A SÓK, SAVAK ÉS BÁZISOK

MINDENNAPI FELHASNÁLÁSA
Készítette:
Készítette: Kutlán
Kutlán Dénes
Dénes György
György
 FIGYELEM!
Az itt látható reakciók / kíséletek némeike:
• Mérgező klór, kén-
sav, sósav,
nitrogén-mono és
dioxdi gázt / párát
képezhet!
• Életveszélyes!
• Felheítheti /
felrobbanthatja az
üveg felszerelést
amiben a kísérlet
végbemegy!
• Korroív / maró
SÓK -

• -nak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésűsóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek
pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos
vegyületek
• legtöbbször szilárd halmazállapotú kristályokból állnak. Többnyire magas olvadáspontúak (például
NaCl: 801 °C), de előfordulnak alacsonyabb olvadáspontú (kb. 100 °C) szervetlen sók is. A
szobahőmérsékleten folyékony sók elsősorban szerves ionokból állnak.
• A tiszta sók általában szagtalanok, bár az acetátok (az ecetsav sói) jellegzetes ecetszagúak, a bázikus
ammóniumsók ammóniaszagúak, illetve a cianidok jellegzetes keserűmandula-illatúak (ciánszag).
SÓK ELŐÁLLÍTÁSA/FELHASZNÁLÁSA
• Nátrium-klorid(NaCl, Konyhasó, halit)
• Előállítása viszonylag egyszerű:
• 1) HCl + NaOH → NaCl + H2O
• 2) 2Na + Cl → NaCl
• 3) AlCl3 + 3CH3COONa + H2O → Al(OH)(CH3COO)2 + CH3COOH + 3NaCl

• Felhasználása:
• Élelmíszerek fűszerezése
• Orvosi alkalmazások(pl.: saline(fiziológiás) oldat, fertőtlenítés)
AMMÓNIUM-NITRÁT(NH4NO3, ÁLTALÁNOS
MŰTRÁGYA)

• Előállítása:
• 1) HNO3 + NH3 → NH3NO4

• 2)2AgNO3 + H2O + 2NH3 + C12H22O11 → 2Ag + NH3NO4 + C12H22O12

• Felhasználása:
• Általános műtrágya
• Oxidáló szer (Ezért kevernek hozzá Ca(OH)2 -ot, mert nélküle elékké könnyen oxidál ha hevítik)
• Robbanó szer (Egy aktivátor segítségével magas szintű robbanó anyaggá vállik)
SAVAK -

• Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a

vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását
savasabbá teszik, a pH-t csökkentik. A kémiában Brønsted-savnak nevezik
azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy
másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett bázisnak.
• Lewis-savnak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel.
A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak.
SAVAK FELHASZNÁLÁSA:

• Élelmiszerekben:
• Ízfokozóként
• Ízesítőként
• Gazdaságban:
• Műtrágyák előállításához
• Tisztítószerek ként
• Fertőtlenítők ként
SAVAK ELŐÁLLÍTÁSA/FELHASZNÁLÁSA
• 3H2SO4 + 2Al → Al2(SO4)3 + 3H2
• HCl + NaOH → NaCl + H2O
• 4HNO3 + 3Ag → 2H2O + NO + 3AgNO3
• HNO3 + 3 HCl + Ag → 2 H2O + NO + AgCl3
• H2SO4 + H2O2 → H2O + H2SO5
• HNO3 + NH3 → NH3NO4
• H2 + Cl2 → 2 HCl
•
•
BÁZISOK -

• Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek
vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7,0
pH-nál nagyobb lesz). A bázisok protonátadással való reakció során protont vesznek fel,
vizes oldatuk lúgos kémhatású.
• A kémiában bázisnak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, amelyek protont (H + iont)
vesznek fel egy másik molekulától, vagy iontól (savtól/víztől), vagy elektronpárt adnak át
annak. A bázisok speciális formái a lúgok, melyek vízbe kerülve hidroxidionokat (OH-)
adnak le.
• Savak és bázisok ellentétes karakterű anyagok tehát, reakciójukból keletkeznek a sók
(közömbösítés, semlegesítés).
BÁZISOK FELHASZNÁLÁSA:

• Élelmiszerekben:
• Tartósítószerként
• Gazdaságban:
• Kenőanyagok ként
• Mosószerek előállításához
• Szappanok előállításához
• Fertőtlenítőszerek ként
BÁZISOK ELŐÁLLÍTÁSA/FELHASZNÁLÁSA

• HCl + NaOH → NaCl + H2O

• 4 NaOH + 4 KMnO4 → 2 H2O + O2 + 2 K2MnO4 + 2 Na2MnO4
• NaOH + Al(OH)3 → Na[Al(OH)4]
• 6 Cl2 + 6 Ca(OH)2 → 6 H2O + 5 CaCl2 + Ca(ClO3)2
• 2 Na + 2 H2O → 2 NaOH + H2
• CaO + H2O → Ca(OH)2
• 2 H2O + 4 KO3 → 5 O2 + 4 KOH
KÉPEK VIDEÓK(SAJÁTOK)

NH3NO4 FeSO4 MnO2 CuSO4

HCl H2SO4 NaOH CH3COONa
KÉPEK
 Általános képletei a:

•Savak:
•HxMOz - Ahol, M – nem-fémes elem; x – A hidrogén indexe; z –
Az oxigén indexe
•Bázisoknak:
•Mx(OH)z - Ahol, M – fémes elem; x – A fémes elem indexe; z – A
hidroxid indexe
•Sóknak:
•M+x N-z – Ahol, M – fém anion, x – indexe; N – nemfém kation,
z- indexe