Professional Documents
Culture Documents
)
állatorvos, kinológus. Az állatorvos-gyógyszerészet, a kisállatorvoslás és a kinológia
területének kiemelkedő művelője, Abonyi Sándor zoológus testvére.
Abonyi Lajos
Született
1900. július 18.
Földeák
Elhunyt
1978. április 10. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága
magyar
Foglalkozása
állatorvos
tanár
Iskolái
Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1925)
Sírhelye
Farkasréti temető (7/a parcella 2. sor 31. sírhely)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség
Származása, családja
szerkesztés
Hódmezővásárhelyi református hitre áttért zsidó család leszármazottja. Felmenői között
számos híres személyiség található. Így Altschul Márk (1799–1892) nagyapja révén, akinek
Újházi Cecília volt a felesége, rokonságban állt Újházi Ede színművésszel.
Abonyi Sándor (Földeák, 1881. május 6. – Budapest, 1930. október 21.) biológus, zoológus,
főiskolai tanár
Abonyi Ilona, Hajas Lajosné (Hódmezővásárhely, 1885. szeptember 13.) óvónő
Abonyi Etelka, Meszlényi Antalné (Hódmezővásárhely, 1887. április 29.)
Abonyi Erzsébet (Makó, 1889. júl. 17.) polgári leányiskolai tanárnő
Abonyi Julianna, Biberauer Tivadarné tanítóképző-intézeti tanár (1891 – Budapest, 1973.
szeptember 20.)[4]
Abonyi Mária
Ifjabb Abonyi Ede (Makó, 1894. szeptember 21. – Budapest, 1936. április 21.) gépészmérnök,
MÁV-főmérnök
Abonyi Dezső, dr. (1898 – Budapest, 1961. november 13.)[5][6] honvéd alezredes.
Pályafutása
szerkesztés
A makói reálgimnáziumban 1918-ban tett érettségije után az Állatorvosi Főiskolára íratkozott
be, ahol 1925 februárjában állatorvosi oklevelet szerzett. Húsz évvel idősebb bátyja, Abonyi
Sándor ugyanitt – 1924-től már címzetes nyilvános rendkívüli tanárként – tanította az állattant
és a szövettant.
Abonyi Lajos Marek József professzor Belorvostani Klinikáján gyakornokként állt munkába,
majd az évek során tanársegéd, később adjunktus lett ugyanitt. Párhuzamosan Raitsits Emil
közvetlen munkatársaként a Poliklinikán is dolgozott, s vele együtt a Fővárosi Állat- és
Növénykertben is ellátott orvosi munkakört, majd 1934-ben átvette tőle a klinika vezetését és
utódaként 1934–1964-ig az Állatkert főorvosi állását. Közben, 1929-ben megszerezte az
állatorvos-doktori címet.
1978. április 11-én hunyt el, április 21-én temették a Farkasréti temetőben, a 7/a parcella 2.
sor 31. sírhelyére. Síremlékének felirata: „Dr. ABONYI LAJOS / ARANYDIPLOMÁS
ÁLLATORVOS / 1900–1978 / ÉS / CSALÁDJA”.[8]
Munkássága
szerkesztés
Raitsits professzorral együttműködve a kisállattenyésztés mellett is elkötelezte magát, a
kinológiai szakirodalom megteremtésében, a magyar kutyafajták népszerűsítésében is
kiemelkedő volt tevékenysége. 1935-ben ő írta le elsőként a magyar kuvasz sztenderdjét.
Elismerései
szerkesztés
MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete) tagja, majd örökös díszelnöke.
MEOE babérkoszorús jelvénye.
Az Állatorvostudományi Egyetem aranyoklevelét 1974-ben vette át.