MELLÉKNEVEK

Fogalma:
– A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Kérdőszavai:
– Milyen? Melyik? Miféle? Mekkora?
Fajtái:
A melléknevek különböző tulajdonságokat fejeznek ki:
1.) Külső tulajdonság
nagy, széles, zöld
2.) Belső tulajdonság
becsületes, szerény, bátor
3.) Minőség
silány, kitűnő, kiváló
4.) Állapot
beteg, egészséges
5.) Valamivel való ellátottság
erős, neves, színes
6.) Valaminek a hiánya
színtelen, névtelen
7.) Mérték
nagydarab, talpalatnyi
8.) Helyzet
külső, belső
9.) Valahová tartozás
falusi, városi, magyar
A melléknév fokozása
a) alapfok: — (nincs)
nagy, okos, ügyes, fehér
b) középfok: -bb
nagyobb, okosabb, ügyesebb, fehérebb
c) felsőfok: leg- -bb
legnagyobb, legokosabb, legügyesebb, legfehérebb
A melléknév helyesírása
1.) A melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú (kivétel nincs).
szomorú, keserű, gömbölyű, savanyú, homorú, domború
2.) Az -s végű melléknevek toldalékos alakjában is csak egy -s betűt írunk.
okos = okosabb, okosan,
kedves = kedvesebb, kedvesen
helyes = helyesebb, helyesen
A TULAJDONNÉVBŐL KÉPZETT MELLÉKNEVEK
A/ SZEMÉLYNÉV
1.) egyelemű személynév
– képző: -i, -s, -ista, -izmus
móriczi, mikszátos, marxista, leninizmus
2.) többelemű személynév
– képző: -i, -s,
Széchenyi István-i, Csokonai Vitéz Mihály-os,
B/ ÁLLATNÉV
1.) Megegyezik a személynév helyesírásával
C/ FÖLDRAJZI NÉV
1.) Egyelemű vagy egybeírt földrajzi nevek
– mindig kisbetűvel kezdjük
európai, magyarországi, tatabányai
2.) Kötőjellel írt földrajzi nevek
a) Közszói előtaggal
– a kötőjelet meg¬hagy¬juk, és kisbetű¬vel kezdjük
arany-pataki, kopasz-hegyi, velencei-tavi,
holt-tiszai, nyugat-dunántúli
b) Tulajdonnévi előtaggal
– a kötőjelet meghagyjuk, a tulajdonnevet nagybetűvel kezdjük
Galla-pataki, Balaton-felvidéki, Margit-szigeti
3.) Külön írt földrajzi nevek
a) Az alkotó tagokat kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg
nagybetűsnek
– Államnevek
magyar köztársasági, amerikai, egyesült államokbeli,
San Marino köztársasági
– Államrészek neve: megye, járás, városkörnyék, bán¬ság, grófság, terület
tatabányai kistérségi, budai járási
Komárom–Esztegom megyei,
– közterületek neve: út, utca, tér, körtér, sugárút, köz, lépcső, fasor, lakótelep, lejtő, liget, rakpart, sor, sétány, udvar,
átjáró, park, híd
A közterület neve mindig nagybetűs marad!
Vadász utcai, Fő téri,
– A földrajzi köznevek, ha magyarázó céllal kapcsoljuk a tulajdonnévhez
megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak
Balaton tavi, Duna folyói, Mátra hegyi, Erzsébet hídi
D/ CSILLAGNÉV
1.) Megegyezik a földrajzi név helyesírásával
E/ INTÉZMÉNYNÉV
1.) A tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi
elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
magyar tudományos akadémiai,
Madách színházi, Dózsa György általános iskolai,
F/ FOLYÓIRATOK ÉS MŰVEK CÍME
1.) A képzőt a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk
Magyar Hírlap-beli, Nemzeti Sport-beli, Élet és Irodalom-féle, Piac és Profit-szerű, PC Guru-beli
G/ MÁRKANÉV
1.) Megegyezik a személynevek helyesírásával
H/ KITÜNTETÉSEK ÉS DÍJAK NEVE
1.) A díj, érem, emlékérem gyűrű stb. szavakat az előtte álló tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk,
és melléknévként is ugyanúgy írjuk.
Nobel-díjas, Karinthy-gyűrűs, Ady-emlékérmes
2.) Több köznévből álló díj nevében minden szót külön írunk, és kisbetűvel kezdünk.
állami díjas, akadémiai aranyérmes, magyar érdemrendes,