A Magyar Kutyatenyésztők Országos Sportegyesülete 1956-1961:

A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés Kocsis Nándor és társai, illetve
dr. Kotoff Olivér és társai ellen indított egyesített büntetőper.

/részletek az ÁVH és a Belügyminisztérium II/8. főosztályának irataiból/

Ahhoz, hogy az események súlyát megértsük és tanulmányozni tudjuk a későbbi történésekre való
hatását, szükséges minden eseményt történelmi kontextusba helyezni.

Ehhez nem elég csak az eseményeket kronologizálni, hanem szükséges vizsgálni az ezeket körülölelő
egyéb történelmi mozzanatokat is.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a XX. század második felének egy ikonikus
eseménye volt. A kommunista diktatúra áldozatai szinte minden családban előfordultak: Épp úgy a
falvakban, mint a fővárosban: kitelepítések, deportálások, megfigyelések, lesöprések, kínzások.
Rákosi Mátyás vaskézzel irányította az élet minden területét.

A forradalom bukása után a szovjet pártvezetés eltávolította Rákosit az útból és elkezdődött a

konszolidáció időszaka, ellenben a Szovejet Kommunista Párt még árgusabb szemekkel figyelte mi
történik Magyarországon, hogy az 1956-os események még véletlenül se ismétlődjenek meg.

Kutatási szempontból ez „szerencse” is volt, mert több ezer oldalnyi telefonbeszélgetés, megfigyelési
jegyzőkönyvek- még utcai beszélgetések – is fent maradtak.

Mi történt az Ebtenyésztőkkel 1944 után?

A háború befejezése után nemcsak az országot, hanem az egyesületeket és szervezeteket is újjá

kellett szervezni. Ennek következményeképp a két konkurens szervezet a Magyar Ebtenyésztők
Országos Egyesülete és a Magyar Fajtakutya Tenyésztők Egyesülete békét kötöttek egymással. Ennek
részeképp dr.Kotoff Olivér tagja lett a MEOE-nak Ilosvai-Hollóssy Lajos pedig a Magyar Foxterrier
Tenyésztők Egyesületének titkára lett egészen annak feloszlatásáig.

A kékcédulás választások után a Magyar Kommunista Párt, a szalámi taktikának köszönhetően

elindult az egyeduralom felé vezető úton. Ekkor már javában tartottak a tisztogatások, amiknek
hatására a régi rendszer hívei elvesztették addigi pozíciójukat köztük dr. Kotoff Olivér is.

A „kutyázás Nagyasszonya” segítségével Kotoff doktor és a Magyar Fajtakutya Tenyésztők

betagozódtak a Földművelésügyi minisztérium égisze alá, így őket kevésbé érintette a civil
egyesületeket feloszlató törvény.

Ilosvai-Hollóssy Lajos tanulva az 1919-es Tanácsköztársaság idején elkövetett megtorlásokból az

Egyesület irattárát ismét elrejti.

1949-1956 között a magyar kutyatenyésztés színvonala meredek zuhanásba kezdett. Ennek legfőbb
okai voltak: az állomány genetikai frissítésének az elmaradása, a tervgazdálkodás és a szakértelem
hiánya. 1955-re a helyzet már tarthatatlanná vált, ezért a Belügyminisztérium engedélyezte egy újbóli
civil egyesület alapítását, ami szigorú állami felügyelet alatt állt.

A hosszas bevezető után elértünk történetünk elejére:

1958. december 31. Szilveszter. Helyszín: Weixler János és Jánosné lakása. Szereplők a Magyar
Kutyatenyésztők Országos Sportegyesületének tagjai: Weixler János és Jánosné, Kocsis Nándor és
neje, Gálik Gyula és neje illetve Toldi Mihály. Az év utolsó napjának fénypontja a Szabad Európa rádió
hallgatása, ahol éppen a magyar forradalmi eseményeket kommentálták. Az ezt követő beszélgetés
közben kibontakozott gondolat, hogy a szovjet csapatok elhagynák Magyarországot akkor az Amerikai
Egyesült Államok vehetné át Magyarország politikai irányítását és az ENSZ közgyűlés
szabadválasztásokat és semleges státuszt adna hazánknak. Felvetették majd megalapították újból a
Keresztény Demokrata pártot. Kocsis Nándor felvetette, hogy a forradalmi szellem ébrentartása
céljából készítsenek röplapokat és terjesszék azokat. Weixler Jánosné nyomban meg is fogalmazta:
„Oroszok menjetek haza”. A szöveget magyar és orosz nyelven is rá kívánták írni a röplapokra. A
röplapokon kívül leveleket küldtek az egyházaknak, újságoknak, amiben a népi demokratikus
rendszert szidalmazták és ellenforradalmi jelszavakat hangoztattak. Budapest több közterületén a fali
és a hirdetőtáblákon rendszerellenes jelszavakat tartalmazó plakátokat helyeztek el.

Ekkoriban a MKOE több csoportra, illetve szakosztályra tagozódott:

 Kuruczlesi csoport:
Vezető:dr. Kotoff Olivér,
Helyettese: Schemadovits János
Tagok:, Schilling Aladár, Végvári Ernő, Kende Mihály, Gaál Barnabás, Barotányi Ferenc, Kelle
Sándor, Kováts Zsolt
 Kispesti csoport: 1945-ben alakult.
Vezető: Boruta György
Helyettese: Győző István
 Sashalmi/Nagyicce csoport:
Vezetője: Molnár Ferenc
Helyettese: Káló Elemér
 Ferencvárosi csoport
Vezetője: Fehér Gyula
 Kelenföldi csoport
Vezetője: dr. Kubinszky Ernő

Szakosztályok:

 Bősze Lajos főhadnagy – Dunakeszi kiképzőtelep vezetője / MKOE pénztáros

 Barotányi Ferenc – Németjuhász szakosztály
 Fehér Gyula – Őrző-védő szakosztály
 dr. Ócsagh Imre egyetemi docens – Magyar szakosztály
 Csernus Károly – Vadász szakosztály
 dr Szelényi Károly – Kotorék szakosztály

A kispesti csoporttal párhuzamosan, de tőlük függetlenül egy másik szervezkedés is kezdetét vette. A
Kuruczlesi csoport vezetője dr. Kotoff Olivér személyében.

1959.-ben az Ebtenyésztők Egyesület élére külön miniszteri felügyelő biztost nevezettek ki. Ennek
Oka, hogy az Egyesület területin „ellenséges iratokat” találtak a nyomozó hatóságok. A sajtóban ezt
az eseményt a tagok közötti konfliktusoknak tudták be.

Miután az első letartóztatások megtörténtek Puy Aladár főtitkár és dr Kubinszky Ernő állatorvos
hozzálátott az egyesületi iratok megsemmisítésének (lehallgatott telefonbeszélgetésből).

dr. Kubinszky Ernővel kapcsolatban sok találgatás látott napvilágot. Nyugati autóval járt, többször járt
külföldön és Amerikában is a még a Rákosi éra alatt, amiből gondolhatnánk, hogy szoros
összefonódás volt közte és az akkori politikai elit között. A kihallgatási és megfigyelési
jegyzőkönyvekből kiderül viszont, hogy az események sokkal prózaibbak és meglepőbbek.

A Kubinszky doktor Úr hamar felismerte, hogy a Dobermann tenyésztésünk válságba jutott, viszont
külföldi import egyedeket a vasfüggöny leereszkedése miatt nem lehetett az országba behozni.
Mindössze 3 darab amaeri

Magyar Kinologia Történeti Arcképcsarnok

dr. Kotoff Olivér (1898.08.06 Kassa – 1970.05.12 Budapest)

A háború előtti ebtenyésztés egyik meghatározó alakja. A Magyarfajta Kutyatenyésztők

Egyesületének tagja és az Országos Magyar Rendőrkutya Egyesület elnöke. A Rendőrkutya folyóirat
főszerkesztője 1931-1933 között. Több kinologiai kiadvány írója és szerkesztője.