a négyzet alap
gúlának a térfogata:
Ennek a dobozos
narancslének az
űrtartalma II.
l.(6'6) •10
=I - 3 6 - 1 0
3
=120cm^
Sűrűség
A sűrűség az anyag egységnyi térfogatá
A kúp térfogata: nak a tömege*, amely függ az anyag mi
10 cm 1 . ;rr^ • 10
nőségétől. Általában a tömeg és a térfo
_ 11 • in-4)- 10
= gat hányadosaként
mértékegysége számoljuk.
gramm A sűrűség
/ köbcentiméter
(g/cm^) vagy kilogramm / köbméter (kg/m^).
= 1- 125,66371
3
= 41,9 cm^ A kiszámítás képlete:
Sűrűség =
Agömb térfogata térfogat
Agömb térfogatának kiszámítása: Például számítsuk ki a téglának és
Térfogat = i •;r •r3 a fürdőszivacsnak a sűrűségét:
Ahol ra gömb maximális keresztmet a tégla tömege = 2,4 kg

szetének* (főkörének) sugara*. a tégla térfogata = 1260 cm^
Ezt a gömböt a
főköre mentén 1260 cm'^
vágtuk ketté.
= 1,9 g/cm^
a szivacs tömege = 200 g

Ennek a gömbnek a tér a szivacs térfogata = 1260 cm^
fogatát a következőkép
pen számíthatjuk ki: sűrűségé = 2 0 0 ^g ,____
^ 1260 cm ^
± ■K-b^ = 0,16 g/cm^
= I •;r •216 Eredményeink összehasonlítása azt mutatja,
hogy a tégla sűrűbb anyag, mint a szivacs.
= 904 cm3 (kerekítve)
7/22/2019FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK Képes szótár - Matematika
-c >
TRIGONOMETRIA
A trigonometria a matematikának az Ismeretlen oldalak kiszámítása
az ága, amely a háromszög* szögei*
és oldalai* közti összefüggésekkel Három képlet* segíthet egy derékszögű
foglalkozik. Ezen kapcsolatok háromszög* ismeretlen oldalának vagy szögért
kiszámításában. Ezek a következő hányadoso
leírásához három szögfüggvényt* kell
bevezetni: szinusz, koszinusz és tan- Szinusz (sin)
gens, melyeket összefoglaló néven A képlet:
trigonometrikus vagy szögfüggvények szöggel szemközti befogó
nek nevezünk. A trigonometriában átfogó
az ismeretlen szögeket gyakran
A szinuszt akkor használjuk, ha ismerjük,
görög betűkkel jelölik, mint például ismernünk kéne a szöggel szemközti
a (alfa) és |3 (béta). befogót vagy az átfogót. Például,
számítsuk ki a háromszög
Mielőtt használni kezdenénk a oldalát, behelyettesítve
a szinuszt, koszinuszt vagy az ismert adatokat a képletbe; ^
tangenst, szükségünk lesz a
derékszögű háromszögben*
néhány elnevezésre. „ szöggel szemközti t>efogó
Az ábra az oldalak szemközti átfogó
helyzetet mutatja ^ -
a p szöghöz képest. ^^ sin 48° = -
9
Átrendezve a képletet, a következő eredményi
3 melletti befogó
kapjuk; cj = 9 ■sin 48°
P-val szemközti befogó
a számológép sin gombjának segítségével
A derékszögű háromszög* azon oldala, amely
számítsuk ki sin 48° értékét, majd végezzük
a szereplő szöggel szemben van. Az ábrán
el a műveletet;
a ^-val szemközti oldal a BC.
a = 9 ■0,74314482
cj = 6,69 cm
p melletti befogó
Az a oldal hossza 6,69 cm.
--------------- ^
A derékszögű háromszög* azon oldala, amely
a szereplő szög melleti van. Az ábrán a 3 szög -------------- m
melletti befogó az AC.
Átfogó A sszámológép
in ' CCDhasználata
S tan ’
A derékszögű háromszög* leghosszabb oldala, 1r
a derékszögű csúc:c:sal (90°-os szög) szemben. s in co s tan
Az ábrán az AB az átfogó.
^. J ........
Pitagorasz-tétel A tudományos számológépekkel már tudunk szinuszt,
koszinusz ész tangenst számolni, a gombakor}
A tétel azt mondja ki, hogy egy derékszögű általában sin, cos, és tan a rövidítés.
háromszög* befogóinak négyzetösszege A legtöbb számológépen a szögfüggvé
egyenlő az átfogó négyzetével. nyek inverzéi (visszakeresését) is ki tudod
Ha bővebben akarsz olvasni számolni, de ehhez a „shiff vagy„/n/
a tételről, lapozz gombot előre meg kell nyomni. A
a 38. oldalra. számológépek több funkcióban is tudnak
számolni, így használat előtt győződj
meg arról, hogy DEC módban legyen,
hogy a szöget fokban kapd meg.
A Pitagorasz-tétel állítása:
a^+b^=
7/22/2019 Képes szótár --(Matematika
FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK )-
Koszinusz (cos)
Javaslat
Aképlet*; Hogy könnyebben észbe tartsuk a szabályokat,
szög melletti befogó
érdemes a következő „értelmetlen" szavakat
átfogó
megtanulni:
Akoszinuszt akkor használjuk, ha
ismerjük vagy ismernünk kéne sm = szög2_szembeni
-- _ — ^ befogó = szoszebe
.. , átxi.
aszögmelletti befogót vagy áttogo
azátfogót. 10 cm ^ szegn^lletlibefogá ^
COS
Például számítsuk ki a háromszög átfogo
ôldalának hosszát, behelyet- ^ szög szembeni befogó szömebe
te5Íêaz ismert adatokat a képletbe: szög melletti betogo
szög melletti befogó A másik, hasonló ajánlat, hogy „kényszeresen"
átfogó írjunk a kimondott szavak elé egy „szög-jelet"
cos 36“ = ^ « ):
b < szebe-át
litrendezve a képletet, a következő eredményt < mebe-át
apjuk: < szebe-mebe
cos 36“ Ismeretlen szögek kiszámítása

) számológép cos gombjának segítségével A szinusz, koszinusz, tangens lehetőséget nyújt
számítsuk ki cos 36" értékét, majd oldjuk meg a derékszögű háromszög* ismeretlen szögeinek
azegyenletet: kiszámításához.
6= --- ----- A számológéped sin-^ gombja azt adja meg,
0,809016 99 melyik az a szög, anielynek ismerjük a
b = 12,36 cm szinuszát.
Aboldal hossza 12,36 cm.
A
is szinusz inverzét arcsin-nak (arkusz szinusz)
szokás mondani.
Tangens (tg)
A számológéped cos“i gombja azt adja meg,
Aképlet*: melyik az a szög, amelynek ismerjük a
szöggel szemközti befogó koszinuszát.
szög melletti befogó A koszinusz inverzét arccos-nak (arkusz
Atangenst akkor használjuk, ha koszinusz) is szokás mondani.
smerjük vagy ismernünk kéne
aszög melletti vagy a szöggel A számológéped tan-^ gombja azt adja meg,
szemközti befogót. melyik az a szög, amelynek ismerjük a
5 cm tangensét.
Például számítsuk ki A tangens inverzét arctg-nak {arkusz tangens)
aháromszög coldalának hosszát is szokás mondani.
behelyettesítve az ismert adatokat a képletbe’*
Például ha egy háromszög átfogójának és
szöggel szemközti befogó a szög melletti befogójának hosszát ismerjük,
tgP = szög melletti befogó
a szög a koszinusz segítségével kiszámítható.,
tg 50° = - _ szög melletti befogó
c:os
Átrendezve a képletet, a következő eredményt átfogó
kapjuk c-re: cosP = ^
c= 5 •tg 50°
cos 3 = y = 0,5 12 cm
Aszámológép tan gombjának segítségével
zámítsuk ki tg 50° értékét, majd oldjuk meg Rendezzük át a képletet,
zegyenletet: hogy megkapjuk a p-t:
c= 1,19175359 •5 (3 = cos-1 0,5
c = 5,96 cm A számológép cos’’ gombjának
Acoldal hossza 5,96 cm (kerekítve). segítségével számítsuk ki (3 értékét:
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika cos ' 0,5 = 60° Tehát a 3 szög 60°. 62/129
FORMÁK. TEREK E5 MÉRETEK
Nem derékszögű háromszögek A koszinusztétel

A képlet:
Ha egy liáromszögben nincs derékszög*, a
szinuszra*, koszinuszra* és langensre* tanull a2 = + c 2 - 2 bc cos a
hányadosokat nem használhatjuk az oldakik* vagy más változatban:
vagy szögek* kiszámítására.

összefüggéseket Helyettük
alkalmazhatunk, más
úgymint illetve + c 2 - 2 ac cos p
a szinusz -és a koszinusztétel. + b2 - 2 ab cos 7
Ezeket átrendezve, a tételt úgy is megad
A szinusztétel hatjuk, hogy:
a _ b _ c c2 - a2
__ cos a =
sin a sin 3 sin 7 2 be
Ezt átrendezhetjük úgy, hogy: a 2 + C2 - 62
cos p =
2 ac
sin a _ sin p _ sin y
a2 + 62- c2
a b c és cos 7 =
2ab
A szinusztételt akkor alkalmazhatjuk, ha
ismerjük egy háromszög egyik oldalát és két A koszinusztételt akkor használhatjuk, ha
szögét, és egy másik oldalt akarunk kiszámolni. egy háromszög két oldala és a közbezárt
Például, adott egy háromszög egyik oldala és két szögük* adott, és keressük a harmadik
szöge, a szinusztétel segítségével számoljuk oldalt.
ki az a oldalt: Például ebben a három- , / \iocm
a ^ b ^ szögben ismerünk két
sin a sin p oldalt és az általuk
a 12 bezárt szöget, így a koszinusz- 15cm
sin 40° sin 95° 12cm tétel segítségével megkaphatjuk az a oldalt.
a
0,642 787 60
12 = b- + - 2bc cos a
0,996 194 69 Az eredményt*
az egyenlet*
cj2 = 102 152 - (2 •U) ■15 •cos 50°)
12
0,642 787 60 átrendezésével = 100 + 225 - (.300 •0,64278761)
0,996194 69 cj2 = 325 - 192,836283
kapjuk meg.
a = 7,74 cm cí2 = 132,16371 7
a = 11,5
Az a oldal 7,74 cm (kerekítve).
A szinusztételt akkor is használhatjuk, ha két Vagyis az a oldal 11,5 cm (kerekítve).
oldalt és az egyikkel szemközti szöget ismer
jük. Ebben az esetben használjuk a szinusz A koszinusztételt akkor is alkalmazhatjuk,
tétel átrendezett alakját, mert így az ismeret-len ha egy háromszög mindhárom oldalának
szög a számlálóba* kerül, és egyszerűbb a hosszát ismerjük, és keressük egyik szögét,
képletből* megkapni az eredményt*. Például ebben a háromszögben ismerjük az
oldalak hosszát. Ebben az esetben
sin u _ sin (3 használjuk a koszinusztétel átalakított
a b formáját, amelyben közvetlenül az
sin a _ sin 35° ismeretlen szög van kifejezve.
10 ~ 8 8 cm
sin 35° b2 + c2 - c?2
sin a = 10 cos a =
8
10 cm Sem
sin a - 0,071 697 05 •10 cos a =
sin a = 0,716 970 5 Az eredményt*
az egyenlet*
a = sin-1 0,7169705 cos a =
átrendezésével 60 6 cm
kapjuk meg. cos a 0,2
a = 45,8°
A keresett a szög nagysága 45,S®. a = cos” ' 0,2
a = 78,5°
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika A keresett a szög 78,5° (kerekítve). 63/129
Kétértelmű esetek A háromszög területe

Ha ismerjük egy háromszög két oldalát és Ha trigonometriával foglalkozunk,
egyikszögét, de ez nem a közbezárt szög*, a háromszög területét* a következő képlef*
kél lehetséges megoldásunk is lesz. Ezt hívjuk segítségével számíthatjuk ki:
kétértelmű esetnek. (Hogy hogyan szerkeszt
hetjük meg a két különböző esetet, megtalá terület = ^ ab sin 7
loda 49. oldalon.)
ahol 7 az a és b oldal által
Például, a háromszög a oldala legyen 12 cm, bezárt szög*.
ab oldal 10 cm és a szög 50° - nézzük, 12 cm
hogy lehetséges ez: Például ebben a három
szögben ismerünk két
oldalt és a közbezárt
szöget, így a területet
kiszámíthatjuk: 9 cm
1 •9 •12 ■sin 60°

= 1 •9 •12 •0,866 025 40 = 46,8 cm^
Ha nem ismerjük az oldalak hosszát vagy az

általuk bezárt szöget, akkor a területszámítás
előtt ezeket az adatokat a szinusz- vagy
koszinusztétel segítségével ki kell számolni.
Például, a lenti háromszög oldalai 6 cm,

70 cm 12 cm és 15 cm.
12 cm
12 cm
Aszög teljesen más a két háromszögben, 15 cm

írjuk fel a szinusztételt -ra: A terület kiszámításához először számoljuk ki
sinot _ sin 50° az a szög nagyságát. Mivel mind a három
12 " 10
oldalt ismerjük, használjuk a koszinusztételt:
sin 50° ,^ 15^+6" -12^
sma = — - .12 cos a =
(2 ■15 •6)
sin a = 0,919 253 33 117
cos a =
a = sin"i 0,919 253 33 180
= 66 ,8 ° cos a = 0,65
Ezaz eredmény helyes az első háromszög a = c o S“ ’ 0,65
esetén. Ahhoz, hogy a tompaszögű megoldást
ismegkapjuk, vonjuk ki az előbb kapott = 49,458 39813 = 49,5°
értéket 180°-ból:
180° - 66 .8 ° = 113,2° Most már számítható a háromszög területe:
Tehát lehetséges értékei 6 6 .8 ° és 11 3,2° 1 •12 ■15 •sin 49,458 398 13
Aszinusztuggvény* segítségével (Használjuk <i kerekítés nélküli értékei,
ellenőrizhetjük, hogy mindkét megoldás így cí végeredmény pontosabb lesz!)
helyes. Ha csak egy megoldásra van
szükséged, mindig a kisebb számot add meg = I •12 •15 •0,759 934 21 = 68,4 cm^
(aszámológép is automatikusan ezt írja ki)! Tehát a háromszög területe 68,4 cm^.
Internetes oldalak; Trigünumetriával kapcsolatos, hasznos webolclalakal lalálhalsz a www.usbornc-quk klinks.com címen.
63
7/22/2019
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK )- Képes szótár - Matematika
A trigonometrikus vagy szögfüggvények grafikonjai

A szinuszfüggvény vagy szinuszgörbe Az y = sin x függvény* grafikonja
A szinusz* függvény grafikonját* p függ y = sin X
vényeként ábrázoljuk. Ez olyan görbét
ad, melyet szinuszhullámnak nevezünk.
A függvény pontjai 360°-onként
ismétlődnek: ezt úgy mondjuk, hogy
a függvény periódusa 360°. A grafikon
segíthet megkeresni sin x értékét, ahol
X egy tetszőleges szög*.
PL: ahol x = 90°, y = 1,

tehát sin 90° = 1.
A koszinuszfüggvény vagy koszinuszgörbe
A koszinusz* függvény grafikonját* (3 Az y = cos x függvény grafikonja
függvényeként ábrázoljuk. A függvény
pontjai 360°-onként ismétlődnek: ezt úgy
mondjuk, hogy a függvény periódusa
360°. A koszinuszfüggvény nagyon
hasonlít a szinuszhullámhoz, csak
az X tengely mentén más a helyzete.
A grafikon segíthet megkeresni c:os x
értékét, ahí)l x egy tetszőleges szög*.
Pl.: ahol X = 180°, y = -1,
tehát cos 180° = -1.

A tangensfüggvény vagy tangensgörbe
Az y = tg x függvény grafikonja
A tangens* függvény grafikonját* p függ
vényeként ábrázoljuk. Ez nem folytonos y
y = tan X
függvény (szakadása van). A függvény
pontjai 180°-onként ismétlődnek: ezt úgy
mondjuk, hogy a függvény periódusa
180°. A függvény grafikonja ott szakad
meg, ahol tg nem értelmezhető. (A •60 -270
számológép tg 90°-ra error-t ír ki.) Ezel^
a helyeket szakadási helyeknek mondjuk.
A grafikon segíthet megkeresni tg x
értékét, ahol x egy tetszőleges szög*.
Pl.: ahol x = 45°, y = 1, tehát tg 45° = 1.
A grafikonok változása
2 sin X
A A
/=
A szinusz- és koszinuszgrafikonok vál
tozását* az okozhatja, ha a függvény y = s;n x
^
valamilyen csekély mértékben megvál
tozik. Az y = sin x grafikonjának alakja
'
lí\ J
megváltozhat y = a sin x és az y = cos
H \1 w
sin X \
X alakja is változik y = a cos x esetén
( ahol a egy nullától különböző valós
szám). Ezek a változások a függvény V\J
Az y = 2 sin x függvény maximális értéél
Azy = sin x függvény
„magasságát", más néven a függvény maximális értélbe 1. Az y = sin x függvény maximális ertéie
amplitúdóját módosítják. pedig í , és így tovább.
-( FORMÁK. TEREK É5 MÉRETEK )-
KÖRÖK
Akör olyan síkbeli zárt görbe, amelynek minden pontja
egyenlő távolságra van egy adott ponttól, amelyet a kör
középpontjának nevezünk. A kört körző* segítségével
rajzolhatjuk meg. A körnek vannak bizonyos jellemzői, A körvonal minden
melyek segítségével kiszámíthatjuk kerületét és területét*, pontja egyenlő
távolságra van
illetve egy henger*, kúp* vagy gömb* térfogatát. a középponttól.
A kör részei Körcikk

A körnek az a része,
A körvonal melyet egy körív és
Akör kerületének teljes két sugár határol. nagyobbik
hossza. Beszélhetünk egy kör körcikk

kisebbik és nagyobbik
körcikkéről. félkör/l^
Akörív
A körvonal egy rés ze . H a a
körvonalat két nem egyenlő Félkörlap / félkörlap \
részre osztjuk, e gy h o ss za b b Egy kör fele, melyet egy átmérő
és egy rövidebb ívet átmérő és egy félkörív
kapunk. határol.
'^ssâtío
Negyed körlap sugár

Egy kör negyed része,
Félkörív melyet két, egymásra sugár
Olyan körív, amely épp merőleges (90°) sugár és
akörvonal fele. egy negyed körív határol.
^é/kór
Negyedkörív Húr
Egy szakasz a kör húr
Olyan ív, amely a teljes
körvonal negyedrésze. kerületének két pontja
között. Az azonos
hosszúságú húrok egyenlő
távolságra vannak a kör
Sugár középpontjától. Ez egyben
Bármely szakasz, amely azt is jelenti, hogy ha két
akör középpontját és húr egyenlő távolságra van
kerületének egy pontját a kör középpontjától, akkor
(öti össze. A sugár az a két húr egyenlő hosszú.
átmérőfele. húr
Átmérő
Olyan szakasz, mely Körszelet kisebbik szelet
akörvonal két pontját A kört egy húrja két
iti össze, és áthalad a körszeletre osztja;
középponton. Az átmérő beszélhetünk a kisebbik,
asugár kétszerese. illetve a nagyobbik szeletről.
7/22/2019
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK ^ Képes szótár - Matematika
s z á m í t á s o k a k ó r o n b e l ü l
A körív hossza
P i { jő A körív mindkét végpontját kössük össze a
A Pi valójában arány*: a kör kerületének* kör középpontjával, és mérjük meg az általuk
és átmérőjének* hányadosa. Más szavakkal: bezárt szöget. A körív hossza úgy aránylik a ká
a kör megkerüléséhez szükséges távolságot teljes kerületéhez*, ahogy a középponti szög
osztjuk az átszelésekor megtett távolsággal. a teljes szöghöz (360°). (Egy teljes kör
A Pi irracionális szám*, melynek több megtételéhez tartozó középponti szög.)
trillió tizedesjegyét kiszámították már, de I _ a
a közelítő értéke 3,142 (3 tizedesjegyre) K ~ 360
vagy Görög betűvel szimbolizáljuk: k
Pi-t használjuk a körök területének és ahol /a körív hossza,
kerületének kiszámításakor, illetve a K a kör kerülete és a
hengerek, kúpok* vagy gömbök* a középponti szög.
térfogatának meghatározásakor. Ez azt jelenti:
Ezt a gombot használd a
■K
71 számológépeden, ha a Pi értékével
akarsz számolni.
360
Például az AB körív
A számológépek a Pi értékét több tizedes pontossággal is kiszámítása:
kiírják, p l.:3,141592654, ami sokkal pontosabb
számításokat tesz lehetővé (a kiírt számjegyek száma .K
számológéptől függ). 360
A kör kerülete
Szorozzuk meg a kör átmérőjét Tt-vel. A kerület

számítás képlete:
Kerület = Kd vagy 2nr A kör területe
A körnek van egy sugara*
Ahol r a kör sugara, d az átmérője. (r) és egy kerülete* (2;r/-).
Ha felszeleteljük a kört, és
a lenti ábra alapján össze
Ennek a körnek
illesztjük a körcikkeket,
a kerülete:
akkor téglalapszerű
2-n-5
alakzatot kapunk, melynek
=
= 231,42
-3.142
cm-5 területe az Kr- r képlet
alapján Kr^.
Ha a kör kerülete ismert, kiszámíthatjuk

sugarának vagy átmérőjének hosszát
a következő képlet segítségével:
kerület
r=
2n így a következőkben a kör területét ennek
a képletnek a segítségével számítjuk:
Például ennek a körnek a kerülete 26 cm,
sugara: terület = Kr^
26 Például ennek a
2-n körnek a területe:
_ 26 7T•42
6,283... = ;;r •16
= 4,14 cm
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika K= 26 cm = 50,3 cm 2 67/129
-( F O R M Á K . T E R E K ÉS M É R E T E K )-
Körcikk területe A henger palástja

A körcikk* területe úgy A téglalap hosszúsága megegyezik a kör
[íönyjik a kör te rü leté h e z, kerületével*, így a palást területe;
ahogy a középponti szöge terület = l m -m vagy Im m
13 teljes szöghöz (360°). ahol megközelítőleg 3,142.
körcikk területe = Például a hasáb palástja;

360
2 ■n ■6 ■15 - 565 cm2
a középponti szög.
75 cm
Például a jelölt
körcikk területe:
360
= •n ■8^
360 A henger felszíne
= iíü . ;r ■64
360
Adjuk össze a henger palástját* alkotó
téglalap területét és a két alapkör területét.
= 58,6 cm2 (kerekítve) (A kör területének kiszámításához használd
a nr^ képletet!*)
Például a henger felszínének* kiszámítása

a következő;
Henger
A henger egy k ö r a la p ú palást területe;
hasáb*. A henger 2 •71■6 •15
hálója* azt m u ta tja , = 565,486 cm2
hogy a felszíne* egy
téglalapból* és két a körök területe;
75 cm
tórből áll. magassag 2 •t: ■62
(m) = 226,194 cm2
a henger felszíne;
565,486 + 226,194
-=792
= 791,68
cm 2 (kerekítve)
A henger térfogata
Szorozzuk meg az alapkör területét*
a henger magasságával;
térfogat = Tcr^ ■m vagy
Például, a henger térfogata*;

;r- 62 . 15
A téglalap szélessége = ;r- 36 •15
a henger magassága, a = 1696 cm^ (kerekítve)
hosszúsága pedig a henger
alapkörének kerülete*.
7/22/2019 FORMÁK. TEREK E5 MERETEK Képes szótár - Matematika
Kúpok A kúp felszíne

Adjuk össze az alapkör területét* és a palástolj
A kúp olyan gúla*, A kör területének kiszámítására az nr'^, a
melynek az alapja kör. I la palástra a nar képletet használjuk, ahol ráz
felvágnánk a jobb oldali alapkör sugara, a a kúp alkotója.
kúpot a rózsaszín vonal
mentén (neve alkotó), Például, az előző kúp felszínének kiszámítása:
és kiterítenénk, azt Palást:
tapasztalnánk, hogy a ;r ■4 •10
palástja* körcikk* alakú. = 125,66 cm 2
a kör területe:
A kúp alapja egy r sugarú*
kör. ;r-16
= 50,26 cm2
a teljes felszín
125,66 + 50,26
= 176 cm^ (kerekítve)
A kúp kiterített palástji

egy I sugarú körcikk. A kúp térfogata
Egy gúla* térfogata* harmadakkora, minta
vele azonos alapterületű és azonos magassági
A kúp palástja hasáb* térfogata. Ezért a kúp térfogata is
A körcikk ívhossza 2r, mivel az épp a kúp harmadakkora, mint a vele azonos
alapkörének
A nagyobb körkerületével egyenlő (kisebb
sugara* (melynek része a kör).
palást) alapterületűígyésaazonos
térfogata, magasságú* henger
kúp térfogata:
a kúp alkotója (d), így annak kerülete 2a.
A körcikk ívhossza úgy aránylik a nagyobb térfogat =
kör kerületéhez, mint melyet
2c\n ahol m a magasság.
egyszerűsítve az —arányt kapjuk. A körcikk
cJ Például ennek a kúpnak
a térfogata:
területét úgy kapjuk meg, ha a kör területét
megszorozzuk ezzel az aránnyal. 1 •7T•4^ 8
3
A körcikk területének kiszámítása: = 13 •;r •16 •8

= 134 cm^ (kerekítve)
cl n
ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az Ha a sugár és az alkotó adott, akkor
alapkör sugarának és a kúp alkotójának a magasságot a Pitagorasz-tétel* segítségév^
tudjuk kiszámítani. Például, számítsuk ki
szorzatát még meg kell szorozni
Tü-vel. Tehát a palást területe: a kúp magasságát, ha alapkörének
sugara 3 cm, alkotója 7 cm:
palást = arn
cl2 + b^ =
Például ennek a kúpnak c?2 + 32 = 72
a palástja: 70 cm <72 + 9 = 49
<j2= 40
;r -4 • 10 a - 6,32455532
= ;r-40
= 126 cni'^ (kerekítve) Tehát a kúp térfogata:
l - ; r - 3 2 . 6,324 555 32
3 69/129
= 59,6 cm^ (kerekítve)
Gömbök
Ellipszis
Agömb egy tökéletesen Az ellipszis zárt, szimmetrikus* görbe
!kerektest. A gömb olyan, mint egy összenyomott vagy
felszínének minden kinyújtott kör. Bármely húrja*, mely
pontja egyenlő
távolságra van átmegy a középpontján, az ellipszis
átmérője*. Két olyan átmérője van,
agömb amely egyben szimmetriatengely* is.
középpontjától. A hosszabbik átmérőt nagytengelynek,
A gömbön bármely P pont egyenlő
távolságra van a középponttól (O). a kisebbik átmérőt kistengelynek hívjuk.
Ez a távolság a gömb sugara (r).
A gömb fe lsz ín e
Szorozzuk m eg az r su g a r ú * k ö r te r ü le té t*
nagytengely
4-gyel.
felszín = 4nr^ kistengely
ahoi ra sugár.
Például, ennek a Az ellipszisnek két szimmetriatengelye

van, a nagytengely és a kistengely.
gömbnek a felszíne*:
Annak a szakasznak* a hosszát, mely a
4 ■;r ■4‘
középponttól a nagytengely végpontjáig
tart, az ellipszis fél nagytengelyének
= 201 cm- (kerekítve) mondjuk, a középponttól a kistengely
végpontjáig tartó szakasz hosszát pedig
fél kistengelynek mondjuk. Ezek
A gömb térfogata segítségével tudjuk az ellipszis területét*
Használjuk a következő képletet: kiszámítani:
Térfogat =
I ra g öm b f ő k ö r é n e k * s u g a r a ,
'' il, a gömb térfogata*:
l
= j ■;r • 64
A féltengelyekre az ellipszis területének
= 268 cm2 (kerekítve) kiszámításához van szükségünk.
Az ellipszis területének kiszámítása:

Terület = n ab
Ahol a a fél nagytengely, b a fél
kistengely hossza.
Félgömb
Egygömbnek a fele. A félgömb térfogata* Például, az ellipszis
felea vele azonos sugarú* gömb területe:
térfogatának,
ag a felszíne
ömb felszínének pluszfele ;r-4,5 -3
= 42,4 cm2 (kerekítve)
hozzá kell adni a gömb
főkörének területét*.
A félgömb
egy gömb fele.
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK )-
SZÖGEK A KÖRBEN
Mivel a körnek nincsenek csúcsai*, A szögek tulajdonságai
így szögei sem lehetnek. Azonban
a kör bizonyos pontjaiból kiinduló Az alább felsorolt tulajdonságok
szögeknek nagyon jellegzetes tulaj mindegyike a kerületi és középponti
szögekre vonatkozik.
donságaik vannak.
Kerületi és középponti
Szögek elnevezése
szögek kapcsolata
Egy szöget elnevezhetünk a szárai* találko
Ugyanazon húrhoz*
zási pontja segítségével. Például egy három
vagy ívhez* tartozó
szögnél beszélhetünk az A csúcsnál*
középponti szög mindig
lévő szögről, amit úgy is jelölhetünk,
kétszer akkora, mint
hogy BAC< vagy CAB<, a B
a hozzá tartozó
csúcsnál lévő szöget ABC<
vagy CBA< és a C csúcsnál kerületi szög*. AOB< = 2 ■APB<
lévő szöget ACB<
vagy BCA<. Kerületi szögek
(Ezeket a jelöléseket ritkán
Egyenlő húrokhoz*, illetve
használjuk, leggyakrab ívekhez* egyenlő kerületi
ban görög betűkkel szögek* tartoznak.
jelöljük őket: a, fi, y.)
Kerületi és középponti szögek Ha XY ív = AB ív,

akkor XZY< = ACB<
Ha egy kör egyik húrjának
vagy ívének* végpontjait
összekötjük a kör közép Ugyanazon húrhoz, illetve
ívhez tartozó kerületi szögek
pontjával, a keletkező Ugyanazon húrhoz*, illetve
kisebbik szelei
(rózsaszín)
szöget középponti ívhez* tarozó kerületi
szögnek nevezzük. szögek egyenlők, ha ^
Ha egy kör egyik húrjának ugyanazon körszeletbe*
vagy ívének végpontjait esnek.
összekötjük a kör kerüle
APB4. az AB húrhoz
tének valamely pontjával, vagy AB ívhez tartozó
Ez az ábra azt mutatja, hogy az
a keletkező szöget kerületi kerületi szög. APB<, AQB< és ARB< ugyanazon
húrhoz tartozó kerületi szögek,
szögnek nevezzük. és mindegyikük a nagyobbik
körszeletben van.
APB< = AQB< = ARB< nagyobbik Q
A húr felezőmerőlegese szelet (sárga)
Olyan egyenes, mely átmegy a húr felezőpont
Egy félkör szögei
ján*, és merőleges* a húrra*. A húr felező
Azok a középponti szögek, amelyekhez tartozó
merőlegese mindig átmegy
körív félkör*, 180°-osak.
a kör középpontján (O).
Ebből az is következik, hogy a hozzájuk
Az a sugár*, mely
kerületi szögek 90°-osak, mivel a középponti
átmegy egy húr
szöget kell megfelezni, (lásd fent).
felezőpontján,
merőleges (90°) a húrra. Ez azt jelenti,
átmérő* hogy bármely
kél végpontját
Ha összekötjük az O és
összekötve a kerület egy
A, illetve az O és B
másik pontjával,
pontokat, a felezőme Az OC felezőmerőleges derékszöget* kapunk.
rőleges két egybevágó* M pontban metszi
(Ez Thalész tétele)
derékszögű háromszöget” az AB húrt. Az OMA<
és az OMB< mindegyike
hoz létre.
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika AOB< = 180° 71/129
derékszög.
APB< = AQB< = ARB< = 90 °
É rin tő k
Húrnégyszögek
[Azt azegyenest, mely
[egyetlen érintési pontban Olyan négyszög*,
álkozik egy görbével, melynek minden
csúcsa*
[érintőnek egyenes 4
[Amikor egynevezzük. ugyanazon kör
érintegy kört, azt a kör kerületén* van.
[érintőjének mondjuk, A húrnégyszögek
ésfontos tUIaj - ab a kör érintője, szögeinek fontos
P az érintési pont tulajdonságaik vannak.
dwiságokkal húrnégyszög
ifendelkezik.
A húrnégyszögek első tulajdonsága
Elsőtulajdonság A húrnégyszög szemközti szögei kiegészítő
Akör érintője mindig merőleges szögek, vagyis összegük 180°.
ísazérintési
ugárra*. pontba húzott Egy kör középponti szöge mindig kétszer
iáfékszóg* o tt
akkora, mint az ugyanazon húrhoz* tartozó
Wkezik, aho l az kerületi szög (lásci középponti szögek, 70.
Iéiitóésasugár
mozik.
oldal).
Ez azt jelenti, hogy a lenti ábrán a
középponti szögeket jelölhetjük 2a -val és
Második tulajdonság 2[3 -val.
Akörhöz egy külső pontból húzott
érintőszakaszok hossza egyenlő. 2a és 2 p szög összege
360°, mivel együtt
ÁS
egy teljes szöget*
0intőszokasz tesznek ki, így a és [3
hossza szögek, amelyek tele
tgfenlő AC
^tőszokasz akkorák, 180°-ra
hosszával. egészítik ki egymást.
2n + 2/3 = 3 6 0 “
OAB4 = OAC<
a +fi= 180°
A húrnégyszögek második tulajdonsága

Afenti ábra azt is megmutatja, hogy AC Egy külső szög mindig egyenlő a szemközti
szögfelezője a BAC< -nek, így BAO< és belső szöggel.
OAC< egyenlő.
Az ábra alapján:
Érintőszárú kerületi szög
Olyan szög, amelynek szárai egy érintő és az A a szög 180° - a szöggel egyenlő, mivel
érintési pontból induló húr*. Ez a szög egyenlő a két szög együtt egyenesszög.
ahúrmásik oldalán lévő körszeletben fekvő
kerületi szögekkel. to szög egyenlő
180° - a-val,
mivel egy
húrnégyszögben
szemközti szögek.
a másik körszeiet (sárga)
Eljből következik,
/(gPC< az AB érintő és a PC húr hogy ip és (X) egyenlők. if = 180“ — tt
iözötl keletkezett a P pontban. (I) = 180° — a
PDC<a http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika
húr másik oldalán if = 10 72/129
mn, ígyBPC< = PDC<.
7/22/2019
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉR ETEK )- Képes szótár - Matematika
MERTEKEGYSEGEK
fzüTstü Tvá ntórSak , „Birodalm i" mértékegységek
Hosszúság egységek Rövidítés egyenlő
mennyiségek mértékének
Hüvelyk ff
meghatározására, és hogy Láb ' 12 hüvelyk
pontosan megosszuk ezeket az Yard yd 3 láb
információkat másokkal. Hogy Mérföld 1760 yard
biztosak lehessünk abban,
hogy mindenki ugyanazt Tömegegységek Rövidítés egyenlő
Uncia oz
a mennyiséget érti, egységes Font Ib 16 uncia
mértékegységeket szükséges Stone st 14 font
használni. Két elterjedt Hundredweight cwt 8 stone
mértékegység rendszer van: Tonna 20 hundredweight
a „birodalmi" és a metrikus. Térfogategységek Rövidítés egyenlő
Folyékony uncia fl.oz
A „birodalmi" rendszer Pint pt 20 tbiyékony uncia
Ezt e rendszert leginkább Angliában Gallon gal 8 pint
használják, de több, angol
anyanyelvű országban is honos,
ideértve az USA-t is. Néhány Metrikus egységek
országban ezt a mértékrendszert
Hosszúságegységek Rövidítés egyenlő
már részben vagy teljesen
Milliméter mm
felváltotta a metrikus rendszer. Centiméter cm 10 milliméter
Méter m 100 centiméter
A metrikus rendszer
Kilométer km 1000 méter
Tízes alapú mértékegységrendszer*,
a világ legtöbb országában ezt Tömegegységek Rövidítés egyenlő
használják. A metrikus számítások Milligramm mg
a tízeseken, százasokon, ezreseken Gramm 8 1000 milligramm
alapulnak, mert ez sokkal Kilogramm kg 1000 gramm
egyértelműbb, könnyebb. Tonna t 1000 kilogramm
Hosszúság
Két pont közötti távolság. Ű rmértékegységek Rövidítés egyenlő
Milliliter ml
Tömeg Centiliter cl 100 milliliter
Annak az anyagnak a mennyisége, Liter 1 1000 milliliter
amiből egy tárgy készült. A tömeg
nem ugyanaz, mint a súly, mely az a
gravitációs erő, ami a tárgyra hat. A „Birodalmi" egységek Metrikus egységek
súly változhat, például ugyanannak 1 láb — 30 centiméter
a testnek a súlya a Holdon kisebb,
5 mérföld ~ 8 kilométer
mint a Földön (a Holdon kisebb a
gravitáció), de a tömegük mindenhol 2,2 font = 1 kilogramm
ugyanakkora. 1,75 pint « 1 liter
1 gallon =» 4,5 liter
Térfogat
Egy tárgy vagy tartály befogadó- azt jelenti, hogy „megközelítőleg egyenlő"
képessége.
*lrány 53; tízes számrendszer 19; képlet 75; grafikon (egyenes) 110;
-( FORMÁK. TEREK ÉS MÉRETEK )-
A mozgás mértékegységei Út-idő-grafikon

A grafikon* mulatja a sebességet, pontról
Sebesség pontra ábrázolva a megtett utal az idő
Időegység alatt történő elmozdulás. A függvényében.
sebességet megadhatjuk kilométer/ óra (km/h) Az egyenletes mozgás
vagy méter / szekundum (m/s) egységekben. sebességének képe egy
Asebesség képlete*: út-idő-grafikonon:

origón átmenő ^
, , távolság egyenes. ^ 5
sebesseg =
Ez a grafikon azt ^
mutatja, hogy az
Például, ha egy autó a 180 km-es utat egyenletesen mozgó
egyenletes sebességgel 3 óra alatt tesz meg, test sebessége 0,5 m/s
(összes út/összes idő)
akkor sebessége 60 km/h 0-^).
Az út-idő- 10
Ha az autó az első órában 70 km-t tesz meg, grafikonon a
a következő két órában pedig 55 km-t halad vízszintes* egyenes
egy álló testet jelez.
r
óránként, akkor ugyanúgy 180 km-t tesz meg
ugyanannyi idő alatt (3 óra), mintha végig 60 Ez a grafikon azt
km/h lett volna a sebessége. Az összesen mutatja, hogy
a testnek nincs
megtett út és az eltelt idő hányadosát sebessége, vagyis 5 10 15
átlagsebességnek hívjuk. nem mozog. idő (s)
Az átlagsebesség kiszámításának képlete:

Pillanatnyi sebesség
összes út
átlagsebesség = Adott idő alatti elmozdulás mértéke. A pilla
összes Idő natnyi sebesség vektor*mennyiség. A sebes
A sebességre adott képlet használható akár séghez hasonlóan, a mértékegysége km/h
távolság, akár idő számítására is. vagy m/s. Fontos, hogy mindig meg kell adni
a mozgás irányát. Például, egy kisrepülőgép
távolság = sebesség •idő pillanatnyi sebessége lehet 110 km/h 50°-os
irányban*.
sebesség Gyorsulás
A lenti háromszög-elrendezés segíthet A sebességváltozás mértéke. A gyorsulás
a képlet felidézésében. A háromszögben s vektor*mennyiség. A mértékegysége
a megtett út, v a sebesség és t az eltelt idő. méter / szekundum négyzet, röviden m/s^.
Ha a képlet segítségével akarunk
A gyorsulás kiszámításának képlete:
távolságot számolni, takarjuk le
a rácsban s -t, és marad
^ a képlet: v ■t. sebességváltozás
gyorsulás -------- ^ ------
Ha a sebességet keressük, takarjuk
le V - t, és marad a képlet: s : t. Például, ha egy vonat 6 m/s-os sebességről 3 s
Ha az időt keressük, takarjuk le alatt gyorsul fel 12 m/s-os sebességre, akkor a
t- t, és marad a képlet: s : v. gyorsulása:
Összetett mennyiség 12f ^ = | = 2n,/s2

Olyan mértékegység, amely egynél többféle
egységet tartalmaz. Például a sebesség ösz- Tehát a vonat gyorsulása az elmozdulás
szetett (származtatott) mennyiség, hiszen a
távolság és az idő egységeiből tevődik össze. irányában: 2 m/s^.
Egy másik ilyen származtatott mennyiség a
sűrűség, ami a tömeg és térfogat egységeiből Lassulás
áll. Negatív gyorsulás, amikor a test egyre
(A sűrűségről az 59. oldalon olvashatsz bővebben.) lassabban halad.
Internetes oldalak; Mértékegységekkel kapcsolatos, hasznos woboldalakat találhatsz a www.uslxirne-quicklinks.com címen.

73 74/129
7/22/2019
FORMÁK. TEREK ES MERETEK Képes szótár - Matematika
ID Ő
Egy nap az az idő, amely alatt a Föld nz ■Dn
egyszer körbefordul a saját tengelye I o ■c u
körül. Ezt a periódust 24 órára
A digitális órák gyakran használnak
osztották,
egységekreamit
lehettovábbi kisebb
bontani: perc és 24 órás rendszert. Ez a kijelző
délután 4.20-at mutat.
másodperc. Ezeket az egységeket
használjuk, ha az időről beszélünk.
Perc (min) 24 órás órák
60 perc van egy órában. A 24 órás rendszerben való számolás esetén
nincs szükség a de., du. jelölésekre, mert
Másodperc (sec vagy s) a számok 0-23 órát mutatnak. Az egyjegyű
60 másodpere 1 perc. A másodperc a órák elé kiírnak egy 0-t, pl.: 01, 02, ...
legkisebb egységegy
megközelítőleg hagyományos
szívverésnyiórán. Ez
idő, vagy Előfordul, hogy
számjeggyel írjaale24azórás
időt,rendszer négy
nem használva
másképp, mialatt kimondanád a szót: pontot az órák és percek között. Például,
„hippopotamusz". délután 2 óra után 20 perccel: 1420. (Mi
nem!)
Millimásodperc (Mi nem használjuk) A lenti táblázat azt mutatja, hogy írjuk a
A másodperc ezredrésze. Nagyon nagy 12 órás rendszerben megadott időpontokat
sebességek* esetén használják ezt a 24 órás rendszerben.
mértékegységet, például a számítógépek
információtovábbításának idejére. 12 órás írásmód 24 órás írásmód
12 órás órák éjjel 12.00 00:00 óra

Az órák általában két 12 órás részre osztják de. 1.00 01:00 óra
a napot. de. 2.00 02:00 óra
de. 3.00 03:00 óra
Az első csoportba tartozik az éjféltől (éjjel de. 4.00 04:00 óra
12-től) délig (déli 12-ig) tartó időszak, erre de. 5.00 05:00 óra
mondjuk, hogy délelőtt (de). A második de. 6.00 06:00 óra
csoportba tartozó időtartam: déltől éjfélig, de. 7.00 07:00 óra
azaz délután (du). de. 8.00 08:00 óra
de. 9.00 09:00 óra
A perceket általában egy ponttal választjuk el de. 10.00 10:00 óra
az óráktól. Például, ha 6 óra múlt 15 perccel, de. 11.00 11:00 óra
azt úgy írhatjuk, hogy 6.15. A pont itt nem déli 12.00 12:00 óra
tizedespont, az idő számításakor nem du. 1.00 13:00 óra
használjuk a tízes alapú rendszert. du. 2.00 14:00 óra
du. 3.00 15:00 óra
du. 4.00 16:00 óra
du. 5.00 17:00 óra
du. 6.00 18:00 óra
du. 7.00 19:00 óra
du. 8.00 20:00 óra
du. 9.00 21:00 óra
du. 10.00 22:00 óra
du. 11.00 23:00 óra
Délelőtt 10.20 Éjjel 10.20
74 ♦Háromszög területe 56; tizedes, tizedes [)ont 19; index 21; magasság 56 (háromszög területe); sebesség 73.
-í ALGEBRA \
ALGEBRA
Az algebra a matematikának az az ága, amikor
betűk és szimbólumok segítségével mutatjuk meg
a számokat és a köztük lévő kapcsolatokat.
Az ábécé elején álló betűket általában az ismert
mennyiségek jelölésére, az ábécé végén álló Az algebrában kisbetűket és
betűket az ismeretlen mennyiségek jelölésére szimbólumokat használunk
ismeretlen mennyiségek közti
használjuk. összefüggések kifejezésére.
Algebrai kifejezés Függő változó

A matematikai állításokat algebrai alakban Olyan változó, amelynek kiszámításához más
szoktuk megadni. Egy kifejezés tartalmazhatja változók kellenek. Például, a háromszög*
betűk és számok bármely kombinációját, és területe függ az alaptól és a hozzá tarozó
gyakran szerepelnek
összeadás, műveleti
kivonás, osztás vagyjelek is, mint
szorzás jele.az magasságtól*,
A így a terület
háromszög alapja függő változó.
és magassága nem függ
Pl.:7x-4, 14 + ( y - 2), 12z semmitől, ezeket független változóknak hívjuk.
Ha egy algebrai kifejezés két vagy több Konstans

tagot is tartalmaz, polinomnak nevezzük. Egy olyan szám, melynek értéke nem változik.
Amennyiben az algebrai kifejezésben két Például az y = 2x + 4 kifejezésben a 4
tag szerepel, kéttagú kifejezésnek hívjuk. konstans.
Pl.:2x+ y. Ha három tagból áll, háromtagú
algebrai kifejezésről beszélhetünk. Együttható
Pl.; 3x + y - xy. Egy konstans, ami a változó előtt áll egy
kifejezésben. Például a 3x + 4y kifejezésben
Algebrai azonosság X együtthatója 3, y együtthatója 4.
Az a matematikai állítás, melyben két
algebrai kifejezés egyenlő a változó értékétől Ismeretlen együtthatók jelölésére általában az
függetlenül. Az azonosságot jelölő szimbólum: ábécé első néhány betűjét használjuk: a, b, c.
PL; X + X = 2x. Pl.: ax + b = y
Képlet Tagok
Olyan általános érvényű szabály, amit algebrai Az algebrai kifejezésekben „+" vagy
kifejezés segítségével írunk le. Ilyen például, műveleti jellel elválasztott részek. Egy algebrai
amikor a háromszög területének kiszámítását tag lehet egy ismeretlen, egy konstans vagy
írjuk tel: ezek kombinációja. Például: 2 + 3y+5x-1
Terület = - am kifejezésben a 2: konstans, a 3y változó és
2 együtthatója, 5x szintén változó és
Ahol a az alap, m pedig a magasság. együtthatója, és az 1 megint csak konstans.
Változó Azokat a tagokat, melyek ugyanazon

Egy ismeretlen szám vagy mennyiség ismeretleneket tartalmazzák ugyanazon a
jelölésére használt betű. A változót hatványon*, egynemű kifejezéseknek mondjuk,
leggyakrabban x-szel jelöljük, bár más betűk és összevonhatjuk őket. Azokat a tagokat,
is előfordulnak, az általuk jelölt mennyiség amelyek különböző betűket vagy azok
kezdőbetűjével, pl.: m = magasság, kombinációját

tagoknak tartalmazzák,
nevezzük, ezek nemnem egynemű
vonhatók össze.
k= kerület, t= terület, stb. Néha a változók
értékei sorozatot alkotnak, például; ha y = 2x, Például yx és xy egynemű, tehát összevonható
azt jelenti, hogy amikor y =1, akkor x =1, ha 2xy formában, de 3yés y^ nem egynemű, így
y=2, akkor x =1 és így tovább. nem vonható össze.
Internetes oldalak: Általános algeb ravjl kapcsol.itos, hasznos webüldalakat találhals,' a www.usborne-CfuickUnks.com címen.
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 75 76/129
7/22/2019
ALGEBRA Képes szótár - Matematika
A Z ALGEBR A ALAPJAI
A számokkal kapcsolatos általános szabályokkal is az
algebra foglalkozik. A 76-78. oldalon a legfontosabb
szabályokat találod, amelyeket érdemes megtanulni.
Hasznos információkat tartalmaznak arról, hogyan
lehet különböző módszerekkel algebrai
kifejezésekkel* bánni. Az algebrai kifejezéseket többféle alakban
is írhatjuk, mégis ugyanazt jeler}tik.
A számok és az algebra szabályai Szorzás

A szorzást* az algebrában rendszerint
Zárójelek műveleti jel nélkül írjuk.
Zárójelei akkor használunk, ha különböző PL; c i - b - c helyett ci6c.
algebrai tagokat akarunk csoportosítani. Ha egy
tag közvetlenül a zárójel előtt áll, azt jelenti, A szorzás kommutatív művelet, vagyis
hogy vele meg kell szorozni a zárójelben lévő abc
PL: = bca5 -=3bac
-x==3cab = cba.
- 5 -x= ... = 15x
összes tagot. Például 6x- 6y úgy is írható,
hogy 6(x- y).
Előjeles számok
Hatványozás Egy negatív tagot* hozzáadni valamihez
A jobb felső indexbe* kerülő szám azt mutatja, ugyanaz, mint kivonni a pozitív tagot.
hogy hányszor kell az alapot összeszorozni PL: 2x + (—x) = 2x - X = X
önmagával, hogy hány tényező kerül a
szorzatba. Pl.: azt jelenti, hogy x •x. A Egy negatív tagot kivonni ugyanaz, mint
negatív szám a kitevőben az eredeti hatvány hozzáadni a pozitív megfelelőjét.
PL: 2x- ( - X ) = 2x+x= 3x
reciprokát jelenti, vagyis x'^ = i .
Az azonos alapú hatványokat* Azonos előjelű kifejezések osztása vagy
összeszorozhatjuk a kitevők összeadásával, szorzása során mindig pozitív eredményt
vagy oszthatjuk őket a kitevők kivonásával. kapunk.
PL: 4-3y^My
. gm ^ ^n+m d'’ : a'” = -4 •-3k= 12y
Az azonos alapú, de különböző kitevőjű és ^by \4y —4
kifejezéseket nem lehet összeadni vagy kivonni —16y : —4y —4
a fentihez hasonló módon, mivel nem
egyneműek*. Ellentétes előjelű kifejezések osztásakor vagy
A hatványozás többi szabálya is jól szorzásakor az eredmény mindig negatív lesz.
alkalmazható. Ezeket itt lent összesítjük, de PL: 4--3y=-My
részletesebben megtalálod őket a 22. oldalon. és —16y :4y= -4
a' = a Műveleti sorrend (lásd a 22. oldalon)

Olyan kifejezésekben, ahol vegyesen
IJ = 1 szerepelnek műveletek, nem mindegy,
hogy milyen sorrendben végezzük el őket.
.r = 1
Kövesd a következő szabályt:
Zárójelek
Hatványozás*
(c? •/?)" = a" •/j" Osztás
/i-V” _ m
Szorzás
b ~ 6'” Összeadás
\ / Kivonás
m n/--
a'’ = Va'” Tanuljunk megint egy „értelmetlen" kifejezést: ZáHO SzÖlűk.
76 *Terület 55; háromszög területe 56; egyszerűsítés 17 (egyenlő törtek); a szorzás kommutativitása 15; kifejezés (algebrai) 75; képlet 75;j
-( ALGEBRA '\ -
Algebrai törtek
Egyenlő törtek* esetén a törtek számlálóját Egyszerűbb alak
(fent lévő érték) és nevezőjét (lenti érték)
megszorozhatjuk vagy eloszthatjuk Az algebrai kifejezésekben* a tagok egyesí
ugyanazzal a számmal, tését egyszerűbb alakra hozásnak nevezzük.
p, ^ ^ ^ ^ ^ Az összeadást és kivonást tartalmazó
"9 ” 18 “ 3 “ 3y ~ 3x kifejezésekben az egynemű tagok*
összevonásával tudjuk egyszerűbb alakra
Az algebrai törteket ugyanúgy összeadhatjuk
hozni a kifejezést. Például:
vagy kivonhatjuk, mint a normál törteket,
3x + 6y + 2y - X
megkeresve a közös nevezőt. (Az algebrai
egyesítsük az x-es tagokat:
kifejezések közös nevezői mindig
(3x - x) + 6y + 2y = 2x + 6y + 2y
egyneműek*.)
egyesítsük az y-os tagokat:
2-2 ^ 7_
’l.: — + - = — + 2x + (6y + 2y) = 2x + 8y
2x X 2x 2x
Ha egy szorzat tartalmaz algebrai törteket, A szorzást tartalmazó algebrai kifejezések
augyanúgy
számlálót járunk el, vagyisnevezőt
a számlálóval, meg kella szorozni ben egyszerűen
tényezőket. csakírjuk
Például szorozzuk össze a az
egyszerűbben
nevezővel, majd egyszerűsítjük* a kapott 5a •3b kifejezést, először a teljes alakját:
törtet, hogy a legegyszerűbb alakhoz jussunk. = 5 •a •3 •6
a számok összeszorzása (5 •3):
3a = ^5■a -b
PL:
4 a betűk összeszorzása (a •b):
Az algebrai törtek osztása úgy a = ^5ab
legegyszerűbb, ha vesszük a második Az osztást tartalmazó kifejezést az
tört (osztó) reciprokát*, és összeszorozzuk egyszerűsítés szabálya alapján tudjuk
aszámlálókat és a nevezőket, majd egyszerűbb alakra hozni.
a fenti módon egyszerűsítünk. Például a 8pq^ : 4q kifejezés egyszerűsíté
séhez írjuk át tört alakba, majd
P l.^
.A - ^ _2 egyszerűsítsük;
■
■4 ■2 “ 4 ’ X iJir- p q ■q ^ ,
Af-Jr: “
Ha olyan törteket akarunk összevonni,
melyek számlálójában és/vagy nevezőjében
Behelyettesítés egynél több tag szerepel, érdemes ezeket
Amikor az algebrai kifejezésben* szereplő zárójelbe tenni. Például;
betűket konkrét számértékkel helyettesítjük, É. + ^
behelyettesítésről beszélünk. 3 2
Behelyettesítünk akkor is, amikor különböző
alakzatok, testek jellemzőit számoljuk ki - Tegyük a számlálót zárójelbe: _ a ^ (cJ-1)
úgy mint terület* vagy térfogat* - egy képlet 3 2
segítségével. Keressünk közös nevezőt:
_ 2a 1 3(c? - 1)
Például egy háromszög területének 6 6
kiszámítása: .. 2a ^ (3a- 3)
Szorozzuk be a zárójelet:
Terület = i am 6 6
írjuk az egészet egy közös törtbe: 2c? + 3a - 3
Ahol a jelenti az alapot és m a magasságot.
Hogy megkapjuk egy 8 cm alaphosszúságú 6
és 7 cm magasságú háromszög területét, Vonjunk össze az egyneműeket: 5c? - 3
ezeket az adatokat be kell helyettesíteni 6
a képletbe:
Terület = 1 •8 •7 = 1 •56 = 28 cm^.
2 2
Internetes oldalak; Általános algebraval kapcsol.ilos, lidsznos woholclalakal találh.lts? d wwvi^.ushome-quicklink^.t om címen.
77
7/22/2019
-( ALGEBRA Képes szótár - Matematika
Zárójel felbontása Másodfokú kifejezések szorzattá alakítása

A másodfokú kifejezések (tartalmaznak egy
Azokban a kifejezésekben*, ahol zárójelek is négyzetes tagot) szorzattá alakítása már két
szerepelnek, összevonás előtt fel kell bontani zárójelet igényel. Például írjuk szorzat
a zárójeleket. Ehhez a zárójel előtti számmal alakjában:
be kell szorozni a zárójelben szereplő minden + 4p - 12
tagot*. Keressünk olyan számpárt, melynek szorzata
PL: 2(x -5y) + 5(x + 3y) -1 2, összege pedig 4.
= 2x--\0y+ 5x+15y (p - 2) (p + 6)
Most már összevonhatjuk az egynemű Ez a felbontás helyes, mivel
tagokat: -2 •6 = -12 és -2 + 6 = 4
2x - 1Oy + 5x + ) 5y = 7x + 5y és (p •p) + (p •6) + (-2 •p) + (-2 •6)
= + 6p - 2p - 12 = p2 + 4p - 12
Ha egy kifejezésben két zárójeles tényezőt
kell összeszorozni, szorozzuk meg az egyik Két négyzetszám különbsége
zárójel minden tagját a másik zárójel minden Olyan kéttagú* kifejezés, melynek mindkét
tagjával. tagja egy-egy négyzetszám (az ő különbségüket
PL: (2x+ y) ■(5 x-2y) keressük). Például, az x2 - y 2 kifejezés két
= (2x •5x) + (2x •-2y) + {y ■5x) + (y ■-2y) négyzet különbsége, melynek szorzatalakja:
= 10x2 - Sxy- 2)/2 (x + y)(x- y).
A kifejezés még egyszerűbben írható:
10x2 _ 4xy + 5xy - 2y^ í¥ldául, ha az x2 - 36 kifejezést akarjuk
= 10x2 + xy- y^ tényezőkre bontani, írjunk fel két zárójelet.
Ugyanez az eljárás zárójeles kifejezések Mindkét zárójelben az első tag* x lesz
négyzetre emelésekor: (mivel a négyzete x2).
PL: (x + c?)2 = (x + c})(x + £?) (x )(x )
=
= x2
x2 + 2xc7++xa + c?2
+ xa A zárójelek
negatív második tagjai
négyzetgyökei a 36 pozitív és
lesznek:
(ne feledjük, hogy ax és xa tag egynemű) (x + 6)(x - 6)
és (x - c?)2 = (x - a) (x - a) Ellenőrizzük le a zárójelek felbontásával:
= x2 - x<3- xa + c?2
= x2 - 2xa + cí2
Ezt a két kifejezést érdemes megjegyezni
mind négyzetes, mind összeg formában:
(x + a)2 = x2 + 2xa +
(x - a)2 = x2 -2xa + a2
Kiemelés, szorzattá alakítás

Amikor egy kifejezésből kiemelünk, tulajdon
képpen szorzattá* alakítjuk, ahol a kiemelt
szám vagy betű az egyik szorzótényező*.
Például, ahhoz, hogy kiemeljünk az 5x- 15
kifejezésből, keressünk közös tényezőt* (5), Teljes négyzet
és írjuk egy zárójel elé: Olyan szám, mely egy másik szám
5( ) (négyzetgyök*) önmagával vett
Aztán osszuk el a közös tényezővel mindkét szorzatának eredménye.
tagot*: (5x : 5 = x és -1 5 : 5 = -3) és írjuk az Egy természetes szám* négyzete is
eredményt a zárójelbe: biztosan egész szám lesz (pl. 4-4 = 16).
5x- 15 = 5(x-3) Egy racionális szám* négyzete nem
Ellenőrizzük a szorzattá alakítás helyességét feltétlenül egész szám
a zárójel felbontásával. (pl. 2,5 •2,5 = 6,25)
5(x - 3) = 5x - 15, vagyis helyes.
-( ALGEBRA )-
EGYENLETEK
Egy algebrai egyenlet olyan matematikai állítás, melyben két algebrai kifejezés*
egyenlő. Az egyenlet megoldása a benne szereplő ismeretlen* (ismeretlenek)
értékének meghatározását jelenti. Az az érték, mely kielégíti (igazzá teszi)
az egyenletet, az egyenlet megoldása. Az egyenlet két oldalát
Egyenletrendezés egy egyenlőségjel
választja el (=).
Ha szükséges, az egyenlet egyes tagjait*
átrendezhetjük az egyenlőségjel másik
oldalára. Ezt úgy is mondjuk, hogy az egyenlet Az egyenlőségjel (=)
levezetése. Az a szimbólum, amely azt mutatja, hogy
Például fejezzük ki x-et a következő két kifejezés egyenlő. Hogy fenntartsuk ezt
egyenletből: 4 y = 2 x - 6 az egyenlőséget, bármilyen műveletet is
Hagyjuk az x-es tagot a saját oldalán, és végzünk az egyenlet egyik oldalán, el kell
adjunk 6-ot mindkét oldalhoz: végezni a másik oldalon is.
4y + 6 = 2x —6 + 6
4y + 6 —2x Egyenletmegoldás
A következő lépésben osszunk 2-vel, hogy Ha egy egyenletben csak egy változó van,
megkapjuk x értékét: annak kifejezése adja az egyenlet megoldását,
4y+ 6 _ ^ tehát a változó értékét keressük. Ezt mondjuk
2 ~ 2
az egyenlet megoldásának.
2y + 3 = X Például oldjuk meg a következő egyenletet:
Fordítsuk meg az egyenletet, így x-et kapjuk 5x - 3 = 3x + 4
meg:
X = 2y + 3 Adjunk 3-at mindkét oldalhoz:
5x = 3x + 7
Előfordulhat, hogy a kifejezni kívánt változó Vonjunk ki 3x-et mindkét oldalból:
nem csak egy tagjában szerepel az 5x - 3x = 3x + 7 - 3x
egyenletnek. Ilyenkor gyűjtsük az összes 2x= 7
ismeretlent tartalmazó tagot egy oldalra, így ott Osszunk 2-vel: x = 3,5
az lesz a kiemelhető közös tényező*. Például
fejezzük ki p-t a következő egyenletből. Az egyenlet megoldása: x = 3,5.
p+q ^ p+ r Behelyettesítéssel* ellenőrizheted ezt a
r q végeredményt.
^ p r + fi
Szorozzuk meg mindkét oldalt r-rel: p + f/
q Próbálgatás, becslés
Szorozzuk meg mindkét oldalt q-val: p q + q^ = p r + Az is egy
számot megoldási módszer
kipróbálunk, lehet, ha
igazzá teszik-e az néhány
egyen
Vor)junk ki q2-et mindkét oldalból: pq -pr + r2 - q^
pq - pr= r2- q2 letet. A számokat érdemes bizonyos rendszer,
Vonjunk ki pq-t mindkét oldalból:
logika szerint kipróbálni. Ha a megoldás
Emeljünk ki p-t a bal oldalon: p(q- r)= r2 - q2 negatív, tört vagy tizedestört, akkor ez az
r2__g2
Osszunk q -r- re l: eljárás túl hosszú más megoldáshoz képest.
p =
q-r
Bontsuk két tényező szorzatára Például keressük meg a 6x + 2 = 20 megoldását:
ir - q ){r + q)
a számlálót: Próbáljunk ki egy számot, mondjuk, a 4-et:
q -r
ir-q)(r+q)
(6 •4) + 2 = 26, tehát a 4 túl nagy.
Egyszerűsítsünk:
(note, q - r =- (r- q ))
q-r Próbáljunk ki egy kisebbet, mondjuk a 2-t:
(6 •2) -I-2 = 14, tehát a 2 túl kicsi.
Az egyenlet legegyszerűbb alakja: p = —{r + q)
Próbáljunk egy nagyobbat, a 3-at:
(6 •3) 2 = 20, tehát a 3 a megoldás.
Internetes oldalak; Egyenletekkel kapcsolatos, hasznos welx)ldalakat lalálhalsz a www.usborne-quicklinks.com címen.

7/22/2019
-( ALGEBRA )- Képes szótár - Matematika
ALGE BR AI G R A FIKO N O K
A grafikon olyan ábra, amely az egyenletben* szereplő változók* közötti
kapcsolatot mutatja meg. A kapott egyenes vagy görbe pontjainak koordinátái^
az egyenlet megoldásai, vagyis igazzá teszik az állítást.
Grafikon készítés A grafikon általános jellemzői

Megrajzolásukhoz a Descartes-féle* koordi A függvény alakja
nátarendszert használjuk. A grafikon készítés Az az algebrai egyenlet*, mely úgy kezdődik,
lépései: hogy „y = . Ez az alak lehetővé teszi az
egyes xés yértékek kiszámítását, amelyek
® Készítsünk xés y koordinátákhoz értéktáblá-
a grafikon megrajzolásához kellenek.
zatol. Például, az y = ^ értéktáblázata:
A függvényekről bővebben a 92. és 93.
Győződj meg róla, hogy oldalon olvashatsz.
elegendő pontod legyen,
egy egyeneshez legalább 3, X - tengelymetszet
'O-f 0 0-S I I-Í egy görbéhez több. Az a pont, ahol a grafikon metszi az x
tengelyt, vagyis ahol y = 0.
(D Válasszunk megfelelő egységet a tengelyekre* y- tengelymetszet
és osszuk be egyenlő intervallumokra! Az a pont, ahol a grafikon metszi az y
Választhatod például azt, hogy egy négyzet egy tengelyt, vagyis ahol x = 0.
egység, de egy négyzet jelenthet akár 10
egységet is. Ha szükséges, a két tengelyen Meredekség (m)
használhatunk különböző egységet. A grafikon emelkedése.
Ha a meredekség Ha a meredekség
pozitív (+), a grafikon negatív (-), a
balról jobbra grafikon balról
emelkedik. Jobbra lejt.
A meredekség tulajdonképpen egy arány,

amelyben y változását nézzük, mialatt az x is
® Rajzoljunk nyilakat a tengelyek végére változik az egyenes két pontja között. Minél
(ezzel jelezve, hogy a végtelenig tartanak)! nagyobb a meredekség, az egyenes annál
® jelöljük a tengelyeket a megfelelő betűkkel jobban emelkedik. Egy egyenes meredeksé
(x vagy y), de attól is függhet, mit jelentenek gének kiszámításához válasszunk ki két pontot
a tengelyek, ekkor megadjuk az egységet is pl.: (A és B), és használjuk a következő szabályt:
idő (perc).
(D Adjunk a grafikonnak címet! meredekség = ^
© lelöljük be a kapott koordinátákat kereszttel
vagy ponttal, majd egy hegyes ceruza és vonalzó Az AB egyenes --7{
2
r y
.<c.
--.t
segítségével kössük össze az egyenes pontjait. meredekségét
kiszámíthatjuk:
-~ t
A görbéket mindig szabadkézzel rajzoljuk, úgy >

■ -n r ; 7^
forgatva a papírt, hogy a kezünk mindig a görbe 7-4 1 \ -
belsejében legyen. Hosszabbítsuk meg az 8-5 ■ 7 ^

^4 -
egyenes vagy görbe végeit, hogy kitöitsék a teljes

grafikont, és írjuk rá a görbére, hogy mit ábrázol! 3 t
1
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika =1 81/129
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ALGEBRA
Az egyenes grafikonja Adott egyenes egyenletének meghatározása

Egy egyenesen vagy lineáris grafikonon minden Használjuk a grafikont m értékének
pont koordinátája, amely kielégíti az (meredekség) és b (y-tengelymetszet)
egyenletet, összeköthető egyetlen egyenes értékének leolvasására. Ezen értékek
vonallal. Egy lineáris egyenletet többféle segítségével y - mx + b
módon is felírhatunk;
Meredekséggel Az egyenes vázlata

A lineáris egyenlet elegendő információt
Az egyenes egyenlete: tartalmaz ahhoz, hogy az egyenes vázlatát
y= mx + b elkészíthessük értéktáblázat készítése nélkül is.
ahol m a meredekség, b pedig az y A meredekséget tartalmazó egyenlet: y = mx+b
tengelymetszet, (ahol a grafikon metszi az megadja a meredekséget (m) és azt, hogy hol
y-tengelyt) például az y = 2x + 3 egyenletből metszi a grafikon az y-tengelyt (b).
leolvasható meredekség 2, az y-tengelymetszet Ha b negatív és y
Ha m és b pozitív, y
pedig a (0;3) pont. a grafikon m pozitív, az
emelkedik, j egyenes emelkedik,
és az origó -- és az origó
Párhuzamos
egyenesek fölött
az metszi jT
y tengelyt. X alatt metszi
az y tengelyt.
meredeksége
egyenlő, így ha
két egyenletben Ha b és m is
Ha b pozitív és yii
megegyezik m m negatív, az negatív, a
értéke, a két egyenes lejt, grafikon lejt,
és az origó — es az origo
egyenes alatt metszi
fölött metszi
párhuzamos Azy =x +2 é s y =x- 2 egyenletű
az y tengelyt. az y tengelyt.
\ , egyenesek párhuzamosak, mivel
lesz egymassal. meredekségük egyenlő
(ebben az esetben m=l).
Általános alak Ha b = 0, az egyenes egyenlete y = mx

Az egyenes egyenlete: alakban írható. Az ilyen egyenesek mindig
ax + by + c = 0 az origóban metszik az y tengelyt (ahol x = 0
Az általános alakban a tagoknak nincs és y = 0), és meredekségük m.
geometriai jelentése: itt például c nem az
y-tengelymetszet. Ha m 7-nél Ha m 7-nél
Hogy átírjunk egy egyenes egyenletet nagyobb és nagyobb és
általános alakból meredekséggel kifejezett pozitív, pl. 4, negatív, pl. -4,
az egyenes _ ► az egyenes
formába, rendezzük y-ra az egyenletet, majd meredeken X meredeken lejt.
___
osszunk az / együtthatójával*! emelkedik.
PL: 4x - 2y - 2 = 0
Ha m 1-nél Ha m 1-nél
- 2 y = 2 - 4x kisebb és kisebb és
pozitív, pl. negatív, pl.
2-4x az egyenes
-2 laposan egyenes
y= 2x- 1 emelkedik. laposan lejt.
Az egyenletek más alakjával is hasonlóan

járhatunk el:
Ha a meredekség nulla,
PL: 4x
4x-- 2
2 =^ 2y
2y az egyenes vízszintes*,
2 2
azaz párhuzamos* —
2x - 1 = K az X tengellyel.
Az y = c egyenletű
egyenes párhuzamos
2x- 1
az X tengellyel.
Internetes oldalak: Algebrai grafikonokkal kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.usborne-quicklinks.com címen.
81
7/22/2019
-( ALGEBRA )- Képes szótár - Matematika
Lineáris függvény pontjainak kiszámítása

az egyenletből Másodfokú függvény rajzolása
itt is érvényesek a grafikon rajzolásának
Pl. rajzoljuk meg az y =2x +2 egyenes pontjait:
általános szabályai (lásd 80. oldal), ha
1. Készítsünk értéktáblázatot. másodfokú görbét rajzolunk, mindig
leolvashatjuk:
• a parabola tengelypontját
• az X tengelyen található metszéspontokat
'6 'íl- '2 o 2 4-
2. Jelöljük ezeket a koordinátákat* a grafiko

non, és kössük össze őket egy egyenessel. Másodfokú függvény pontjainak
Az 7 = 2x + 2 grafikonja kiszámítása az egyenletből
A másodfokú függvény pontjait hason
yn lóan kaphatjuk meg, mint más típusú
5
grafikon pontjait. Például rajzoljuk meg
az y = x2 -t-2x - 4 egyenlet* / függvény*
grafikonját:
1. Készítsünk értéktáblázatot, amely
megmutatja a grafikon koordinátáit*:
"4 '3 'Z ~1 O 11

ul =
J A
2. Jelöljük
őket egyagörbével.
kapott pontokat, és kössük össze
Az y = + 2x -4 függvény grafikonja
\ 1 ■ ^-9
3. Az egyenlet megoldása* az a pont lesz, \ ^ / S
amely kielégíti az egyenletet is, és az y = 0 f ; :d
feltételt is. (Vagyis ahol a grafikon metszi az
X tengelyt.) Ebben az esetben a megoldás \ ^ / A
x = -l. 1y= 2x- 4i3
\ ^
/ 4
Másodfokú függvény \ 1
A másodfokú függvény egy másodfokú kifeje -5 -4 ^ -2 -7 ll 2 3 4 . 5 ^
zés ábrázolása. Minden másodfokú függvény
egyenlete felírható ebben az alakban: f '■
/ \ U.IiÜ
\
y = ax2 + bx+ c
\ /
ahol cí, h és c konstans, de a nem lehet 0. / j
f ■' . : j
Parabola
Egy „U " alakú szimmetrikus* Ha a pozitív,
grafikon. Minden négyzetes így néz ki a
függvény* parabolát ad, de parabola. 3. Az egyenlet megoldásai* azok a pontok,
a négyzetes tag együttható melyek kielégítik az y = x^ + 2x-4 és az
jának, az a-nak az előjele y = 0 egyenleteket. Ezek azok a pontok,
dönt arról, hogy pozitív vagy Ha a negatív, ahol a grafikon metszi az x tengelyt. Itt a
negatív a parabola (felfelé így néz ki a megoldás megközelítőleg x^= J,2 és
parabola.
vagy lefelé nyitott). X2 = -3,2.
-( ALGEBRA }-
A köbfüggvény A köbfüggvény pontjai

A harmadfokú grafikon pontjait hasonlóan
Aköbfüggvény egy harmadfokú kifejezés kaphatjuk meg, mint más típusú grafikon
ábrája, ami tartalmaz x^-ös tagot. Minden pontjait.
harmadfokú függvény felírható a következő
alakban:
y = ax3 + bx^ + ex + d Például, az
grafikon y= 2x^ - x^ - 8x + 4 egyenletű
pontjai:
ahol a, b, c és d konstans számok, a nem
lehet 0 és c/ az y-tengelymetszet. 1. Készítsünk értéktáblázatot a grafikon
pontjainak koordinátáihoz:
A legegyszerűbb köbfüggvény az y = x^.
-2 ' | .S '7 'O S
Ő OS 1 z
2. Jelöljük be ezeket a pontokat az ábrán, és

kössük össze őket egy görbével!
Az y = 2x^ - - 8x + 4 egyenletű függvény grafikonja
y = 2x ’ - - 8x + 4
70
/ \ ^
A köbfüggvény görbéje
A függvény görbéjében két kanyarulat is van.
Hogy mennyire élesen emelkedik a görbe, azt
az 3 értéke mutatja az y= dx^ + bx^ + ex + d /
/
/ \
^
, /
egyenletben.
T \ 7 J2 ^
0Hagörbe
a értéke pozitív,
hasonló az aHagörbe
a értéke
a 4.,negatív,
5. és / \ /
I, 2. és 3. esethez. 6. esethez fog
hasonlítani. /
/
/
/ -70
Az 1 2 . , 4. és
5. grafikonnak
két, tisztán
látható forduló
3. A harmadfokú egyenlet megoldásai* azok
pontja van. a pontok, amelyek kielégítik a harmadfokú
egyenletet, és az y= 0 egyenletet is. Ezek
azok a pontok, ahol a függvény grafikonja
metszi az x tengelyt. Egy harmadfokú
A 3. és 6. görbének is van
két fordulópontja, de ezek egyenletnek három megoldása is lehet.
nehezen észrevehetők. A fenti példa megoldásai: x-| = -2; X2 = 0,5
és X3 = 2 .
Internetes old alak: Algebr ai gratlkonokkal kapcsolatos hasznos wulx>ld<ilakat találhatsz a www usbornp-quicklinks mm címen
-{ ALGEBRA )-
Exponenciális függvény A törtfüggvény pontjai

A törtfüggvény grafikonjának pontjait hasonlóa^
Olyan algebrai kifejezés* ábrázolása, ahol kaphatjuk meg, mint más típusú grafikon pontjait
Például az y = - függvény grafikonjának
az y egy a pozitív szám pozitív vagy negatív
megrajzolásához készítsünk értéktáblázatot,
hatványa. Minden exponenciális függvény hogy a pontok koordinátáit* megkapjuk:
felírható a következő alakban:
y=a^
ahol a konstans. '3 'Z '/ 'O S '0.1^
Mr 6
Exponenciális görbe J "Se
Az y= a’< függvény* grafikonja*. Egy
exponenciális függvény görbéje az y tengelyt
mindig az 1 helyén metszi (y = 1). X o-vio.s 7 1 5
A függvény emelkedése d-tól függ.
jtf 1. y6c. 24 l i 6 5 l
jelöljük be ezeket a pontokat a grafikonon,
majd kössük össze őket egy görbével!
Az y = ^ függvény grafikonja
i ■^ ■ ■
■ ykr
Ha a 1-né! nagyobb, az Ha a 1-nél kisebb, az
exponenciális görbe ilyen. exponenciális görbe ilyen.
20
tÜ
Ha a egyenlő I -gyei, az
exponenciális görbe egy
'= 1 i
vízszintes* egyenes (y = 1).
Törtfüggvény
Minden törtfüggvény felírható a következő
alakban:
_^
^ X
ahol a konstans*.
Hiperbola vagy reciprok görbe A grafikon nem metszi az x tengelyt, így
A grafikon* két különálló görbéből áll, a reciprok egyenletnek nincs megoldása.
amelyek ellentétei egymásnak. Minden
törtfüggvény* képe egy pozitív vagy negatív A kör grafikonja
hiperbola, a-tól függően. Ha x = 0, y nincs Az egyenlettel* megadott görbe]
értelmezve. egy r sugarú*, (0;0) középpontú kör.
y
Az x^ + =4 egyenlettel
megadott görbe így néz ki. (0^
J
Az X tengelymetszetek: (2, 0) és
(-2, 0). Az y tengelymetszetek
(0, 2) és (0, -2).
(-2,0)
Ha a pozitív, a hiperbola Ha a negatív, a hiperbola (0,- 2)

így néz ki. így néz ki.
-( ALGEBRA )-
M Á S O D F O K Ú EG Y EN LE T
Olyan egyenlet, mely másodfokú kifejezést
tartalmaz, vagyis a változó négyzete is szerepel
benne. Egy másodfokú egyenlet általános alakja
ax^ + bx + c = 0, ahol a nem 0. Minden
másodfokú egyenletnek két megoldása* lehet,
ezeket gyököknek nevezzük. Másodfokú
Mindkét egyenlet másodfokú, mivel
egyenleteket megoldhatunk grafikus úton (lásd 82. felírhat ax^ + bx + c = 0 alakban.
oldal) vagy a 86. oldalon található módszerrel.
Megoldás szorzattá alakítással A tényezők felismerése

Ennek a módszernek a lényege, hogy a Ha x2 együtthatója nagyobb 1-nél (mondjuk,
másodfokú egyenletet kél zárójeles kifejezés* 2x2, 4x2...), akkor nehezebb helyes
szorzataként írjuk fel. Mivel ax^ + bx + c = 0, módszert adni a szorzattá alakításhoz:
így valamelyik zárójeles kifejezésnek 0-nak szükség lesz némi próbálkozásra.
kell lennie (mivel egy szorzat akkor és csak
akkor 0, ha valamelyik tényezője 0). Ha mind Például bontsuk szorzattá a következő
két zárójelet megvizsgáljuk, megkaphatjuk az egyenletet: 4x^ + 20x +21 = 0. Az x-es
egyenlet mindkét megoldását. Nem minden tagok szorzatának 4x2-nek kell lennie, és
másodfokú egyenletet lehet szorzattá alakítani. a számokkal való szorzás utáni összeg 20,
a számok szorzata 21 lesz.
1. Az egyenlet bal oldalának szorzattá alakítá
sához két zárójeles kifejezést kell találni. (4 x + 3) (x + 7) = 4x2 + 2 8 x + 3 x + 21 = V
Először határozzuk meg az x-es részeket, aztán 4x2 + 31x+21 '
keressünk olyan számokat, melyek szorzata c
(vagyis a konstans) összegük pedig b (vagyis x (4x + 7) (x + 3) = 4x2 + 12x + 7x + 21 =
együtthatója*) (ez csak abban az esetben igaz, 4x2 + i9x + 21 ><
ha a = 1, vagyis x^ együtthatója 1).
PL: x2 -f-6x -h8 = 0 (2x+ 3) (2x+ 7) = 4x2 + 14x+ 6x+ 21 ^
(x + 4) (x+ 2) = 0 4x2 + 20x+ 21
(az x-es tagok is helyesek, mivel x •x = x^, és Ha egyszer találunk egy helyes szorzat
a számok is jók, mivel 2-i-4 = 6 é s 2 - 4 = 8) alakot, megkaphatjuk az egyenlet gyökeit:
PL: 2x+3 = 0
2. Mivel a szorzat eredménye* 0, valamelyik 2x = 0 - 3
tényezőnek is nullának
ki X értékét az kell lennie. Számoljuk
egyes zárójelekben: 2x==-1.5
X -3
PL: ha ( x 2) ( x 4) = 0
akkor (x +2) = 0 vagy (x -i-4) = 0 2x + 7 = 0
vagyis X = -2 vagy x = -4 2x = 0 - 7
2x = -7
Az x^ -h6x + 8 = 0 másodfokú egyenlet x = -3,5
gyökei: A 4x2 + 20x + 21 egyenlet gyökei:
x-| = -2 vagy xj = -4. = -1,5 és X2 = -3,5.
3. Ellenőrizzük a megoldást úgy, hogy Ellenőrizzük a megoldást úgy, hogy a

a gyököket behelyettesítjük* az eredeti gyököket behelyettesítjük* az eredeti
egyenletbe: egyenletbe:
PL: (amikor x = -2) 4 + (-12) + 8 = 0 ^ PL: (mikor x = -1,5) 9 + (-30) + 21= 0
(amikor x = -4) 16 + (-24) -h 8 = 0 (mikor x = -3,5) 49 + (-70) + 21 =0
Internetes oldalak: Egyenletek témávdl kapcsolatos, hasznos weboldaliikat találhatsz a www.usbome-quicklinks.com címen.
8586/129
-7/22/2019
( ALGEBRA )- Képes szótár - Matematika
Teljes négyzetté kiegészítés A másodfokú megoldóképlet

A másodfokú megoldóképletet bármilyen,
c?x2 + l?x + c = 0 alakú egyenlet megoldására
használhatjuk. A formula:
-6 ± V b 2- 4ac
c^-sy=i] 2a
kz egyenletnek az (x + y)^ = z 1. Győződjünk meg arról, hogy az egyenlet
alakját teljes négyzetnek hívjuk. ax^ + bx + c = 0 alakban van, és olvassuk le
a, b és c értékét!
Teljes négyzetté alakítani azt jelenti, hogy a Pl.: 2x2 + = 0,
másodfokú egyenletet* átalakítjuk (x + =z Melyben a = 2, 6 = 4 és c = -6
alakúra. Ezzel a módszerrel bármelyik
másodfokú egyenletet megoldhatjuk. 2. Oldjuk meg az egyenletet az a, 6 és c érté-
kék behelyettesítésével a megoldóképletbe!
1. Győződjünk
cix^ meg
+ bx + c = 0 arról,van,
alakban hogymajd
az egyenlet
a c-t ni -4 ± V 4 ^- 4 •2 •-6
Pl.: x = ---------------
vigyük át az egyenlet jobb oldalára! 2 •2
-4 ± V l6 + 48
A —
Például, hogy megoldjuk az - 6x + 2 = 0 4
egyenletet, vigyük át a 2-t az egyenlet jobb
■4 ± Vb4
oldalára: A—
4
Pl.: x2 -6 x = -2
-4 + V64 -4 - VM
X = ^ vagy X ==
2. Hogy teljes négyzetté alakíthassuk a bal 4
oldalt, vegyük az x együtthatójának* felét,
emeljük négyzetre* az eredményt, és az így x= -4 ^+ 8 vagy ^ - 44- 8
kapott számot adjuk az egyenlet mindkét
oldalához! 4 -12
x =- vagy ^ ~4
Például: ^ ^ ^ (3)^ = 9
\2/ X =1 vagy x = -3
így: x2 - 6x + 9 = -2 + 9
x2 - 6x + 9 = 7 A 2x2 + 4x - 6 = 0 másodfokú egyenlet
gyökei*: x^ = 1 és X2 = -3.
3. írjuk fel szorzat* alakban a bal oldalt, az
3. Ellenőrizzük a megoldást! Ha helyes.
(x + y)2=
Például: x2z-forma
6x +9szerint!
=7
(x -3)2 = 7 a gyökök összege* — .
3
4. Keressük meg az egyenlet mindkét Pl.: 1 + (-3) = -2 és

a 2
= _2 /
oldalának négyzetgyökét*!
Például: (x-3)2 = 7 Ezt az ellenőrzési módszert azért alkalmaz
X- 3 = ± V ? hatjuk, mert a megoldóképlet két x értéket ad:
x= ±2,645 751 31 +3
-b b^-4ac
2a 2a 2a 2a
így x-| = 5,64575131 vagy X2 = 0,35424869
Összeadva ezt a két gyököt:
5. Kerekítsük a végeredményt a megfelelő
mértékben! Íb 2- 4a c\ . í- b \ íb^~-4ac]
Pl.: X| = 5,65 2a 2a \ 2a 2a
Vagy X2 = 0,354 í-b] -2b ^ -b
+
2a) 2a / 2a a
86 ‘ Együttható 75; egyenlet 79; kifejezés (algebrai) 73; Szorzattá alakítás 78; egyneműek 75 (tagok): tökéletes négyzet 78;
EGYENLETRENDSZEREK
Az egyenletrendszer olyan egyenletek
ből áll, amelyekben az azonos betűvel
jelölt változó minden egyenletben
ugyanazt az értéket jelenti. Egy egyen
letrendszer megoldásához olyan szám-
párokat keresünk, melyek mindkét egyen Ezeket az egyenleteket együtt kell megoldani,
X és y értékét úgy kell kiszámolni, hogy mindkét
letet kielégítik (vagyis igazzá teszik). egyenletet igazzá tegyék, ebben az esetben
X = y = 2.
Megoldás behelyettesítéssel Egyenlő együtthatók módszere

Az egyik egyenlet egyik változóját kifejezve Ha valamelyik ismeretlen egyáltalán nem
behelyettesítjük* a másik egyenletbe, így vagy csak előjelben tér el egymástól, akkor
megkaphatjuk az egyik változó értékét. könnyen lecsökkenthetjük az ismeretlenek
számát az egyenletek összeadásával vagy
kivonásával. A megmaradt változó értékét
1. Ha szükséges, rendezzük át úgy az meghatározzuk, majd behelyettesítjük
egyenleteket, hogy az egyik változót kapjuk
valamelyik egyenletbe.
megoldásként*:
Például a következő egyenletek megoldása*:
5x- y= 13 Azonos vagy ellentétes előjelű tagok esetén:
2x+ K = 15 1. Ha a tagok azonosak ( pl.: 2x és 2x vagy
rendezzük y-ra az első egyenletet: -2x és -2x), vonjuk ki az egyik egyenletet
y= 5x- 13 a másikból! Ha a tagok ellentétes előjelűek
(pl.: 2x és -2x), adjuk össze az egyenleteket!
2. Helyettesítsük be a kapott kifejezést a Például oldjuk meg a következő
második egyenletben y helyébe: egyenletrendszert:
Pl.: ha y = 5 x - 1 3
2x-3y= 5
2x + y = 15 felírható:
x+ 3y = 16
2x+ 5x- 13 = 15
adjuk össze őket (mivel az előjelek
különbözőek):
3. Gyűjtsük össze az egynemű kifejezéseket*
(2x-3y) + (x+ 3y) = 5 + 16
egy oldalra, és egyszerűsítsünk*:
3x = 21
Pl.: 2 x + 5 x -1 3 = 15
x= 7
7x- 13
7x= 28 = 15
2. Helyettesítsük be a most kapott értéket*
x= 4
valamelyik egyenletbe! A másik ismeretlen
értéke kiszámítható.
4. Helyettesítsük vissza a kapott értéket
valamelyik egyenletbe, hogy megkapjuk PL: 2x-3y=5
a másik ismeretlen értékét is! (2 -7)-3y=5
PL: X = 4, így (2 • 4) + y = 15 14-3y= 5
8 + y= 15 3y=14-5
y= 15 -8 3y= 9
y= 7 y= 3
A megoldás: x = 4 és y = 7. A megoldás x = 7 és y = 3.
5. Ellenőrizzük a megoldást a másik 3. Ellenőrizzük a megoldást a másik
egyenletbe való behelyettesítéssel! y egyenletbe való behelyettesítéssel!
Pl.: 20 - 7 = 13, tehát a megoldás helyes. PL: 7 + 9 = 16, tehát a megoldás helyes. |
Internetes oldalak: Egyenletek témával kapcsolatos, hasznos weboldalakat falálhatsz a www.usborne-quicklinks.com címen.
Egyenlő együtthatók Grafikus megoldás

módszerének folytatása
Az egyenletrendszereket ábrázolhatjuk
Ha úgy akarjuk kizárni* valamelyik ismeretlent, grafikonon is. (Erről bővebben a 82 -86.
hogy az együtthatók* a két egyenletben nem oldalon olvashatsz.) Minden egyenes vagy
egyeznek meg, és nem is egymás ellentettjei. görbe egy egyenletet szemléltet, és az a pont,
1. Keressük meg az eltüntetni kívánt ahol a két egyenes metszi egymást, olyan x
ismeretlen együtthatóinak legkisebb közös és y koordinátájú, mely értékek mindkét
többszörösét*, és szorozzuk meg az egyik egyenletet kielégítik.
vagy mindkét egyenletet, hogy az
együtthatók a kívánt értéket vegyék fel! Egy egyenletrendszer grafikonjainak
ábrázolása
Például oldjuk meg a következő Például a következő egyenletrendszer
egyenletrendszert: pontjainak ábrázolása:
2x+3y=0 X- 1=y 2y+ 2x= 6
3x+ 2y= 5 Rendezzük y-ra mindkét egyenletet:
Szorozzuk meg az első egyenletet 2-vel, y=x-l y=3-x
a másodikat 3-mal: Mindkét egyenlethez készítünk értéktáblázatot
4x + 6y= 0 X és y lehetséges értékeivel:
9x+ 6y= 15
(Természetesen megszorozhattuk volna az
első egyenletet 3-mal és a másodikat 2-vel,
hogy az x-es tagok legyenek egyenlő
együtthatójúak.)
2. Ha a tagok azonosak ( pl.: 2x és 2x vagy
-2xés -2x), vonjuk ki az egyik egyenletet
a másikból! Ha a tagok ellentétes előjelűek Jelöljük az így kapott koordinátákat, és kössük
össze az összetartozó pontokat egy-egy
( pl.: 2x és -2x), adjuk össze az
egyenleteket! egyenessel!
Pl.: (4x + 6 k) - ( 9 x + 6 k) = 0- 1 5 Azy= X- 1 és azy= 3 - xfüggvény grafikonja
-5x = -15
5x= 15
x= 3
3. Helyettesítsük be a most kapott értéket

valamelyik egyenletbe! A másik ismeretlen
értéke kiszámítható.
Pl.: 4- 3 + 6 y =0
12 + 6y= 0
6y=-12
y=-2
A megoldás: x = 3 és y = -2.
4. Ellenőrizzük a megoldást az x és y
értékeinek az eredeti egyenletbe való
behelyettesítésével!
Pl.: 6 - 6 = 0
Es 9 - 4 = 5 1/ Ebben aa példában
egyenes azy=x-1
(2; 1) pontban ésazy=3-x
találkozott, tehát az
egyenletrendszer megoldása: x = 2 és y = 1.
6 - 6 = 0 és 9 - 4 = 5, tehát a megoldás
helyes.
♦Együttható 75; teljes négyzetté alakítás 86; koordináták 31 (Descartes-féle koordináták); Egyenlő együtthatók módszere 87;
egyenlet 79; szorzattá bontás 78; legkisebb közös többszörös 11 (közös többszörös); egyneműek 75 (tagok); megoldóképlet 86;
egyszerűsítés 77; egyenletrendszer 87; megoldás 79 (egyenletrendezés); behelyettesítés 77; tagok, változó 75. 89/129
Más egyenletrendszerek Egyenes és kör

Például oldjuk meg:
y=x-^ (1)
Első- és másodfokú egyenletrendszerek* x2 + = 25 (2)
Például oldjuk meg:
Helyettesítsük be* / értékét (1) a második
/=x+3 (1)
egyenletbe (2), és hozzuk egyszerűbb alakra:
y = - 4x + 7 (2)
Helyettesítsük be* y értékét (1) a második x2 + (X - 1)2 = 25
x2 + (X - l)(x- 1) = 25
egyenletbe (2), és hozzuk egyszerűbb* alakra:
x2 + x2 - X - X + 1 =25
X + 3 = x2 - 4x +7
2x2 - 2x + 1 = 25
3 = - 4x + 7 - X
2x2 _ 2x - 24 = 0
3 = x2 - 5x + 7
Bontsuk szorzattá* az egyenletet, és megkapjuk
0 = x2 - 5x + 4
X értékeit.
x2 - 5x + 4 = 0
(2x + 6)(x - 4) = 0
Bontsuk szorzattá* az egyenletet, és megkapjuk x
tehát 2x + 6 = 0 vagy x - 4 = 0
értékeit.
így: x-| = - 3 vagy X2 = 4
(X - 1)(x-4) = 0
tehát X - 1=0 vagy x - 4 = 0 Behelyettesítve x értékét az egyenletbe (1):
így: x^ = 1 vagy X2 = 4 Amikor x = - 3 y = - 3 - 1 vagyis y= -4
Amikor x = 4 y = 4 - ' \ vagyis y= 3
Behelyettesítve x értékét az egyenletbe (1):
Amikor x = 1 y = 1 + 3 vagyis y = 4 Ellenőrizzük a megoldást a második egyenletbe
Amikor x = 4 y= 4 + 3 vagyis y= 7 való behelyettesítéssel (2):
Ellenőrizzük a megoldást a második egyenletbe (_ 3)2 + (_4)2 = 25 és 42 + 32 = 25
való behelyettesítéssel (2): 9 + 16 = 25 y 16 + 9 = 25 y
Ha az egyenletet nem sikerül szorzattá alakí
4=1-4 + 7 és 7 =1 6- 16 + 7 tani, próbáljuk teljes négyzetté alakítani, vagy
Ha az egyenletet nem sikerül szorzattá alakítani, írjuk fel a megoldóképletet! Grafikon segítségé
vel is megoldhatjuk az egyenletrendszert. A
próbáljuk teljes négyzetté alakítani, vagy írjuk metszéspont koordinátái* adják az egyenlet
fel a megoldóképletet! Grafikon segítségével is rendszer megoldásait. Emlékezzünk, hogy egy
megoldhatjuk az egyenletrendszert. A metszés x2 + )/2 = fi alakban megadott egyenlet egy kör,
pont koordinátái* adják az egyenletrendszer melynek középpontja az origó (0;0) és sugara r
megoldásait. (lásd a kör grafikonját a 8 4. oldalon).
A zy= x+ 3ésa zy= x2 -,,4x + 7 függvények grafikonjai Azy=x-1ésaz függvények grafikonjai
T y= - 4x
70 x2+y2 = 25 y=X — ly
y = X +3
-A ' -4 -3 -2 -1
-1
/-2
-3
-4
Internetes oldalak: Egyenletek témával kapcsolatos, hasznos weboldalakal találhatsz a www.usbome-quicklinks.com címen. 90/129
7/22/2019
-( ALGEBRA Képes szótár - Matematika
EGYENLŐTLENSÉGEK
Az egyenlőtlenség olyan matematikai állítás,
melyben két algebrai kifejezés* nem egyenlő. Az
egyenlőtlenség az egyenlet* ellentéte, de ugyanúgy Az egyenlőtlenség két oldalát relációs
kell megoldanunk, vagyis meg kell határoznunk jel választja el. Többféle jelentéssel bíró
relációs jel létezik. A fenti
azokat az értékeket, melyek igazzá teszik az egyenlőtlenségben szereplő jelentés:
egyenlőtlenséget. „kisebb mint".
Az egyenlőtlenség jelölése (Feltételes) egyenlőtlenség

Az alábbi szimbólumokat használjuk az Olyan egyenlőtlenség, amely csak a változó*
egyenlőtlenség kifejezésére: bizonyos értékeire teljesül, például x + 1 ^ 4,
< jelentése: „kisebb, mint" amely csak az x 3=3 értékekre teljesül.
> jelentése: „nagyobb, mint" (Feltétel nélküli) mindig Igaz egyenlőtlenség
Olyan egyenlőtlenség, amely a változó*
^ jelentése: „kisebb vagy egyenlő, mint" összes értékére teljesül, például x+ 1>x-1.
^ jelentése: "nagyobb vagy egyenlő, mint"
7^ jelentése: „nem egyenlő" Kettős egyenlőtlenség
Olyan egyenlőtlenség, amelyben a változónak*
Például X < y azt jelenti, hogy az x kisebb, két egyenlőtlenséget kell kielégítenie. Például
mint az y, és a > b azt jelenti, hogy az a a 0 X ^ 5 kettős egyenlőtlenségben az x-nek
nagyobb vagy egyenlő, mint a h. 0-nál nagyobbnak vagy egyenlőnek, ugyanak
kor 5-nél kisebbnek vagy egyenlőnek kell lennie.
Az egyenlőtlenség oldalait felcserélhetjük, de
akkor a relációs jelet is meg kell fordítanunk. EgyszerCí egyenlőtlenségek megoldása
Például, ha x kisebb, mint y (x < y), akkor az Az egyenlőtlenségeket ugyanolyan módon
y-nak nagyobbnak
Hasonlóan, kell lennie
ha a nagyobb vagyazegyenlő
x-nél (y>x).
b-né\ oldjuk meg, mintAzazegyenlőtlenség
az ismeretlent*. egyenleteket*,igaz
kifejezzük
marad,
(a 3=b), akkor a 6-nek kisebbnek vagy ha bármilyen kifejezést* hozzáadunk vagy ki
egyenlőnek kell lennie az a-nál (b ^ a). vonunk mindkét oldalból. Hasonlóan, ha bár
milyen pozitív kifejezéssel (számmal) megszo
Az egyenlőtlenségeket ábrázolhatjuk
rozzuk vagy elosztjuk az egyik oldalt, akkor
számegyenesen*. Azokat az értékeket,
ugyanezt kell tennünk a másik oldallal is.
amelyek már beletartoznak az egyenlőtlenség
Ugyanakkor, ha egy negatív kifejezéssel oszt
megoldáshalmazába, tömör körrel jelöljük.
juk vagy szorozzuk az egyenlőtlenség mind
Egy érték beletartozik, ha a változó* vagy >
két oldalát, akkor a relációs jelet is meg kell
az adott értéknél.
fordítanunk.
Például a következő egyenlőtlenség
megoldása: 4 - 3y ^ M - y
Ez a számegyenes az x 1 egyenlőtlenséget ábrázolja. Az 1már
Vegyünk el 4-et mindkét oldalból:
beletartozik az egyenlőtlenségbe, ezért tömör körrel jelöltük. -3y > 12 - y - 4
Adjunk hozzá y-t mindkét oldalhoz:
Azokat az értékeket, amelyek még nem -3y + y ^ ]2 —4 -2 y^ 8
tartoznak bele az egyenlőtlenség Osszuk el mindkét oldalt -2-vel, és fordítsuk
megoldáshalmazába, üres körrel jelöljük. meg a relációs jel irányát: y ^ - 4
Egy érték még nem tartozik bele, ha Az egyenlőtlenség megoldása
a változó* < vagy > az adott értéknél. (megoldáshalmaza): y ^ -4.
A megoldáshalmazt ábrázolhatjuk
számegyenesen:
-2 0
Ez a számegyenes a - 2 < x< 6 egyenlőtlenséget ábrázolja. A 4- 3y^ 12-y
-2 és a 6 nem tartoznak bele az egyenlőtlenségbe, ezért üres
körrel jelöltük őket. -4
90 ‘Algebrai kifejezés 75; Koordináták 31 (Descartes-féle koordináták); Egyenlet 79; Grafikon (algebrai) 80;
ALGEBRA )-
Kettős egyenlőtlenség megoldása Például: egy egyenlőtlenség-rendszer grafikus

A kettős egyenlőtlenséget két egyenlőtlenségre megoldása
bontjuk, például a 5 > 2x + 3 > x + 1 helyett Keressük meg a következő egyenlőtlenségek
5>2x + 3és 2x + 3 > x + l lesz. által meghatározott területet: y < 2 - x,
A mindkét egyenlőtlenséget kielégítő x ^ - 4 é s y > x - l . A grafikon segítségével
keressük meg azoknak a pontoknak a koordi
megoldáshalniaz
meg meghatározásához oldjuk
őket külön-külön; nátáit, ahol a 3x + y értéke a) a legnagyobb és
5 ^ 2x + 3 2x + 3 ^ X + 1 b) a legkisebb.
5 - 3 > 2x 2x - X + 3 5= 1 Készítsünk azy=2-xésazy=x-1
2 > 2x X ^ 1- 3 egyenletekhez értéktáblázatot, majd mindkét
1> X X > -2 koordinátahalmazt ábrázoljuk grafikusan és
kössük össze egyenes vonallal a pontokat.
Azon X értékek elégítik ki mindkét
egyenlőtlenséget, melyek -2-nél nagyobbak
1 ^ 0 2. ^ \
vagy egyenlők, és 1-nél kisebbek vagy
egyenlők. Ezt a megoldást felírhatjuk egy 2. 0
kettős egyenlőtlenséggel: -2 « x « 1, és '

számegyenesen is ábrázolhatjuk: 3
'3 "1 1
5»2x-h3^x + 1 > -2- 2- 4
c> 2x + 3 ^ X + 1 0
h A z y < 2 - x , x> -4 és y3=x -1 függvények grafikonja
-2 -1
' y = 2- X y>
Egyenlőtlenségek grafikonjai *'v 5
y>2 - X
Egy egyenlőtleriséget grafikusan* egy terület X = ~4 4
ábrázol. Az egyenlőtlenség grafikonjának
j \ 3
ábrázolása:
1. Helyettesítsük a relációs jelet egyenlőség- y <2 - X y =x - 1
X ^~4 ?
jellel (=), és a kapott egyenletet ábrázoljuk. (! y ^ x - 1
7
(Grafikonok ábrázolásáról bővebb informá
i
ciót a 80. oldalon találhatsz.) Például az -5 -4 -3 -2 -1 4 5 X
1 2 '^ .3
4 egyenlőtlenség grafikonjához először
I
jelöljük be azokat a koordinátákat*, amelyek
kielégítik az X = 4 lineáris egyenletet*. x<~4 ’x
\
2. Kössük össze a pontokat szaggatott vagy -3
folytonos vonallal! A folytonos vonal azt je
-4
lenti, hogy az egyenes pontjai is beletartoz
í y <x- 1
nak az egyenlőtlenség megoldáshalmazába yii -5
S
(azaz, ha vagy « szerepel az egyenlőtlen í
ségben). A szaggatott vonal azt fejezi ki, Az y < 2 - X , X sr- 4 és y ^ x - 1 egyenlőtlenségek által
hogy az egyenes pontjai nem tartoznak meghatározott terület a nem árnyékolt rész.
hozzá a megoldáshalmazhoz (azaz, ha <
vagy > szerepel az egyenlőtlenségben). A terület csúcspontjainak x és y értékei a leg
3. Hacsak nincs más kérdés, árnyékoljuk azt nagyobb vagy legkisebb értékek, amelyek még
a területet, amely nem tartozik a megoldás kielégítik az egyenlőtlenségeket. Az egyenlet
hoz, és világosan feliratozzuk azt a területet, legnagyobb és legkisebb értékének kiszámolásá
amely hozzátartozik a megoldáshalmazhoz! hoz helyettesítsük be a csúcsok koordinátáit az
4. Ha egy olyan értékhalmazt kell megtalál egyenletbe, és hasonlítsuk
A (-4, -5) pontban: 3x + össze az +
y = -12 eredményeket!
-5 =-17
nunk, amely több egyenlőtlenséget is kielé
gít, akkor az összes egyenlőtlenséghez tarto A (-4, f)) pontban: 3x + y = -12 + 6 = -6
zó egyenest rajzoljuk meg, és színezzük ki Az (1,5, 0,5) pontban: 3x -l-y = 4,5 -i-0,5 = 5
a nem kívánt területeket! Végül jelöljük a) A 3x -- y értéke a legnagyobb az (1,5, 0,5)
(feliratozzuk) a megfelelő területet! pontban.
http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika b) 3x -- y értéke a legkisebb a (-4, -5) pontban. 92/129
-( ALGEBRA }-
Függvények és grafikonok
A függvényeket grafikonnal is ábrázolhatjuk, Grafikonok transzformálása
az értelmezési tartomány az x tengelyen* (függvénytranszformációk)
(vízszintes), a helyettesítési értékek pedig az y Miután ábrázoltuk egy függvény grafikonját,
tengelyen* (függőleges) találhatók. Az y tengelyt lehetőség van az ábra transzformációjára
jelölheted akár „y"-nal vagy „f(x)"-szel, mivel az átalakított hozzárendelés alapján.
y= f(x).Ha az y tengelyt „y"-nal jelölöd, akkor Például az f(x)-et -f(x)-szel helyettesítve a
a függvényt is így jelöld: „y ha az y grafikont tükrözzük az x tengelyre, és ha
tengelyt „f(x)"-szel jelölöd, akkor a függvényt f(x) helyett az f(-x)-et veszünk, akkor az y
is „f(x)"-szel jelöld. Az f(x) = X — 1 függvény grafikonja tengelyre tükrözünk. Az alábbiakban 4
gyakori transzformációt mutatunk be.
Minden függvény Az y = f{x+ a) transzformáció
ábrázolható grafikon Az y=f(x+a) 1

transzformációnál
nal, ami csak rá az X tengely mentén
jellemző. Példákat T toljuk el a grafikont.
f(x) = x - 1 Ha a>0, akkor balra
a 81-84. és a 64. toljuk el (negatív
o.-on találhatsz. irányba, a
V
egységgel). Ha a<0,
akkor jobbra toljuk
Lineáris függvény el (pozitív irányba, -
Az összes f(x) = mx + b alakú függvény (ahol m a egységgel). y=f(x-i-2) y= X
f(x-3)
nem lehet 0). (Lásd a 81-82. oldal grafikonjait!)
Az y=f(x)+a Az y = f<;^ + a transzformáció
Másodfokú függvény transzformációnál az
Az összes f(x) = ax^ + bx + c alakú függvény y tengely mentén
(ahol a, bés c konstansok és a nem lehet 0). toljuk el a grafikont.
Ha a<0, akkor lefelé
(Lásd a 82. oldal grafikonját!) toljuk el (negatív
irányba, -a
Harmadfokú függvény egységgel). Ha a>0,
akkor felfelé toljuk el
Az összes f(x) = ax^ + hx^ + ex + cy alakú (pozitív irányba, a
függvény (ahol a, b, c és d konstansok és a nem egységgel).
lehet 0). (Lásd a 83. oldal grafikonját!)
Exponenciális függvény
Az y=af(x) transzfor- y =af(x) transzformáció
Az összes f(x) = ax alakú függvény (ahol a mációnál az y tengely Yi k y = 2f(x)
konstans). (Lásd a 84. oldal grafikonját!) mentén nyújtjuk szét y = m
a grafikont a-szorosá-
Reciprokfüggvény ra*. Ha a>l, akkor h
az y tengely mentén
Az összes f(x) = - alakú függvény (ahol
nyúlik a grafikon (az x
\
a konstans). (Lásd a 84. oldal grafikonját!) tengelytől mért távol
ságok a-szorosra vál
toznak). Ha a<l, akkor
Racionális törtfüggvény az y tengely mentén
Az összes f(x) =mx——,'
+h
alakú függvény
oo /
húzzuk össze a grafi X
kont („kövérebb lesz").
(ahol a konstans és mx + h nem lehet 0).
Az y=f(ax) transzfor- Az y=f[ax) transzformáció
Körfüggvény mációnál az x tengely
y = f(2x)
mentén húzzuk szét
Az összes f(x) = V(x - a)2 + (y- b)^ alakú vagy toljuk össze a
függvény (ahol {a,b) a kör középpontjának grafikont j-szorosá- y —
koordinátái. A 84. oldalon látható egy egyszerű ra*. Ha a>l, akkor az
X tengely mentén
példa x^ + y^ ^ formában, ahol r a kör sugara zsugorodik a grafikon
és (0,0) a kör középpontja. (az y tengelytől mért
távolságok j-szorosra
Trigonometrikus függvény változnak). Ha a<l,
akkor az x tengely
Az f(x) = sin*x, f(x) = cos*x és f(x) = tg*x mentén nyúlik a grafi
függvények. (Lásd a 64. oldal grafikonjait!) kon („kövérebb lesz").
-( ALG EBRA }-
A G R A F IK O N O K R O L L EO L V A SH A T Ó
INFORMÁCIÓK
Mivel a grafikon két mennyiség közötti kapcsolatot ábrázol, használható egy
y tengelyhez* tartozó értéknek megfelelő x tengely* menti érték leolvasására
és fordítva. Ezenkívül a grafikon alatti terület* és a grafikon meredeksége*
egyaránt hasznos információkkal szolgálhat az ábrázolt mennyiségekről.
A grafikon alatti terület Terület meghatározása lépcsős grafikon
esetén
Ha az X és y tengelyen használt Alkalmazzunk közelítő módszert az alakzat
mértékegységek ismertek, akkor a grafikon területének meghatározására. Például az
alatti terület adja a harmadik mértékegységet. alábbi grafikon egy autó haladási sebességét
Bármilyen a grafikon alatti rész alakja, mutatja. Mekkora utat tett meg összesen?
a tengelyeken mért távolságok szorzata
tartalmazza a grafikon alatti területet. Ezért Az autó sebességének grafikonja
aképletet
grafikon alatti terület kiszámítására általános
konstruálhatunk:
Grafikon alatti_ x tengelyen y tengelyen
terület ” mért távolság mért távolság
Például egy sebesség-idő grafikonon (egy
grafikon, amely a sebességet mutatja az idő
függvényében), amilyen az alábbi is, az y
tengely mutatja a sebességet (a megtett út
és az idő hányadosa), és az x tengely az időt.
Osszuk fel a területet sokszögekre, és számítsuk

ki külön-külön ezek területét!
Az A jelű háromszög területe:
Ha ezeket a mennyiségeket behelyettesítjük 1 •alap 0,5 •40 = 10 km
a képletbe, akkor a következőket kapjuk:
A B jelű trapéz területe:
A grafikon alatti terület = idő
távolság YI •(a párhuzamos oldalak hosszának összege*)
idő ezek távolsága
A grafikon alatti terület = távolság = i . (40 + 50) 0,75 = 1 •90 •0,75 = 33,75 km
Tehát a grafikon alatti terület megadja a megtett A C jelű téglalap területe:
út hosszát. hosszúság •szélesség = 0,75 •50 = 37,5 km
Ez a módszer más mennyiségek grafikonja alatti A D jelű háromszög területe:

terület értelmezésében is használható. Például, i ■alap •magasság ^ ^ •0,5 •50 = 12,5 km
ha az X tengely a sűrűséget* (a tömeg* és a Összesen = 10 + 33,75 + 37,5 + 12,5 = 93,75 km
térfogat* hányadosa) és az y tengely a térfogatot
jelenti, akkor a grafikon alatti terület a tömeget Az összes megtett út tehát 93,75 km.
adja meg.
94 *Cyorsulás 73; Terület 55; Húr 65; Sűrűség 59; Elmozdulás 43 (Magyarázat); Képlet 75; Meredekség 80; Vízszintes 30; tömeg 72;
---- behelyettesítés 77; összeg 14 (összeadás);érintő 71; trapéz 39; sebesig 73; függőleges 30; Térfogat 58;
X tengely, y tengely 31 (Descartes-féle koordináta-rendszer). 94/129
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( ALGEBRA )-
Görbe alatti terület meghatározása Meredekség és érintő

Osszuk fel a görbe alatti területet tetszőleges Egy grafikon meredekségét úgy határozhatjuk
számú függőleges szakasszal, célszerű egyenlő meg, ha elosztjuk az y tengelyen mért
távolságokban, és rajzoljuk be a keletkező távolságot az x tengelyen mért távolsággal
szomszédos húrokat*: így trapézokat kapunk.
.Ennek eredménye, a meredekség újabb
A trapézok területeinek összege közelítőleg információt adhat az ábrázolt mennyiségek
meghatározza a görbe alatti területet. Ezt a kapcsolatáról. Az alábbi táblázat néhány
módszert trapézszabálynak is mondják. Minél példát ad arra, hogy milyen információt
„vékonyabbak" a trapézok, annál pontosabb a
jelenthet a meredekség.
közelítés.
y mennyiség x mennyiség meredekség
Ha a trapézok azonos szélességűek, akkor jelentése
összevonhatjuk a területszámítást: elmozdulás idő sebesség*
sebesség idő gyorsulás*
tHület=^ •szélesség •(első + utolsó + 2(a maradékok összege)), tömeg térfogat sűrűség*
ahol az „első" az 1. trapéz bal oldali alapjának Egy egyenes meredekségét megkapjuk, ha a két
hosszát, az „utolsó" az utolsó trapéz jobb pontja közötti függőleges távolságot elosztjuk
oldali alapjának hosszát, „a maradékok a pontok közötti vízszintes távolsággal (lásd
összege" pedig a köztük levő trapézok oldalait 80. oldal). Egy görbe meredekségének megha
jelenti. tározásáról csak adott pontban beszélhetünk.
Ebben a pontban érintőt húzunk a görbéhez,
Például az alábbi grafikon egy felhúzós egér
és ennek meredekségét határozzuk meg.
sebesség-idő-függvénye. Közelítőleg mekkora
Például keressük meg az y = + 3, függvény
utat tesz meg az egér 40 másodperc alatt?
meredekségét az x = 2 pontban: rajzoljuk meg
A felhúzós egér sebességének grafikonja x= 2-nél az érintőt! Ezt vonalzóval rajzoljuk,
forgassuk a vonalzónkat addig a görbe x = 2
pontjában , amíg csak egy pontban nem érinti
azt, és akkor rajzoljuk meg az érintőt!
Az K = x2 + 3 függvény grafikonja
20
y = X-? + 3/
15
1 •10 •(1 + 0,4 + (2 •(0,92 + 0,8 + 0,64)))

= 5 -(1,4 + 4,72)
-1
= 5 -6,12 = 30,6 m
A felhúzós egér 30,6 métert tesz meg 40 Az érintő meredekségének meghatározásához
másodperc alatt. használjuk a következőt:
Ha a grafikon alatti területet nem azonos y- koordinátákkülönbsége _ 8 _ ^
szélességű trapézokra bontjuk, akkor minden X-koordinátákkülönbsége 2
egyes trapéz területét külön meg kell Tehát az y = x2 + 3 függvény meredeksége
határoznunk, majd ezeket összegezni. X = 2 esetén 4.
Internetes oldalak: Algebrai grafikonokkal kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a Wivw.uslxírne-quicklinks.com címen.
95
ADATKEZELES
ADATOK
Az adat az információ elemeinek
összefoglaló neve. Az adat vizsgált
tulajdonságát ismérvnek hívjuk. A
matematikának
az azt az ágát,
adatok gyűjtésével, amely
rendezésével,
osztályozásával, ábrázolásával és
elemzésével foglalkozik, statisztiká
Ez az adatlista egy adott napon délelőtt W és 10:15 óra között
nak nevezzük. (Nem a statisztikai so az iskolakapun áthaladó autókban ülő emberek számát
kaság egyedei fontosak, hanem a vizs tartalmazza. Az adat még nyers (sokaság): nincs feldolgozva.
gált tulajdonságok, azaz az ismérvek.) Elsődleges adatok

Adattípusok Felmérés, vizsgálat vagy tapasztalat útján
gyűjtött információk. Például egy embercsoport
megkérdezése vagy egy adott időszakban a
Mennyiségi adatok (ismérvek), melyek
Olyan információk napi hőmérséklet lejegyzése, egyaraút elsődle
mértéke számokban kifejezhető. Ilyen például ges adatgyűjtésnek tekinthető. Azokat az elsőd
a hosszúság*, a tömeg* és a sebesség*. leges adatokat, melyeket még nem rendeztünk,
elemeztünk, adatsokaságnak nevezzük.
Minőségi adatok
Olyan minőségi információk, melyeket Másodlagos adatok
számokkal nem lehet kifejezni. Ilyenek Olyan információk, melyeket már összegyűjtöt
például a színek, illatok, ízek és formák. tünk, csoportosítottunk, például a piackutató
társaságok által kiadott információk. Amint egy
Diszkrét adatok elsődleges adatot feldolgozunk, másodlagos
adattá válik.
Olyan információk,
értékekkel melyeket
fejezhetünk csak csak
ki, például speciális
egész
számmal. Egy csoportban található emberek Utasok száma
száma például diszkrét adat, mivel csak Autók száma
pozitív egész számmal adható meg.
A fenti táblázat egy adott napon délelőtt 10 és 10:15 óra között
Folytonos adatok az iskolakapun áthaladó autókban ülő emberek számát tartal
mazza. Ez már másodlagos adat, hiszen már rendezett, és
Egy adott határon (intervallumon) belül könnyedén vonhatunk le következtetéseket, például, hogy a
bármilyen értékkel kifejezhető információ. legtöbb autóban csak egy ember ült.
Ilyen például egy iskola tanulóinak
magassága, hiszen ezek az adatok két Eloszlás
egész érték között

hőmérséklet bármit
és az idő felvehetnek.
szintén folytonosAadat. Gyakran a táblázat
egyes típusú azt mutatja
adatokból meg,van.
hány darab hogy az
Rendezhető adatok Dobott érték

Olyan információk, melyek sorrendbe A dobások száma
állíthatók, például 100 ember magassága,
kora vagy jövedelme. 60 (kocka) dobás eredményének (kimenetelének) eloszlása
Nem rendezhető adatok

Gyakoriság
Olyan információk, melyeket nem
Egy eloszlásban az adott szám (adat)
rendezhetünk sorba (szám szerint), például előfordulásának száma.
100 ember neve, neme vagy születési helye. Például a 12 9 11 12 5 12
sokaságban a 12 gyakorisága 3.
96 ♦Adatsor 99; Hosszúság, Tömeg 72; Populáció, Minta 98; Sebesség 73.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ADATKEZELE5
Adatgyűjtés Kérdőív
Egy formanyomtatványban összegyűjtött
Sokféle módon történhet az információ kérdéshalmaz, melyet bizonyos számú
gyűjtése. A kutatás tárgyától függ, hogy emberrel kitöltetnek azon célból, hogy egy
melyik módszert választjuk. Bármelyiket is adott témáról információt gyűjtsenek. Méréses
használjuk, figyelembe kell vennünk, hogy és minősítéses ismérvek gyűjtésére egyaránt
milyen hibák, eltérések adódhatnak, és meg
kell terveznünk, hogy hogyan csökkentsük alkalmas. A (nem
egyértelmű jó kérdés egyszerű,
érthető félre a pontos és
válaszadás
vagy küszöböljük ki ezeket. szempontjából).
Gyakran segít, ha a lehetséges válaszokat
Eltérés korlátozzák. Az ilyen kérdéseket tartalmazó
A valós eredményt befolyásoló tényező. kérdőíveket könnyű elemezni és összehason
Például, ha megkérdezünk 1000 városi lítani. Például egy véleményt a következőkép
embert, hogy melyik a legjobb futball pen kérdezhetünk meg:
csapat, akkor a válasz nagymértékben Legyen kötelező az iskolai egyenruha.
függ attól, hogy melyik város lakóit Egyetértek □ Nem értek egyet □ Nem tudom □
kérdeztük.
Az alábbi információkat
Általános kérdőív egy jégkrémmárka
ad arról, hogyeladásához készít felmérést
a megkérdezettek szeretik
Megfigyelés vagy nem szeretik az adott jégkrémet.
Az adatok megfigyeléssel, méréssel vagy Dairy Frosty jégkrém-kérdöív
számolással történő gyűjtése, amelyben az A következő kérdések az Ön Dairy Frosty Minipots jégkrém-
eredmények rögzítéséhez használhatunk vásárlásaival kapcsolatosak az elmúlt évre vonatkozóan.
magnót vagy videokamerát, vagy leírhatjuk egy Kérjük, minden kérdésnél jelölje meg a megfelelő választ!
megfigyelési táblázatba. A megfigyelés
történhet úgy, hogy a megfigyelő nem vesz 1. Kóstolta már a Dairy Frosty Minipots jégkrémjét?
részt az eseményben vagy cselekvésben, azaz Igen □ Nem □
kívülálló, de lehet úgy is, hogy a megfigyelő 2. Melyik Dairy Frosty Minipots jégkrém ízlik Önnek
aktívan közreműködik a megfigyelt kísérletben. a legjobban?
Epres □ Csokoládés □ Vaníliás □
Felmérés
3. I lavonta körülbelül hány darab Dairy Frosty Minipots
Olyan eljárás, melyben egy populációs* jégkrémet vásárol?
mintából* gyűjtjük az ismérveket, és az egész 1-5 □ 6-10 □ 11-15 □ 15-nél többet □
populációra vonatkozó következtetéseket
4. Életkora?
teszünk ez alapján. A felmérések gyakori
18 évnél fiatalabb □ 18-30 □ 31-40 □
formája a kérdőív.
41-50 □ 51-60 □ 60 évnél idősebb □
Irányított felmérés 5. Minden Minipothoz tartozzon egy kiskanál is.
Ezt a felmérést kis létszámú csoporton végzik, Egyetértek U Nem értek egyet □ Nem tudom (mindegy) □
célja a módszerrel kapcsolatos problémák
Köszönjük, hogy időt szentelt kérdőívünkre. Kérjük,
felderítése,
azt nagyobbtehát tökéletesíti
skálán végeznénk.a felmérést, mielőtt a mellékelt válaszborítékban küldje el címünkre!
Népszámlálás Adatnapló
Egy hivatalos mérés, például a lakosság Ehhez a módszerhez számítógépre van szük
összetételére ad információt nem, kor és ség, mellyel mérjük és feljegyezzük a feltételek
foglalkozás szerint. ben keletkezett változásokat, például egy szoba
hőmérsékletét. Az adatokat egy, a számítógép
Interjú pel összekapcsolt érzékelő gyűjti. Ezek fizikai
Ez a módszer az adatokat a megkérdezettektől mennyiségeket mérnek, például hőmérsék
közvetlenül egyénenként vagy csoportosan letet vagy fényerőt, és az adatokat továbbítják
gyűjti. A hivatalos (szabályos) interjúban a a számítógépnek, amely egy adatnapló-készí-
kérdések precíz szabály alapján készülnek. tő szoftver segítségével adatnaplóban rögzíti
A nem hivatalos interjúk kérdései sokkal őket. Ez a program az adatok elemzésére és
általánosabbak, lazább struktúrát követnek. megjelenítésére (ábrázolására) is alkalmas.
Internetes oldalak: Adatgyűjtéssel kapcsolatos, has/nos weboldalakat találhatsz a www.usbornc-quicklinks.com címen.

97
7/22/2019
-( ADATKEZELÉS Képes szótár - Matematika
Minta vétel Csoportos kiválasztásos mintavétel

Az egész halmaz* egy részét mintának Ennél a módszernél felosztják a sokaságot sok
nevezzük. Gyakran túl drága vagy túl kisebb sokaságra. Ezek közül véletlenszerűen
hosszadalmas lenne egy sokaság minden kiválasztanak néhány csoportot, és megvizs
elemét megkérdezni egy felmérés során. Az gálják a csoport elemeit (a fenti módszerek
ilyen esetekben mintát veszünk a sokaságból. valamelyikével)! Egy csoportos kiválasztásos
A mintának az egész halmazra (sokaságra) minta jobban reprezentálja a sokaságot, ha a
jellemzőnek (reprezentatívnak) kell lennie, minta minden csoportjának elemszáma arányos*
nem tartalmazhat eltérést*. A minta az egész sokaság elemszámával.
kiválasztását mintavételnek hívjuk. Például válasszunk ki egy 50 fős csoportos min
tát 3 év csoportjából, melyek egyenként 126, 105
Sokaság és 119 főből állnak Alkalmazzuk a következőt!
Az egész halmaz, amelyből a mintát vesszük.
Például, ha a minta 100 5-10 éves fiút tartal Az egyes csoportok _ csoport az egész minta
maz, akkor a sokaság az összes 5-10 éves fiú. elemszáma “ sokaság elemszáma
Példánkban a sokaság a három év csoportjainak
Egyszerű mintavétel összlétszáma.
Könnyen megkérdezhető minta, pl. barátok
vagy család. Sokaság = {]26 + 105 119) = 350
126
első korcsoport 1 •50 = 18
Véletlen kiválasztásos mintavétel 350
Ebben az esetben feltesszük, az egész sokaság 105
második csoport 2 = ^ ■50 = 15
minden egyes eleme a kiválasztás során
ugyanakkora eséllyel kerülhet be a kiválasztott harmadik csoport 3 = •50 = 17
mintába. Sokféleképpen végezhetjük ezt a
módszert, például kihúzhatjuk egy kalapból Tehát a csoportos minta 18 főt tartalmaz az első
a neveket, vagy a sokaság minden tagjához korcsoportból, 15 főt a másodikból és 17-et
rendelünk egy számot, és számítógéppel a harmadikból.
sorsolunk.
Többlépcsős mintavétel
A véletlen kiválasztásos mintavétel módszere Ez a mintából kiválasztott minta módszere.
azon alapul, hogy feltételezzük, hogy a soka Például, ha a minta az 50 év feletti embereket
ság homogén. Ez általában nem igaz, mégis az tartalmazza, akkor az újabb mintába az 50 év
így meghatározott paraméter nem nagyon tér el feletti nőket választjuk az előző csoportból.
az alapsokaság megfelelő adatától.
Rétegzett mintavétel
Szisztematikus, véletlenszerű mintavétel Ennél a módszernél sok, a vizsgált paramétert
Ennél a módszernél al)ból a feltételezésből befolyásoló tényezőt vesznek figyelembe,
indulunk ki, hogy a kiválasztás véletlenszerű amelyek eloszlása ismeri a sokaságban. A
sége a bennünket érdeklő paraméter szempont mintát úgy állítják össze, hogy ezek a tényezők
jából gyakorlatilag nem változik, ha a minta pontosan ugyanolyanok legyenek, mint az
kiválasztását olyan kritérium alapján szervez alapsokaságban, azaz a minta ugyanolyan
zük meg, mely a vizsgált paraméterre semmi módon legyen rétegzett, mint az alapsokaság.
lyen hatással sincs. Például, ha a lakosságot Például minden egyes iskolatípus egy réteg,
életkor szerint sorba rendezzük, és ezután min és a kiválasztott iskola minden tagja
den tizedik embert vizsgálunk. Ez a módszer beletartozhat a mintába.
kevésbé véletlenszerű, mint a véletlen
kiválasztásos módszer. Mintavételi hiba
Egy mintából gyűjtött adat, illetve az
Arányos mintavétel alapsokaság egy adata közti eltérés.
Ebben a módszerben a populáció különböző Például egy, a legnépszerűbb
csoportjaiból választanak ki bizonyos macskaeledelekről készített felmérés*
szempontok alapján néhány embert. Például a más eredményt hozhat egy helységre
minta tartalmaz 50 férfit és 50 nőt úgy, hogy nézve, mint egy egész országot tekintve.
mindkét csoport fele legyen szemüveges.
98 *Átlag 100; Oszlopdiagram 10f>; Eltérés 97; Arányos 23;Halmaz 12; Felmérés 97.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ADATKEZELÉS
Adatrögzítés Csoportos gyakorisági eloszlás-táblázat

Ebben a táblázatban megtalálható egy csoport
Adatlista adatainak vagy értékeinek előfordulási
Az adatokat egymás után felírjuk, ahogy jönnek száma (csoportos gyakoriság). A csoport
(lásd a 96. oldal ábráját!). Az adatllstát rendez gyakoriságáról készített teljes listát mondjuk
nünk kell, mielőtt bármilyen következtetést csoportos gyakorisági eloszlásnak.
levonnánk belőle. Ez a táblázat

Távolság strigulák gyakoriság
Strigulázás (mérföld)
megmutatja, hogy
egy cég dolgozói
Minden adatnál egy vonalat húzunk, ezt milyen messze laknak
strigulának nevezzük. Ötösével csoportosítjuk 5 alatt m\ é munkahelyüktől. A
a jeleket ( J4+T 0 )/ így könnyebb 6-10 II 2 csoportos gyakorisági
eloszlás megmutatja,
összeszámolni. 11-20 4lffllll hogy a mintából
21-30 1 1 a legtöbb ember
(9-en a 20-ból) 11
Gyakorisági táblázat 30 felelt II 2 és 20 mérföld közötti
Megmutatja, hogy melyik adatból mennyi van távolságra lakik
az adott ismérvnek megfelelően. a hivataltól.
Ez a táblázat az ■í \ ^ Intervallumosztály
egy óra alatt jégkrém strigulái gyakoriság
eladott fagylaltok A csoportos gyakorisági eloszlás-táblázat
számát mutatja, vanília mw egy csoportja vagy kategóriája.
mely a csokoládé Például a fenti táblázatban az első intervallum
strígulázással Z
készült.
eper mm 20 osztály az „5-nél kevesebb". Az intervallum
osztályok legalsó és legfelső értékeit
Kumulált( összegzett) gyakorisági táblázat osztályhatároknak hívjuk. Például
Ha az értékeket az időben való megjelenéseik a 6-10 intervallumosztály alsó határa a 6,
szerint még összegezzük is, akkor kumulált felső határa pedig a 10.
gyakoriságról beszélünk.
Osztályhatár
Két intervallumosztály közötti határ. Az
Az utazás Gyakoriság Kumulált
hossza (perc) gyakoriság osztályhatárt úgy kapjuk meg, ha az egyik inter-
vallumosztály felső határát hozzáadjuk a követ
1-10 kező intervallumosztály alsó határához, majd
11-20 z az összeget elosztjuk 2-vel. Például a 11-20 és
21-30 10 IS 'h 10 ^ 25 a 21-30 intervallumosztályok határa 20,5 (azaz
k végső kumulált gyakoriság megegyezik a minta elemszámával.
20 + 21 : 2). Az alsó osztályhatár elválaszt egy
intervallumosztályt az őt megelőzőtől. A felső
Többcellás (kontingencia) táblázat osztályhatár elválaszt egy intervallumosztályt
A táblázat minden egyes sora és oszlopa az őt követőtől.
összekapcsolja az egyes kategóriákat. Osztályszélesség, osztályhosszúság vagy
Ez a kétcellás osztályméret
táblázat az egy futball úszás tenisz
Egy osztályintervallum esetén a felső és alsó
osztályba járó
fiúk és lányok fiúk Z S 3 osztályhatár különbsége. Például a 21-30 inter
kedvenc lányok 4 io S vallumosztály szélessége 10 (azaz 30,5-20,5).
sportágait
ábrázolja.
Intervallum-középérték vagy középpont
Számítógépes adatbázis-kezelők Az intervallumosztály középső értéke.
Ezek olyan számítógépes programok, melyek Kiszámításához adjuk össze az alsó és felső
képesek nagy mennyiségű adatok tárolására és intervallumhatárokat vagy osztályhatárokat, és
rendezésére. Számos adatbázis-kezelő képes osszuk el kettővel! Például a 11-20 interval
diagramokat* készíteni az adatok ábrázolására, lumosztály középértéke 15,5, akár az interval
pl. oszlopdiagramot, és statisztikai számításokat lumhatárokkal számolunk: (11 + 20): 2, akár
végezni, pl. középértékeket*. az osztályhatárokkal: (10,5 + 20,5) :2.
Internetes old alak; A datgyűjtés''el kapcsoUilos, li<)s/nos woholdalak at (.ilálhalsz a www.u.'ihorno-quicklinks.com i:ínieii.
99
-( ADATKEZELÉS ^
Egy eloszlás mediánja

KÖZEPÉRTÉKEK A sorba rendezett eloszlás* középső értéke.
A médián sorszámának meghatározásához
A középérték adat, amely adathalmazt* használható az alábbi képlet:
képvisel. A középértékeket időnként
médián = i (n + 1)
központi irányértéknek vagy átlagér
téknek is szokták nevezni.
A középértékeknek három alapvető
ahol n az értékek száma.
Például határozzuk meg a következő eloszlás
típusát különböztethetjük meg: a mediánját:
móduszt, a mediánt és a számított 4 3 1 8 5 2 1 6 12
középértékeket. 1. Rendezzük növekvő sorrendbe az eloszlást:
1 1 2 3 4 5 6 8 12
Egy eloszlás módusza 2. Számítsuk ki a médián sorszámát!
Az eloszlásban* leggyakrabban előforckiló médián = + 1)
érték vagy értékek. Például, ha percben = 1 (9 + 1) = 1 10 = 5
mérjük, hogy 10 ember külön-külön mennyi
3. Keressük meg a sorszámnak megfelelő értéket,
idő
3 5 Calatt
: ^ töltött
3 6 ~ ^ki 37
egy tesztet:
40 30 31 32 32 ez jelen esetben az 5. elem:
A 36szerépéTebben az eloszlásban a 1 1 2 3 Q ) 5 6 8 12
legtöbbször, tehát a módusz 36. Tehát az eloszlás medlanja a 4.
Ha páros elemszámú az eloszlás, akkor a
Kétmóduszú eloszlás médián sorszáma a két középső között félúton
Olyan eloszlás*, melynek két módusza van. van.
Például a következő eloszlásban a 32 és a 36 1 1 2 3 ( 2 3 ^ 5 6 8 12
egyaránt kétszer ford ulelő: A médián számításához a két középső érték
30 31 35 39 összegét osztjuk 2-vel:
Ez azt jelenti, nogy a 32 es a 36 is módusz. 4 +5 , ^
média n = ---4,5
Ha egy eloszlásnak 3 vagy több módusza van, 2
Tehát az eloszlás mediánja 4,5.
akkor azt többmóduszú eloszlásnak nevezzük.
A gyakorisági eloszlás mediánja
A gyakorisági eloszlás módusza A gyakorisági eloszlás* mediánjának
A gyakorisági eloszlás* móduszának meghatározásához először ki kell számolnunk
meghatározása megegyezik a legnagyobb az eloszlás kumulált gyakoriságát*. Ezután
gyakoriságú* elem megtalálásával. kiszámoljuk a médián sorszámát, majd
meghatározzuk az ennek megfelelő értéket.
Zokni méret Gyakoriság az egy hónap alatt eladott
különböző méretű zoknik Ha a médián sorszáma 0,5-dél több a kumulatív gyakoriságnál,
Kicsi 98 gyakoriságát mutatja. A gya akkor adjuk össze az előzőhöz és következőhöz tartozó
Közepes 429 korisági táblázatból

ható, hogy leolvas
a leggyakoribb értékeket, és az összeget
médián sorszáma osszuk
25,5 (azaz (50el <
2-vel!
1) : Az
2). alábbi példában
A 0,5-et levonva a
Nagy 342 értékhez (429) tartozó kate 25-t kapunk, ez a kumulatív gyakoriság, tehát a médián értéke
Extra nagy 131 gória a közepes, tehát az 7,5 (azaz (7 + 8 ) : 2).
eloszlás módusza a közepes.
Érték Gyakoriság Kumulált gyakoriság
Móduszcsoport vagy móduszosztály 6 12 12
A leggyakrabban előforduló intervallumosz 7 13 12 + 13 = 25
tály* csoportos gyakorisági eloszlásban*. 8 14 25 + 14 = 39
9 11 39 + 11 = 50
Ez a táblázat megmu
Idő (perc) Gyakoriság tatja, hogy egy adott
napon hány percig várt Csoportos gyakorisági eloszlás mediánja
1-5 10 a buszra 50 utas sze Csoportos gyakorisági eloszlás mediánját úgy
6-10 25 mélyenként. A módusz találhatjuk meg, ha leolvassuk a médián
csoport a 6-10 perc,
11-15 10 mivel ennek a legna sorszámához tartozó értéket a kumulált
16-20 5 gyobb a gyakorisága. gyakorisági* diagramról (lásd 109. oldal).
100 *intervallumosztály 99; Folytonos adat 9h; Kumulált gyakoriság (táblázat) 99; Adat, diszkrét adat, eloszlás 96; Képlet 75; gyakoriság 96:
----- gyakorisági eloszlás 99 ( gyakorisági táblázat); csoportos gyakorisági eloszlás ( táblázat) 99; szorzat 14 (szorzás) összeg 14; Intervallum
középérték 99; 100/129
-( ADATKEZELÉS ^
Egy eloszlás átlaga vagy számtani közepe A csoportos gyakorisági eloszlás átlaga
Az adat általános méretének mértéke. Az átlag A csoportos gyakorisági eloszlás átlagát úgy
meghatározásához használjuk az alábbi számoljuk ki, hogy meghatározzuk minden
szabályt: intervallumban a középértéket (x), és
* értékszám összeszorozzuk a gyakorisággal (i). Végül
ahol a szigma görög betű, I , összegzést* jelent. összeadjuk a szorzatokat, majd használjuk
Például számoljuk ki a következő eloszlás a következőt: S értékek
átlagát:
0 5 7 6 2 10 “ értékszám
akalmazzuk a képletet:
Ezzel a módszerrel diszkrét* és folytonos*
(0 + 5 + 7 + 6 + 2 + 10) 30
adatok esetén is meghatározható az átlag.
6 “ 6 “
Amennyiben a csoportos gyakorisági eloszlás
Az eloszlás átlaga 5.
konkrét értékei nem ismertek, akkor az
Az átlag meghatározására szolgáló szabályt
átlag számolásához az intervallumközepet
írhatjuk így is:
használjuk, ami maga is egy átlag. Ebből
X = kifolyólag csoportos gyakorisági eloszlás
n
ahol X az átlag, x az értékhalmaz, n pedig az átlaga csak közelítés (becslés) lehet.
Például az alábbi csoportos gyakorisági
elemek száma.
eloszlás-táblázat* egy általános műveltségi
teszt eredményeit tartalmazza 60 résztvevő
A gyakorisági eloszlás átlaga
esetén.
A gyakorisági eloszlás átlagát úgy számoljuk ki,
hogy először összegezzük* az értékek (x) és a
hozzátartozó gyakoriságok (/) szorzatát, majd
alkalmazzuk a következőt: elért interval- gyakoriság intervallum-
^ értékek pont lum- íD középérték x
“ értékszám szám középér- gyakoriság {xf)
Például az
csoport alábbi gyakorisági
egyetemista táblázat egy
által - egyénenként - az 1 ték (x)
hónap alatt elolvasott könyvek számát 0-10 5,0 1 5,0 1 = 5,0 .
tartalmazza. Az átlag kiszámításához először 11-20 15,5 2 15,5 2 = 31
összegezzük az értékeket a fentiek szerint! 21-30 25,5 4 25,5 4 = 102
31-40 35,5 3 35,5 3 = 106,5
Könyvek Gyakoriság gyakoriság x érték 41-50 45,5 9 45,5 9 = 409,5
száma (x) (f) {fx) 51-60 55,5 14 55,5 14 = 777
0 1 1-0 = 0 61-70 65,5 12 65,5 12 = 786
1 2 2-1=2 71-80 75,5 9 75,5 9 = 679,5
81-90 85,5 5 85,5 5 = 427,5
2
3 0
1 0-2
1-3 ==03 91-100 95,5 1 95,5 1 = 95,5
4 1 1-4 = 4 lf = 60 E/x = 3419,5
5 2 2-5 = 10
6 0 0-6 = 0 A teszten elért pontok átlagának becsléséhez
7 1 1-7 = 7 használjuk a következőt:
^ értékek
^f = 8 5:/x= 26
" értékszám
Végül számoljuk ki az átlagot:
,, 2 értékek 26 = 3419,5
"'•''8= értékszám 60
Tehát ennek a gyakorisági eloszlásnak 3,25 ==56,99 (2 tizedes pontossággal)

könyv az átlaga. Az átlag értékének nem kell
egész számnak lennie, még diszkrét* A teszten elért pontszámok átlaga kb. 57.
adatoknál sem.
Internetes oldalak; Közcpcrtékekkfl kapcsolatos, hasznos webolclalakat találhatsz a www.ushorne-quicklinks.com címen.

101
-( ADA TKEZELÉS ~)-
SZÓRÁSI MUTATÓK Kvaniiisek

A szórás vagy szóródás azt mutatja Alsó kvartilis vagy első kvartilis (Q^)
Egy növekvő sorrendbe rendezett eloszlás*
meg, hogy az adathalmaz mennyire első negyedénél található érték. A helyének
terül szét (szóródik*). Sokféle módszer meghatározására használjuk a következőt:
létezik amutatóknak
szórási szórás leírására. Ezeket
nevezzük, és mind
ezek
Alsó kvartilis-pozíció (sorszám) =
mind különböző típusú információkat ahol n az eloszlás elemszáma, vagy a

adnak az adathalmaz szórásáról. gyakorisági* vagy csoportos gyakorisági eloszlás*
kumulatív gyakorisága*.
Terjedelem Felső kvartilis vagy harmadik kvartilis (Q 3)
Egy eloszlás* terjedelme a legnagyobb és Egy növekvő sorrendbe rendezett eloszlás* har
legkisebb érték közötti különbséget jelenti madik negyedénél található érték. A Q 3 helyének
(egy konkrét érték). meghatározására használjuk a következőt:
A terjedelem
képletet meghatározásához a következő
használjuk: Felső kvartilis-pozíció (sorszám) =
ahol n az eloszlás elemszáma, vagy a
Terjedelem = legnagyobb érték - legkisebb érték gyakorisági* vagy osztályközös gyakorisági
F’éldául a következő eloszlás terjedelmének eloszlás* kumulatív gyakorisága*.
meghatározásához vonjuk ki a legkisebb
értéket a legnagyobból; Az olyan esetekben, amikor a kvartilisok sorszáma
tizedestört, vagy gyakorisági* vagy csoportos
2 10 3 7 11 5 3 9 6 gyakorisági eloszlás* esetén, úgy határozhatjuk
terjedelem = 11 -2 = 9 meg a kvartilisokal, hogy megrajzoljuk a
kumulatív gyakorisági diagramot,* és leolvassuk
A csoportos gyakorisági eloszlás terjedelmét a kvartilisok értékét a kvartilis pozícióknál.
úgy határozzuk
legnagyobb meg, kivonjuk
értékből hogy a lehetséges
a lehetséges Interkvartilis terjedelem (IT)
legkisebbet. Például, ha az első csoport 0-5 és Az eloszlás* középső 50%-ának terjedelme,
az utolsó 46-50, akkor a terjedelem 50 lesz amely kiküszöböli az eloszlás mindkét végén
(50-0). található extrém értékeket. Az interkvartilis
terjedelmet a következőképpen határozzuk meg:
Eloszlások összehasonlítása IT= felső kvartilis - alsó kvartilis
Abban, hogy többet tudjunk meg az
eloszlásokról, segíthet, ha összehasonlítjuk Például határozzuk meg az alábbi eloszlás
terjedelmüket és átlagaikat*. Például ez interkvartilis terjedelmét:
2 4 5 7 7 9 12 15 16 16 18
a táblázattartalmazza;
életkorát két nyugdíjasotthon lakóinak 1. Először az alsó kvartilis-pozíciót számoljuk ki:
n + J ^ 11+1 ^ 12 ^ ^
Bíbor Őszike
4 4 4 '
Bíbor <o=(- n 11 4^ (^3 102 Az eloszlás harmadik értéke az 5, tehát az alsó
kvartilis az 5.
Őszike g<;S
2. Számoljuk ki a felső kvartilis-pozíciót:
Mindkét otthonban az életkorok állaga 79 év 3(/?+ 1) ^ 3 •(11 + 1) ^ ^ ^ 9
(azaz 553 ; 7). Viszont a Bíborban az 4 4 4
életkorok terjedelme 35 év (102-67), míg az Az eloszlás kilencedik eleme a 16 , tehát a felső
Őszikében csak 5 év (82-77). Ez azt mutatja, kvartilis a 1 6 .
hogy bár az életkorok átlaga azonos mindkét 3. Helyettesítsük be a képletbe a felső és alsó
otthonban, a terjedelem Bíborban sokkal kvartilis értékét (16-5 = 11)! Tehát az eloszlás
nagyobb (statisztikailag különböznek). interkvartilis terjedelme 1 1 .
102 *Kumulatív gyakorisági diagram 109; Kumulatív gyakorisági táblázat 99; Adat 96; Tizedes tört 19; Eloszlás 96; Képlet 75;
----- Gyakorisági eloszlás 99 (Gyakorisági táblázat); csoportos gyakorisági eloszlás (táblázat) 99; átlag 10(3; Behelyettesítés 77;
Összeg 14 (Összeadás).
7/22/2019 Képes szótár - Matematika ADATKEZELES
Standard eltérés A tapasztalati szórás kiszámítása:

(Tapasztalati vagy empirikus szórás) 2, módszer
Az átlagtól* való standard eltérés, gyakran csak Tapasztalati szórás (a)=

standard eltérés, azt mutatja meg, hogy az eloszlás
elemei mennyire szóródnak az átlaghoz képest. A ahol X az eloszlás egy-egy eleme, x az
tapasztalati szórás az eloszlás* valamennyi értékéi eloszlás átlaga, n az összes érték száma és
figyelembe veszi, míg a terjedelem és az interkvarti- í: az összegzés* jele.
lis terjedelem nem. Egy magas tapasztalati szórás Például az alábbi eloszlás egy társaság 8
érték azt jelenti, hogy az elemek nagyon eltérőek, alkalmazottjának eddig a társaságnál eltöltött
míg az alacsony azt jelenti, hogy egymáshoz kö éveinek számát tartalmazza:
zeliek. A tapasztalati szórás az eredeti adathalmaz 1 5 6 3 2 10 7 6
ról reális eredményt ad. jele a görög kis szigma: a.
A tapasztalati szórás kiszámítása:
A tapasztalati szórás kiszámítása: 1. módszer 1. írjuk be az
értékeket egy
/2(x-x)2 táblázatba, és
Tapasztalati szórás ((r)=
számoljuk ki
ahol X az eloszlás egy-egy eleme, x az eloszlás átla minden x-re az
ga, n az összes érték száma és E az összegzés* jele. x^-et!
Például az alábbi eloszlás egy társaság 8 alkalma 2. Számítsuk
zottjának eddig a társaságnál eltöltött éveinek ki az eloszlás
számát tartalmazza: érték négyzeteinek
1 5 6 3 2 10 7 6 átlagát:
A tapasztalati szórás számítása; y v2 260
1. Számoljuk ki az eloszlás átlagát x: = 32,5
8
_ X értékek
3. Határozzuk meg az eloszlás átlagát,
" értékszám
és emeljük négyzetre:
(1 + 5 + 6 + 3 + 2 + 10 + 7 + 6) 2_
'40^ = 5^ = 25
8 1
■ f " 4. Határozzuk meg a tapasztalati szórás érté
két úgy, hogy behelyettesítünk*
2. Minden egyes érték és az átlag különbségének
a képletbe*:
számolása (x - x):
-4 0 1 -2 -3 5 2 1 /Vv2 /v \2
<r =
n
3. A fenti értékeket emeljük négyzetre (x- x)-^:
16 0 1 4 9 25 4 1 - V32,5 - 25 = V t ^ = 2,74
4. Számítsuk ki a különbségek négyzetének átlagát: Tehát a tapasztalati szórás 2,74 év.
n / Szórásnégyzet
16 + 0 + 1 + 4 + 9 + 25 + 4 f 1 A tapasztalati szórás négyzete.
8 A szórásnégyzet előállítható a következő
= f = 7,5 két képlettel*:
5. Vonjunk a fenti eredményből négyzetgyököt: X(x-x)2 2x2 Ex

„ vagy
n n n
/S(X-X)2 ^
ahol X az eloszlás egy-egy eleme, x az
eloszlás átlaga, n az összes érték száma
V t ^ = 2,74 és az összegzés* jele.
Tehát a tapasztalati szórás 2,74 év.
Internetes oldalak: Szórási mu tatókkal kapt soUilos, has/na.s wcbo ldfiUka l itilállidts/ j www.usburne-quickíinks.com címen,
103
7/22/2019
-( A DA TKEZ ELÉS ~ )- Képes szótár - Matematika
Cserék a tapasztalati szórásban

CTn CTn Ha az eloszlás* minden egyes értékét
csökkentjük (vagy növeljük) ugyanazzal az
értékkel, akkor az átlag* is ugyanennyivel
csökken (vagy nő), de a szórás értéke
változatlan marad.
2:>c n
Például az alábbi eloszlás átlaga 6, szórása
2,83.
2 4 6 8 10
Ha minden egyes értéket 3-mal csökkentünk,
A legtöbb tudományos számológépen találhatók statisztikai akkor ezt kapjuk:
függvényeket számoló gombok, pl. átlag vagy szórás. Ezek
használatát a számológép használati útmutatója tartalmazza.
-1 1 3 5 7
Az új eloszlás átlagát így számoljuk:
A csoportos gyakorisági eloszlás tapasztalati (-1 + 1 + 3 + 5 + 7) V5_ = 3
szórásának kiszámítása 5
Tekintsük minden egyes intervallumosztály* Az új eloszlás szórása:
középértékét*
oldalon x-nek, ésa használjuk
leírt módszert a 103.
szórás kiszámítására! (1 + 1 + 9 + 25 + 49)
A tapasztalati szórás képletét egy kicsit át kell
alakítani úgy, hogy vegye figyelembe azt, hogy 85
minden egyes értéket összeszorzunk a
hozzátartozó gyakorisággal.
Például az alábbi csoportos gyakorisági táblázat = V l7 - 9 = V b = 2,83
egy hivatal dolgozói állal egy nap alatt fogadott Vagyis az eloszlás átlaga 3-mal csökkent
telefonhívások számát tartalmazza. Készítsünk (3 + 3 = 6), de a szórás mindkét eloszlásnál
becslést a tapasztalati szórásra: ugyanannyi (2,83).
1. Számítsuk ki az csoportos gyakorisági eloszlás
X értékeit, majd az fx és az fx^ értékeket: Ha minden értéket
ugyanazzal szorzunk
a számmal, (vagy
akkor osztunk)
a szórás és az
hívások f X fx fx2 átlag is ugyanannyi szorosára ( vagy
1-5 9 3 27 27 ■3; = 81 ugyanannyiad részére) változik.
6-10 15 8 120 120 ■8 = 960
Például az eredeti eloszlás minden értékét
11-15 13 13 169 169 •13 = 2197
szorozzuk meg 2-vel:
16-20 3 18 54 54 •18 = 972 4 8 12 16 20
40 lfx = 370 X/x2 = 4210
Az új eloszlás átlaga:
2. Határozzuk meg a csoportos gyakorisági (4 + 8 + 1 2 + 16 + 20)
eloszlás négyzeteinek* átlagát*:
^/x2 4210
40 = 105,25
Az új eloszlás szórása:
3. Számítsuk ki a csoportos gyakorisági
eloszlás átlagát, és emeljük négyzetre:
( 'L fx 370 16 + 64 + 144 + 256 + 400) (M ]
40
4. Helyettesítsünk* be a képletbe: /880
- 12^
Zfxí í^fx
■=Vl05,25 - 85,5625 = Vl76 - 144 = V32 = 5,66
= V l 9,6875 = 4,44 Az új eloszlás

átlagnak (azaz 6átlaga
•2 =2-szerese az eredeti
12), és a szórás is
A tapasztalati szórás közelítőleg 4,44 hívás
megduplázódott (azaz 2,83 •2 = 5,66).
(3 jegy pontossággal).
104 *szög 32; terület 55; intervallumosztály 99; Adat, eloszlás 96; Képlet 75; Gyakoriság 96; gyakorisági táblázat 99;
----- csoportos gyakorisági eloszlás (táblázat) 99; Átlag 101; Intervallum-középérték 99; Szögmérő 47; Kerekítés 16; Szektor
65; Négyzetre emelés 8 (négyzetszámok); Tapasztalati szórás 103; Behelyettesítés 77; Összeg 14 (összeadás).
-( ADATKEZELÉS ~)-
ADATOK ÁBRÁZO LÁSA

Számos diagramot és grafikont Kördiagram
használhatunk az adatok* Ez a diagram körcikkek* középponti
szögeivel* (vagy területével*) ábrázolja az
ábrázolására. Az, hogy éppen eloszlás gyakoriságát*. A kördiagram címéből
melyiket választjuk, attól függ, kiderül, hogy mit ábrázol, a feliratokból vagy
hogy mit szeretnénk megmutatni, a jelmagyarázatból pedig az, hogy az egyes
mivel a különböző módszerek szeletek mit jelentenek.
más-más információt Hogyan mennek dolgozni egy társaság
(tulajdonságot) hangsúlyoznak. alkalmazottai
Piktogram
Ez olyan grafikon, amely képecskékkel
(figurákkal) ábrázolja az eloszlás
gyakoriságát. A piktogram tartalmaz címet
és jelmagyarázatot, ami megadja a figurák
jelentését. Egy ábra egy kisebb mennyiséget
jelent.
Az egy hét alatt eladott fagylaltok száma
/ /
Hétfő
Kedd A megfelelő szögek mutatják a gyakoriságot.

Ennek kiszámításához használjuk a következő
Szerda képletet*:középponti szög = f- 36QP
'2f
Csütörtök ahol /"a gyakoriság.
Például az alábbi gyakorisági táblázat adatait

Péntek
ábrázoltuk a fenti kördiagramon.
/ Ebben a példában 1f= 60, tehát egy
Szombat
360^
középponti szög = f - ^'6'
/ / 60
Vasárnap
közlekedési
eszköz gyakoriság középponti szög
. = 2 jégkrém autó 20 20 •6° = 120°
busz 15 15 •6° = 90°
vonal 10 10-6° = 60°
Ha különböző szimbó villamos 2 2 •6° = 12°
lumokat használunk, / gyalogos 8 8 •6° - 48°
= 2 fagylalt kerékpár
akkor azoknak azonos 5 5 •6° = 30°
méretűeknek kell len ^f= 60 I szög = 360°
niük, ahogy sorakoznak A szögek összegének* mindig 360°-nak kell
a grafikonon. Az is = 2 hotdog
segít, ha minden egyes lennie! Időnként
kerekítésére. szükség
Ha ezt lehetakkor
tesszük, a szögek
egyes
figura ugyanannyi egy Ezek a képek azonos szögeket felfelé, másokat lefelé kerekítsünk!
séget jelöl. így elkerül méretű és azonos számú Használjuk a szögmérőt a kördiagram
egységeket jelölnek.
hetők a félreértések. középpontjánál!
Internetes oldalak: Adatábrázolással kapcsolatos, hasznos webolclalakat találhatsz a www.ushorne-quicklinks.com címen.

http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 10 5
105/129
7/22/2019
ADATKEZELÉS Képes szótár - Matematika
Oszlopdiagram Sávdiagram
Az eloszlás* gyakorisága* azonos szélességű Olyan oszlopdiagram, amelyben minden egyes
függőleges* vagy vízszintes* téglalapokkal oszlopot sávokra bontunk, ezzel ábrázolva több
ábrázoló grafikon. A cím megmutatja, hogy adathalmaz elemeit.
mit mutat az oszlopdiagram, a tengelyeken*
található feliratok jelzik, hogy melyik tengely Például az alábbi sávdiagram az előbbi
mit jelent, illetve, a beosztásokat. Van olyan
oszlopdiagram, amely diszkrét adatokat* összetett egy-egy
oszlopok oszlopdiagram
nemet adatait tartalmazza,
képviselnek, a sávokaz
ábrázol, ilyenkor rések (szünetek) vannak a pedig a kedvenc italokat jelentik.
téglalapok között, és van folyamatos adatokat*
ábrázoló is, rések nélkül.
100 ember kedvenc itala 100 ember kedvenc itala
50 Víz
40 ^ Kóla
H Gyümölcslé
40
D Tea
30 H Kávé
30
20
20
10
10
Kávé Tea Gyümölcs- Kóla Víz

levek
Férfi A/ő
Összetett oszlopdiagram vagy többszörös Az alábbi sávdiagram ugyanazt az

oszlopdiagram információt mutatja, de ebben az esetben az
Olyan oszlopdiagram, amely több oszlopot is oszlopok a különböző italokat képviselik
ábrázol egy kategórián belül, így egynél több férfi-nő sávbontásban.
adathalmaz elemeit jeleníti meg.
100 ember kedvenc itala 100 ember kedvenc itala
Férfi Férfi
<20 40
Nő Nő
-ö 75 I
10 fe 20
10
I I I
Kávé Tea Gyümölcs- Kóla Víz Kávé Tea Gyümölcs- Kóla Víz
levek levek
106 •Terület 55; Tengelyek 31 (Descartes-féie koordináta-rendszer); Osztályhatár, Intervallumosztály, osztályszélesség 99; Folytonos adat,
— — Diszkrét adat, Eloszlás, Gyakoriság 96; Osztályközös gyakorisági eloszlás (táblázat) 99; Vízszintes 30; Sokszög 34; Arányosság 25;
Összeg 14 (Összeadás); Függőleges 30. 106/129
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( ADATK EZELÉS
Hisztogram Gyakoriság számolása hisztogram alapján

Olyan oszlopdiagram, amelyben az oszlopok Használjuk az alábbi szabályt, amely
területe* arányos* a csoportos gyakorisági elosz visszaalakítja a gyakorisági sűrűséget:
lás* gyakoriságával*. A hisztogram oszlopait az
osztályhatárok alapján rajzoljuk. Minden egyes gyakoriság = osztályszélesség •^^'r^sTg
oszlop magasságát gyakorisági sűrűségnek mondjuk.
Egy csoportos gyakorisági eloszlás hisztogram- Ez ugyanaz, mintha a téglalapok területét
jának megtervezéséhez először minden interval számolnánk. Tehát a keresztrejtvényfejtők
lumra ki kell számolni az osztályszélességet, összes ideje:
aztán a következő szabály* segítségével gyakoriság = (4 •0,25) + (2 •2,5) + (2 •4,5) +
meghatározzuk a gyakoriság sűrűségét: (8 •0,75) + (4 •1)
gyakoriság -1 + 5 + 9 4 - 6 + 4
gyakorisági sűrűség = osztályszélesség = 25
Például az alábbi osztályközös gyakorisági-
eloszlás-táblázat* azt az időt mutatja, hogy Az összes gyakoriság a táblázatban található
25 ember hány perc alatt fejtett meg egy gyakoriságok összege*.
keresztrejtvényt
adat*, (egyénenként).
ezért a legközelebbi Az kerekítjük,
percre idő folytonos Gyakorisági poligon (vonaldiagram)
így a 0,5-5,5 percből 1-5 intervallumosztály A gyakoriságot* (vagy gyakorisági sűrűséget)
lett, az osztályszélesség 5. A többi osztályszé ábrázoló grafikonon az osztályintervallumok
lességet is hasonlóan számoljuk. középintervallum-értékeit* összekötő vonal.
Idő Gyakoriság Osztály Gyakorisági Egy gyakorisági poligont megrajzolhatunk egy

(perc) szélesség sűrűség oszlopdiagramban vagy hisztogramban úgy,
1-4 1 4 1:4 = 0,25 hogy összekötjük az oszlopok tetejének
4-6 5 2 5 : 2 = 2,5 középpontjait. A poligon alatti terület
7-8 9 2 9:2 = 4,5 megegyezik a hisztogram alatti területtel.
9-16
17-20 6
4 8
4 6
4 :8
:4 =
= 0,75
1 Például az alábbi poligont a keresztrejtvény
megfejtéséhez szükséges időt ábrázoló
Rajzoljuk meg a hisztogramot, megtervezve hisztogramban (lásd balra) rajzoltuk meg.
az osztályintervallumokat a gyakorisági
sűrűség alapján. Osszuk fel a tengelyeket,
és adjunk címet a diagramnak!
Egy keresztrejtvény megfejtéséhez szükséges idő Keresztrejtvény megfejtéséhez szükséges idő
Internetes oldalak: Adatábrázolással kapcsolatos, has/nos wpboldalakat találhatsz a www.ushorne-quicklinks.com t inién.

107
7/22/2019
-( ADATKEZELÉS ^ Képes szótár - Matematika
Levéldiagram Levéldiagram nagy adathalmaz esetén

Egy olyan aclatábrázolási módszer, amely az el Egy nagyobb eloszlás levéldiagramjának*
oszlás* elemeit két részre osztja. Általában elkészítésekor, a könnyebb áttekintés érdekében,
kevés számadatot* (mennyiségi adatot) a törzset alsó és felső részre bontjuk. Például
tartalmazó eloszlások terjedelmének* és az alábbi levéldiagram kis terjedelmű* nagy
szórásának* megjelenítésére használjuk. adathalmazt* ábrázol, ezért kissé zsúfoltnak tűnik:
Például írjuk át az alábbi eloszlást levéldiagram
ba úgy, hogy a tízes helyi értéken található Törzs Levelek
számjegyek alkotják a „törzs"-oszlopot (növekvő
sorrendben), míg az egyesek helyén állók a 0 1 l 1 3 S Ar s (a ( a m
„levéT'-oszlopot (szintén növekvő sorrendben). 1 1 12 4 ^ ^
13 10 14 12 14 9 23 13 13 2 0 2
Kulcs: 2 6 jelenti a 26-ot.
Törzs Levelek A - jel jelenti a gyökér alsó értékeit (0-4),
0 a + jel pedig a felsőket (5-9), így a diagram
1 0 2 3 5 3 4 4 könnyebben áttekinthető.
2- 1 3
Kulcs: 2 3 jelenti a 23-at. Törzs Levelek
0- 112 5 3 4
Általában a leveleket is növekvő sorrendben 0+ S ^ ^ w
írjuk, különösen, ha a diagramot egyéb informá 112 3 4
ciók meghatározására is használjuk, mint pl. a 1-t
módusz*, a médián* vagy a terjedelem*. 2- 0 21
Ha elfordítjuk az oldalt, akkor a levelek mintája 2+
olyan, mint egy oszlopdiagram*, de az eloszlás
minden egyes értékét leolvashatjuk (tehát Kulcs: 2+6 jelenti a 26-ot.
előnyösebb). Oda-vissza levéldiagram
A levéloszlopban minden szám egyjegyű kell, Két adathalmazt ábrázoló levéldiagram. Egy
hogy legyen, de a gyökéroszlop tartalmazhat ilyen diagram megtervezéséhez először is meg
többjegyű számokat is. Például az alábbi kell határoznunk a gyökér egységeit. Ezután
eloszlást ábrázoló levéldiagram: az egyik adathalmaz elemeinek megfelelő
205 216 233 239 egyjegyű számokat írjuk a törzs bal oldalára,
a másik adathalmaznak megfelelőket pedig a
jobb oldalra. Például az alábbi táblázatban két
Törzs Levelek
eloszlás adatai találhatók; készítsünk hozzá
ID 5 levéldiagramot:
21 (c A 19 20 23 23 27 30 30
12 B 8 17 21 27 31 31 40
3 9
0 o9> 1. Mindkét adathalmaz értékei alapján
készítsük el a törzset, amely a tízes helyi
Kulcs: 24 8 jelenti a értéken álló számjegyeket mutatja!
A médián meghatározásához számoljuk a le 2. írjuk be a törzs egy-egy oldalára - levél
veleket mindaddig, míg a médián sorszámához formában - az egyik, illetve a másik
nem érünk. Például a fenti diagramban 7 levél adathalmaz egységeit!
van, tehát a médián sorszáma A {7 + ^ : 2). Data A Data B
A 4. érték a 9, tehát a médián a 239. 0 ?
A módusz megtalálásához a leggyakrabban 1 ?
előforduló levelet kell megkeresnünk. Jelen 2 1 ^
0 0 S 1 1
esetben a módusz a 240. 4 0
A terjedelem 248 - 205, azaz 43. Kulcs: 0 3 1 jelenti
a 30-at és a 31 -et.
108 * oszlopdiagram 106; Kumulatív gyakoriság 99; Adat, Eloszlás 9(); Grafikon (algebrai) «0; Osztályközös gyakoriságieloszlás-táblázat 99;
Interkvartilis terjedelem. Alsó kvartilis 102; Medián, Módusz 100; Méréses adat (ismérv) 96.
c ADATKEZELE5
Kumulatív gyakorisági diagram A kumulatív gyakorisági diagram

Olyan grafikon, amelyben az eloszlás* használata
kumulatív gyakorisági értékeit* jelöljük be, A kumulatív gyakorisági diagramok segítségével,
és a pontokat összekötjük. Az alábbi példán leolvashatjuk azoknak az embereknek a szá
látható, hogy a kumulatív gyakorisági görbe, mát, akik 10 percnél kevesebbet várakoztak:
amely a pontokat összekötő görbe, folytonos. keressük meg az x tengelyen a 10 percet, és
Ezt a diagramot
szokták nevezni, időnként
hiszen a csúcsívnek is
görbe a legnagyobb rajzoljunklefüggőleges
Olvassuk egyenesttartozó
a kapott ponthoz a grafikonig.
kumulatív
értékhez tart. Ha a pontokat egyenes gyakoriságot az / tengelyen. Ahol x = 10, ott
szakaszokkal kötjük össze, akkor a diagramot y= 39 (közelítőleg), tehát 39 ember várt 10 per
kumulatív gyakorisági poligonnak nevezzük. cet vagy annál kevesebbet. 16 ember várt töb
bet, mint 10 percet (az összes ember (55)-39).
Például az alábbi csoportos gyakorisági-
eloszlás-táblázat azt az időt (percre kerekítve) A várakozási idők mediánjának* meghatáro
tartalmazza, amennyit a véletlenszerűen zásához először számoljuk ki a médián helyét.
kiválasztott ügyfeleknek sorban állással kellett Ha a teljes kumulatív gyakoriság nagyobb vagy
eltölteniük. egyenlő, mint 100, akkor használjuk az 1
képletet. Ha, mint ebben az esetben is, ICÍO-nál
Gyakoriság
kevesebb, akkor az l(n + 1 összefüggést:
Idő Kumulatív
(perc) gyakoriság 56 = 28
5
Ahol y = 28, ott x = 7,75 (közelítőleg), tehát a
0- 2 5
várakozási idők mediánja 7,75 perc.
3-5 8 5 + 8 = 13
6-8 20 13 + 20 = 33 Az inteckvartilis terjedelem* számításához ki kell
9-11 11 33 + 11 = 44 vonni az alsó kvartilist* a felső kvartilisból*.
12-14 6 44 + 6 = 50 3(/7 + 1) 3(55 + 1
50 + 4 = 54 Felső kvartilis pozíció= =42
15-17 4 4 4
18-20 1 54 + 1 = 55 Ahol / = 42, ott X = 11 (közelítőleg), tehát a
felső kvartilis 11.
A kumulatív gyakorisági diagram pontjai Alsó kvartilis pozíció n+1 55 + 1
a kumulatív gyakoriság értékek a felső 4 4
osztályhatároknál*. Valamennyi kumulatív Ahol y= 14, ott x= 5,75 (közelítőleg), tehát az
gyakorisági diagram a kumulatív gyakori alsó kvartilis 5,75. Az interkvartilis terjedelem
sági tengelyek kezdőpontjától indul. 5,25 perc (11-5,75).
A sorban állással eltöltött idő A sorban állással eltöltött idő
Idő (perc)
Internetes oldalak: Adatábrázolás'^.il krt|K soldlos, hasznos webolfl<il<ik,it Iriljilials/ a www'.usborne-quicklinkí.cam ( ímt-n.
109
7/22/2019
-( ADA TK EZE LÉS ~)- Képes szótár - Matematika
Vonaldiagram
Az adatok középső fele Egy eloszlás* gyakorisági* értékeit pontokkal
(az ,,ötök" összefoglalója) ábrázoló és a pontokat egyenes szakaszokkal
Egy eloszlás legkisebb értéke, alsó kvartilise*,
összekötő grafikon.
mediánja*, felső kvartilise* és legnagyobb
értéke. Ezekből az értékekből számolható
A cím elárulja, hogy miről szól az ábra, a ten
az adathalmaz terjedelme* és interkvartilis gelyek feliratai, hogy az egyes tengelyek mit
terjedelme*, és megmutatják, hogy az adatok mutatnak, illetve az egységet is meghatároz
mennyire szimmetrikusan* szóródnak zák a beosztások.
a médián körül. Az átlagos maximum hőmérséklet Hamburgban (Németo.;
Dobozdiagram (sodrófadiagram)
Olyan diagram, amely az adatok középső
feléről ad grafikai szemléltetést. A dobozdia
gram hasznos lehet két vagy több eloszlás
szórásának összehasonlítására.
Minden egyes diagram téglalap alakú
dobozokból
terjedelemtől*áll.függ,
Ezekdehossza az interkvartilis
magasságuk nem
lényeges. Egy függőleges* vonal osztja ketté
a dobozt a mediánt* jelölve. A dobozok
mindkét végén található vízszintes vonalak
(„macskabajusz") az eloszlás legkisebb
értékétől a legnagyobb értékéig tartanak,
így vízszintesen* leolvasható a terjedelem*.
Hónapok (rövidítve)
Például az alábbi eloszlást ábrázolja a
következő dobozdiagram: Pontdiagram
A minta; 3 10 10 12 12 13 15 20 Olyan, pontokból álló grafikon, amely két méréses
B minta; 6 8 9 11 11 12 14 16 adathalmaz* közötti kapcsolatot ábrázol. A pon
tok nincsenek összekötve, és több pont is elhelyez
A minta
kedhet ugyanazon az x vagy y koordinátán. A cím
és a tengelyek feliratai elárulják, hogy mit ábrázol
a grafikon.
B minta
Franciaországban és Németországban kitöltött vizsgatesztek
0 5 W 15 20
A dobozdiagram egy olyan

változata, amelyben minden B minta
egyes értéket pontokkal
jelölünk, hogy egyetlen '
részletet se veszítsünk el.
Időnként az adathalmaz* olyan értéket is

tartalmaz, általában mérési hiba miatt, amely
sokkal nagyobb vagy kisebb a többinél. Ezeket
kiugró értékeknek mondjuk, és különálló
ponttal vagy csillaggal (*) jelöljük (a macska
bajszon túl).
Cikk-cakk
Egy „szögletes hullám" (cikk-cakk)
a tengelyeken*, amely azt érzékelteli, A -
hogy a beosztás (skála) nem vonatkozik
a tengelyek ezen részére.
110 'Ten gelyek 31 (Descartes-féie koordináta-rendszer); Adat, Eloszlás 96; Gyakoriság 96; Vízszintes 30; Interkvartilis terjedelem 102;
— ^— Alsó kvartilis 102; Átlag 101; médián 100; Számegyenes 7; (előjeles számok;) Méréses adat 96; terjedelem, Szórás 102;
Szimmetrikus 42 (Bevezetés); Felső kvartilis 102; Függőleges 30.
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( ADATKEZELÉS ^
Korreláció Regressziós egyenes

Két értékhalmaz közötti kapcsolat. Ez a pontdia Az az egyenes a pontdiagramon, amely a két
gram, megmutathatja, hogy van-e bármilyen halmaz értékei közti korrelációt ábrázolja.
korreláció az ábrázolt adathalmazok* között. Gyakran ránézésre megrajzolhatjuk az egye
Ha a grafikonon a pontok növekvő tendenciát nest. Ha pontosabb egyenest szeretnénk
mutatnak, akkor ezt pozitív korrelációnak rajzolni, akkor számoljuk ki az eloszlások
nevezzük.
korreláció. A csökkenő tendencia neve negatív átlagát, és állítsunk
a pontokban merőlegest ezekben
a koordináta-tengelyekre!
A két merőleges metszéspontját kössük össze
a koordináta-rendszer kezdőpontjával,
és hosszabbítsuk meg!
Például a következő táblázat az uszodában
megtett hosszok számát mutatja különböző
időpontokban.
Ez a pontdiagram pozitív Ez a pontdiagram negatív Idő (perc) 5 8 10 13 15 18 20 23

korrelációt mutat. korrelációt mutat.
Hossz 11 15 23 27 31 40 39 50
Ha a pontdiagram pontjai egy egyenesre
illeszkednek (vagy majdnem illeszkednek), Nézzük meg e két érték között a korrelációt,
akkor erős korrelációról beszélünk.. ábrázoljuk őket egy pontdiagramon, majd
Erős korrelációt rajzoljunk egyenest azon a ponton át, amely
eredményez, ha a mindkét eloszlás átlagát reprezentálja (a
két halmaz értékei grafikonon 0 jelöli)!
között szoros
kapcsolat van. Az idők átlaga:
5 + 8 + 1 0 + 13 + 15 + 18 + 20 + 23 112
= 14
8 “ 8
A hosszok átlaga:
11 + 15 + 23 + 27 + 31 + 40 + 39 + 50
8
236
Ha a pontdiagram pontjai egy egyeneshez csak = 29,5
8
közelítenek, akkor gyenge korrelációról Tehát a legmegfelelőbb egyenest a (14; 29,5)
beszélünk. koordinátájú ponton keresztül rajzolhatjuk meg.
Gyenge korrelációt
eredményez, ha a
Az egyenes a (0;0) pontból indul (minthogy, ha nincs
két halmaz értékei idő, nincs hossz sem, amit ezalatt leúszhatunk).
között gyakori A leúszott hosszok száma
kapcsolat van.
Ha a pontdiagram pontjai szemmel láthatóan

semmilyen kapcsolatban sincsenek egy egyenes
sel, akkor azt mondjuk, hogy nincs korrelációjuk.
Nincs korreláció,
ha a két halmaz
értékei nincsenek
egy egyenesen,
bár a halmazok
értékei között
létezhet más
kapcsolat.
Idő (perc)
inlernetes oldalak: Adatábrá7olás!>al kapcsolatos, hasznos weboldalakat lalálhats/ a www.u.'tborne-quicklinkn.com cínwn.

http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 111
111/129
7/22/2019
ADATKEZELES Képes szótár - Matematika
VAL05ZÍNU5EG-5ZAM1TAS
A valószínűség-számítás a statisztikának* azon ága, amely lehetővé teszi, hogy
kiszámoljuk valamilyen esemény bekövetkeztének a lehetőségét, és ennek a
valószínűségnek számértéket ad. Például, ha feldobunk egy pénzémiét, akkor
két
lesz,lehetőség van: fejközíjl
a két lehetőség vagy 1.
írásEzt
lesz az eredmény. Annak
a valószínűséget az esélye,
felírhatjuk hogy
törtként* (l),fej
tizedes törtként* (0,5), vagy százalékként* (50% ). ^
Esemény Elméleti valószínűség
Valamilyen történés: például az érmeteldobás, Egy kimenetelnek az a valószínűsége, amely
vagy, ha két kockát dobunk. egy elméleten alapul. Az elméleti (klasszikus)
valószínűség azonos valószínűségi kimenete
Kimenetel leken alapul; vagyis nem tartalmazhat eltérést
Egy esemény eredménye például, hogy az vagy hibát.
érmével fejet vagy a kockával hatost dobtunk.
Az elméleti valószínűség kiszámításának
(Siker) Eredmény szabálya: P(egy kimenetel bekövetkezése)
A bekövetkezett esemény (az eredmény). kedvező kimenetelek száma
Például, ha azt szeretnénk, hogy fej legyen összes lehetséges kimenetel
az eredmény, és az is lesz, akkor ez sikeres
kimenetel lehet. ahol P a valószínűség jele.
Például, ha egy táska 6 piros és 4 kék labdát
Azonos valószínűségű események tartalmaz, akkor annak a valószínűsége, hogy
Esemény, melynek kimenetelei egyenlő véletlenszerűen egyet kiválasztva kék labdát
eséllyel következnek be. Például az választunk:
érmefeldobásnál ugyanannyi az esélye annak,
hogy fej vagy írás lesz a kimenetel. P(kék labdát választva) = -i- = -2-
10 5
Annak a valószínűsége, hogy véletlenszerűen
Valószínűségi skála egyet kiválasztva kék labdát választunk,
Egy skála, amellyel egy kimenetel valószínű
Ezt írhatjuk tizedes törtként 0,4-nek, vagy
ségét mérjük. Annak az eseménynek a való
százalékosan 40%-nak.
színűsége, amelyik biztosan bekövetkezik, 1.
Például annak a valószínűsége, hogy míg Kísérleti valószínűség vagy relatív gyakoriság
elolvasod ezt a mondatot, addig egy picivel Ez az érték megmutatja, hogy egy kimenetel
idősebb leszel, 1. Azt az eseményt, amelynek előfordulásának száma hogyan aránylik az
1 a valószínűsége, biztos eseménynek mond összes esemény számához.
juk. Annak az eseménynek a valószínűsége,
A kísérleti valószínűség kiszámításának
amely biztosan nem következik be, 0. Például
szabálya: P(egy kimenetel bekövetkezése)
annak a valószínűsége, hogy elefánttá
változol, 0. A 0 valószínűségű kimenetelt kedvező kimenetelek száma
lehetetlen eseménynek nevezzük. összes esemény
ahol Pa valószínűség jele.
Lehetetlen Biztos
Például, ha 100-szor dobunk egy kockával, és
A 0 és 1 értékek a valószínűség szélső-értékei, ebből 12-szer dobtunk hatost, akkor annak a
és egy kimenetel bekövetkeztének kísérleti valószínűsége vagy relatív gyakorisága,
valószínűsége 0 és 1 között bármilyen értéket hogy hatost dobunk:
felvehet. Ha a valószínűség 0-hoz közeli, P (hatost dobunk) = -1^ = —
100 25
akkor kevésbé
az 1-hez valószínű akkor
van közelebb, a kimenetel; ha
valószínűbb Ezt az eredményt írhatjuk tizedes törtként
0,12-nek, vagy százalékosan 12%-nak.
az esemény bekövetkezése.
112 ♦Tizedes tört 19; Tört 17; Százalék 27; Statisztika 96 (Adat).
7/22/2019 Képes szótár - Matematika -( ADA TKEZELÉS ^
Az események típusai Kölcsönösen kizáró események

Kettő vagy több olyan esemény, melyek
Elemi esemény egyszerre nem következhetnek be. Például,
Olyan esemény, amely csak egyetlen tételből ha az A esemény: „piros lapot húzunk a pak
áll, például egy pénzérme feldobása. liból" és B esemény: „pikket húzunk a
pakliból", akkor A és B egymást kölcsönösen
Összetett esemény kizáró események.
Olyan esemény, amely egynél több tételből /o
áll, például két érme vagy egy érme és egy
kocka dobása.
Ha egy kártyát húzunk
Független esemény a pakliból, akkor az
Olyan esemény, melynek kimenetele nem nem lehet piros és pikk ¥ I
függ semmilyen más eseménytől. A független egyszerre, tehát ezek
kölcsönösen kizáró
eseményt véletlen eseménynek is szokták események.
mondani. 01
Egy kölcsönösen kizáró ese
Például,
akkor ha kétszer
annak dobunk
az esélye, hogyegy kockával,
másodikra egy ményekből (teljes
halmaz összes eseményrendszer)
valószínűsége álló
(a valószínű
bizonyos értéket dobunk, nem függ az első ségek összege) 1.
dobástól. Például a hatos dobásának esélye Például egy pakli kártyából egy lap kiválasztá
mindig ugyanannyi, akárhányszor is dobunk sára kölcsönösen kizáró események halmaza:
a kockával.
Pirosat választunk (||)
Nem független esemény
Olyan esemény, amelynek van olyan kimene Picket választunk (^)
tele, amelyik egy másik eseménytől függ.
Treffet választunk (-1|)
Például, ha egy
üveggolyót véletlenszerűen kihúzunk
olyan zacskóból, egy
amelyben
zöld és kék üveggolyók vannak, és nem Ezek közül semelyik kettő nem következhet
tesszük vissza, akkor a második húzás színe be egyszerre. Ha ezeket a valószínűségeket
már függ az első húzás eredményétől. összeadjuk:
264.J1 + í 3=:W = -|
52 52 52 52
Például, ha 3 kék és 3 zöld golyó van:
P (kék golyót választunk) = -^ = i Az eredmény ugyanez lesz, ha egy másik
6 2 teljes eseményrendszert választunk, például
Ha egy kék golyót húztunk, és nem tesszük ilyen, ha fekete kártyát húzunk, kört vagy
vissza, akkor annak a valószínűsége, hogy kárót.
újra kéket húzunk, | (ugyanis 2 kék és
összesen 5 golyónk'van). Annak a valószínűségét, hogy valami nem
következik be, megkapjuk, ha az 1-ből
Annak a kivonjuk annak a valószínűségét, hogy ez
valószínűsége, a valami bekövetkezik.
hogy véletlen
szerűen kivá
Annak a
lasztva éppen
valószínűsége, hogy
kék golyót
hatost dobunk egy
húzunk, 4- kockával, 1.
6
Annak a
Ha egy kimenetel valószínűsége függ az őt valószínűsége, hogy
megelőző kimenetel valószínűségétől, akkor nem dobunk hatost
ezt feltételes valószínűségnek mondjuk. (1, 2, 3 ,4 vagy
5-t dobunk),
Annak a feltételes valószínűsége, hogy Ez egyenlő az%al,
másodszorra kék golyót húzunk, |. hogy 7-1.
Internetes oldalak: Valószínűség számítással kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.usborne-quicklinks.com címen.
113
7/22/2019
-( AD AT KEZ ELÉS ~)- Képes szótár - Matematika
Összetett (egyesített) Szerzési szabály vagy „és"-szabály

valószínűségek Összetett események (kimenetelek)
valószínűségének kiszámítására vonatkozó
összegzési szabály vagy „vagy"-szabály szabály. A szorzási szabály a következő:
Ezt a szabályt akkor használjuk, ha egy kime P(A és B) = P(A) •P(B)
netel valószínűségét keressük több kimenetel ahol P a valószínűség jele, A és B
a kimenetelek.
közül.
P(AAzvagy
összegzési
B) = P(A)szabály
+ P(B) a következő: A szorzási szabályt összetett független* vagy
ahol P a valószínűség jele, A és B a nem független események* valószínűségének
kimenetelek. kiszámítására is használhatjuk.
Az összegzési szabályt akárhány kölcsönösen Például keressük meg annak a valószínűségét,
kizáró eseményre* alkalmazhatjuk. Például: hogy négyest dobunk egy kockával, és királyt
P(X vagy Y vagy Z) = P(X) + P(Y) + P(Z) húzunk a pakliból:
Például annak a valószínűsége, hogy egy P(4 és K) = P(4) •P(K)
piros vagy egy pikk vagy a treff király a ahol P a valószínűség jele, K pedig a királyt
kihúzott lap: jelöli.
P(Piros vagy Pikk vagy Treff Király) = 6 szám a dobókockán, és 52 lapból 4 király
P(Piros) + P(Pikk) + P(Treff Király) van a francia kártyában, tehát:
ahol P a valószínűség jele. P( 4) =l
b
52 lap van egy csomag francia kártyában.
P,K,= ^
Ezek közül 26 piros, 13 pikk és csak a treff
király. Tehát: P(4 és K) _= 1 _4_ ^ 4 _
6 52 312 78
P(Piros)=||
Tehát annak a valószínűsége, hogy négyest
P(Pikk)=^ dobunk egy kockával, és királyt húzunk
a pakliból: — .
^ 78
P(Treff Király)=^ Nem független események kombinációjánál
a szorzási szabályt úgy alkalmazzuk, hogy
P(Piros vagy Pikk vagy Treff Király).= először kiszámoljuk az egyes kimenetelek
_ 26 ,^13 + 1 _ 40 _ 10 valószínűségeit a bekövetkezés sorrendjében,
52 52 52 52 13 majd összeszorozzuk az eredményeket.
Annak a valószínűsége, hogy egy piros vagy Például annak a valószínűségnek a
egy pikk vagy a treff király a kihúzott lap: kiszámítása, hogy húzunk egy királyt egy
pakli kártyából, majd még egyszer királyt
Az összegzési szabályt használhatjuk annak
a kiszámítására, hogy mennyi a valószínűsége annak, húzunk úgy, hogy az elsőt nem tettük vissza:
hogy egy piros vagy egy pikk vagy a treff király
a kihúzott lap. P(K és K) = P(első K) •P(második K)
ahol P a valószínűség, K pedig a király jele.
4 király van az 52 lapos pakliban, tehát:
2 P(első K)= ^ ^
*
P(második K)= ^
P(K és K)= ^ ^
52 51 2652 221
i Annak a valószínűsége, hogy királyt
húzunk egy pakli kártyából, majd még
egyszer királyt húzunk úgy, hogy az elsőt
nem tettük vissza: — .
221
114 összetett esemény, Nem független esemény 113; Esemény 112; Független esemény, Kölcsönösen kizáró események
— ^— 113; Kimenetel, Valószínűség 112; Arány 24; Elemi esemény 113.
-( ADATKEZELÉS
Lehetséges kimenetelek Valószínűségi fadiagram

Olyan diagram, amely az események
Egy kísérlet lehetséges kimenetelei* függnek a lehetséges kimeneteleit az „ágakra" írja.
kísérletet befolyásoló események számától, és Különösen hasznos a valószínűségi fadiagram
hogy ezek függetlenek*-e, vagy sem. használata nem független események* esetén.
A független események
kimeneteleit lehetséges
listába rendezhetjük. Például, ha véletlenszerűen
labdát abból kiválasztunk
a zsákból, amelyben 4 piros egy
és 5
zöld labda van, akkor így ábrázolhatjuk:
Például pénzfeldobás esetén a lehetséges
kimenetelhet jelölhetjük így: Ez a fadiagram egy
egyszerű (elemi)
esemény*
ahol F a fejet, í az írást jelöli. valószínűségét
ábrázolja. “'V,,
Ha két pénzt dobunk fel, akkor a lehetséges
kimenetelek száma nő: zöld
FF; FÍ; ÍF; íí Ha az első labdát nem tesszük vissza, és egy
Ha 3 érmét dobunk
kimenetelek fel, akkor
száma ismét nő: a lehetséges másodikat választunk, akkor a valószínűségek
függenek az első kimenetel eredményétől:
FFF; FFÍ; FÍF; ÍFF; ÍÍF; ÍFÍ; FÍÍ; ííí
Valószínűségi mező (tábla)

Két független esemény* kimeneteleit ábrázoló
táblázat.
Például az alábbi valószínűségi tábla azt

mutatja meg, hogy ha két kockával dobunk,
és az eredményeket összeadjuk, akkor milyen
lehetséges értékeket kapunk.
Első kocka
1 z 3 ^ 5
1 z 4- s C, ? Első labda Második labda
« z 3 5 í? ? 9
Ha először piros labdát húzunk, és nem
4- s (c. Z (3 tesszük vissza, akkor annak a valószínűsége,
5 (a ? 9 10 hogy másodikra is pirosai választunk, csak |-
o '
G 7 s & 010 11 (hiszen csakzöldet
Ha először 3 piroshúzunk,
labda marad
akkor aannak
8-ból).
valószínűsége, hogy másodszor is zöldet
a
Í7 10 11 11
(b választunk, csak ^ (hiszen csak 4 zöld labda
marad a 8-ból).
Annak a valószínűségnek a kiszámítására, Esélyek
hogy egy konkrét értéket kapunk, ha Egy esemény valószínűsége, melyet a
összeadjuk a két kockán szereplő értékeket, „bekövetkezik : nem következik be"
először számoljuk meg, hogy az a bizonyos aránnyal fejez ki.
összeg hányszor fordul elő a táblázatban! Például annak az esélye, hogy hatost do
Például a 9 4-szer szerepel a 36 lehetőség bunk egy kockával 1 : 5 ( egy esély van rá,
között, tehát annak a valószínűsége, hogy 9 hogy jót dobunk, és 5, hogy rosszat). An
lesz az összeg, ~ azaz J-. nak a valószínűsége, hogy hatost dobunk i.6
" 36 9
Internetes oldalak: Valószínűség számítással kapcsolatos, hasznos weboidaidkal találhatsz a www.usbarne-quicklinks.com címen.
115
-7/22/2019
( SZÁMVETÉS y Képes szótár - Matematika
P É N Z Ü G Y I K IF EJ EZ É SE K A - T Ó L Z -IG
íme néhány pénzügyi kifejezés Életbiztosítás
abc sorrendben, melyekkel Egy adott összeget minden hónapban -
több éven át - befizetünk egy számlára egy
találkozhatunk. biztosítónál, és az előre meghatározott idő
letelte után, mintegy nyugdíj-kiegészítésként,
Adó az adott nyugdíjpénztár az előre meghatáro
A kormány által összegyűjtött pénz, amelyet zott pénzösszeget (havonta) fizeti nekünk.
pl. iskolák, egészségügyi intézmények
fenntartására fordítanak. Nagyon sokféle adó Fizetés
létezik. Például a jövedelemadó közvetlen Az a pénz, amelyet egy év alatt keresünk.
adózási forma. Közvetve adózunk, amikor Gyakran 12 részre osztják, és havonta fizetik.
pénzt költünk. Közvetett adó pl. az áfa. (Nálunk általában ez jelemző).
Alapdíj Hitel
A hitelnek sokféle jelentése van. Egy hitel
Olyan
kérhet fix
az összeg, amelyetszolgáltatásért.
általa nyújtott a szolgáltató társaság
Például tranzakcióban pénzt veszünk fel egy számlán
a telefonszámla esetén ez az előfizetési díj. keresztül. Az, hogy valaki hitelképes, azt
jelenti, hogy lehetősége van pénzt
Általános forgalmi adó (áfa) kölcsönözni. Ha valaki tud hitelezni, azt
Adó, amelyet az áruk és szolgáltatások árához jelenti, hogy van pénze.
még hozzáadnak. Ez az ár bizonyos százaléka,
mértékét a kormány határozza meg. Hitelbecslés
Olyan rendszer, amelyet a bankok vagy
Árengedmény más pénzintézetek arra használnak, hogy
Egy tétel árának csökkentése. A 10%-os megállapítsák, mekkora hitelt adjanak egy
árengedmény azt jelenti, hogy az árat 10%-kal adott ügyfélnek.
csökkentik.
Hitelkártya
Árfolyam (deviza) Olyan kártya, amellyel vásárolhatsz, és csak
Egy adott ország valutáját egy másik valutára később kell fizetned. Gyakran havonta kell
váltja át. fizetni, és a kölcsön összege után kamatot
számolnak fel.
Befektetési bevétel
Különböző befektetésekből származó pénz. Hitelkeret
A hitelkártyával maximálisan felhasználható
Biztosítási prémium összeg. De lehetőséged van megbízást adni az
Egy adott összeg, amit egy biztosító társaságnak összeg feletti kölcsönre is.
fizetünk. A prémiumot általában évente fizetik.
Ha egy adott évben nem volt követelésünk a Hitelmérleg
biztosítótól (pl. autós casco-biztosítás esetén A bankszámládon található pénzösszeg.
nem kértünk a biztosítótól kárrendezésre
pénzt), akkor nő a prémium összege (bónusz). Infláció
Ez általában a következő évi díj csökkenését Az áruk és szolgáltatások árának átlagos
jelenti. növekedése az idők folyamán. Sokféle \
módszer létezik az infláció mérésére, ilyen pl.
Darabbér az Egyesült Királyságban a „Reta il Price Index"
Olyan munkadíj, amelyet nem az eltöltött órák (RPI).
száma, hanem az elkészített munkadarabok
száma határoz meg. Például egy kőműves
esetén, mondjuk, a lerakott téglák száma.
116 *Average 100; Interest 28; Interest rate 28; Percentage 27.
^The examples here are given in pounds sterling (£), bút the principle is the same whalever currency you use.
--------------------------------------------- ( SZ Á M V E T É S y
Jelzálog Szám lakivonat

Nagyobb összeg, amelyet egy banktól kapunk jelentés (kimutatás), amelyet a bank havonta
kölcsön valamilyen Ingatlan vagy ház küld az ügyfeleknek, feltüntetve benne
vásárlásakor az ingatlan terhére. Ezt kamatostul a bevételeket és a kiadásokat.
néhány év alatt kell visszafizetnünk.
Személyi kölcsön
Jövedelemadó
éz a fizetés után fizetendő adó. Egy bizonyos Banki kölcsön valaminek
Természetesen a megvásárlására.
kamattal jár.
összegig nem kell adót fizetnünk, de efölött
már az éves jövedelem nagyságától függ, hogy Takarékbetét (számla)
annak hány százaléka az adó. Vannak Olyan számla, amely a betett pénz után
különböző adókedvezmények, melyeket kamatozik.
bizonyos feltételek mellett igénybe vehetünk
(pl. gyerekek utáni adókedvezmény). Minél Teljes hitelmutató (THM)
többet keresünk, annál többet kell adóznunk is. Bármilyen kölcsön teljes költsége, beleértve
a jelzáloghiteit is, kifejezhető a kölcsön
Jövedelem összegének kamataként (százalékaként). Az
Fizetés vagy munkabér. A bruttó jövedelem THM tartalmaz némi adminisztrációs illetéket,
a levonások előtti jövedelem. (Nálunk valamint a kamatlábat is.
adóelőleget, tb-előleget és bizonyos
munkavállalói járulékokat vonnak le.) A nettó Tőzsde
jövedelem (amelyet kézhez kapunk) az Az a hely, ahol értékpapírokat és részvényeket
az összeg, amely a bruttó jövedelemből adnak el és vásárolnak. Ha egy részvénnyel jól
a levonások után marad. kereskednek, akkor annak felmegy az ára,
ellenkező esetben esik az árfolyama.
Közüzemi számla
Általános szolgáltatásért fizetett számla, Túlóradíj
például gáz, víz, villany. Fizethetjük havonta, A munkaidőn túl munkával eltöltött órák utáni
negyedévente, esetleg évente. munkabér. Ez általában különbözik a normál
óradíjtól.
Megbízási díj
Valamilyen szolgáltatás igénybevételéért
fizetendő illeték, mint pl. ha valakinek a
nevében autót veszünk. A megbízási díj
gyakran a vételár bizonyos százaléka.
Mérleg
Elszámolás végösszege, amikor az összes
bevételt és kiadást figyelembe vettük.
Nyugdíjpénztár
Egyféle nyugdíj-kiegészítés, amelyet havonta
a nyugdíj mellett kapunk, ha korábban a
fizetésünkből valamely nyugdíjpénztárba
(pénzintézet) havonta befizettünk egy adott
összeget (a kötelező társadalombiztosítási
járulékból is néhány százalék ide utalható).
Pénznem (valuta)
Egy adott országban éppen használt pénznem.
Például japánban a yen.
Internetes oldalak; Pénzügyekkel kapcsolatos, hasznos weboldalakal találhatsz a www.uiborne-quicklinks.com címen.

117
- 7/22/2019
( t á r g y m u t a t ó )- Képes szótár - Matematika
MATEMATIKAI SZIMBÓLUMOK (JELÖLÉSEK)

A következő lista azokat a matematikában leggyakrabban használt
szimbólumokat tartalmazza, melyeket ismernünk és használnunk kell.
(Az n és m betű valamilyen adott értéket jelöl.)
+ összeadás jele ±n Pozitív vagy negatív szám Nagyobb vagy egyenlő

(lásd a 14. o.) (lásd a 11 . 0 .) (lásd a 90. 0 .)
pl. 2 + 5 = 7 pl. VTó = ±4
Nem egyenlő
Kivonás jele h Végtelen szakaszos tizedes (lásd a 90. 0 .)
(lásd a 14. o.) tört p\.3-2¥^4
pl. 23 - 4 = 19 (lásd a 19. 0 .)
Közelítően egyenlő
pl. 10:3= 3,3
Szorzás jele (lásd a 90. 0 .)
(lásd a 14. o.) n:m arány pl. 100 : 9 = 11
pl. 6 •5 = 30 (lásd a 24-26. 0 .)
pl. 3 : 2 Szumma (összeg)
Osztás jele (lásd a 14. és 101 . 0 .)
(lásd a 15. o.) oc pl. 2(1, 2, 3) = 6
arányos
pl. 45 : 9 = 5 (lásd a 25-26. 0 .) n átlag
Egyenlőség jele (lásd a 101 . 0 .)
Fok (szög)
(lásd a 79. o.) (lásd a 32-33. 0 .) {n } halmaz (lásd a 12-13. 0 .)
pl. 2 + 3 = 6 - 1 pl. teljes szög = 360° pl. A = 13, 5, 81 és
B = 11, 2, 31 halmazok
Négyzetszám n Pl (lásd a 66. 0 .) közelítőleg
(lásd a 8 . és a 21 . o.) 3,141592654... E egy halmaz eleme
pl. 42 = 4 . 4
(lásd a 12. 0 .)
li^ köbszám < Szög
(lásd a 32-33. 0 .) pl. 3 G 13, 5, 81
(lásd a 8 . és a 21 . 0 .) pl. derékszög = 90° nem eleme egy halmaznak
pl. 3’ = 3 •3 •3 (lásd a 12. 0 .)
üx Derékszög pl. 4 ^ 13, 5, 81
négyzetgyök (lásd a 32. 0 .)
(lásd a 11 . 0 .) H A halmazok halmaza
pl. V 49 = 7 a Tetszőleges szög ,3/ta (univerzális halmaz)
(lásd a 60. 0 .) (lásd a 12. 0 .)
köbgyök pl. H = ||A(|Bl|...ll
(lásd a 11 . 0 .) d Tetszőleges szög thcta
, (lásd a 60. 0 .) vjsy Üres halmaz
pl. Vl25 = 5 {} (lásd a 12 . 0 .)
= Azonosan egyenlő
% százalék (lásd a 27-28. 0 .) (lásd a 75. 0 .) u Unió vagy egyesítés
pl. -1-= 50% pl. 3x s 5x - 2x (lásd a 13. 0 .)
2
pl. 13, 5, 81 U 11, 2, 31
+ /7 pozitív szám < kisebb, mint = 11 ,2,3,5 ,8) ,
(lásd a 7. 0 .) (lásd a 90. 0 .) \
pl. +2 •+3 = +6 pl. 1 < 3 n Metszet vagy Közös rész
(nálunk így jelölik: (lásd a 13. 0 .)
( +2)-( +3 ) - ( +6)) > nagyobb, mint pl. 13, 5, 8 ) n n , 2, 31
(lásd a 90. 0 .) = 131
—n negatív szám pl. 3 > 1
(lá.sd a 7. 0 .)
pl. +3•(-4)
((+3) •-4 = -12
= -12) Kisebb
(lásd vagy0 .)egyenlő
a 90.
118
7/22/2019 Képes szótár - Matematika - (t á r g y m u t a t ó )-
TÁ R G Y M U T A T Ó
A tárgymutatóban található oldalszámokat két csoportba oszthatjuk.
A vastagon szedettek (pl. 92) mutatják meg, hogy az adott szóhoz kapcso-
l(^dó definíciót hol találjuk. A vékonyabban szedett oldalszámok (pl. 92)
pedig a kiegészítő
szimbólumokat információk
az adott helyét
szó után jelölik. találhatjuk.
zárójelben Az utalásokat,
Ha rövidítéseket,
az oldalszámot
zárójeles kifejezés követi, akkor ez azt jelenti, hogy a tárgymutatóban
szereplő szót az adott definíció szövegén belül kell keresnünk.
I 2 / 24 órás időszámítás 74 általános alak 81 azonosság (=) 75
általános halmaz 12, 13 azonosságok
A ál tört 18 számtani 15
ábrázolás amplitúdó 64 (változás a hatványozás 22, 76
adat 105-111 grafikonon)
íüggvény 92, 93 arab számjegyek 6 B
adat 96-97 arány 24 balesetmentes bónusz 117
lista 96, 99 (bevezetés) 25, 26, 52, 66 (biztosítási prémium)
naplózás 97 módszer 26 becsült terület 55
-ábrázolás 105-111 arányos növelés vagy befektetési bevétel 116
-csoportosítás 99 csökkentés 52 behelyettesítés 77, 79, 81, 85,
-gyűjtés 97 arányosság (°c) 24, 25, 26, 52, 86 , 87, 8 8 , 89
-kezelés 96-115 98, 107 belső szög 34, 35, 37, 50, 71
adók 116, 117 arányossági problémák béta ((3) 60, 61
adózás 116 megoldása 26 bezárt szög 37, 70
áta 117 arccos 61 (szögek (a háromszög szögei) 49,
alap számok 6 visszakeresése) 63
(számrendszerek) arctg 61 (szögek bináris számok 6
alapdíj 116 visszakeresése) (számrendszer)
alfa (a) 60 arcsin 61 (szögek binomiális kifejezések 75, 78
algebra 75-95 visszakeresése) birodalmi mértékegység
szabályok 76-79 árengedmény 116 rendszer 72-73
algebrai egyenletek (lásd árfolyam 116 biztos esemény 11 2
egyenletek) aszimmetria 42 (bevezetés) (valószínűségi skála)
algebrai kifejezések 75, 76, asszociativitás törvénye 14, biztosítás 116
77, 78, 79, 90 15, 46 biztosítási prémium 117
törtek 77, átlag 73, 99, 100, 101, 102, bruttó bevétel 116 (adó)
grafikon
azonosságok80-84(=) 75 103, 104,
-sebesség 73 111
(sebesség) bruttó jövedelem
(jövedelem), 11 116
7
bővítése 78 átlók 30, 33
alsó osztályhatár 99 sokszögé 34, 39,
(osztályhatárok) (interval poliéderé 41 centi liter (cl) 72
lumosztály) átmérő 55, 56, 66 , 69, 70 (mértékegység)
kvartilis (Q^) 102, 109, 110 azonos keresztmetszet 58 centiméter (cm) 72
(algebrai törtek) arányok 24 (térfogat képlet) (mértékegység)
alsó osztályhatár 99 (osztály azonos távolságra lévő ciklikus sokszögek 34, 71
intervallum) pontok, egyenesek vagy négyszögek 71
kvartilis (Q 3 ) 102, 109, 110 tartományok 48, 65
119
cs (dimenziók) egységkocka 58
cserék a tapasztalati egybevágó háromszögek 38, egyszerű mintavétel 98
szórásban 104 70 egyszerű tört 18
csigavonal 10 egybevágóság, egyszerű véletlenszerű
csonka gúla 41 egy oldal és a rajta fekvő kiválasztás 98
(keresztmetszet) két szög 38 egyszerűsítés
csoportos kiválasztásos
mintavétel 98 két oldal
szög 38 és a közbezárt törteknél 17,
ekvivalens törtek 18, 27
csúcs 91 egyenes 30, 31, 32, 33, 34, kifejezéseknél,
gúláé 41, 48 egyenleteknél 77, 78, 87,
háromszögé 37 (szögek a grafikonja 110 89
háromszögben) a legjobban illeszkedő törteknél, arányoknál 24
csúcsok 91 vonal 111 együttható 75, 81, 85, 86, 88
sokszögeké 33, 34,35, 36, nézővonal 53 éjfél 74 (12 órás időszámítás)
37, 48, 57, 70, 71 egyenes arányosság 25, 26 ekvivalens törtek 17
poliédereké 40, 41 egyenes adózás 117 algebrában 77
egyenes oldalú testek eladási és szolgáltatási adók
D rajzolása 50 (általános forgalmi adó) 116
darabbér 117 egyenes szög 32 élek 40
dél 74 (12 órás időszámítás) vonal grafikonja 80, 81, 82 (poliéderek), 41
délelőtt (de) 74 (1 2 órás egyenlet rendezés 79 elemek (G) 12, 13, 92
időszámítás) egyenletek 60, 61, 79 elemi esemény 113
delta 39 (bevezetés), 8(3, 81, 85, 86, elforgatás 43, 44
deltoid (papírsárkány) 39 87, 88, 89, 90 ellipszis 69
délután (du) 74 (12 órás másodfokú 85 eloszlás 96, 100, 101, 102,
időszámítás) levezetése 79, 85-86 103, 104, 105, 106, 108,
derékszög 30, 32, 41, 48, 50, egyenletrendszerek 87-89 109, 110, 111
51, 56, 57, 64, 70, 71 megoldása 87-89 eloszlás terjedelme 102, 108,
derékszögű háromszögek 37, egyenlő mérték 24, 110
38, 45, 56, 60-61, 70 egyenlő oldalú sokszögek 35 előjeles számok 7, 76
derékszögű háromszögek háromszögek 36, 37, 40 elsődleges ismérv (adat) 96
egybevágósága 38 egyenlő számjegyek 44 elsőfokú függvény 93
derékszögű hasáb 41 gúla 41 egyenlő szögű sokszögek 35 elsőfokú törtfüggvény 93
derékszögű koordináta- egyenlőségjel (=) 79 eltolás 43
rendszer 31 (Descartes-tele egyenlő szárú (transzformáció), 45, 95
koordinátarendszer) háromszög 37 eltolásos tükrözés 44
Descartes-féle koordináták trapéz 39 (trapézok) emeletes törtek 18
31 egyenlőtlen oldalú (általános) eredmény 60, 61, 62, 79
koordináta-rendszer 31, 80 háromszög 37 (egyenlet rendezés) 87, 88,
dimenziók 30, 31 egyenlőtlenségek 90-91 90
diszkrét adat 96, 101, 106 grafikonja 91 érintési pont 71 (érintő)
dobozdiagram vagy megoldása 90 érintő (görbéhez húzott) 71,
sodrófadiagram 110 kettős e. megoldása 91 95
dobozok 110 (dobozdiagram) egyenlő valószínűségű erős korreláció 111
dodekaéder 40 (testek) események 112 (korreláció)
egymást követő számok 6 értékes számjegy 6, 9, 16, 23
egynemű tagok 75 (tagok), értékkészlet (függvény) 92, 93
egész számok 6, 12, 19 77, 78, 88 értékkészlet, f függvényé 92
egy dimenziós 30, 31 egységes módszer 26 (helyettesítési érték)
12 0
értelmezési tartomány 92, 93 forgásszimmetria 39, 42 egyenlőtlenség 91

érzet 43 (tükrözés) irányszáma 42 egyenes 80, 82
„és"-szabály 114 független esemény 113, 114, másodfokú 82
esélyek 115 115 reciprok 84
esemény 112, 113, 114, 11 5 független változó 75 (függő egyenlet-rendszerek 88-89
Euler tétele 40 változó) gramm (g) 72 (mértékegység)
exponenciális
^ függvény 93görbe 84 függőleges 30, 31, 50, 95,
106, 109,110 per (sűrűség)
59 köbcentiméter (g/cm3)
grafikon 84 függvény alak 80 gúla 41, 59, 68
jelölés 21 függvények (f) 80, 82, 84, gyakoriság (f) 96
92-93 sűrűség 107 (hisztogram)
grafikonja 93 eloszlás 99
fél kistengely 69 (ellipszis) trigonometrikus vagy (gyakorisági táblázat), 10 0 ,
fél nagytengely 69 (ellipszis) szögfüggvények 60-64, 93 101, 105, 106, 110
felemelés 41 vonaldiagram (poligon) 107
felező egyenes 48, 51 táblázat 99, 105
felező merőleges 43, 48, 51, gallon (gal) 72 (birodalmi gyenge korreláció 111
húré 70 egység) (korreláció)
felezőpont geometria 30 -31, 32-44, gyorsulás 73, 95
húré 70 47-50, 51, 52-54, 55-57, gyökök
szakaszé 48, 54 58-59, 60-64, 65-71 köbgyök 1 1 , 22
félgömb 69 vektorokkal 46 másodfokú egyenlet gyökei
félig szabályos mozaik 36 gömb 59, 69 85
félig szabályos poliéder 40 görbével határolt terület 67, négyzetgyök 1 1 , 22 , 86
felismert tényező 85 68
félkör 51, 65, 70 grafikon H
félkörív 65, 70 alatti terület 94-95 halmaz jelölési módszerek 12
felmérés 97, 98 függvény 92, 93 (halmazok)
felszín 57 egyenlőtlenség 91 halmazok 12-13, 92, 98
kúp 68 egyenes 110 jelölése 12, 92
henger 67 pontdiagram 1 10 , 111 halmazok metszete (D) 13
gömb 69 algebrai 80-84 halmazok uniója (U) 13
feltételes egyenlőtlenség 90 kör 84 háló
valószínűség 113 (nem harmadfokú 83 hengeré 67
független események) út-idő 73 poliéderé 41
feltüntetett arány 25 exponenciális 84 hányados 15 (osztás)
ferde hasáb 41 (hasáb) általános alak 80 harmadfokú görbe 83
Fibonacci-sorozat 10 másodfokú 82 harmadik kvartilis (Q 3 ) lásd
fizetés 117 reciprok 25, 84 felső kvartilis
fok n 32 szórás 1 10 , 111 három oldal egybevágósága
(bevezetés), 33, 53 egyenletrendszerek 88-89 38
folyamatábra 92 lineáris grafikon vázlata 81 háromjegyű irányszám 53
folytonos adat 96, 101, 106, transzformáció 93 háromszög
107 trigonometrikus 64 szög melletti oldal 60, 61
font (Ib) 72 grafikonról leolvasható szöggel szemközti oldal 60,
fordított arányosság 25 információk 94—95 61
fordított százalékszámítás 27 grafikus ábrázolás 80 háromszög alapú hasáb 41
(az eredeti összeg harmadfokú 83
kiszámítására) függvény 93 háromszögek
56, 60-63 30, 34, 37-38,
121
szerkesztés 49 infláció 117 átrendezése 60, 61, 62, 63

háromszögszániok 8 interjú 97 sorozatok 10
háromtagú algebrai kifejezés inlerkvartilis terjedelem 102 másodfokú egyenlet
75 intervallum, középérték 99, megoldására 86
hasáb 41, 58, 67 101, 104, 107 sebesség 73
hasonló alakzatok 44 inverz koszinusz, szinusz és behelyettesítés 77
háromszögek 38 tangens aránynál 61 térfogat 58-59, 67, 68, 69
hatlapú lest (hexaéder) 40 függvény 92 kúp 59, 68
(poliéder) műveletek 14 kocka 58
hatszög 34 (sokszög) (összeadás), 15 henger 67
hatvány 6, 16, 19, 21, 22, 76, irány 53 hasáb 58
84 irányított felmérés 97 gúla 59
hegyesszög 32, 35 irányított szakasz 45 gömb 59, 69
hegyesszögű háromszög 37 (vektorok) képletek gyorsulás 73
helyettesítési érték (f) 92 irányszám (index) 16, 21, 22 algebrai 75
helyi érlék 6, 9, 16, 19 algebrai kifejezésekben 75, terület 56-57
henger
hétlapú 58,
lesi67
(heptaéder) 40 76
irányszám 73 lásd még kör 57, 66
ellipszis 69
(poliéder) háromjegyű irányszám körcikk 67
hétszög 34 (sokszög) iránytű 53 háromszög 56
hétszög 34 (sokszögek) irracionális szám 9, 66 (trigonometriai ismeretek
hiperbola 84 ismeretlen szög 60 felhasználásával) 63, 77
hipotézis 45, 60 ív 47, 48, 49, 50, 65, 70 kérdőív 97
(Pitagorasz-télel), 61 körív hosszának kiszámítása kerekítés, tizedes törteknél
hisztogram 107 66 20, 86
hitel 116 izométrikus papír 50 egész számoknál 9, 16
mérleg 116
kártya 116, 117 J kerekítési hiba 20
keresztmetszet 41, 58, 69
kamat 116 jelölés hozzárendelésé 92 kerület 53
tranzakció 116 egyenlőtlenségé 90 kétdimenziós alakzat 30
hitelkártya 116 jelzálog 116, 117 (dimenziók), 31, 41, 54
homlokzat 41 jövedelem 116 kétértelmű esel 49, 63
homogén sokaság 98 jövedelemadó 116, 117 kétmóduszú eloszlás 100
(véletlenszerCí minlavétel) kettes alap 6 (számrendszer)
hosszabbik átló 41 (állók) K kettős egyenlőtlenség 90
hosszú osztás 15 kamat 28, 29 kézhez kapott összeg 116
hosszú szorzás 14 kamatráta 28 (kamatok), 29 (jövedelem)
hosszúság 72, 96 kapcsos zárójel {) 12 kicsinyítés 52
hozzárendelés függvényeknél képhalmaz 92 kiegészítő szögek 33
92 képlet, középértékek 100, kiejtés egynemű tagoknál
húr 65, 69, 70, 95 101 azonos együtthatók esetén
átlag 101 vagy ellentétes f
I médián 100 együtthatóval 88
idő 73, 74 kördiagram 105 ugyanolyan vagy ellentett
ikozadodekaéder 40 (félig valószínűség 112 tagok esetén 87
szabályos poliéder) terjedelem 102 kifejezni egy mennyiséget egy
ikozaéder 40 (poliéder) tapasztalati szórás 103 másik százalékaként 27
inch (hüvelyk) 71 (birodalmi sűrűség 59 kilenclapú test 40 (poliéder)
egység) meredekség 80 kilencszög 34 (sokszög)
122
kilogramm (kg) 72 köb lapszögek 40

(mértékegység) per függvény 93 lassulás 73
köbméter (kg/m^) 59 grafikonja 83 legkisebb közös nevező 17
(sűrűség) köbgyök 11, 22 (egyenlő törtek) 24
kilométer (km) 72 köbös mértékegységek 58 legkisebb közös többszörös
(mértékegység) per óra köbszámok 8 (LKKT) 11 (közös
(km/h) 73
kimenetel (sebesség)
112, 113, 114 kölcsönösen
események kizáró
113, 114 többszörös)
legnagyobb közös osztó
Kínai háromszög 10 kör egyenlete 84 (LNKO) 11 (közös osztó),
kisebb (kör grafikonja) 89, 24
mint (<) 90 függvények 93 lehetetlen esemény 112
vagy egyenlő (^) 90 grafikon 84 (valószínűségi skála)
kisebbik ív 65 (körív) kerülete 34, 55, 65, 66, 67, lehetséges kimenetelek 115
körcikk 65 68, 70, 71 lehetséges tagok 17
körszelet 65 képlet 66 (egyenlő törtek), 27
kistengely 69 (ellipszis) részei 65, 70-71 leképezés függvény 92
kiugró értékek 110 körcikk 67, 68, 105 transzformáció 43
kivonás (-) 14, 15, 16 területe 67 (bevezetés)
algebrai kifejezésben 76 kördiagram 105 levéld iagram 108
algebrai törteknél 77 körök 47, 51, 55, 57, 65-71 levonás 116 (jövedelem)
tizedes törteknél 20 körszelet 65, 70 lineáris egyenlet 81, 88, 89,
törteknél 18 körző 47, 48, 49, 50, 51, 54 91
hatványoknál 22 középpont függvény 93
vektoroknál 46 köré 70, 65 (bevezetés), liter (I) 59, 72 (mértékegység)
klasszikus valószínűség 112 hasonlóságé 44
kocka 40, 58 forgás szimmetriáé 42, 43 M
kollineáris pontok 30 intervallumosztályé 99 macskabajusz 110
kommutativitás törvénye közönséges tört 18 (dobozdiagram)
összeadásra 14, 15, 46 közös osztó 11,24 magasságvonal 41, 56, 57,
szorzásra 14, 15 46, 76 közös többszörös 11, 79 68, 75
komplementer halmazok 13 közüzemi számla 117 maradék 7, 15
konkáv sokszög 35, 39 közvetlen adózás 117 másodfokú egyenletek 85-86,
poliéder 40 kumulatív gyakoriság 99 89
konstans 10, 24, 75,83, 84, (kumulatív gyakorisági kifejezések (lásd
85, 93, táblázat), 100 négyzetszámok) 78, 82, 85
arányossági tényező (k) 25 görbe 109 (kumulatív megoldóképlet 86, 89
kontingencia-táblázat 99 gyakorisági táblázat) függvények 93 grafikonok
konvex sokszögek 35 diagram 100, 102, 109, 82
poliéderek 40 sokszög 109 (kumulatív másodfokú függvény 93
koordináták (x,y) 30, 31 gyakorisági táblázat) másodlagos adat 96
(IDescartes-féle táblázat 99 másodperc (s vagy sec) 74
koordináták), 80, 82, 83, kúpok 56, 59, 68 médián 100, 108, 109, 110
84, 88, 89, 91 különbség 14 (kivonás), megbízás 116
koplanáris pontok 30 két négyzet különbsége 78 megfelelő szögek 33
korreláció 111 külső szög 34, 37, 71 megfigyelés 97
koszinusz grafikon vagy kvartilisek 102 meghatározások
koszinusz görbe 64, grafikon alatti terület 94-95
hányados
tétel (cos) 60, 61, 93
62, 63 láb (') 72 (birodalmi egység) vektor 46
eredeti mennyiség 27
123
ismeri mennyiség adott milliméter (mm) 72 nem derékszögű háromszög

százaléka 27 (mértékegység) 62-63
egy háromszög ismeretlen mindig igaz egyenlőtlenség nem egynemű tagok 75
szögei 60-61 90 (tagok), 76
egy háromszög ismeretlen minősítéses ismérv (adat) 96, nem független esemény 113,
oldalai 60-61 97 114, 117
megközelítőleg egyenlő (=)
72 (ekvivalens egységek) minta 97, 98
mintavétel 98 nem hivatalos interjú 97
(interjú)
megoldás 79 (bevezetés), 82, hiba 98 nem ismétlődő (végtelen nem
83 módusz 100 szakaszos) tizedestört 19
megoldás móduszcsoport vdgy osztály népszámlálás 97
egyenlőtlenségé 90, 91 100 nettó jövedelem 116
megtakarítási számla 117 mozaikok 36, 39 (jövedelem)
meredekség (m) 25, 80, 81 és mozgás 73 nevezetes mértani helyek 51
tangens 95 mutatók szóródási 102-103 nevező 9, 17, 18
grafikoné 94, 95 n-szög 34
méréses ismérv (adat) 96, 97, N nulladik hatvány szabálya 22
108 nagyítás 44, 52 nullszög 32
mérési szög 47 nagyobb mint (>) 90 (relációs
hőmérséklet 7 jel) NY
méret 72-73 vagy egyenlő (>) 90 nyíl 39
méretarány 44, 52, 54 (relációs jel) nyolcszög 34 (sokszögek)
méretarányos ábrázolás 51 nagyobbik ív 65 (körív) nyugdíjpénztár 117
méretarányos nagyítás 44 körcikk 65
méretarányos rajzolás 52-54 körszelet 65 O
méretrajz 52-54 nagyság 45, 46 oda-vissza levéldiagram 108
mérföld 72 (birodalmi egység) nagytengely 69 (ellipszis) oktaéder 40 (poliéder)
per óra
mérleg (mph) 73 (sebesség)
116 napok 74
negatív korreláció 111 oldalnövelés 41
oldalak 34, 35, 37, 49, 60, 62
merőleges egyenes 30, 32, (korreláció) oldalak arányos csökkentése
48, 71 negatív szögek 32 52
mértékegység 24, 55, 58, növekedés 80 oldallap 40
72-73, 74 számok (-) 6, 7 poliéderek 41
méter (m) 72 (mértékegység) parabola 82 hasáb 41
per szekundum (m/s) 73 forgatás 43 (elforgatás) oldalmagasság 41, 68
(sebesség) per szekundum négyzetgyök (-V^) 11 óra 74
négyzet (m/s2) 73 negyed kör 65 óramutató
(gyorsulás) negyed körív 65 járásával ellentétes irány
metrikus mértékegység- négyszögek 34, 39, 71 32, 43
rendszer 72-73 húrnégyszögek 71 járásával megegyező irány
metszet (fi) 13, négyzet 36, 39, 56 32, 43
(halmazműveletek) négyzetes mértékegységek 55 origó 31
metsző egyenesek 48, 49, 51 négyzetes sorozatok 10 oszlopdiagramok 99, 106,
milligramm (mg) 72 négyzetgyök (\/n) 9, 11, 22, 107, 108
(mértékegység) 78, 86 oszlopvektor 45 (vektorok
milliliter (ml) 59, 72 négyzetre emelés 8 megadása), 46
(mértékegység) (négyzetszámok), 21 osztályhatárok 99, 107, 109
millimásodperc (ms) 74 négyzetszám 8, 10, 21, 38, intervallumok 99, 100, 101,
(mértékegység) 78, 85 104, 107
124
hossz, lásd osztályszél esség párhuzamos 30, 33, 39, 41, relációs jelek 90
99 (osztály-intervallum) 44, 45, 50, 51, 57, 81 relatív gyakoriság 112
méret, lásd páros számok 7 rendszeres megfigyelés 97
osztályszélesség, szélesség Pascal-háromszög 10 (megfigyelés) mintavétel 98
99, 107 pentaéder 40 (poliéder) részesedés 28, 29, 116, 117
osztályközös gyakoriság 99 pénz 28, 29, 116-117 ráta 28
(osztályközös gyakorisági pénzforgalom 28, 29, 116 részhalmaz (C)12, 13, 92
y eloszlási táblázat) pénzügyi kifejezések réteg 98 (rétegzett mintavétel)
eloszlás 99 (osztályközös 116-117 rétegzett mintavétel 98
gyakorisági eloszlási perc (min) 74 rombusz 35, 39
táblázat) 100, 101, 102, periódus (grafikoné) 64 rövidebbik átló 41 (átlók)
104, 107 (szinuszgörbe) RPI 117 (infláció)
tapasztalati szórásának pi (71) 9, 19, 55, 66
számítása 104 piktogram 105
táblázat 99 pillanatnyi sebesség 73, 95 sávdiagram 106
osztás (:) 14, 15, 16, 76 pint (pt) 72 sebesség 46, 73, 74, 96
tizedes törttel 20 Pitagorasz tétel 37, 38, 45 60, sík 30, 31, 43
adott arányban 26 68 alakzat 43
algebrai törteknél 77 Pitagoraszi számhármasok 38 szimmetria 42
törteknél 18 Plátói testek 40 metszet (testeknél) 41
hatványozásnál 22 poliéder (lásd még három sikeres kimenetel 112
dimenziós tárgyak illetve (kimenetel), 11 3
Ö testek) 40-41 sík negyed 31
összeadás (1) 14, 15, 16, térfogatuk 58-59 skála 52
algebrai kifejezésekben 76 polinomok 75 (algebrai skalármennyiség 46
algebrai törteknél 77 kifejezések) skalárral való szorzás 46
tizedes
törteknéltörteknél
18 20 pontdiagram 110, 111 sokszögek 34-35, 40, 41,
pontok (illetve csúcsok) 30, 50, 55, 56, 57, 107
kitevőben 22 31, 32, 33, 34, 42, 48, 51 sokszögek feliratozása 35
vektoroknál 46 pótszögek 33, 37 sorozatok 10
szabályai 114 pozitív szögek 32 standard eltérés 103, 104
összeg (!^) 14, 38, 55, 101 korreláció 111 statisztika 96 (bevezetés), 112
összegvektor 46 emelkedés 80 stones (st) 72 (birodalmi
összegzési szabály 114 számok (-I-) 6, 7 egység)
összehasonlítás eloszlások parabola 82 strigulázás 99
102 forgatás 43 sugár 51, 57, 65, 66, 67, 68,
összetett esemény
összetett 113 106
oszlopdiagram négyzetgyök
prím tényező 11(V n ) 11 69,72 (tömeg)
súly 70, 71
esemény 113 számok 7, 11 sűrűség 59, 73, 94, 95
„ötök" összefoglalója 110 próbálgatás és finomítás
ötszög 34 (sokszög), 40, 50 módszere 79 SZ
szabályok
R függvényekre 92-93
palindrom számok 9 racionális számok 9, 12, 78 sorozatokra 10
pandigital számok 9 reciprok 18, 76, 77 halmazokra 12
parabola 82 görbe 84 algebrában 76-79
paralelogramma 39
paraméter 55 függvény 93 84
grafikon 25, szabályos sokszögek 35, 36,
40, 41, 50
páratlan számok 7 regressziós egyenes 111 poliéder 40, 41
125
hasáb 41 szimmetriatengely 37, 39, 42 szerkesztés leírásában 48

gúla 41 szinusz grafikon megadásában 80
mozaik 36 -grafikon vagy görbe 63, 64 tangens grafikon vagy tangens
szakaciásos 64 (tangens arány (siti) 60, 61, 93 görbe 64
függvény) tétel 62, 63 arány (tg) 60, 61, 62, 93
szakasz 30, 31, 48, 51 hullám 64 tapasztalati valószínűség 112
szakaszok 81 szórás 102, 108 távolság 73
szám 6-31 alap 6 szórásnégyzet 103 téglalap 35, 39, 56, 67
(számrendszerek) szorzás (•) 14, 15, 16, 21 teljes fordulat (egy teljes kör)
számegyenes 7 tizedes törttel 20 32
(előjeles számok), 90, 92 algebrai kifejezésben 76 teljes hitelmulató (THM) 116
számítás hiszlogram alapján algebrai törtben 77 teljes kör 32, 71
gyakoriság 107 vektort skalárral 46 teljes négyzet 78, 86
valószínűség 112-115 törteknél 18 teljes négyzetté alakítás 86,
standard eloszlás 103, 104 hatványoknál 22 89
számítógépes adatbázis 99 szabálya 114 teljes szög 32
számlakivonat
számláló 9, 17,117
18, 62 szorzat 14 (szorzás), 25, 56,
78, 101 teljes valószínűség
(kölcsönösen 113
kizáró
számolás (pénzí.igyi) 28, 29, szorzattá alakítás események)
1 16, 11 7 kifejezéseket 78 tengelyek
számosság 97, 98 másodfokú egyen IeteknéI ellipszisé 69
számtan 14, 15, 16 85, 86, 89 forgási szimmetria 41, 42,
tizedes törtekkel 20, szorzó tényező 29 (összetett 43
törtekkel 18 kamatszámítás rövid X- és y- 31 (Descartes-féle
vektorokkal 46 módszere) koordinátarendszer) 80,
számtani sorozatok 10 szorzók 28, 29 111
százalék (%) 18, 27 szög szárai 32, 48, 49, 50, 70 tényező 11, 78
(bevezetés), 28, 29, 112, szögek 32-33, 48, 53, 64, másodfokú egyenlet
116, 11 7 J0 5 szorzattá alakítása 85
százalékos változás 28 lapszög 40 térfogat 58-59, 94, 95
növekedés 28 körben 70-71 kúp 59
csökkenés 28 elnevezése 70 kocka 58
kamatráta 29 depressziószög 53 henger 67
szélsőség 97, 98 emelkedési szög 53 hasáb 58, 68
személyi kölcsön 117 sokszögekben 34, 35, 37 gúla 59, 68
jövedelem adó 116 forgatás szöge 43 gömb 59, 69
szemközti szög 33 háromszögekben 37, 60-63 térkép 53
szerkesztés összetett mértani szögek elnevezése 70 természetes számok 6, 12, 78
helyek 51 szögfüggvények 60-64, 93 tökéletes négyzet 78
geometriai alakzatok 47-50 szögfüggvények grafikonjai terület 55-57, 68, 69
ívek 47 64 hisztogramé 107
felező egyenesek 48 szögmérő 47, 49, 50, 105 köré 57, 66, 105
körök 47 szögpárok 33 ellipszisé 69
oldalfelező merőleges 48 sokszögeké 55-57
merőleges egyenesek 48 paralelogramma 57
szabályos sokszögek 50 tagok sorozatban 10 téglalap 56
egyenes oldalú testek 50 algebrai kifejezésekben 75, négyzet 56
háromszögek 49 78, 79, 88 trapéz 57, 94
szimmetria 37, 39, 42, 69, 82 arányban 24 háromszög 56, 63, 77
126
körcikké 67 grafikonoknál 93 változatlan mennyiség 44

grafikon alatti 94-95 transzformáció tárgya 43 változó 75, 79, 80, 87, 88, 90
terület (bevezetés) véges tizedes tört 19
grafikon alatti 94-95 trapéz 39, 57, 94 halmaz 12
terv 41 trapézszabály 95 (egy görbe végtelen (^) 12
testek (lásd poliéderek) 30, alatti terület meghatározása) végtelen szakaszos tizedes
40-^1, 48 42
szimmetriák trapezoid 39 60-64
trigonometria tört 9, 19
végtelen tizedes tört 19
transzformációk 43 trigonometrikus függvények halmaz 12
térfogat 58-59 60-64, 93 vegyes tizedes tört 19
tételek Euler- 40 grafikonok 64 számok 6, 18
Pitagorasz- 37, 38, 45, 60, trigonometrikus képletek műveletek 16
68 átrendezése 60, 61, 62, 63 vektorelnevezések 45
tetraéder 40 (poliéder) tudományos elnevezés 21 vektorok 43, 45^6
tizedes törtek 6, 9, 19, 20, tulajdonságok szögeké, véletlen esemény 113
27, 74 körön belüli szögeké 70-71 mintavétel 98
tizenegyszög 34 (sokszögek) húrnégyszög szögei 71 Venn-diagram 13
tizenkétszög 34 (sokszögek), körök 66 viszonyított mennyiségek 24,
36 számok 6-9 25
tizenötszög 34 (sokszögek) sokszögek 34-39 arányok 24
tízes alap 6 (számrendszer) poliéderek 30, 40-41 halmazok 13
tízes számrendszer 19, 72 érintők 71 visszaverődés szöge 32, 35
tízszög 34 (sokszögek) túlóradíj 117 vízszintes 30, 53, 81, 84, 95,
tompaszög 32, 35 tükör szimmetria 42 106, 107, 110
tompaszögű háromszög 37, tükör tengely 42, 43, 44 lásd X
56 még szimmetria tengely
X koordináta 31
tón 72 (birodalmi egység) tükrözés 43, 44
tonna (t) 72 (mértékegység) unió (U) 13 (halmazok (Descartes-féle
rendszer) koordináta-
többcellás táblázat 99 uniója) X tengely 31
többlépcsős mintavétel 98 út-idő grafikon 73
(Descartes-féle koordináta-
többmóduszú eloszlás 100 rendszer), 45, 80, 81, 93,
(kétmódLiszú eIősz Iás) Ü 94, 95
többszörös oszlopdiagram üres halmaz (0) 12
X tengelymetszete 80
106 üres halmaz (vagy) 12
többszörösen összetett tört 18 Lírmérték 59, 72 Y
többtagú kifejezés 75 y koordináta 31 (Descartes-
(algebrai kifejezés) V féle koordináta-rendszer)
tőke 28 (kamatok), 29 „vagy"-szabály 114 y tengely 31 (Descartes-féle
tökéletes számok 11 valódi tört 18 koordináta- rendszer), 45,
tömeg 23, 59, 72, 73, 94, 95, valós számok 9, 12, 92 80, 81, 93, 94, 95
96 valószínűségi 10, 112-117 y tengelymetszete 80, 81
tört alakú hatványok 21, 22 skála 112 yard (yd) 72 (birodalmi
törtek 6, 9, 17-18, 19, 21, mező 115 egység)
24, 27, 112 fadiagram 115 Z
algebrai 77 valószínűségi mező 115 z tengely 31 (dimenziók)
százalékban való kifejezése valószínűségi szélsőértékek zárójelek 16
27 112 (valószínűségi skála) algebrai kifejezésekben 76,
tőzsde 117
transzformáció 43-44 váltószögek 33
változás grafikonokon 64, 93 78, 79
zéró szög 32
127
Közreműködtek:
Website-tanácsadó
l.isa Watts
Fotók
23. oldal: ©LiC Kegents/lick Obsorvatory; 35). oldal: ClobeX(jlorer*
Márkanevek
Macintosh és Quicklime a/ USA-ban és más országokban hivatalosan bejegyzett
Apple Computer-termékek.
Keal One Player az USA-ban és más országokban hivatalosan bejegyzett RealNetworks-termék.
Flash and Shockwave az USA-ban és más országokban hivatalosan bejegyzett
Macromédia-termék.
Az Usborne Kiadó kizárólag a saját honlapja elérhetőségének és tartalmának megbízhatóságáért vállal felelősséget.
Az Usborne Kiadó semmilyen felelősséget nem vállal az általa ajánlott weboldalakon található kártékony,
ellenséges vagy pontatlan információkért, illetve
az ezen oldalakról esetlegesen letöltött vírusok által okozott károkért.
Első kiadás ©2003, Usborne Publishing Ltd,

Usborne H ouse, Saffron l lill 83-8.'S, London E C IN 8K T, England.
Copyright ©2003, Usborne Publishing Ltd.

Az Usborne név és a (kct kcpccske) eszközök az Usborne Publishing Ltd márkanevei.
Minden jog fenntartva. Tilos a kiadvány bármely részének a kiadó előzetes engedélye nélküli másolása, tárolása
vagy továbbítása bármilyen tormában, legyen az elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy bármilyen más módszer.
Olaszországban nyomtatva.
* A kiadó mindent megtett a könyvb en található anyagok szerző i jogainak felderítéséért. Ha bárm ilyen jogot figyelmen kívü l
hagytunk, akkor ezt a későbbi kiadásokban pótoljuk, miután ezt jelezték nekünk! A kiadó köszönetéi fejezi ki minden érintett
szervezetnek és egyénnek a közreműködésért, illetve az anyagaik újraközlésére adott engedélyért.
A fordítás
The alapjául
Usborne szolgáló
lllustrated eredeti of
Dictionary mű Maths
címe:
Copyright © 2000 Usborne Publishing Ltd.

Usborne House, 83-85 Saffron Hill, London ECIN 8RT,England.www.usborn.com
Szöveg: Tori Large

Tervező és rajzoló: Adam Constantine
Tanácsadók: Paul Metcalf, Wendy Troy
Magyar kiadás: © Nóvum Kiadó, 2004

Felelős kiadó: jankovics László
Fordította: Koromné Beck Zsuzsanna
Szakmailag ellenőrizte: Mátyás Andrea
Kiadóvezető: Tóth-Kása Ottília
Olvasószerkesztő: Gellér Tibor
Műszaki szerkesztő és borítóterv: Meseldzija Zorán
Tördelés: Meseldzija Dragana
Nyomdai előkészítés: Nóvum Kft.
Készült a Nóvum Nyomdában, Szeged
Felelős vezető: Budincsevich József
ISBN 96:5 56 1
Minden jog fenntartva. A jogtulajdonos előzetes engedélye nélkül tilos a kiadványt adatrögzítő rendszeren tárolni, elektronikus,
mechanikus, fénymásolási, hangvételi vagy egyéb eljárással sokszorosítani.
128 http://slidepdf.com/reader/full/kepes-szotar-matematika 128/129

M A T E M A T IK A K E P E S SZ Ó T A R
Bárkinek, aki matematikát tanul, szüksége lehet erre a könyvre.
Tömör magyarázataival, példákkal és diagramokkal gondoskodik
a magabiztos megértésről, ami a feladat sikeres megoldásának
a kulcsa lehet.
------------------- ( ____ fOHMÁK. TEKEK £S MÉRETtK y

-----
GEOMETRIAI SZERKESZTÉS
A szerkesztés a geometriai alakzatok ábrázolása. Néhányat meg lehet szerkeszteni
körző és vonalzó segítségével, de van, amelyhez szögmérő is szükséges.
Körzők Körív vagy kör rajzolása körzővel
A niatenialikálwn körük* és körívek’ rajzolásá- Fogd meg a körzőt a hüvelyk- és mutatóujjad
ra használt eszköz. Haszoáljuk a távolságok dal. Forgasd a körzőt az óramutató járásának
vonalzóról papírra vagy az ábra egyik részéről a megfelelően, vigyázva, hogy a körző mindkét
másik részére történő átmásolására. A körzőnek szárát egyformán nyomd a papírra,
egy pontiból kiinduló két láb van. Az egyik és rajzold meg a kört* vagy a körívet*.
végében graíithegy található, a másik vége
a körző hegye, amely körül forog a körző.
Hogy mfgôtMyoid o
kotiő óiutCiukódósóU
őonisd meg o korzót
a forgatás irónyóbo.
Néhóny kOfiőn tÖgzM

oavar. ta k^ tó amety
(urt/ú a távoHógoi a uórak
kóiokt. Szögmérő
S/ögek mérésére és megrajzolás.ira szolgá
ló eszköz. A szögmérő általában állátszó,
lapos, kör vagy félkör alakú eszköz,
melynek a szélén feltüntetik a szögeket.
Amikor szögei mérsz vele, mindig a nullás
beosztásnál legyen az egyik szögszár.
Az a wog ~ o kuhő A ^ szög - a Mső
^káláTátkoh/oiva~ ikótóró//eoívoívo
ti . — ' 45 hkoi. 77 fokos
Körző használata
Mielőtt elkezdenéd, zárd össze a körzőt,
s győződi meg arról, hogy mindkét szára
egy pontba mulat, A szerkesztendő távolság

Kepes Szotar Matematika

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kepes Szotar Matematika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

7/22/2019 Képes szótár - Matematika

kerékpái kördiagram íkozadodekaéder

több mint 500 világos definíció

Formák, tér és mértékek

FORMÁK, TÉR ÉS MÉRTÉKEK

Az Internet használata Vírusok

Shockwave - animácók és interaktív elolvasták

Számjegyek: Egész számok:

a számok segítsenek minket

ezresek százasok tízesek egyesek tizedek századok

A fenti táblázat mutatja, hogy a 205-ben a 2 a százasok, a 0 a tízesek és az 5 az egyesek

6 ‘Tizedes, Tizedesvessző 19; Tört 17; Vegyes számok 18;

'I I -i '■ I és számok hasznalatanak

Használd a számológép +/-

Páros szám: Prímszám:

maradék*. Pl.: -1, 1, 3, 5 Összetett szám:

Az első tíz négyzetszám: Az első tíz köbszám;

A négyzetszámok sora végtelen. Azért A köbszámok sora végtelen. Azért nevezzük

Ezeket a számokat egy háromszöggel tudjuk

A háromszög számok sora végtelen.

A golyókkal kirakott ábra A 4 ■4 ■4-es kocka

Palindrom szám: Értékes számjegy: (alaki érték)

A négyzetgyök 2 (leírva:) irra Hasonlóan járunk el a tizedes törteknél.

első é. j. második é. j. a 9 közelebb

Internetes oldalak: Számokkal kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a w\vw.usbomc-quicklinks.com címen.

Számtani sorozat: Flbonacci-sorozat:

1^+1 =2 A Fibonacd-sorozatot egy kagyló csigavonalában is láthatjuk.

Néhány esetben a szabályt úgy használhatjuk,

Kínai vagy Pascal-háromszög A Pascal-háromszög csúcsában 1 áll, és min

Az osztó egy olyan egész szám, mellyel egy A négyzetgyökvonást a következő

Két vagy több szám legnagyobb közös osztója

Internetes oldalak: Számokkal kapcsolatos, hasznos wcbolciaiakat tal.ilhatsz a www.uslx^rne-qukkliiiks.com cimm .

elemet a halmaz csak

Halmazok jelölése hangzók}, akkor az alaphalmaz az ábécé.

Nem szükséges, hogy a halmaz minden Végtelen halmaz

Halmaz elemei Részhalmaz

H alm az m ű ve lete k Néhány Venn-diagram:

A kapcsolatot két vagy több halmaz között h

A pontok jelölik Téglalap jelöli Ez a kör jelöli az A hal-

Összeadás Hosszú szorzás

A számoló Az a matematikai művelet, mellyel Általában először a legnagyobb helyi értéken

A szorzás az osztás ellentettje, fordított

Osztás Hosszú osztás

Mintha arra lehet

Az asszociativitás szabálya A komnnutativitás szabálya

Szorzásnál az asszociativitás szabálya Szorzásnál a kommutativitás

Internetes oldalak: S/ámtann,il kapcsolatos, hasznos weboldalakat találhatsz a www.ushornv-quickHnks.com címen.

6 +'40 -1 6- 3 Felső határ

Azonos értékű törtek Azonos értékű törteket kaphatunk úgy, hogy

Egyszerű módja a törtek összehasonlításá

Egyszerű tört Szám reciproka

Használd a reciprok gombot

Valódi tört Törtek és százalékok

Műveletek törtekkel Törtek szorzása

Az alábbi diagram a számjegyek helyiértékét* mutatja meg a 6539,023 példáján.

Ezresek Százasok Tízesek Egyesek Tizedek Századok Ezredek

A tizedesek helye Tizedespont

= 0,0272 tizedestörtként Pl.: 3,333 333...

Műveletek tizedestörtekkel Tizedestörtek szorzása

Akárcsak az egész számok összeadásánál,

A hatványozás azonosságai 6. Hatvány* hatványozásakor a kitevők

2. Azonos alapú hatványok* osztásakor 8. Hányados hatványozásakor* a tört szám

Különböző alapú hatványok esetén ez 3y ^ 43