Karinthy Frigyes[bevezető szerkesztése]

25 nyelv
 Szócikk
 Vitalap
 Olvasás
 Szerkesztés
 Laptörténet

Eszközök



















A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Frigyes
 1930 körül

Született Karinthy Frigyes Ernő

1887. június 25.[1][2][3][4][5]
Budapest[6]

Elhunyt 1938. augusztus 29. (51 évesen)[1]

[7][2][3][4]

Siófok

Állampolgársága magyar

Házastársa  Judik Etel (1914.

szeptember 17. – 1918.
október 17.)
 Böhm Aranka (1920.
augusztus 14. – 1938.
augusztus 29.)
Gyermekei  Karinthy Gábor
 Karinthy Ferenc
Foglalkozása  fordító
 költő
 színműíró
 eszperantista
 újságíró
 sci-fi író
 író
Halál oka agyi érkatasztrófa
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (41-1-35)
[becsuk]Írói pályafutása
Fontosabb művei  Nevető Dekameron
 Tanár úr kérem
 Így írtok ti
 Karinthy Frigyes aláírása

 IMDb
 PORT.hu

A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy

Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27.

szám alatt Emléktáblája egykori iskolája falán

Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25.[8]
[9]
– Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista. Karinthi
Ada festő és illusztrátor öccse, aki Karinthy Ferenc édesapja.
Élete[szerkesztés]
Édesapja Karinthi József (1846–1921)[10] művelt, zsidó származású[11] tisztviselő,
a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit
1874-ben magyarosított Karinthira.[12][13] 1886. január 3-án az evangélikus vallásra tért
ki[14] feleségével és négy leánygyermekével, Elzával (1879–1930), Adával (1880–
1955), Gizivel (1882) és Emiliával (1885) együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri
evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született
gyermekeiket, Mariskát (1886–1887), Mária Katalint (1889–1894), Frigyest (1887),
Erzsébetet (1890–1930) és Józsefet (1892).[13] Az édesanya, Engel Karolina (1850–
1895)[15] halála után[16] az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[17][18]
1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses
meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét
iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes
Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című
regényét.
Az 1905-ben tett érettségi vizsga után a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron
és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem
szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a
tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk:
vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás
barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái,
paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így
írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik
Etel színésznőt,[19] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy
Gábor költő.
1920-ban házasodott össze Böhm Arankával[20]. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini)
író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című
regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés
távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és
művészek által.
Karinthy 1932-től 1938-ig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt.[21]
1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.
1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A
betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám
körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben halt meg. Sírja a Kerepesi
temetőben található.
Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései („magyarázom a
bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják.
Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül
ismertté vált Grätzer József is.
Munkássága[szerkesztés]
 Ifj. Szlávics László: Karinthy Frigyes-portré
(Budapest, Karinthy Színház)
Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az
olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a
kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve
ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a
tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta
mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta
életrajzát.
Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét,
a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A
század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett
magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy
nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség,
hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai,
politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba,
folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében,
ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés,
tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.
Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver
utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba.
Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet
az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja
az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert
lett ez az írás.
Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és
nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a
magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-
fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész
estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű
darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek
meg.
Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb
része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú,
központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy
a Karácsonyi elégia).
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két
Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel
Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások
nagy részének nyersfordítását a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici)
készítette elő az író számára. Őrá utal a Micimackó név.[22][23]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[24]
Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör,[25] majd
később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt.[26]
[27]
Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti
Sakkújság első számában.[28]
Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított
mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!”[29][30] Babits több
írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.[31]
[32][33]

Művei[szerkesztés]
Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegen nyelvű fordításait lásd
még az OSZK Nyugat-honlapján.[34]
1919-ig[szerkesztés]
 Utazás a Merkurba – regény, 1898–1901
 Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény, 1902
 Pesti mókák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
 Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik;
Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
 Esik a hó. Novellák; Nyugat, Bp., 1912 Online
 Ballada a néma férfiakról. Novellák; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern
könyvtár)
 Együgyű lexikon; Tevan, Békéscsaba, 1912 (Tevan-könyvtár)
 Görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1912 (Jeles elbeszélők kincsestára)
 Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913
 Budapesti emlék. Meséskönyv. Képeskönyv; Athenaeum, Bp.,
1913 (Modern könyvtár)
 Grimasz. Szatírák és humoreszkek; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern
könyvtár)
 Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
 Beszéljünk másról. Újabb karcolatok; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern
könyvtár)
 Két hajó. Novellák; Athenaeum, Bp., 1915
 A repülő ember. A repülő ember. Wittmann Viktor emlékére. A pilóta
arcképével; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
 Aki utoljára nevet; Galantai, Bp., 1916 (Galantai könyvtár)
  Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan-könyvtár)
 Az ezerarcú lélek; Légrády Ny., Bp., 1916
 Tanár úr kérem. Képek a középiskolából; Dick, Bp., 1916
 Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog; Dick, Bp., 1916
 Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja; Athenaeum, Bp., 1916
 Így láttátok ti. A háborús irodalom karrikatúrája; Dick, Bp., 1917
 Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp.,
1917 (Magyar könyvtár)
 A bűvös szék. Komédia; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
 Hogyan tesz a gránát?; Pátria Ny., Bp., 1918 (Tábori levél)
 Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1918
 Krisztus és Barabbás. Háború és béke; Dick, Bp., 1918
 Gyilkosok. Novellák; Dick, Bp., 1919
1920–1938[szerkesztés]

Mennyei riport c. regényének 1937-es Nova Irodalmi

Intézetes kiadásának borítója

 Hogy kell bánni a férfiakkal?; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)

 Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és
színházakról; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
 Kolombuc tojása; Kultúra, Bp., 1920 (Tréfás könyvek)
 Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák; Pallas Ny., Bp., 1921
 Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek; Athenaeum, Bp., 1921 (Színházi
könyvtár)
 Jelbeszéd. Válogatott novellák; Dick, Bp., 1921
 Így írtok ti; bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1921
 Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1921 Online
 Capillária. Regény; Kultúra, Bp., 1921 (Magyar regényírók) Online
 Visszakérem az iskolapénzt; Franklin, Bp., 1922
 Vitéz László színháza. Új jelenetek; Új modern könyvtár, Bécs, 1922 (Új
modern könyvtár)
 Két mosoly; Pegazus, s.l., 1922
 Fából vaskarika. A csokoládé-király meséi; Kultúra, Bp., 1923
 Kötéltánc. Regény; Dick, Bp., 1923 (A mi íróink)
 Két álom. Mozgóképjáték; Franklin, Bp., 1923
 Nevető dekameron. Száz humoreszk; Athenaeum, Bp., 1923
 Harun al Rasid. Kis novellák; Athenaeum, Bp., 1924
 Egy tucat kabaré; Tolnai, Bp., 1924 (Tolnai regénytára)
 Drámák ecetben és olajban; Tevan, Békéscsaba, 1926 (A toll mesterei)
 Panoráma; Grill, Bp., 1926
 „Ki kérdezett…?”. Címszavak a nagy enciklopédiához; Singer-Wolfner,
Bp., 1926
 Írta … Színházi karikatúrák; Kultúra, Bp., 1926
 Karinthy Frigyes notesze; Singer-Wolfner, Bp., 1927
 Lepketánc. Fantasztikum; Athenaeum, Bp., 1927
 A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1927 (Magyar
könyvtár)
 Heuréka; Singer-Wolfner, Bp., 1927
 Színház; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
 Új görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
 Harun al Rasid; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes
munkái)
 Esik a hó. Novellák; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes
munkái)
 Krisztus vagy Barabás. Háború és béke; Dick, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes
munkái)
 Nem tudom a nevét; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (Műkedvelők Színháza. Új
sorozat)
 Minden másképpen van. Ötvenkét vasárnap; Athenaeum, Bp.,
1929 (Karinthy Frigyes munkái)
 Két hajó; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
 Nem mondhatom el senkinek. Karinthy Frigyes versei; Athenaeum, Bp.,
1930
 Vendéget látni, vendégnek lenni… Gundel Károly tanácsaival; Cserépfalvi,
Bp., 1933
 Hasműtét. Novellák; Athenaeum, Bp., 1933
 Haditanács Anthroposban. Élettan-politikai dráma és tudománytörténelem;
rajz Berény Róbert; Révai Ny., Bp., 1933
 Még mindig így írtok ti. Karinthy Frigyes új karikatúrái; előszó Kosztolányi
Dezső; Nyugat, Bp., 1934
 100 új humoreszk; Nyugat, Bp., 1934
 Barabbás; Hungária Ny., Bp., 1935 (Hungária Könyvek)
 Nevető betegek; Athenaeum, Bp., 1936
 Mennyei riport; Nova, Bp., 1937
 Utazás a koponyám körül; Athenaeum, Bp., 1937
 Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről; Singer-Wolfner, Bp.,
1938 (Szép könyvek)
 Üzenet palackban; Cserépfalvi, Bp., 1938
  Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei; bev. Babits Mihály, sajtó alá
rend. Ascher Oszkár; Nyugat, Bp., 1938
1939–1989[szerkesztés]
 Betegek és bolondok. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1946
 Az emberke tragédiája. Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci
Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike; a csonkán fennmaradt kézirat
kieg. Karinthy Ferenc; Új Idők, Bp., 1946
 Így írtok ti. A „Még mindig így írtok ti” és egyéb irodalmi torzképekkel bőv.
legújabb kiad.; Új Idők, Bp., 1947
 Martinovics; a könyvdíszeket Hincz Gyula rajzolta; Új Idők, Bp., 1947
 A bűvös szék. Komédia; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék,
1951 (Színpadunk)
 Cirkusz. Válogatott írások, 1–2.; vál., bev. Kolozsvári Grandpierre Emil,
sajtó alá rend., utószó Vajda Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1956
 A lélek arca. Összegyűjtött novellák, 1–2.; szerk. Abody Béla, Szalay
Károly, utószó Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
 Számadás a tálentomról; összeáll., bev. Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
 Hőköm-Színház, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Kellér Andor; Szépirodalmi,
Bp., 1957
 Az egész város beszéli. Karcolatok, 1–4.; összegyűjt., utószó Abody Béla;
Szépirodalmi, Bp., 1958
 Méné tekel...; terv. Szántó Tibor, ill. Würtz Ádám; s. n., Bp., 1959
 Karinthy Frigyes válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Kardos
László; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Magyar klasszikusok)
 Az író becsülete. Válogatott írások; vál., utószó [Erdős Magda, ill. Kondor
Béla; Magyar Helikon, Bp., 1962 (Új Elzevir könyvtár)
 Naplóm, életem; vál., bev. Szalay Károly; Magvető, Bp., 1964
 Hátrálva a világ körül. Válogatott cikkek; összegyűjt., utószó, jegyz. Szalay
Károly; Szépirodalmi, Bp., 1964
 Miniatűrök; összeáll., bev. Szalay Károly; Gondolat, Bp., 1966
 Följelentem az emberiséget, 1–2.; vál., szerk., bev. Domokos Mátyás;
Szépirodalmi, Bp., 1967
 A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések; utószó Ladik
János, életrajz Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1969 (Kozmosz
fantasztikus könyvek)
 Heuréka. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás;
Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
 Görbe tükör. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári
Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
 Nem mondhatom el senkinek. Versek; szerk., szöveggond. Ungvári
Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
 Új Iliász; ill. Dános Judit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1978
 Jelbeszéd. Novellák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás;
Szépirodalmi, Bp., 1978 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
 Így írtok ti. Paródiák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás;
Szépirodalmi, Bp., 1979 (Karinthy Frigyes összegyűjtött
 művei) ISBN 963 15 0477 8 életmű; ISBN 963 15 1243 6 1.
kötet ISBN 963 15 1244 4 2. kötet
 Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Cikkek, 1–2.; vál., szöveggond.
Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Karinthy Frigyes összegyűjtött
művei)
 Idomított világ, 1–2.; vál., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi,
Bp., 1981 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
 Szavak pergőtüzében; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi,
Bp., 1984 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
 Gyermekkori naplók. 1898–1899, 1899–1900, 1–3.; sajtó alá rend., utószó
Szalay Károly; Helikon, Bp., 1987 + hanglemez
 Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János;
Ságvári Nyodaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi
Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda
Babits-sorozata)
1990–[szerkesztés]
 Kísértetek és szellemek. Válogatás az író kötetben még nem publikált
műveiből; gyűjt., vál. Urbán V. László; Pannon, Bp., 1992
 Felvesznek a csecsemőklinikára. Kötetben eddig meg nem jelent írások;
sajtó alá rend. Urbán V. László; Editorg, Bp., 1992
 Az elátkozott munkáskisasszony. Válogatás az író kötetben még nem
publikált írásaiból; vál., szerk. Urbán V. László; Aqua, Bp., 1992
 A kutya szimulál. Paródiák, szatírák, humoreszkek; vál. Végvári Judit;
Gulliver, Bp., 1992 (Szamárfüles könyvek)
 Ekmekstek; szerk., utószó Urbán V. László; Hunga-print, Bp.,
1993 (Filléres füzetek)
 Az utolsó palackposta. Kiadatlan írások. Karcolatok, humoreszkek, cikkek;
gyűjt., vál. utószó Ungvári Tamás, szerk., szöveggond. Kaiser László;
Talentum, Bp., 1994
 Összegyűjtött versek; utószó Halász Lajos; Nippon, Bp., 1996
 Margó. Karinthy a margón; Karinthy Frigyes gyerekkori rajzaival; Ab Ovo,
Bp., 1996
 A gép hazudik. Írások a filmről; vál., szerk. Nagy Csaba; Art'húr Kortárs
Művészeti és Kulturális Alapítvány, Zsámbék, 1996
 A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; Noran, Bp., 1997
 Minden másképp van. Karinthy Frigyes füveskönyve; vál.,
összeáll. Praznovszky Mihály; Lazi, Szeged, 2009
 Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; szerk.,
előszó Nagy Edit; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2010
 A negyedik halmazállapot. Tudományos-fantasztikus írások; vál., szerk.
ifj. Veress István; Arión, Bp., 2011
 Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; vál., szerk., bev. Nagy
Edit; 2. bőv., átdolg. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp.,
2011 (Madách könyvtár)
 Az ezerarcu lélek és Telma Titusz kiáltványa egy kötetben; tan. Bacsó
Beáta; Sáránszki, Sajóvelezd, 2011
  „Új lélektan”. Pszichoanalitikus írások; vál., szerk., utószó Hárs György
Péter; Múlt és Jövő, Bp., 2013 (Nepes. Múlt és Jövő pszichológia)
 A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; 2. bőv., jav. kiad.; kieg. Bíró-
Balogh Tamás; Noran Libro, Bp., 2016
 Karinthy Frigyes összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Kőrizs Imre,
utószó Keresztesi József, Magvető, Bp., 2017
Társszerzőkkel[szerkesztés]
 Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám
Könyvtár, Bp., 1918 (Vidám könyvtár)
 Karinthy Frigyes–Szini Gyula–Tábori Kornél: Írói intimitások; Révai Ny.,
Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
 Karinthy Frigyes–Emőd Tamás: A vándor katona. Ünnepi történet;
Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár)
 Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről!; többekkel; Magyar Polgári
Blokk, Bp., 1932
 Kozma Lajos: Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma; huszonkét betűre
versbe szedte Karinthy Frigyes; Sacelláry, Bp., 1921
 Karinthy Frigyes–Szinnai Tivadar–Kovács György: Az ezerarcú író.
Tanulmányok H. G. Wells-ről; Pantheon, Bp., 1927
 Herczeg Ferenc–Karinthy Frigyes–Sebestyén Károly: Móra
Ferenc emlékezete. 1879–1934. Móra Ferenc válogatott elbeszélései;
Móra Emlékbizottság, Bp., 1934
Művei alapján készült filmek[szerkesztés]

Karinthy Frigyes és Karinthy

Ferenc sírja. Fiumei Úti Sírkert 41-1-35, Borsos Miklós alkotása

 Mágia (1917) rendezte Korda Sándor

 Barátságos arcot kérek (1935) rendezte Kardos László
 Tanár úr, kérem (1956) rendezte Mamcserov Frigyes
  Utazás a koponyám körül (1970) rendezte Révész György
 Holnap reggel (1970) rendezte Horváth Jenő
 A Nagy Ékszerész (1978) rendezte Karinthy Márton
 1 és a semmi (2004) (rövidfilm) rendezte Molnár Péter
 Utazás a koponyám körül (2005) készítette Chi Recordings
 Lux úr szabadalma (2006) (rövidfilm) rendezte Gerő Marcell
 T.U.K. – Tanár úr, kérem (2011) rendezte Mátyássy Áron
 Frici & Aranka (2022) tv -film rendezte Tóth Tamás
Hangoskönyv formában megjelent művei[szerkesztés]
 A cirkusz – Lógok a szeren – Üzenet a palackban és más novellák (2014)
[35][36]

 Az emberke tragédiája és más íráskák (2006)[37]

 Így írtok ti (LP, 1983)[38]
 Tanár úr kérem és más írások (2017)[37]
 Utazás a koponyám körül (2016)[36]
Műfordításai[szerkesztés]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve

(Budapest, Fiumei Úti Sírkert)

 Charles Dickens: Két város regénye

 Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai
 Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
 Alan Alexander Milne: Micimackó (átdolgozás)
 Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója (átdolgozás)
 Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
 Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt
 Jonathan Swift: Gulliver utazásai
 Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új
fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
 Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
 Frank Wedekind-novellák
 Néhány verset fordított többek
között Goethétől, Heinétől, Morgensterntől és Wedekindtől.
Származása[szerkesztés]
 Karinthy Frigyes felmenői
(Forrás: Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai
Irodalomtörténeti Közlemények 2003. 107. évfolyam, 4-5. szám, 535-544. oldal)

Apai nagyapai
dédapja:
Apai nagyapja: n. a.
Kohn Lipót
(? – Pápa, 1880.
ápr. 18.)
órás, izr. Apai nagyapai
Apja: dédanyja:
Karinthi József n. a.
(szül. Kohn József, Pápa, 1846.
márc. 28. – Budapest, 1921. nov.
1.)
tisztviselő, eredetileg izr., 1886. Apai nagyanyai
jan 3-tól ev. dédapja:
Apai nagyanyja: n. a.
Glück Mária
(? – Pápa, 1892.
jan. 27.) izr. Apai nagyanyai
dédanyja:
Karinthy Frigyes n. a.
(Budapest, 1887. jún. 25. –
Siófok, 1938. aug. 29.)
író, költő, műfordító, ev. Anyai nagyapai
dédapja:
Anyai nagyapja: n. a.
Engel Dávid
(? – Budapest,
1883. márc. 28.)
magánzó, izr. Anyai nagyapai
Anyja: dédanyja:
Engel Karolina n. a.
(Pest, 1851. aug. 13. – Budapest,
1895. jan. 26.)
eredetileg izr., 1886. jan. 3-tól ev. Anyai nagyanyai
[39]
dédapja:
Anyai nagyanyja: n. a.
Sternberg Katalin
(? – Budapest,
1888. aug. 16.)
izr. Anyai nagyanyai
dédanyja:
n. a.

Jegyzetek[szerkesztés]
1. ↑ Ugrás ehhez:a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
2. ↑ Ugrás ehhez:a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017.
október 9.)
3. ↑ Ugrás ehhez:a b NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. ↑ Ugrás ehhez:a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
 6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
7. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
8. ↑ Deák téri evangélikus templom német egyházközség anyakönyve szerint. Saját
önéletrajzában 24-ét ír
9. ↑ Frigyes Ernő Karinthy. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 21.) keresztelési bejegyzés
10. ↑ József Kohn. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 17.) születési helye: Pápa
11. ↑ Karinthy Frigyes és a cionizmus. Szombat Online, 2024. április 12. (Hozzáférés: 2024. április
12.)
12. ↑ Belügyminisztérium 1874. július 6-án kelt 27756. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások
1874. év 2. oldal 25. sor.
13. ↑ Ugrás ehhez:a b Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi
forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, CVII. évf. 4–5. sz. (2003) 535–544. o.
14. ↑ Matrikel der Getauften (kereszteltek anyakönyve). familysearch. (Hozzáférés: 2022. június
22.) a család még Karinthi Frigyes születése előtt áttért az evangélikus vallásra. Az
Anmerkungen (megjegyzések) rovatban látható a belühgyminiszteri névváltoztatás engedély
dátuma: 1874
15. ↑ Engel Karolina. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 17.) a szülők házassága 1878
16. ↑ Karinthi született Engel Sarolta gyászjelentése. (Karolina Szeréna – Sarolta Karinthi)
geni.com. [2023. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 19.)
17. ↑ Alkotók – Karinthy Frigyes. nyugat.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
18. ↑ A mai Berzsenyi Dániel Gimnázium egyik jogelődje a Markó utca 35. alatt.
19. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. házassági akv. 1427/1914.
folyószáma alatt.
20. ↑ Házasultak jegyzéke. famiysearch. (Hozzáférés: 2022. június 21.) Karinthy ekkor özvegyként
van bejegyezve
21. ↑ Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv
22. ↑ Miért Mici a mackó?. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés:
2014. július 6.)
23. ↑ Fordította Karinthy Frigyes
24. ↑ 2011. június 2-i lekérdezés
25. ↑ Vajda Árpád (1966. február). „Sakkozók a Magyar Irodalmi Lexikonban”. Magyar
Sakkélet 16 (2), 24. o.
26. ↑ Bán Tibor (1968. október). „A humor nagymestere mint sakkozó”. Magyar Sakkélet 18 (10),
160 (hátsó belső borító). o.
27. ↑ Karinthy Frigyes (1968. november). „Sakkoztam a bajnokcsapat bajnokával”. Magyar
Sakkélet 18 (11), 202. o.
Az eredeti megjelenés fotókkal: Karinthy Frigyes (1936. szeptember 13–19). „Sakkoztam a
bajnokcsapat bajnokával”. Színházi Élet 26 (38), 6–8. o.
28. ↑ Négyesi György (1984. október 10.). „Nem árt, ha tudjuk”. Magyar Sakkélet 34 (10), 228. o.
29. ↑ Anna, Gáll: „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni” (magyar nyelven). index.hu, 2020.
december 27. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
30. ↑ A zseni és utódai (magyar nyelven). 24.hu, 2004. február 19. (Hozzáférés: 2021. szeptember
14.)
31. ↑ Babits Mihály: Karinthy: Holnap reggel. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
32. ↑ Babits Mihály: KÖNYVRŐL KÖNYVRE. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
33. ↑ Fábián László: Mű és életmű dialógusa Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című
regényében (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
34. ↑ Nyugat, Alkotók – Karinthy Frigyes
35. ↑ Discogs.com
36. ↑ Ugrás ehhez:a b Mácsai Pál előadásában
37. ↑ Ugrás ehhez:a b Rudolf Péter előadásában
38. ↑ Haumann Péter előadásában
39. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00001/00013/merenyim.htm Engel Karolina, A születés ideje:
1851. aug. 13., A keresztelés ideje: 1886. jan. 3.

Források[szerkesztés]
 Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342–
345. old. (Korona Kiadó, Budapest, 1992)
 Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében,
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)
  Naplóm, életem (szerk. Szalay Károly), Magvető Kiadó, Budapest, 1964
 Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi
forrásai Irodalomtörténeti Közlemények 2003. 4-5.
 OSZK gyászjelentések
 Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
 eszperanto.hu: Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv.
(Hozzáférés: 2015. július 29.)
 Kulturális enciklopédia
További információk[szerkesztés]
 Hallgatható művei Archiválva 2007. április 29-i dátummal a Wayback
Machine-ben
 Életrajza – Magyar Irodalom Arcképcsarnoka
 Életrajz – literatura.hu
 Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
 Idézetek
 Irodalomtörténet
 Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
 Szerzői oldala a Molyon
 Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
 Karinthy Frigyes a PORT.hu-n (magyarul)
 Kosztolányi és Karinthy kölcsönös ugratásai
 Életrajz, művei magyarul és fordításokban Bábel Web Antológia
 Nagy Lajos: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1924)
 Kardos László: Karinthy Frigyes 1–5. (Nyugat, 1926)
 Tersánszky Józsi Jenő: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1927)
 Komlós Aladár: Karinthy Frigyes (Korunk, 1927)
 Boross István: Karinthy Frigyes Tanulmány (Mezőtúr, 1929)
 Pap Gábor: Egy új enciklopédista. ; Kemény Gábor: A végső problémák
embere. Karinthy Frigyes (Korunk, 1938)
 Soós László: Karinthy Frigyes halálára (Napkelet, 1938)
 Nagy Zoltán: Karinthy Frigyes versei (Nyugat, 1938)
 Mátrai László: Az író és a város. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat],
1945)
 Szalay Károly: Karinthy Frigyes élete és munkássága ismeretterjesztő
előadásokhoz (A TIT kiadványa. Bp., 1956)
 Szalay Károly: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! (Irodalomtörténet, 1957)
 Szalay Károly: Karinthy Frigyes, a költő (Irodalomtörténet, 1960)
 Szalay Károly: Karinthy Frigyes Kismonográfia. 9 táblával
(Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1961)
 Hiller István: Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes soproni szereplései
(Soproni Szemle, 1961)
 Halász László: Karinthy Frigyes írói tehetségének pszichológiai elemzése
(Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
 Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán (Élet és Irodalom, 1963)
 Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. Karinthy Frigyes és a vallás
(Világosság, 1967)
 Mária Béla: Az író és betegsége (Kortárs, 1967)
 R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő Karinthy
Frigyes (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
 Vihar Béla: Karinthy Frigyes szülőháza (Budapest [folyóirat], 1968)
 Ficzay Dénes: Karinthy Frigyes Aradon (Irodalomtörténeti Közlemények,
1969)
 Pongrácz Zsuzsa: Karinthy Frigyes filmen. Beszélgetés Révész György
rendezővel (Filmvilág, 1969)
 Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Karinthy Frigyes badar Budapestje
(Budapest [folyóirat], 1971)
 Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében.
Kismonográfia (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
 Kardos László: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
 Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes
humorában (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a
humor köréből. Bukarest, 1973)
 H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1974)
 Karinthy Frigyes agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor (Új Írás, 1975)
 Karl Kraus és Karinthy Frigyes Párhuzamok és hasonlóságok (Helikon,
1976)
 Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc (Irodalomtörténeti
Közlemények, 1976)
 Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ Karinthy Frigyes versei a
képernyőn (Filmvilág, 1977)
 Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság Karinthy Frigyes műveiben
(Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes (Így élt. Bp., 1979)
 Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“
Karinthy Frigyes költészetéről (Irodalomtörténet, 1979)
 Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és
Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és
199. Szeged, 1981)
 Egri Péter: Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról (Irodalomtörténet, 1981)
 Nyéki Károly: Karinthy Frigyes nyíregyházi emléke (Pedagógiai Műhely,
1981)
 Robotos Imre: Utazás egy koponya körül (Kismonográfiák. Kolozsvár,
1982)
 Szabó János: Karl Kraus és Karinthy Frigyes Századunk első harmadának
két szatirikusa (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
 „Nézzétek ezt a fotográfiát!“ Karinthy Frigyes összes fényképe. Összeáll.
Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
 Búzásy Éva: Karinthy Frigyes és a Színházi Élet (Irodalomtörténet, 1982)
 Büky László: A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének
képalkotási rendszerében (Magyar Nyelvőr, 1982)
 Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes és az
elidegenedés (Új Látóhatás, 1983)
 Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében
(Magyar Nyelvőr, 1984)
 Szalay Károly: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes munkássága
viták és vélemények tükrében (Bp., 1987)
 Mennyei riport Karinthy Frigyes-sel. Összeáll. Fráter Zoltán (Bp., 1987)
 „Elmondtam hát mindenkinek.“ Karinthy Frigyes életéről és műveiről (Bp.,
1987)
 Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes antifreudista regénye. Kötéltánc – Fülöp
László: Egy klasszikus tényregény. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám
körül – Kun András: Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai
őszinteségéről (Alföld, 1987)
 Moreau, Jean-Luc:Karinthy Frigyes, avagy akasztófa-kötéltánc – Mihályfi
Márta: Karinthy Frigyes művei külföldön (Nagyvilág, 1987)
 Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő Karinthy Frigyes
(Napjaink, 1987)
 Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. Karinthy Frigyes (Budapest
[folyóirat], 1987)
 Tidrenczel Sándor: Karinthy Frigyes és a nyíregyházi publikum (Szabolcs-
Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
 Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyes-ről (Bp., 1988)
 Pomogáts Béla: Karinthy Frigyes száz éve (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
 Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes
költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
 Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyes-ről. Az MTA
Irodalomtudományi Intézete és a Karinthy Frigyes Emlékbizottság által
1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai.
Vál., szerk. Angyalosi Gergely (Bp., 1990)
 Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. Karinthy Frigyes
szépprózájáról (Literatura, 1990)
 Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és
Karinthy Frigyes között (Thalassa, 1993)
 Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ Karinthy Frigyes Utazás a
koponyám körül c. regényéről (Iskolakultúra, 1994)
 Nagy Csaba: Privát filmesztétika. Karinthy Frigyes filmtémájú írásairól
(Filmkultúra, 1994)
 Dörgő Tibor: Karinthy Frigyes Kötéltánca és Az ember tragédiája
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
 Alföldy Jenő: Tündér és kobold. Karinthy Frigyes: A szegény kis trombitás
szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból (Hitel, 1995)
 Iván Éva: Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényének egy lehetséges
elemzése („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
 Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása
Karinthy Frigyes írásaiban (Magyartanítás, 1996)
 Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia (Bp., 1998)
 A humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes Vál., szerk.
Domokos Mátyás (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
 Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában
(Névtani Értesítő, 1999)
 Szieberth Kristóf: Tündér és kobold. Karinthy S Frigyes: E a szegény X kis
trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból (Hitel, 1995)
 Bónus Tibor: Irónia, paródia, esztétikai szublimáció. Karinthy Frigyes: Így
írtok ti. (Alföld, 2000)
 Balogh Tamás: „Csak férfi és nő van.“ Karinthy Frigyes: Capillária
(Tiszatáj, 2000)
 Balogh Tamás: „…állandóan figyelni fognak.“ Karinthy Frigyes: Utazás
Faremidóba (Tiszatáj, 2001)
 Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. I–II. köt. (Bp., 2003)
 Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi
forrásai (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
 Takács Edit: Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc c. regényében
(Névtani Értesítő, 2003)
 Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának
előfutára: Karinthy Frigyes (Magyar Tudomány, 2003)
 Balogh Tamás: Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista? (Bárka,
2003)
 Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái (Magyar
Nyelvjárások, 2003)
 Egyfülü kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán
(Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
 Nagy Edit: Lánc, lánc, háló-lánc – Mű és valóság viszonyáról Madách
Imre, Karinthy Frigyes és Ottlik Géza írói világában. (Költészet és
gondolkodás, Eger, 2007)
 Nagy Edit: Lánc, lánc, háló-lánc II. A „nem időben, hanem térben” megírt
Tragédiáról (XV. Madách Szimpózium, 2007)
 Karinthy Frigyes-emlékszám (Budapesti Negyed, 2009)
 Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban
(Híd, 2009)
 Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy
Frigyes Utazás a koponyám körül c. kisregényében (Pszichoterápia, 2010)
Szállási Árpád: Karinthy Frigyes és a medicina (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
 Tiringer Aranka: Gyász, humor kreativitás Karinthy Frigyes gyermekkori
naplóiban (Új Forrás, 2011)
 Miklós Ágnes Kata: Viszonyulások könyvön kívül és belül –
problémafelvetések Karinthy Frigyes Capilláriája kapcsán (Tudományos
Közlemények, 2012)
 Sereg Mariann: Az Így írtok ti szövegeinek textológiai vizsgálata
(Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
 Nagy Edit: Karinthy Frigyes – A teljességigényű nagy álmodó (In.: N. E.:
Moralitás és időbeliség, Szeged, 2012, 215-227.)
 Fráter Zoltán: Karinthy, a városi gerilla; Holnap, Bp., 2013
 Büky László: Karinthy-groteszkek nyomában (Forrás, 2014)
 Pesti csillagok. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A
két egyetlen. Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és Judik Etel (F. Z.:
Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015)
 Beck András: Szakítópróba. Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell;
Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2015 (Műút-könyvek)
 Minden másképp van. Karinthy Frigyes összes fényképe; összeáll., szerk.,
előszó, utószó Kovács Ida; jav., bőv. kiad.; PIM, Bp., 2016
 Balogh Gergő: Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy
Frigyesnél; szerk. Pataki Viktor; FISZ, Bp., 2018 (Minerva könyvek)
 "Itt vagyok én köztetek". Tanulmányok Karinthy Frigyes életművéről; szerk.
Fráter Zoltán, Reichert Gábor; MIT, Bp., 2019 (MIT-konferenciák)
 Büky László: Karinthy és a nyelv; Magyar Szemiotikai Társaság, Bp., 2020
(Magyar szemiotikai tanulmányok)