Móricz Zsigmond

Élete, művészete, kedvelt témái, fontosabb művei,

Légy jó mindhalálig
 Élete
• 1879. július 2-án született Tiszacsécsén.
• magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózai irodalom
legismertebb alakja volt.
• Számos iskolába járt, például a Debreceni Református Kollégiumban.
• Debrecenben először református teológiát hallgatott, majd jogot és a
Debreceni Hírlap segédszerkesztője is volt.
• Első felesége Holics Eugénia volt, második pedig Simonyi Mária.
• Összesen 5 gyermeke volt.
• A Kisfaludy Társaság tagjai között állt.
• Élete során különböző hivatalokat vállalt. pl: tanító, tisztviselő a
kultuszminisztériumban
• 1942. szeptember 5-én halt meg agyvérzésben, Budapesten.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ricz_Zsigmond
 Művészete
• Jelentősége a regény-és novellairodalomban nagyon nagy méretű és
hatású
• Elbeszélő művészete mellett a hazai drámairodalom megújítója
• A legjobb magyar gyermekversek szerzői közé tartozik
• A legjelentősebb publicistáink egyike
• Harminc éves koráig kereste magát, mondanivalóit és
kifejezőkészletét
• A Hét krajcár novelláskötetével, ami 1909-ben jelent meg, majd a
Sárarany című regényével, ami 1911-ben jelent meg robbant be az
irodalom világába.

forrás: https://mek.oszk.hu/01100/01149/html/moricz.htm
Kedvelt témái
• Móricz munkássága
három korszakra
osztható
• Ezt különféle témák
jellemzik
 • A Hét krajcár című novellája
Első korszaka: megjelenésével kezdődik
1908-1919 • A hangja szenvedélyesebb
• Korai regényeiben és
novelláiban méginkább a
naturalizmus (valósághű
ábrázolás) dominál
• Pl: Sárarany (1910), Az Isten
háta mögött (1911), A fáklya
(1917)

forrás: https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/moricz-zsigmond-elete-1879-1942-korszakai/
 Második korszaka: húszas évek
• Új témái
• Gyermekkor: /Légy jó mindhalálig
(1920), Forr a bor (1931)/
• Történelmi múlt /Az Erdély-
triológia/
• 19. század végének dzsentri-
világa /Úri muri (1927), Rokonok
(1932)/

forrás: https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/moricz-zsigmond-elete-1879-1942-korszakai/
 Harmadik korszaka:
harmincas évek
• Visszatér a parasztábrázolás témája
• Drámaiság és balladai hangulat a jellemző,
később realizmus jellemző(megfelelés a
valóságnak)
• Objektív(személyestől független), riporteri
stílus
• Témák: pusztai élet, a ridegpásztorok világa,
babonák és a falusi nyomor
forrás: https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/moricz-zsigmond-elete-1879-1942-korszakai/
 Fontosabb művei
• Erdő-mező világa (népmese gyűjtemény) 1908 • Kivilágos kivirradtig (regény) 1926
• Hét krajcár (novella) 1908 • Úri muri (regény) 1928
• Sári bíró (színmű) 1910 • Forró mezők (regény) 1929
• Az isten háta mögött (regény) 1911 • Rokonok (regény) 1932

• Kerek Ferkó (regény) 1913 • A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.) 1935

• Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella) 1916 • A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.) 1935

• Szegény emberek (novella) 1917

• Árvácska (regény) 1941
• Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény) 1941
• Légy jó mindhalálig (regény) 1920
• Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (regény)
• Tündérkert (Erdély-trilógia I.) 1922 1942
forrás: https://antikvarium-konyv.com/moricz-zsigmond /
 Légy jó mindhalálig
• 1920-ban jelent meg az Athenaeumban
• Műfaja: társadalmi regény
• A Nagy Könyv listáján a 18. helyen áll
• 1960-ban pedig megfilmesítették
• Folytatása a Forr a bor című regény melyet 1931-ben írt
• Valójában, a főszereplő, Nyilas Misi maga az író, amit
az önéletrajzzal alá is támaszthatunk. Pl: apja ács,
testvére volt, iskolát vált, felolvasó és tanárától tanítói
munkát kap.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gy_j%C3%B3_mindhal%C3%A1lig_(reg%C3%A9ny)
Köszönöm a figyelmet!