Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar – történelem

Wingerné Komlósi Katalin (KOKMAAB.PTE):

A Központi Statisztikai Hivatal 22.1.1.15. Házasságkötések és válások című táblájának
elemzése

Pécs, 2023
 Elemzésemben a Központi Statisztikai Hivatal oldalán található összefoglaló táblák
(STADAT) közül választottam egyet. Tematikájukat illetően a házasságkötések, valamint a
válások számával foglalkozik.
Választásom azért esett erre, mert saját élethelyzetem is illeszkedik a témához, sok
pszichológiai szakirodalmat olvasok a témában és érdekesnek tartottam a számok tükrében
rápillantani a házasságkötések és válások számára.

„ 22.1.1.15. Házasságkötések, válások”1 (1. melléklet) áttekintése

Ebben a táblázatban a házasságkötések és a válások száma szerepel évek szerinti

bontásban. Emellett ezer lakosra lebontva is láthatjuk az értékeket, amely egyrészt a nyers
házasságkötési arányszám: „a házasságkötések ezer lakosra jutó száma egy adott
populációban, az évközepi népességre számítva. Fontos, hogy a számlálóban lévő érték az
adott évben megkötött házasságok, és nem a házasodó személyek számát mutatja (utóbbi
kétszerese az előzőnek), és nem tesz különbséget aszerint, hányadik házasságról van szó.” 2
Másrászt a nyers válási arányszám: „Az adott évben befejeződött (jogerőre emelkedett)
válások ezer lakosra jutó száma egy adott populációban, az évközepi népességre számítva.
Fontos, hogy a számlálóban lévő érték az adott évben felbontott házasságok számát mutatja,
és nem a válásokban érintett személyek számát (utóbbi kétszerese az előzőnek).”3
A táblázatban 1900-tól 2022-ig bezárólag szerepelnek a fenti értékek. A vizsgált évek
közül az első 1900-as évet követően 10 évente szerepel a táblázatban adat (1910, 1920, 1930),
majd az 1941-es és 1949-es év számait mutatja. Ezt követően minden évről van adat a
házasságkötések és válások számáról, 1000 lakosra vetített arányairól.
A házasságkötések száma 1949-ben volt a legmagasabb, ez ekkor 107820, viszont, ha
ezer lakosra bontva vizsgáljuk, tehát a népesség számához mérten, akkor 1949-ben ez 11,7,
viszont 1920-ban 13,1, tehát arányaiban többen házasodtak 1920-ban.
A házasságkötések száma a legalacsonyabb a 2010-es évben volt, ez 35520, viszont,
ha az arányszámot nézzük, akkor nemcsak a 2010-es évben házasodtak legkevesebben, hanem
a 2011-es és a 2012-es évben is ugyanúgy 3,6 volt az arányszám, azaz arányaiban nézve
ezekben az években volt a házasságkötések száma a legalacsonyabb.

1
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0015.html
2
https://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Demografiai-Fogalomtar.pdf, letöltés ideje: 2023. 12.30.
3
https://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Demografiai-Fogalomtar.pdf, letöltés ideje: 2023. 12.30.
 Összességében elmondható, hogy a 2010-2012-ig terjedő évek legalacsonyabb
arányszámáig egy folyamatosan csökkenő tendenciát figyelhetünk meg a házasságkötések
arányaiban és számában egyaránt.
A 2013-as évtől kezdve azonban a csökkenő tendenciát követően egy folyamatos
emelkedés figyelhető meg, egészen a 2021-es évig, amikor a 3,6-os 1000 lakosra vetített érték
7,4-re emelkedett, tehát több, mint kétszer annyian mondták ki a boldogító igent. Ez az
arányszám a házasságkötések számát tekintve 72030 darabot jelent. Ezt a magas értéket
azonban nem sikerült tartani, a 2022-es évben már kevesebben kötöttek házasságot, 63967
házasságkötés történt ebben az évben, ami közel 10000-rel kevesebb.
A válások számának vizsgálatakor szembetűnő, hogy a kezdeti évekből nagyon
alacsony számokat látunk, tehát nagyon kevés válás történt, illetve az 1920-as évre
vonatkozóan nincsen adat. Az 1941-es évig olyan elenyésző volt a válások száma, hogy még
az ezer főre vetített arányszám az 1-et sem érte el.
Ezt követően az 1965-ös évig az ezer főre vetített érték egyszer volt csak 2-nél
magasabb, 1953-ban, amikor 2,2 volt, de ettől eltekintve kisebb-nagyobb visszaesésekkel
emelkedő tendenciát figyelhetünk meg arányaiban. 1965 után pedig ez az érték mindig 2 felett
volt egészen 2016-ig.
Ha a válások számát vizsgáljuk az 1965 és 2016 közötti időszakban azt látjuk, hogy a
2014-es és 2016-os évtől eltekintve, 20000 felett volt a válások száma (a 2014-es és 2016-os
években 19576 és 19552 volt a számuk, ami nem sokkal marad el a 20000-től.)
A válások száma 1987-ben volt a legmagasabb, ez 29856 jogerőre emelkedett válást
jelent ebben az évben. Ha 1000 főre vetítve nézzük az arányt, ez 2,8 volt ebben az évben. És
bár a válások száma ennél magasabb nem volt egy évben sem, arányaiban nézve ugyanilyen
magas volt 1983-ban, 1985-ben, 1986-ban is.
Ezektől az évektől kezdve viszont csökkenő tendenciát mutatnak a válások számai,
olyannyira, hogy a 2016-os évtől kezdve 2 alá csökkennek az ezer főre vetített arányszámok.
És bár 2017-ben és 2021-ben is 1,9 volt az értéke a válások arányának a 2-t nem lépte át.
Számokban ez azt jelenti, hogy 2016-tól kezdve 14979 és 19552 között volt a
’boldogító nemet’ kimondó párok száma. A legalacsonyabb 14979-es szám 2020-ban volt,
ami 1,5-ös arányszámot jelent ezer főre levetítve.
A legutóbbi vizsgált években 1, 9 –es és 1, 8-as volt a válások arányszáma 1000
lakosra levetítve – ez pedig 2021-ben 18092, 2022-ben pedig 17695 válást jelentett.
 Érdekes volt a számok tükrében áttekinteni ezeket a folyamatokat, változásokat, s
mialatt a számokat vizsgáltam megfogalmazódott bennem, hogy a házasságkötések és válások
számát érdekes volna rávetíteni a pszichológiában megjelenő irányzatokra, szorosabban véve
a család- és párterápiákban megjelenő tendenciákkal, de ez már nem a demográfia területéhez
tartozó vizsgálat.

Források:
 https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0015.html, letöltés ideje: 2023.12.30.
 https://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Demografiai-Fogalomtar.pdf, letöltés
ideje: 2023. 12.30.
Melléklet:
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0015.html