AVES

Madarak
származás, evolúció, rendszertan
 A repülés kialakulása, repülési módok

1. A repülés fáról induló kialakulásának elmélete. E szerint a madarak

felmásztak a fákra, majd onnan leugrottak, és előbb vitorlázva siklottak,
majd szabályosan repültek.

2. A repülés eredetének földről induló elképzelése. E szerint a földön

előbb csak egyre nagyobb ugrásokkal rohanó madarak a sebességüket
szárnycsapásokkal növelték.
/Archaeornithes sc./ Archaeopteryx lithographica
Németország (1861,1877,1956) mészkőpala

- 150 m. év

Protoavis texensis (1983)

 Anatómiai bélyegek
• hüllő • madár
• hasi bordák • madárszerű ülő láb
• farok csigolyák • lábcsontok (csüd)
• fogak • villacsont
• különálló kézcsontok • üreges csöves csontok?
• tollak
 Az ember által kipusztított madarak

Aepyornis maximus Geoffroy; 3 m, 450 kg

pleisztocén eleje – XVIII. Szd.
70.000 – 200 év, Madagaszkár

Emeus crassus (Owen); 1,5 – 1,8 m,

70.000 – 600 év, Új-Zéland déli sziget

Euryapteryx elephantopus Owen; 2,2 m,

70.000 – 800 év, Új-Zéland déli sziget
FUTÓMADÁR-SZABÁSÚAK (PALAEOGNATHAE) alosztálya
 FUTÓMADÁR-SZABÁSÚAK (PALAEOGNATHAE)

TINAMUALAKÚAK (TINAMIFORMES)
Tinamufélék (Tinamidae)

46 sp, 1*, 9 g

tinamu (T. solotarius)

3 v. 4 ujj
Dél-Amerika
száraz, füves puszták - erdei
élőhelyek
közepes termet,
a hímek kotlanak, 1-12 tojás, 21-
68 g
fészekhagyók, hím gondoskodik
mindenevők
 STRUCCALAKÚAK (STRUTHIONIFORMES)
Struccfélék (Struthionidae)
strucc (Struthio camelus) 1 sp.
- Afrika,
- a legnagyobb ma élő madár,
- a szülők felváltva kotlanak,
- ivari dimorfizmus
- 2 lábujj
 Nandufélék (Rheidae) /Rheiformes/

2 v 3 sp, 2 g.

nandu (Rhea americana)

- Dél-Amerika
- 3 lábujj
- fejük, nyakuk tollas
- poligám
- 20-50 tojás (2-12 tojótól)
- ink.: 35-40 nap, hím
- nem vándorlók
- főként növényevők
 Kazuárfélék (Casuariidae) /Casuariiformes/
3 sp., 1 g emu (Dromaius novaehollandiae)
sisakos kazuár (Casuarius casuarius)
- 3 ujj - Ausztrália, Új-Guinea
- ivari dimorfizmus
- 3-6 tojás, ink.: 30-50 nap - vonulás
emu
 Kivifélék (Apterygidae)/Apterygiformes/

3 sp., 1 g.
déli kivi (Apterix australis)
- éjszakai életmód
- szaglás
- tojásméret; 1-2 db
- kotlás: hím
- szőrszerű toll
- red. szárny (4-5 cm)
- nincs farok
- mindenevők
 ÚJMADÁR-SZABÁSÚAK (NEOGNATHAE)
TYÚKALKATÚAK (GALLIFORMES)
Fácánfélék (Phasianidae)
210 sp., 21*, 61 g.

fácán (Phasianus colchicus)

pulyka (Meleagris gallopavo)
páva (Pavo cristatus)
bankivatyúk (Gallus gallus)
fogoly (Perdix perdix)
fürj (Coturnix coturnix)
pulyka (Meleagris gallopavo)
bankivatyúk (Gallus gallus)
 Talegallatyúk -félék (Megapodidae)

talegallatyúk
(Alectura lathami)

- Ausztrália
- nedves erdők
- speciális költés
- 1 naposan repülni
tudnak
 LÚDALKATÚAK (ANSERIFORMES)

Récefélék (Anatidae)

•réceformák (Anatinae)
•lúdformák (Anserinae)
•hattyúformák (Cygninae)

tőkésréce (Anas platyrhynchos)

böjti réce (Anas querquedula)
csörgőréce (Anas crecca)
barátréce (Aythya ferina)
nyári lúd (Anser anser)
bütykös lúd (Anser cygnoides)
vetési lúd (Anser fabalis)
bütykös hattyú (Cygnus olor)
 HARKÁLYALKATÚAK (PICIFORMES)
Harkályfélék (Picidae)
nagy tarkaharkály (Dendrocopos major)
balkáni tarkaharkály (Dendrocopos syriacus)
zöld küllő (Picus viridis)
fekete harkály (Dryocopus martius)
nyaktekercs (Jynx torquilla)
Mézmutatófélék (Indicatoridae)
(17,0)
mézmutató madár (Indicator Afr., Ázs. trópusi részén
indicator)
költésparaziták
Tukánfélék (Ramphastidae) (55,0)
tróp. Am. oduban költ
hatalmas, üreges csőr, gyümölcsevő
színes vetélőujj rokonai a bajszikák
ORRSZARVÚMADÁR-ALAKÚAK (BUCEROTIFORMES)
Orrszarvúmadár -félék (Bucerotidae)

orrszarvú madár (Buceros rhinocerus)

abesszin szarvasvarjú (Bucorvus
abyssinicus)
- Afrika
- költés specialitások
 Hoacinfélék (Opisthocomidae)

hoacin (Opisthocomus hoatzin)

- Dél-Amerika, mangróve mocsarak, karmos szárny
- gyömölcsevő, de falevelet is megeszi; begyben emészt; fiókák
- talajon nem tartózkodik, jól úszik
 PAPAGÁJALAKÚAK (PSITTACIFORMES)
Papagájfélék (Psittacidae)
nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus)
- felső csőr mozgathatóan ízesül
tövén bőrszerű viszhártya
- lábujjak 2-2 el-hátra
- Ausztrália, D- és Kö-Am.
- száraz, erdős puszták
- csoportos életmód
- európai betelepítés

hullámos papagáj(Melopsittacus undulatus)

arapapagáj (Ara)
kakadu (Kakatoe)
törpepapagáj (Agapornis)
jákópapagáj (Psittacus erythacus)
 KOLIBRIALAKÚAK (TROCHILIFORMES)
Kolibrifélék (Trochilidae)(319,0)
rubintorkú kolibri (Archilochus colubris)
- Amerika
- a legkisebb madarak
- speciális táplálkozás
- repülés
- szín
 BAGOLYALKATÚAK (STRIGIFORMES)
Gyöngybagolyfélék (Tytonidae)(17,1)
gyöngybagoly (Tyto alba)
- szegélypopuláció- időjárás érzékenység
- emberi hatások
 Bagolyfélék (Strigidae)(161,11)
erdei fülesbagoly (Asio otus)
kuvik (Athene noctua)
uhu (Bubo bubo)
macskabagoly (Strix aluco)
Zsírfecskefélék (Steatornithidae)(1,0)
zsírfecske v. szuszók (Steatornis caripensis)
D-Am. barlangjaiban
 GALAMBALKATÚAK (COLUMBIFORMES)
Galambfélék (Columbidae)(310,5)
örvös galamb (Columba palumbus)
balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
szirti galamb (Columba livia)
- házi galamb
- elterjedés
- begytej
- dodo,
- vándorgalamb
Dodofélék (Raphidae)
mauriciuszi dodo (Raphus cucullatus)
Reuniun remetegalamb
 DARUALKATÚAK (GRUIFORMES )
Túzokfélék (Otididae)25,2/1+/

túzok (Otis tarda)

- legnagyobb európai madár
- 3 lábujj
- ivari kétalakúság
- dürgés
- természetvédelmi problémák
 Darufélék (Gruidae)(15,2)
daru (Grus grus)
- családi kötelék
- monokultúrás mezőgazdaság
- vonulási utak
- repülési alakzat
- trachea-sternum
 Lilefélék (Charadriidae)(89,10)
csigaforgató (Haematopus ostralegus)
gulipán (Recurvirostra avosetta)
gólyatöcs (Himantopus himantopus)
bíbic (Vanellus vanellus)
széki lile (Charadrius alexandrinus)
 Sirályfélék (Laridae)(129,27)
sirályok (Larus spp.
csérek (Sterna spp.)
szerkők (Chlidonias spp.)
halfarkasok (Stercorarius spp.)

ékfarkú halfarkas (Strecorarius

parasiticus)
dankasikály (Larus ridibindus)
ezüstsirály (Larus argentatus)
küszvágó csér (Sterna
hirundó)
kormos szerkó (Chlidonias
nigra)
alka (Alka torda)
 SÓLYOMALKATÚAK (FALCONIFORMES)
Vágómadár-félék (Accipitridae)(240,26)

ölyvek (Buteo spp.)

rétihéják (Circus spp.)
sasok (Aquila spp.)
keselyűk (Gyps spp.)
héja (Accipiter gentilis)
 Sólyomfélék (Falconidae)(63,8)
vörös vércse (Falco tinnunculus)
kékvércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
vándorsólyom (Falco peregrinus)
kabasólyom (Falco subbuteo)
 Kígyászkeselyűfélék (Sagittariidae)(1,0)

kígyászkeselyű (Sagittarius serpentarius)

Afr., szavanna
ritkán repül
 GÓLYAALKATÚAK (CICONIFORMES)
Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)
kormorán (Phalacrocorax carbo)
- nincs gl. uropygii
- halevők
- fészekkolóniák
- guanó
 Gémfélék (Ardeidae)
nagykócsag (Casmerodius (Egretta) alba)
szürke gém (Ardea cinerea)
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
törpegém (Ixobrychus minutus)
pásztorgém (Bubulcus ibis)

- nagy méretbeli eltérések

- eltérő táplálkozás
- eltérő napi aktivitás
- magányos vagy koloniális
 Gólyafélék (Ciconiidae)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

fekete gólya (Ciconia nigra
kaliforniai kondor (Gymnogyps californicus)

életmód szerepe a
fenotípus kialakulásában
Pingvinfélék (Spheniscidae)(17,0)
császárpingvin (Aptenodytes forsteri)
tollak egyenletesen elrendeződve
ÉNEKESMADÁR-ALAKÚAK (PASSERIFORMES)

KIRÁLYGÉBICS-ALKATÚAK (TYRANNINA) alrendje

VERÉBALKATÚAK vagy ÉNEKESEK (PASSERINA) alrendje

Emlősszerűek (Synapsida)
• Emlősszerű ŐSHÜLLŐK (THERAPSIDA) osztálya

• Emlősök (MAMMALIA) osztálya

Prototheria alosztály
KLOAKÁSOK (MONOTREMATA) rendje
Hangyászsünfélék (Tachyglossidae)
Kacsacsőrű-emlősfélék (Ornithorhynchidae)
Kréta elejétől, kevés fosszília
Auszt., Új-Guinea

Metatheria alosztály - erszényesek

Theria
Eutheria alosztály – méhlepényes emlősök
 Hangyászsünfélék (Tachyglossidae)

Hosszúcsőrű hangyászsün
(Zaglossus bruijni)

Rövidcsőrű hangyászsün
(Tachyglossus aculeatus)
 Kacsacsőrű-emlősfélék (Ornithorhynchidae)

Kacsacsőrű emlős
(Ornithorhynchus anatinus)
 OPOSSZUMALAKÚAK (DIDELPHIMORPHA) rendje
Oposszumfélék (Didelphidae)

Kö- D-Am,
USA; Didelphis virginiana
Erszény fejlett v. hiányzik
Kicsi v. közepes méret
Egyszerű gyomor
Néhány faj vízi életmód
Tengerszinttől kb. 3000 m-ig
 Marmosa elegans –
Északi oposszum Erszényes patkány
(Didelphis virginiana)
ERSZÉNYES RAGADOZÓK (DASYUROMORPHIA) rendje

Erszényesfarkas-félék (Thylacinidae)
Erszényeshangyász-félék (Myrmecobiidae)
Erszényesnyest-félék (Dasyuridae)
 Erszényesfarkas-félék (Thylacinidae)

• Ausztrália és Tasmánia
legnagyobb ragadozója volt

• zsákmányát főleg kenguruk és

talajon fészkelő madarak alkották

• a hírnevén sokat rontott, hogy

megölte a juhokat

Erszényesfarkas
• 1888-1904 között 2268 állatot irtottak ki
(Thylacinus cynocephalus)
• az utolsó példányt 1961-ben ölték meg tévedésből

•utolsó fogságban tartott példány 1936-ban pusztult el Hobart állatkertjében

 • dögevő

Tasmániai ördög
(Sarcophilus harrisi)
ERSZÉNYESVAKOND-ALAKÚAK (NOTORYCTEMORPHA) rendje
Erszényesvakond-félék (Notoryctidae)

Notoryctes typhlops – erszényes vakond

KEVÉSFOGÚ ERSZÉNYESEK (DIPROTODONTIA) rendje
Koalafélék (Phascolarctidae)
Vombatfélék (Vombatidae)
Kuszkuszfélék (Phalangeridae)
Kengurufélék (Macropodidae)
Erszényesmókus-félék (Petauridae)
Mézrabló erszényesfélék (Tarsipedidae)
Méhlepényesek (Placentalia)
öregrendje

VAGY

/EUTHERIA scl./
MÉHLEPÉNYESEK (PLACENTALIA) öregrendje

/FOGHÍJASOK – EDENTATA/

VENDÉGÍZÜLETESEK (XENARTHRA) rendje

Háromujjú lajhárfélék (Bradypodidae)
Kétujjú lajhárfélék (Megalonychidae)
Tatufélék (Dasypodidae)
Hangyászfélék (Myrmecophagidae)
Háromujjú lajhárfélék (Bradypodidae)

Közönséges háromujjú lajhár v. ai

(Bradypus tridactylus)
 Tatufélék (Dasypodidae)

Kilencöves tatu
(Dasypus novemcinctus) Óriástatu
(Priodontes giganteus)
Hangyászfélék (Myrmecophagidae)

Sörényes hangyász
(Myrmecophaga tridactyla)
ROVAREVŐK (INSECTIVORA) rendje
Patkányvakondfélék (Solenodontidae)
Tanrekfélék (Tenrecidae)
Aranyvakondfélék (Chrysochloridae)
Sünfélék (Erinaceidae)
Cickányfélék (Soricidae)
Vakondfélék (Talpidae)
 Sünfélék (Erinaceidae) Tüskés sünök: Erinaceinae

Európai sün
(Erinaceus europaeus)

Keleti sün
(Erinaceus concolor)
Cickányfélék (Soricidae) Fehérfogú cickányok: Crocidurinae

Mezei cickány
(Crocidura leucodon)
Keleti cickány
(Crocidura suaveolens)
Cickányfélék (Soricidae) Vörösfogú cickányok: Soricinae

Erdei cickány
(Sorex araneus)
 Törpecickány
(Sorex minutus)
Közönséges vízicickány
(Neomys fodiens)
Vakondfélék (Talpidae) Talpinae

• a fajok többsége ide tartozik

• ásó életmódot folytatnak

Közönséges vakond (Talpa europaea)

 Csillagorrú vakond É-Am.
(Condylura cristata)
DENEVÉREK (CHIROPTERA) rendje
NAGYDENEVÉREK (Megachiroptera) alrendje
Repülőkutya-félék (Pteropodidae)
• óvilági trópusokon
KISDENEVÉREK(Microchiroptera) alrendje • főként gyümölcsevők
Dongódenevérfélék (Craseonycteridae)
Álvámpírok (Megadermatidae) • az egész világon
Patkósdenevér-félék (Rhinolophidae) • főként rovarevők
• echolokáció
Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae)
Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Szelindekdenevér-félék (Molossidae)

• az egyedüli röpképes emlősök

• repülőhártya (patagium)
• 930 körüli fajszám
 NAGYDENEVÉREK (Megachiroptera) alrendje
Repülőkutya-félék (Pteropodidae)

Óriás repülőróka
(Pteropus giganteus) Nílusi repülőkutya (Rousettus aegyptiacus)
KISDENEVÉREK (MICROCHIROPTERA) alrendje
Dongódenevérfélék (Craseonycteridae)
Álvámpírok (Megadermatidae)
Patkósdenevér-félék (Rhinolophidae)
Hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae)
Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Szelindekdenevér-félék (Molossidae)

• nagy mennyiségű rovart fogyasztanak

• a mérsékelt övben téli álmot alszanak

HAZÁNKBAN MINDEN DENEVÉRFAJ VÉDETT!!!

 Dongódenevérfélék (Craseonycteridae)

• a világ legkisebb emlőse

• 1,5-2,0 g
• Thaiföld néhány barlangjában él
• 1973-ban fedezték fel

Dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai)

 • gyümölcsök

• gyümölcsök

Vampyressa nymphaea

Centurio senex
• rovarok
• emlősök vére
• rovarok, apró gerincesek

Chrotopterus auritus

Lonchorhina aurita Desmodus rotundus

FŐEMLŐSÖK (PRIMATES) rendje
FÉLMAJMOK (PROSIMII) alrendje
Igazi makik (Lemuridae)
Indrifélék (Indriidae)
Véznaujjú makifélék (Daubentoniidae)
Lórifélék (Loridae)
Fülesmakifélék (Galagonidae)
Koboldmakifélék (Tarsiidae)
Igazi makik (Lemuridae)

Gyűrűsfarkú maki (Lemur catta)

• Dél-, Délnyugat-Madagaszkár
• főként növényekkel táplálkozik
• veszélyeztetett (erdőtüzek, fakitermelés)
 Koboldmakifélék (Tarsiidae)

DK-Ázsia szigetein

Törpe koboldmaki (Tarsius pumilus)

IGAZI MAJMOK (ANTHROPOIDEA) alrendje
Karmosmajmok (Callithricidae)
Csuklyásmajomfélék (Cebidae)
Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Gibbonfélék (Hylobatidae)
Emberfélék (Hominidae)
 Karmosmajmok (Callithricidae)

Törpe selyemmajmocska (Cebuella pygmaea)

csak D-Amerikában
Arany oroszlánmajmocska (Leontopithecus rosalia)
 Csuklyásmajomfélék (Cebidae) csak D-Am.

Aotus trivirgatus – éji majom Alouatta nigra – bőgő majom

Cerkóffélék (Cercopithecidae) Óvilág trópusai, szubtrópusai

Cerkófformák (Cercopithecinae)
Berber-makákó (Macaca sylvanus)
 Papio sphinx - mandrill
Japán makákó (Macaca fuscata)
Ázsia

Presbytis sp. - langur

Nagyorrú majom (Nasalis larvatus)
 Gibbonfélék (Hylobatidae)

DK-Ázsia
erdőlakók

Sziamang gibbon (Hylobates syndactylus)

 Emberfélék (Hominidae)

Gorilla (Gorilla gorilla)

Orángután (Pongo pygmaeus)
 Bonobo (Pan paniscus)

Csimpánz (Pan troglodytes)

RAGADOZÓK (CARNIVORA) rendje

Kutyafélék (Canidae)
Macskafélék (Felidae)
Mongúzfélék (Herpestidae)
Hiénafélék (Hyaenidae)
Menyétfélék (Mustelidae)
Mosómedvefélék (Procyonidae)
Medvefélék (Ursidae)
Cibetmacskafélék (Viverridae)
 Kutyafélék (Canidae)

Szürke farkas (Canis lupus)

Magyarországon hivatalosan kihalt fajnak tekintik,

de időről időre néhány állat átlépi az államhatárt, s
eljut hazánkba is.
Vörös róka (Vulpes vulpes)
 Macskafélék (Felidae)

Eurázsiai hiúz (Lynx lynx lynx)

Vadmacska
(Felis sylvestris)
 Gepárd (Acinonyx jubatus)
Oroszlán (Panthera leo)

Szervál (Leptailurus serval)

 Szumátrai tigris Bengáli tigris
(Panthera tigris sumatrensis) (Panthera tigris bengalensis)
 Puma (Felis concolor)

Jaguár (Panthera onca)

Mongúzfélék (Herpestidae) Herpestinae

Szurikáta (Suricata suricatta)

Hiénafélék (Hyaenidae) Hyaeninae

Barna hiéna
(Parahyaena brunnea)

Foltos hiéna (Crocuta crocuta)

Csíkos hiéna (Hyaena hyaena)

Menyétfélék (Mustelidae) Vidraformák: Lutrinae

Európai vidra (Lutra lutra)

 Nyuszt (Martes martes)

Nyest (Martes foina)

Medvefélék (Ursidae) Medveformák: Ursinae

Barnamedve (Ursus arctos)

Jegesmedve (Ursus maritimus)

Grizzly (Ursus arctos horribilis)
CETEK (CETACEA) rendje
SZILÁSCETEK (MYSTICETI) alrendje
Simabálnák (Balaenidae)
Barázdásbálnák (Balaenopteridae)
Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)
Törpebálnafélék (Neobalaenidae)
 Simabálnák (Balaenidae)

Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)

 Barázdásbálnák (Balaenopteridae)

Óriásbálna (Balaenopera musculus) Balaenoptera acutorostrata

Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)

Szürkebálna (Eschrichtius robustus)

FOGASCETEK (ODONTOCETI) alrendje
Igazi delfinek (Delphinidae)
Fehérdelfinek (Monodontidae)
Disznódelfinek (Phocoenidae)
Ámbráscetfélék (Physeteridae)
Folyami delfinfélék (Platanistidae)
Csőröscetek (Ziphiidae)
 Igazi delfinek (Delphinidae)

Lagenorhynchus obliquidens Delphinus delphis

 Palackorrú delfin Kardszárnyú delfin
(Tursiops truncatus) (Orcinus orca)
 Fehérdelfinek (Monodontidae)
bal felső szemfog

Narvál (Monodon monoceros) Beluga (Delphinapterus leucas)

 Disznódelfinfélék (Phocoenidae)

Közönséges disznódelfin Rücsköshátú disznódelfin

(Phocoena phocoena) (Neophocoena phocoenoides)
 Ámbráscetfélék (Physeteridae)

Nagy ámbráscet (Physeter catodon)

ORMÁNYOSOK (PROBOSCIDEA) rendje
Elefántfélék (Elephantidae)

Afrikai elefánt
(Loxodonta africana)
PÁRATLANUJJÚ PATÁSOK (PERISSODACTYLA) rendje
Lófélék (Equidae)
Tapírfélék (Tapiridae)
Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae)
 Lófélék (Equidae)

Háziló (Equus caballus)

 Przewalski-ló Afrikai vadszamár
(Equus caballus przewalskii) (Equus asinus)
 Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae)

Keskenyszájú v. fekete orrszarvú

(Diceros bicornis)

Szélesszájú orrszarvú
(Ceratotherium simum)
PÁROSUJJÚ PATÁSOK (ARTIODACTYLA) rendje
DISZNÓALKATÚAK (SUINA) alrendje
Disznófélék (Suidae)
Pekarifélék (Tayassuidae)
Vízilófélék (Hippopotamidae)
 Disznófélék (Suidae)

Vaddisznó (Sus scrofa) Babirussza (Babyrousa babyrussa)

Celebesz
Varacskosdisznók (Phacocoerus sp.)
 Pekarifélék (Tayassuidae)

Örvös pekari (Pecari tajacu) Chaco-pekari (Catagonus wagneri)

 Vízilófélék (Hippopotamidae)

Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)

KÉRŐDZŐK (RUMINANTIA) alrendje
Tevefélék (Camelidae)
Kancsilfélék (Tragulidae)
Zsiráffélék (Giraffidae)
Pézsmaszarvasfélék (Moschidae)
Igazi szarvasok (Cervidae)
Villásszarvú antilopfélék (Antilocapridae)
Tülkösszarvúak (Bovidae)
 Tevefélék (Camelidae)

Kétpúpú teve (Camelus bactrianus) Egypúpú teve (Camelus dromedarius)

Guanakó (Lama guanacoe)
Vikunya (Vicugna vicugna)
 Kancsilfélék (Tragulidae)

Tragulus sp. Vízi kancsil (Hyemoschus aquaticus)

 Zsiráffélék (Giraffidae)

Okapi (Okapia johnsoni)

Zsiráf (Giraffa camelopardalis)
 Igazi szarvasok (Cervidae)

Víziőz (Hydropotes inermis)

Gímszarvas (Cervus elaphus) Dámszarvas (Cervus dama)
Jávorszarvas (Alces alces)
 Karibu

Rénszarvas (Rangifer tarandus)

Tülkösszarvúak (Bovidae) Aepycerotinae

Impala (Aepyceros melampus)

Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcelaphinae

Csíkos gnú (Connochaetes taurinus)

Tülkösszarvúak (Bovidae) Antilopinae

Indiai antilop (Antilope cervicapra) Thomson-gazella (Gazella thomsoni)

Tülkösszarvúak (Bovidae) Antilopinae

Grant-gazella (Gazella granti)

Zsiráfnyakú gazella (Litocranius walleri)
Tülkösszarvúak (Bovidae) Bovinae

Európai bölény (Bison bonasus)

Tülkösszarvúak (Bovidae) Bovinae

Amerikai bölény (Bison bison)

Tülkösszarvúak (Bovidae) Bovinae
Kafferbivaly (Syncerus caffer)
RÁGCSÁLÓK (RODENTIA) rendje
MÓKUSALKATÚAK (SCIUROGNATHI) alrendje
Mókusfélék (Sciuridae)
Hódfélék (Castoridae)
Tasakospatkány-félék (Geomyidae)
Tasakosegér-félék (Heteromyidae)
Ugróegér-félék (Dipodidae)
Egér-félék (Muridae)
Ugrónyúlfélék (Pedetidae)
Gundifélék (Ctenodactylidae)
Pelefélék (Gliridae)
Mókusfélék (Sciuridae) Sciurinae

Közönséges erdeimókus (Sciurus vulgaris)

 Hódfélék (Castoridae)

Európai hód (Castor fiber)

Egérfélék (Muridae) Pocokformák: Arvicolinae

Vöröshátú erdeipocok Clethrionomys rufocanus

(Clethrionomys glareolus)
Egérfélék (Muridae) Egérformák: Murinae

Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus)

Egérfélék (Muridae) Földikutya-formák: Spalacinae

Nyugati földikutya (Nannospalax leucodon)

 Pelefélék (Myoxidae)

Nagy pele (Myoxus glis) Erdei pele (Dryomys nitedula)

NYÚLALAKÚAK (LAGOMORPHA) rendje
Pocoknyúlfélék (Ochotonidae)
Nyúlfélék (Leporidae)
 Nyúlfélék (Leporidae)

Észak-amerikai szamárnyúl (Lepus californicus)

 Nyúlfélék (Leporidae)

Mezei nyúl (Lepus europaeus) Ürgei nyúl (Oryctolagus cuniculus)

ELEFÁNTCICKÁNY-ALAKÚAK (MACROSCELIDEA) rendje
Elefántcickány-félék (Macroscelididae)

Északi elefántcickány (Elephantulus rozeti)

Afr.