Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Fazekas Mihály (1766 – 1828 )

Debrecenben született, apja jómódú "cívis„ családban.
A gyógykovács és állatorvos apa a híres debreceni kollégiumban taníttatta fiát, akit
tudományos pályára szánt.
Tizenhat éves korában megelégelte a kollégiumi életet, s beállt közhuszárnak.
Tizennégy esztendeig katonáskodott.
A franciák ellen folytatott háború kellős közepén megundorodott az igazságtalan
vérontástól, majd 1796 végén főhadnagyi rangban kilépett a hadseregből.
Hazatért szülővárosába, ettől fogva élete végéig a tudománynak és az irodalomnak
élt.
1807-ben Diószegi Sámuellel közösen kiadta a magyar növénytani irodalom egyik
legjelentősebb alkotását, a Magyar Füvészkönyvet, 1819-től pedig minden évben
szerkesztett egy-egy kalendáriumot polgártársai okulására.
Akárcsak Csokonait, őt is a tüdőbaj vitte el, 62 éves korában.
Fazekas és műve :
Költészetében a felvilágosodás, a haladás nagy eszméit szólaltatta meg, közvetlen
egyszerűséggel, a nép nyelvén és hangján.
Időmértékes verselés – hexameter
Mint lírikus is korának nagy költői közé tartozik, elbeszélő költeménye, a Lúdas
Matyi pedig örökre halhatatlanná teszi nevét.
A Lúdas Matyi
- A mű eredete Fazekas valószínűleg katonaként Moldvában hallhatta a történetet.
A ludas ember címmel létezik ehhez hasonló román népmese.
A nippuri szegény ember meséje címmel először i.e. 701-ben jegyezték le. Az asszír
szegény embert egyetlen kecskéjétől fosztja meg a városbíró.
Francia mese a szegény özvegyasszony Trubert fiáról. (XVIII.sz.)
Háttere:
▪A mű a középkorban játszódik, de kora társadalmi viszonyaira reflektál a szerző.
▪Főhőse jellegzetes népies figura, a történet szövése népmesei.
▪Vándormotívum: olyan cselekmény, téma, amely több nép irodalmában is előfordul
(a történet ismert olasz, francia, spanyol, grúz és török változatban is).
Műfaja:
▪ Elbeszélő költemény
▪ 4 levonás (felvonás helyett, a deresre való lefogásra utalva, levonva)
1-ben Matyit,3-ban Döbrögit tángálják el
Előtörténete :Az első változata 1804-ben keletkezett. Kéziratban terjedt.
1815-ben névtelenül megjelentették a történetet. (Göbwart F.S. illusztrációjával)
Fazekas tiltakozott a kiadás ellen. Átdolgozta és a saját neve alatt 1817- ben
megjelentette Bécsben.
Mesei elemek
▪ Népmesei kezdés (Hajdan egy faluban…)
▪ A jó és a rossza harca (Matyi vs. Döbrögi bíró)
▪ Mesei számok (a hármas)
▪ Boldog befejezés (Matyi győz, Döbrögi megjavul)
Viszont: Lúdas Matyi saját erejéből diadalmaskodik, mindvégig a valóságos életben
mozog.
Jellemző a szereplők jellembeli fejlődése:
- Matyiból, a lusta fiúból a verés után ravasz, tudós emberré válik a bosszú
érdekében.
- Döbrögi megjavul, a továbbiakban jól viszonyul a szegényekhez.
– Az első levonás
▪ Lusta Matyi az anyja ludait a döbrögi vásárba viszi
▪ Döbrögi bírót nem „süvegelte meg”, ezért húsz libáját elkobozza és a deresen
ötven botütésre ítéli a bíró
▪ Matyi megköszöni a fizetséget és megígéri, hogy háromszor adja azt vissza
– A második levonás
▪ Mint itáliai ács érkezik meg Döbrögi épülő palotájához
▪ Döbrögit kiviszi az erdőbe „megfelelő” mestergerendát keresni, ahol jól elveri
– A harmadik levonás
▪ A verés miatt ágynak esett Döbrögihez mint német orvos érkezik, ismét
álruhában
▪ Gyógyfüvekért küldi szét az uraság háza népét és a hajdúkat
▪ Ezt követően a saját házában veri meg immár másodszorra a rátarti bírót
– A negyedik levonás
▪ Döbrögi harmadszori megveréséhez keres egy fiút, aki magát Matyinak adja ki,
ezzel elcsalva a bíró embereit
▪ Amint elmennek, a magára maradt bírót harmadszor is elveri Matyi
▪ Ezzel eléri, hogy ettől kezdve Döbrögi a szegényekkel tisztességgel viseltetik