1.

Az év hala 2022-ben: bodorka

A zárójelben lévő betűkből alkoss szavakat!

Az aranyérmes bodorka kisméretű halfajunk, nagyobb ________________

(élápaidny) a 15-20 centiméteres hosszt érik el. Legszembetűnőbb
________________ (őjsimtetgyeree) narancssárga-narancsvörös szemgyűrűje,
továbbá _____________ (sbbeiőd) példányok esetén a hasúszó narancsvörös
színezete. Fiatalon _____________ (toplakntn) fogyaszt, majd idősebb korára
férgek, rákok __________ (kárko) és rovarlárvák képezik táplálékát. Szinte
minden halas vizünkben megtalálható a hegyvidéki kis patakok és a túl erős
____________ (dársúso) folyószakaszok kivételével. Ívás során a víz alatti
növényzetet részesíti előnyben, az ivadékok is kedvelik a hínárnövényzet
nyújtotta ______________ (ztinobstáog). Tömegesen előforduló halként
_____________ (odagraóz) halaink táplálkozásában van jelentősebb szerepe. A
bodorka húsa szálkás, de nagyon ____________ (slezeít), sűrűn beirdalva,
paprikás lisztbe forgatva és forró olajban sütve készítik.
2. Az év hüllője 2022-ben: homoki gyík

A homoki gyík testhossza mindössze 6-8 centiméter, a farka viszont a testhossz

kétszeresét is elérheti.
Fő elterjedési területe a Balkán-félsziget, egyes görög szigetek, kelet felé az alsó
Duna mente, a Fekete-tengert övező síkságok, illetve a Krím-félsziget.
A homoki gyík hazánkban szigetszerűen az Alföld homokpusztagyepein fordul elő.
A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátságán
megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak. A legészakibb hely, ahol
előfordul, a bátorligeti legelő a Nyírségben. A Dunától nyugatra egyedül a Pákozd
melletti rétekről jegyezték fel, de a populáció fennmaradását évtizedek óta nem
sikerül igazolni.
A homoki gyík nappal aktív. Jól bírja a magas hőmérsékletet, még a meleg nyári
napokon is szinte egész nap a felszínen mozog, leszámítva a legforróbb kora
délutáni órákat. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket portyázva keres.
Amikor nem aktív, földalatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő
téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A
nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű
fiatalok július végétől kelnek ki.
A vastagon szedett szavakat keresd meg az alábbi rejtvényben:
Az év madara 2022-ben: zöld küllő

A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 centiméteres madár, szárnyfesztávja a fél

métert is elérheti. A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete,
élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős
faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is.
A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő inkább a hangyákat
kedveli (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), ezeket a talajról szedi fel, de hosszan
kiölthető nyelvével mélyen a járatokba utánuk tud nyúlni.
Maga ácsolta odúban költ, évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat
nevel. Állandó madarunk, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi
időszakban is a költőterületükön vagy ennek közelében maradnak, a fiatalok
többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Országos állománya 8-12 ezer párra tehető és ez az állomány stabil-enyhén
emelkedő. Idősebb fákhoz kötődő életmódja és szaporodása miatt a fakivágás, a
mezővédő erdősávok felszámolása veszélyezteti.
Sík vidéken elhagyott odúját szívesen foglalja el a fokozottan védett szalakóta, így
közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos.

Keress a szövegben példát rá:

a) tulajdonnév: ____________________________
b) igekötős ige: ____________________________
c) középfokú melléknév: _____________________
d) visszaható névmás: ___________________________
e) többesszámú, tárgyragos főnév: _____________________
f) névutó: __________________________
g) főnévi igenév: _____________________
h) mutató névmás: ________________________
i) határozóragos összetett szó: ______________________
Az év rovara 2022-ben: óriás énekeskabóca

Az óriás énekeskabóca a legnagyobb hazai kabócafajunk. Hangja néhány rövid

kezdő ütem után folyamatos zizegés, némiképp olyan, mintha egy kis motort
indítottak volna be. Az énekeskabócáknak csak a hímjei „énekelnek”. Hangképző
szervük egyedülálló az állatvilágban: lényegében izmokkal pattogtatható
kitinlemezekből áll a potrohban. A potroh ürege a hangot fel is erősíti. Az
énekeskabócák a leghangosabb rovarok közé tartoznak, az ének szerepe a
nőstények csalogatása. A kisebb testű énekeskabócák hangja gyengébb, csak
néhány méterre hallatszik el, ugyanakkor a nagyobb fajok éneke akár több, mint
100 méterről is hallható lehet.
Mint a kabócák általában, az óriás énekeskabóca is növényevő, szúró-szívó
szájszervével növények nedveit szívogatja. A lárvák a talajban fejlődnek, elülső
lábpárjuk erőteljes ásólábbá alakul.
Az óriás énekeskabóca lárvája több évig fejlődik a föld alatt, majd elhagyja a talajt,
és felmászik egy növényre, gyakran a fák törzsére. Itt megkapaszkodik, hátoldalán
felreped a lárvabőr, és a keletkezett résen át a kifejlett rovar kimászik. Miután
külső váza megkeményedett és sötétebbre színeződött, szárnyai pedig
kifeszültek, felrepül a lombkoronába, és megkezdi élete utolsó szakaszát, melynek
egyetlen célja a szaporodás.
A kifejlett rovarokat ritkán látni, mert nagyon óvatosak: közeledtünkre elrepülnek.
Jelenlétükről így leggyakrabban a hímek erőteljes éneke és a növényeken, gyakran
a fák törzsén lévő üres lárvabőrök árulkodnak.
Az óriás énekeskabóca Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll,
pénzben kifejezett értéke 5000 Ft.

A szöveg elolvasása után fejtsd meg a keresztrejtvényt!

 Vízszintes
3. Táplálkozására jellemző.
4. A ........ rovar felrepül a lombkoronába.
5. Itt található hangképző szervük.
7. Itt fejlődik lárvája.
8. A lárvák lába ilyen fajta.
10. Ilyen hangot ad a kabóca.
Függőleges
1. Ez jellemző a kifejlett rovarra.
2. A kisebb testű kabócák hangja a
nagyobbakéhoz képest.
4. Ezek segítségével adnak ki hangot.
6. Ez jelzi a jelenlétüket.
9. Csak ők énekelnek.