Az Acetilkolin

A méhpempőben lévő természetes acetilkolin jelentősége, működése és hatásai.

Az acetilkolin az aminoalkoholok közzé tartozó vegyület, amely egyes

idegvégződésekben, pontosabban a kolinerg idegrostokban szabadul fel. Az
acetilkolin az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula. Mind a perifériás,
mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő-anyagként működik, sok
fajban köztük az emberben is. Az acetilkolin az autonóm ganglionok
neurotranszmittere.

Miért nélkülözhetetlen számunkra az acetilkolin?

Az acetilkolinnak közvetve vagy közvetlenül számos agyi funkcióban kiemelkedő

szerepe van. A kutatók és orvosok által a jelenleg ismert legjobb
természetes acetilkolin forrás a méhpempő, amely az acetilkolinon túl, számos
olyan tápanyagot - például B-vitamin komplex tartalmaz -
melyek együttműködnek az acetilkolinnal agyunk és idegrendszerünk
egészségesebb működésében.
Az acetilkolinnak számos fontos szerepe van a szervezetünkban. Az acetilkolin
révén tevődik át az izomrostokra az idegingerület. A felszabaduló acetilkolin
az idegvéződéseknél mindig jelen lévő bontó enzim, a kolinszteráz hatására, hamar
kolinra és ecetsavra bomlik. Mindezek következtében pozitív hatással van
az izomműködésre, a humorális szabályozásra és a vegetatív idegrendszerre.
Az acetilkolin elősegíti a szándékos mozgásokat, a külső ingerek érzékelését,
irányítja az információk feldolgozását, az éhség- és szomjúságérzetet és olyan
szellemi teljesítményeket, mint a kritikai- és ítélőképesség.
Az acetilkolin gyakoran előfordul a hippokampusz (előagy)
új emléknyomok képződéséért felelős területén. Amennyiben alulműködnek az
előagy acetilkolin termelő sejtjei, úgy kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb
az acetilkolin termelés, annál súlyosabb az emlékezetvesztés.
Az acetilkolin előfordul a vázizomrostokon végződő szinapszisokban is. Vannak
olyan kémiai szerek, amelyek befolyásolják az acetilkolin jelenlétét és izom
bénulást okozhatnak.
A hadászati ideggázok és sok rovarírtó szer bénulást okozhat, mivel roncsolják
az acetilkolint lebontó enzimet. Az acetilkolin felszaporodása megakadályozza a
szinaptikus átvitelt.
A botulinum baktériumok, melyek a helytelenül tárolt ételekben fordulnak elő,
gátolják az ideg-izom szinapszisok acetilkolinreceptorait, ezáltal megbénulnak a
légző izmok, ami akár halált is okozhat.

Az acetilkolinból termelődő kolin hatása

A kolin a B-vitamin komplex tagja, lipotróp azaz zsírokat emulgeáló hatású anyag.
A kolin elősegíti a zsírok és a koleszterin gyorsabb felszívódását a szervezetben.
Azon ritka anyagok egyike, amely képes áthatolni a vér-agy gáton, ezáltal védve
az agyat.
A kolin közvetlenül táplálja az agysejteket, csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A kolin nagyon sok biológiai folyamatban jelen van. Foszfatidil-
kolinként megőrzi a sejthártya épségét, és olyan alapvető élettani működésekben
működik közre, mint a sejtek információ átadásai, energiaellátása, illetve a sejten
belüli kommunikáció. Nem megfelelő kolin bevitele ezeket a folyamatokat
hátrányosan érintheti.
A kolin ezenkívül részt vesz a sejt struktúrák és funkciók megőrzésében is.
A kolin valójában a B-komplex egy tagja, csak azért nem szokták a B-vitaminok
közé tenni, mivel nemcsak külső forrásból tud szervezetünk hozzájutni, hanem
képes szintetizálni is azt.
Az emelkedett homocisztein szint jelentősen megnöveli
az érelmeszesedés kockázatát, csakúgy mint egyéb kardiovaszkuláris vagy
idegrendszeri rendellenességekét. A kolin szerepe abban van, hogy belőle jön létre
a betain egy oxidációs folyamat révén, mely anyag jelentősen csökkenti a
homocisztein szintjét, L-methionine-t szintetizálva abból.
A kolin védi a májat, segít ellátni méregtelenítő feladatát, erős megterhelés esetén
(alkohol, drog) valamelyest csökkenti a káros hatásokat, valamint
megakadályozza a zsírok lerakódását a szervben.
A kolin a zsírégetést is segíti, fokozván a szervezet zsírfelhasználását,
ezáltal diéta mellett támogathatja a zsírvesztést. (Különösen inozitollal.)
A kolinnal nagyban csökkenthető az epekövek kialakulásának valószínűsége.
A kolin egyike azon kevés anyagoknak, amelyek át tudnak hatolni a vér-agy gáton,
amely többek között megvédi az agyat a napi étrend változásainak hatásaitól.
A kolin hiány tünetei érintik az agyi folyamatokat, az emlékezetet is. Aki nem
képes tartós koncentrációra, feledékeny vagy gyakran szenved fejfájástól, jogosan
gyanakodhat kolin hiányra.

A nagyításhoz, nyomjon a képre

Ha kevés az acetilkolin
Az agyban az idegsejtek intelligens párbeszéde kémiai anyagokkal, a többi
között acetilkolinnal történik. Az acetilkolin pályákhoz kötött, amelyek
behálózzák az agykérget és a memória központot.
Az előagy acetilkolin termelő sejtjei, ha alul működnek, kialakul az Alzheimer-
kór. Minél kevesebb az acetilkolin termelés annál súlyosabb az emlékezetvesztés.
Az acetilkolinnak számos agyi funkcióban van szerepe. Megállapították, hogy a
méh agyszövetei 1 óra alatt 5 mg acetilkolint szintetizáltak.
Acetilkolinnal végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a méhpempő 1000-
szer annyi acetilkolint tartalmaz, mint a méz.
Az acetilkolin hatása a Méhpempő öregedésével csökken, de összefüggésben
van savtartalmával és hőfokával is. Meghatározó szereplője a gonadotrop
hormon, melynek feladata a petefészek stimulálásával az ösztrogén, a női hormon
termelésének elősegítése. Illetve a parotin hormon, amely serkenti a sejtek
anyagcseréjét a szervezetben, ezáltal az egész test megújulását szabályozza.

Az acetilkolin története
Elsőként Henry Hallett Dale szonosította 1914 -ben a szívre gyakorolt hatását. Otto
Loewi állapította meg róla, hogy neurotranszmitter, aki először a vagusstoff nevet
adta neki, mivel a a bolygóidegből (nervus vagus) választódik ki. 1936-ban
mindketten Nobel-díjat kaptak munkájukért.