Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre

Élete és munkássága

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert Imre (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts,
1986. október 22.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus, a magyar és az amerikai
tudományos akadémia tagja, 1945 és 1947 között országgyűlési képviselő. 1917-ben szerzett orvosi
diplomát a budapesti egyetemen, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában
dolgozott kutatóként. 1927-ben felfedezett egy, a mellékvesében redukáló hatású anyagot, amelyet
hexuronsavnak nevezett el, és tanulmányozására ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as
évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az évtized közepén felfedezte a citrátciklus három tagját,
a bioflavonoidokat (P-vitamin), és munkatársaival együtt áttörést ért el a C-vitamin megértésében.
izomműködés biokémiája, melyben tanítványa, Bruno F. Straub is közreműködött. . Munkásságát 1937-ben
orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940-41-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem (ma Szegedi
Tudományegyetem) első rektora lett.

A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportját Szent-Györgyi Szervezetének

hívták. [6] Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők felkérésére tárgyalt
Magyarország átmenetéről a szövetségesek képviselőivel. Budapesten a Pázmány Péter
Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945 és 1947 között országgyűlési képviselő, az
Országos Közoktatási Tanács elnöke, megalapította a Magyar Akadémiától független Magyar
Természettudományi Akadémiát. Tudományos Akadémia, majd a két akadémia egyesülése után a Magyar
Tudományos Akadémia alelnöke volt. Itt hozott létre egy alapítványt, melynek keretében kezdetben az
izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.

1955-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS),
1957-ben pedig az 1780-ban alapított Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (wd) tagja lett. Ő volt
az első – és még mindig az egyetlen – magyar tudós kaphat természettudományi Nobel-díjat magyar
kutatásaiért. Emigrációja során mindössze kétszer járt Magyarországon, 1973-ban a Szegedi Biológiai
Kutatóközpont átadása miatt, 1978-ban pedig a Szent Koronát visszaadó delegáció tagja volt. 1983-ban
megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal díszített zászlórendjét, amelyet az Amerikai Egyesült
Államokban kapott.

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án, Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék
Jozefina fiaként. Albert dédnagyapja, Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, fia, Fabiny
Imre (Albert nagyapja) igazságügy-miniszteri államtitkár, később a kúriai tanács elnöke volt. Édesapja,
Szentgyörgyi Miklós nógrádi 800 hektáros földbirtokos, majd a Terényhez tartozó kiskéri pusztán
marhagazda volt. Dédapja, Lenhossék Mihály orvosdoktor, egyetemi tanár, országos főorvos, helytartói
tanácsos.

Szent Györgyi Albert 1904 és 1911 között a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte el a
középiskolát. Szülei házassága megromlott, az anya három fiával (Pál, Imre és Albert) pesti lakásukban
(Baross utca, majd Kálvin tér) lakott, ahol testvére, Lenhossék Mihály segített felnevelni őket; a férj pedig a
vidéki birtokot kezelte, ahová nyáron a család többi tagja költözött. Sokáig rossz tanuló volt, ezért amikor
Ramón y Cajal szövettani könyvének hatására bejelentette, hogy kutatódoktor szeretne lenni, Lenhossék
Mihály megtiltották neki, hogy orvosi egyetemre jelentkezzen, mert attól félt, szégyent hozzon a professzori
dinasztiára. 1911 szeptemberében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára,
és hamarosan megkezdte önálló szövettani megfigyeléseit nagybátyja laboratóriumában, az Anatómiai
Intézetben.

Első német nyelvű publikációja húsz éves korában jelent meg (a végbélhámról), később pedig figyelemre
méltó cikkeket közölt a szem szerkezetéről. Szent-Györgyi és Cori összecsomagolták a laboratórium
berendezéseit és átcsempészték a határon, mielőtt a hatóságok lefoglalhatták volna. Nem sokkal később,
1919 januárjában Csehszlovákia elfoglalta Pozsonyt, és Szent-Györgyi csak illegálisan, télen átkelve a
Dunán látogathatta meg családját. A Pozsonyi Egyetem Gyógyszertani Intézetében Mansfeld Gézánál
talált asszisztensi állást, ahol 1918. szeptember 1-től 1920. augusztus 31-ig két évre kinevezték első
tanársegédnek.

Szent-Györgyi a Rockefeller Alapítvány támogatásával korszerű tudományos központot és biokémiai

iskolát hozott létre Szegeden. Tanítványai (Straub F. Brunó, Donát Tibor, Guba Ferenc és mások)
emigrációja után is a magyar tudományos élet meghatározó személyiségei maradtak. Svirbely korábban
Charles Glen King csapatának tagja volt, akik C-vitamint kerestek. 1931 őszén egy fiatal amerikai kutató,
Joseph L. Svirbely (akinek édesapja Magyarországról emigrált, de magyarul alig beszélt) jelentkezett a
Szenten. -Györgyit neki dolgozni egy éves magyarországi tartózkodása alatt.

Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában írt Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-
vitamint. King április 1-jén a Science magazinban bejelentette, hogy talált C-vitamint, de mint később
kiderült, nem voltak kísérleti adatai. abban az időben. Szent-Györgyi addig nem vett részt
vitaminkutatásban, de a maradék hexuronsavat odaadta Svirbelynek, hogy megnézze, van-e benne C-
vitamin. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav tömény C-vitaminból áll, azaz , a C-vitamin
nevű skorbutellenes anyag pontos kémiai összetétele rejtély maradt, ugyanis a citrom és a narancslé
sokféle molekulát tartalmazott. Két évszázada ismert, hogy a citrusfélék fogyasztása megakadályozza a
skorbutot, és az 1910-es években a vitaminokat is felfedezték.

King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal (és a későbbiekben a

Nobel-díj Bizottság is) a felfedezésben Szent-Györgyi elsőbbségét állapította meg, amint azt már 1932.
március 18-án, az Országgyűlés ülésén tartott előadásában bejelentette. A Budapesti Királyi
Orvostudományi Társaság szerint a hexuronsav és a C-vitamin egy és ugyanaz: "Először mondjuk
nyilvánosan, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz." Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a
másikat, hogy ellopta eredményeiket. hogy a hexuronsav nem más, mint C-vitamin. A második
világháborúban aktívan részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. 1943 februárjában az ellenzék
kezdeményezésére, a legnagyobb ellenzéki pártok támogatásával, Kállay Miklós miniszterelnök tudtával
Isztambulba repült.

Egy ideig vidéken bujkált, majd Budapesten, majd a svéd nagykövetségen talált menedéket. A titkos
diplomáciai misszió célja: tárgyalás a szövetségesekkel Magyarország háborúból való kilépésének
előkészítéséről. A németek felfedezték búvóhelyét és átkutatták a nagykövetséget, de a svéd nagykövetet,
Per Angert riasztották, és az utolsó pillanatban sikerült kicsempésznie az épületből, ahonnan már a szovjet
hadsereg által ellenőrzött területen tartózkodott. . Ezzel a svéd útlevéllel utazott sokáig a háború után.

Önéletrajzi írásai a szocialista cenzúra következtében hiányosan jelentek meg, a Ráth István vállalkozóról
szóló rész kimaradt, és ez személycserét okozott. 1947-ben néhány hetet a svájci Alpokban töltött, amikor
megtudta, hogy barátját, kutatásainak támogatóját, Ráth Istvánt letartóztatták. Zilahy Lajos kommunisták
általi letartóztatásáról egyébként más forrás nem tesz említést. A motiváló tényező Szent-Györgyi
patrónusának, Ráth Istvánnak a letartóztatása és megkínzása volt.

1950-re alapítványa pénzügyi nehézségekkel küzdött, de egy chicagói húsfeldolgozó cég hajlandó volt
finanszírozni az izomkutatást, és átnevezték Izomkutató Intézetre. A jómódú Ráth István (akinek végül a
magyar hatóságok nyugatra hagyták) támogatásával vásárolt egy nagy óceánparti házat Woods Hole-ban,
és megalapította a Szent-Györgyi Alapítványt alapkutatásra, amelynek a helyi önkormányzat adott otthont.
Tengerbiológiai Intézet, valamint több nyugatra utazó fiatal magyar kutató segítette kijutni. Az ötvenes évek
elején az FBI azért nyomozott ellene, mert az egyik általa kinevelt fiatal fizikus, Gombás Pál visszatért
Magyarországra, és az amerikai hatóságok attól tartottak, hogy atomtitkok után kémkedett. Kutatásai
során, bár alapvető áttörést nem ért el, jelentős eredményeket ért el, új módszert dolgozott ki az
izompreparátumok előállítására, új típusú centrifugát talált fel.

Számos elméleti cikket és több ismeretterjesztő könyvet írt (kollégáival együtt 120 cikket és 3 könyvet írt az
1950-es években). 1954-ben elnyerte az egyik legrangosabb amerikai tudományos kitüntetést, az Albert
Lasker-díjat. Megműtötték és hazaengedték. Tengerparti háza a tudományos elit találkozóhelye volt,
többször járt itt George Gamow, James Watson, Neumann János vagy Kodály Zoltán.
Néhány hónappal később, október 22-én, otthonában halt meg veseelégtelenségben. Az Atlanti-óceán
partján fekvő Woods Hole nyilvános temetőben temették el. 1975-ben feleségül vette a nála ötven évvel
fiatalabb Marcia Houstont, akivel haláláig együtt élt. Ekkor avatták a Szegedi Orvostudományi Egyetem
díszdoktorává és a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli tagjává.

Források:

Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/SzentGy%C3%B6rgyi_Albert#Sz%C3%A1rmaz%C3%A1sa_%C3%A9s_tanulm
%C3%A1nyai

Szegedi Tudományegyetem: https://u-szeged.hu/szentgyorgyi/eletrajz?objectParentFolderId=18346

Világhíres Feltalálóink: http://www.feltalaloink.hu/tudosok/szent-gyorgyialbert/html/sztgyoralbindex.htm

KFKI: https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/mvm/arc/szentgy.html

Készült: 2023.11.22

Barják Arnold 12/A