Szövegértés szépirodalom Szabó Lőrinc (1900-1957)

Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,

De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:

Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg

S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsitíthass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét, és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,

Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak

Még jó lehet;
Törvényen kívül, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.
1. Igaz, hamis

Ez a vers a szerző egy ellenségéhez szól: …. 4 pont

Ez a vers a szerelméhez szól: …
A megszólított már elhunyt: …
A vers a vallásról szól a hitetleneknek: …

2. „A közönség egyik fele szerint híres, másik fele szerint hírhedt mű megítélése mindmáig nem jutott
nyugvópontra, holott már sok elemzés készült róla.” – írja Alföldy Jenő.
Vajon mely érvet alkotnál az egyik (híres), melyet a másik (hírhedt) minősítésre? 2 pont
híres………………………………………… hírhedt …………………………………………………

3. A „törvényen kívüli” szószerkezet itt különös jelentést kap.

Mi a hétköznapi (A),
és mi a sajátos,
versbeli (B) jelentése? 2 pont

A ……………………………………………………………………………………………………………………
B……………………………………….……………………………………………………………………………

4. Milyen lámpára utal a részlet: „Olyan légy, hogy szeresselek. / Mint lámpa, ha lecsavarom…” 1 pont
……………………………………….……………………………………………………………………………
5. Milyen költői eszközt használnak a részletek? Mi a jelentésük az állításoknak? 3 + 3 pont

Bent maga ura, aki rab / Volt odakint,

……………………………………………………………………………………………………………………
Nem vagy enyém, míg magadé vagy
……………………………………….……………………………………………………………………………
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan / Börtönt ne lásd;
……………………………………….……………………………………………………………………………
6. „Szokták is mondani a „beavatottak” cinizmusával: a szerelemben mindent szabad. A nőtől a férfi
maradéktalan odaadást, sőt teljes önfeladást követel, melyért nem jár ellenszolgáltatás, hacsak nem az adás
öröme, az, hogy a hölgy föltételek nélkül vigaszt adhat a világ ártalmaitól meggyötört férfinak, mint anya a
gyerekének. Ebben van egy jó adag infantilizmus. A vers mégsem így hat; ellenkezőleg: zord, recés, diktatórikus
baritonban szól, noha egyféle huszadik századi világfájdalom színezi. Nem éppen szeretetre méltó ez a hang.
De imponál, mert valljuk be, hogy egy kissé egyoldalúnak érezzük a szerelmi líra hagyományos, világszerte
tapasztalható tetszeni akarását, mely a lírai én eredendő jóságáról és önzetlenségéről akarja meggyőzni a
megudvarolt nőt.” (Alföldy Jenő) 3 pont
Add meg az aláhúzott szavak értelmét:
a) ………………………………………………………………..
b) ……………………………………………………..,
c) ………………………………………………
d) ……………………………………………………..

7. Válassz ki a versből három elemet, amely a feltétel nélküli odaadásra utal! 3 pont

a) ……………………………………b) ……………………………….., c) ………………………………………

8. Fogalmazd át úgy a szószerkezeteket, hogy az összes résznek az ellenkezőjét állítsad!

Félek mindenkitől, beteg / S fáradt vagyok; / Kívánlak így is …. 6 pont

……………………………………………………………………………………………………………………

9. Fogalmazz egy-egy mondatot, a szerző védelmére illetve bírálatára a pályatárstól való idézet alapján.
„A költői őszinteség az elevenen boncolás” – írja Illyés Gyula. 2 pont