Népi mesterségek

esztergályos:
Esztergán dolgozó, fatárgyak készítésével foglalkozó mester. Fa ivó- és étkezőedényeket (fakupa,
fatál, fatányér) készít.

mézesbábos:
Lisztből, mézből és cukorszirupból készített többnyire díszített süteményt. A mézeskalács alakját
a dúccal formázták meg.

ács:
Háztetőket, gerendaszerkezeteket készít fagerendákból. Szerszámai: rámás fűrész, szekerce,
gyalu, véső, vinkli, tisztítóvas, faragófejsze, bárd, fúrók.

kékfestő:
Kék alapon fehér mintás, ruhák készítésére alkalmas vásznat állít elő. A kék színt festő indigó
növényből állították elő, a mintákat viasszal fedték le.

takács:
Vászonkészítő szövőmester. A vásznat szövőszéken szőtte fonalból.

kádár:
Hívták még pintérnek, bodnárnak is régen. Hordókat, kádakat, dézsákat, különböző faedényeket
(vödör, puttony, köpülő) készített.

vincellér:
Régebben a szőlőtermő területeket kezelte illetve nagyobb szőlősöknél az azokban előforduló
munkákat felügyelte. Legtöbb idejét a szabadban töltötte egész évben. Ma már borász feladatai
is vannak.
tímár:
A nyers állatbőr készítésével, cserzésével foglalkozott és egyszerűbb lábbeliket varrott. A tímár
áztatta, törte és szőrtelenítette a bőrt, ehhez mészből, kutya-, galamb- vagy tyúkürülékből
készített pácot, hogy rugalmas és nyújtható legyen a bőr. A bőr cserzését szömörcével vagy
tölgygubaccsal végezte.

suszter:
Más néven cipész, a lábbelik készítésével és javításával foglalkozó szakember volt. Kaptafát
használt.

révész:
Folyók két partja között közlekedett és szállította az embereket, állatokat, holmikat. Télen jeget
kellett hízlalniuk és szalmával betakarniuk, hogy a befagyott folyón át lehessen kelni.

molnár:
A molnárok az étkezéshez szükséges magvakat kézi vagy később gépi őrlővel összezúzták,
megőrölték a malomban.

bognár:
Fából készült talicskák, szekerek, hintók összeszerelésével, javításával foglalkozott. Eszközei:
fejszék és a topor (faragófejsze), fúrók, vésők és a bunkó (keményfa-kalapács), fűrészek,
vonószék, faeszterga, gyaluk, körzők, profilsablonok stb.

bodnár:
Fából készített használati tárgyakat, főként faedényeket (vödröket, köpülőket, puttonyokat,
hordókat, kádakat és vékát). Eszközei: óriásgyalu, kádárbárd, fűrészek, kalapács, stb.
esztergályos:
Esztergán dolgozó, fatárgyak készítésével foglalkozó mester. Fa
ivó- és étkezőedényeket (fakupa, fatál, fatányér) készít.

mézesbábos:
Lisztből, mézből és cukorszirupból készített többnyire díszített
süteményt. A mézeskalács alakját a dúccal formázták meg.

ács:
Háztetőket, gerendaszerkezeteket készít fagerendákból.
Szerszámai: rámás fűrész, szekerce, gyalu, véső, vinkli,
tisztítóvas, faragófejsze, bárd, fúrók.

kékfestő:
Kék alapon fehér mintás, ruhák készítésére alkalmas vásznat
állít elő. A kék színt festő indigó növényből állították elő, a
mintákat viasszal fedték le.

takács:
Vászonkészítő szövőmester. A vásznat szövőszéken szőtte
fonalból.
kádár:
Hívták még pintérnek, bodnárnak is régen. Hordókat, kádakat,
dézsákat, különböző faedényeket (vödör, puttony, köpülő)
készített.

vincellér:
Régebben a szőlőtermő területeket kezelte illetve nagyobb
szőlősöknél az azokban előforduló munkákat felügyelte.
Legtöbb idejét a szabadban töltötte egész évben. Ma már borász
feladatai is vannak.

tímár:
A nyers állatbőr készítésével, cserzésével foglalkozott és
egyszerűbb lábbeliket varrott.
A tímár áztatta, törte és szőrtelenítette a bőrt, ehhez mészből,
kutya-, galamb- vagy tyúkürülékből készített pácot, hogy
rugalmas és nyújtható legyen a bőr. A bőr cserzését szömörcével
vagy tölgygubaccsal végezte.

suszter:
Más néven cipész, a lábbelik készítésével és javításával
foglalkozó szakember volt. Kaptafát használt.

révész:
Folyók két partja között közlekedett és szállította az embereket,
állatokat, holmikat. Télen jeget kellett hízlalniuk és szalmával
betakarniuk, hogy a befagyott folyón át lehessen kelni.

molnár:
A molnárok az étkezéshez szükséges magvakat kézi vagy
később gépi őrlővel összezúzták, megőrölték a malomban.

bognár:
Fából készült talicskák, szekerek, hintók összeszerelésével,
javításával foglalkozott. Eszközei: fejszék és a topor
(faragófejsze), fúrók, vésők és a bunkó (keményfa-kalapács),
fűrészek, vonószék, faeszterga, gyaluk, körzők, profilsablonok
stb.

bodnár:
Fából készített használati tárgyakat, főként faedényeket
(vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat és vékát).
Eszközei: óriásgyalu, kádárbárd, fűrészek, kalapács, stb.