MI IS AZ A PH-ÉRTÉK, AMIT A RÁGÓGUMI

VISSZAÁLLÍT A SZÁNKBAN?
A sav és a bázis megkülönböztetését az 1660-as években már Robert Boyle angol
természettudós is megtette. Savaknak nevezte azokat az anyagokat, amelyek egyes növények
színét megváltoztatják, lúgoknak nevezte azokat, amelyek az eredeti színt visszaadják. A
tudomány fejlődésével ez a két fogalom is fejlődött, az első tudományos meghatározás
Arrhenius svéd kémikus nevéhez fűződik.
Első kérdés szekció végeSzöveg szekció

5.5.1. Svante August Arrhenius (1859–1927) Nobel-díjas svéd kémikus a sav és bázis fogalom
első tudományos megfogalmazója. A sav és bázis fogalmát vizes oldatokra értelmezte.
Egyszerűsége és áttekinthetősége miatt elmélete igen elterjedt.
Szöveg szekció végeSzöveg szekció
Savanyúak és csípősek – a savak
Tudjuk, hogy a savak savanyú ízűek, tömény vizes oldatban maró hatásúak és a bőrre kerülve
viszkető érzést okoznak. Vizes oldatukban a lakmusz piros színű. A legfontosabb savak
a sósav (HCl), a kénsav (H2SO4), a salétromsav (HNO3), a szénsav (H2CO3) és
az ecetsav (CH3COOH). A savak közös jellemzője, hogy
vízben hidrogénionra és savmaradék-anionra bomlanak.

HClhidrogén-
kloridH2SO4kénsavHNO3salétromsavH2CO3szénsavCH3COOHecetsav→H+hidrogénion+Cl−kloridion→2
H+hidrogénion+SO2−4szulfátion→ H+hidrogénion+NO−3nitrátion→2H+hidrogénion+CO2−3karbonátion→H+
hidrogénion+CH3COO−acetátionHClhidrogén-
klorid→H+hidrogénion+Cl−kloridionH2SO4kénsav→2 H+hidrogénion+SO42−szulfátionHN
O3salétromsav→ H+hidrogénion+NO3−nitrátionH2CO3szénsav→2H+hidrogénion+CO32−k
arbonátionCH3COOHecetsav→H+hidrogénion+CH3COO−acetátion

Láthatjuk, hogy bizonyos savak egy, mások kettő vagy akár több hidrogéniont is képesek
leadni. Egy sav értékűsége azt jelenti, hogy molekulája hány hidrogénion leadására képes. A
sósav, a salétromsav és az ecetsav egyértékű, a kénsav és a szénsav kétértékű savak.

Bizonyos savak, mint amilyen a sósav, a kénsav és a salétromsav, vízben oldva teljes
mértékben átalakulnak, azaz molekuláik elbomlanak hidrogénionokra és savmaradék-
anionokra. Ezeket a savakat erős savaknak nevezzük.

A laboratóriumban az egyik leggyakrabban használt vegyszer a sósav, amely a hidrogén-

klorid-gáz vizes oldata. A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú gáz, vízben kiválóan
oldódik (1 liter víz szobahőmérsékleten kb. 350 liter hidrogén-kloridot old). Fontos tudni,
hogy a hidrogén-kloridnak és a sósavnak a kémiai jele egyaránt HCl, bár a két anyag nem
ugyanaz!
5.5.2. A háztartási sósav színtelen, szúrós szagú, erősen maró hatású oldat. A hidrogén-klorid
erős sav, minden molekulája elbomlik hidrogénionra és kloridionra, azaz a sósavban hidrogén-
klorid molekula gyakorlatilag nincsen.

Számos sav molekulája vízben oldva csak kismértékben bomlik el, ezért ezeknek a vizes
oldatában a sav molekuláinak nagy része változatlan marad. Azokat a savakat, amelyek
molekulái vízben oldva csak kismértékben bomlanak el hidrogénionra és savmaradék-
anionra, gyenge savaknak nevezzük. Ezek között több olyan is van, amelyik emberi
fogyasztásra alkalmas. Ilyen például a szénsav, az ecetsav, a foszforsav, a citromsav és a C-
vitaminként ismert aszkorbinsav.
5.5.3. Az ecetsav vizes oldata az ételecet, amely savanyú, csípős ízű, szúrós szagú oldat. Az
ecetsav gyenge sav, mivel molekuláinak csak nagyon kis része bomlik el hidrogénionra és
acetátionra. Az oldatban tehát a hidrogénionok és az acetátionok mellett sok ecetsav molekula
is marad.
Szöveg szekció végeSzöveg szekció
Marnak és roncsolnak – a bázisok
Arrhenius szerint a bázisok olyan vegyületek, amelyek vizes
oldatban fémionra és hidroxidionra bomlanak. A bázisok vizes oldatait lúgoknak nevezzük.
A lúgok közös jellemzője, hogy tömény oldatban maró hatásúak, és a bőrre kerülve annak
felületét síkossá teszik. A lakmusz a lúgoldatban kék színű. A köznapi életből ismert két erős
bázis a nátrium-hidroxid (NaOH, marónátron, lúgkő) és a kalcium-hidroxid (Ca(OH)2, oltott
mész). A nátrium-hidroxid egyértékű, a kalcium-hidroxid kétértékű bázis.

NaOHnátrium-hidroxidCa(OH)2kalcium-hidroxid→Na+nátriumion+OH−hidroxidion→Ca2+kalciumion+2 O
H−hidroxidionNaOHnátrium-hidroxid→Na+nátriumion+OH−hidroxidionCa(OH)2kalcium-
hidroxid→Ca2+kalciumion+2 OH−hidroxidion

5.5.4. A nátrium-hidroxid ionrácsának felbomlása.

Szöveg szekció végeVideó
Nátrium-hidroxid oldódása
Videó végeSzöveg szekció
A pH-skála
Az oldatok kémhatásának számszerű jelzésére a pH-értéket használjuk. A pH-skálát 0–14-ig
értelmezzük, amelyben a semleges kémhatást a 7-es pH-érték jelzi. Ez alatt az oldat savas, e
felett pedig lúgos kémhatású.

5.5.5. A pH-skála
Szöveg szekció végeÉrdekesség szekció

JÓ, HA TUDOD!
A kis pH-értékek (0-3) erősen savas, míg a nagyok (11-14) erősen lúgos kémhatást jeleznek.
7-hez közeli pH-értékek esetén az oldat gyengén savas vagy lúgos. Akár savas, akár lúgos
kémhatású oldatot hígítunk vízzel, a kémhatás semleges irányba, az oldat pH-ja 7 felé tolódik.
Érdekesség szekció végeSzöveg szekció
5.5.6. Az oldatok pH-értékének egyszerű kimutatására használjuk az univerzális
indikátorpapírt. Ezen olyan indikátorkeverék van, amelyik az oldat pH-ját többféle
színárnyalattal jelzi. Előnye, hogy nemcsak azt mutatja meg, hogy egy oldat savas vagy lúgos
kémhatású, hanem az oldat pH-ja is megbecsülhető vele.
Szöveg szekció vége

A savak, a bázisok, a pH skála

Kezdés
Melyik tartományba tartozik? Húzd a kártyákat a megfelelő halmazba!

savas tartomány
 Savas Tartomány ejtési terület és elemei

semleges tartomány
Semleges Tartomány ejtési terület és elemei

lúgos tartomány
Lúgos Tartomány ejtési terület és elemei

folyékony szappan
mosószóda
hypo (pH~13)
bőr (pH~5.5)
vér (pH~7,3)
ételecet (ecetsav) (pH~2-3)
frissen desztillált víz
kávé
konyhasó vizes oldata
oltott mész
bor
szódabikarbóna
háztartási ammónia
háztartási sósav (pH~1-2)
csapvíz
szódavíz
banán
citromlé (pH~3)
A savak, a bázisok, a pH skála okosfeladat vége

Milyen kémhatású?

Kezdés
Helyezd az anyagokat a megfelelő halmazba!
Lúgos kémhatás
Lúgos Kémhatás ejtési terület és elemei

Semleges kémhatás
 Semleges Kémhatás ejtési terület és elemei

Savas kémhatás
Savas Kémhatás ejtési terület és elemei

egy oldat, melynek pH-értéke 8

szalmiákszesz
szódavíz
egy oldat, melynek pH-értéke 5
nátrium-hidroxid-oldat
meszes víz
desztillált víz
konyhasó-oldat
sósav
ételecet
Milyen kémhatású? okosfeladat vége
Összefoglalás szekció

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
A savak olyan vegyületek, amelyek vizes oldatban hidrogénionra és savmaradék-anionra
bomlanak. Az erős savak vizes oldatában a savmolekulák teljes mennyisége, a gyenge savak
oldatában viszont csak csekély hányada bomlik el. Erős sav a hidrogén-klorid (HCl), a kénsav
(H2SO4) és a salétromsav (HNO3), gyenge sav a szénsav (H2CO3) és az ecetsav (CH3COOH). A
bázisok vizes oldatban fémionra és hidroxidionra bomlanak. Legismertebb erős bázis a
nátrium-hidroxid (NaOH) és a kalcium-hidroxid (Ca(OH)2). A bázisok vizes oldatai a lúgok.
Az oldatok kémhatásának számszerű jelzésére a pH-értéket használjuk. 0–7-ig savas, 7–14-ig
lúgos, 7-es pH esetén semleges kémhatású az oldat.