Ókori folyammenti kultúrák művészete

Mezopotámia művészete
Elhelyezkedése:
 Tigris és az Eufrátesz határolja
 a mai Irak területén található
 öntözéses földművelés
 termékeny félhold
Vallás:
 politeista – többistenhit (kb. 3000 isten)
Építészet:
 építőanyag: kőben igen szegény →
napon szárított vályogtégla, melyet
fakeretbe tömködtek bele
 a terület védelemre szorul: városfalak, városkapuk építése
 gyakran kiégetett, kék mázas téglával burkolták be → védelem, díszítés
 díszkapuk:
o szimbolikus jelentés
o boltíves
o felvonulási út
o állatábrázolások (stilizált módon)
→ Marduk isten – villás nyelvű kígyósárkány
→ lamasszu – emberfejű, ötlábú szárnyas bika (jelképes úr, őrző-védő az
uralkodói palota bejáratánál)
o pl. Istár- kapu
 városok:
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
minden város hasonló felépítésű volt
o először épült a masszív városfal → védelem a külső támadások ellen
o városfalon kívül:
→ vizesárok (csatorna) vette körül: öntözés/védelem/hajózás
→ temető
→ termőföldek, állatok legeltetése
 o városfalon belül:
→ szorosan a falhoz közel a szegények házai (aprók)
→ a város központjához közel a gazdagok házai
→ egyre zsúfoltabb házak, sikátorok
→ függőkertek
→ centrumban a zikkurat → vallási központ
└> várost irányító uralkodó zárt palotája
→ jól megközelíthető helyen piac → a csatornán keresztül hajóval is
meg lehetett közelíteni
→ a csatorna kikötőbe torkollott
o zikkurat:
- emeletes/szintes épület
- négyzet alaprajzúak
- négy égtáj felé tájoltak
- szabad bejárás
Szobrászat:
 Gudea szobrai:
o Kr. e 2100
o Lagasban élő Gudea sumér papkirály
o fogadalmi szobor
o imádkozás közben örökítették meg → összekulcsolt kezek
o vésett ékírások a ruhán
o saját maga készíttette
o az arckifejezése érzelemmentes → üzenetet közvetít
o simára borotvált fej → rituális tisztaság
o álló és ülő szobrok:
- elölnézetre komponált, szimmetrikus, frontális ábrázolás
- tömbszerű megformálás
- méltóságteljes arckifejezés, nagy szemek, aprólékosan kidolgozott nagy
szemöldök, szem és száj
- egyenes testtartás, zömök test, széles váll, hosszú izmos kar, szorosan
összezárt nagy lábfejek, a jobb vállat szabadon hagyó hosszú lepelruha
 expresszív állatábrázolások: elölnézet
Írás:
 képírás – ékírás
 agyagtáblába
 a több, mint 600 jelből álló, bonyolult képírás leegyszerűsödésével alakult ki az ékírás
 Kr. e 2500 körül már a függőleges és vízszentes irányban, egymás után rótt, ék alakú vonások
kombinációja
 íróvessző – háromszögletűre faragott nádhegy → ezzel nyomkodták a puha agyagtáblába (ha
sokáig meg akarták őrizni, kiégették)
 később fémbe és kőbe is belevésik
 „szerződések”, megállapodások, törvények, egyéb írásos művek (pl. Gilgames eposz)
 pecsételő eszközök (hitelesítés):
o pecsételő kő
o pecsételő henger
Sztélék:
 sírhely megjelölésére használt kőlap
 emlékművek
 hősi jelenetek ábrázolása istenekkel
 pl. törvényoszlop
 Hammurapi sztéléje:
o Samas napisten
o hosszú, göndör szakáll, csigavonalas tiara
o 282 rendelet
 Egyiptom művészete
Halottkultusz:
 halál → túlvilági életbe való átmenetel
 vallási szertartások → halálra való felkészülés
 festők, szobrászok feladata, hogy a halottat örökkévalóvá tegyék
 Halottak könyve:
o túlvilágra vezető út minden kihívására szolgált megoldással
o Ozirisz birodalma
o papirusz tekercs, versgyűjtemény
o mindenki saját magának készítette el
o „szájmegnyitás”
o a halottak útja
o “szívmérlegelés”
 Mumifikálás (Hérodotosz):
o kiszárítás
o balzsamozás
o pólyálás
o kartonázsmaszk
o halotti maszk
o koporsó(k), szarkofág
o a belső szerveket kanópusz - edényekbe helyezték:
→ férfifej – máj
→ sakálfej – gyomor
→ sólyomfej – belek
→ majomfej - tüdő
Építészet:
 Masztaba:
o Óbirodalom jellegzetes sírtípusa
o téglalap alakú
o agyag, kő építmény
o papok, magasabb rangú hivatalnokok
o több személyt is temettek
o részei: sírkamrába vezető akna és sírkamra
o sírkamra:
→ szarkofág
→ túlvilághoz szükséges tárgyak
→ ajándékok
→ a koporsót az aknán keresztül eresztették le
→ homokkal és kőtörmelékkel fedték be
o föld feletti részei:
→ szerdáb – minden oldalról befalazott helyiség, életnagyságú szobor
 Piramisok:
o Lépcsős piramis:
→ több masztaba egymáson
→ Szakkarai sivatag – legtöbb sírépítmény és nekropolisz (halottak
városa – piramisegyüttesek előkelők sírjaival)
→ Dzsószer fáraó, Imhotep (építész)
 o Tört falú piramis:
→ Dahsúr sivatag
→ állékonysági problémák – dőlésszög váltás
→ 45 méter magasságban törik meg
→ 104 méter magas
→ a burkolat egyben maradt – turai mészkő
→ nagyobb méretű kövek – ellenállóbb
→ Sznofru fáraó
o Szabályos gúla alakú piramis (gízai piramisok):
→ Kheopsz - Hufu
→ Kefren – Hafre
→ Mükerinosz - Menkaure
→ előttük a feleségek piramisai
→ épületegyüttes részeit képezték
→ halotti procedúra: a Níluson hozták egy bárkán
o Kheopsz piramis:
→ piramisépítészet csúcspontja
→ tömeghatás – külső forma hangsúlyozása, kisméretű belső terek
alárendelése
→ északi oldal – bejárat
→ meredek folyosó
→ Nagy Galéria
→ királynő kamrája
→ fáraó sírkamra
→ csúcsot gránitlapokkal fedték be

 Sziklasír (Tutanhamon)
o Királyok völgye (63 sír)
o Királynék völgye (110 sír) – királynék és elhalálozott gyermekek
o Howard Carter (1922) – Tutanhamon (legismertebb egyiptomi lelet)
Festészet:
 Tulajdonságai:
o teljesen mellőzték a perspektíva két fő elvét: a távlati rövidülést és az egységes
nézőpontot
o a magasabb rangú személyek hatalmát nagyobb mérettel ábrázolták
o idő ábrázolása: a képfelületet vízszintes sávokra tagolták → az alsó sávban a
korábban, a felsőben a később történt eseményeket ábrázolták
o színek: vörös, fehér, fekete, sárga, kék, zöld
o fontos eseményeket és az emberek társadalmi helyzetét ábrázolták, áldozathozást is
dolgoztak fel (vannak állattenyésztést ábrázoló festmények is)
o ált. az épületek falaira vagy papiruszokra festettek
o falfestmények alapját iszaprétegre fedték, majd vékony gipszréteggel vonták be
o falfestés technikája: a festmények alapját szalmával fedték le, és bevonták vékony
gipszréteggel → négyzethálós segédvonalakat rajzoltak fel, vörössel felfestették a
figura körvonalait, a falfestéket tojásfehérjével vagy gyantával, gumiarábikummal
dolgozták össze vízzel (nincsenek finom színátmenetek)
o tér ábrázolása: vízszintes sávok → alsó sávban a közelebb állók, a felső sávokban
pedig az egyre távolabb zajló jelenetek
o stilizálás: a motívum érthetőbbé tétele, alkalmazkodás a felülethez (pl. oszlopfő,
ékszerek) és az ábrázolás megkönnyítése, hieroglifák leegyszerűsítése
o állatok ábrázolása:
→ legjellemzőbb nézet kiemelése
→ krokodilok, madarak, halak: mindig oldalnézetből
→ gyíkok: felülnézetből ábrázolták
→ nincs térhatás, az alakok síkban maradnak
→ egymás mögöttiség hatása: perspektíva mellőzése, a formák
elcsúsztatása (a közelebbi takarja a távolabbi alakokat
méretcsökkenés nélkül)
o emberi test ábrázolásának szabályai:
→ formák rövidülés nélkül, jellegzetes arányok bemutatása
→ hatalom szerinti méretezés: a magasabb rangú egyiptomiakat →
nagyobb méret
→ az emberi test több nézőpontból való ábrázolása:
 fejet, hónaljtól derékig terjedő részt, valamint a
lábakat és karokat oldalirányból ábrázolták
 szemet, szemöldököt, vállat elölről
 medencét háromnegyedes fordulattal
o nem alkalmaztak árnyékolást