!HU000006137T2!

(19) HU (11) Lajstromszám: E 006 137 (13) T2

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
Magyar Szabadalmi Hivatal

EURÓPAI SZABADALOM
SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
(21) Magyar ügyszám: E 03 752967 (51) Int. Cl.: E04B 2/02 (2006.01)
(22) A bejelentés napja: 2003. 05. 16. B28B 23/00 (2006.01)
(96) Az európai bejelentés bejelentési száma: E04C 1/42 (2006.01)
EP 20030752967 (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 03097954
(97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: PCT/SE 03/000798
EP 1532325 A1 2005. 05. 25.
(97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési
adatai:
EP 1532325 B1 2009. 05. 06.

(30) Elsõbbségi adatok: (74) Képviselõ:

0201502 2002. 05. 17. SE Lantos Mihály, DANUBIA Szabadalmi és Jogi
(72) (73) Feltaláló és szabadalmas: Iroda Kft., Budapest
Losonczi, Aron, 6640 Csongrad (HU)

(54) Öntött anyagból készített építõtest, részlegesen fényáteresztõ képességgel

(57) Kivonat

Öntött anyagból (4) készített, terhelés felvételére alkal- 1A. ábra

mas építõtest, melyet építõblokk (2) képez és beágya-
zott fényvezetõ szálakat (6) tartalmaz, a szálak (6) több
rétegben (22) vannak elrendezve, minden rétegben
(22) a szálak (6) egyenletesen oszlanak el és egymás-
sal párhuzamosan hosszirányban húzódnak és az épí-
tõblokk (2) teljes szélességét kitöltik, minden szál (6)
elsõ vége az elsõ oldalfelületen (8) és második vége a
blokk szemközti második oldalfelületén (10) végzõdik,
1B. ábra
a rétegek (22) az építõblokk (2) lényegében teljes ma- 1C. ábra
gasságát kitöltik.
HU 006 137 T2

1D. ábra

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon
belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1))

A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Sza-
badalmi Hivatal nem vizsgálta.
 1 HU 006 137 T2
A találmány tárgya öntött anyagból készített építõtest,
részlegesen fényáteresztõ képességgel, mely az öntött
anyagba ágyazott fényvezetõ szálakat tartalmaz. A ta-
lálmány vonatkozik a beágyazott fényvezetõ szálakat
tartalmazó építõtest elõállítására szolgáló eljárásra is.
Gyakorlati és díszítési célokból gyakran elõfordul,
hogy egy építõtest, például fal, padló vagy mennyezet
felületét egy vagy több (például fényvetõnek is neve-
zett), a kérdéses felületre irányított különálló fényforrás
világít meg. Napjainkban népszerûvé vált lámpáknak
az építõelemekbe való beépítése is, amelyek a felület
mélyedéseiben vagy azzal egy szintben helyezkednek
el, melyek a felületet és a vele szomszédos területet vi-
lágítják meg.
Az építõtestek elsõ csoportjához olyan építõelemek
vagy építõblokkok tartoznak, amelyek az építési szer-
kezet által megkövetelt mechanikai stabilitással rendel-
keznek.
Az FR 2745135 ezen elsõ csoporthoz tartozik és
olyan megvilágítóberendezést ismertet, melyben
együttesen használják a betont vagy cementet és egy
fénnyel megvilágított szálakból álló rendszert. Az opti-
kai szálak védõköpeny által körülvett kötegekben he-
lyezkednek el. A kötegek egyik vége az egyik falfelület-
nél van, és a betonba van ágyazva, míg a kötegek má-
sik vége egy fényforrásnál, például lámpánál helyezke-
dik el.
Ennek az elsõ csoportnak egy második publikáció-
ját a GB 1561142 képezi, amelybõl már ismert, hogy
optikai szálakból képzett kötegeket, mint rudakat, egy
építõelem két szemközti felülete között létesített fúrt
lyukakban helyeznek el. Az elem hátsó oldalát megvilá-
gító fény egy részét a szálkötegekbõl alkotott rudak a
másik oldalra átvezetik.
A féligáteresztõ építõtestek második csoportjához
tartozik a DE G 9310500.2 német használati minta,
melyben tárcsa alakú vékony építõtestet ismertetnek,
melyekben optikai fényvezetõ kábelek vannak az épí-
tõtest anyagát képezõ öntött anyagba beágyazva, és a
kábelek egyenletes elosztásban helyezkednek el, és
korlátozott fényáteresztõ képességet biztosítanak. Az
egyik kiviteli alaknál a tárcsa alakú tárgy egyik felületé-
nél egy további, optikai feladatot ellátó fényáteresztõ
elem található, mely a továbbított fény színét vagy el-
oszlását módosítja. A publikáció nem foglalkozik a
fényáteresztõ kábelek pozicionálásával és elrendezé-
sével, továbbá azzal sem, hogy milyen módon történik
a kábeleknek az öntött anyagba történõ beágyazása,
hogy azok öntéskor helyzetüket megtartsák, és ne
mozduljanak el saját súlyuk hatására a képlékeny
anyagban. Érzékelhetõ mértékû átlátszóság elérésé-
hez nagyszámú kábel elhelyezésére van szükség, és
ezek elrendezése és pozicionálása problematikus és
költséges, különösen, amikor a tárgy vékony.
A félig átlátszó építõtest optikai tulajdonságait
nagymértékben meghatározza a szálaknak a test bel-
sejében történõ elrendezési módja. A kábelek elrende-
zésének egyik módozatát az idézett FR 2745135 is-
merteti, melynél a fényáteresztõ kábelek az egyik felü-
leten szétterülnek, és másik végük a fényforráshoz
2
koncentrálódik, és ennek következtében a betontest-
ben kúposan vannak elrendezve, hogy a fényforrás fé-
nyét megfelelõen szétterítsék.
A hivatkozott építõtestek elsõ csoportjánál célsze-
5 rûtlen, idõrabló és költséges a fényforrásoknak vagy op-
tikai kábeleknek az elõre gyártott építõelemekbe vagy
épített falakba, mennyezetekbe vagy padlókba való be-
szerelése annak érdekében, hogy az elemeken fényt le-
hessen átvezetni. Ez különösen érvényes akkor, amikor
10 elkülönült kisméretû fényforrásoknak az építõelemekbe
való beszerelésére van szükség. Ha a felület jelentõs
részétõl elvárjuk, hogy fényt bocsásson ki, könnyen el-
képzelhetõ, hogy ehhez tekintélyes mértékû munkára
van szükség, mely hosszadalmas, miután nagyszámú
15 lyukat kell kiképezni. Ezzel az ismert eljárással az építõ-
elemben, amennyiben nem akarjuk az elem mechanikai
szilárdságát kedvezõtlenül befolyásolni, csak korlátozott
számú fényforrás helyezhetõ el.
Amennyiben megfelelõ intenzitású fénykibocsátó
20 vagy világítóhatásra van szükség, a fényvezetõ szálak-
nak az öntött anyagban történõ elrendezési és beágya-
zási módjának komoly jelentõsége van, hiszen az el-
rendezés meghatározó mind az optikai, mind pedig a
mechanikai tulajdonságok szempontjából. Az egyenle-
25 tesség további követelményt képez, hiszen a különbö-
zõ tárgyaknak nagyjából azonos optikai és mechanikai
tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Ebben a vonatko-
zásban az építõtestek hivatkozott második csoportja
nem írt le egyetlen olyan szerkezetet vagy módszert
30 sem, amely képes lett volna az egyöntetûség biztosítá-
sára.
A találmány célja olyan, öntött anyagból készített
részen fényt áteresztõ építõtest létrehozása, amely
építõblokk gyanánt használható, kellõ mechanikai szi-
35 lárdságú, és amelynél a fényt vezetõ elemek a tárgy
öntött anyagában úgy vannak beágyazva és elrendez-
ve, hogy különbözõ tárgyak esetén is képesek legye-
nek az egyöntetû optikai és mechanikai tulajdonságok
biztosítására. Egy további cél pedig eljárás létrehozása
40 az ilyen építõtestek elõállítására.
Ezeket a célokat a mellékelt igénypontokban meg-
határozott építõtest és annak elõállítására vonatkozó
eljárás révén tudtuk elérni.
A jelen építõtestnél az öntött anyag és a benne lévõ
45 szálak olyan építõblokkot képeznek, amelynél a be-
ágyazott szálak homogén réteges szerkezetet alkot-
nak, és a beágyazott szálak egymással párhuzamosan
húzódnak a blokk egy hátsó és elsõ felülete között.
A találmány szerinti ezen megoldás egyik elõnye,
50 hogy általa egy elõre gyártott fényátadó építõblokkot
hoztunk létre. Annak következtében, hogy a szálak vé-
gei az egyik oldalsó felületen végzõdnek, a találmány
szerint így lehetõvé vált, hogy meghatározott helyeken
lévõ fényforrások fénye egyenletesen oszoljon meg a
55 teljes oldalsó felületen, mely azt az érzetet kelti, mintha
a teljes oldalfelület egyenletesen világítana, azaz fényt
bocsátana ki. További elõny, hogy a fényvezetõ szálak
teljes egészében az öntött anyagban integrálódtak,
aminek ezáltal homogén szerkezete van és alkalmas
60 nagyobb terhelések felvételére.
2
 1 HU 006 137 T2
Az öntött anyagot beton, cement, gipsz, mûanyag,
fém vagy hasonló anyagok képezhetik. Elõnyös a be-
ton vagy cement használata, amelynél az így készített
építõblokk átlagos sûrûsége 2200 kg/m 3 és
2400 kg/m3 közé esik. Az öntött anyag és a szálak tér-
fogatának aránya elõnyösen az 1:15 és 1:8 között van.
A találmány szerinti eljárással készített építõblokk elõ-
nyös mérete például 250 mm/120 mm/68 mm, melynek
súlya körülbelül 5 kg és a beton és a szálak aránya
1:13.
A találmány a továbbiakban a példa kedvéért a
mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben.
A rajzon az:
1A. ábra a találmány szerinti építõblokk felülrõl
vetített távlati képe; az
1B. ábra az 1A. ábra szerinti építõblokknak az
A–A vonal mentén vett metszete; az
1C. ábra az 1A. ábra szerinti építõblokknak a B–B
vonal mentén vett hosszmetszete; az
1D. ábra az 1A. ábra szerinti építõblokkokból ké-
szített fal távlati képe; és a
2A–2C. ábrák a találmány szerinti építõblokk elõál-
lítási eljárásának különbözõ lépéseit
szemléltetõ vázlatok.
A találmány szerinti 2 építõblokkot az 1A–1C. ábrá-
kon szemléltetjük. A 2 építõblokk 4 öntött anyagot és a
4 öntött anyagba beágyazott fényáteresztõ 6 szálakat
tartalmaz. A 6 szálak a 4 öntött anyagban a 2 építõ-
blokk elsõ 8 oldalfelülete és annak vele átellenes má-
sodik 10 oldalfelülete között vannak elrendezve. Az
egyes 6 szálak egyik vége az elsõ 8 oldalfelületen lévõ
12 helyzetben van, és a 6 szál másik vége a második
10 oldalfelület 14 helyzeténél végzõdik. A 6 szálak so-
kasága, lényegében több száz elemi szál párhuzamo-
san van elrendezve a 2 építõblokk L hosszirányával.
A 6 szálak egyenletesen oszlanak meg a 2 építõblokk-
ban, és a szálvégek így az oldalfelületek 12 és 14 hely-
zeteinél vannak, a 8 és 10 oldalfelületek lényegében
teljes terjedelmében. A szálak lehetõvé teszik, hogy
egy például a 10 oldalfelület mögött elhelyezett fényfor-
rás fénye átjusson az elsõ 8 oldalfelületig vagy viszont,
és ennek következtében lényegében a teljes oldalfelü-
let mentén az említett egyenletesen elosztott helyze-
tekben lévõ szálvégek fényt fognak kibocsátani.
Annak következtében, hogy a 6 szálak egyenlete-
sen vannak a 2 építõblokkban elrendezve, továbbá,
hogy az öntött anyag lényegében körülveszi az egyes
szálakat, amint az az 1A–1C. ábrák alapján nyilvánva-
ló, a 2 építõblokk nagy szilárdsággal és homogén bel-
sõ szerkezettel rendelkezik. A kívánt méretû és kiterje-
désû, terhelhetõ falak az 1D. ábrán látható módon több
2 építõblokkból könnyen felépíthetõk.
A 2A–2C. ábrákon a találmány szerinti gyártási eljá-
rást szemléltettük, melynek révén a fentieken ismerte-
tett 2 építõblokk állítható elõ. Egy hosszúkás 20 öntõ-
formába (lásd a 2A. ábrát), mely acélból vagy fából ké-
szíthetõ, elsõ lépésként adagoljuk a 4 öntött anyagot.
Második lépésként a 6 szálakból 22 réteget rende-
zünk el a 20 öntõforma hossza mentén. Egy harmadik
lépésben az öntetet mechanikai nyomásnak vagy vib-
2
rációnak vetjük alá oly módon, hogy a 6 szálak a kívánt
mélységben elmerüljenek az öntött anyagban. Ezt kö-
vetõen az elsõtõl harmadik lépéseket vagy alternatív
módon a második és harmadik lépést megismételjük,
5 ameddig a 20 öntõforma megtelik az öntött anyaggal
és az abban lévõ szálrétegekkel. A 22 rétegek mind-
egyike nagyszámú párhuzamos 6 szálból áll, például
rétegenként mintegy húsz vagy annál is több szálból.
A 6 réteg vastagsága célszerûen 1 mm körül lehet, és
10 a rétegek száma lehet akár húsz vagy ennél is több.
A szálakból képzett 22 rétegeket egy 24 szálgörgõ
26 fúvókákon keresztül folyamatosan adagolja a 20 ön-
tõformába, és ez biztosítja a szálak egyenletes eloszlá-
sát a forma teljes T szélességén keresztül. Amikorra a
15 4 öntött anyag megszilárdul, a szilárd öntött 28 testet
vágással elkülönült 2 építõblokkokká vágjuk, melyek
mérete például 250 mm/120 mm/68 mm. A vágást úgy
végezzük, hogy a szálakból készített 2 rétegek végei a
2 építõblokk 8, 10 oldalfelületeire essenek.
20
SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1. Öntött anyagból (4) készített, terhelés felvételé-
25 re alkalmas építõtest, amely beágyazott fényvezetõ
szálakat (6) tartalmaz, a szálaknak (6) elsõ végeik és
második végeik vannak, melyek a test mögött lévõ
megvilágítás fényét fogadják és az elsõ végekhez ve-
zetik, az építõtestnek meghatározott magassága,
30 hossza és szélessége van, azzal jellemezve, hogy az
építõtestet építõblokk (2) képezi, amelynél az említett
hosszúság egy elsõ oldalfelület (8) és egy vele szem-
közti második oldalfelület (10) között van meghatároz-
va, a szálak (6) több rétegben (22) vannak, minden ré-
35 tegben (22) a szálak (6) egyenletesen oszlanak el és
egymással párhuzamosan hosszirányban húzódnak
és az építõblokk (2) teljes szélességét kitöltik, minden
szál (6) elsõ vége az elsõ oldalfelületen (8) és máso-
dik vége a második oldalfelületen (10) végzõdik, a ré-
40 tegek (22) az építõblokk (2) lényegében teljes magas-
ságát kitöltik.
2. Az 1. igénypont szerinti építõtest, azzal jellemez-
ve, hogy az öntött anyagot (4) beton, cement vagy
gipsz képezi.
45 3. Az 1. igénypont szerinti építõtest, azzal jellemez-
ve, hogy a szálak (6) vastagsága mintegy a milliméter
néhány tizedrészétõl néhány milliméterig terjed.
4. Az 1. igénypont szerinti építõtest, azzal jellemez-
ve, hogy az építõblokk (2) négyszögletes alakú, melyet
50 három pár síkfelület határol, melyek egymásra kölcsö-
nösen merõlegesek.
5. Eljárás az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti
építõtest elõállítására, mely egy öntött anyagba (4) be-
ágyazott fényátvezetõ szálakat (6), úgymint optikai
55 szálakat vagy ahhoz hasonlókat tartalmaznak, és a
szálak lehetõvé teszik, hogy fény az építõtest egyik fe-
lületérõl a szemközti felületére menjen át, azzal jelle-
mezve, hogy:
– elsõ lépésként öntött anyagot (4) adagolunk egy
60 hosszúkás öntõformába (20),
3
 1 HU 006 137 T2
– második lépésben az öntõformában (20) lévõ
szálakat (6) egy rétegben (22) rendezzük el, ahol
a rétegeket több párhuzamos szál alkotja,
– harmadik lépésben az öntetet mechanikai nyo-
másnak és/vagy vibrációnak vetjük alá, amelynél
a réteget meghatározott mélységig az öntetbe
hagyjuk elsüllyedni,
– váltakozva megismételjük az elsõtõl harmadikig
terjedõ lépéseket, ameddig az öntõforma megte-
lik az öntött anyaggal és a szálakból képezett ré-
tegek sokaságával,
– az öntött anyagot hagyjuk megszilárdulni, hogy
ezzel egy homogén test (28) jöjjön létre, és
2
– a megszilárdult, öntött testet (28) vágással felap-
rítjuk építõblokkokká (2) ahol a szálakból alkotott
rétegek (22) végei az építõblokk (2) megfelelõ ol-
dalfelületeire (8, 10) essenek.
5 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,
hogy minden réteget (22) legalább húsz szál alkot.
7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,
hogy a szálakból álló rétegeket (22) egy fúvókán (26)
keresztül egy szálgörgõrõl (24) folyamatosan adagoljuk
10 az öntõformához (20), és ezzel a szálakat egyenlete-
sen osztjuk el az öntõforma (20) teljes keresztirányú ki-
terjedése (T) mentén.
4
 HU 006 137 T2
Int. Cl.: E04B 2/02

5
 HU 006 137 T2
Int. Cl.: E04B 2/02

Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest

Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna
Windor Bt., Budapest