NAT

2020

Kémia
7–8
munkafüzet

II. kötet

SOK
LDÁ
EGO
M
KÉMIA 7–8.
munkafüzet
MEGOLDÁSOK
Eredeti kiadvány raktári száma: OH-KEM78MAB-I, OH-KEM78MAB-II
2021
Albert Attila, Albert Viktor
Oktatási Hivatal
Tartalom
1.A KÍSÉRLETI MEGFIGYELÉSTŐL A MODELLALKOTÁSIG ................................... 4

2. KÉMIAI ALAPISMERETEK.......................................................................................... 12

3– 4. ANYAGSZERKEZET ................................................................................................. 26

5. A KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK ...................................................................................... 53

6. KÉMIA A TERMÉSZETBEN ......................................................................................... 67

7. AZ ANYAG ÁTALAKÍTÁSRA KERÜL ....................................................................... 85

8. KÉMIA A MINDENNAPOKBAN .................................................................................. 94

1. A KÍSÉRLETI MEGFIGYELÉSTŐL A MODELLALKOTÁSIG

1. kémia – Az anyagok szerkezetével és tulajdonságaival foglalkozó

természettudomány.
alkímia – Az ókor és a középkor kémiai tudománya.
bölcsek köve – Az az anyag, amellyel az alkimisták elképzelése szerint más
anyagokból aranyat lehet készíteni.
kísérlet – Az anyag tulajdonságainak legfontosabb megismerési módszere.
vegyipar – Azoknak az iparágaknak az összefoglaló neve, amelyeknél az
anyagok kémiai átalakításra kerülnek.

2.

3. 1–C 4–A 7–E

2–D 5–D 8–D
3–E 6–B 9–C

4. pl.
• A középkorban művészetnek nevezték, amelynek célja a fémek transzmutációjának
létrehozása volt.
• A metafizika szempontjából általában a lélek megtisztításának, felemelésének,
megváltásának és megistenítésének (Opus Magnum) folyamatait rejti és tárgyalja.
• Három fő célja volt: az arany előállítása közönséges fémekből a bölcsek kövének
segítségével; olyan elixír felkutatása, amely örök életet, pontosabban örök ifjúságot
biztosít; olyan módszerek elsajátítása, amellyel mesterségesen életet lehet terem-
teni, mint a homunkuluszok létrehozása vegyi úton.
• Az alkímiának Egyiptom volt a bölcsője. Az egyiptomi alkímiáról nagyon keveset
tudunk s a későbbi görög alkímiáról (Kr. u. IV. század) is csak kevés információ
maradt meg. A görög alkimisták mesterüknek az állítólag egyiptomi Hermész
Triszmegisztoszt vallották. Ezután a Hermész után nevezik a léghíjas elzárást her-
metikus elzárásnak.
• A modem kémia az arab alkimistáknak köszönhet sok vegyi eljárást, sokféle vegy-
ület előállítását. Ők állították elő a tömény kénsavat, az ezüst-nitrátot, a salétrom-
savat, desztillálással alkoholt állítottak elő és sokféle gyógyszert.

5. a) Mivel évmilliók alatt sem bomlanak le, mert nincs olyan mikroorganizmus, amely képes
lenne megsemmisíteni ezeket, nem javasolt eltemetni hulladéklerakókban.
b) PE: enyhén füstöl az égő polietilén, a láng narancssárga színű;
PVC: erősebben füstöl az égő polietilén, a láng narancssárga színű.
c) PE: az indikátorpapír színe nem változik;
PVC: az indikátorpapír piros színű lesz

4
 Következtetés:
A PVC égése közben mérgező hidrogén-klorid-gáz keletkezik. A levegőbe jutott hidro-
gén-klorid-gáz ráadásul elősegítheti a savas esők kialakulását.
Mivel mindkét műanyag égése kormot képez, illetve a PVC esetén hidrogén-klorid is
keletkezik, az égetéssel történő megsemmisítés nem javasolt eljárás.
Felmerülő kérdés:
Hogyan lehet elősegíteni, hogy az újrahasznosítás a lehető legnagyobb hatékonysággal
valósuljon meg úgy, hogy az újonnan előállított termékek minősége elérje az eredeti
műanyagtermék minőségét.

6. 1–M 4–M 7–M

2–K 5–T 8–M
3–T 6–K 9–T

7. 1 – robbanásveszélyre 4 – maró hatású

2 – oxidáló (égést tápláló) 5 – irritáló hatású
3 – veszélyes a vízi környezetre

8. A metil-alkohol tűzveszélyes, mérgező hatású anyag.

9. A – lombik (Erlenmeyer-lombik) F – óraüveg

B – vasháromláb G – kémcső
C – főzőpohár H – vegyszeres kanál spatulával
D – kémcsőfogó csipesz I – dörzsmozsár törővel
E – mérőhenger J – kémcsőállvány kémcsövekkel

10. üvegből készül: A, C, E, F, G

fából készül: D, J (a kémcsőállvány)
fémből készül: B, H
porcelánból készül: I
közvetlen lángon melegíthető: G
térfogatmérésre használjuk: E (ha nem fontos a pontos mérés, akkor a C is jó)

11. 1.
Nyitott levegőnyílás mellett Zárt levegőnyílás mellett

kékes a láng színe narancssárga

kisebb a láng mérete nagyobb

kissé zúgó a gázégő hangja nem hallható

magasabb a láng hőmérséklete alacsonyabb

5
 2.
A láng magján keresztül fektetve A láng csúcsán keresztül tartva
Tapasztalat: Rajz:
A hurkapálca két ponton fog megfeke-
tedni, ha kb. 1-2 másodperc alatt kivesz-
szük a lángból. Ha hosszabb ideig benn
tartjuk, a lángba tartott rész meggyullad.

Tapasztalat:
A hurkapálca csak 1 ponton fog megfeke-
tedni, azonnal ahogy a gázégő lángjába tart-
juk a pálcát.
Magyarázat: Magyarázat:
A láng széle a magasabb hőmérsékletű, A láng hegye melegebb, mint a szélei, így
így itt kezdődik el először a szenesedés. itt gyakorlatilag azonnal látszik a szenese-
dés.

3.
Borszeszégő Gázégő
Milyen anyag ég
alkohol földgáz
benne?
Mekkora hőmér-
alacsonyabb magasabb
sékletet ad?
mobilis (nincs helyhez/veze- Mi az előnye a má- magasabb hőmérséklet bizto-
tékhez kötve) sikkal szemben? sítható általa

12. példamérés:
1. a) 250 gramm
b) 1 tizedesjegy pontossággal
2.
A mérendő tárgy megnevezése Tömege
kockacukor 3,8 g
kulcs 18,2 g
paraffingyertya 37,8 g
3. a) milliliter, ml
c) 49 cm3
d) 45 cm3
e) A mérőhenger pontosabb, mert kisebb az edény átmérője a mérés pontján.
4. m = 100,1 g, V = 100 cm3
m 100,1 g g
ρ= = = 1,001 3
V 100 cm3 cm
5. a) m = 18,2 g
b) V = 52,5 cm3
c) V = 2,5 cm3
m 18,2 g g
ρ= = 3 = 7,28 3
V 2,5 cm cm

6
13. atom: olyan semleges kémiai részecske, amely kémiai módszerekkel tovább már nem bont-
ható
molekula: több atom összekapcsolódásával kialakuló semleges kémiai részecske

14. 1 – D 5–C 9–D

2–C 6–B 10 – A
3–C 7–B
4–A 8–C

15. igaz állítások: A, E, F, H, J

16.
Atomjai nem kapcsolódnak össze. 12
Atomjai molekulákká kapcsolódnak össze. 1, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 13
Részecskéi térbeli rácsot alkotnak, és nem molekulák. 2, 3, 10, 11

17.

oxigénmolekula vízmolekula gyémánt

metánmolekula kén-dioxid-molekula nátrium-klorid

18. Több helyes megoldás is van! Pl.:

A) Kakukktojás: vas
Magyarázat: benne nincs kötött állapotú oxigén
B) Kakukktojás: kén-dioxid
Magyarázat: molekulája nem tartalmaz kötött állapotú hidrogént
C) Kakukktojás: konyhasó
Magyarázat: nem csak egyféle atomból épül fel

19. Kémiailag tiszta anyagnak nevezzük a csak egyféle anyagból álló anyagi halmazt.
Elemnek nevezzük a csak egyféle atomból felépülő kémiailag tiszta anyagot.
Vegyületnek nevezzük a többféle atomból felépülő kémiailag tiszta anyagot.

7
20.

21. 1 – C 5–A 9–C

2–A 6–A 10 – B
3–B 7–C 11 – A
4–C 8–A 12 – C

22.
Kémiailag tiszta anyagok Keverékek
Elemek Folyadék-
Szilárd ke-
Nemfé- Vegyületek elegyek, ol- Gázelegyek
Fémek verékek
mek datok
vas oxigén víz jódozott só málnaszörp levegő
réz kén metán kőolaj
alumínium szén nátrium-klorid
higany jód szén-dioxid

23. igaz állítások: S, Z, I, L, Í, C, I, U, M

szilícium
különböző elektronikai eszközök készítésére használják

24. Pl.
1. anyag 2. anyag 3. anyag 4. anyag
Neve konyhasó kristálycukor szódabikarbóna mosószóda
nátrium-hidro- nátrium-karbo-
Összetevői nátrium-klorid szacharóz
gén-karbonát nát

25.
Miben hasonlít egymás- Miben különbözik egy-
hoz a két anyagcsoport? mástól a két anyagcso-
port?
Az elemek egyféle, a ve-
Mindkettő kémiailag tiszta
Elemek és vegyületek gyületek többféle atomból
anyag.
állnak.
A vegyületek kémiailag
Mindkettő többféle atom-
Vegyületek és keverékek tiszta anyagok, a keverékek
ból áll.
viszont nem.

8
26. – J. Dalton
H2O – mai modern kémikus
SO2 – J. J. Berzelius

– alkimista

27. 1 – A 5–D 9–B

2–B 6–A 10 – C
3–C 7–B
4–A 8–A

28.

29.
Vegyjelek O, K, Os, V, Ag, Y
Képletek Cl2, H2O, NaCl, I2, CaCO3, SiO2, C6H12O6, H2SO4, CO

okos vagy

30.
Vegyjel Az elem neve Az elem nevének eredete
A bórt a bóraxban mutatták ki először. A bórax elne-
1. B bór
vezés az arab baurak, a perzsa burah szavakból ered.
A görög eredetű barisz (súlyos) szóból ered a neve.
A bárium a baritban (BaSO4) található fémion. Az ás-
2. Ba bárium
vány viszonylag nagy sűrűségű, innen az elnevezés
is.
A berill (berillosz) nevű drágakőről (amelynek ké-
3. Be berillium miai összetétele: berillium-alumínium-szulfát) kapta
a nevét.
A görög eredetű bűzös szó alapján kapta a nevét. El-
4. Br bróm nevezése jellegzetes, kellemetlen szagára utal. Erre
utal a nyelvújításkori magyar neve is: büzeny.

9
 Vegyjel Az elem neve Az elem nevének eredete
A vegyjel alapjául szolgáló carbon elnevezés a kar-
bonisz (görög) és a carbo (latin) szavakból alakult ki.
Lavoiser ismerte fel, hogy a növényekből keletkező
5. C szén faszén, valamint a grafit és a gyémánt ugyanazon
elem különböző formái. Carbone-nak nevezte el an-
nak érdekében, hogy megkülönböztesse a faszén
francia nevétől, a charbontól.
A görög kilix és a latin calx szavak egyaránt mészkö-
vet jelentenek. A kalcinálás (latinul: calcinare) heví-
6. Ca kalcium tés, oxidképzés (az oxid régi neve latinosan calx, ma-
gyarosan kalk). A mészkőből hevítéssel keletkezik a
mész.
A cériumot elsőként felfedezett kisbolygóról, a Ce-
resről nevezték el. Az elemet két évvel a kisbolygó
7. Ce cérium
után fedezték fel. Ceres a gabona és az aratás isten-
nője a római mitológiában.
A sárgászöld színű gáz a színe alapján kapta a nevét
8. Cl klór
(görög, chloros „sárgászöld”).
Kopernikusz (lengyelül Mikołaj Kopernik) lengyel
9. Cn kopernícium
származású csillagász tiszteletére nevezték el.
A króm vegyületei változatos és élénk színűek. Innen
10. Cr króm kapta a fém a nevét, a görög croma szó jelentése:
„szín”.
Nevét a felfedezési helyének, Franciaországnak régi
11. Ga gallium
latin nevéről (Gallia) kapta.
Nevét a felfedezési helyének, Németországnak latin
12. Ge germánium
nevéről (Germania) kapta.
Neve a nitrátokban (salétromokban) való előfordulá-
13. N nitrogén sára utal. A görög eredetű nitron genos, vagyis „sa-
létromot adó” elnevezésből származik a neve.
Az ősi időkben a héber neter és a latin nitrum szavak
lúgos anyagokat jelöltek. Ezeket az anyagokat a XV.
14. Na nátrium
századtól Európában nátronnak hívták, a benne elő-
forduló fémet pedig később nátriumnak nevezték el.
15. Ne neon A görög eredetű neosz (jelentése: új) ered a neve.
A magyar elnevezés eredete ismeretlen. A vegyjel a
latin sulfur szóból származik. A sulfur szó vélhetően
16. S kén
a német swel szóból származik, amelynek jelentése:
lassan égni.
A nevét a görög eredetű szeléné szóból kapta, amely-
17. Se szelén nek jelentése: Hold. A görög mitológiában Szeléné a
Hold istennője.
A vegyjele a stannum szóból ered, amely az indoeu-
18. Sn ón rópai stagnum és stag (csöpögő) szavakkal áll rokon-
ságban. A név az ón könnyű olvaszthatóságára utal.
A Skóciában található Strontian nevű település nevét
19. Sr stroncium
viseli. Itt nagyobb mennyiségű stroncium fordul elő.

10
31.

32.

vegyület oldatok

kémiailag tiszta anyagi szilárd

halmazok keverékek keverékek
anyagok

elemek gázelegyek

nemfémek fémek

33. Az atomok az anyagokat felépítő legkisebb kémiai részecskék. Egymástól méretükben és

tömegükben különböznek. Ritkán fordulnak elő egymagukban, legtöbbször párosával vagy
többesével összekapcsolódva molekulákat képeznek. Ilyen például a hidrogén (H2) és a
szén-dioxid (CO2). Ezekben az atomokat kémiai kötések (kovalens kötések) tartják össze.
Egyes anyagokban végtelenül sok atom kapcsolódik össze szabályos kristályrácsot alkotva.
Ilyen anyag a szén (C) vagy a vas (Fe).

34. 1 – A 5–D 9–A

2–B 6–C 10 – A
3–B 7–B
4–B 8–B

35. 1 – A 7 – Á, S, O 13 – L
2–M 8–D 14 – E
3–E 9–T 15 – T
4–G 10 – Ö 16 – E
5–O 11 – K 17 – S
6 – L, D 12 – É 18 – !
Megfejtés: A megoldásod tökéletes!

11
2. KÉMIAI ALAPISMERETEK

1. 1. szín: színtelen
szag: szagtalan
halmazállapot: szilárd
2. a) viszonylag könnyen
b) A porcukor feloldódik a vízben.
c) A cukor elkezd megbarnulni és sűrűn folyóvá válik.
3. 186 °C
4. a) A barnás szín helyett egyre inkább feketét látunk.
karamell
szén
b) A kockacukor meg fog gyulladni. Az égés közben a cukor egy része karamellizálódik
és lecsöpög. A hideg főzőpohár falán pára alakul ki.
szén-dioxid és víz
a víz mutatható így ki

2. Anyagi halmaznak nevezzük a kémiai részecskékből felépülő anyagi rendszert.

Egy anyag kémiai tulajdonságai közé soroljuk mindazon sajátságait, amelyek megmutat-
ják, hogy milyen körülmények között alakul át, és az átalakulás közben milyen anyag ke-
letkezik.

3. 1–B 5–B 9–C

2–B 6–A 10 – B
3–A 7–C
4–C 8–B

4. a)
A kén fizikai állandói
A kén fizikai A kén kémiai
(számadattal, mértékegységgel
tulajdonságai tulajdonságai
megadott tulajdonságai)
sárga színű; 119 °C-on olvad; kén-dioxiddá ég el;
szilárd halmazállapotú; olvadéka 444 °C-on forr; vassal reagálva vas-
g
könnyen porrá törhető; sűrűsége 2,06 3 szulfid keletkezik
cm
vízben nem oldódik;
szén-diszulfidban oldódik

b)
A réz fizikai állandói
A réz fizikai (számadattal, A réz kémiai
tulajdonságai mértékegységgel tulajdonságai
megadott tulajdonságai)
vörös színű; fémfényű; olvadáspontja 1083 °C; vegyszerekkel
szilárd halmazállapotú; forráspontja 2595 °C; szemben viszonylag
g
az elektromos áramot kivá- sűrűsége 8,96 3 ellenálló;
cm
lóan vezeti; felületén a levegőn
jól megmunkálható; rézpatina alakul ki
hajlítható; nehézfém

12
5. Fizikai változásoknak nevezzük azokat a változásokat, amely során csak az anyagi halmaz
szerkezete változik, de az anyagi halmazt felépítő részecskék szerkezete nem.
Exoterm változások során a rendszer belső energiája csökken, a környezeté pedig nő,
vagyis a rendszer hőt ad le.

6. 1–B 5–A 9–B

2–B 6–A 10 – D
3–C 7–B
4–C 8–A

7.
Kálium-per-
Magnézium Alumínium
manganát
Kémiai jele Mg KMnO4 Al
Anyagcsoportjának neve elemek (fémek) vegyületek elemek (fémek)
Színe szürke sötét lila szürke
Szaga szagtalan szagtalan szagtalan
Halmazállapota szilárd szilárd szilárd
Vízben való oldhatósága nem oldódik jól oldódik nem oldódik
Megmunkálhatósága közepes rossz kiváló

a) a magnézium
b) fémek

8. a) Mindkét esetben kémiai változás következik be, mert új anyagok keletkeznek.

b) magnézium + oxigén → magnézium-oxid
c)
Magnézium-
Magnézium Oxigén
oxid
Színe szürke színtelen fehér
Halmazállapota szilárd gáz szilárd
Anyagcsoportjának neve elemek (nemfé-
elemek (fémek) vegyületek
mek)

d)
1–D 6–B 11 – C
2–C 7–A 12 – A
3–A 8–B 13 – B
4–B 9–B 14 – B
5–A 10 – A

9. exoterm változások: É, S, N, Z
az elem neve: szén

10. 1. a) A jégkockák elkezdenek megolvadni.

b) Olvadásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során a szilárd anyagból
cseppfolyós halmazállapotú anyag lesz.
c) 0 °C
d) Olvadáspont az a hőmérséklet, amelyen a szilárd és a cseppfolyós halmazállapotú
anyag egyszerre jelen van. (Az a hőmérséklet, amelyen a szilárd anyag megolvad.)

13
 2. a) Az olvadás gyorsabbá válik.
b) 0 °C
c) Elkezd emelkedni a folyadék hőmérséklete.
3. a) Egy adott hőmérséklet felett már szemmel látható a folyadék feletti páraképződés.
b) A párolgás az a halmazállapot-változás, amely a folyadék felszínén játszódik le, és a
folyamat közben a folyadék gáz-halmazállapotúvá válik.
c) A 100 °C közvetlen közelébe érve a víz belsejében buborékok jelennek meg.
d) A forrás az a folyadék egészében lejátszódó halmazállapot-változás, amely során a
folyadékból gázhalmazállapotú anyag lesz.
e) 100 °C
4. a) Az óraüveg be fog párásodni.
b) A lecsapódás az a halmazállapot-változás, amely során egy gáz-halmazállapotú
anyag cseppfolyós halmazállapotúvá válik.
c) A forráspont alatti hőmérsékleten (a forrásponton megindul).
5. a) A kristály mérete fokozatosan csökkenni fog, majd „eltűnik”.
b) szublimálás (szublimáció)
c) a cseppfolyós halmazállapot

11. Az a folyamatot, amelynek során a folyadék felszínén található részecskék átlépnek a gőz-
térbe, párolgásnak nevezzük.
Azt a folyamatot, amelynek során a szilárd halmazállapotú anyag cseppfolyóssá válik, ol-
vadásnak nevezzük.
Azt a hőmérsékletet, amelyen a cseppfolyós és a gáz-halmazállapotú anyag egyszerre jelen
van, forráspontnak nevezzük. (Azt a hőmérsékletet, amelyen a cseppfolyós halmazállapotú
anyag gáz-halmazállapotúvá válik, forráspontnak nevezzük.)

12. 1 – D 5–C 9–D

2–H 6–E 10 – I
3–A 7–G 11 – F
4–F 8–B

13. 1 – D 5–D 9–E

2–B 6–C 10 – D
3–A 7–E
4–B 8–B
A, C, E

14. A) Kakukktojás: szublimáció

Magyarázat: A másik két átalakulás során folyadékból gáz-halmazállapotú anyag ke-
letkezik, míg a szublimáció során szilárd anyagból lesz gáz.
B) Kakukktojás: konyhasó
Magyarázat: A konyhasó nem képes szublimálni, míg a másik kettő igen.
C) Kakukktojás: égés
Magyarázat: Az égés egy kémiai változás, míg a másik kettő a fizikai változások közé
tartozik.

14
15.
Az anyag neve Halmazállapota (20 °C-on)
víz cseppfolyós (folyékony)
higany cseppfolyós (folyékony)
metán gáz
kén szilárd
etil-alkohol cseppfolyós (folyékony)

500

400

300

200
T/°C

100

20
0
víz higany metán kén etil-alkohol
-100

-200
olvadáspont (°C) forráspont (°C)

16. 1.
Répacu- Gyertya-
Oldószer Jód Mészkő Vas Rézgálic
kor viasz
Víz O GY N N N O
Benzin N O O N N N

a) A szilárd anyag mennyisége szemmel láthatóan csökken.

b) A jód benzinben sokkal jobban oldódik, mint vízben. A jódszemcsék a benzin eseté-
ben szinte azonnal eltűnnek, vagyis az oldódás szinte pillanatszerű, míg a víz eseté-
ben nagyon hosszas rázogatást követően is jelentős mennyiségű jódszemcse figyel-
hető meg a kémcső alján.
2. a) b)

c) nem

15
 d) alul: jódos víz; felül: benzin
A felső fázis lila színűvé válik, míg az alsó fázis halvány sárga lesz.

3. Az ammónium-nitrát fehér színű, szilárd halmazállapotú anyag. Vízben jól oldódik, a

keletkező oldat színtelen. Az oldódás során a kémcső fala lehűl, tehát energiaváltozás
szempontjából az ammónium-nitrát vízben való oldódása endoterm (hőelnyelő) folya-
mat. Ez azt jelenti, hogy az oldódás során a rendszer energiája nő, a környezeté pedig
csökken.

17. Oldatnak nevezzük azt a legalább két összetevőt tartalmazó, folyékony halmazállapotú ke-
veréket, amelynek alkotórészei az oldószer és az oldott anyag.
Az oldódás egy fizikai változás, amely során az oldószer és az oldandó anyag részecskéi
elkeverednek egymással.

18. Pl.:
Oldat neve Oldószer Oldott anyagok
1. háztartási vízkőoldó víz hidrogén-klorid
2. limonádé víz citromsav és cukor
3. szódavíz víz szén-dioxid
4. jódtinktúra alkohol jód

19. a) Mindkét kémcső tartalmához kevés vizet öntünk. Az egyik kémcsőben egyfázisú, a
másik kémcsőben kétfázisú rendszer jön létre. A víz a benzinnel nem elegyedik, így
amelyik kémcsőben két fázis alakul ki, abban volt eredetileg a benzin.
b) Mindkét kémcső tartalmához egy-egy jódkristályt adunk. A jód a benzinben kiválóan
oldódik, miközben lila színű oldat jön létre. Ezzel szemben a jód a vízben csak kis mér-
tékben oldódik, az oldat halványsárga lesz. Ennek megfelelően amelyik kémcsőben lila
szín jelenik meg, abban lesz a benzin.
c) Összeöntjük a két kémcső tartalmát. Ha az öntés közben az átöntött folyadék alulra kerül,
akkor az átöntött folyadék a víz. Ellenkező esetben az átöntött folyadék a benzin. A
jelenségnek az a magyarázata, hogy a benzin kisebb sűrűségű, mint a víz.

20. 1 – mészkő 4 – vízburok 7 – klorofill

2 – fizikai 5 – folyadék 8 – jód
3 – keverékek 6 – exoterm
Megfejtés: karbamid.
Például a vizeletben fordul elő.

16
21.
Az oldott anyag Az oldószer tö-
Az oldat tömege Tömegszázalék
tömege mege
200 g 20 g 180 g 10 tömeg%
100 g 25 g 75 g 25 tömeg%
70 g 14 g 56 g 20 tömeg%
450 g 135 g 315 g 30 tömeg%
125 g 50 g 75 g 40 tömeg%
150 g 30 g 120 g 20 tömeg%
80 g 8g 72 g 10 tömeg%
200 g 24 g 176 g 12 tömeg%

22.
200 g 8 tömegszázalékos nátrium-hidr- 200 g 8 tömegszázalékos konyhasóol-
oxid-oldat készítéséhez szükséges szi- = dat készítéséhez szükséges szilárd
lárd anyag tömege anyag tömege
100 g 10 tömegszázalékos oldatban az 200 g 5 tömegszázalékos oldatban az
=
oldott anyag tömege oldott anyag tömege
50 g 10 tömegszázalékos konyhasóol- 500 g 8 tömegszázalékos cukoroldat-
=
datban az oldószer tömege ban az oldott anyag tömege
75 g vízből és 5 g cukorból készült ol- 18 g cukorból és 300 g vízből készült
>
dat töménysége cukoroldat töménysége

120 g só
23. a) tömeg% = ·100 = 24
500 g oldat
20 g nátrium-hidroxid
b) tömeg% = ·100 = 8
250 g oldat
c) m(oldat) = 60 g cukor + 400 g oldószer = 460 g
60 g cukor
tömeg% = ·100 = 13,04
460 g oldat
d) V(bor) = 2 dl = 200 cm3
200 cm3 · 12
𝑉𝑉(alkohol) = = 24 cm3
100
50 cm3 · 10
e) 𝑉𝑉(ecet) = = 5 cm3
100
5 cm3 ecet
térfogat% = ·100 = 1
500 cm3 oldat

24. Telített oldatnak nevezzük az olyan oldatot, amely adott hőmérsékleten több anyagot már
nem képes feloldani, vagyis amelynek összetétele megegyezik az adott hőmérsékleten
meghatározott oldhatósággal.
Az oldhatóság megmutatja, hogy adott hőmérsékleten 100 gramm oldószer mekkora tö-
megű oldandó anyagot képes oldatba vinni.

25. Egy anyag oldhatóságát telített oldatának összetételével jellemezzük. Ez megadja, hogy
100 gramm oldószer adott hőmérsékleten hány gramm anyagot képes feloldani. Magasabb
hőmérsékleten a legtöbb szilárd anyag oldhatósága nagyobb, mint alacsonyabb hőmérsék-
leten. A gázok viszont jobban oldódnak alacsonyabb hőmérsékleten és nagyobb nyomáson.

26. szilárd anyagok esetén: a), b), c)

gázok esetén: a), b), c), d)

17
27. 222,0 g ezüst-nitrát/100 g víz – 68,9 tömegszázalékos oldat
65,2 g kálium-bromid/100 g víz – 39,5 tömegszázalékos oldat
6,4 g hipermangán/100 g víz – 6,0 tömegszázalékos oldat
9,6 g szódabikarbóna/100 g víz – 8,8 tömegszázalékos oldat
70,0 g fixírsó/100 g víz – 41,2 tömegszázalékos oldat

28.
Híg oldat Tömény oldat
Telítetlen oldat 1, 2, 6, 8 5
Telített oldat 3, 4?, 7 4?

A 4. oldatot nehéz megítélni, hogy az híg vagy tömény. Ezen a téren nincs egyértelmű
megállapodás a szakmában.

29.
85,0

80,0

75,0
oldahtóság (g ammónia / 100 g víz)

70,0

65,0

60,0

55,0

50,0

45,0

40,0
0 5 10 15 20 25 30
hőmérséklet (°C)

a) csökken
b) Az oldott oxigén távozik a csapvízből.
c) Ebben az esetben az oldott szén-dioxid távozik a rendszerből.
d) A nyári hőségben a tavak vize felmelegszik, aminek következtében csökkenni fog az
oldott oxigéntartalom. Emiatt következik be a halpusztulás.

18
30. T), E), L), Í), T), E), T), T)
telített

31. Mindkét kémcső tartalmát melegíteni kell. Mivel az ammónium-nitrát oldhatósága jelen-
tősen, míg a konyhasó oldhatósága alig nő a hőmérséklet emelésével, az egyik kémcsővel
a szilárd anyag teljesen fel fog oldódni, a másikban pedig nem. Amelyik kémcsőben beol-
dódik az összes szilárd anyag, az a kémcső tartalmazta az ammónium-nitrát telített oldatát.

32. 1. Lassan a főzőpohár alján megjelenik a homok, míg a víz tetején a kénpor. Szemmel
láthatóan egyik anyag sem oldódik vízben.
A két anyag sűrűsége lényegesen eltér. A víznél sokkal nagyobb sűrűségű homok a víz
alá kerül, míg a kénpor – bár a víznél nagyobb sűrűségű – a víz tetején marad.
Az eljárás neve: ülepítés.
2. A konyhasó feloldódik a vízben, a homok viszont leülepszik az edény aljára.
A főzőpohárba fog kerülni a sóoldat, míg a szűrőpapíron fennmarad a homok.
A módszer neve: kioldás.
A módszer csak olyan keverékek esetében alkalmazható, amelyek komponensei eltérő
mértékben oldódnak az adott oldószerben.
A szűrőpapírt szárítószekrénybe tehetjük. Amikor az összes víztartalom eltávozott, a
homok lepergethető a szűrőpapírról.
Az oldatot bepárolva kinyerhető belőle a konyhasó.
3. A vaspor a papírra tapad. (Valójában a mágnesre tapadna, csak a papírcsomagolás ettől
megvédi.)
A módszer azért használható, mert a vaspor mágnesezhető, míg a homok nem.

33. 1 – A 5–B 9–C

2–A 6–B 10 – D
3–C 7–A
4–D 8–D

34.

19
35. homok – vaspor – mágneses elválasztás
konyhasó – kénpor – kioldás
konyhasó – homok – kioldás
kavics – homok – szitálás
jód – homok – melegítés

20
36. A keverékeket alkotórészeikre különböző tulajdonságaik alapján választjuk el. A sóder al-
kotórészeit méretkülönbség alapján szitálással, a folyók hordalékából az aranyat eltérő sű-
rűség alapján ülepítéssel választjuk szét. Az egyik legfontosabb szétválasztási módszer a
kioldás. Ha a só kihullik a homokba, a keveréket vízbe szórva a só feloldódik, a homok
viszont nem. A növényi anyagokból az aromaanyagokat szintén eltérő oldhatóság alapján
választják el. A vízben nem oldódó összetevők (mentol, kámfor) alkohollal kioldhatók a
keverékből. Vastartalmú kőzetek mállásakor keletkező szilárd szemcsék különböző meny-
nyiségben tartalmazzák a vasat. Ezeket a keverékeket annak alapján választják el, hogy
szemcséiket különböző mértékben vonzza a mágnes. Eltérő illékonyság alapján választjuk
el a jódot a különböző szilárd anyagoktól, ugyanis a jód könnyen szublimál.

37.
Konyhasó Homok
fehér színe X szürke
szilárd halmazállapota szilárd
alacsony/magas olvadáspontja alacsony/magas
jól oldódik oldhatósága vízben X nem oldódik
kisebb/nagyobb a vízhez viszonyított sűrűsége kisebb/nagyobb

A vízoldhatóság alapján.

38.
Vaspor Kénpor
sötétszürke színe X sárga
szilárd halmazállapota szilárd
alacsony/magas olvadáspontja X alacsony/magas
nem oldódik oldhatósága vízben nem oldódik
kisebb/nagyobb a vízhez viszonyított sűrűsége kisebb/nagyobb
igen/nem Vonzza a mágnes? X igen/nem
Legkönnyebben a mágneses sajátságok alapján lehet szétválasztani a porkeveréket.

39. 1. óraüveg 2. főzőpohár 3. gázégő

a) az óraüveg
b) hőátadó közeg (ebből lesz a gőz, ami egyenletesen melegíti az óraüveget)
c) közvetlenül nem melegíthető eszközről van szó, ami közvetlen melegítés hatására
könnyen eltörne

40. 1. hőmérő 2. hűtő(cső) 3. frakcionáló lombik

a) forrás
b) 100 °C
c) lecsapódás
d) e) eltérő forráspont (illékonyság)

21
41. 1 – A 4–C 7–B
2–B 5–A 8–A
3–D 6–B

42. 1 – A 4–B 7–C

2–A 5–D 8–B
3–B 6–B

43. A természetben megtalálható legtisztább víz az esővíz. Az óceánok, tengerek, folyók vize
állandóan párolog, és vízgőz formájában a levegőbe jut. Ez lecsapódva esővíz formájában
kerül vissza a Föld felszínére. Bár a levegőből kiold bizonyos anyagokat (pl. szén-dioxi-
dot), még így is a legtisztább természetes víznek tekinthető.
A lehulló esővíz átszivárogva a kőzeteken felold azokból valamennyi ásványi sót, és pata-
kok, folyók formájában halad tovább. Ezek víztartalma a tengerekbe kerül, ahonnan a víz
egy része elpárolog, a só azonban ott marad. Tengereink, óceánjaink vize az évmilliók alatt
így vált sóban gazdaggá.
A folyóvizeket az ember elszennyezi. A mezőgazdasági tevékenységek, az ipar, a háztar-
tások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy folyóvizeink nem tiszták. A természetben található
vizek tisztításával nyerjük az ivóvizet. Üdítő ízét a benne oldott kis mennyiségű só okozza.
Bár maga a víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék, a csapvíz kémiailag nem tiszta, ha-
nem keverék.

44. 1 – kőolaj 7 – telített 13 – oxigén

2 – lepárlás 8 – vas 14 – bomlás
3– 9 – keverék 15 – fémek
4 – levegő 10 – kámfor 16 – gáz
5 – párolgás 11 – savas 17 – arany
6 – jód 12 – víz 18 – bróm

Kimaradt betűk: M, Á, R, J, Á, R, A, P, I, H, E, N, É, S!
A mondat: Már jár a pihenés!

45.

22
46.

47.
Oldhatósága
A gáz neve Kémiai jele Színe, szaga Felhasználása
vízben
színtelen, szag- égési reakciók
oxigén O2 rosszul oldódik
talan fokozása
színtelen, szag- nagyon rosszul ammóniagyár-
nitrogén N2
talan oldódik tás
színtelen, szag- nagyon rosszul
metán CH4 fűtésre
talan oldódik
színtelen, szag- közepesen ol- szénsavas ita-
szén-dioxid CO2
talan dódik lok készítése
színtelen, szag- nagyon rosszul felszálló lég-
hélium He
talan oldódik gömbök töltése

48. 1 – B 5–B 9–A

2–D 6–B 10 – A
3–C 7–C
4–D 8–D

49. a) 1 – lecsapódás
2 – lepárlás
b) forráspont-különbség alapján
c) 1 – I
2–H
3 – I (a szén-dioxid szilárd formában kiválik!)
4–I
5–H

23
50.
A gáz neve nitrogén oxigén szén-dioxid argon

Modelljének
rajza

színtelen, szagta- színtelen, szagta- színtelen, szag- színtelen, szag-

Színe, szaga
lan lan talan talan
Vízben való nagyon rosszul közepesen oldó- nagyon rosszul
rosszul oldódik
oldhatósága oldódik dik oldódik
Levegőhöz vi-
szonyított sűrű- közel azonos kissé nagyobb nagyobb nagyobb
sége
magas hőmérsék-
Reakciókész-
nagyon kicsi leten reakcióké- gyenge nagyon kicsi
sége
pes
Előfordulási
gyakorisága a
78 21 ~0,04 1
levegőben (tér-
fogat%-ban)
égési folyamatok, a fotoszintézis
Jelentősége ammóniagyártás nem jellemző
sejtlégzés használja fel

51. A fizikai változás olyan változás, amely során – az anyag szerkezete megváltozik, de nem
keletkezik új anyag.
A bomlás olyan kémiai változás, amely során – egy anyagból két vagy több új anyag ke-
letkezik.
A forrás az a halmazállapot-változás, amelynek során – a folyadék gőzzé alakulása a fo-
lyadék belsejében is végbemegy.
Az olvadáspont az a hőmérséklet, amelyen – egy anyag szilárd és folyékony formában
tartósan egymás mellett jelen van.
A lepárlás vagy desztilláció az a folyamat, amely során – a folyadék gőzzé alakulása a
folyadék belsejében is végbemegy.

52.
Fizikai változás Kémiai változás
Exoterm változás H, I, J B, G, K
Endoterm változás A, C, E, L D, F

53.
Vas Homok Rézgálic Etil-alkohol Víz
Színe szürke fehér/barnás kék színtelen színtelen
Szaga szagtalan szagtalan szagtalan kellemes szagtalan
Halmazálla-
pota 25 °C- szilárd szilárd szilárd folyadék folyadék
on
Oldhatósága korlátlanul
nem oldódik nem oldódik jól oldódik –
vízben elegyedik
Oldhatósága korlátlanul nem elegye-
nem oldódik nem oldódik nem oldódik
benzinben elegyedik dik

24
 a) etil-alkohol és víz
b) a benzinnel való elegyedési készség alapján
c) a vas mágnesezhetőségét lehetne felhasználni
d) vízben történő oldással lehetne elválasztani
e) bepárlással
f) lepárlással

54. helyes válaszok: B), C), E)

55. 100 g vízben feloldunk 10 g konyhasót. – 9,09 tömeg%

45 g vízben feloldunk 5 g cukrot. – 10,0 tömeg%
250 g oldat 50 g oldott anyagot tartalmaz. – 20,0 tömeg%
20 °C-on 36,0 g konyhasó oldódik 100 g vízben. – 26,5 tömeg%

25
3-4. ANYAGSZERKEZET

1.
Az atom közepén egy pozitív töltésű atommag he-
lyezkedik el. Az elektronokat a pozitív töltésű ré-
Rutherford szecskék vonzása tartja az atommag közvetlen kö-
zelében. Az elektronok tetszőleges pályákon mo-
zoghatnak az atommag körül.

Az elektronok csak meghatározott körpályákon

Bohr
mozoghatnak az atommag körül.

Az atommag körül az elektronok felhőszerű kép-

Schrödinger ződményt, elektronfelhőt hoznak létre. Az elekt-
és Heisenberg ron mozgása matematikai összefüggésekkel írható
le.

Az atomok oszthatók, a negatív töltésű elektronok

Thomson úgy helyezkednek el a pozitív töltésű részbe
ágyazva, mint a mazsolák a pudingban.

Az atomok méretükben és tömegükben eltérő pa-

Dalton rányi gömbök, melyek egymással összekapcso-
lódva vegyületeket hozhatnak létre.

2. 1895 – A röntgensugárzás felfedezése

1896 – A radioaktivitás felfedezése
1897 – A mazsolás puding modell megalkotása
1903 – Marie Curie megkapja első Nobel-díját
1911 – A parányi Naprendszer modell megalkotása
1911 – Marie Curie megkapja második Nobel-díját
1913 – A Bohr-féle atommodell megszületése
1926 – A kvantummechanikai atommodell megszületése

3. A) Rutherford C) Thomson E) Schrödinger

B) Becquerel D) Heisenberg F) Dalton

1. Thomson 3. Rutherford 6. Dalton

2. Schrödinger és 4. Bohr 7. Rutherford
Heisenberg 5. Thomson 8. Rutherford

4. Az atomok felépítését leíró modelleket atommodelleknek nevezzük. Démokritosz és Dal-

ton az atomok oszthatatlanságát feltételezte. Thomson felfedezte az elektront, és a kísérle-
tével bizonyította az atomok oszthatóságát. Rutherford kísérlettel igazolta az atommag lé-
tezését. Modelljét Bohr fejlesztette tovább. A legkorszerűbb atommodell kvantummecha-
nikai (matematikai) összefüggésekkel írja le az elektronfelhő felépítését.

26
5. Tömegszám: az atommagban előforduló elemi részecskék száma (az atommagban előfor-
duló protonok és neutronok számának összege)
Izotópok: azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok halmaza.
Relatív atomtömeg: megadja, hogy a vizsgált atom tömege hányszor nagyobb a C–12-izo-
1
tóp tömegének -ed részénél.
12

6.
A kémiai
Protonok Elektronok Tömeg- Neutronok
részecske Rendszám
száma száma szám száma
jele
H–2 1 1 1 2 1
Cl–35 17 17 17 35 18
Na–23 11 11 11 23 12
C–12 6 6 6 12 6
Ne–20 10 10 10 20 10
Al–27 13 13 13 27 14

7. igaz állítások: b), c), e), f), g), k)

az elem neve: rádium

8. p+ – Pozitív töltésű.
p+ és n0 – Az atommag alkotója.
n0 – Nincsen töltése.
p+ és e– – Száma meghatározza az atom kémiai minőségét.
e– – Az atommag körül felhőszerű burkot hoz létre.
e– – Relatív töltése –1.
p+ és e– – Egy elem minden izotópatomja ugyanannyit tartalmaz belőle.
p+ és e– – Száma az atomban megegyezik a rendszámmal.
n0 – A trícium kettőt tartalmaz ebből.
n0 – Neve a töltésére utal.

9.
A proton tömege
A kénatom elektronszáma
A szénatom elektronszáma
Az Li–7 atom tömegszáma
Az elektron töltésének számértéke
A neutron tömege
A deutériumatom tömege
Co-60 tömegszámának és rendszámá-
nak különbsége
> Az elektron tömege
= A kénatom protonszáma
< A neonatom rendszáma
> A lítiumatom rendszáma
= A proton töltésének számértéke
> 1000 elektron tömege
< A tríciumatom tömege
= A Co-60 neutronszáma

10. Az elemek kémiailag tiszta anyagok. Az elemek nagy része többféle, ám kémiai minősé-
gükben megegyező atomból épül fel. Ezek rendszáma megegyezik, vagyis azonos számú
protont tartalmaznak. Eltérhetnek viszont a neutronok számában, vagyis a tömegszámuk
különböző. Az ilyen atomokat izotópoknak nevezzük. A hidrogén egyik izotópja a deuté-
rium, amely mindhárom elemi részecskéből egyet tartalmaz. Az arany ebből a szempontból
is különleges, a természetben csak egyféle aranyatom fordul elő. Ennek protonszáma 79,
neutronszáma 118, így tömegszáma 197.

27
11. pl.

12. bármely 12 kiválasztása elegendő!

13. Telített elektronhéj: olyan elektronhéj, amelyen pontosan annyi elektron található, amennyi
maximálisan az adott elektronhéjon elhelyezkedhet.
Vegyértékelektron: az alapállapotú atom legkülső elektronhéján található elektron.

14.
Szénatom Nátriumatom Nitrogénatom Kénatom

15.

28
16.

17.
az első elektronhéj maximális elektron- a második elektronhéj maximális elekt-
<
jainak száma ronjainak száma
az oxigénatom párosítatlan elektronjai-
az oxigénatom rendszáma <
nak száma
a harmadik elektronhéj maximális
az argonatom rendszáma =
elektronjainak száma

18.

19. 1 – Na, K 6 – Mg 11 – Na, K

2 – Cl, I 7 – Cl 12 – Na, K, Mg, Ca
3 – Na, K, Mg, Ca 8 – Na, K 13 – I
4 – Mg, Ca 9 – Mg, Ca 14 – K
5 – Cl, I 10 – Na, K
A nátrium és a kálium, a magnézium és a kalcium, illetve a klór és a jód.
A nátrium és a kálium az alkálifémek, a magnézium és a kalcium az alkáliföldfémek, míg
a klór és a jód a halogének közé tartoznak.

20. 1875-ben
Franciaország ókori nevéről, Galliáról
Az alumínium és az indium.
6 éves
A galliummal egy csoportba sorolt elemek sűrűségeinek felhasználásával becsülte meg.

29
21.

g) alkálifémek: Li, Na, K

alkáliföldfémek: Be, Mg, Ca
halogének: F, Cl, Br
nemesgázok: He, Ne, Ar, Kr

22.
A magnéziumatom vegyértékelektron- A káliumatom vegyértékelektronjainak
>
jainak száma száma
Az alumíniumatom elektronhéjainak A nitrogénatom elektronhéjainak
>
száma száma
A szénatom vegyértékelektronjainak
= A brómatom periódusszáma
száma
A jódatom vegyértékelektronjainak
A nitrogénatom elektronjainak száma =
száma
A 14-es rendszámú elem periódus- A 14-es rendszámú elem főcsoport-
<
száma száma
Az oxigénatom vegyértékelektronjai-
< A fluoratom főcsoportszáma
nak száma

23. a) a γ
b) 1-gyel
c) ugyanannyi elektronhéjon vannak elektronjaik
d) eltér a vegyértékelektronok száma
e) megegyezik a vegyértékelektronok száma
f) a γ 1-gyel több elektronhéjjal rendelkezik, mint az α
g) csak a β
h) legfeljebb 2
i) igen
j) a γ

24. 1 – Na 6–K 11 – P
2–I 7 – Sr 12 – F
3 – Po 8 – Cl 13 – Al
4 – Xe 9 – Ge 14 – He
5–H 10 – C

25. Nincs kurcsatóvium (Ku), hanem raderfordium (Rf) a 104-es rendszámú elem.

30
26. Az atomok kis (kicsi, pici) mérete és tömege miatt csak igen nagy számú részecskét tudunk
mérni. A tudósok az anyagmennyiség egységének 6·1023 részecskét vettek, ezt tekintjük
egy mólnak. Az anyagmennyiség jele n, mértékegysége a mól. Ennek értelmében egy mól
vas 6·1023 vasatomot tartalmaz. Két mól vas 1,2·1024 (12·1023), fél mól vas viszont csak
3·1023 vasatomot tartalmaz.

27. 2 Mg
1. 2 db magnéziumatom
2. 2·6·1023 db magnéziumatom (1,2·1024 db)
3. 2 mol magnéziumatom
4. 48,6 g magnézium
0,5 H2O
1. 0,5·6·1023 db vízmolekula (3·1023 db)
2. 0,5 mol vízmolekula
3. 9 g víz

28.
Anyagmennyiség
A mennyiség jele Részecskeszám (N) Tömeg (m)
(n)
2 Na 2 mol nátriumatom 12·1023 46 g
1 H2O 1 mol vízmolekula 6·1023 18 g
3 Ne 3 mol 18·1023 60,6 g neonatom
3 H2 3 mol 18·1023 6g
0,5 Cu 0,5 mol 3·1023 rézatom 31,8 g
0,25 S 0,25 mol kénatom 1,5·1023 8g
16 g oxigénmole-
0,5 O2 0,5 mol 3·1023
kula
15·1023 nitrogén-
2,5 N2 2,5 mol 70 g
molekula
73 g hidrogén-klo-
2 HCl 2 mol 12·1023
rid-molekula
0,1 Br2 0,1 mol 6·1022 16 g

29. helyes válaszok: P), O), L), Ó), N), I), U), M)
Marie és Pierre Curie fedezték fel
Lengyelország latin nevéből.

30.
1 – rendszám 8 – Hevesy 15 – jég
2 – keverék 9 – triád 16 – nitrogén
3 – forrás 10 – benzin 17 – telített
4 – piros 11 – periódusok 18 – króm
5 – kén 12 – hélium 19 – klór
6 – mól 13 – Dalton
7 – petróleum 14 – bróm

31
 A megmaradt betűkből összeolvasott mondat:
Meg vagy dicsérve!

31.
vegyérték- nemesgázszer-
rendszám izotópok periódus
elektronok kezet
b) c) d) a) e)

a) A periódusos rendszer sora, amelynek száma megadja az adott atom elektronhéjainak a

számát.
b) Az atom legkülső héján található elektronok, amelyekkel az atomok a reakciókban vesz-
nek részt.
c) Az atomban lévő protonok száma, amely megadja az atom kémiai minőségét és helyét
a periódusos rendszerben.
d) Azonos rendszámú, de különböző tömegszámú atomok.
e) Az atomok külső héján nyolc elektronból (a héliumatom esetében kettő elektronból)
álló, kis reakciókészséget eredményező elektronszerkezet.

32.
Vegyjel Na C Cl N Ca
Rendszám 11 6 17 7 20
Tömegszám 23 12 37 14 40
p+-szám 11 6 17 7 20
e–-szám 11 6 17 7 20
n0-szám 12 6 20 7 20
Periódusszám 3 2 3 2 4
Főcsoportszám I. IV. VII. V. II.
Elektronhéjak száma 3 2 3 2 4
Vegyértékelektronok
1 4 7 5 2
száma

32
 Vegyjel Na C Cl N Ca

Elektronszerkezet

*A kalcium elektronszerkezetének ismerete, illetve ábrázolása nem követelmény ezen az

évfolyamon.

33. Démokritosz – Az anyag atomokból épül fel. Ezek különböző

alakú oszthatatlan részecskék.
Dalton – Az oszthatatlan atomok gömb alakúak,
méretükben és tömegükben különböznek
egymástól.
Thomson – Az atom osztható, pozitív töltésű térben szétszórva
helyezkednek el a negatív töltésű elektronok.
Rutherford – Az atom közepén helyezkedik el a parányi, pozitív
töltésű atommag. E körül mozognak az elektronok.
Bohr – Az elektronok csak meghatározott sugarú körben,
meghatározott energiaszinten helyezkedhetnek el
az atommag körül.
Schrödinger és Heisenberg – Az elektronok az atommag körül felhőszerűen
helyezkednek el.

34.

35. A Z-atom lehet nemesgáz.

Az X- és az Y-atomok lehetnek alkáliföldfémek.
Az Y-atomnak van a legtöbb elektronhéja.
2 elektron az eltérés a két atom között.
Az Y-atomnak a legnagyobb a protonszáma.
A Z-nek 2 elektronhéja van.
Az Y-nak 7 vegyértékelektronja van.
Az atom 7 elektront tartalmaz.
Az Y-nak héttel több protonja van, min Z-nek.
Az Y-nak 1 párosítatlan elektronja van.

33
36. helyes válaszok: K), V), A), R, K)
a keresett részecske a kvark
A kvarkokból épülnek fel a mezonok és a barionok (például a protonok és a neutronok). A
fermionok közé tartoznak. Részt vesznek mind az erős, mind az elektromágneses, mind a
gyenge kölcsönhatásban. A kvarkok neve: Fel (Up), Le (Down), Bájos (Charm), Furcsa
(Strange), Felső (Top), Alsó (Bottom).

37. A kovalens kötés az az elsőrendű kémiai kötés, amely elektronpárok közössé tétele által
jön létre.
A szerkezeti képlet megmutatja egy molekula felépítésében résztvevő atomok kapcsolódási
sorrendjét, illetve feltünteti a molekulában előforduló kötő és nemkötő elektronpárokat.

38. 1 – C 5–B 9–A

2–A 6–B 10 – A
3–D 7–A
4–A 8–C

39. Pl.
A hidrogénatomnak egy, míg az oxigénatomnak két párosítatlan elektronja van a vegyér-
tékhéján. A nemesgázszerkezet eléréséhez a hidrogénnek két, az oxigénnek nyolc elekt-
ronra lenne szüksége a vegyértékhéjon. Ezt úgy érhetik el, hogy két hidrogénatom és egy
oxigénatom a párosítatlan elektronjaikat közössé teszik, két darab egyszeres kovalens kö-
tést kialakítva. Az így kialakuló vízmolekula kötő elektronpárjai tehát az atomok párosí-
tatlan elektronjainak közössé tétele által, a nemkötő elektronpárok pedig a párosított elekt-
ronokból jönnek létre.

40. a hidrogénmolekulára jellemző állítások: A), D), E), F), G), I), J)
a vízmolekulára jellemző állítások: B), C), D), E), F), G), H), I), J)

41. H: a hidrogén vegyjele

vegyértékhéján egy elektron mozog
relatív atomtömege 1
6·1023 atomot jelent
g
moláris tömege 1
mol
H2: a hidrogén képlete
stabilis kémiai részecske
relatív molekulatömege 2
1 mol hidrogénmolekulát jelent
2 g hidrogéngázt jelent
6·1023 molekulát jelent
g
moláris tömege 2
mol

42. A vegyjel és a képlet a minőségi jelentésén túl mennyiségi jelentést is hordoz. A H2O képlet
jelenti a vizet, mint anyagot, de jelentheti annak egy molekuláját is. Legtöbbször azonban
1 mol, azaz 6·1023 (db) vízmolekulát jelent, amelynek tömege 18 gramm. A 2 H2O jelentése
2 mol víz, azaz 12·1023 (db) vízmolekula, amelynek tömege 36 gramm. A 0,5 H2O fél
vízmolekulát nem jelenthet, ugyanakkor 0,5 mol, azaz 3·1023 (db) vízmolekulát igen. En-
nek tömege 9 gramm.

34
43. elemek:

hidrogén (H2) klór (Cl2)

jód (I2) oxigén (O2)

nitrogén (N2) kén (S8)

hidrogénvegyületek:

hidrogén-klorid (HCl) víz (H2O)

ammónia (NH3) metán (CH4)

kén-hidrogén (H2S)

35
 egyéb:

szén-dioxid (CO2) hidrogén-cianid (HCN)

szén-tetraklorid (CCl4) szén-diszulfid (CS2)

nitrogén-triklorid (NCl3)

*Az egyes modellekről készült fényképek nem mutatják a valódi méretarányt!

44. H–C≡N│

45. Elemmolekula: Csak egyféle atomból felépülő molekula.

Vegyületmolekula: Legalább kétféle atomból felépülő molekula.

46. A molekulák meghatározott minőségű és számú atom összekapcsolódásával kialakuló sem-

leges kémiai részecskék. Bennük az atomokat kovalens kötések tartják össze. Míg az ato-
mok vegyértékhéján található párosítatlan elektronokból kötő elektronpárok alakulnak ki,
a párosított elektronokból nemkötő elektronpárok lesznek. Az atomokat kettő vagy három
elektronpár is összekapcsolhatja, ekkor többszörös kötésről beszélünk. A molekulaképzés
során az atomok elérhetik a nemesgáz elektronszerkezetet, ezáltal stabilis állapotba, azaz
alacsonyabb energiaszintre kerülhetnek.

36
47.
Hidrogén- Nitrogén- Oxigén-
Klóratom Szénatom Kénatom
atom atom atom

A vegyértékelektronok száma és az atom periódusos rendszerbeli főcsoportszáma meg-

egyezik.

48. a)

49.
elektronegativitás
Kifejezi, hogy a kötésben lévő atomok milyen mértékben vonz-
(elektronvonzó
zák magukhoz a kötő elektronpárok elektronjait.
képesség)

37
 A molekula atomjainak egymáshoz viszonyított térbeli helyzete. molekulaalak
Egyenletes elektroneloszlású molekula, amelynek egyik „ol-
apoláris molekula
dala” sem gazdagabb elektronban a másiknál.
Olyan molekula, amelyben az elektronok egyenlőtlen eloszlása
poláris molekula
révén ellentétes töltésű sarkok (pólusok) jönnek létre.

50. a)
A kovalens kötéseket negatív töltésű elektronpárok hozzák létre. Mivel az azonos tölté-
sek taszítják egymást, energiaállapot szempontjából a legkedvezőbb, ha ezek egymástól
a lehető legtávolabb helyezkednek el. Ez nemcsak a kötő, hanem a nemkötő elektron-
párokra is igaz.
b)

A kén-trioxid-molekulában a kénatom körül háromszor 2 kötő elektronpár helyezkedik

el, így az elektronpárok akkor lehetnek a legtávolabb egymástól, ha azok a síkot három
egyenlő részre osztják.
Ezzel szemben az ammóniamolekula esetében a három kötő elektronpár mellett a nitro-
génatomon van egy nemkötő elektronpár is. A négy elektronpár akkor tud a legtávolabb
kerülni egymástól, ha nem a síkot, hanem a nitrogénatom körüli teret osztja el négyfelé.

51.

52. igaz állítások: É), R), T), E), M)

értem

38
53. a)

b) nitrogénmolekula, oxigénmolekula, szén-dioxid-molekula, metánmolekula

c) vízmolekula, hidrogén-klorid-molekula, ammóniamolekula, kén-dioxid-molekula

54. Másodrendű kémiai kötés: a molekulák között szilárd halmazállapotban kialakuló gyenge
vonzó kölcsönhatások.
Poláris molekula: olyan molekula, amelyben az elektronok eloszlása az egész molekulát
tekintve nem egyenletes.

55. 1 – A 5–D 9–A

2–B 6–B 10 – B
3–A 7–B
4–B 8–A

56. a) Intenzív pezsgés, színtelen, szagtalan gáz fejlődése figyelhető meg.

b) hidrogéngázt
c) Nagyon halk pukkanás közben a láng mérete megnő. (A hidrogén elég.)
d) A cink kémiai reakcióba lép a sósavval:
cink + sósav → cink-klorid + hidrogén
e) meghatározható tulajdonságok: színét, szagát, oldhatóságát vizes oldatban, sűrűségét
a vizes oldathoz viszonyítva, éghetőségét
f) Cink és sósav kölcsönhatásakor hidrogéngáz keletkezik. Ennek molekuláit két hidrogén-
atom építi fel. Mivel a molekula elektroneloszlása egyenletes, polaritás alapján az apoláris
molekulák közé tartozik. Ezzel szemben a víz molekuláiban az elektroneloszlás egyenlőt-
len, így molekulái polárisak. Az oldódás alapvető szabálya, hogy „hasonló a hasonlóban”
oldódik jól, ezért az apoláris molekulákból álló hidrogéngáz kibuborékol a poláris mole-
kulákból álló vízből.

57. aláhúzandó: hidrogén, klór, nitrogén, oxigén, kén

58.
A molekularácsos kristályok
A másodrendű kötések
Az amorf anyagok
A kémiai elemek
– rácspontjaiban molekulák (a nemesgázok esetén
atomok) vannak, amelyeket gyenge másodrendű
kötések kapcsolnak egymáshoz.
– molekulák között ható gyenge vonzó kölcsönhatások.
– olyan szilárd anyagok, amelyeknek nincs
szabályos kristályszerkezetük.
– csak egyféle rendszámú atomból álló kémiailag
tiszta anyagok.

39
 A szublimáció – az a halmazállapot-változás, amely során a szilárd
anyag közvetlenül gázzá alakul.
59. 1 – B 5–E 9–A
2–D 6 – C (és B) 10 – A
3–B 7–D
4–C 8–E

60. Az elemmolekulákban kémiailag azonos atomok kapcsolódnak össze, ezért ezek polaritá-
sukat nézve mindannyian apolárisak. Közöttük csak gyenge másodrendű kémiai kötések
alakulhatnak ki. Olvadás- és forráspontjuk jellemzően alacsony, és a molekulatömeg nö-
vekedésével nő. Ez jól megfigyelhető a halogénelemek körében: a fluor és a klór szobahő-
mérsékleten gáz, a bróm folyadék, a jód pedig szilárd halmazállapotú. A molekulákból álló
elemek vízben gyengén oldódnak, amelynek oka szintén a molekuláik apoláris jellege.

61. igaz állítások: T), E), N), E), S), S), Z), I), N)
Az elem neve: tenesszin
*Az elem neve 2019-ben a MTA javaslatára tenesszium-ra változott.

62.

2, 8 4, 5, 9 7, 11, 12 1, 10 3, 6

63. 1 – B 4–A 7–E

2–E 5–C 8–D
3–C 6–D

64. bal
1–C 5–B 9–C
2–A 6–D 10 – C
3–C 7–D 11 – B
4–C 8–D 12 – C

jobb
1–A 5–B 9–A
2–C 6–A 10 – B
3–C 7–B 11 – D
4–A 8–A 12 – C

65.
Moláris tö- A molekula Halmazállapota (25 °C,
Neve Képlete
mege polaritása légköri nyomás)
g
metán CH4 16 apoláris gáz
mol
g
víz H2O 18 poláris folyadék
mol
g
szén-dioxid CO2 44 apoláris gáz
mol
g
ammónia NH3 17 poláris gáz
mol

40
 g
hidrogén-klorid HCl 36,5 poláris gáz
mol
66. sorrend: K), I), V), Á), L), Ó), A), N)
kiválóan

67.
Jód Szárazjég

A kristály modellje

Mi a kristályrácsot alkotó
jódmolekula, I2 szén-dioxid-molekula, CO2
molekula neve és képlete?
Mi a molekula atomjait
(egyszeres) kovalens kötés (kétszeres) kovalens kötés
összetartó kötés neve?
Milyen típusú kötés tartja
másodrendű kötőerő (disz- másodrendű kötőerő (disz-
össze a kristályrácsban a
perziós kölcsönhatás) perziós kölcsönhatás)
molekulákat?
Mi történik az anyaggal
szublimál szublimál
enyhe melegítés hatására?

68. A molekularácsos kristályokban molekulák helyezkednek el szabályos rendben. Amíg ezek

atomjait erős kovalens kötések tartják össze, addig a molekulák között ennél jóval gyen-
gébb vonzó kölcsönhatások, ún. másodrendű kémiai kötések hatnak. Ennek köszönhetően
ezek az anyagok alacsony olvadás- és forráspontúak, sok közöttük a szobahőmérsékleten
gáz-halmazállapotú (pl. hidrogén, metán, szén-dioxid) vagy folyékony (pl. bróm, víz). Víz-
ben való oldhatóságuk attól függ, hogy molekulájuk poláris vagy apoláris szerkezetű. Előb-
biek vízben jól oldódnak, utóbbiak azonban nem, vagy csak gyengén.

A molekularácsos kristályok puhák, ezért könnyen faraghatók.

41
Anyagismereti kártyák

69. igaz állítások: magas olvadáspontúak

vízben nem oldódnak
szilárd halmazállapotúak
kemények
nehezen megmunkálhatók, ridegek

42
 szagtalanok

70. 1 – D 4–B 7–C

2–A 5–A 8–A
3–B 6–B

71.
Gyémánt Grafit

szerkezete

színtelen színe (tiszta állapotban) szürke

szagtalan szaga szagtalan
halmazállapota (olvadás-
szilárd (~3500 °C) szilárd (3727 °C)
pont)
nincs oldószere oldhatósága nincs oldószere
keménysége (Mohs-skála
igen kemény (10) puha (1–2 között)
értéke)
nem vezeti az elektromos
elektromos vezetése félvezető sajátságú
áramot
ékszerként, illetve fúrófejek
ceruzák, elektródok készí-
és csiszolókorongok készí- példák a felhasználására
tésére
tésére

72. A grafit jól vezeti az elektromos áramot,
A kvarc magas olvadáspontú, szilárd anyag,
A gyémánt oldhatatlan ásvány,
A gyémánt keménysége kimagasló,
Grafittal írni lehet a papírra,
– mert a rétegek mentén szabadon el
mozduló elektronfelhő biztosítja a
töltésáramlást.
– mert a benne lévő szilícium- és
oxigénatomokat erős kovalens kö-
tések tartják össze.
– mert a rácsban erősen kötött szén
atomokat az oldószerek molekulái
nem képesek kiszakítani.
– mert minden szénatomja erős
kovalens kötést alakít ki négy
másik szénatommal.
– mert a rétegek között gyenge
kémiai kötőerő hat, így a rétegek
egymáson elcsúszhatnak.

73.

43
 A gyémánt neve: Cullinan
74.

75. Fémes kötés: a fématomtörzsek és a szabadon mozgó elektronok vonzó kölcsönhatása által
kialakuló erős, elsőrendű kémiai kötés.
g
Könnyűfém: olyan fém, amelynek a sűrűsége kisebb, mint 5 3.
cm

76. A fémek többsége szürke színű, az elektromos áramot és a hőt jól vezető anyag. Szobahő-
mérsékleten a higany kivételével szilárd halmazállapotúak. Olvadás- és forráspontjuk vál-
tozatos. Egyesek, mint pl. a higany vagy a nátrium alacsony, mások, mint pl. a vas és a
g
volfrám magas olvadáspontúak. Azokat a fémeket, amelyek sűrűsége 5 3-nél kisebb,
cm
könnyűfémeknek, amelyeké ennél nagyobb, nehézfémeknek nevezzük. A fémek többsége
olvadt állapotban keveredik egymással, kihűlésüket követően ötvözetek keletkeznek.

A kérdéses elem az oxigén.

77. 1 – C 3–C 5–B

2–A 4–D 6–A

44
 7–B 9–C
8–C 10 – A

78.

79.

B) D) A) C) E)

80.
Vegy-
Tulajdonságok Neve
jele
Vörös színű, közepesen magas olvadáspontú nehézfém. Na-
réz Cu
gyon jól, megmunkálható és kiváló elektromos vezető.
Ezüstszürke színű, jól megmunkálható fém. Bár a könnyűfé-
mek közé tartozik, vízbe dobva lesüllyed. Olvadáspontja kb. alumínium Al
fele a vas olvadáspontjának.
Ezüstösen csillogó, különleges fém. Sűrűsége kb. 14-szerese a
higany Hg
vízének, olvadáspontja pedig szobahőmérséklet alatt van.
A vízénél éppen csak kisebb a sűrűsége, így úszik a víz felszí-
nén. Eközben heves, exoterm reakció játszódik le, amelynek nátrium Na
során a fém gömbbé olvad.

81. A volfrámot hagyományos villanykörték izzószálának használják, mert magas hőmérsék-

leten is ellenáll az oxigénnek, illetve vörösen izzó állapotban fényt bocsát ki.
Alumíniumból gépjármű-karosszériákat is gyártanak, mert kicsi a sűrűsége és viszonylag
ellenálló.
Rézből elektromos vezetékek készülnek, mert kiváló elektromos vezető.
Ólomból könnyű előállítani ólomkatonákat, mert alacsony hőmérsékleten megolvad.
Ozmium és irídium ötvözetéből töltőtollak hegye készül, mert jó a kopásállóságuk.

82. helyes válaszok: A), E), G)

83.
Réz Vas
Cu vegyjele Fe
vörös színe szürke
1085 °C olvadáspontja 1538 °C
g g
8,96 3 sűrűsége 7,87 3
cm cm
nagyon jó megmunkálható- megmunkálhatósága szoba- rossz megmunkálhatóság,
ság (fólia készíthető) hőmérsékleten rideg fém

45
 Réz Vas
oxigénnel való reakciójá-
réz-oxid, CuO vas-oxid, Fe2O3
nak terméke (név, képlet)
sósavval való reakciójának vas-klorid és hidrogén,
nem reagál sósavval
termékei (név, képlet) FeCl2 és H2
egy fontos ötvözetének a
sárgaréz acél
neve
elektromos vezetékek ké- két példa a fémnek vagy
szerkezeti anyagként alkal-
szítése, bronztárgyak készí- ötvözetének a felhasználá-
mazzák, vasbeton gyártása
tése sára

84. 1 – D 5–A 9–C

2–A 6–D 10 – A (és egy kicsit a B)
3–D 7 – C (és egy kicsit a B)
4–C 8–E

85. nem megy végbe: F)

86. a) réz és cink

b) tejsav (+ az uborkalében ecetsav)
c) rézvegyületek kerültek az uborkalébe
d) a levegő oxigénje
e) mérgező
f) ne használjon sárgarézből készült edényt savas étel tárolására

87. a) ötvözetek b) karátban c) D

88. Ion: töltéssel rendelkező kémiai részecske

Ionkötés: a kationok és anionok között működő elektrosztatikai vonzás

89. a) 2, 4, 1, 5, 3
b) A reakció egyik kiindulási anyaga a puha, késsel is vágható nátrium, amelynek vegyjele
Na. A reakció másik kiindulási anyaga a sárgászöld, szúrós szagú klórgáz, melynek
képlete Cl2. A reakció terméke fehér, szilárd anyag. Kémiai neve nátrium-klorid, képlete
NaCl.
c) nátrium + klór → nátrium-klorid
d) B

90. 1 – B 5–A 9–C

2–C 6–B 10 – E
3–A 7–C
4–B 8–D

91. A magnézium szürke színű fém. Meggyújtva endoterm reakcióban egyesül az oxigénnel és
gáz-halmazállapotú magnézium-oxidot képez. A reakció során a magnéziumatom egy
elektront ad át az oxigénatomnak, így mindkét atom eléri a stabilis nemesgázszerkezetet.
A magnézium-oxid elem, amelyet egyszeresen pozitív töltésű magnéziumionok és kétsze-
resen negatív töltésű oxigénionok építenek fel. Az ionokat másodrendű kémiai kötés, az
ionkötés tartja össze az ionrácsban.

46
 1. exoterm 5. kétszeresen
2. szilárd halmazállapotú 6. oxidionok
3. két 7. elsőrendű
4. vegyület

92.
Nátriumatom Klóratom
11 Protonszáma, elektronszáma 17

Elektronszerkezete

A reakcióban elektront ad le vagy

lead / felvesz lead / felvesz
elektront vesz fel?
Hány elektront ad le vagy vesz fel a
1 1
nemesgázszerkezet kialakításához?

Ionjának elektronszerkezete

nátriumion, Na+ Ionjának neve és képlete kloridion, Cl–

Töltés alapján az ionok melyik cso-
kation anion
portjába tartozik az ionja?

93. A nátriumion egyszeresen pozitív töltésű kation, ezért a töltését egy egyszeresen negatív
töltésű kloridion semlegesíti. A nátrium-kloridban a nátriumionok és kloridionok számará-
nya 1:1, így ennek a vegyületnek a képlete NaCl. A magnéziumion azonban már kétszere-
sen pozitív töltésű, így két egyszeresen negatív töltésű kloridion képes semlegesíteni.
A magnézium-klorid képlete ennek megfelelően MgCl2. Ha azonban a magnéziumionok
kétszeresen negatív töltésű oxidionokkal alkotnak ionvegyületet, akkor abban a magnézi-
umionok és oxidionok számaránya 1:1, így a magnézium-oxid képlete MgO.

94.
Főcsoport Az atom neve Az ionképzés folyamata Az ion neve
lítiumatom Li → Li+ + e– lítiumion
I. nátriumatom Na → Na+ + e– nátriumion
káliumatom K → K+ + e– káliumion
magnéziumatom Mg → Mg2+ + 2 e– magnéziumion
II.
kalciumatom Ca → Ca2+ + 2 e– kalciumion
III. alumíniumatom Al → Al3+ + 3 e– alumíniumion

47
 Főcsoport Az atom neve Az ionképzés folyamata Az ion neve
oxigénatom O + 2 e– → O2– oxidion
VI.
kénatom S + 2 e– → S2– szulfidion
fluoratom F + e– → F– fluoridion
klóratom Cl + e– → Cl– kloridion
VII.
brómatom Br + e– → Br– bromidion
jódatom I + e– → I – jodidion

95. 1 – C 5–B 9–B

2–B 6–B 10 – D
3–A 7–A
4–A 8–C

96. a) nátriumion, Na+ d) jodidion, I–

b) kloridion, Cl– e) magnéziumion, Mg2+
c) oxidion, O2–

97.
Cl– O2– I– S2–
NaCl Na2O NaI Na2S
Na+ nátrium-klorid nátrium-oxid nátrium-jodid nátrium-szulfid
KCl K2O KI K2S
K+ kálium-klorid kálium-oxid kálium-jodid kálium-szulfid
MgCl2 MgO MgI2 MgS
Mg2+ magnézium-klorid magnézium-oxid magnézium-jodid magnézium-szulfid
CaCl2 CaO CaI2 CaS
Ca2+ kalcium-klorid kalcium-oxid kalcium-jodid kalcium-szulfid
AlCl3 Al2O3 AlI3 Al2S3
Al3+ alumínium-klorid alumínium-oxid alumínium-jodid alumínium-szulfid
*A magnézium-szulfid és az alumínium-szulfid valójában nem stabilis vegyületek/nem lé-
teznek, míg az alumínium-oxid csak különleges körülmények között ionvegyület.

98.
Név Képlet A moláris tömeg számítása Moláris tömeg
g
kálium-klorid KCl 39,1 g + 35,5 g = 74,6 g 74,6
mol
g
kalcium-bromid CaBr2 40,1 g + 79,9 g + 79,9 g = 199,9 g 199,9
mol
g
nátrium-klorid NaCl 23,0 g + 35,5 g = 58,5 g 58,5
mol
27,0 g + 126,9 g +126,9 g + 126,9 g 407,7
g
alumínium-jodid AlI3
= 407,7 g mol
g
kálium-oxid K2O 39,1 g + 39,1 g + 16,0 g = 94,2 g 94,2
mol
g
magnézium-oxid MgO 24,3 g + 16,0 g = 40,3 g 40,3
mol
g
nátrium-szulfid Na2S 23,0 g + 23,0 g + 32,1 g = 78,1 g 78,1
mol
g
lítium-fluorid LiF 6,9 g + 19,0 g = 25,9 g 25,9
mol

99. igaz állítások: P), A), R), A), J), D)

Parajd Románia területén van.

48
100. Az ionrácsos anyagok kristályrácsában kationok és anionok találhatók. Amikor az ion-
rácsos vegyületet oldás céljából vízbe tesszük, a rács ionjaira esik szét. A vízmolekulák
körbeveszik a kationokat és az anionokat, így a vegyület oldott állapotba kerül. A katio-
nok körül a vízmolekulák úgy helyezkednek el, hogy a negatív pólusuk fordul az ionok
felé, míg az anionok esetében a vízmolekulák ellentétes pólusai (a pozitív pólusok) for-
dulnak az ion felé.

101. 1 – B 6–B 11 – C
2–A 7–A 12 – D
3–C 8–E 13 – A
4–B 9–C 14 – E
5–C 10 – A
102.
Kén Kvarc Konyhasó
szilícium-dioxid, nátrium-klorid,
Kémiai neve és képlete kén, S8
SiO2 NaCl
Kristályrácsának típusa molekularács atomrács ionrács
A kristályrácsát alkotó
molekulák atomok ionok
kémiai részecskék típusa
másodrendű kö-
A részecskéket a rácsban
tés (diszperziós kovalens kötés ionkötés
rögzítő kémiai kötés neve
kölcsönhatás)
sárga színű, szag- színtelen, szagta- fehér színű, szag-
Színe, szaga
talan lan talan
Olvadáspontja (legkisebb
legkisebb legnagyobb közepes
/ közepes / legnagyobb)
nem oldódik víz- nem oldódik víz- jól oldódik víz-
Oldhatósága vízben
ben ben ben
Keménysége (puha / ke-
puha nagyon kemény kemény
mény / nagyon kemény)

103. 1. mészkőpor 3. konyhasó 5. réz-szulfát

2. porcukor 4. kvarc

104. Egy lehetséges kísérletterv a háztartásban megtalálható eszközökkel történő kísérletezés-

hez:
Probléma jellegű kérdés:
Milyen a háztartásban előforduló anyagok vízoldhatósága?
Mi történik, ha a vizes oldathoz ételecetet adagolunk?
Vizsgálat menete:
Négy kávés pohár aljára rendre tegyünk egy-egy kiskanálnyi konyhasót, mosó-
szódát, trisót, illetve szódabikarbónát! Mindegyikhez adjunk kb. 2 ujjnyi csap-
vizet, majd egy kiskanállal kevergessük addig a poharak tartalmát, amíg szem-
mel látható változás már nem történik!
Ezután minden pohár tartalmához önts nagyjából azonos mennyiségű ételecetet!
Megfigyeléseket segítő kérdések:
Milyen szemmel látható fizikai tulajdonságai vannak a felhasznált anyagoknak?
Melyik anyag oldódott fel a leggyorsabban?
Melyik anyag oldódásához kellett a legtöbb idő?

49
 Volt-e olyan anyag, amely esetében az oldódás közben olyan változás követke-
zett be, amire előzetesen nem számoltál? Ha igen, akkor mi volt ez a változás?
Milyen változás következett be az ételecet hatására? Volt-e olyan edény, ahol
nagyon eltérő volt a változás a többi pohárban található rendszerhez képest?
Következtetések:
Milyen általános következtetést lehet levonni a háztartásban előforduló nátrium-
vegyületek vízoldhatóságával kapcsolatban?
Miért fontos az egyes vizsgálatok során nagyjából azonos mennyiségeket ada-
golni?
*A vizes oldatok kémhatásának vizsgálatára célszerű a sav-bázis reakciókkal kapcsolatos
ismeretek elsajátítása után visszatérni.
105. 1 – D 7–E 13 – E
2–B 8–B 14 – A
3–A 9–C 15 – B
4–D 10 – E 16 – C
5–B 11 – E 17 – C
6–C 12 – B 18 – B
106.

107. 1 – B 4–A 7–D

2–C 5–A 8–A
3–B 6–B

108. 1 – I 4–I 7–I

2–H 5–I 8–H
3–H 6–I
109.
Cl– O2– I–
NaCl Na2O NaI
Na+
nátrium-klorid nátrium-oxid nátrium-jodid
KCl K2O KI
K+
kálium-klorid kálium-oxid kálium-jodid
CaCl2 CaO CaI2
Ca2+
kalcium-klorid kalcium-oxid kalcium-jodid
Al3+ AlCl3 Al2O3 AlI3
alumínium-klorid alumínium-oxid alumínium-jodid
*Az alumínium-oxid csak speciális körülmények között ionvegyület.

50
110. Elsőrendű kötésekre jellemző állítások betűjelei: J), Ó), L), V), A), N)
Másodrendű kötésekre vonatkozó állítások betűjelei: T), U), D), O), D)
Jól van, tudod!

111.

112.

gyémánt nátrium-
Az anyag kémiai neve víz vas
(szén) klorid
Az anyag kémiai jele H2O C Fe NaCl
molekula-
Kristályrácsának típusa atomrács fémrács ionrács
rács
A rácsot alkotó ré-
szecske típusa: atom, molekula atom atom (ion) ion
ion vagy molekula
A részecskéket a rács- másodrendű
kovalens
ban tartó kötés neve/tí- kötés (hid- fémes kötés ionkötés
kötés
pusa rogénkötés)
Az anyag halmazálla-
pota szobahőmérsékle- folyadék szilárd szilárd szilárd
ten
nagyon ma- viszonylag
Olvadáspontja alacsony magas
gas magas
nagyon ke-
Keménysége puha kemény kemény
mény
kiválóan ve-
nem vezeti nem vezeti nem vezeti
zeti az
Elektromos vezetése az elektro- az elektro- az elektro-
elektromos
mos áramot mos áramot mos áramot
áramot
Példák ugyanebben a oxigén, me- alumínium, kálium-nit-
kvarc, szilí-
rácstípusban kristályo- tán, kris- réz, magné- rát, kal-
cium
sodó anyagokra tálycukor zium cium-klorid

51
113. 1 – bróm 7 – lila 13 – megfagy
2 – fluor 8 – sósav 14 – klór
3 – kovalens 9 – ammónia 15 – hasonló
4 – apoláris 10 – víz 16 – K
5 – amorf 11 – kiváló
6 – jód 12 – oldódik

Jár a kisötös.

114.
hidrogén c), e)
klór e), h)
oxigén d), e)
szén-dioxid e)
metán c), e), j)
vas a), f)
gyémánt i)
kvarc
alumínium f), g)
hidrogén-klorid b), e)

52
5. A KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK

1. Katalizátor: olyan anyag, amely egy reakció sebességét képes növelni azáltal, hogy egy új
reakcióutat nyit meg. A katalizátor ezen folyamat végén változatlan formában és mennyi-
ségben visszanyerhető.
Csapadék: olyan vízoldhatatlan, szilárd anyag, amely vizes oldatok reakció során keletke-
zik.

2. Kémiai reakció akkor játszódik le két anyag között, ha részecskéik megfelelően nagy ener-
giával és megfelelő irányból ütköznek. E két feltétel együttes teljesülésekor hatásos ütkö-
zésről beszélünk. A hőmérséklet növelésével nő a részecskék energiája, így az átalakulás
nagyobb valószínűséggel megy végbe.

3. igaz állítások: A), C), D), E), G)

4. A hidrogén-peroxid-oldat színtelen.
Az oldatban intenzív pezsgés, vagyis gázfejlődés látható.
A parázsló gyújtópálca lángra lobban.
A tapasztalat az oxigéngáz keletkezését igazolja.
hidrogén-peroxid → víz + oxigén
A barnakőpor a katalizátor ebben a folyamatban.

5.

53
6. a) bomlás, endoterm, gázfejlődéssel járó, időreakció
b) csapadékképződéssel járó, enyhén exoterm, pillanatreakció
c) gázfejlődéssel járó, exoterm, időreakció
d) bomlás, endoterm, gázfejlődéssel járó, időreakció

7.
A kiindulási anyagok és
Energiaváltozás szerint
termékek száma szerint
Egyesülés Bomlás Endoterm Exoterm
Magnézium égése X X
Víz bontása elektromos
X X
árammal
Hipermangán hevítése X X
Nátrium és klór reakciója X X

8. Tömegmegmaradás törvénye: az átalakulásban részt vevő anyagok össztömege megegye-

zik a folyamat során keletkező termékek össztömegével.

9. a) szén + oxigén → szén-dioxid

b) hidrogén + oxigén → víz
c) nitrogén + hidrogén → ammónia
d) metán + oxigén → szén-dioxid + víz
e) nátrium + klór → nátrium-klorid
f) magnézium + oxigén → magnézium-oxid
g) szén-dioxid + víz → szénsav
h) kalcium-karbonát → kalcium-oxid + szén-dioxid

10.
hidrogéngáz oxigéngáz nitrogéngáz klórgáz jódkristály
H2 O2 N2 Cl2 I2
magnézium alumínium nátrium vas réz
Mg Al Na Fe Cu
szén kén foszfor víz szén-dioxid
C S P H2O CO2
szén-monoxid metán kén-dioxid hidrogén-klorid ammónia
CO CH4 SO2 HCl NH3
nátrium-klorid kálium-jodid kalcium-oxid alumínium-oxid kalcium-karbonát
NaCl KI CaO Al2O3 CaCO3

11. H2 + Cl2 → 2 HCl N2 + 3 H2 → 2 NH3

N2 + O2 → 2 NO 4 Fe + 3 O2 → 2 Fe2O3
2 Al + 3 I2 → 2 AlI3 2 Na + 2 H2O → 2 NaOH + H2
2 H2 + O2 → 2 H2O CH4 + 2 O2 → CO2 + 2 H2O

12. a) 2 Mg + O2 → 2 MgO d) Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O

b) H2CO3 → CO2 + H2O e) 2 Cu + O2 → 2 CuO
c) 2 H2O → 2 H2 + O2 f) 2 Na + Cl2 → 2 NaCl

54
13. a) sósav
b) mészkő (kalcium-karbonát), CaCO3
c) CaCO3 + 2 HCl → CaCl2 + CO2 + H2O
d)
A kiindulási anyagok A termékek együttes tö-
</=/>
együttes tömege mege
100 g + 2·36,5 g = 173 g = 111 g + 44 g + 18 g = 173 g

14. 1. 2 H2O + 2 Na → 2 NaOH + H2 5. 2 Na + H2 → 2 NaH

2. H2O + Cl2 → HCl + HOCl 6. 2 Na + Cl2 → 2 NaCl
3. O2 + 2 Na → Na2O2 7. H2 + Cl2 → 2 HCl
4. O2 + 2 H2 → 2 H2O
*A 2., 3. és 5. egyenletek ismerete csak a gimnáziumi tehetséggondozó képzésben elvárt.

15. égés – Oxigénnel való reakció.

gyors égés – Folyamatát hőátadás és fényjelenség kíséri.
tökéletes égés – Termékei tovább már nem égethetők.
tökéletlen égés – Termékei között éghető anyagok is vannak.

A lassú égés olyan égési folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet alatt következik be és
fényjelenség nem kíséri.

16.
Kémiai reakció
Égés
Nem égési folya-
Gyors égés
mat Lassú égés
Tökéletes égés Tökéletlen égés
5, 7 6, 9, 10 2, 3 1, 4, 8

17. a) 2 Mg + O2 → 2 MgO d) 2 CO + O2 → 2 CO2

b) C + O2 → CO2 e) C2H5OH + 3 O2 → 2 CO2 + 3 H2O
c) CH4 + 2 O2 → CO2 + 2 H2O

18. A tüzet úgy lehet oltani, ha a tűz kialakulásának három feltétele közül legalább az egyiket
megszüntetjük.
a) vízzel, homokkal vagy oltóporral d) oltóporral vagy szén-dioxiddal
b) oltóporral e) lefedném a serpenyőt a fedelével
c) oltóhabbal (fémfedéllel)

1. A tűz pontos helye. 4. Van-e más éghető anyag a tűz köze-

2. A bejelentő neve és telefonszáma. lében?
3. Mi és mekkora területen ég? 5. Van-e bárki életveszélyben?
6. Hogyan alakult ki a tűz?

19. Oxidáció: oxigénfelvétellel járó folyamat.

Redukció: oxigénleadással járó folyamat.
Oxidálószer: az a kiindulási anyag, amely oxigénatomot ad át a másik kiindulási anyagnak.
Redukálószer: az a kiindulási anyag, amely oxigénatomot vesz fel a másik kiindulási
anyagtól.

55
20. A szén, a hidrogén és a magnézium könnyen vesznek fel oxigénatomot egyes oxidoktól,
ezért jó redukálószerek. A folyamatban a szén átalakul szén-dioxiddá, a hidrogén átalakul
vízzé, a magnézium pedig magnézium-oxiddá. A sok oxigénatomot tartalmazó vegyületek
általában jó oxidálószerek, mert reakciópartnerüket oxigén felvételére késztetik. A legálta-
lánosabb oxidálószer az oxigén. Az oxidáció és a redukció mindig egyidejűleg megy végbe
a redoxireakció során.

21. 1 – A 5–A 9–B

2–C 6–B 10 – C
3–A 7–D
4–D 8–B

22. C + O2 → CO2
oxidálódik redukálódik
redukálószer oxidálószer

2 Mg + O2 → 2 MgO
oxidálódik redukálódik
redukálószer oxidálószer

2 Mg + CO2 → 2 MgO + C
oxidálódik redukálódik
redukálószer oxidálószer

CuO + H2 → Cu + H2O
redukálódik oxidálódik
oxidálószer redukálószer

Cr2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Cr
redukálódik oxidálódik
oxidálószer redukálószer

23.

megfejtés: Lavoisier

56
24. Oxidáció: elektronleadással járó kémiai változás.
Redukálószer: olyan kiindulási anyag, amely elektronfelvételre kényszerít egy másik kiin-
dulási anyagot.
Redoxireakció: elektronátmenettel járó kémiai változás.

25. oxidáció – elektronleadás, oxigénfelvétel, hidrogénleadás

redukció – elektronfelvétel, oxigénleadás, hidrogénfelvétel

26.
Magnézium Nátrium és Hidrogén Hidrogén és
égése klór reakciója égése klór reakciója
Reakcióegyen- 2 Mg + O2 → 2 Na + Cl2 → 2 H2 + O2 → H2 + Cl2 →
let 2 MgO 2 NaCl 2 H2O 2 HCl
A reakcióban
O2 Cl2 O2 Cl2
az oxidálószer
A reakcióban
a redukáló- Mg Na H2 H2
szer
A reakcióban
Mg Na H2 H2
oxidálódik
A reakcióban
O2 Cl2 O2 Cl2
redukálódik
A reakció ter- magnézium- hidrogén-klo-
nátrium-klorid víz
mékének neve oxid rid
A terméket al-
kotó kémiai
Mg2+ és O2– Na+ és Cl– H2O HCl
részecskék
képlete
A reakció ta-
B) D) A) C)
pasztalata

27.
Oxidálószer L), O), F), U), R)
Redukálószer U), I), K), L), M), Á)

oxidálószer: fluor redukálószer: kálium

28. A redoxireakciókat könnyen felismerhetjük. Ha elemből vegyület keletkezik, akkor az

adott reakció biztosan redoxireakció. A nátrium és a klór heves reakcióban nátrium-klo-
riddá egyesül. Ekkor a reakcióban részt vevő klóratom elektront vesz fel a nátriumatomtól,
azaz redukálódik. Ekkor negatív töltésű ionná, anionná alakul. Ezzel egyidejűleg a nátriu-
matom elektron leadása közben oxidálódik, így pozitív töltésű ionná, kationná alakul.
Az ellentétes töltésű ionok összekapcsolódnak, miközben nagy mennyiségű energia szaba-
dul fel.

29. Olyan vegyületet nevezünk sav-bázis indikátornak, amely színváltozással képes jelezni egy
vizes oldat kémhatásának változását.

57
30. 1 – A 5–A 9–B
2–C 6–B 10 – A
3–C 7–B 11 – D
4–B 8–A 12 – D

31.
Sósav Víz Nátrium-hidroxid
Lakmusz piros liláskék/kék kék
Vöröskáposztalé
piros/lila kékes zöld/sárga
(antociánok)
Fenolftalein színtelen színtelen rózsaszín
Metilvörös piros sárga sárga

32.

33. A fenolftalein csak a lúgos kémhatású vizes oldatokat képes rózsaszínnel jelezni. Ilyen az
ammóniaoldat és a mosószóda vizes oldata, vagyis az első és a negyedik kémcsövekben
ezek az oldatok vannak.
A gázok oldódására jellemző, hogy melegítés hatására jelentősen lecsökken. Így van ez az
ammóniával is: ha az oldatát melegítjük, szúrós szagú ammóniagáz szabadul fel. Eközben
az oldatban egyre kevesebb oldott ammónia marad, így az oldat egyre inkább semleges
kémhatású, ezért az oldat a fenolftaleines közegben színtelenné válik. A negyedik kémcső-
ben tehát ammóniaoldat van.
A második kémcsőben piros lett az oldat.
A lakmusz hatására megjelenő halványlila szín a semleges kémhatású konyhasóoldathoz
és a vízhez kapcsolható. A második kémcsőben ennek megfelelően a savas kémhatású cit-
romsav-oldat van, amelyben a lakmusz piros színű.
A fehér színű kristály kiválása a környezet hőmérsékletén bekövetkező bepárlás eredmé-
nye. Az oldószer egy része elpárolgott, így az oldat előbb telítetté vált, majd további oldó-
szerpárolgás hatására megindult a kristálykiválás. Ilyen a konyhasóoldat esetében követ-
kezhet csak be, vagyis az ötös számú kémcső a konyhasóoldatot tartalmazza.
1. mosószóda vizes oldata
2. citromsav-oldat
3. víz
4. ammóniaoldat
5. konyhasóoldat

58
34. Sav: olyan anyag, amelynek részecskéi hidrogéniont képesek átadni egy másik anyag
részecskéinek.
Bázis: olyan anyag, amely részecskéi hidrogéniont képesek felvenni egy másik anyag
részecskéitől.
Sav-bázis reakció: olyan kémiai változás, amely során az egyik kiindulási anyag részecskéi
hidrogéniont adnak át a másik kiindulási anyag részecskéinek.

35.

36. Salétromsav reakciója vízzel: Salétromsav reakciója nátrium-hidr-

HNO3 + H2O → NO–3 + H3O+ oxiddal:
HNO3 + NaOH → NaNO3 + H2O
Kénsav reakciója vízzel:
H2SO4 + H2O → HSO–4 + H3O+ Hidrogén-klorid reakciója ammóniá-
HSO–4 + H2O → SO2– 4 + H3O
+ val:
HCl + NH3 → NH4Cl
Sósav reakciója nátrium-hidroxiddal:
HCl + NaOH → NaCl + H2O

37. 1 – A 5–A 9–A

2–B 6–B 10 – B
3–D 7–C
4–D 8–C

38. A szalmiákszesz tömény vizes oldatából ammónia, a sósav tömény vizes oldatából pedig
hidrogén-klorid-gáz távozik. A két gáz kölcsönhatásakor fehér színű füst keletkezik. A két
gáz részecskéi között sav-bázis reakció játszódik le, amelyben a(z) hidrogén-klorid-mole-
kula a sav, amely hidrogéniont ad át a(z) ammóniamolekulának. A keletkező anyag neve:
ammónium-klorid. Mivel kationokból és savmaradék-anionokból áll, ezért ez egy só.

39. hidrogén-klorid – HCl – kloridion

salétromsav – HNO3 – nitrátion
szénsav – H2CO3 – karbonátion
kénsav – H2SO4 – szulfátion
ecetsav – CH3COOH – acetátion

59
40.
Savmara-
Savmara- A sav
A sav Értékű- dékionjá-
Képlete Erőssége dékionjá- moláris
neve sége nak kép-
nak neve tömege
lete
g
kénsav H2SO4 kétértékű erős szulfátion SO2–4
98,0
mol
salétrom- g
HNO3 egyértékű erős nitrátion NO–3 63,0
sav mol
hidrogén- g
klorid HCl egyértékű erős kloridion Cl– 36,5
mol
(sósav)
g
ecetsav CH3COOH egyértékű gyenge acetátion CH3COO– 60,0
mol
karbo- 62,0
g
szénsav H2CO3 kétértékű gyenge CO2–
nátion 3 mol

41. 1 – C 5–B 9–C

2–B 6–C 10 – B
3–A 7–B 11 – D
4–B 8–C 12 – A

42.
Hidrogén-klorid Nátrium-hidroxid
HCl kémiai jele NaOH
molekularács rácstípusa ionrács
színe, szaga, halmazálla- fehér színű, szagtalan, szi-
színtelen, szúrós szagú, gáz
pota lárd
jó oldódása vízben jó
hidrogén-klorid-oldat vagy nátrium-hidroxid-oldat
vizes oldatának neve
sósav vagy nátronlúg-oldat
savas vizes oldatának kémhatása lúgos
Lehet-e az oldatának pH-ja
igen nem
6?
vizes oldatában a lakmusz
piros kék
színe
vizes oldatában a fenolfta-
színtelen rózsaszín
lein színe

43.

igaz állítások: A), B), C), F), H)

60
44. a) A közömbösítés olyan sav-bázis reakció, amely során egy sav és egy bázis a reakció
egyenletnek megfelelő arányban reagál egymással, miközben só és víz keletkezik.
b) A savakat lúgokkal, a lúgokat savakkal közömbösíthetjük.
c) sósav: NaOH, Ca(OH)2
ételecet: KOH, Ca(OH)2, NaOH
nátrium-hidroxid: CH3COOH, HNO3, HCl

45.
HCl HNO3 H2SO4 H2CO3 CH3COOH
NaOH NaCl NaNO3 Na2SO4 Na2CO3 CH3COONa
KOH KCl KNO3 K2SO4 K2CO3 CH3COOK
Ca(OH)2 CaCl2 Ca(NO3)2 CaSO4 CaCO3 (CH3COO)2Ca

46. a) HCl + NaOH → NaCl + H2O

b) HNO3 + KOH → KNO3 + H2O
c) H2CO3 + 2 NaOH → Na2CO3 + 2 H2O
d) H2SO4 + Ca(OH)2 → CaSO4 + 2 H2O
e) 2 CH3COOH + Mg(OH)2 → (CH3COO)2Mg + 2 H2O
H3O+ + Cl– + Na+ + OH– → Na+ + Cl– + 2 H2O
H3O+ + OH– → 2 H2O

47. a) B c) sav-bázis reakció; exoterm változás

b) C d) csökkent

48.

A sav neve: foszforsav.

49. Hány mól oxigén szükséges 80 gramm metán tökéletes elégetéséhez?

a) x = 10 mol
Tehát 80 g metán elégetéséhez 10 mol oxigén szükséges.
b) Számítsuk ki 80 g metán anyagmennyiségét! Ehhez ki kell számolnunk a metán moláris
g
tömegét, amely 16 .
mol
m
n=
M
n = 5 mol CH4
A reakcióegyenletből leolvasható, hogy 1 mol metán 2 mol oxigénnel lép reakcióba,
azaz a felhasznált oxigén anyagmennyisége 10 mol.
Tehát 80 g metán elégetéséhez 10 mol oxigén szükséges.

61
 32 g metán tökéletes elégetésekor hány szén-dioxid- és vízmolekula keletkezik összesen?
a) x = 36·1023
32 metán elégetésekor összesen 36·1023 szén-dioxid- és vízmolekula keletkezik.
b) Számítsuk ki a 32 g metán anyagmennyiségét! Ehhez ki kell számolnunk a metán mo-
g
láris tömegét, amely 16 .
mol
m
n=
M
n = 2 mol CH4
A reakcióegyenletből látható, hogy 1 mol CH4 elégetésekor összesen 3 mol molekula
(CO2 és H2O) keletkezik, 2 mol CH4 égésekor tehát 6 mol molekula képződik. Ezt az
anyagmennyiséget átszámítjuk részecskeszámra a N = n · NA képlettel:
N = 36·1023.
32 g metán elégetésekor összesen 36·1023 szén-dioxid- és vízmolekula keletkezik.

50.
C + O2 → CO2
n 1 mol 1 mol 1 mol
N 6·1023 6·1023 6·1023
m 12 g 32 g 44 g

a) 12 g szénhez 1 mol oxigén, így 24 g szén elégetéséhez 2 mol oxigén szükséges.

b) 12 g szén égése során 1mol, vagyis 6·1023 szén-dioxid-molekula jön létre, így a 6 g szén
égése 3·1023 szén-dioxid-molekulát eredményez.
c) Mivel mindkét kiindulási anyag tömege mennyisége ismert, meg kell vizsgálni, nincs-e
valamelyik feleslegben, vagyis nincs-e meghatározó reagens.
12 g szén égése közben 44 g szén-dioxid keletkezik, amely folyamat közben 32 g oxigén
fogy. Ennek megfelelően 6 g szén égése közben 22 g szén-dioxid keletkezik, miközben
csak 16 g oxigéngáz fog elfogyni.

51.
2 H2O → 2 H2 + O2
n 2 mol 2 mol 1 mol
N 12·1023 12·1023 6·1023
m 36 g 4g 32 g

a) 2 mol víz bontása közben 2 mol hidrogén- és 1 mol oxigéngáz keletkezik, így 4 mol víz
elektromos áram hatására történő bontása közben 4 mol hidrogén- és 2 mol oxigéngáz
fejlődik.
b) 2 mol víz elbontása közben összesen 18·1023 hidrogén- és oxigénmolekula jön létre, így
1 mol víz bontása 9·1023 hidrogén- és oxigénmolekula képződését eredményezi.
c) 36 g víz bontásával 32 g oxigéngáz képződik, így 80 g oxigén előállításához 90 g vizet
kell elbontani.

52.
1 mol nitrogénből és 3 mol 1 mol hidrogénből és 3 mol nitrogénből
hidrogénből képződő ammónia > képződő ammónia anyagmennyisége
anyagmennyisége

12 g szénből előállítható szén-monoxid < 12 g szénből előállítható szén-dioxid

maximális tömege maximális tömege

62
 15·1023 klórmolekulából előállítható 15·1023 klórmolekulából előállítható
<
hidrogén-klorid maximális tömege nátrium-klorid maximális tömege

2 mol kén-dioxid előállításához 2 mol kén-dioxid előállításához

=
szükséges kén tömege szükséges oxigén tömege egész
egész grammokra kerekítve grammokra kerekítve

10 g magnézium klórral történő

10 g magnézium égésekor keletkező <
reakciójakor keletkező
magnézium-oxid maximális tömege
magnézium-klorid maximális tömege

a fotoszintézis során 1 mol szőlőcukor

3 mol metán tökéletes elégetéséhez =
(C6H12O6) képződésekor felszabaduló
szükséges oxigén anyagmennyisége
oxigén anyagmennyisége

53. exoterm – Olyan kémiai változás, amely során a rendszer hőt

ad át a környezetnek, ezáltal energiája csökken,
míg a környezeté nő.
indikátorok – Olyan anyagok, amelyek színváltozással jelzik egy
vizes oldat kémhatását.
tömegmegmaradás törvénye – Az anyagi rendszer összes tömege a kémiai
reakció során nem változik meg.
oxidálószerek – Olyan anyagok, amelyek a kémiai reakció során
oxigént adnak át más anyagoknak.

54. A) Fogalom: redoxireakció

Meghatározás: Olyan kémiai változás, amely elektronátadással jár.
B) Fogalom: savak
Meghatározás: Olyan vegyületek, amelyek részecskéi kémiai változás közben hidrogén-
iont adnak át más vegyületek részecskéinek.
C) Fogalom: katalizátorok
Meghatározás: Olyan anyagok, amelyek megnövelik egy adott reakció sebességét úgy,
hogy a folyamat végén változatlan formában és mennyiségben visszamaradnak.
D) Fogalom: csapadék
Meghatározás: Olyan vízoldhatatlan (vagy vízben rosszul oldódó) szilárd anyag, amely
vizes oldatok reakciója közben keletkezik.

55. pH – 4
redukció – oxigénleadás
indikátor – színváltozás képessége
metán tökéletlen égése – kormozó láng
sav – maró hatás
Avogadro-szám – 6·1023
kémhatás – lúgos
közömbösítés – sav + bázis = só + víz

63
56.

A hidrogén fizikai tulajdonságai:

• színtelen
• szagtalan
• gáz-halmazállapotú
• vízben nem oldódik
• az azonos állapotú levegőnél lényegesen kisebb sűrűségű

Az oxigén fizikai tulajdonságai:

• színtelen
• szagtalan
• gáz-halmazállapotú
• vízben csak nagyon kismértékben oldódik
• az azonos állapotú levegőnél kicsit nagyobb sűrűségű

Mi történik a hidrogénnel, ha meggyújtjuk?

A hidrogén csendesen, halványkék színnel elég.

Mit tapasztalunk, ha parázsló gyújtópálcát tartunk az oxigéngázba?

A gyújtópálca az oxigéngáz hatására újra lángra lobban.

A fenti kémiai reakció során kétféle kiindulási anyagból egyféle termék képződött, ezért
ezt a kémiai változást egyesülésnek nevezzük. Mivel a reakció során a rendszer energiája
csökken, a környezeté pedig nő, hőváltozás tekintetében exoterm reakcióról beszélünk.
Mivel a folyamat során gáz-halmazállapotú termékek képződnek a folyékony kiindulási
anyagból, a reakció besorolható a gázfejlődéssel járó reakciók közé is. Lejátszódási sebes-
sége alapján azonban időreakció, mert a két gáz képződése az elektródokon hosszabb időt
vesz igénybe.

57. Több helyes megoldás is van!

A) Kakukktojás: szén égése a kandallóban
Magyarázat: Ez egy gyors égés, míg a másik kettő a lassú égések közé tartozik.
B) Kakukktojás: fenolftalein
Magyarázat: A fenolftalein savas közegben színtelen, míg a másik két indikátor piros
színű.
C) Kakukktojás: sósav
Magyarázat: A sósav erős sav, míg a másik kettő gyenge.
D) Kakukktojás: nátrium-klorid
Magyarázat: A nátrium-klorid nem vehet részt sav-bázis reakcióban, míg a másik kettő
igen.

64
58. 1 – A 5–D 9 – A (és B)
2–D 6 – (A, B és) C 10 – C
3 – (A és) C 7 – (A és) B 11 – (A és) C
4–B 8 – (A és) C 12 – D
Igen, több olyan is van, de ezek nagy része csak emelt szintű gimnáziumi képzés esetén
kerül megismerésre.

59.
1 mol magnézium égése során kelet-
kező magnézium-oxid tömege
2 mol HCl által közömbösíthető ká-
lium-hidroxid anyagmennyisége
6·1023 rézatomból keletkező réz-oxid
tömege
32 gramm metán égéséhez szükséges
oxigénmolekulák száma
1 mol víz elbomlásakor keletkező hid-
rogénmolekulák száma
1 mol kénsav közömbösítéséhez szük-
séges nátrium-hidroxid anyagmennyi-
sége
10 gramm szén égésekor keletkező
szén-dioxid tömege
1 mol nátrium és 2 mol klór reakciójá-
val keletkező nátrium-klorid anyag-
mennyisége
1 mol szén égésekor keletkező
<
szén-dioxid tömege
2 mol HCl által közömbösíthető
>
kalcium-hidroxid anyagmennyisége
6·1023 kénatomból keletkező
>
kén-dioxid tömege
8 gramm hidrogén elégetéséhez
>
szükséges oxigénmolekulák száma
1 mol víz elbomlásakor keletkező
>
oxigénmolekulák száma
1 mol szénsav közömbösítéséhez
= szükséges kálium-hidroxid
anyagmennyisége
10 gramm kén égésekor keletkező
>
kén-dioxid tömege
2 mol nátrium és 1 mol klór
= reakciójával keletkező nátrium-klorid
anyagmennyisége

60. A) A magnézium égése endoterm/exoterm változás.

B) A hipermangán hevítése során egyesülés/bomlás történik.
C) Savas kémhatású oldatokban a lakmusz indikátor piros/kék színű.
D) A lúgos/savas kémhatású oldatok a bőrt síkossá teszik.
E) A savas/bázisok vizes oldatban fémionokra és hidroxidionokra bomlanak el.
F) A salétromsav erős/gyenge sav.
G) A pH skála 0-7 közötti értéke savas/lúgos kémhatást jelent.
H) A nátrium-hidroxid erős sav/bázis.

61.
Az anyag Az anyag
Jellemzői
neve kémiai jele
Színtelen, szúrós szagú gáz, vizes oldatában az oxóni-
hidrogén-
1. umionok túlsúlya jellemző a hidroxidionokkal szem- HCl
klorid
ben. Ammóniával alkotott sója a szalmiáksó.
Vizes oldata mangán-dioxid hatására heves gázfejlő- hidrogén-
2. H2O2
dés kíséretében bomlik. Jó oxidálószer. peroxid
Színtelen, szúrós szagú gáz, a levegőnél kisebb sűrű-
3. ammónia NH3
ségű. Vizes oldatában a fenolftalein rózsaszín.
Kalcium-hidroxid és szénsav reakciójának a terméke,
kalcium-
4. fehér, szilárd, vízben nem oldódó vegyület. Sósavval CaCO3
karbonát
gázfejlődés közben lép reakcióba.

65
62.

Endoterm

Redoxire-
Egyesülés

Sav-bázis
Exoterm

reakció
Bomlás
A kémiai reakció egyenlete

akció
1. C + O2 → CO2 X X X
2. 2 Mg + O2 → 2 MgO X X X
3. 2 Na + Cl2 → 2 NaCl X X X
4. 2 H2O → 2 H2 + O2 X X X
5. Ca(OH)2 + 2 HCl → CaCl2 + 2 H2O X X
6. H2SO4 + 2 NaOH → Na2SO4 + 2 H2O X X

63. a) 1. 2 H2 + O2 → 2 H2O
2. Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2
3. 2 Mg + O2 → 2 MgO
4. AgNO3 + HCl → AgCl + HNO3
5. NH3 + H2O → NH+4 + OH–
6. 2 H2O → 2 H2 + O2
7. 2 KMnO4 → K2MnO4 + MnO2 + O2
8. CuO + H2 → Cu + H2O
9. Fe + 2 HCl → FeCl2 + H2
10. HCl + NH3 → NH4Cl
11. 2 Na + Cl2 → 2 NaCl
12. H2CO3 → CO2 + H2O
13. 2 H2O2 → 2 H2O + O2
14. 2 Na + 2 H2O → 2 NaOH + H2
15. HCl + H2O → Cl– + H3O+
16. CO2 + H2O → H2CO3
17. H2 + Cl2 → 2 HCl
*A 7. reakció egyenlete csak emelt szintű gimnáziumi képzés esetén elvárás.
b)

66
6. KÉMIA A TERMÉSZETBEN

1.

Megoldás: korund
A korund az oxidásványok közé tartozó ásványfaj. A vegyileg tiszta korund színtelen és
áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, minden
más színű változatai a zafír, utóbbinak pedig egy ritka rózsaszínes-narancssárgás változatát
padparadsa néven ismerik. A színtelen drágakőváltozata a leukozafír. A Mohs-féle ke-
ménységi skála 9-es fokozatú referenciaásványa.

2. ásvány – A földkéreg meghatározott kémiai összetételű és szerkezetű

anyagai.
kőzet – Ásványok keveréke, belőle hegységek jönnek létre.
terméselem – A természetben elemi állapotban előforduló ásvány.
drágakő – Olyan természetes úton keletkező ásvány, amelyet szépsége és
ritkasága tesz értékessé.
meteorit – A világűrből származó természetes képződmény.

3.
A földkéreg szilíciumtartalma.
1 mol kupritban (Cu2O) kötött réz
anyagmennyisége.
A hematit (Fe2O3) tömegszázalékos
vastartalma.
1 mol mészkőből sósav hatására fej-
lődő gáz anyagmennyisége.
< A földkéreg oxigéntartalma.
1 mol hematitban (Fe2O3) kötött vas
=
anyagmennyisége.
A pirit (FeS2) tömegszázalékos vastar-
>
talma.
1 mol cink-szulfidból sósav hatására
=
fejlődő gáz anyagmennyisége.

4. Kísérlet: Mindhárom kémcső tartalmához kevés sósavat öntök, majd ahol pezsgést
tapasztalok, azon kémcsövek esetében óvatosan megszagolom a fejlődő gázt.
Tapasztalat: Két kémcső esetében figyelhető meg pezsgés, míg a harmadik kémcső esetében
csak színtelen oldat keletkezik. A két kémcső közül, amelyek esetében pezsgés
látható, az egyik felett kellemetlen, záptojásra emlékeztető szag érezhető, míg
a másik esetében szagtalan gáz fejlődik.
Magyarázat: A sósav a nátrium-hidroxiddal nem lép reakcióba, csupán fizikai oldódás megy
végbe.
A sósav a cink-szulfiddal reagál, az erősebb sósav felszabadítja sójából a gyen-
gébb kén-hidrogént: 2 HCl + ZnS → ZnCl2 + H2S
A sósav a kalcium-karbonáttal is reagál. Az erősebb sav, a sósav, felszabadítja
a gyengébb savat, a szénsavat, a sójából. A szénsav erősen savas közegben
azonnal szén-dioxidra és vízre bomlik: 2 HCl + CaCO3 → CaCl2 + CO2 + H2O

67
5.

ásványok

termés- vegyület-
elemek ásványok

nemfémek fémek szulfidok oxidok karbonátok halogenidek

kalcit
grafit termésréz pirit (FeS2) kvarc (SiO2) kősó (NaCl)
(CaCO3)

hematit
terméskén arany galenit (PbS)
(Fe2O3)

kuprit
(Cu2O)

6. a) Kakukktojás: kősó
Magyarázat: A kősó halogenid típusú ásvány, míg a másik három alapja a szilícium-
dioxid.
b) Kakukktojás: kuprit
Magyarázat: A kuprit réztartalmú ásvány, míg a másik három vastartalmú.
c) Kakukktojás: grafit
Magyarázat: Mindegyik terméselem, de a grafit a nemfémek közé tartozik, míg a másik
három a fémek közé.

7. a) fekete
zöld (ha hígabb a sósav, akkor kék)
CuO + 2 HCl → CuCl2 + H2O
𝑚𝑚(CuO) 159 g
b) 𝑛𝑛(CuO) = = g = 2 mol
𝑀𝑀(CuO) 79,5
mol
A reakcióegyenlet szerint 1 mol CuO 2 mol HCl-dal reagál, tehát 2 mol réz-oxidhoz
4 mol hidrogén-klorid szükséges.
g
m(HCl) = n(HCl) · M(HCl) = 4 mol · 36,5 = 146 g.
mol
Az oldat 20 tömegszázalékos, vagyis az oldat tömege:
146 g · 100
𝑚𝑚(sósav) = = 730 g.
20
𝑚𝑚(sósav) 730 g
c) 𝑉𝑉(sósav) = = g = 663,64 cm3 .
ρ(sósav) 1,1
cm3

8. 1–B 5–B 9–E

2–D 6–A 10 – A
3–E 7–C
4–D 8–A

68
9. Az esővízben feloldódik a levegő szén-dioxid-tartalmának egy része, így az esővíz szén-
savvá alakul. A szénsavas esővíz a talajba érve oldja a mészkövet, miközben kalcium-hid-
rogén-karbonát keletkezik. Ez oldat formájában beszivárog a barlangokba, ahol lassan el-
bomlik, szén-dioxid és víz keletkezése mellett kalcium-karbonáttá alakul.

10. CO2 + H2O → H2CO3

CaCO3 + H2CO3 → Ca(HCO3)2
Ca(HCO3)2 → CaCO3 + CO2 + H2O

11.
A víz fagyáspontja.
A víz sűrűsége 20 °C-on.
A víz sűrűsége 4 °C-on.
1 kg 4 °C-os víz térfogata.
1 liter 20 °C-os víz tömege.
= A jég olvadáspontja.
< A víz sűrűsége 4 °C-on.
> A jég sűrűsége 0 °C-on.
< 1 kg 0 °C-os jég térfogata.
< 1 liter 4 °C-os víz tömege.

12. A víz sok ionvegyületnek kiváló oldószere, – mert molekulái polárisak.

A víz sűrűsége +4 °C-on a legnagyobb, – mert molekulái ekkor kerülnek a
legközelebb egymáshoz.
A jégtáblák úsznak a víz felszínén, – mert a jég sűrűsége kisebb, mint a
vízé.
1 liter víz felforralása sok hőt igényel, – mert a vízmolekulák közötti erős
másodrendű kötéseket nehéz
felszakítani.
A víz fagyása térfogat-növekedéssel jár, – mert fagyás során a víz-
molekulák távolabb kerülnek
egymástól.

13. a) Tömeg alapján: Na+ < Mg2+ < Ca2+ < HCO–3
Anyagmennyiség alapján: Na+ < Mg2+ < Ca2+ < HCO–3
b) NaHCO3, Mg(HCO3)2, Ca(HCO3)2
400
350
Oldott anyag (mg/l)

300
250
200
150
100
50
0
Na+ Mg2+ Ca2+ HCO3–
Összetevők
c)
*Az Excel tengelyfelirata nem indexelhető. Helyesen Na+, Mg2+, Ca2+ és HCO–3
d) Sem a Zafír, sem a Nestlé Aquarel Cédrus összetétele nem egyezik a táblázatban látható
értékekkel.
e) buborékos – szénsavas – szén-dioxiddal dúsított

69
14. a) redukció: Elektronfelvétellel (oxigénleadással) járó kémiai változás.
hidrogéngáz
NH3, H2S, CH4
b) oxidáció: Elektronleadással (oxigénfelvétellel) járó kémiai változás.
oxigéngáz
NO2, SO2, CO2
c) 4 NH3 + 3 O2 → 2 N2 + 6 H2O
2 H2S + 3 O2 → 2 SO2 + 2 H2O
CH4 + 2 O2 → CO2 + 2 H2O

15. 1 – B 5–A 9–A

2–A 6–B 10 – B
3–C 7–A
4–A 8–D

16. 1. Kialakul a Föld szilárd kérge.

2. A megszilárduló földkéregből és a vulkáni tevékenységből gázok szabadulnak fel, így
kialakul az őslégkör.
3. A fotoszintézis elterjedése miatt nőni kezd a légkör oxigéntartalma.
4. A légkör oxigéntartalma a maihoz hasonló, az ózonréteg véd a káros UV-sugárzástól.
5. Az egyre vastagodó ózonpajzs következtében a Nap káros UV-sugarai egyre kevésbé
érik el a földfelszínt.

17.

18. A levegőben lévő szén-dioxidot a növények a fotoszintézis során kötik meg, és szőlőcu-
korrá, majd óriásmolekulájú szénhidrátokká alakítják. Ezeket a szerves vegyületeket veszik
fel az állatok, és saját szerves vegyületeikké alakítják. Az állatok és a növények légzése
során újra szén-dioxid keletkezik, amely visszajut a légkörbe. Az élőlények pusztulásával
szerves anyagaik lebomlanak, idővel pedig visszaalakulnak szervetlen vegyületekké, pél-
dául szén-dioxiddá. A szén olykor karbonátos kőzetek vagy folyékony kőolaj formájában
évmilliókra kikerülhet a körforgásból.
A metán nem oldódik vízben.

19. 1 – J 6–G 11 – M
2–Ó 7–Y 12 – I
3–L 8–A 13 – A
4–M 9–K +1 – !
5–E 10 – É
Jól megy a kémia!

70
20. Szénhidrátok vizsgálata
1. A szőlőcukor feloldódik a vízben, színtelen oldat jön létre. A vatta semmilyen oldódási
jelenséget nem mutat. A keményítőt tartalmazó oldat zavarossá válik, azonban kis idő
alatt a szilárd anyag leülepszik a kémcső aljára és a felette lévő folyadék ismét víztiszta
lesz.
2. A vattát tartalmazó kémcsőben nem látható változás. Ezzel szemben a keményítőt tar-
talmazó kémcsőben oldódás figyelhető meg, miközben opálos lesz a folyadék.
3. Az első oldaton a fény szinte változatlan formában halad át, míg a 3. kémcsőben kiala-
kult oldaton a fény jelentősen szóródva halad át.
4. Az oldat nagyon sötét kék színű lesz (már-már majdnem fekete).

Zsírok, olajok vizsgálata

1. A disznózsír fehér színű, míg az étolaj enyhén sárgás.
2. Egyik anyag sem oldódik vízben. A víz a kémcső alján helyezkedik el, míg a zsír és az
olaj a víz tetején.
3. Az összerázás közben a jódos víz lassan elhalványul, míg az étolaj egyre inkább vörös-
barna színűvé válik.

Fehérjék vizsgálata
1. A hajszál előbb összepödörödik, majd elég. Eközben kellemetlen szag érezhető.
2. A tojásfehérje vizes oldata enyhén opálos.
3. Az első kémcsőben a sósav hatására fehér színű szilárd anyag kiválását tapasztaljuk. A
második kémcsőben ugyancsak válik ki fehér színű szilárd anyag, de a réz-szulfát miatt
az oldat kékes színt is kap. A harmadik kémcsőben ugyancsak fehér színű szilárd anyag
kiválása figyelhető meg.

Kérdések a kísérletekkel kapcsolatban

1–B 8–L 15 – G
2–S 9–V 16 – M
3–Z 10 – Ó 17 – I
4–E 11 – E 18 – I
5–I 12 – S 19 – A
6–O 13 – K 20 – A
7–R 14 – É
A két fogalom: szerves kémia, biológia
A szerves kémiának és a biológiának van egy közös határterülete, a biokémia, amely az élő
szervezetben lejátszódó folyamatokkal, illetve az azokban részt vevő vegyületekkel foglal-
kozik.

21. igaz állítások: 1, 3, 5, 8, 10, 11

71
22. 1 – B 5–A 9–B
2–C 6–B 10 – C
3–A 7–B
4–C 8–D

23. 1 – B 6–B 11 – D
2–C 7–C 12 – A
3–D 8–A 13 – D
4–A 9–D 14 – B
5–C 10 – C 15 – D

24.
A gyümölcscukor-molekula szénatom-
A szőlőcukor-molekula szénatomszáma. =
száma.
A keményítő molekuláját felépítő szőlő- A cellulóz molekuláját felépítő szőlőcu-
<
cukoregységek száma. koregységek száma.
Az oldott anyag részecskéinek a mérete Az oldott anyag részecskéinek a mérete
>
a fehérje oldatában. a szőlőcukor oldatában.
A keményítő oldódásának mértéke hi- A keményítő oldódásának mértéke me-
<
deg vízben. leg vízben.
A disznózsír lágyulási hőmérséklete. > Az étolaj lágyulási hőmérséklete.
A nukleotidegységek száma egy DNS- A szőlőcukoregységek száma egy cellu-
>
molekulában. lózmolekulában.

25.

1 – D, E 4 – B, F, G 7 – C, G
2–A 5 – A, B 8–F
3–C 6–A

26.

72
 g
27. a) Összegképlete: C6H12O6. Moláris tömege: 180 .
mol
g
b) Összegképlete: C6H12O6. Moláris tömege: 180 .
mol
g
c) Összegképlete: C12H22O11. Moláris tömege: 342 .
mol
g
d) Moláris tömege: 81018 .
mol
(A számítás menete:
Mivel 500 db szőlőcukor-molekula 499 ponton kapcsolódik lánccá, így 499 vízmolekula
tömegét kell kivonni, vagyis 500·180 – 499·18 = 81018. A valóságban ugyan a kemé-
nyítőben nemcsak láncszerűen kapcsolódnak a szőlőcukor-molekulák, mindenképpen
499 kapcsolat jön létre 500 szőlőcukor-molekula kapcsolódása közben.)

28.
Földkéreg Vízburok Légkör Élővilág
(litoszféra) (hidroszféra) (atmoszféra) (bioszféra)
3, 5, 9, 10, 12, 17, 2, 6, 8, 11, 13, 16,
14 1, 4, 7, 15
18, 20 19

Van pár olyan anyag, amely több területen is nagy jelentőséggel bír. Így például a víz az
élővilághoz is szorosan kapcsolódik, az élőlények nagy mennyiségű vizet tartalmaznak.
Egy másik példa a kősó, amely oldott állapotban a tengerek és óceánok vizében nagy meny-
nyiségben jelen van, így a vízburokhoz is kapcsolódik.

29. 1 – C 5–C 9–C

2–C 6–C 10 – B
3–C 7–B
4–C 8–C

A víz és a szén körforgása szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért lesz szinte minden vá-
lasz a C.

30. 1. CaCO3 + 2 HCl → CaCl2 + CO2 + H2O

2. CO2 + H2O → H2CO3
3. H2CO3 + CaCO3 → Ca(HCO3)2

73
31.
Zsírok
Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak
és olajok

A molekulát
felépítő
C, H, O C, H, O C, H, N, O, S C, H, N, O, P
atomok
vegyjelei

1. szőlőcukor
Legfontosabb 2. gyümölcscukor
1. disznózsír 1. szaru
képviselőik 3. répacukor DNS
2. étolaj 2. tojásfehérje
(példák) 4. cellulóz
5. keményítő
öt szénatomos
Óriásmoleku-
cukor,
lájú képviselőit
glicerin és foszforsav,
felépítő szőlőcukor aminosavak
zsírsavak nitrogéntar-
kismolekulák
talmú
neve
kismolekula
változatos
Vízben való
(az egyszerű
oldhatóságuk
cukroké jó, rossz változatos jó
jó/rossz/válto-
a makromolekulá-
zatos
júaké rossz)

egyes
Élettani pl. izmok
pl. a keményítő növények
jelentőségük felépítésében örökítőanyag
tartaléktápanyag raktározott
(1 példa) vesznek részt
tápanyagai

*A munkafüzetben az utolsó oszlop fejléce tévesen szerepel.

32. 1 – nitrogéntartalmú kismolekula 8 – sósavval

2 – oxigén 9 – szénhidrátok
3 – C12H22O11 10 – oxigént
4 – rétegvíz 11 – szőlőcukor
5 – keményítő 12 – szén-dioxid
6 – kicsapódás 13 – ózon
7 – egyes baktériumok +1 – gipsz

74
33. a) NaNO3
b) nátriumion (Na+) és nitrátion (NO–3 )
c) fehér színű, vízben kiválóan oldódik, szilárd halmazállapotú
d) Valószínűleg a fehérjékből keletkezhetett, mivel azok tartalmaznak jelentősebb meny-
nyiségben kötött állapotú nitrogént.
e) Kiváló oxidálószer, mert könnyen ad le oxigént.
f) C + O2 → CO2
S + O2 → SO2
𝑚𝑚(C) 12 g
g) 𝑛𝑛(C) = = g = 1 mol
𝑀𝑀(C) 12
mol
𝑚𝑚(S) 32 g
𝑛𝑛(S) = = g = 1 mol
𝑀𝑀(S) 32
mol
1 mol szén égéséhez 1 mol oxigéngáz, 1 mol kén égéséhez szintén 1 mol oxigéngáz
szükséges. Így a 12 g szén és 32 g kén égéséhez összesen 2 mol oxigéngázra van szük-
ség. A nátrium-nitrát bomlása során 2 mol nátrium-nitrátból 1 mol oxigéngáz keletke-
zik, így a 2 mol oxigéngáz előállításához 4 mol nátrium-nitrátot kell elbontani. Ennek
tömege:
g
m(NaNO3) = n(NaNO3) · M(NaNO3) = 4 mol · 85 = 340 g.
mol

75
7. AZ ANYAG ÁTALAKÍTÁSRA KERÜL

1. Mészégetés: A mészkő hevítés hatására égetett mészre és szén-dioxidra bomlik.

Mészoltás: Az égetett mész reakciója vízzel.

2. 1–D 6–D 11 – B
2–D 7–C 12 – C
3–A 8–D 13 – B
4–B 9–A 14 – A
5–D 10 – A

3. igaz állítások: 1, 3, 5, 6, 8
Az építőanyag neve: tégla
A téglagyártás során az agyagot kemencében magas hőmérsékleten kiégetik.

4. aláhúzandó szavak: fa, vályog, bazalt, nád

5. A cement agyag és mészkő keverékének kiégetésével készül. Főként fém-oxidokat tartal-

maz. Cement, víz és sóder összekeverésével folyékony betont kapunk, amely zsaluzatba
öntve idővel megszilárdul. A megkötés során vizet vesz fel, és keménnyé válik. Acélru-
dakkal erősítve nagy teherbírású vasbeton szerkezeteket készíthetünk.

6.
Kőzetgyapot Hungarocell
olvadt bazaltból Miből készül? (poli)sztirolból
szervetlen / szerves Szervetlen vagy szerves anyag? szervetlen / szerves
alacsony / magas Milyen hőmérsékleten olvad meg? alacsony / magas
éghető / nem éghető Éghető-e? éghető / nem éghető
jó hővezető / rossz hő- jó hővezető / rossz hő-
Milyen a hővezető képessége?
vezető vezető

7. Egy saját gipszönvény fényképe:

8. Érc: olyan kőzet, amelyből egy adott fém gazdaságosan kinyerhető.

Acél: széntartalmú, kiváló mechanikai sajátságú vasötvözet. A széntartalom 1,7 tömegszá-
zaléknál kisebb.

9.
elemi állapot kloridok szulfidok karbonátok oxidok
Ag, Au, Pt Na, K Pb Ca, Mg Fe, Mn, Cr

76
10.

11.
A kibányászott érc fémtartalma.
A feketekőszén széntartalma.
A nagyolvasztóba beáramló levegő
oxigéntartalma.
A nyersvas széntartalma.
< A dúsított érc fémtartalma.
< A koksz széntartalma.
A nagyolvasztóból kiáramló gáz oxi-
>
géntartalma.
> Az acél széntartalma.

12.

77
13.

14. 1. Az alumínium ércét, a bauxitot kibányásszák.

2. A bauxitot porrá őrlik.
3. A bauxithoz meleg nátrium-hidroxid-oldatot adnak.
4. A vörösiszapot szűréssel eltávolítják.
5. Az alumínium-hidroxidot hevítik.
6. A timföldet megolvasztják.
7. A timföld alumíniumionjait elektromos árammal redukálják.

15. Műtrágya: olyan, vízben oldódó vegyületek keveréke, amelyet mesterségesen állítanak elő,
és növeli a talaj tápanyagtartalmát, javítja termőképességét.
Növényvédő szer: a növények kártevői ellen alkalmazott mérgező vegyületek.

16. bekarikázandó követelmények: A), B), C), D)

17. 1 – C 5–D 9–C

2 – A, B 6–A 10 – A, B, C, D, E
3–B 7–D
4–C 8–E

18. A legkorábbi, ipari méretekben előállított növényvédőszer a bordói lé. Hatásos ellenszere a
szőlő peronoszpóra nevű gomba kártevőjének. Hatóanyagát, a rézgálicot, amelynek képlete
CuSO4, mésztejjel keverve egy csapadékos, azaz vízben rosszul oldódó szilárd anyagokat tar-
talmazó keverék jön létre. Ez a permetezés során rátapad a levélre, és a belőle lassanként
kioldódó rézion heteken át gátolja a gomba szaporodását. Ezt a növényvédőszert még a bio-
gazdaságokban is használják.

78
19. a) N2 + 3 H2 → 2 NH3
b) 4 NH3 + 5 O2 → 4 NO + 6 H2O
c) 2 NO + O2 → 2 NO2
d) 4 NO2 + 2 H2O + O2 → 4 HNO3
e) NH3 + HNO3 → NH4NO3
f) Mészkőporral keverik, hogy az ammónium-nitrát nedvességmegkötő hatását mérsékeljék
ezáltal.

20. a) Ca3(PO4)2
vízben nem oldódik
b) A csontliszt a növények gyökereiből felszabaduló savak miatt válnak oldhatóvá.
c) Ca3(PO4)2 + 2 H2SO4 → Ca(H2PO4)2 + 2 CaSO4
d) A kalcium-foszfátban a kalciumionok kétszeresen pozitív töltésűek, míg a foszfátionok há-
romszorosan negatív töltésűek. Ezzel szemben a kalcium-dihidrogén-foszfátban a kétsze-
resen pozitív töltésű kalciumionok mellett egyszeresen negatív töltésű dihidrogén-foszfát-
ionok vannak jelen. A kalcium-foszfátban nagyobb töltések vannak, abban erősebb a ki-
alakuló ionkötés, nehezebb azt felszakítani, ami befolyásolja a vízoldhatóságot is: nem ol-
dódik vízben.

21. 1. A tűzgyújtás eszköze a kovakő és valamilyen száraz növényi anyag volt.

2. Egy viaszszerű, alacsony gyulladási hőmérsékletű elemet fedeztek fel.
3. Az emberek elkészítették a foszforos, más néven torinói gyertyát.
4. Olyan gyufát kezdtek gyártani, amely kénsavba mártva gyulladt meg.
5. Megjelent az a gyufa, amelyben a dörzsölés hatására keletkező hő gyújtotta meg a gyufa-
fejben lévő fehérfoszfort.
6. Megkezdődött az Irinyi által felfedezett zajtalan gyufa gyártása.
7. A vörösfoszfor felfedezésének köszönhetően elkezdődött a mai biztonsági gyufa gyártása.

22. Mártógyufa – Kén, cukor, kálium-klorát és kénsav kell a működéséhez.

Dörzsgyufa – Hangos robbanással gyullad meg a gyufafejben található
fehérfoszfor.
Zajtalan gyufa – Kénmentes, oxidálószere az ólom-dioxid.
Biztonsági gyufa – A gyufásdoboz oldalán a foszfor nem mérgező módosulata
található.

23. gyulladási hőmérséklete 60 °C; hosszú láncát meghatározatlan számú atom alkotja; színe
élénksárga; oldhatatlan anyag; vízben kell tartani; molekuláját nyolc atom alkotja; a bizton-
sági gyufa fejében található; már kis mennyisége is halálos méreg; vörös színű elem; viasz-
szerűen puha, késsel vágható; gyulladási hőmérséklete 350 °C; égésekor mérgező gáz kelet-
kezik; négyatomos molekulák építik fel; a biztonsági gyufa dobozának oldalán található
A harmadik elem a kén, vegyjele S.

24. a) 4 P + 5 O2 → 2 P2O5
b) 2 KClO3 → 2 KCl + 3 O2
c) S + O2 → SO2

79
25.

1. 4 P + 5 O2 → P4O10
2. P4O10 + 6 H2O → 4 H3PO4
3. H3PO4 + 3 NaOH → Na3PO4 + 3 H2O

26. Szénhidrogének: csak szén- és hidrogénatomokból álló szerves vegyületek.

Fosszilis tüzelőanyagok: olyan energiahordozók, amelyek évmilliókkal ezelőtt élt élőlények-
ből keletkeztek.

27.
A metán szénatomjainak a száma.
A kőolaj komponenseinek a száma.
A petróleum komponenseinek átlagos
forráspontja.
A kőolaj felhasználásának mértéke 50
évvel ezelőtt.
A hazánkban kitermelt kőolaj mennyi-
sége.
A metán tömegszázalékos széntart-
alma.
< Az etán szénatomjainak a száma.
> A földgáz komponenseinek a száma.
A gázolaj komponenseinek átlagos for-
<
ráspontja.
A kőolaj felhasználásának mértéke 10
<
évvel ezelőtt.
A hazánkba importált kőolaj mennyi-
<
sége.
< Az etán tömegszázalékos széntartalma.

28. Pl.
A 10-30 millió évvel ezelőtt elpusztult élőlények tengerek és óceánok mélyére lesüllyedt ma-
radványaiból jöttek létre a szénhidrogének.
A kőolajat és a földgázt fúrótornyokkal hozzák a felszínre.
A 350 °C fölé melegített kőolaj gőzét frakcionáló oszlopban párlatokra választják szét.

29. A kőolajat 350 °C fölé melegítik, ekkor annak nagy része gáz-halmazállapotúvá válik. Ezt a
frakcionálóoszlop alsó részébe vezetik, ahol az felfelé halad. Miközben a hőmérséklet folya-
matosan csökken, a gőzök lecsapódnak. A legalacsonyabb forráspont-tartományú párlat gőze
az oszlop tetején, a legmagasabb forráspont-tartományúé az oszlop alján csapódik le. Egy-egy
párlat nagyon sokféle szénhidrogén-molekulát tartalmaz, azaz keverék.

30.

80
 1–E 5–A 9–A
2–B 6–A 10 – B
3–D 7–E
4–C 8–C

31. Kísérlet: Három üres kémcső közül az elsőbe öntök egy-egy keveset az 1. és a 2.
sorszámú ismeretlenekből, a másodikba egy-egy keveset az 1. és a 3. sor
számú ismeretlenekből, míg az utolsóba egy-egy keveset a 2. és a 3. sor
számú ismeretlenekből. Alaposan összerázzuk a kémcsövek tartalmát és
megfigyeljük a bekövetkező változásokat.
Tapasztalat: Két kémcső esetében teljes elegyedést, míg egy kémcső esetében kétfá-
zisú rendszer jött létre.
Magyarázat: Az etil-alkohol univerzális oldószer, így az apoláris karakterű benzinnel
és a poláris vízzel is korlátlanul elegyedik. Az apoláris benzin és a poláris
desztillált víz azonban egyáltalán nem elegyedik, így kétfázisú rendszer
keletkezik.

32. Műanyag: mesterségesen előállított makromolekulájú vegyület, amelyet leggyakrabban

kismolekulájú vegyületek segítségével állítanak elő.

33. polisztirol – hungarocell hőszigetelő

PVC – csatornacsövek, összekötő idomok
polietilén – csomagolófólia
PET – ásványvizes palack
szilikon – konyhai sütőformák

34.
6 A B C D E
4 A B C D
2 A B C
7 D E
1 A
8 B
5 C
9 D
3 E

35. 1. polietilén 2. gumi 3. PVC

36. bekarikázott betűk: P, O, L, I, M, E, T, I, L, M, E, T, A, K, R, I, L, Á, T

A műanyag tudományos neve: poli-metil-metakrilát (vagy poli(metil-metakrilát))
Hétköznapi neve: plexi

37. 1 – C 6–B 11 – A
2–A 7–C 12 – D
3–B 8–C 13 – B
4–A 9–A 14 – B
5–D 10 – B

81
38. A pamut
A pamutszál kémiai összetételét tekintve szénhidrát. A több ezer szőlőcukor-molekulából
felépülő cellulóz óriásmolekulák egymás mellé rendeződnek, és erős másodrendű kémiai
kötésekkel összekapcsolódnak. Így jönnek létre a rostok. A pamut jó nedvszívó tulajdon-
ságú. Ennek az a magyarázata, hogy a rostok felszívják a verejtéket, a poláris vízmoleku-
lákat pedig a cellulózmolekulák másodrendű kémiai kötésekkel megkötik. Mivel a cellulóz
a vegyszereknek és a hőnek is ellenáll, a pamutból készült ruhák lúgos kémhatású mosó-
szerekkel is moshatók, és magas hőmérsékleten is vasalhatók.

A poliészter műszál
A poliészter műszálakat kőolajból kiindulva állítják elő. A hosszú láncmolekulák szerke-
zetüket tekintve apolárisak, így csak nagyon gyenge másodrendű kémiai kötésekkel kap-
csolódnak egymáshoz. A víz poláris molekulái sem kötődnek erősen az apoláris szálakhoz,
ezért a ruhába könnyen „beleizzadunk”. Mosást követően azonban éppen emiatt könnyen
szárad. A poliészter hőre lágyuló műanyag, ezért a belőle készült textíliákat vasalni nem
szabad.

39.

40.

41. 1 – A, B 5–B 9 – A, B, C, D, E
2 – C, D, E 6–E 10 – B
3 – B, E 7–B
4–D 8–C

42. 1 – B 5–B 9–A

2–C 6–B 10 – C
3–A 7–A
4–D 8–B

82
43. a) erjesztés
b) C6H12O6 → 2 C2H5OH + 2 CO2
c) A sűrűség az egységnyi térfogatú anyag tömegét jelöli.
d) másfélszerese
e) ~0,04%-ban
8%
f) legalább 200-szorosára � = 200�
0,04%
g) etil-alkohol és etanol
h) metil-alkohol
i) szín, szag, halmazállapot, íz
j) forráspont, élettani hatás
k) A forráspont függ a kristályrács típusától, a rácsot összetartó erőtől, valamint molekulák
esetében a molekulamérettől is. Szilárd halmazállapotban az etil-alkohol és a metil-al-
kohol is molekularácsban kristályosodik, a molekuláik között még folyadék állapotban
is hidrogénkötések működnek. A különbség a molekulaméretben van: a metanol kisebb
méretű molekulái a magyarázat a kb. 14 °C-kal alacsonyabb forráspontra.

44. homok – üveg

vasérc – vas
kőolaj – polietilén
gyapot – pamut
szőlő – bor
növényi olaj – margarin

45. a) A mészégetés során a mészkövet magas hőmérsékleten hevítik.

b) Az alumínium érce a bauxit.
c) A nagyolvasztóba alulról forró, száraz levegőt vezetnek.
d) Az acél olyan vasötvözet, amelynek széntartalma kisebb, mint 1,7 tömegszázalék.
e) A földgáz és a kőolaj szénhidrogének keveréke.
f) A kőolaj szakaszos lepárlása az alkotórészek forráspontkülönbségén alapszik.
g) A kőolaj legalacsonyabb forrásponttartományú párlata a benzin.
h) A láncpolimerek hőre lágyuló műanyagok.

46. A – koksz 1 – vas

B – vasérc 2 – üveg
C – mészkő 3 – habarcs
D – homok 4 – beton
E – agyag 5 – tégla

47. a) Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O

b) Fe2O3 + 3 C → 2 Fe + 3 CO
c) Ca3(PO4)2 + 2 H2SO4 → Ca(H2PO4)2 + 2 CaSO4
d) N2 + 3 H2 → 2 NH3
e) NH3 + HNO3 → NH4NO3
f) C6H12O6 → 2 C2H5OH + 2 CO2
g) CuSO4 + Ca(OH)2 → CaSO4 + Cu(OH)2
h) NH3 + H2O → NH+4 + OH–

83
48. 1 – kénsav 5 – mészkő 9 – joghurt
2 – ammónia 6 – etil-alkohol 10 – répacukor
3 – vörösfoszfor 7 – nejlon
4 – petróleum 8 – PVC

49. a) cellulóz
b) a szennyezőanyagok eltávolítása végett
c) CaCO3, CaSO4
d) általában klórral
e) a pamut
f) Ha égése közben a fejlődő gázelegyet meszes vízben vezetjük, az égés során a szénből
keletkező szén-dioxid a meszes vízben zavarosodást eredményez.
g)

átlátszatlanság
faforgács víztelenítés,
fa áztatása, őrlés és növelése,
pépesítése, lappá alakítás,
hántolása, ismételt fehérítés,
NaOH-oldatos szárítás,
aprítása pépesítés víztaszítóság
tisztítás feltekercselés
növelése

84
7. AZ ANYAG ÁTALAKÍTÁSRA KERÜL

1. Mészégetés: A mészkő hevítés hatására égetett mészre és szén-dioxidra bomlik.

Mészoltás: Az égetett mész reakciója vízzel.

2. 1–D 6–D 11 – B
2–D 7–C 12 – C
3–A 8–D 13 – B
4–B 9–A 14 – A
5–D 10 – A

3. igaz állítások: 1, 3, 5, 6, 8
Az építőanyag neve: tégla
A téglagyártás során az agyagot kemencében magas hőmérsékleten kiégetik.

4. aláhúzandó szavak: fa, vályog, bazalt, nád

5. A cement agyag és mészkő keverékének kiégetésével készül. Főként fém-oxidokat tartal-

maz. Cement, víz és sóder összekeverésével folyékony betont kapunk, amely zsaluzatba
öntve idővel megszilárdul. A megkötés során vizet vesz fel, és keménnyé válik. Acélru-
dakkal erősítve nagy teherbírású vasbeton szerkezeteket készíthetünk.

6.
Kőzetgyapot Hungarocell
olvadt bazaltból Miből készül? (poli)sztirolból
szervetlen / szerves Szervetlen vagy szerves anyag? szervetlen / szerves
alacsony / magas Milyen hőmérsékleten olvad meg? alacsony / magas
éghető / nem éghető Éghető-e? éghető / nem éghető
jó hővezető / rossz hő- jó hővezető / rossz hő-
Milyen a hővezető képessége?
vezető vezető

7. Egy saját gipszönvény fényképe:

8. Érc: olyan kőzet, amelyből egy adott fém gazdaságosan kinyerhető.

Acél: széntartalmú, kiváló mechanikai sajátságú vasötvözet. A széntartalom 1,7 tömegszá-
zaléknál kisebb.

9.
elemi állapot kloridok szulfidok karbonátok oxidok
Ag, Au, Pt Na, K Pb Ca, Mg Fe, Mn, Cr

85
10.

11.
A kibányászott érc fémtartalma.
A feketekőszén széntartalma.
A nagyolvasztóba beáramló levegő
oxigéntartalma.
A nyersvas széntartalma.
< A dúsított érc fémtartalma.
< A koksz széntartalma.
A nagyolvasztóból kiáramló gáz oxi-
>
géntartalma.
> Az acél széntartalma.

12.

86
13.

14. 1. Az alumínium ércét, a bauxitot kibányásszák.

2. A bauxitot porrá őrlik.
3. A bauxithoz meleg nátrium-hidroxid-oldatot adnak.
4. A vörösiszapot szűréssel eltávolítják.
5. Az alumínium-hidroxidot hevítik.
6. A timföldet megolvasztják.
7. A timföld alumíniumionjait elektromos árammal redukálják.

15. Műtrágya: olyan, vízben oldódó vegyületek keveréke, amelyet mesterségesen állítanak elő,
és növeli a talaj tápanyagtartalmát, javítja termőképességét.
Növényvédő szer: a növények kártevői ellen alkalmazott mérgező vegyületek.

16. bekarikázandó követelmények: A), B), C), D)

17. 1 – C 5–D 9–C

2 – A, B 6–A 10 – A, B, C, D, E
3–B 7–D
4–C 8–E

18. A legkorábbi, ipari méretekben előállított növényvédőszer a bordói lé. Hatásos ellenszere a
szőlő peronoszpóra nevű gomba kártevőjének. Hatóanyagát, a rézgálicot, amelynek képlete
CuSO4, mésztejjel keverve egy csapadékos, azaz vízben rosszul oldódó szilárd anyagokat tar-
talmazó keverék jön létre. Ez a permetezés során rátapad a levélre, és a belőle lassanként
kioldódó rézion heteken át gátolja a gomba szaporodását. Ezt a növényvédőszert még a bio-
gazdaságokban is használják.

87
19. a) N2 + 3 H2 → 2 NH3
b) 4 NH3 + 5 O2 → 4 NO + 6 H2O
c) 2 NO + O2 → 2 NO2
d) 4 NO2 + 2 H2O + O2 → 4 HNO3
e) NH3 + HNO3 → NH4NO3
f) Mészkőporral keverik, hogy az ammónium-nitrát nedvességmegkötő hatását mérsékeljék
ezáltal.

20. a) Ca3(PO4)2
vízben nem oldódik
b) A csontliszt a növények gyökereiből felszabaduló savak miatt válnak oldhatóvá.
c) Ca3(PO4)2 + 2 H2SO4 → Ca(H2PO4)2 + 2 CaSO4
d) A kalcium-foszfátban a kalciumionok kétszeresen pozitív töltésűek, míg a foszfátionok há-
romszorosan negatív töltésűek. Ezzel szemben a kalcium-dihidrogén-foszfátban a kétsze-
resen pozitív töltésű kalciumionok mellett egyszeresen negatív töltésű dihidrogén-foszfát-
ionok vannak jelen. A kalcium-foszfátban nagyobb töltések vannak, abban erősebb a ki-
alakuló ionkötés, nehezebb azt felszakítani, ami befolyásolja a vízoldhatóságot is: nem ol-
dódik vízben.

21. 1. A tűzgyújtás eszköze a kovakő és valamilyen száraz növényi anyag volt.

2. Egy viaszszerű, alacsony gyulladási hőmérsékletű elemet fedeztek fel.
3. Az emberek elkészítették a foszforos, más néven torinói gyertyát.
4. Olyan gyufát kezdtek gyártani, amely kénsavba mártva gyulladt meg.
5. Megjelent az a gyufa, amelyben a dörzsölés hatására keletkező hő gyújtotta meg a gyufa-
fejben lévő fehérfoszfort.
6. Megkezdődött az Irinyi által felfedezett zajtalan gyufa gyártása.
7. A vörösfoszfor felfedezésének köszönhetően elkezdődött a mai biztonsági gyufa gyártása.

22. Mártógyufa – Kén, cukor, kálium-klorát és kénsav kell a működéséhez.

Dörzsgyufa – Hangos robbanással gyullad meg a gyufafejben található
fehérfoszfor.
Zajtalan gyufa – Kénmentes, oxidálószere az ólom-dioxid.
Biztonsági gyufa – A gyufásdoboz oldalán a foszfor nem mérgező módosulata
található.

23. gyulladási hőmérséklete 60 °C; hosszú láncát meghatározatlan számú atom alkotja; színe
élénksárga; oldhatatlan anyag; vízben kell tartani; molekuláját nyolc atom alkotja; a bizton-
sági gyufa fejében található; már kis mennyisége is halálos méreg; vörös színű elem; viasz-
szerűen puha, késsel vágható; gyulladási hőmérséklete 350 °C; égésekor mérgező gáz kelet-
kezik; négyatomos molekulák építik fel; a biztonsági gyufa dobozának oldalán található
A harmadik elem a kén, vegyjele S.

24. a) 4 P + 5 O2 → 2 P2O5
b) 2 KClO3 → 2 KCl + 3 O2
c) S + O2 → SO2

88
25.

1. 4 P + 5 O2 → P4O10
2. P4O10 + 6 H2O → 4 H3PO4
3. H3PO4 + 3 NaOH → Na3PO4 + 3 H2O

26. Szénhidrogének: csak szén- és hidrogénatomokból álló szerves vegyületek.

Fosszilis tüzelőanyagok: olyan energiahordozók, amelyek évmilliókkal ezelőtt élt élőlények-
ből keletkeztek.

27.
A metán szénatomjainak a száma.
A kőolaj komponenseinek a száma.
A petróleum komponenseinek átlagos
forráspontja.
A kőolaj felhasználásának mértéke 50
évvel ezelőtt.
A hazánkban kitermelt kőolaj mennyi-
sége.
A metán tömegszázalékos széntart-
alma.
< Az etán szénatomjainak a száma.
> A földgáz komponenseinek a száma.
A gázolaj komponenseinek átlagos for-
<
ráspontja.
A kőolaj felhasználásának mértéke 10
<
évvel ezelőtt.
A hazánkba importált kőolaj mennyi-
<
sége.
< Az etán tömegszázalékos széntartalma.

28. Pl.
A 10-30 millió évvel ezelőtt elpusztult élőlények tengerek és óceánok mélyére lesüllyedt ma-
radványaiból jöttek létre a szénhidrogének.
A kőolajat és a földgázt fúrótornyokkal hozzák a felszínre.
A 350 °C fölé melegített kőolaj gőzét frakcionáló oszlopban párlatokra választják szét.

29. A kőolajat 350 °C fölé melegítik, ekkor annak nagy része gáz-halmazállapotúvá válik. Ezt a
frakcionálóoszlop alsó részébe vezetik, ahol az felfelé halad. Miközben a hőmérséklet folya-
matosan csökken, a gőzök lecsapódnak. A legalacsonyabb forráspont-tartományú párlat gőze
az oszlop tetején, a legmagasabb forráspont-tartományúé az oszlop alján csapódik le. Egy-egy
párlat nagyon sokféle szénhidrogén-molekulát tartalmaz, azaz keverék.

30.

89
 1–E 5–A 9–A
2–B 6–A 10 – B
3–D 7–E
4–C 8–C

31. Kísérlet: Három üres kémcső közül az elsőbe öntök egy-egy keveset az 1. és a 2.
sorszámú ismeretlenekből, a másodikba egy-egy keveset az 1. és a 3. sor
számú ismeretlenekből, míg az utolsóba egy-egy keveset a 2. és a 3. sor
számú ismeretlenekből. Alaposan összerázzuk a kémcsövek tartalmát és
megfigyeljük a bekövetkező változásokat.
Tapasztalat: Két kémcső esetében teljes elegyedést, míg egy kémcső esetében kétfá-
zisú rendszer jött létre.
Magyarázat: Az etil-alkohol univerzális oldószer, így az apoláris karakterű benzinnel
és a poláris vízzel is korlátlanul elegyedik. Az apoláris benzin és a poláris
desztillált víz azonban egyáltalán nem elegyedik, így kétfázisú rendszer
keletkezik.

32. Műanyag: mesterségesen előállított makromolekulájú vegyület, amelyet leggyakrabban

kismolekulájú vegyületek segítségével állítanak elő.

33. polisztirol – hungarocell hőszigetelő

PVC – csatornacsövek, összekötő idomok
polietilén – csomagolófólia
PET – ásványvizes palack
szilikon – konyhai sütőformák

34.
6 A B C D E
4 A B C D
2 A B C
7 D E
1 A
8 B
5 C
9 D
3 E

35. 1. polietilén 2. gumi 3. PVC

36. bekarikázott betűk: P, O, L, I, M, E, T, I, L, M, E, T, A, K, R, I, L, Á, T

A műanyag tudományos neve: poli-metil-metakrilát (vagy poli(metil-metakrilát))
Hétköznapi neve: plexi

37. 1 – C 6–B 11 – A
2–A 7–C 12 – D
3–B 8–C 13 – B
4–A 9–A 14 – B
5–D 10 – B

90
38. A pamut
A pamutszál kémiai összetételét tekintve szénhidrát. A több ezer szőlőcukor-molekulából
felépülő cellulóz óriásmolekulák egymás mellé rendeződnek, és erős másodrendű kémiai
kötésekkel összekapcsolódnak. Így jönnek létre a rostok. A pamut jó nedvszívó tulajdon-
ságú. Ennek az a magyarázata, hogy a rostok felszívják a verejtéket, a poláris vízmoleku-
lákat pedig a cellulózmolekulák másodrendű kémiai kötésekkel megkötik. Mivel a cellulóz
a vegyszereknek és a hőnek is ellenáll, a pamutból készült ruhák lúgos kémhatású mosó-
szerekkel is moshatók, és magas hőmérsékleten is vasalhatók.

A poliészter műszál
A poliészter műszálakat kőolajból kiindulva állítják elő. A hosszú láncmolekulák szerke-
zetüket tekintve apolárisak, így csak nagyon gyenge másodrendű kémiai kötésekkel kap-
csolódnak egymáshoz. A víz poláris molekulái sem kötődnek erősen az apoláris szálakhoz,
ezért a ruhába könnyen „beleizzadunk”. Mosást követően azonban éppen emiatt könnyen
szárad. A poliészter hőre lágyuló műanyag, ezért a belőle készült textíliákat vasalni nem
szabad.

39.

40.

41. 1 – A, B 5–B 9 – A, B, C, D, E
2 – C, D, E 6–E 10 – B
3 – B, E 7–B
4–D 8–C

42. 1 – B 5–B 9–A

2–C 6–B 10 – C
3–A 7–A
4–D 8–B

91
43. a) erjesztés
b) C6H12O6 → 2 C2H5OH + 2 CO2
c) A sűrűség az egységnyi térfogatú anyag tömegét jelöli.
d) másfélszerese
e) ~0,04%-ban
8%
f) legalább 200-szorosára � = 200�
0,04%
g) etil-alkohol és etanol
h) metil-alkohol
i) szín, szag, halmazállapot, íz
j) forráspont, élettani hatás
k) A forráspont függ a kristályrács típusától, a rácsot összetartó erőtől, valamint molekulák
esetében a molekulamérettől is. Szilárd halmazállapotban az etil-alkohol és a metil-al-
kohol is molekularácsban kristályosodik, a molekuláik között még folyadék állapotban
is hidrogénkötések működnek. A különbség a molekulaméretben van: a metanol kisebb
méretű molekulái a magyarázat a kb. 14 °C-kal alacsonyabb forráspontra.

44. homok – üveg

vasérc – vas
kőolaj – polietilén
gyapot – pamut
szőlő – bor
növényi olaj – margarin

45. a) A mészégetés során a mészkövet magas hőmérsékleten hevítik.

b) Az alumínium érce a bauxit.
c) A nagyolvasztóba alulról forró, száraz levegőt vezetnek.
d) Az acél olyan vasötvözet, amelynek széntartalma kisebb, mint 1,7 tömegszázalék.
e) A földgáz és a kőolaj szénhidrogének keveréke.
f) A kőolaj szakaszos lepárlása az alkotórészek forráspontkülönbségén alapszik.
g) A kőolaj legalacsonyabb forrásponttartományú párlata a benzin.
h) A láncpolimerek hőre lágyuló műanyagok.

46. A – koksz 1 – vas

B – vasérc 2 – üveg
C – mészkő 3 – habarcs
D – homok 4 – beton
E – agyag 5 – tégla

47. a) Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O

b) Fe2O3 + 3 C → 2 Fe + 3 CO
c) Ca3(PO4)2 + 2 H2SO4 → Ca(H2PO4)2 + 2 CaSO4
d) N2 + 3 H2 → 2 NH3
e) NH3 + HNO3 → NH4NO3
f) C6H12O6 → 2 C2H5OH + 2 CO2
g) CuSO4 + Ca(OH)2 → CaSO4 + Cu(OH)2
h) NH3 + H2O → NH+4 + OH–

92
48. 1 – kénsav 5 – mészkő 9 – joghurt
2 – ammónia 6 – etil-alkohol 10 – répacukor
3 – vörösfoszfor 7 – nejlon
4 – petróleum 8 – PVC

49. a) cellulóz
b) a szennyezőanyagok eltávolítása végett
c) CaCO3, CaSO4
d) általában klórral
e) a pamut
f) Ha égése közben a fejlődő gázelegyet meszes vízben vezetjük, az égés során a szénből
keletkező szén-dioxid a meszes vízben zavarosodást eredményez.
g)

átlátszatlanság
faforgács víztelenítés,
fa áztatása, őrlés és növelése,
pépesítése, lappá alakítás,
hántolása, ismételt fehérítés,
NaOH-oldatos szárítás,
aprítása pépesítés víztaszítóság
tisztítás feltekercselés
növelése

93
8. KÉMIA A MINDENNAPOKBAN

1. Kitalálóik a tények figyelmen kívül hagyásával tudományosnak állítják be nézetüket.

Beilleszkedik a rokon tudományok logikai rendszerébe.
Olyan ismeretek rendszere, amelyek igazságtartalmát egyértelműen igazolhatjuk.
Elméleteik igazságtartalmát nem tudják tényekkel alátámasztani.
Az ahhoz vezető kísérletek bárki által megismételhetők és azonos eredményt adnak.
Ismereteik folyamatosan fejlődnek az új felfedezések birtokában.
A tudomány módszereivel nem igazolhatók.
Gyakran feltételezéseken alapulnak, nagymértékben építenek az emberek hiszékenységére
és érzelmeire.

2. a) A Mengyelejev által megalkotott táblázat alapja az volt, hogy bizonyos elemek nagy
hasonlóságot mutatnak, ezeket rendezte egymás mellé. Ezek a hasonlóságok könnyen,
egyszerű kísérletekkel igazolhatók ma is.
b) A kísérletet ugyanolyan feltételek biztosítása mellett ma is el lehet végezni és ugyanazt
a tapasztalatot fogjuk nyerni.

3. bekarikázandó állítások: C), F), G)

4. Pl.

Áltudományos érvek a hatékonysága Tudományos érvek a hatástalanság mel-

mellett
Nagyobb mennyiségű oxigén emberi
szervezetbe történő jutását teszi lehe-
tővé.
Segíti a szervezetben előforduló mérgek
oxidációja útján történő eltávolítását.
A magas oxigéntartalom miatt fogyasz-
tása sokkal egészségesebb, mint a nor-
mál csapvízé, ugyanis nem tartalmaz
semmilyen baktériumot.
Élénkítő hatású.
Támogatja a fogyást, mivel hatéko-
nyabbá válik a táplálék lebontása.
lett
Az emberi szervezet egyrészt nem tudja az
oldott oxigént felvenni, másrészt valójában
olyan kis mennyiségről van szó, amit ha fel
is tudna venni, akkor sem lenne jelentősége.
A vízben oldott oxigén oxidatív jellege
eléggé mérsékelt.
Normális körülmények között a csapvíz sem
tartalmaz semmilyen baktériumot.
Olyan kis mennyiségű az oldott oxigén
mennyisége, hogy annak valójában semmi-
lyen igazolható élettani hatása nincs.
Olyan kis mennyiségű az oldott oxigén a ter-
mékben, hogy még ha valóban hatékonyabb
lenne az oldott oxigéntől a táplálék lebon-
tása, akkor sem lenne mérhető a kis kon-
centráció miatt.

5.
zsírok és ásványi sók
vitaminok fehérjék szénhidrátok víz
olajok (ionjai)
A, B, C, D, kazein (tej- búzakemé- Na+, Mg2+,
olívaolaj H2O
E, K ben) nyítő Cl–

94
6. Olyan szerves vegyületek, amelyek óriásmolekuláit aminosavak építik fel. – fehérjék
Molekuláit glicerin és nagy szénatomszámú zsírsavak építik fel. – zsírok és olajok
Poláris szervetlen kismolekulák alkotják. Kiváló oldószer. – víz
C-, H- és O-tartalmú kismolekulák vagy ezekből felépülő óriásmolekulák. – szénhidrátok
Ionrácsos szerkezetű szervetlen vegyületek. – ásványi sók
Változatos kémiai összetételű, szerkezetű és oldhatóságú szerves (többnyire) kismoleku-
lák. – vitaminok

7. 1–B 5–B 9–C

2–A 6–D 10 – D
3–C 7–A 11 – B
4–B 8–A 12 – A

8. A zsírok jellemzően állati eredetű, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú anyagok.

Az olajok ezzel szemben főleg növényi eredetűek és szobahőmérsékleten folyékony hal-
mazállapotúak. Mindkét anyag keverék, mert többféle molekulát tartalmaz. A zsírok és az
olajok a molekuláikat felépítő zsírsavak méretében és alakjában különböznek egymástól.
Az olajok molekulájában több a megtört szénláncú zsírsav. Bár a különböző zsírok, olajok
egészségre gyakorolt hatása eltérő, energiatartalmuk gyakorlatilag ugyanakkora, így egy-
forma mértékben hizlalnak.

9.
nátrium-
Késlelteti az élelmiszer megromlását. – tartósítószer –
benzoát
nátrium-
Javítja vagy intenzívebbé teszi az étel ízét. – ízfokozó –
glutamát
Visszaállítja az eredeti színt vagy új színt élelmiszer-színe- karamell,
– –
ad az élelmiszernek. zék brillantkék
Segíti a zsír vízzel való keveredését. – emulgeálószer – lecitin
Édesebbé teszi az élelmiszert, energiatar- aszpartám,
– édesítőszer –
talmát viszont alig növeli. xilit
Maga oxidálódik, így megóvja a többi ösz- nátrium-
– antioxidáns –
szetevőt az oxidációtól. nitrit
Segít a megfelelő kémhatás, pH kialakítá- savanyúságot
– – foszforsav
sában. szabályozó anyag
A hígabb anyagokból kocsonyaszerűt hoz pektin,
– sűrítőanyag –
létre. agaragar

10. Gyógyszer: olyan készítmény, amely alkalmas betegségek megelőzésére, gyógyítására, va-
lamint kóros tünetek enyhítésére.

95
11. A gyógyszerek legfontosabb összetevője a hatóanyag, amely a gyógyulásért felelős. A
gyógyszerek többi összetevőjét összefoglalóan segédanyagoknak nevezzük. A gyógysze-
reket leggyakrabban hatásuk alapján csoportosítjuk. Az egyik legősibb hatóanyag a koráb-
ban fűzfa kérgéből kivont szalicilsav, amelyet régebben befőttek, lekvárok tartósítására is
használtak. Ez a vegyület azonban súlyosan károsítja a gyomor nyálkahártyáját, ezért kí-
méletesebb hatású acetil-szalicilsavvá alakították. A gyógyszert Aspirin néven kezdték for-
galmazni, és napjainkban is az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító.

12. Egy példa:

Betegtájékoztató
Mi a gyógyszer neve?
Vényköteles-e?
Mi a hatóanyaga?
Melyek a segédanyagai? (példák)
Hatása alapján mely csoportba tarto-
zik?
Milyen esetben nem szabad szedni?
Hogyan, milyen adagban kell szedni?
Milyen gyógyszerekkel nem szedhető
együtt?
Melyek a lehetséges mellékhatásai?
(példák)
Hogyan kell tárolni?
Milyen a gyógyszer külleme, megjele-
nése?
Melyik cég terméke?
Aspirin 500 mg tabletta
nem (vény nélkül is megvásárolható)
acetil-szalicilsav (acetylsalicylic acid)
cellulózpor, kukoricakeményítő
fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő
Például:
• 12 éves kor alatt nem szedhető
• ismert túlérzékenység esetén
• gyomorfekély esetén
• fokozott vérzékenység esetén
Felnőttek 1‑2 tablettát szedhetnek, ami
4‑8 óránként ismételhető. A napi maximá-
lis adag 8 tabletta.
Nincs ilyen konkrét gyógyszer. De pél-
dául egyes véralvadásgátlók és vércukor-
szint-csökkentők hatását fokozza, míg bi-
zonyos vizelethajtók és húgysavürítők ha-
tását csökkenti.
Előfordulhatnak gyomor- és bélpanaszok,
pl. hányinger, hányás, hasmenés, hasi fáj-
dalom, ritkán gyomor-bélrendszeri gyulla-
dás.
A nedvességtől való védelem érdekében
az eredeti csomagolásban, a gyermekektől
elzárt helyen, legfeljebb 25 °C‑on táro-
landó.
Hagyományos alakú, fehér színű tabletta.
Bayer Hungária

13. azonos hatóanyagú: Az azonos hatóanyagú gyógyszerek szedését kerülni kell, biztosítva
ezáltal, hogy ne következzen be túladagolás!
orvos utasításának: A gyógyszerek szedését az orvos utasításának megfelelően kell meg-
valósítani!

96
14. a) szódabikarbóna
b) keményítő
c) A keményítő szerepe az, hogy pépesíthető legyen a keverék. Ha nem elég homogén a
keverék, akkor a víz ki fogja oldani a szódabikarbóna egy részét.
d) a gyomorsavat
e) pezsgés látható
f) NaHCO3 + HCl → NaCl + CO2 + H2O
g) sav-bázis reakció, gázfejlődéssel járó reakció

15. igaz állítások: A), C), D), F)

16. nikotin – etil-alkohol – koffein

1–C 4 – A, B, C 7–B
2–B 5 – A, C 8 – A, C
3–A 6–B
kokain – heroin – marihuána
1 – A, B, C 4 – A, B, C 7–A
2–B 5 – A, B, C 8–C
3–A 6–B

17.

18. pl. benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, szén-monoxid
stb.

97
19.

20. igaz állítások: N), O), V), I), C), S), O), K)
a) elsősorban az idegrendszerre hatnak
b) igaz
c) kifejezetten vegyi fegyverek készítéséhez hozták létre ezen vegyületeket

21. ricin – Az egyik legerősebb, növény által termelt méreganyag.

botulinum toxin – A legerősebb méreg, amelyet a szépségipar is hasznosít.
metil-alkohol – A nem szakszerű pálinkafőzés során az italba kerülő, vakságot,
sőt halált okozó, erősen mérgező vegyület.
szén-monoxid – Erősen kötődik a hemoglobinhoz, ezért fulladásos halált okoz.
DDT – Betiltott halogéntartalmú növényvédő szer, neve diklór-difenil-
triklóretán.
higany – Nehézfém, amelynek használatát az Európai Unió a háztartási
eszközökben (pl. lázmérőkben) betiltotta.

22. 1 – A 5–D 9–B

2–A 6–A 10 – C
3–B 7–C
4–B 8–B

23. a) hamis
Egy anyag mérgező sajátságát nem az eredete határozza meg. Vannak olyan természetes
eredetű mérgek, amelyek sokkal mérgezőbbek mesterséges társaiknál.
b) hamis
A mustgáz a szén-dioxid, míg a mustárgáz egy harcigáz.
c) hamis
A megzöldült burgonyagumó méreganyagokat tartalmaz.
d) igaz
mg mg
A tetanuszt okozó toxin LD50-értéke 0,002 , míg a fekete özvegy mérgéé 0,03 .
kg kg

98
24. 1 –  5– 9–
2– 6– 10 – 
3– 7– 11 – 
4– 8– 12 – 
g
25. 80 kg · 4 = 320 g só egyszeri elfogyasztása végzetes lehet
kg

26. Kemény víz: olyan természetes víz, amelyben magas a kalcium- és magnéziumionok kon-
centrációja.
Vízlágyítás: olyan eljárás, amely eredményeként a víz kalciumion- és magéziumion-kon-
centrációja csökken.

27. A) Aláhúzandó kakukktojás: kálium-karbonát

Indoklás: A kálium-karbonát nem növeli a természetes víz keménységét, azonban a má-
sik három anyag igen.
B) Aláhúzandó kakukktojás: forralás
Indoklás: A forralással kizárólag a változó vízkeménység csökkenthető, míg a másik
három eljárással a változó és az állandó keménység is csökkenthető.

28. 1 – A 5–C 9–A

2–B 6–B 10 – B
3–D 7–A
4–B 8–A

29.

99
30. 1. Tapasztalat: az oldat opálos lett, a tetején hab jelent meg
Magyarázat: a szappan oldódása közben kolloid rendszer jött létre.

a) micellák
b) opálosnak
c) a fehérjék vizes oldata
2. Tapasztalat: az indikátorpapír kékes-lilás színű lett
Magyarázat: a szappanok vizes oldata lúgos kémhatású
3. Tapasztalat: A szappanreszeléket nem tartalmazó kémcsőben az olajcseppek pici apró
cseppecskékre estek szét. A szappanrészecskéket tartalmazó kémcsőben
viszont gyakorlatilag ugyanúgy néz ki a tartalma, mint a szappanoldaté.
Magyarázat: A szappan nélküli kémcsőben kolloidrendszer, emulzió jött létre. A szap-
panreszeléket is tartalmazó kémcsőben az olajcseppek körül micellák
alakultak ki.
4. Tapasztalat: A vizet tartalmazó kémcsőben erős habzás következett be, míg a
kalcium-klorid-oldatban nincs habzás és a kémcső aljára csapadék
ülepszik le.
Magyarázat: A kalcium-klorid-oldat a kemény víznek megfelelően gátolja a szappan
oldódását. A szappanrészecskék a kalciumionokkal csapadékot képez-
nek. A desztillált víz lágy víz, így abban a szappan jól oldódik, lehetőség
van habképződésre is.
5. Tapasztalat: A kémcső alján csapadékképződés látható.
Magyarázat: A foszfátionok a kalciumionokkal rosszul oldódó vegyületet eredmé-
nyeznek.
6. Tapasztalat: Pont úgy viselkedik a szappan, mint a desztillált vízben.
Magyarázat: Az 5. kísérletben megtörtént a vízlágyítás, így az oldatban már nem vol-
tak jelen a kalciumionok, amelyek akadályozhatták volna a szappan ol-
dódását.

31. 1 – Ü 5–S 9–Y

2–G 6–V 10 – !
3–Y 7–A
4–E 8–G
A megoldás: Ügyes vagy!

32. 1 – A 5–A 9–D

2–A 6–B 10 – C
3–B 7–A
4–B 8–A

100
33. nagyjából hasonló recept alapján:

34. a) klórgáz
Színe Szaga A levegőhöz viszonyított sűrűsége Oldhatósága vízben
sárgászöld szúrós nagyobb kis mértékben

b) A krepp-papír azon fele, amelyik a kémcső belseje felé néz, elkezdi elveszíteni a színét.
Cl2 + H2O → HOCl + HCl
HOCl → HCl + ’O’

35. 1 – B 5–C 9–C

2–D 6–B 10 – C
3–C 7–D 11 – C
4–B 8–C 12 – A

36.
hidrogén-
H2O2 vizes ol- Nagyon híg oldatban a torok és a száj-
– peroxid-oldat –
data üreg fertőtlenítésére alkalmazzuk.
(Hiperol)
szerves jódve- Barna színű, sebkezelésre használt fo-
– Betadine-oldat –
gyület oldata lyadék. Előnye, hogy nem csíp.
Barna színű oldat, amely a sebbe ke-
alkoholos jód-
– jódtinktúra – rülve csíp. Napjainkban ritkán használ-
oldat
juk.
Színtelen folyadék, fertőtlenítésre leg-
CH3–CH2–OH – alkohol – alább 70%-os oldatban, külsőleg alkal-
mazzuk.

37. a) a maró, szúrós szagából

b) hipó és sósav reakciójából (összeöntésével) keletkezett a klórgáz
c) nátrium-hipoklorit, NaOCl
d) köhögés, nehézlégzés, orrfolyás, könnyezés
e) a szaga miatt gyorsan észlelhető, a kínzó fulladásérzés miatt a helyiség elhagyására
késztet
f) hidrogén-peroxid
Igazából egyik megoldás sem jó, de leginkább a hidrogén-peroxidot lehetne használni,
csak nagyon drága lenne még kellően nagy hígításban is. A jódoldat nem felel meg, mert
a vízbe merülő ember testét barnás színűre festené, de eleve a medence vize sem lenne
esztétikailag kedvező, ha a szükséges mennyiségű jódoldatot alkalmaznánk. Az alkohol
rettentő drága, ráadásul a pici bőrsérülések közelében csípő érzés vált ki.
g) A halvany a klórgáz nyelvújításkori neve, jelentése sárgászöld.

101
38. A 0,06·1023 klórmolekula – az Avogadro-állandó felhasználásával számolva – pontosan
0,01 mol anyagmennyiségű klórt jelöl, amelynek a tömege:
g
0,01 mol · 71 = 0,71 g = 710 mg.
mol
mg
Mivel ennyi klórmolekula köbméterenként fordul elő, a klórgáz koncentrációja: 710 .
dm3
mg
Ez a koncentráció lényegesen nagyobb, mint az 500 , vagyis a laboratórium levegőjét
dm3
belélegezve azonnali halálhoz vezet.

39. Korrózió: Olyan káros kémiai változás, amely a fémek esetében következik be a környe-
zetben előforduló anyagok hatására.
Passzív állapot: A fémek azon állapota, amely közben nem korrodálódnak, mivel a felszí-
nüket tömör védő oxidréteg védi.

40.
Korrózióra kis mérték- Korrózióra hajlamos, tel- A tömör védő oxidréteg
ben hajlamosak (nemes- jes tömegükben korrodá- miatt nem korrodálódó
fémek) lódó fémek fémek
Au, Ag, Pt, Cu Ca, Na, Fe Al, Zn, Cr, Mg, Pb, Sn

41. 1 – A 4–C 7–A

2–D 5–A 8–B
3–B 6–B

42.
A vasszög korróziójának sebessége A vasszög korróziójának sebessége
<
száraz levegőn. nedves levegőn.
A felületvédelem mint korrózióvéde- Az ötvözés mint korrózióvédelem ha-
<
lem hatékonysága. tékonysága.
A vas korrózióra való hajlama. > A réz korrózióra való hajlama.
A vas korróziójának sebessége tiszta A vas korróziójának sebessége savas
<
vízben. oldatban.

43.

korrózióvédelem

felületvédelem ötvözés

rozsdamentes
fémbevonat zománcozás festés
evőeszköz

horganyzott
bádog kerítés konyhai fazék
ereszcsatorna

102
44. A vas korrózióra hajlamos fém. Nedves levegőn a felületén vörösbarna színű, szivacsos
réteg, rozsda keletkezik. Ez vas-oxidot és vas-hidroxidot is tartalmaz. A rozsdásodást gyor-
sítja az ionok jelenléte, ezért a téli sós latyak gyorsan tönkreteszi az autók karosszériáját.
A környezeti hatásoktól leggyakrabban a felületének bevonásával védjük a vasat. Bevonó-
ként festéket, zománcot, műanyagot vagy fémeket használunk. Utóbbira példa az ónnal és
a cinkkel bevont vas, amelyeket fehér-, illetve horganyzott bádogként ismerünk. Ötvözés-
sel is megóvhatjuk vastárgyainkat a korróziótól. Ennek lényege, hogy az olvadt vasat nik-
kellel és krómmal keverik. Így jön létre a rozsdamentes acél.

45. igaz állítások félkövér betűi: Á, G, R, M, G, E

A korrózió kifejezés eredeti jelentése: megrág

46.
Fém/ötvözet Vegyjele Az adott fémet tartalmazó alkatrész neve
vas (acél) Fe felnik, karosszériaelemek
a felnik centrírozásához használt nehezék, illetve akku-
ólom Pb
mulátorok
réz Cu elektromos vezetékek
platina Pt katalizátor
alumínium Al könnyűfémfelnik

47. a) A motorbenzin kisebb szénatomszámú szénhidrogének keveréke, míg a dízelolajban na-

gyobb szénatomszámú szénhidrogének találhatók.
b) A dízelolaj kőolajszármazék (ásványi eredetű), míg a biodízel növényi eredetű.
c) A hűtőfolyadék glikolt tartalmaz, az ablakmosó folyadék másféle alkoholt, illetve mo-
sószert tartalmaz.

48. A modern autók karosszériájának fő anyaga a(z) magnézium, acél, szén, ezen kívül köny-
nyűfémeket is tartalmaz, mint például a(z) kálium, ólom, alumínium. Számos alkatrész ké-
szül műanyagból. Ilyenek a lökhárítók és a műszerfal, amelyek anyaga poliuretán, polieti-
lén, PVC. Műanyagból készítik a(z) akkumulátort, elektromos vezetékeket, gumiabroncso-
kat, aminek fő összetevője a műgumi. Fekete színét a benne található korom, kén, kaucsuk
okozza. Az autók szélvédője két síküvegből áll, amelyek között vékony levegőréteg, fém-
fólia, műanyag fólia van. Ennek köszönhető, hogy az üveg sérüléskor pókhálósan törik. Az
elektromos vezetékek leginkább vasból, rézből, ezüstből készülnek, mert ez viszonylag ol-
csó és kiváló elektromos vezető. A katalizátorban egy nagy felületű kerámia-, műanyag-,
alumínium-szerkezet van, aminek a felületén nemesfémeket, például grafitot, ólmot, plati-
nát találunk. Ezek a fémek az autó működése során keletkező mérgező szén-monoxidot,
kén-dioxidot, ammóniát szén-dioxiddá, és az ugyancsak mérgező nitrogén-dioxidot nitro-
génné, ammóniává, nitrogén-monoxiddá alakítják.

103
49.

50. a) 2 NO2 → N2 + 2 O2
b) C9H20 + 14 O2 → 9 CO2 + 10 H2O
c) 2 CO + O2 → 2 CO2
d) 2 NO + 2 CO → N2 + 2 CO2

51. 1 – A 5–A 9–C

2–C 6–C 10 – E
3–A 7–B
4–B 8–D

52.
Az élelmiszer-adalék olyan természe-
tes vagy mesterséges vegyület, ame-
lyet…
A műtrágya általában szervetlen, víz-
ben oldható vegyületek keveréke,
amely…
A korrózió a fém felületéről kiinduló…
Az akkumulátor tölthető áramforrás,
amelyben…
A gyógyszer betegségek megelőzésére,
gyógyítására…
A drog olyan vegyület, amely…
…azért kevernek az élelmiszerhez,
– hogy javítsa annak ízét, színét, állagát
vagy eltarthatóságát.
…tartalmazza a növény számára leg-
–
fontosabb tápelemeket.
…környezeti hatásra lejátszódó kémiai
–
változás, amelyben a fém oxidálódik.
…kémiai reakció elektromos áramot
–
termel.
…valamint kóros tünetek enyhítésére
–
alkalmas készítmény.
…az idegrendszerre hatva megválto-
– zott tudati állapotot vagy hangulatot
alakít ki, és függőséghez vezet.

53. 1 – B 5–D 9–A

2–A 6–C 10 – A (esetleg C)
3–A 7–C
4–C 8–B

104
54.

55. 1 – jódtinktúra 5 – nátrium-glutamát 10 – motorolaj

2 – savanyúságot sza- 6 – szappan 11 – zsírok és olajok
bályozó anyag 7 – Ca 12 – mustárgáz
3 – etil-alkohol 8 – keverék 13 – komposzt
4 – klór 9 – horganyzott bádog +1 – bizonyítatlanság

56. a) C6H12O6 + 6 O2 → 6 CO2 + 6 H2O

b) NaHCO3 + HCl → NaCl + CO2 + H2O
c) MgO + 2 HCl → MgCl2 + H2O
d) C2H5OH + 3 O2 → 2 CO2 + 3 H2O
e) CaCO3 + CO2 + H2O → Ca(HCO3)2
f) MgCO3 + H2CO3 → Mg(HCO3)2
g) Ca(HCO3)2 → CaCO3 + CO2 + H2O
h) CaCO3 + 2 HCl → CaCl2 + CO2 + H2O
i) CaCl2 + Na2CO3 → CaCO3 + 2 NaCl
j) 3 CaCl2 + 2 Na3PO4 → 6 NaCl + Ca3(PO4)2
k) Cl2 + H2O → HOCl + HCl
l) NaOCl + 2 HCl → NaCl + H2O + Cl2
m)2 C6H14 + 19 O2 → 12 CO2 + 14 H2O
n) NH3 + HNO3 → NH4NO3

57. A felhasznált kalkulátor: https://semmelweis.hu/egeszsegfejlesztes/elvitelre/alkoholfo-

gyasztas/adv-alc-calc/ (utolsó megtekintés: 2023. augusztus 3.)
Ezen kalkulátor segítségével meghatározható, hogy 7,45 dl bor elfogyasztása 1,503 ‰ vér-
alkohol-szintet eredményez, amely már a részegség állapotának kialakulását jelenti.

105